MŰ-KEDVELŐ

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 63. számában (2003. július 1.)

Könyv

Átlátható tudnivalók

Randy C. Epping: Világgazdaság dióhéjban

Typotex Kiadó, 2003. 204 oldal, 2500 Ft

Nem hazudtolva meg a Sorbonne-on szerzett doktorátusát, feltűnően tiszta fogalmazású, világosságot terjesztő szerzőként jelentkezik tömör, sokatmondó útmutatójával a magyar könyvpiacon Randy C. Epping. Rajta és Told Bucholtzon kívül (A gazdaságon innen és túl) napjainkban nemigen lehetne olyan szakembert említeni, aki bonyolítás nélkül tudná elmagyarázni az érdeklődőknek például a derivatívákkal (köztük az opciókkal) kapcsolatos lényegi tudnivalókat.

Miután bevezetőjében nem tiltja meg könyve tetszőleges sorrendű forgatását, a gondolatébresztő tartalomjegyzék nyomán én a gazdasági kémkedés fejezetébe kaptam bele. Itt ismerkedtem meg közelebbről az anglo-amerikai elektronikus kémhálózattal, az echelonnal. Epping természetesnek mondja, ha a liberálisok tiltakoznak ellene. Szerényen megjegyzi azonban, hogy azoknak az országoknak, amelyek részesülni kívánnak a globalizáció áldásaiból, el kell viselniük az ebből a szigorú rendszerből fakadó esetleges kellemetlenségeket, lelepleződéseket.

Ugyanez a hűvösen reális szemlélet érvényesül a korrupcióról szóló magvas fejtegetésében. Felháborodás nélkül szögezi le: "világszerte sok ország van, ahol a korrupció... az ügyek normális menetét jelenti." Az ellene folytatható küzdelemben a vesztegetést – és nem az elfogadást – tiltó törvények mellett van.

Józan megfontolásból reménykedik benne, hogy a szaporodó internetes ügyvitelek nyilvánossága jócskán megnehezíti a kenőpénzes tranzakciókat. Hasonló tárgyilagosság jellemzi a pénzmosással, a feketepiaccal és az adóparadicsomokkal kapcsolatos megállapításait. Javulást ezen a területen akkor vár, ha Svájc feladja nevezetes bankdiszkréciója egyes elemeit...

A világgazdaság sötét oldalainak bemutatása mellett az ügyesen megszerkesztett kalauz írója persze mindenekelőtt a pozitív ismeretek terjesztését végzi előszeretettel. Ezért magyarázza el pontosan, miként kell megítélnünk az országok jólétének összehasonlító mutatóit, amihez még táblázatot is fűz. (Ebben az összevetésben mi az Egyesült Államokhoz képest tízszeres hátrányban vagyunk.)

A nyolcvanegy tárgyköri fejezetből és egy szakkifejezés-jegyzékből álló könyv sokat foglalkozik az Új Gazdaság jelenségeivel – ezt akár a professzor vesszőparipájának is tekinthetjük. Szerinte csakis a digitális tudás minél magasabb fokán lehet bekapcsolódni az elektronikus kereskedelembe, amelynek nagyarányú fejlődését abszolút távlatosnak vélelmezi.

Bízik az alakuló szabadkereskedelmi övezetekben is, s óriási lehetőséget lát az Ázsiai és Csendes-óceáni Együttműködési Fórumban. Utóbbi, ha megvalósul, a világ lakosságának felét segítené az elviselhetőbb életkörülmények elérésében. Egyszersmind kiiktathatóvá tenné a különféle gazdasági szankciókat – amelyekkel szemben alapvetően szkeptikus, sőt gyakori sikertelenségükön mintha kissé kárörvendőnek mutatkoznék.

Könyv

A sikeres Távol-Kelet

Marosi Miklós: Japán, koreai és kínai menedzsment

Aula Kiadó, 2003. 142 oldal, 2990 Ft

A Távol-Kelet országainak a második világháború mérhetetlen pusztításait követő talpra állása, látványosan rohamos fejlődése ráirányította a figyelmet az elért sikerekre, azok társadalmi-gazdasági hátterére és a gazdaságot irányító menedzsmentre. A szerző a sikerek "titkait" kutatva emlékeztet arra, hogy az ókorban és a középkorban ezek az országok – Európához viszonyítva – fejlett technikával és kereskedelemmel rendelkeztek (porcelán- és papírgyártás, selyemút stb.). A további fejlődés azonban megszakadt az elszigetelődést kiváltó konzervatív gondolkodásmód és a gyarmatosítások miatt, majd a térségben létrejött államok és birodalmak elzárkóztak az ipari forradalomtól is.

A második világháborút követően végbement rendkívül gyors fejlődés természetesen széles körben felkeltette az érdeklődést a sikerek, a távol-keleti menedzsment módszerei iránt. Marosi Miklós könyve a gyors fejlődés okaival, a gazdaságirányítást befolyásoló tényezőkkel, az egyes országok történelmi hátterével, menedzsmentje kialakulásával foglalkozik.

Megvilágítja a vállalati szervezetek és vezetésük európaitól eltérő vonásait, áttekinti a szűkösség és túlnépesedés problémáját, a közösség és az egyén viszonyát, a harmóniát és a takarékosságot, valamint a konfuciánus tanítással irányított nemzeti és szervezeti kultúrát.

Megismertet a Japánra jellemző alá- és fölérendeltségi viszonyokkal, az egyén és a közösség kapcsolatával, a gazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokkal. Bemutatja a vállalati menedzsment információs és döntési rendszerét, a foglalkoztatás, a vállalaton belüli képzés, a káderfejlesztés, az előmenetel, a marketing és a termelésszervezés helyzetét. Ez utóbbi célja lehet a vevők jobb kiszolgálása, a minőségfejlesztés, az önköltségcsökkentés. Tipikusan japán módszer a kooperációs beszállítócégek beszervezése. A szerző úgy ítéli meg: az oktatási rendszer nem nevel önálló gondolkodásra, kreativitásra, ezért az alapkutatások helyzete eléggé kedvezőtlen a szigetországban.

Japánban és Dél-Koreában a vállalat a dolgozóit saját tulajdonának tekinti, az egyén és a közösség viszonyára a vérségi kötelék jellemző. Dél-Koreában a szervezeti rendszer elemei a nagy konglomerátumok (csebolok); a takarékosság mellett nagyarányú a korrupció. A vezetőnek – a családfőnek – nagy tekintélye van, a vezetési és a döntési rendszer erősen centralizált.

A Kínai Népköztársaságban a szocialista gazdaság piacgazdasági elemekkel keveredik, ami folyamatos átalakulásban van. Itt is érvényesül a Távol-Kelet közös értékvilága (alá- és fölérendeltség, takarékosság, harmónia, az öregek tisztelete). A reformintézkedések során kialakultak a civil és katonai állami vállalatok, a városi, a falusi és a közösségi, valamint a belföldi magánvállalatok.

Ez utóbbiakban a családtagoké a főszerep; a külföldi vállalat termelésének legalább 50 százalékát exportálni köteles. A kötet végül a Tajvanon élő kínaiak gazdaságban betöltött szerepével, szervezeti kultúrájával ismertet meg.

Könyv

Kisokos az Unióról

Dr. Bessenyei Gábor: Az áfa az Európai Unióban

Lektorálta: Dr. Király László György

Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., 2003. 60 oldal, 980 Ft

Hamarosan csatlakozik Magyarország az Európai Unióhoz. A vállalkozások joggal érdeklődnek aziránt, hogy milyen megoldásokat alkalmaznak az adózás területén az uniós országokban, lesz-e változás a csatlakozás után. A legtöbb vállalkozás szeretne időben felkészülni, és szívesen megismerkedne a rendszer főbb alapelveivel, az új kötelezettségekkel.

Fontos elöljáróban megjegyezni: Magyarországon az adózási kötelezettséget továbbra is a belföldi törvények írják elő. Az Unióban az adóztatást valamennyi tagország saját belső ügyének tekintik, az adószedés folyamatát, a kötelezettségeket önálló törvényekkel szabályozzák, mivel a közösség létrejötte óta nem volt hajlandóság az adórendszerek egységesítésére.

A szervezetben az első áfairányelvet 1967-ben fogadták el, aminek célja a kumulatív, többfázisú forgalmi adó lecserélése, az egységes piaci versenyfeltételek, valamint a közös piac létrehozása volt. Ennek alapján 1973-tól valamennyi tagállam bevezette a hozzáadott érték típusú adót.

Az Európa Tanács 1977-ben kiadott 6. irányelve rendelkezik a tagállamok forgalmi adóval kapcsolatos jogszabályainak összehangolásáról. Mivel ez többszöri módosítás után jelenleg is hatályban van, a kiadvány ismerteti az ebben található fontosabb előírásokat. Törvényalkotóink 1987-től törekedtek e nemzetközi szabályozás előírásainak figyelembevételére – így jött létre a magyar áfatörvény -, 1996 óta pedig már céltudatosan folytatódott a további harmonizáció.

1992-ben megszűntek az Unión belüli vámhatárok, és megjelent egy új fogalom, a közösségen belüli értékesítés és szolgáltatás. A 6. irányelvet speciális szabályokkal kellett kiegészíteni, és ekkor dolgozták ki a közösségi adószám fogalmát és gyakorlati alkalmazását. A már nálunk is közismertté vált fogalom jelentőségéről, az adóhatóságok közötti kapcsolatról, az adatbázis létrehozásáról minden szükséges információ szerepel a kiadványban. Egy készülő, várhatóan 2004. január 1-jétől életbe lépő törvény fogja szabályozni a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködést és információcserét.

A kötet áttekinti azt is, milyen intézkedéseket hozott eddig a magyar adóhatóság, milyen újabbakra lehet számítani, és hogyan fog működni hazánkban a közösségi adószám. Bemutatja a Központi Kapcsolattartó Irodát, az igazgatóságok felkészítésének módját, s azt, milyen kötelezettségeik vannak a magyar adóalanyoknak.

Könyv

A zseni oldalán

Francoise Giroud: A csodálatos Cosima

Európa Könyvkiadó, 2003. 202 oldal, 1800 Ft

Önálló gondolkodású nőnek születni egy rendkívüli művész későn elismert házasságon kívüli kapcsolatából, ráadásul a XIX. században – lássuk be, ennyi önmagában is elegendő lett volna ahhoz, hogy Liszt Cosima, illetve von Bülow báróné, vagyis Cosima Wagner élete nehéz, ámde izgalmas legyen. Ezt az életet dolgozza föl az idén elhunyt francia írónő könyve. Őszintén sajnálhatjuk, hogy Francoise Giroud már nem folytathatja munkáját. Most megjelent műve, éppúgy, mint előző munkája – az Alma Mahler-Werfelről szóló – is bizonyítja, hogy módszere helytálló.

Giroud ugyanis nem lepi meg az olvasót bulvárízű felfedezésekkel azokról a nőkről, akiknek a sorsával foglalkozik – Alma és Cosima is naplót vezetett, ezeket kiadták, tehát hozzáférhetők, kiterjedt levelezésük szintén, a korabeli sajtó is sűrűn foglalkozott velük. A források tehát rendelkezésre állnak, ha akarnánk, valamilyen képet magunk is kialakíthatnánk arról, vajon milyen lehetett az élete egy-egy igen jó képességű nőnek egy zseniális férfi oldalán.

Feldolgozásainak alapvető szempontja, hogy az irodalomban, a képzőművészetben és a zenében járatos olvasó is hiteles képet kapjon arról a korról, amelyben ezek az asszonyok a hétköznapokat és az ünnepi pillanatokat átélték. Az életrajzi adatokat, naplórészleteket, levélidézeteket, véleményeket úgy csoportosítja, olyan összefüggésekbe hozza, hogy mi, olvasók kényelmesebben rajzolhassuk meg e hölgyek portréját. Az írónő tarsolyában nyilván akadt még hasonló téma, kár, hogy már nem adhatja közre őket.

Liszt, von Bülow, Wagner – mindhárom néven nevezhetjük Cosimát, sőt kislánykorában még d'Agoult-nak hívták. A virtuóz zongoraművész, Liszt Ferenc és Marie d'Agoult grófné szerelmének gyümölcse a gyermek, nem az első, hanem a harmadik, Daniel és Balandine mellett. A testvérek rajongva szerették egymást, Cosimát mélyen lesújtotta az, hogy fiatalon vesztette el őket.

Liszt elismerte és nevére vette lányát, Párizs után Berlinben neveltette, a von Bülow-házban. Az ifjú Bülow báró karmesternek készül, kora legjobb dirigense, szinte betegesen rajong az "új zene istenéért", Wagnerért. Ebben különben egy nézetet vall apósával, aki élharcosa Wagner elfogadtatásának.

A sors fintora, vagy a helyzetből következő eleve elrendeltség, hogy Cosima rútul fölszarvazza von Bülow-t, ezzel fölháborítja apját, és életét Wagnerhez köti. Tagadhatatlan: Cosima rendkívüli lény, a wagneri életmű, a bayreuth-i fesztivál nélküle aligha teljesedett volna ki ilyen fényesen. Giroud könyve ezt dokumentálja.

Nyári színház

Csillagtetejű színházban

Szegedi Szabadtéri Játékok

2003. július 11.- augusztus 20.

Nagypapa korában is képes lehet a megújulásra egy-egy kulturális esemény – ebbe a korba érkezett a 72. Szegedi Szabadtéri Játékok rendezvénysorozata is, amely az idén műfajilag változatos, jó színvonalú programot ígér. Július 11-én nyílik az eseménysorozat az ExperiDance (képünkön) fellépésével. Az együttes egymás utáni napokon két estet ad, amelyen legújabb műsorát, a Revansot adja elő a Dóm téren, Törőcsik Mari közreműködésével. Aki szereti a néptánc Michael Flatley-szerű feldolgozását, az bátran váltson jegyet Román Sándor és csapata estjére.

Július 18-án és 19-én Verdi Aidája látható a játékokon. A látványos megoldásokra alkalmas mű a hét évtized alatt hétszer volt a fesztivál műsorán, a mostani változatot Nagy Viktor rendező jegyzi. A címszerepet Sümegi Eszter énekli, Radames Kiss B. Attila és Antonello Palombi lesz, Amneris pedig Wiedemann Bernadett. Az előadást a Franciaországban élő neves magyar karmester, Fürst János vezényli.

Július 25-én kerül sor a hagyományos néptáncgálára, amelyben az idén úgy csoportosítják az egyes számokat, mintha a néző a Balt Orient Expresszen ülve ismerné meg a tájak jellegzetes, mégis rokon tánchagyományait.

A következő esten a dixieland-gála szereplőit hallhatják az érdeklődők – valóban világhírű muzsikusok lépnek föl szerte Európából, hogy csak a brit Acker Bilket és csapatát említsük. Augusztus első három napján Webber musicaljét, a Jézus Krisztus szupersztárt mutatja be a Dóm előtti monumentális színpadon a Musical Színház. Az előadás rendezője a társulat alapítója, az énekes-színész Molnár László. Az Ukrán Virszki táncegyüttes augusztus 8-án lép föl – számaik a hagyományos orosz táncprogramok szerkezetében kerülnek színre, lesz tehát guggolós éppúgy, mint gopak.

Az idei ünnepi játékok sztárja a katalán szoprán, Montserrat Caballé. Az énekesnő nemzetközi karrierje a hatvanas évek elején bontakozott ki, többször járt Budapesten. Koncertjén áriákat, zarzuelákat énekel, a duettekben Kiss B. Attilával lép színpadra. Augusztus 17-én az új zenei irányzat, a world music hangjai töltik be a teret. A program az elpusztíthatatlan, örökifjú operettel zárul: Lehár Ferenc A víg özvegy című műve augusztus 15-én, 16-án és 20-án látható-hallható a Szegedi Nemzeti Színház produkciójában.

Kiállítás

Több mint egzotikus

CHINaRT a Ludwig Kortárs Művészeti Múzeumban

Látható: 2003. június 19.-szeptember 28.

A nyári szezon nagy szenzációjának ígérkező kiállítása a CHINaRT – adták hírül a Ludwig Múzeum munkatársai. A kijelentés nem olcsó kampányfogás, a kortárs kínai művészet ilyen gazdagságban egyáltalán nem szerepelt még Magyarországon. A tárlat nagyságáról és jelentőségéről az is fogalmat ad, hogy milyen együttműködéssel és honnan hozzák az anyagot. A bonni Stiftung für Kunst und Kultur segített, hogy a duisburgi Küppersmühle igazgatója, Walter Smerling és Fan Di' An, a pekingi Képzőművészeti Akadémia elnökhelyettese válogatásában valóban átfogó képet nyújtó összeállítással ismerkedhessen meg a látogató.

A több mint száz festmény, szobor, fotó, videomunka és installáció nagyrészt a kínai művészek fiatal generációja által érzékelt aktuális társadalmi, gazdasági és politikai helyzetre keres választ, ugyanakkor az idősebb generáció munkáival való összevetésre is lehetőséget ad. Arra, vajon mi a különbség vagy az azonosság a "kulturális forradalmat" átélt nemzedék és a fiatal alkotók téma- és műfajválasztásában.

Annak a kínai civilizációnak, amelynek mai eredményeit Európában csupán sejteni tudjuk, a CHINaRT-on látható szegmense arról tanúskodik, hogy a nyugati formai hatások ellenére is elsődleges a szellemi örökség megtartásának igénye. A válogatás részben monumentális műveket tartalmaz, amelyek méretük mellett hangsúlyos figurativitásukkal, erős szimbólumtartalmukkal hívják fel magukra a figyelmet.

A művészek egy része hagyományos műfajokban dolgozik, amelyeket tartalmilag újítanak meg. Ezek a művészek ugyanis nem az emigrációban léptek be valamelyik kortárs iskolába, hanem otthon, Kínában folytatták képzőművészeti tanulmányaikat, és ma is hazájukban élnek. Munkáikkal a Velencei és a Sã o Pauló-i Biennálékon is rendszeresen találkozhatott a közönség.

muzsika

Ráckeve lendületben

Zenés Kastélyfesztivál

2003. június 29.-augusztus 3.

Míg az első, 2002-es évadot kísérletinek tekintette Ráckeve városa és a szervező Windland Fúvósvilág Alapítvány, az idén már egész hónapos programmal lépnek a közönség elé. Az ügy kitűnően példázza, hogy a civil igyekezet, a turizmus, a kultúra és az oktatás egybekapcsolása milyen lendületet adhat egy kezdeményezésnek.

Balogh József klarinétművész és barátai tavaly szerveztek először a fővárostól mindössze 45 kilométerre lévő, HÉV-vel is megközelíthető Duna menti kisvárosban, Ráckevén klarinét- és szaxofonkurzusokat nemzetközi tanári karral és növendékgárdával. Színhelyül a csodálatos barokk Savoyai-kastély és kertje szolgált. Most a kurzusok ugyanitt folytatódnak, még nevesebb művésztanárokkal, és a tanfolyamok is változatosabbak. Dzsessz-big band kurzussal kezdtek, folytatták a kamara- és kortárs zeneivel, majd klezmer-, world music- és tárogatóleckékre váltanak, a speciális, fúvós kamarazenei tanulmányok után nemzetközi klarinét-szaxofon kurzussal zárnak.

Az utóbbi egy kis ünneplésre is okot ad: a nyári képzést tíz évvel ezelőtt szervezték meg először, azóta keresték ideális helyét, amelyet Ráckevén, úgy látszik, megtaláltak. A zene idecsalogatja nemcsak a körzet üdülővendégeit, hanem azokat is, akik a barokk kor és a szerb egyháztörténet értékei iránt érdeklődnek. A ráckevei polgármester azt állítja, hogy egy jó koncert és vacsora után nem kell hazamenni, van elegendő szálláshely is. Júliusban nemcsak a kastélyparkban, hanem a szerb templom kertjében és a református templomban, sőt a művelődési ház udvarán is rendeznek koncerteket.

Július 11-én a Budapest Rézfúvós Quintett a templomkertben játszik, másnap Bach-művek hallhatók a református templomban. 13-án énekelt verseket szólaltat meg a Sebő együttes a kastélyban, ugyanott július 18-án a klezmerzene kedvelőit várják, a tárogatósok pedig 19-én a művelődési ház udvarában mutatják be a ritka, történelmi instrumentumot.

Az Emiliano Clarinet Quartet 1996-ban alakult, a fiatal olasz muzsikusok négy nemzetközi versenyt nyertek e rövid idő alatt. Koncertjüket július 26-án tartják, ugyancsak a kastélyban. A 27-ei est nagy mulatságot ígér, a tábor klarinéttanárainak "vetélkedését" hallhatja a közönség. Az ajánló – aki szerényebb keretek között már hallott ilyen "örömzenélést" – azt javasolja, ne hagyják ki!

CD

Kocsis nem felejt

Debussy- és Ravel-művek a Hungaroton CD-jén

A minap jelent meg a Hungaroton Classic kiadásában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar (NFZ) új felállásban első és mindjárt különlegesen izgalmas CD-je. A korongról Debussy és Ravel művei szólnak a zeneigazgató, Kocsis Zoltán hangszerelésében és vezényletével, Debussy Ariettes oubliées című ciklusát Hajnóczy Júlia énekli érzékenyen, stílusosan.

Kocsist, mint szólistát, exkluzív szerződés kötötte a Philips céghez, így elég hosszú időbe telt, míg megtalálták annak a jogi kereteit, hogy végre saját együttesével is készülhessen CD-je. A méltán világhírű zongoraművész rendkívül sokoldalú, olyasvalaki, aki egy-egy zeneszerző korának képzőművészetében és irodalmában is járatos – ez teszi zenei elemzéseit olyan megragadóvá. A zenén belül is sok műfajú, mind több átiratot, hangszerelést készít, ez irányú tevékenységét a friss kiadvány jól dokumentálja.

A zenekar hallhatóan élvezi, hogy a francia irodalom, Debussy és Ravel impresszionista muzsikáját szólaltathatja meg. Sokkal kevésbé elcsépelt művek ezek, mint amelyek általában a szimfonikus nagyzenekarok hagyományos, romantikus repertoárját adják.

Részben Kocsis felfedezettje Hajnóczy Júlia, aki csak ősszel kapja meg művésztanári oklevelét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ám operaszakon az intézmény növendéke marad. Júlia édesapja nem foglalkozott hivatásszerűen a zenével, édesanyja viszont közelebb áll a muzsikához: zenei könyvtáros volt, és jelenleg egy középiskolában tanít is éneket. Több nemzetközi versenyt nyert az a kórus, amelyben a szülők negyedszázada kedvtelésből, de annál komolyabban dolgoztak, bejárva a nagyvilágot Japántól Amerikáig, Olaszországig.

A Hajnóczy lányok tehát szinte beleszülettek abba az életformába, amely ma az ő sajátjuk is: fölkészülés, hangverseny, csomagolás, utazás, koncentráció. Júlia kicsi korától énekesnek készült. Testvére, Zsuzsa is korán kezdte, négyéves korától hegedülni tanult, majd zongorára váltott.

Az Ariettes oubliées-t az NFZ hosszú, januári amerikai turnéján is előadta a fiatal énekesnő. A CD-hez Kocsis írt kísérőszöveget, amelyben az eredetiség kérdését firtatja. A mű kimunkáltságának számonkérhetősége egyáltalán nem zeneszerzői nagyságrend kérdése – állítja. Egyetérthetünk, de az kétségtelen, hogy csak azonos nagyságrendű alkotószellem – amilyen Kocsis – gondolhatja tovább a zenei ötletet.

Film

Átutazóban

Félix és Rose

Színes, feliratos francia-angol romantikus vígjáték

Rendezte: Daniéle Thompson

Szereplők: Juliette Binoche, Jean Reno

Forgalmazza: Az SPI

Jól jár, aki úgy dönt, beül a moziba erre a filmre. A romantikus vígjáték a maga műfajában a maximumot nyújtja – igazi szívvidító, szívmelengető történet. Mégsem elcsépelt vagy közhelyszerű, ami nem utolsósorban a két zseniális főszereplőnek köszönhető. Sem az Oscar-díjas Juliette Binoche-t, sem a remek Jean Renót nem kell bemutatni a hazai közönségnek. Ebben a kétszereplős történetben mindketten tehetségük legjavát nyújtják, olyannyira, hogy bizonyos pletykák szerint a forgatás után (vagy közben) a való életben is szerelem szövődött közöttük.

A történet szimbolikus helyszínen, egy repülőtéren játszódik. Ott, ahonnan az emberek elutaznak, és ahová megérkeznek, ahol új életszakaszok kezdődnek, vagy régiek lezárulnak. Ilyen helyzetben vannak a történet főhősei is: mindkettőjük élete fordulópontra ért. Rose elhatározza, szakít zsarnok élettársával, és Mexikóban kezd új életet, Felix pedig éppen Münchenbe igyekszik, hogy egy temetésen találkozhasson korábbi barátnőjével, akit – legalábbis azt hiszi – még mindig szeret.

Csakhogy a repülőtér ez alkalommal nem hagyja, hogy a hősök elsiessék a döntést. Sztrájk van, egyetlen gép sem száll fel, az utasok váróból váróba, reptéri buszról szállodába kerülnek. A véletlen sodorja egymás útjába Felixet, a gazdag üzletembert és Rose-t, a sminkest, akik mindketten úgy hiszik, az élet már nem tartogat számukra meglepetéseket.

A hosszúra nyúlt repülőtéri várakozás során újból és újból egymásba botlanak, aztán úgy alakul, hogy közös szállodai szobában töltik az éjszakát. Kitárulkoznak egymás előtt abban a hiszemben, hogy soha többé nem találkoznak. Egymás szemére hányják apróbb-nagyobb gyarlóságaikat, hogy aztán sajátjaikkal szembesüljenek. Megváltoztatják egymás életét, csak éppen a saját magukét nem sikerül. Aztán amikor vége szakad a sztrájknak és elindulhatnának a várt új utakon, felcsillan a remény: talán mégis lehetne másképp...

A film rendezője és forgatókönyvírója, Daniéle Thompson egyébként annak idején egészen más jellegű szerelmi történettel került be a köztudatba. Ő írta a Házibuli című film forgatókönyvét, ami világszerte hatalmas siker volt, és amellyel elindult Sophie Marceau karrierje. Eric Serra pedig, aki a film zeneszerzője, Luc Besson filmjeinek örökös munkatársa – többek között ő komponálta a Metro és a Nagy Kékség című filmek zenéjét is.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. július 1.) vegye figyelembe!