Budapesten Fővárosi Ítélőtábla, Szegeden Szegedi Ítélőtábla, Pécsett Pécsi Ítélőtábla elnevezéssel ítélőtáblák létesültek 2003. január 1-jén, ám tényleges működésüket 2003. július 1-jétől kezdik meg. A teljesség kedvéért említjük meg, hogy a fentiekben meghatározott ítélőtáblákon kívül Debrecenben Debreceni Ítélőtábla, Győrött Győri Ítélőtábla elnevezéssel 2004. július 1-jétől további ítélőtáblák létesülnek, amelyek tényleges működésüket 2005. január 1-jén kezdik meg.
Illetékességi terület
Az ítélőtáblák illetékességi területe működésük megkezdése időpontjától a következő:
– Fővárosi Ítélőtábla: Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém megye;
– Szegedi Ítélőtábla: Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye;
– Pécsi Ítélőtábla: Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala megye.
Illetékesség 2005-től
Az ítélőtáblák illetékességi területe 2005. január 1-jétől a következő:
– Fővárosi Ítélőtábla: Budapest, Fejér, Heves, Nógrád és Pest megye;
– Szegedi Ítélőtábla: Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye;
– Pécsi Ítélőtábla: Baranya, Somogy és Tolna megye;
– Debreceni Ítélőtábla: Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagy-kun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye;
– Győri Ítélőtábla: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megye.
Kizárólagosság
A megyei bíróságok által első fokon elbírált közigazgatási perekben – ha törvény a fellebbezést megengedi – a fellebbezés elbírálására a Fővárosi Ítélőtábla rendelkezik kizárólagos illetékességgel.
Hatáskör
Az ítélőtábla – amelyet az elnök vezet – elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a helyi vagy a megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, illetve eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben, azaz az ítélőtábla – a 2003. július 1-jén hatályba lépő módosított rendelkezés értelmében – másodfokon jár el, és elbírálja
– a megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz) tartozó ügyekben hozott határozatok ellen, valamint
– az említett bíróságok másodfokú eljárásában hozott olyan végzések elleni fellebbezéseket, amelyek ellen az első fokú eljárásban meghozataluk esetén fellebbezésnek van helye (a 2003. július 1-jétől hatályos Pp. 233/A §-a).
Változások a Legfelsőbb Bíróság hatáskörében
2003. július 1-jétől – az Országos Ítélőtábla működésének megkezdésétől – a Legfelsőbb Bíróság
– elbírálja a felülvizsgálati kérelmet és
– jogegységi határozatokat hoz, továbbá
mint másodfokú bíróság bírálja el
– a Pp. 233/A §-ában meghatározott – a fentiekben ismertetett – esetekben az ítélőtábla által hozott végzések elleni fellebbezéseket, és
– a törvényben meghatározott együttes feltételek megléte esetén elbírálja a megyei (fővárosi) bíróság első fokon hozott határozata ellen előterjesztett fellebbezést [Pp. 235. §-ának (3) bekezdése].
A Legfelsőbb Bíróság eljárásának indítványozása
Abban az esetben, ha a polgári eljárásban a határozatot első fokon a megyei bíróság hozta, a jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el.
Vagyonjogi perek
Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24. §-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer forintot meghaladja.
Ilyenkor a fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, mégpedig a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával, így a fellebbezés elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen nincs helye felülvizsgálatnak.
Az ítélőtábla belső szervezete
Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető és polgári kollégiumok működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik, amely a polgári kollégiummal összevontan is működhet.