Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 63. számában (2003. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Forint-euró arány

A kormány 2003. június 4-én a forint középárfolyamát 282,36 forint/euróban állapította meg, az árfolyam 15 százalékos ingadozási sávjának változatlanul hagyása mellett.

(Magyar Közlöny, 2003/62. szám)

Jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank 3/2003. (MK 66.) MNB közleménye szerint a jegybanki alapkamat mértéke 2003. június 11-étől 7,50 százalék, a 4/2003. (MK 70.) MNB közlemény szerint 2003. június 19-től pedig 9,5 százalék.

(Magyar Közlöny, 2003/66., 70. szám)

Üzemanyagárak

Az APEH nyilvánosságra hozta a 2003. július 1. és szeptember 30. között alkalmazható üzemanyagárakat. Amennyiben a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.

Ólmozatlan benzinek:

ESZ - 95 ólmozatlan motorbenzin 230 Ft/l

ESZ - 98 ólmozatlan motorbenzin 240 Ft/l

Keverék 230 Ft/l

Gázolaj 206 Ft/l

(Magyar Közlöny, 2003/70. szám)

Kistérségek támogatása

A hátrányos helyzetű kistérségek és települések termelő- és humáninfrastruktúrájának kiemelt fejlesztésére, a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke kistérségekbe áramlásának elősegítésére, valamint az Európai Unió strukturális alapjai fogadására a kistérségi támogatási alap célelőirányzatból vissza nem térítendő támogatás nyújtható.

Az 5/2003. (V. 20.) MeHVM rendelet értelmében támogatható a 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott 42 leghátrányosabb kistérség, valamint a MeHVM rendelet mellékletében megjelölt 252 halmozottan hátrányos település.

A támogatást belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, egyéni vállalkozók, illetve belföldi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek igényelhetik. Az érvényes pályázat feltétele, hogy a pályázónak ne legyen lejárt, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozása, valamint ne álljon csőd-, felszámolási és végelszámolási, illetve egyéb megszüntetési eljárás alatt. A szerződéskötést követően felmerülő köztartozás, illetve meginduló felszámolási és végelszámolási eljárás esetén támogatás nem folyósítható, csődeljárás esetén a csődegyezség jóváhagyásáig a támogatás folyósítását felfüggesztik.

Egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg. Egy fejlesztési célhoz a rendelet hatálya alá tartozó előirányzatból csak egyszer adható támogatás.

Szükséges önerő

A fejlesztés megvalósításához a települési önkormányzatoknak és önkormányzati társulásoknak, valamint nonprofit szervezeteknek 10 százalék, természetes személyeknek, egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 35 százalék, az egyéb szervezeteknek 50 százalék saját forrással kell rendelkezniük. A rendelet értelmében nem kell saját forrással rendelkezniük a pályázó önkormányzatoknak, ha az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) önkormányzatok kiegészítő támogatási keretéből a 2001. és 2002. évben is kaptak támogatást. Az adható támogatás felső határa önkormányzatok, önkormányzati társulások, nonprofit szervezetek pályázatainál az elismerhető költségek 90 százaléka; vállalkozók pályázatainál az elismerhető költségek 50 százaléka.

A pályázatot a területfejlesztésért felelős miniszter írja ki, a felhívás a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében jelenik meg. A pályázatokat a Regionális Támogatásközvetítő Közhasznú Társasághoz kell benyújtani.

(Magyar Közlöny, 2003/54. szám)

Versenyjog

Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjáig számos jogszabályt kell módosítania. Ezek sorába tartozik a 2003. évi XXXI. törvény is, amely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló korábbi jogszabályt változtatja meg néhány ponton. Az új törvény meghatározza, hogy mely esetekben kell majd az új, közösségi versenyszabályokat alkalmazni, szól a Gazdasági Versenyhivatal eljárásáról, de azokról a perekről is, amelyekben az Európai Közösséget létrehozó szerződés szabályai lesznek az irányadók. A törvény - néhány paragrafust kivéve - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép életbe.

(Magyar Közlöny, 2003/61. szám)

Országkockázat

Július 19-én lép hatályba az országkockázat tőkekövetelményéről szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendelet. A jogszabály melléklete felsorolja az országok és más önálló pénzügyi igazgatású területek besorolási listáját.

(Magyar Közlöny, 2003/69. szám)

Európai Bíróság

Az Európai Unióhoz történő 2004-es csatlakozás miatt változik a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény is. A csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján életbe lépő 2003. évi XXX. törvény többek között azt szabályozza, hogy egy hazai bíróság milyen módon kezdeményezheti az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását, mikor kezdeményezheti az Európai Bíróság előzetes döntéshozatalát, vagy hogy az uniós tagállamok mely esetekben jogosultak a bizonyítás felvételét célzó jogsegélyre.

(Magyar Közlöny, 2003/61. szám)

Szakképzés

A 2003. évi XXIX. törvény a szakképzéssel foglalkozó korábbi jogszabály számos rendelkezését újraszabályozza, felsorolja a szakképzés intézményeit, részben megváltoztatja az intézmények irányítását, rendelkezik a szakképzésben részt vevő tanulók gyakorlati képzéséről, egyúttal a törvény kiegészül az Értelmező rendelkezések című hetedik résszel. A különböző időpontokban hatályba lépő törvény többek között kibővíti, egyúttal átrendezi az ágazati, valamint a szakképesítésért felelős miniszterek hatáskörét, szól az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági feladatairól, az országos gazdasági kamarák hatásköréről, és felsorolja a szakmai és vizsgakövetelményeket.

Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás célja, hogy a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerőpiac igényeihez és az Európai Unió közösségi vívmányaihoz igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer működését biztosítsa.

A törvény hatálya

A törvény hatálya a főiskolai, egyetemi és posztgraduális képzés, valamint az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések kivételével kiterjed - a törvényben felsorolt kitételekkel - minden iskolai rendszerű és a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény alapján felnőttképzési tevékenységnek minősülő iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre. A jogszabály a korábbiakhoz képest változást jelent abban is, hogy hatálya kiterjed a szakmai vizsgára, valamint a szakmai vizsgát szervező intézményre is.

A szakképzés intézményei

A szakképzés intézményei: a szakközépiskola, a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is, a regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központ, továbbá a felnőttképzési törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény.

OKJ

Az Országos Képzési Jegyzékben kell meghatározni a szakképesítés azonosító számát, megnevezését és a hozzárendelt FEOR-számot, a szakképesítések körét és szakmacsoportját, a jegyzékbe kerülés évét, a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítéseket, a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát, az iskolai és a szakmai előképzettséget, a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit.

OKÉV

A törvény az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot bizonyos körben hatósági feladatokkal ruházza fel.

Kamarák

Az országos gazdasági kamarák az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve kidolgozzák a szakmai és vizsgakövetelményeket, valamint ellátják a törvényben rájuk ruházott egyéb feladatot is.

Szakmai vizsga

A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt követelmények teljesítésébe be kell számítani. A beszámítás mértékéről a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt. Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban feljogosított intézmény, továbbá az iskolai rendszerű szakképzésben - ha a szakmai vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik - a szakképzést folytató intézmény, továbbá a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény a vele tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állóknak szervezhet. Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény azok számára szervezhet e törvény felhatalmazása alapján szakmai vizsgát, akikkel képzési szerződést kötött.

(Magyar Közlöny, 2003/56. szám I. kötet)

A tanév rendje

A 2003/2004-es tanévben az első tanítási nap 2003. szeptember 1., hétfő, az utolsó tanítási nap 2004. június 15. kedd lesz. A tényleges tanítási napok száma száznyolcvankét nap. Az oktatási miniszter 12/2003. (V. 23.) OM rendelete szerint az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap középiskolákban és a szakiskolákban május 7. (A kisebbségi nyelven oktató és a két tanítási nyelvű középiskolákban ez az időpont 2004. május 6.) A Belügyminisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2004. május 21-én, a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolákban 2004. június 9-én, a szakiskolákban másfél éves képzésben tanulók 2004. január 16-án mennek utoljára iskolába. Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját - a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében - az igazgató határozza meg.

A tanév rendjét meghatározó rendelet szerint a szakközépiskola és a szakiskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti, amennyiben a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzékről szóló rendelkezés a képzési időt nem teljes évfolyamban határozza meg, vagy egyéb ok miatt az iskola a szakképző évfolyamot keresztféléves oktatás keretében kívánja megszervezni. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg.

A szeptember 1-jén kezdődő új tanévben a szorgalmi idő első féléve 2004. január 23-ig tart, a tanulmányi eredményről az iskolák 2004. január 30-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit.

A következő tanévben az őszi szünet időpontja 2003. október 20-22., a téli szünet 2003. december 22-étől 2004. január 2-áig, a tavaszi szünet 2004. április 8-ától április 13-áig tart majd. A rendelet egyes iskolatípusok számára eltérést enged ezektől az időpontoktól.

(Magyar Közlöny, 2003/56. szám I. kötet)

Fogyasztási cikkek importja

Megjelent a 2003. II. félévben engedélyköteles fogyasztási cikkek jegyzéke. A 2003. június 23. óta hatályos 36/2003. (VI. 7.) GKM rendelet 2. számú melléklete meghatározza az egy-egy fogyasztási cikkből behozható maximális mennyiséget és annak kódját. A rendelet hatálya alá tartozó termékköröknél az engedélykötelezettség a Magyarországgal szabadkereskedelmi megállapodást nem kötött WTO-n kívüli országokból, valamint Kínából származókra vonatkozik. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a devizamentes ügylet, valamint a magyar állam kintlevőségeit leépítő import. Az engedélykérelmet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalához kell benyújtani.

(Magyar Közlöny, 2003/64. szám)

Kereskedelmi vámtarifa

A kereskedelmi vámtarifa kihirdetéséről szóló 64/1995. (XI. 24.) IKM-PM együttes rendelet 5. számú melléklete 3. oszlopának "EFTA" jelzésű hasábja megváltozott. A 10/2003. (VI. 3.) KüM-PM együttes rendelet új rendelkezéseit a 2003. július 1-jét követő vámkezeléseknél kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2003/61. szám)

Igazgatási díjak

A népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjak változását tartalmazza a 32/2003. (V. 21.) ESZCsM rendelet. Május 29. után már az új jogszabály alapján kell a népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért járó díjat megfizetni. A rendelet hatálya kiterjed a magánszemélyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre. Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletének melléklete felsorolja a díjfizetéssel igénybe vehető igazgatási jellegű szolgáltatásokat, valamint az azokhoz tartozó díjak mértékét is.

Az erdészeti hatósági eljárásokban fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjak új mértékét az 55/2003. (V. 20.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A rendelet azonkívül, hogy felemelte az egyes eljárási díjakat, magasabb összegben állapítja meg az erdőgazdálkodási és az erdővédelmi bírság, valamint az erdőfenntartási járulék fizetésének kötelezettségét elrendelő határozat ellen az ügyfél által benyújtott jogorvoslati kérelem díját is. A rendelet 2. számú melléklete felsorolja az eljáró hatóságok címét és bankszámlaszámait.

A földművelésügyi tárca módosította az egyes állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatások díját. A szolgáltatási díjakat a június 27-e óta hatályos 65/2003. (VI. 19.) FVM rendelet melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2003/54., 55., 69. szám)

Álláskeresést ösztönző juttatás

A munkanélküli - bizonyos feltételek megléte esetén - a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köthet. Amennyiben a megállapodásban foglaltakat az álláskereső munkanélküli teljesíti, igényelheti az indokolt utazási költségeinek megtérítését. A 7/2003. (VI. 12.) FMM rendelet meghatározza az együttműködési kötelezettség részleteit. A jogszabály többek között szól arról, hogy a munkanélkülinek milyen gyakorisággal kell megjelennie a kirendeltségen, milyen formában és gyakorisággal köteles önállóan munkát keresni (pl. munkahelyek személyes felkeresése, pályázati felhívásokra történő jelentkezés, álláshirdetésekre történő jelentkezés stb.), mi módon igazolhatja a munkahelykeresést.

(Magyar Közlöny, 2003/66. szám)

Sztrádamatrica

Megjelent a négynapos autópálya-matrica bevezetéséről szóló jogszabály. A gazdasági és közlekedési miniszter 38/2003. (VI. 12.) GKM rendelete szerint az autópálya-használati díjat meghatározott időtartamra (négy napra, tíz napra, egy hónapra, illetve egy évre) előre, matrica megvásárlásával kell kiegyenlíteni. A matricák az alábbi időtartamokra minden állami kezelésű díjas autópályán érvényesek:

- négynapos matrica: a vásárló által megjelölt - legkésőbb 2003. augusztus 28-i kezdőnapra és további három napra (összesen 4 napra), kizárólag a D1 járműkategóriára,

- tíznapos matrica: a vásárló által megjelölt kezdőnapra és további kilenc napra (összesen 10 napra),

- havi matrica: a vásárló által megjelölt kezdőnapra és további harminc napra (összesen 31 napra),

- éves matrica: a tárgyév 1. napjától a tárgyévet követő év január 31. napjáig (összesen 13 hónapra).

A matrica ára a következő: a négynapos matrica 800, a tíznapos 1520, 3680, illetve 5360, a havi 2560, 6640, 9840, míg az éves 23 200, 58 400, valamint 88 000 forintba kerül, a kategóriától függően. Az árakat áfa terheli.

(Magyar Közlöny, 2003/66. szám)

TIR-igazolvány

Az Országgyűlés egységes szerkezetbe foglalta és törvényben kihirdette az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezményt. A törvény július 1-től hatályos.

(Magyar Közlöny, 2003/68. szám)

Vízi közlekedés

A vízi közlekedés rendjét a 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet mellékleteként közzétett Hajózási szabályzat tartalmazza. A szabályzat a belföldön, valamint a Duna teljes szakaszán és - amennyiben erről nemzetközi szerződés rendelkezik - a Duna és a Tisza mellékfolyóinak külföldi szakaszain magyar lobogó alatt közlekedő, illetve üzemeltetett úszólétesítményekre, továbbá a Magyar Köztársaság területén idegen lobogó alatt közlekedő, illetve üzemeltetett úszólétesítményekre terjed ki.

A gazdasági és közlekedési miniszter rendelete néhány kivétellel 2003. október 1-jén lép hatályba.

(Magyar Közlöny, 2003/65. szám)

Magyar Reprográfiai Szövetség

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2000. szeptember 1-jén vette nyilvántartásba a Magyar Reprográfiai Szövetséget. 2003. április 30-án a kulturális tárca vezetője - a szövetség kérelmére - a nyilvántartásba vételről szóló határozatot az alábbiak szerint módosította:

- a közös jogkezelő egyesület neve: Magyar Reprográfiai Szövetség,

- a közös jogkezelő egyesület rövidített neve: RSZ,

- a közös jogkezelő egyesület székhelye: 1015 Budapest, Hattyú u. 8/B,

- a közös jogkezelő egyesület képviselőjének neve, lakcíme: Miticzky Gábor elnök, 1039 Budapest, Árpád u. 16., Vaskovics Péter igazgató, 9023 Győr, Somogyi B. út 56.

A közös jogkezelő szervezet feladata, hogy a reprográfiai jogdíjat beszedje, azt a közgyűlés határozatának megfelelően szétossza, továbbá hogy a külföldi jogosultak jogainak közös kezelését végző külföldi szervezetekkel a kölcsönös képviseleti szerződéseket megkösse.

(Magyar Közlöny, 2003/55. szám)

Új törvény az MFB-ről

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság feladata többek között, hogy részt vegyen a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges hazai és külföldi források, illetőleg támogatások bevonásában és közvetítésében, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt állami és önkormányzati fejlesztések beruházásokhoz szükséges fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozásában, a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek - ezen belül elsődlegesen a kis- és középvállalkozások beruházásainak fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozásában - áll a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításában.

A június 15-én hatályba lépett 2003. évi XXVIII. törvény rendelkezése értelmében ezentúl az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett éven túli lejáratú hitelekből és kölcsönökből, valamint kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek, valamint a kormány határozata alapján nyújtott hitelfinanszírozásból, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek teljesítéséért. Az MFB tv. melléklete felsorolja azokat a gazdasági társaságokat, amelyekben az MFB Rt. 100 százalékot elérő tulajdonrészt szerezhet.

(Magyar Közlöny, 2003/56. szám)

Erkölcsi bizonyítvány

A hatósági erkölcsi bizonyítványt kérő lapon ezentúl fel kell tüntetni a kérelmező születési családi és utónevét, házassági nevét, nemét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, valamint személyi azonosítóját, lakóhelyét, illetőleg ennek hiányában tartózkodási helyét - fogalmaz a 21/2003. (VI. 7.) BM rendelet.

Az igazgatási szolgáltatási díjat készpénz-átutalási megbízáson a 10023002-01451935-00000000 Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal számlájára kell befizetni. Az erkölcsi bizonyítvány iránti kérelem előterjesztésére korábban rendszeresített kérőlapok 2003. július 31-től nem használhatók.

(Magyar Közlöny, 2003/64. szám)

Lakáshitel

A kormány május 21-én döntött a lakáscélú állami támogatások módosításáról. A június 16-ától hatályos 79/2003. (VI. 6.) Korm. rendelet értelmében az új lakás vásárlásához felvehető, kiegészítő kamattámogatású kölcsön legmagasabb összege 10-ről 15 millió forintra emelkedett, de az építendő vagy megvásárolandó lakás összköltsége nem haladhatja meg a 30 millió forintot. A jelzálogalapú, használt lakáshoz is igényelhető kölcsön viszont 30 millióról 15 millió forintra csökkent.

Támogatott hitel nem vehető fel, ha a lakásvásárló közeli hozzátartozója vagy élettársa az eladónak. Kivétel ez alól például a közös tulajdon megszüntetése, vagy ha a támogatott hitelt felvevők közül legalább az egyik adós devizabelföldi magánszemély (korábban valamennyi adósnak devizabelföldi magánszemélynek kellett lennie).

A korábbi szabályozással szemben június 16-át követően több lakásra nem lehet támogatott jelzáloghitelt felvenni. A korlátozás nem vonatkozik arra a szülőre vagy nagyszülőre, aki adóstárssá válik gyermeke vagy unokája kölcsönügyletében.

A jelzáloghitel felső határa az eddigi 30 millió helyett maximum 15 millió forint. Használt lakás esetén 6 százalék, új lakás építése, vásárlása esetén 5 százalék lehet a kamatplafon.

A hatálybalépés előtt benyújtott kölcsönkérelmekre még a korábbi szabályok érvényesek. A kormányrendelet szerint a rendelet hatálybalépése előtt benyújtott kölcsönkérelemnek az minősül, amelyhez az igénylő csatolta az alábbi dokumentumokat: használt vagy használatbavételi engedéllyel rendelkező új lakás vásárlása esetén a földhivatalhoz igazoltan benyújtott adásvételi szerződés, használatbavételi engedéllyel nem rendelkező lakás megvásárlása esetén ügyvéd által ellenjegyzett szerződés, lakásépítés, -bővítés esetén a jogerős építési engedély. Szükséges emellett, hogy a hitelintézet a kölcsönkérelmet befogadja.

(Magyar Közlöny, 2003/63. szám)

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

2003. július 1-jével a SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ általános jogutódjaként a kormány létrehozta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt. Az MVH a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű központi hivatal egyebek mellett ellátja az egyes közösségi termékpálya rendtartások szabályozási eszközeinek működtetésével kapcsolatos teendőket, valamint az Európai Unió belpiaci támogatásainak és az EU külpiaci támogatásainak kezelésével, az intervenciós rendszer működtetésével összefüggő feladatokat.

(Magyar Közlöny, 2003/64. szám)

Agrár- és vidékfejlesztés

Az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok 2003. évi költségvetési támogatásáról szóló korábbi rendeletét módosította a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Az 57/2003. (V. 28.) FVM rendelet szerint például ezentúl a rendeltetésszerű használat és a visszavont támogatás visszafizetésének biztosítása céljából az üzemeltetési kötelezettség végéig a támogatás és a járulékok összegének megfelelő jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az építés- és ültetvénytelepítési beruházási támogatással érintett ingatlanra/vagyontárgyra, illetve a pályázó által felajánlott saját tulajdonú másik ingatlanra. Ebben az esetben az ingatlan forgalmi értékéről független értékbecslő által kiállított értékbecslés csatolása szükséges. A rendelet néhány ponton kiegészíti, illetve módosítja a korábbi jogszabályt, részletezi a különböző támogatások elnyeréséhez benyújtandó pályázók körét, a támogatandó célokat, valamint módosítja a pályázati eljárást.

(Magyar Közlöny, 2003/58. szám)

Intervenciós búza- és kukoricafelvásárlás

A közraktározott, 2003. évi termésű élelmezési búzára és takarmánykukoricára a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter intervenciós felvásárlási árat állapított meg. Az ár a termés minőségétől függ, az élelmezési búza felvásárlási ára 23 000 Ft/tonna, a takarmánykukoricáé 21 000 Ft/tonna. Az intervenciós felvásárlási ár az általános forgalmi adót vagy a kompenzációs felárat nem tartalmazza.

Az intervenciós felvásárlásra a termelő az 54/2003. (V. 20.) FVM rendelet 2. számú melléklete szerinti igénylőlappal jelentkezhet. Ebben nyilatkoznia kell arról, hogy a jogszabályban megjelölt időszak alatt a támogatásban részesített árura egyéb tárolási és/vagy kamattámogatást nem vett/vesz igénybe. Egy termelő által felvásárlásra felajánlható búza, illetve kukorica mennyisége termékenként nem lehet kevesebb 80 tonnánál.

2004. április 15-ig a termelő bármikor jogkövetkezmény nélkül elállhat intervenciós értékesítési szándékától, és más piaci szereplőnek eladhatja az árut, vagy felhasználhatja azt saját célra.

A 2002-ben termelt és 2003. május 15-ig nem értékesített takarmánykukoricát a termelők intervencióra felajánlhatják. Az intervenciós készletet a TIG Kht. vásárolja meg.

A felvásárló köteles az intervenciós készlet tulajdonosaival adásvételi szerződést kötni, amennyiben az intervenciós készlet az MSZ 12540:1998 minőségi követelményeinek megfelel. Az adásvételi szerződés tárgya az intervenciós készletről kiállított közraktári jegy. Az az adásvételi szerződés fogadható el, amely tartalmazza a közraktárjegy sorszámát, a kibocsátó közraktár nevét, az áru mennyiségét, a tételre vonatkozó betároláskori minőséget igazoló minőségi bizonyítványt, a tárolás helyét, a közraktárjegy lejáratát és az Agrárintervenciós Központ által kiállított ígérvény sorszámát.

A 62/2003. (VI. 12.) FVM rendelet szerint amennyiben a szerződés megkötésére 2003. május 31. után került sor, akkor az intervenciós készlet tulajdonosa igényelheti a megfizetett kamatot és a tárolási költségeket.

(Magyar Közlöny, 2003/54., 66. szám)

Vágósertés felvásárlása

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter legfeljebb 30 ezer darab és/vagy 2770 hasított súly tonna, a SEUROP minősítés szerinti S vagy E, illetve U minőségi osztályú vágósertés felvásárlásáról döntött. Az 59/2003. (VI. 2.) FVM rendelet alapján igényelhető támogatás mértéke a pályázott és elfogadott hasított súly kilogramm után 1,55 Ft/nap. A támogatás kizárólag abban az esetben vehető igénybe, ha a felvásárolt vágósertésből feldolgozott termékeket legalább 92 napig tárolta. A támogatás 92 napos tárolás után igényelhető. A Magyar Közlönyben megtalálható a pályázati lap mintája.

(Magyar Közlöny, 2003/60. szám)

Takarmánykukorica értékesítése és támogatása

Az állam a 2003. május 15-ig nem értékesített és így intervenciós felvásárlásra felajánlott takarmánykukorica-készlet megvásárlásáról a TIG Kht. útján gondoskodik. A felvásárló tulajdonába került intervenciós készlet értékesítésére az Agrárintervenciós Központ (AIK) ír ki pályázatot. Amennyiben a meghirdetett árura nincs jelentkező, vagy van pályázó, de nem a teljes mennyiségre, akkor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium dönt a készlet értékesítéséről.

A 63/2003. (VI. 12.) FVM rendelet alapján igényelhető támogatások az APEH 10032000-01905630 "Piacra jutást elősegítő támogatás" folyósítási számláról hívhatók le.

(Magyar Közlöny, 2003/66. szám)

Lóútlevél

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter módosította az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló korábbi jogszabályt. Többek között változott a lóútlevél tartalma, valamint a lóútlevelet kiadó hatóság feladata is.

(Magyar Közlöny, 2003/68. szám)

Tehéntej termékpálya

A kvótajogosultság átruházására, illetve átengedésére vonatkozó tilalom a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete szerint nem terjed ki arra az esetre, mikor a teljes tejkvóta mennyiségét a teljes tehénállománnyal és a tejtermelő gazdasággal együttesen értékesítik. A tilalom akkor sem él, ha a kvótatulajdonos termelő vagyonához tartozó tejkvótát felszámolási, illetve végelszámolási eljárás keretében értékesítik, valamint amikor a kvótatulajdonos termelő gazdasági társaságba, szövetkezetbe vagy termelői csoportba lép be, és kvótáját, teljes tehénállományával együtt vagyoni hozzájárulásként a gazdasági társaság, szövetkezet vagy termelői csoport tulajdonába adja. A 61/2003. (VI. 7.) FVM rendelet a kvótával rendelkező tejtermelő számára az 5 százalékos termelési korlátozás alá vont mennyiség után literenként 10 forint támogatást ígér.

Az értékesítési önkorlátozás nem terjed ki azokra a tejtermelőkre, akik az önkéntes termelési önkorlátozás támogatásáról szóló 25/2003. (III. 31.) FVM rendelet alapján önkéntes termelési önkorlátozást vállaltak.

Meghosszabbított felvásárlás

2003. augusztus 15-ig hosszabbította meg a földművelésügyi miniszter az állami tejkvótát igénybe vevő tejtermelők számára azt a határidőt, ameddig a felvásárlási igényt jelző szerződést kitöltve, aláírva, három eredeti példányban a terméktanács titkárságához személyesen, ügyfélszolgálati időben vagy postai úton, tértivevényesen benyújthatják.

(Magyar Közlöny, 2003/64. szám)

Dohánytermelői csoport

Május 31. óta a nyersdohánytermelők az általuk előállított nyersdohány termelésének szervezésére, termékeik tárolására, piacképes áruvá történő előkészítésére és közös értékesítésre dohánytermelői csoportot alapíthatnak. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 56/2003. (V. 23.) FVM rendelete szabályozza a dohánytermelői csoportok megalakulását, valamint a taggá válás feltételeit. A termelői csoport kizárólag nyersdohányt termeszthet, és a tagok a terméket kizárólag a termelői csoporton keresztül értékesíthetik. A termelői csoportok elsődleges dohányfeldolgozást nem végezhetnek.

A rendelet értelmében termelőnek az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság minősül, aki (amely) az elsődleges feldolgozó részére történő értékesítés céljából leveles dohányt termel, illetőleg dohánylevelet betakarít, szárít, és a mezőgazdasági termelők agrártámogatás igénybevételével összefüggő adatszolgáltatásról és nyilvántartásba vételről szóló 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett, egyúttal nyilvántartásba is vették.

Termelői csoportként az a szervezet ismerhető el, amely megfelel a rendeletben foglalt feltételeknek, és amelynek társasági szerződése tartalmazza a tagok kötelezettségvállalását arra, hogy a termelői csoport tevékenységét kizárólag nyersdohány termesztésére korlátozza; a piacra szánt teljes termelésüket a termelői csoporton keresztül értékesítik; betartják a termelői csoport által meghatározott termelési, környezetvédelmi és értékesítési szabályokat, és a tag kilépési szándékát legkésőbb a tárgyév október 31-ig írásban jelzi a termelői csoportnak.

(Magyar Közlöny, 2003/56. szám I. kötet)

Minőségi hústermék támogatása

A feldolgozott sertés- és marhahústermékek minőségmegőrzése és a minőségi termék-előállítás javítása érdekében igénybe vehető támogatásról szóló 58/2003. (V. 28.) FVM rendelet meghatározza azt a kört, aki/amely támogatásra jogosult.

(Magyar Közlöny, 2003/58. szám)

Vadkár

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet 58. §-át. A június 19-étől megsemmisített rendelkezés arról szólt, hogy a vadászatra jogosult felróható magatartásának minősül, ha a vad gépjárművel közúton, illetve vasúti járművel közforgalmú vasúti pályán történő ütközése közvetlenül a vadászat miatt következik be. A vadászatra jogosult felróható magatartásának minősül különösen, ha a vad gépjárművel közúton, illetve vasúti járművel közforgalmú vasúti pályán történő ütközése amiatt következik be, mert a jogosult a közút, illetve a közforgalmú vasúti pálya százméteres körzetébe mesterségesen telepített és működtetett vadetetővel, sózóval, szóróval, itatóval, dagonyával vagy művelt vadfölddel a vadat odaszoktatta.

(Magyar Közlöny, 2003/69. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére