Az 1995. évi LVII. törvény értelmében a víziközművek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, -elhelyezés és -tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység. A víziközművek működtetőit a közüzemi tevékenység keretében az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés szolgáltatására szerződéskötési kötelezettség terheli.
A törvény szerint a közüzemi tevékenységre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésre vonatkozó általános szabályait és a közüzemi szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés minőségi követelményeit, a feleket szerződés alapján megillető alapvető jogokat és kötelezettségeket – ideértve a szerződéskötési kötelezettség korlátozásának feltételeit is – a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet állapítja meg.
A szerződés létrejötte
Igénybejelentés
A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű-hálózatba bekötését az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója a szolgáltatónál kezdeményezheti, akinek a szolgáltató a bekötés lehetőségeiről és feltételeiről előzetes tájékoztatást ad.
Szerződési ajánlat
A szolgáltatás feltételeit tartalmazó szerződési ajánlatot a szolgáltató az ivóvízellátásba vagy szennyvízelvezetésbe bekötés esetén a megépítéséhez adott hozzájárulással együtt megküldi a fogyasztónak, aki azt a kézbesítéstől számított 15 napon belül aláírásával elfogadja, vagy véleményeltérését közli. Ha a fogyasztó a szerződést – a szolgáltatás jogszabályban megállapított díját kivéve – a szerződés tartalmára kiható véleményeltéréssel írta alá, a szolgáltató köteles a felek álláspontjának egyeztetését 15 napon belül kezdeményezni. A szerződési ajánlatban foglaltak a szolgáltatót 30 napig kötik.
Abban az esetben, ha a közműves szennyvízelvezetésre irányuló igényt a kormányrendelet 2. számú mellékletében meghatározott anyagokat felhasználó üzem jelentette be, a közszolgáltatási szerződéshez szükség van a vízügyi, valamint a környezetvédelmi hatóság jóváhagyására is.
Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás
Gazdálkodó szervezet által kért bekötés megvalósításához vagy a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetőleg minősége igényelt javításához – lakásszövetkezet és önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek elhelyezésére szolgáló ingatlanok kivételével – a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része.
A szerződés tartalma
A szolgáltatásra, illetőleg a szolgáltató részére végzett víz és szennyvíz átadás-átvételre a fogyasztónak a szolgáltatóval, illetőleg az átadónak az átvevővel szerződést kell kötnie, amely tartalmazza:
– a szerződő felek és azonosító adatai körében a felek nevét, címét vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát, továbbá természetes személy esetén a személyi adatok körében anyja nevét, születési helyét és idejét;
– a szerződés tárgyának fontosabb műszaki jellemzőit, a mennyiségi és minőségi adatokat;
– a szerződés időbeli hatályát, a szolgáltatás, illetőleg a víz- és szennyvízátadás megkezdésének időpontját;
– a teljesítés helyét;
– az ellenérték megállapításának, ezen belül a számlázásnak, a mérőeszköz leolvasásának és a számla kiegyenlítésének a módját;
– a szerződésszegés következményeit;
– a fogyasztó, illetőleg az átvevő személyében bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségét a szolgáltató, illetőleg átadó részére;
– egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott feltételeket.
A szolgáltatás
A szolgáltató az ivóvízművek, illetőleg a szennyvízelvezető művek üzemeltetésével köteles a víziközmű-hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosának, illetőleg egyéb jogcímen használójának ivóvizet szolgáltatni, illetőleg az ingatlanon keletkező szennyvizek – továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizek – összegyűjtését, károkozás nélküli elvezetését és tisztítását elvégezni. (A szolgáltató a víziközművek teljesítőképességének mértékéig köteles szolgáltatni.)
A szolgáltató a szolgáltatást a fogyasztó kérésére szüneteltetheti, illetőleg megszüntetheti. Ennek költségei – ideértve a szolgáltatás újraindításának költségeit is – a fogyasztót terhelik.
Közműves ivóvízellátás
A szolgáltatási kötelezettség és a szolgáltatás minőségéért való felelősség a szolgáltatási pontig terheli a szolgáltatót. Az ivóvíz szolgáltatását, legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett kell teljesíteni a szolgáltatási ponton. (Ettől eltérő szolgáltatást a szolgáltatótól kérni lehet.)
A szolgáltatás szünetelése, korlátozása
Ha az ivóvíz szolgáltatása a belterület legalább 20 százalékát, illetőleg 500-nál több főt érintően előre tervezetten 12 órát vagy üzemzavar esetén 6 órát szünetel, a szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről más módon köteles gondoskodni, a létfenntartáshoz szükséges 10 liter/fő mennyiségben. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szolgáltatáskimaradás esetén 25 liter/fő, 24 órát meghaladóan 30 liter/fő/nap az előírt ivóvízmennyiség. Az ivóvízellátásról úgy kell gondoskodni, hogy ahhoz az érintettek 300 méteres körzeten belül hozzájuthassanak.
Ha a szolgáltatásra rendelkezésre álló vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás a külön jogszabály szerinti tervnek megfelelően korlátozható. A vízkorlátozást a jóváhagyott tervnek és a megállapított fogyasztási rendnek megfelelően a polgármester rendeli el.
A vízkorlátozás közzétételéről, a végrehajtás ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik. A fogyasztó a szolgáltatás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a fogyasztókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
BekötésHa a bekötés nem a víziközmű törzshálózati beruházás részeként, azzal egy időben valósul meg, a bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez – összességében az ingatlannak a közműves szennyvízelvezetést szolgáló törzshálózatba történő bekapcsolásához – a jogszabály szerint egyébként szükséges hatósági engedélyek mellett a szolgáltató, valamint az olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén, aki/amely a kormányrendelet 2. számú mellékletében meghatározott anyagokat használ, továbbá – a lakásszövetkezetek kivételével – amely a csatornabírságról szóló jogszabály 2. számú mellékletében szereplő anyagokat a küszöbérték 10 százalékát elérő mértékben bocsát be a közműves szennyvízelvezető műbe, a vízügyi, valamint a környezetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges. Új üzemnél a hozzájárulás feltétele egyebek mellett a szennyvíz előzetes tisztítását szolgáló jogerős hatósági engedély alapján létesített berendezés. A hozzájárulást a bebocsátónak kell beszereznie. A szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez a bekötés kezdeményezőjének a kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti tervet kell benyújtania. A szolgáltató a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozni köteles a hozzájárulásról. Ha a bekötést nem az ingatlan tulajdonosa kezdeményezi, a jegyző által elrendelt bekötés kivételével a szolgáltató hozzájárulása csak a tulajdonos előzetes írásbeli beleegyezésével adható meg. * Közös bekötés * Ha közös bekötéssel a szolgáltatás műszakilag megoldható – az érintett tulajdonosok írásbeli szerződése és a szolgáltató előzetes hozzájárulása alapján -, több szomszédos ingatlan ellátására közös bekötővezeték és csatlakozó hálózat építhető. Közös bekötés esetén az ingatlantulajdonosok külön szerződésben a létesítmény közös használatából eredő jogokat és kötelezettségeket rögzítik. A közös bekötést kezdeményező kérelemhez csatolt szerződés tartalmazza a szolgáltatási díj – az esetleges víziközmű-fejlesztési hozzájárulás – megfizetésére kötelezett megnevezését, valamint az átvezetési szolgalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemnek a földhivatal iktatóbélyegzőjével ellátott igazolását. * Ivóvíz * Egy ingatlan ellátására több ivóvíz-bekötővezeték csak tűzvédelmi vagy műszaki okból létesíthető, vita esetén az illetékes szakhatóságok (így például a vízügyi hatóság) szakvéleménye alapján a jegyző dönt. Az ingatlan vízellátása érdekében szükséges vízelosztó, nyomásfokozó, nyomáscsökkentő vagy megszakító berendezés létesítéséhez, illetőleg a tűzoltásra szolgáló külön ivóvíz-bekötővezeték létesítéséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges. Az ivóvíz közműhálózatba kapcsolt házi ivóvízhálózatot helyi (egyedi) vízbeszerzéshez kapcsolt vezetékkel (hálózattal) összekötni nem szabad. * Szennyvíz * A szennyvízelvezető törzshálózatba bekötéshez szükséges bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett törzshálózatra való rákötését a szolgáltató köteles a megrendelő költségére elvégezni vagy elvégeztetni. A bekötővezeték megépítését, illetve a törzshálózatra történő rákötését a megrendelő költségére és a szolgáltató hozzájárulásával építéskivitelezési jogosultsággal rendelkező személy is elvégezheti. Üzemelő kényszeráramoltatású szennyvíztörzshálózatba a szennyvíz-bekötővezeték csatlakoztatását csak a szolgáltató végezheti, illetve végeztetheti. A csatlakozó házi szennyvízhálózatot a szennyvíz összetételének ellenőrzésére alkalmas aknával vagy tisztítónyílással kell kialakítani. Ha a szennyvíz-bekötővezeték vagy házi szennyvízhálózat az elfolyó szennyvíz ellenőrzésére alkalmas aknával nincs ellátva, továbbá ha a bekötővezeték az ingatlanon keletkező szennyvizek elvezetésére – a vízhasználat megnövekedése, az ingatlanok egyesítése, megosztása vagy egyéb okból – már nem alkalmas, a jegyző a tulajdonost a létesítmények megfelelő átalakítására vagy megszüntetésére kötelezheti. Új üzem esetén a szennyvízelvezető törzshálózatba az ingatlan csak akkor kapcsolható be, ha azzal egyidejűleg a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés üzembe helyezhető, illetőleg a használatbavételi engedélyről a hatáskörrel rendelkező hatóság jogerősen határozott. |
Ellenőrzés
A szolgáltató jogosult az ingatlanokon lévő víziközmű-hálózat, a tűzoltási célt szolgáló külön vízvezetékhálózat (tűzivízhálózat) ellenőrzésére, amelyet az érintett fogyasztó – előzetesen egyeztetett időpontban – köteles lehetővé tenni. Az ellenőrzéskor a házi és a csatlakozó víziközmű-hálózaton észlelt hibák kijavításáról, illetve az előírásoktól eltérő víziközmű-használat megszüntetéséről a fogyasztó gondoskodni köteles. Ha ezeknek a szolgáltató felhívására határidőn belül nem tesz eleget, a teljesítésre a település jegyzője kötelezi.
A szolgáltatói ellenőrzés nem mentesíti a fogyasztót a tulajdonában lévő csatlakozó víziközmű-hálózat és házi ivóvízhálózat rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának kötelezettsége alól.
Díjfizetés
A közüzemi szolgáltatásért díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása miatt a vízellátást a közüzem korlátozhatja – termelési célú vízfelhasználásnál szüneteltetheti -, azonban a létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófaelhárítási vízigények kielégítéséhez szükséges vizet ebben az esetben is szolgáltatni kell.
A szolgáltató a szolgáltatás díjáról szolgáltatási helyenként és időszakonként – az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak, illetőleg az árjogszabályoknak megfelelő – számlát bocsát ki, melyet a fogyasztó a szerződésben meghatározott feltételekkel köteles kiegyenlíteni. A fogyasztó a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet a szolgáltatónál, amelynek a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségre nincsen halasztó hatálya.
Változások bejelentése
A fogyasztó, illetőleg az elkülönített vízhasználó személyében beállott változást a régi és új fogyasztó, illetőleg elkülönített vízhasználó együttesen köteles a vízmérőállás megjelölésével a változástól számított 30 napon belül a szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az abból eredő károkért az elköltöző fogyasztó és az új fogyasztó, illetőleg az elkülönített vízhasználó egyetemlegesen felel.
A díjfizetés elmulasztása
Ha a fogyasztó a szerződésben rögzített feltételek szerint nem fizeti meg a díjat, a szolgáltató a létfenntartáshoz, a közegészségügyi és tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez, valamint az egészségügyi és gyermekintézmények ellátásához szükséges ivóvízellátás, továbbá a szennyvízelvezetésre irányuló szolgáltatás kivételével időben és mennyiségben korlátozhatja, kizárólag termelési célú ivóvíz-felhasználásnál pedig szüneteltetheti a szolgáltatást. A díjhátralék megfizetésének igazolásától számított öt naptári napon belül a szolgáltatónak meg kell szüntetnie ezeket az intézkedéseket. (A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 50 l/fő/nap mennyiségben, négy emeletnél nem magasabb lakóépület esetén legfeljebb 150 m távolságon belüli, négy emeletnél magasabb lakóépületben pedig négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel járó vízvételezési lehetőséggel adott.)
Három hónapon túli díjtartozás esetén további harmincnapos határidővel a szolgáltatási szerződés felmondásának van helye.
A szerződés megszűnése
A megkötött szolgáltatási szerződést ivóvízellátás esetén a fogyasztó, ha egyben az ingatlan tulajdonosa – az egyéb jogcímen használó pedig a tulajdonos hozzájárulásával -, 60 napos határidővel felmondhatja, amennyiben az ingatlanon nincs más felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz-szolgáltatás.
A megkötött mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználatot igénybe vevő (elkülönült vízhasználó) harmincnapos határidővel, a szolgáltató pedig két hónapon túli díjtartozás esetén további harmincnapos határidővel mondhatja fel. A mellékszolgáltatási szerződések felmondásáról a bekötési vízmérő fogyasztóját a szolgáltató köteles tájékoztatni.
Vízmérés
A fogyasztó köteles gondoskodni a vízmérőakna, illetve vízmérőhely hozzáférhetőségének biztosításáról és tisztán tartásáról, a vízmérő fagy elleni megfelelő védelméről. A vízmérő rendellenes működéséről a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni kell. A vízdíjelszámolás alapjául szolgáló vízmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és védelméért a fogyasztó felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének, továbbá hitelesítésének költségeit köteles a szolgáltatónak megtéríteni.
Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó köteles megfizetni a szolgáltatónak, a szolgáltatót pedig tájékoztatja az épületen belüli belső elszámolás módjáról.
Mérési rendellenességek
Ha a díjelszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérő nem mér, rendellenesen vagy hibásan működik, illetőleg nem olvasható le, a fogyasztott víz mennyiségét a megelőző 365 nap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás napjának elfogadott határnapot megelőző legutolsó leolvasás napjától eltelt napok számának szorzataként kell megállapítani.
A házi vízvezeték – a fogyasztó által nem ellenőrizhető vagy nem karbantartható helyen történő – rejtett meghibásodása esetén a vízfogyasztást az árjogszabályok szerinti átalány alapján kell megállapítani.
Hitelesítés
A szolgáltató a tulajdonában levő vízmérők időszakos hitelesítéséről saját költségén köteles gondoskodni. Az elkülönített vízhasználó a saját tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő hitelesítéséről, rendkívüli vizsgálatáról is saját költségére köteles gondoskodni. Amennyiben ezzel a költségek megelőlegezése mellett a szolgáltatót bízza meg, úgy a szolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg. Ha hitelesítést – az arról való gondoskodást – az elkülönített vízhasználó elmulasztja, a szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződést 15 napos határidővel felmondhatja.
Rendkívüli vizsgálat
A szolgáltató tulajdonában lévő bekötési vízmérő tekintetében a fogyasztó, a szolgáltató tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő tekintetében pedig az érdekelt kérheti a szolgáltatótól a vízmérő rendkívüli vizsgálatát és ezt követően az Országos Mérésügyi Hivatal által végzett rendkívüli hitelesítését. Ha a rendkívüli vizsgálaton a vízmérő megfelelőnek minősül, a rendkívüli vizsgálat és hitelesítés költsége a fogyasztót, illetőleg az elkülönített vízhasználót terheli.
Amennyiben a felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy a vízmérő nem felel meg a mérésügyi jogszabályoknak, a hibát a felülvizsgálat kérésének időpontját megelőző utolsó leolvasástól kell számítani.
Szennyvíz-elvezetési tilalmak
Tilos az olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz, illetve szennyezőanyag bevezetése (bebocsátása) a szennyvízelvezető törzshálózatba, illetve a szennyvízelvezető műbe, amely
– a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét – munkakörük ellátásával összefüggésben – veszélyezteti, és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat,
– a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi,
– a szennyvízelvezető és -tisztító műből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja,
– akadályozza a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását.
A kormányrendelet 2. számú melléklete I. és II. számú jegyzékében meghatározott anyagokat tartalmazó szennyvíz újonnani bevezetésére mind régi, mind új üzem esetében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló törvény hatálybalépésének időpontjától csak a vízügyi hatóságnak a környezetvédelmi hatósággal egyetértésben megadott hozzájárulásában foglalt feltételeknek megfelelően kerülhet sor. Az ilyen szennyvíznek új vagy régi üzemből már meglévő bevezetésének növeléséhez a szolgáltató a vízügyi hatóságnak a környezetvédelmi hatósággal egyetértésben kiadott hozzájárulása nélkül csak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló törvény hatálybalépése időpontjáig adhat hozzájárulást.
A szennyvíz mérése
A szennyvíz-elvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvételével állapítható meg. A szennyvízmennyiség-mérő működtetéséről, karbantartásáról, kalibrálásáról a fogyasztónak kell gondoskodnia.
Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál:
– az a szennyvízmennyiség, ami a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyező műben vagy -befogadóban nyert elhelyezést;
– az a szennyvízmennyiség, amelynek a szennyvízelvezető műbe vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes hatóság megtiltotta, és elhelyezését a fogyasztó igazolta;
– az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott;
– az év meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb, mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10 százaléka.
Aki az ingatlanon keletkezett szennyvizet a szennyvízelvezető műbe mérés nélkül vezeti és a vizet nem vagy nemcsak közműves vízellátáshoz csatlakozva, hanem saját vízműből vagy más vezetékes megoldással szerzi be, a beszerzett valamennyi vízmennyiség mérésére köteles hiteles vízmérőt működtetni, a mért mennyiségekről pedig tájékoztatnia kell a szolgáltatót. A mért mennyiséget a szolgáltató ellenőrizheti.
A szolgáltató a szennyvízelvezető törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét gazdálkodó szervezet esetén előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti, amelyet az nem akadályozhat.
Az összeállítást készítette:
Mellékszolgáltatási szerződésAz ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az elkülönített vízhasználó a szolgáltatóval mellékszolgáltatási szerződést köthet. A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének előfeltétele az ingatlan vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és az ingatlan vízellátására vonatkozó szolgáltatói szerződés megkötése, illetve a mellékvízmérőnek a házi vízvezeték-hálózatba történő beépítéséhez a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó, valamint azt követően a szolgáltató előzetes hozzájárulása. * A bekötési vízmérő szerinti fogyasztó a hozzájárulást csak az épületgépészeti rendszerének a beépítés miatt szükségessé váló jelentős költségű átalakítása esetén tagadhatja meg. Amennyiben a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést gátló körülményt állapítanak meg, a szolgáltató az üzembe helyezést megtagadhatja, és azt a hozzájárulásban foglalt feltételek teljesítéséhez, az akadályok megszüntetéséhez kötheti. * A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérőt üzembe helyezéskor bélyegzéssel és zárral lássák el |