ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG A VÁLLALKOZÁSBAN

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 63. számában (2003. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az üzleti élet tisztasága nagyban múlik azon, mennyire sikerül kiküszöbölni a különféle személyi összefonódásokat, a döntéseket befolyásoló kapcsolatrendszereket, érdekeltségeket. Cikkünk sorra veszi azokat a helyzeteket, amelyek valamilyen kizáró okot jelentenek a vállalkozás tevékenységében, a cég vezetésében.

A gazdasági társaságokról szóló törvény számos úgynevezett összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, amelyek a nem kívánatos személyi érdekeltségi és rokoni befolyásoltság lehetőségét kívánják kizárni vagy a társaság kontrollja alá helyezni. Céljuk, hogy a jog eszközeivel is biztosítsák a vezető és egyéb tisztségviselők lojalitását a társaság irányában, míg függetlenségüket egymás viszonyában. Az összeférhetetlenségi szabályok meghatározzák a kívánatos magatartást olyankor, amikor az egyéni érdek ellenőrzés nélküli érvényre jutása a közös érdeket hátrányosan érintheti.

Az összeférhetetlenségi szabályok által érintett személyi körbe a vezető tisztségviselők tartoznak. A gazdasági társaság ügyvezetését - a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó rendelkezések szerint - a vezető tisztségviselők látják el. Vezető tisztségviselő a közkereseti és a betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag (tagok), közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető (ügyvezetők). A részvénytársaság ügyvezetését (a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okiratának eltérő rendelkezése hiányában) az igazgatóság látja el, és az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek.

A társaság legfőbb szervének kontrollja a vezető tisztségviselők felett is érvényesül. A gazdasági társaság legfőbb szerve a közkereseti és a betéti társaságnál a tagok gyűlése; közös vállalat esetében az igazgatótanács; korlátolt felelősségű társaság esetében a taggyűlés; részvénytársaság esetében pedig a közgyűlés. A gazdasági társaság minden tagja (részvényese) jogosult a társaság legfőbb szervének tevékenységében részt venni.

A vezető tisztség elvállalásának korlátjai

Valamennyi gazdaság társaság esetére irányadó, hogy vezető tisztségviselővé egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál választható meg. A megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatni köteles azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már vezető tisztségviselő.

Szankció

Az előzőekben részletezett jogszabályi tilalomnak a megszegése a további tisztségek elvállalására vonatkozó megállapodás érvénytelenségét (semmisségét) eredményezi, és kártérítési felelősséget vonhat maga után.

A vezető tisztségviselő részesedésszerzésének korlátjai

A vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben. A gazdálkodó szervezet fogalmát a Polgári Törvénykönyv határozza meg. A fogalom a gazdasági társaságon túlmenően más szervezeteket is felölel, így az állami vállalatot, az egyéb állami gazdálkodó szervet, a szövetkezetet, az egyesülést, a közhasznú társaságot, az egyes jogi személyek vállalatát, a leányvállalatot, a vízgazdálkodási társulatot, az erdőbirtokossági társulatot, sőt a természetes személy egyéni vállalkozót is.

Mentesítési lehetőség

Mivel azonban a vezető tisztségviselő feletti ellenőrzést a társaság legfőbb szerve gyakorolja, amely eldöntheti, hogy mely körben, mely magatartás által látja veszélyeztetve a társaság érdekeit, a törvény kimondja: lehetőség van a részesedésszerzésre akkor, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya) lehetővé teszi, vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul.

A tilalom megszegésének lehetséges következményei

Kérdés, vajon mi történik, ha a vezető tisztségviselő a törvényi tilalom ellenére és a társasági szerződés, illetve a legfőbb szerv hozzájárulása nélkül szerzi meg a részesedést. Úgy véljük, hogy a jogsértő ezzel kockáztatja, hogy a részesedésszerzésre vonatkozó szerződése mint jogszabályba ütköző, érvénytelennek minősülhet (jóllehet ezt a legfőbb szerv utólagos hozzájárulása orvosolhatja), valamint a társasággal szemben kártérítéssel is tartozhat, nem szólva arról, hogy a bizalomvesztés miatt bizonnyal visszahívják őt a tisztségéből.

A vezető tisztségviselő és hozzátartozója szerződéskötésének korlátjai

A vezető tisztségviselő és azok közeli hozzátartozója nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket.

Hozzátartozói kör

A közeli hozzátartozók körét a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Ilyennek minősülnek a házastárs, az egyenes ágbeli rokon (például szülő, gyermek), az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. A közeli hozzátartozónak nem minősülő más hozzátartozók: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa már kívül esnek a törvényi tilalom körén.

A tilalom feloldása

Vitathatónak tartjuk a jogalkotói megoldást, amely szerint az élettársat a törvényi tilalom nem érinti, nincs azonban akadálya annak, hogy a tagok a társasági szerződésben szigorúbb követelményt állapítsanak meg, és az egyszerű hozzátartozói körre is előírják, hogy a velük létrehozandó szerződés megkötésére is beszerzendő legyen a legfőbb szerv hozzájárulása.

Ugyanakkor annak sincs akadálya, hogy a tagok a közeli hozzátartozókat érintett tilalmat feloldják, hiszen a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) kifejezetten megengedheti az ilyen szerződéskötést. Úgy véljük, hogy a törvény utaló rendelkezése hiányában e körben nincs lehetőség arra - ellentétben a vezető tisztségviselői részesedésszerzéssel -, hogy a legfőbb szerv esetileg adjon hozzájárulást a szerződéskötéshez.

Felügyelőbizottsági tagok öszszeférhetetlensége

A felügyelőbizottság tagjára azonos módon vonatkozik a vezető tisztségviselőre irányadó, részesedésszerzéssel és a maga, valamint közeli hozzátartozója szerződéskötésével összefüggő korlátozás, továbbá a felügyelőbizottság tagja értelemszerűen nem választható meg vezető tisztségviselővé ugyanannál a gazdasági társaságnál. Ezen túlmenően - a munkavállalói képviselet kivételével - a gazdasági társaság munkavállalói nem válhatnak a felügyelőbizottság tagjává, és a társaság könyvvizsgálója sem lehet felügyelőbizottsági tag.

A vezető tisztségviselőt és hozzátartozóját érintő tisztségviselési tilalom

A gazdasági társaság vezető tisztségviselője és annak közeli hozzátartozója ugyanannál a társaságnál nem választható meg a felügyelőbizottság tagjává. A gazdasági társaság vezető tisztségviselője, valamint annak közeli hozzátartozója könyvvizsgálóvá sem választható meg az érintett gazdálkodó szervezetben.

A szabály alapja szintén az az előzőekben már jelzett azon általános elv, amely tilalmazza a rokoni kapcsolatokon alapuló nemkívánatos összefonódásokat. Mivel a felügyelőbizottság alapvető feladata a társaság ügyvezetésének az ellenőrzése, a könyvvizsgáló pedig a társaság törvényes működésének fontos biztosítéka, tevékenységük hatékonyságát veszélyeztetné az ellenőrző és az ellenőrzött közötti szorosabb hozzátartozói viszony. A tilalom ezúttal is csak a közeli hozzátartozók esetében áll fenn.

Mentesítési tilalom

Nyomatékosítani kell, hogy a párhuzamos felügyelőbizottsági tagság és könyvvizsgálói kinevezés tilalma alól semmilyen előzetes vagy utólagos felmentés nem adható.

Kártérítés

Fontos tudni, hogy a tilalmazott részesedésszerzéssel, ügyletkötéssel és felügyelőbizottsági tagsággal kapcsolatos szabályok megszegésével a gazdasági társaságnak okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet érvényesíteni.

Összeférhetetlenség a tag, részvényes képviselete során

Képviselet korlátolt felelősségű társaságban

A korlátolt felelősségű társaság taggyűlésén a tag személyes jelenléte nem kötelező, őt azon az arra meghatalmazott személy is képviselheti. Nem lehet azonban meghatalmazott a kft. ügyvezetője, cégvezetője, felügyelőbizottságának tagja, valamint könyvvizsgálója. Meghatalmazott kívülálló vagy - amint az ma már a bírói gyakorlatban is egyértelmű - bármelyik másik tag is lehet.

A felsorolt tisztségeknél - függetlenül attól, hogy viselői tagjai-e a társaságnak vagy sem - feladataikkal és felelősségük jellegével összeegyeztethetetlen lenne a meghatalmazottként eljárást feltételező, szorosabb vagy bizalmi viszony és a meghatalmazó utasításainak vagy külön érdekeinek a képviselete, adott esetben esetleg éppen a társaság többi tagjával vagy a társaság érdekeivel szemben.

A most említett összeférhetetlenségi szabály nem vonatkozik arra az esetre, ha például a tag jogi személy, amelynek a törvényes képviselője egyben ügyvezető vagy felügyelőbizottsági tag is. Olyan esetekben ugyanis, amikor nem meghatalmazáson, hanem jogszabályon, hatósági rendelkezésen vagy társasági szerződésen, alapszabályon alapul a képviseleti jog, a több eseti döntéssel is megerősített cégbírósági gyakorlat értelmében a fenti tilalom nem alkalmazható.

Képviselet részvénytársaságban

A részvényes a részvényesi jogait nemcsak személyesen, hanem meghatalmazott útján is gyakorolhatja. Egy képviselő több részvényest is képviselhet, egy részvényesnek azonban csak egy képviselője lehet. Összeférhetetlenségi szabályt állapít meg a törvény, amikor kimondja, hogy az igazgatóság tagja, illetve a vezérigazgató, továbbá felügyelőbizottság tagja és a könyvvizsgáló nem lehet meghatalmazott. (Az itt említett meghatalmazotthoz képest más jogintézményt jelent az úgynevezett részvényesi meghatalmazott, amelyről a tőkepiacról szóló törvény rendelkezik.)

A tag (részvényes) és hozzátartozója szerződéskötésének korlátjai

A korlátolt felelősségű társaság taggyűlésének hozzájárulása kell az olyan szerződés megkötésének jóváhagyásához, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával köt.

Szerződéskötés részvényessel, tisztségviselővel

A törvény a részvénytársaság és részvényesei, illetve tisztségviselői között kötött szerződésekre vonatkozóan az általános szabályokon túlmenő további bonyolult összeférhetetlenségi korlátozásokat, illetve tilalmakat állít. Ekként a felügyelőbizottság előzetes hozzájárulására van szükség az olyan szerződés létrejöttéhez, amelyet a részvénytársaság a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényesével vagy annak közeli hozzátartozójával köt meg. Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén az itt említett korlátozást a részvénytársaság alaptőkéjében legalább tíz százalékot elérő szavazati joggal rendelkező részvényes, illetve közeli hozzátartozója vonatkozásában kell alkalmazni.

Visszterhes vagyonátruházás

A részvénytársaság és a részvényes, illetve annak közeli hozzátartozója közötti visszterhes vagyonátruházási szerződés létrejöttéhez - ha a szerződésben megállapított ellenszolgáltatás értéke az rt. alaptőkéjének egytizedét meghaladja - a közgyűlés jóváhagyására van szükség. (Ennek során a nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére és a könyvvizsgáló jelentésének nyilvánosságra hozatalára vonatkozó rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell.) Abban az esetben pedig, ha a részvényes egyben az rt. igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának is a tagja, ő és közeli hozzátartozója az rt.-vel - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - az rt. üzletszerű gazdasági tevékenységi körébe tartozó szerződést egyáltalán nem köthet.

Látható, hogy e rendelkezésnél a törvény a részvény típusáról nem tesz említést, amiből az következik, hogy a rendelkezést mind a zártkörű, mind pedig a nyilvánosan működő részvénytársaság tekintetében alkalmazni kell. Ugyanakkor azonban kétséges lehet a jogszabályi követelménynek érvényt szerezni a nyilvánosan működő rt. esetében, amikor a társaság számára a bemutatóra szóló részvények tulajdonosainak személye ismeretlen.

Összeférhetetlenség egyszemélyes társaságnál

Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében további korlátozásokkal kell számolni. Korlátolt felelősségű társaságnál ugyanazon személy ugyanis nem lehet egyidejűleg az egyszemélyes kft., és ha az egyszemélyi tag gazdálkodó szervezet, e gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja. Az rt.-kre irányadó, azonos tartalmú szabályozás szerint ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg az egyszemélyes rt., és ha a részvényes gazdálkodó szervezet, a részvényes vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja.

Szerződéskötési korlát

Az egyszemélyes kft. és rt. sajátosságából adódó, a nagyobb visszaélési lehetőségek korlátozását célzó rendelkezés szerint az egyszemélyes társaság és annak tagja (részvényese) közötti szerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Ez a rendelkezés a többszemélyes társaság esetében nem érvényesül, a jogalkotó azonban úgy látta, hogy az egyszemélyes társaságnál hitelezővédelmi érdekeket szolgál az írásba foglalási kötelezettség, ha a társaság és az egyedüli tulajdonosa (részvényese) köt egymással szerződést.

Könyvvizsgáló összeférhetetlensége

A könyvvizsgáló a társaság törvényes működésének fontos biztosítéka. A könyvvizsgáló tevékenységének pártatlanságához, szakszerűségéhez és a számviteli előírások betartásához, a valós mérlegek, vagyonkimutatások elkészítéséhez fűződő hitelezővédelmi és forgalombiztonsági érdekek megkívánják azokat a szigorú összeférhetetlenségi szabályokat, amelyeket a törvény felsorol. Ezek a garanciális szabályok összességükben szigorúbbak, mint a vezető tisztségviselőkre vagy a felügyelőbizottság tagjaira vonatkozó hasonló rendelkezések. * Személyi összeférhetetlenség * Nem lehet könyvvizsgáló * a gazdasági társaság alapítója, illetve tagja (részvényese), * a gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója, továbbá * a gazdasági társaság munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három évig. * Amennyiben a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, úgy a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára (részvényesére), vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell. * A többlettevékenység tilalma * A könyvvizsgálatért felelős személy a társaság részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a társasággal a könyvvizsgálati feladatok ellátására kötött megbízási szerződésben foglalt teendőit. * A könyvvizsgálókról szóló törvény a könyvvizsgálóval szemben más összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít, amelyek közül a megbízás elvállalásának fontos korlátja, ha a megbízás a független könyvvizsgálói véleményalkotást veszélyezteti - a törvény ebben a vonatkozásban a megbízóval való élettársi viszonyt említi. * Átalakulás * Sajátos szabály, hogy a gazdasági társaság átalakulása folyamatában a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval - és, ha a gazdasági társaságnál ilyen működik, a felügyelőbizottsággal is - ellenőriztetni kell. A gazdasági társaság könyvvizsgálója erre nem jogosult, a feladattal tehát a gazdasági társaságtól független könyvvizsgálót kell megbízni. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság könyvvizsgálójává a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. Utalni kell arra, hogy a törvényszöveg megfogalmazása alapján a vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár készítője és ellenőrzője tehát nem ugyanaz a személy. Eltérő a jogirodalmi álláspont abban a tekintetben, hogy az itt felsorolt összeférhetetlenségi szabályok a készítőre is vonatkoznak, vagy csak az ellenőrzőre. Úgy véljük, hogy a kiterjesztő értelmezés nem támasztható alá, azaz a most ismertetett szabályokat az ellenőrző könyvvizsgálóra kell vonatkoztatni. A tervezetek elkészítésére tehát jogosult lehet az átalakuló szervezet könyvvizsgálója, és a tervezetek ellenőrzésénél kell majd a független könyvvizsgálót igénybe venni.

Összeférhetetlenségi tilalom más gazdálkodó szervezeteknél

Közhasznú társaság

A közhasznú társaságra - amelyről a Polgári Törvénykönyv rendelkezik - is megfelelően alkalmazni kell a gazdasági társaságokra irányadó általános, valamint a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó összeférhetetlenségi közös szabályokat.

Szövetkezet

Az úgynevezett új szövetkezetekről - a 2001. január 1-jét követően alapított szövetkezetekről - szóló törvény, valamint a szövetkezetekről szóló törvény szintúgy szabályokat tartalmaz a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozóan.

Vezető tisztségviselők a szövetkezetben

Az új szövetkezetben vezető tisztségviselő az igazgatóság elnöke és tagjai, illetőleg az ügyvezető elnök, valamint a felügyelőbizottság elnöke és tagjai (megjegyezzük, hogy az alapszabály további tisztségeket is létesíthet).

Az új szövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, illetőleg az ügyvezető elnök nem lehet egyidejűleg a felügyelőbizottság tagja. Nem lehetnek egyidejűleg a szövetkezet igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai azok, akik egymásnak hozzátartozói. Látható tehát, hogy szövetkezet esetében nemcsak a közeli hozzátartozó érintett a tilalommal. A közgyűlés az igazgatóság működésének felfüggesztése esetén kijelölheti a felügyelőbizottság egyik tagját arra, hogy ellássa az igazgatóság ügyvezetési feladatait. Az igazgatóság hatáskörében eljáró felügyelőbizottsági tag ezen időszakban a felügyelőbizottság munkájában nem vehet részt. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja. A gazdasági társaságoktól eltérő az a szabály, amely szerint megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása, ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg.

Tisztségviselők a szövetkezetben

A szövetkezet tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai, vagy ez utóbbiak feladatainak ellátásával megbízott személy, az ügyvezető elnök és - ha az alapszabály így rendelkezik - az ügyvezető igazgató. Az alapszabály további tisztségviselőket rendszeresíthet. Közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek ugyanannak a szövetkezetnek tisztségviselői. Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn egyfelől a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, másfelől közvetlen felettesük, valamint a felügyelőbizottság elnöke és tagjai között is. A szövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, továbbá az ügyvezető elnök és az ügyvezető igazgató nem választható meg a felügyelőbizottság és az egyeztetőbizottság tagjává. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja. Megszűnik a tisztségviselő megbízatása, ha az összeférhetetlenséget vagy a kizáró okot a felmerüléstől számított tizenöt napon belül a tisztségviselő nem szünteti meg.

Erdőbirtokossági társulat

A társulat tisztségviselői: az elnök, az elnökség tagjai, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai, illetve ha felügyelőbizottságot nem kell létrehozni, az annak feladatköre ellátására megválasztott személy. Az alapszabály további tisztségeket létesíthet. Abban az esetben, ha a társulat tagjainak száma a tíz főt meghaladja, azok, akik egymásnak közeli hozzátartozói, nem lehetnek egyidejűleg a társulat elnökségének, valamint a felügyelőbizottságának tagjai. Az alapszabályban az összeférhetetlenség egyéb eseteit is meg lehet határozni.

A megbízatás megszűnése

Megszűnik a tisztségviselő megbízatása, ha az összeférhetetlenséget annak felmerülésétől számított tizenöt napon belül nem szünteti meg.

Összeférhetetlenség a munkajogban

A gazdasági társaság, közhasznú társaság vezető tisztségviselőjének kijelölésére, megválasztására a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alkalmazandók, a vezető tisztségviselői jogviszonyra azonban a Polgári Törvénykönyv és a Munka Törvénykönyve is irányadó. A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a vezető tisztségviselői feladatkör általában vagy a megbízás polgári jogi szabályai szerint, azaz megbízási szerződés keretében, vagy pedig munkaviszony keretében látható el, ugyanakkor a részvénytársaság igazgatósági tagja (külön törvény eltérő rendelkezése hiányában) nem állhat munkaviszonyban az rt.-vel.

Vezető állású munkavállaló

A vezető tisztségviselő, szintúgy a cégvezető - akit mint munkavállalót a gazdasági társaság legfőbb szerve jelöl ki és ruház fel általános jellegű képviseleti joggal, és akinek meg kell felelnie a vezető tisztségviselőkre vonatkozó követelményeknek - a Munka Törvénykönyve értelmében vezető állású munkavállalónak minősül. A vezető állású munkavállalókra a törvény az általános munkajogi felelősségi, összeférhetetlenségi szabályok helyett, illetőleg azokon túlmenően szigorúbb rendelkezéseket állapít meg. A munkajogi ítélkezés biztonsággal alkalmazza az összeférhetetlenségi szabályokat. Szót kell ejtenünk arról is, hogy a vezető tisztségviselő munkáltatójának a társaság, illetőleg az adott gazdálkodó szervezet legfőbb szerve - közkereseti és betéti társaságnál a tagok gyűlése, korlátolt felelősségű társaságnál a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés stb. - minősül.

A Munka Törvénykönyve szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese (vezetők). Esetenként a kulcspozícióban lévő személyekre is indokolt kiterjeszteni a vezetőkre vonatkozó szigorúbb felelősségi szabályokat, ezért a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör tekintetében előírhassa, hogy az ilyen munkakört betöltő munkavállaló vezetőnek minősüljön. Erről a körülményről a munkavállalót a munkaviszony létesítésekor, illetve vezetővé átminősítéskor írásban tájékoztatni kell.

A vezetőnek minősülő személyre komoly összeférhetetlenségi szabályok irányadók, amelyeket a törvény 1999-től hatályos módosítása jelentősen szigorított. Ezekről - például további munkaviszony létesítésének tilalma - a vezetővé minősítéskor, a munkaviszony létesítésekor a munkavállalót tájékoztatni kell.

A helyettest illetően a bírói gyakorlat is megerősítette, hogy a munkáltató vezetőjének helyettese a vezetővel azonos jogállásúnak minősül. Így például, ha a gazdasági igazgatóhelyettes minősül az ügyvezető helyettesének, az ügyvezető távolléte és akadályoztatása esetén a gazdasági igazgatóhelyettes az ügyvezető teljes jogkörében járhat el, és hatáskörénél, feladatainál fogva meghatározó befolyással rendelkezik a munkáltató működésére.

A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye

Az összeférhetetlenség megítélésénél először a munkajog egyik legfontosabb, törvényi rendelkezés formáját öltött alapelvéből kell kiindulni, amely szerint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltató és a munkavállaló a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

Már az általános elv alapján is elmondhatjuk tehát, hogy jogszerűen él a munkáltató a rendkívüli felmondás jogával, ha a munkavállaló - ekként a vezető állású munkavállaló is - a munkáltató tudta és ezáltal engedélye nélkül olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek részben tulajdonosává is válik, ebben személyesen közreműködik, és e gazdasági társaság tevékenysége sérti a munkáltató gazdasági érdekeit.

Versenytilalom

A volt munkáltató jogos érdekének veszélyeztetésétől való tartózkodás kötelezettsége a munkavállalót a munkaviszony megszűnését követően is terheli, azonban csak ilyen tartalmú, megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodás alapján és legfeljebb három évig. E megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók. Megjegyzendő azonban, hogy a szabály megszegése esetén munkajogi jogkövetkezmények már nem alkalmazhatók, kizárólag a polgári jogi kártérítés jöhet figyelembe.

Gazdasági és speciális versenytilalmi rendelkezések

A vezetőt úgynevezett gazdasági, illetve speciális versenytilalmi jellegű rendelkezések is kötik, amelyektől eltérő megállapodást a törvény nem tesz lehetővé.

Az említett tilalmak három területre koncentrálódnak, amelyek

- korlátozzák a vezető tulajdonszerzését más gazdasági társaságban,

- tiltják bizonyos ügyletek megkötését, továbbá

- bejelentési kötelezettséget rónak a vezetőre abban az esetben, ha közeli hozzátartozója folytat olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a vezető munkáltatójának gazdasági érdekeit.

További munkaviszony létesítésére vonatkozó tilalom

A vezető további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Ettől a rendelkezéstől a felek megállapodása sem térhet el. A munkaszerződés eltérő kikötése hiányában azonban nem vonatkozik a tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek. Szellemi tevékenységet sem folytat tehát szabadon a vezető, ha ebbéli tevékenységében a munkaszerződés őt korlátozza.

A részesedésszerzés és szerződéskötés tilalma

A vezető nem szerezhet részesedést (a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével) a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben, nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyleteket. Ez a szabály ugyancsak kógens.

Összeférhetetlenség a közeli hozzátartozóval

A vezető köteles bejelenteni, ha a közeli hozzátartozója tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet végző munkáltatónál. E szabálytól eltérő megállapodásnak ugyancsak nincs helye.

Közeli hozzátartozó a Munka Törvénykönyvében

A közeli hozzátartozó munkajogi fogalma a polgári jogi fogalomtól eltérő: a Munka Törvénykönyve szerint a közeli hozzátartozói kategória a házastárson, az egyenes ágbeli rokonon, az örökbe fogadott, mostoha, és nevelt gyermeken, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülőn és a testvéren kívül az élettársat és a házastárs egyenes ágbeli rokonát is felöleli.

Összeférhetetlenségi tilalom a csőd-, a felszámolási eljárás és a végelszámolás során

Nem jelölhető ki felszámolónak az, aki maga vagy akinek tulajdonosa az adós tulajdonosa vagy hitelezője, továbbá ezek vezető tisztségviselője vagy közeli hozzátartozója. A rendelkezést a felszámolóbiztosra is megfelelően alkalmazni kell. * A csődeljárásban a bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A végelszámolót a megszűnő gazdálkodó szervezet jelöli ki a megszűnésről hozott határozatában. A csődtörvény szerint a felszámolóra vonatkozó összeférhetetlenségi tilalmat a vagyonfelügyelőre és a végelszámolóra is megfelelően alkalmazni kell.

A munkajogi összeférhetetlenség megsértésének jogkövetkezményei

Kártérítés

A vezető az összeférhetetlenségi szabályok megsértésével okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel. E rendelkezéstől a felek nem térhetnek el, nem alkalmazhatják a kedvezőbb munkajogi kárfelelősségi konstrukciót. Ha a vezető az összeférhetetlenségi szabályokat, tilalmakat megszegi, a munkáltató kártérítést követelhet, vagy kártérítés helyett követelheti, hogy a vezető a saját részére kötött ügyletet engedje át, vagy a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát kiadja, vagy arra vonatkozó követelését a munkáltatóra engedményezze. A munkáltató jogosult eldönteni, hogy a jogsértés nagyságához, az okozott hátrány mértékéhez igazodva mit követel a vezető állású munkavállalójától.

A munkáltató igényeit attól az időponttól számított három hónapon - de legfeljebb az igény keletkezésétől számított egy éven - belül érvényesítheti, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezető jogsértő eljárásáról tudomást szerzett.

Rendkívüli felmondás

Az összeférhetetlenségi szabályok megszegésének rendkívüli felmondás is lehet a következménye. A munkáltató ugyanis a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A vezető nagyobb mértékű felelőssége nyilvánul meg a rendkívüli felmondás gyakorlásával összefüggésben is, a vezetővel szemben a rendkívüli felmondás joga az általános szabályokhoz képest ugyanis hosszabb ideig gyakorolható. A "szubjektív" - a tudomásszerzéstől számított - határidő a vezetővel szemben is tizenöt nap, azonban az "objektív" határidő a felmondás alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított egy év helyett három év (bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévülése).

A bírói gyakorlat munkálta ki, hogy amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója testület, a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a képviselő-testület - és nem annak egyes tagjai - arról teljeskörűen tudomást szerzett. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos helyzet és e helyzet bejelentésének elmulasztása folyamatos kötelezettségszegésnek minősül, ezért az objektív határidő elmulasztása nem állapítható meg addig, amíg az összeférhetetlen helyzet fennáll.

Rendes felmondás

A munkáltató jogosult a vezető munkaviszonyát megszüntetni, ha a vezető közeli hozzátartozója tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.

Munkajogi összeférhetetlenség a gyakorlatban

Versenytilalom * A munkaviszony megszűnését követő versenytilalmi megállapodás tartalmával összefüggésben a bíróság konkrét ügy kapcsán a következőket fejtette ki: a jogszabály helytálló értelmezése szerint a megállapodás érvényességi feltétele a munkavállaló magatartásának korlátozásához képest megfelelő ellenérték, továbbá a versenytilalom tisztességes, a munkavállaló megélhetését, a szabad piaci versenyt méltánytalanul és túlzottan nem korlátozó feltétel meghatározása. A megállapodásban kikötött versenytilalom nem eredményezhet olyan mérvű korlátozást, amely nem az információk védelmét, a munkáltató gazdasági tevékenysége veszélyeztetésének elkerülését, hanem az adott tevékenység tekintetében széles körben és területen a piaci verseny jelentős korlátozását jelenti. * Tulajdonlás bejelentésének elmulasztása, saját cég teljesítményének jogellenes igazolása * Az összeférhetetlenségi szabályok megszegésével összefüggésben - különösen a hasonló tevékenységet folytató más társaság tulajdonlását illetően - kibontakozott bírói gyakorlat a jogsértő vezetői magatartást szigorúan ítéli meg, és a jog értelmezésében az erkölcs magas mércéjét is támasztja. Egy konkrét esetben a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát. Kötelezettségszegésként rótta a dolgozó terhére, hogy a munkaviszonya alapján fennálló jogosultsága következtében a munkavállaló a saját tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaság által elvégzett munkákat igazolta, és ezáltal a saját cégének bevételt keletkeztetett. A saját tulajdonú kft. létrehozását, az abban való személyes közreműködését a munkáltatójának nem jelentette be. A munkáltató - figyelemmel a munkavállaló műszaki vezető munkakörére - a fennálló helyzetet összeférhetetlennek ítélte meg. A munkavállaló tehát tulajdonosa volt annak a gazdasági társaságnak, amellyel a munkáltatónak rendszeres üzleti kapcsolata volt. A bevétel esetenként úgy keletkezett, hogy a végzett munkákat a munkavállaló igazolhatta munkaviszonya keretében a megrendelő nevében, ezáltal a tulajdonában lévő társaság az ellenértékre jogosulttá vált. Mindezekből a bíróság hitelt érdemlően megállapíthatónak találta, hogy a munkavállaló a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztette azáltal, hogy a munkaviszonyában végzett tevékenysége (például számlák igazolása) által lehetősége volt arra, hogy a munkáltató érdekeivel szemben a tulajdonában lévő vállalkozás gazdasági érdekeit képviselhesse. A bíróság a törvényt akként értelmezte, hogy a gazdasági érdekek veszélyeztetettségének vagy a veszélyeztetettség lehetőségének van jelentősége, és nem annak, hogy bekövetkezik-e konkrét hátrány. Mindezek miatt a bíróság álláspontja szerint a munkavállaló lényeges kötelezettségét jelentős mértékben szándékosan megszegte, ezért a munkáltató jogosan szüntette meg a munkaviszonyt rendkívüli felmondással. * Konkurens cég ajánlata * Egy másik esetben a megrendelő korlátolt felelősségű társaság vezetője egy megrendelés ügyében először a munkáltatónál kereste meg a vezető állású munkavállalót. Később az írásbeli megrendelést is abban a hiszemben küldte meg a munkavállaló vezetésével működő kft.-nek, hogy az a munkáltató cégen belüli kisvállalkozása, jóllehet ez a cég valójában a vezető saját cége volt. A vezető az eredetileg a munkáltatójának intézett megrendelést a saját kft.-je részére adta át. A vezető ezzel a magatartásával nyilvánvalóan veszélyeztette a munkáltatója gazdasági érdekeit, függetlenül attól, hogy az ügylet utóbb meghiúsult. A bíróság közömbösnek ítélte, hogy a vezető feltételezése szerint a szóban levő megrendelést a munkáltatója nem vállalta volna el, mivel ezt egyrészt nem a vezető volt hivatva eldönteni, másrészt ez a feltételezés utóbb tévesnek bizonyult. * Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogszerűen élt a rendkívüli felmondás jogával, mert a vezető a terhére rótt magatartásával a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét szándékosan, jelentős mértékben megszegte, a vezető a munkaviszonya fennállása alatt olyan magatartást tanúsított, mellyel veszélyeztette a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit. * A munkáltató és a konkurens társaság tevékenységi körének megegyezősége * A bírói gyakorlat szerint a részesedésszerzés tilalmára vonatkozó rendelkezés akként értelmezendő, hogy a vezető - eltérő megállapodás hiányában - nem lehet tagja a munkáltatóéhoz hasonló tevékenységet folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak. A konkrét esetben a munkáltató a fentiekben említett rendelkezésre is alapítottan belső utasítással szabályozta, hogy munkavállalói (ezen belül a közgyűlés határozatával vezetőnek minősített dolgozók) tekintetében milyen tevékenység, gazdasági társaságban való részvétel összeférhetetlen a munkaviszonnyal vagy a munkakörrel. A munkáltató az összeférhetetlenség megelőzése vagy megszüntetése érdekében kötelező eljárási szabályokat is meghatározott, így bejelentési, nyilatkozattételi kötelezettséget írt elő, továbbá meghatározta a szabályoktól való eltérés kereteit is. * A konkrét esetben a vezető olyan gazdasági társaságokban vett részt, amelyek cégbírósághoz bejelentett tevékenységi köre részben megegyezett a munkáltatóéval, de az érintett társaságok ezeket a tevékenységeket nem gyakorolták. A bíróság azonban nem fogadta el a vezetőnek azt a védekezését, amely szerint a tevékenység végzésének hiánya miatt az összeférhetetlenség nem alakulhatott ki, illetőleg őt a bejelentési kötelezettség nem is terhelte. A bíróság szerint ugyanis a gazdasági társaság az alapító okiratában vagy a társasági szerződésben határozza meg, hogy milyen tevékenységeket kíván folytatni. A közhitelesség érdekében ezeket fel kell tüntetni a cégjegyzékben, illetőleg a tevékenységi kör változását - ideértve egyes tevékenységek gyakorlásának abbahagyását - be kell jelenteni. Mindaddig, amíg a cég a változást nem jelenti be, a kívülállók számára a cégjegyzék tanúsítja, hogy a társaság milyen körben vesz részt a gazdasági életben, milyen tevékenységet folytat. Ebből a szempontból közömbös, hogy megrendelés hiányában vagy más okból adott időpontban éppen ilyen működést nem fejt ki a társaság. A cégbejegyzés alapján, a körülmények megváltozása folytán az addig nem gyakorolt tevékenységbe bármikor belekezdhet a társaság. Erre tekintettel az összeférhetetlenség kérdését - amennyiben nincs eltérő megállapodás - a gazdasági társaság cégjegyzékben feltüntetett tevékenységi körének a munkáltató tevékenységével egybevetve kell vizsgálni. Ha ugyanis a lehetséges intézkedés megtétele érdekében a munkáltatónak esetenként kellene vizsgálnia, hogy az adott gazdasági társaság, amelyben a vezető állású munkavállalója részt vesz, végez-e ilyen tevékenységet, kötött-e ilyen ügyleteket, az összeférhetetlenségi szabályok valójában nem érvényesülhetnének

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére