Manapság szinte minden céggel előfordul, hogy követelését a másik fél a határidő lejártáig nem teljesíti, vagy előre látható, hogy azt esedékességkor nem fogja tudni szolgáltatni. A teljesítés elmaradásakor természetesen nem feltétlenül van szó szándékos mulasztásról. Előfordulhat, hogy a kötelezett kisebb késedelemmel teljesít, vagy esetleg adminisztrációs hiba miatt nem egyenlítették ki a tartozást.
Fizetési felszólítás
A tartozás behajtása érdekében első lépésként célszerű fizetési felszólítást küldeni a kötelezettnek, megjelölve benne a késedelem miatt felszámított kamatot, illetve amennyiben kötbért kötöttek ki a felek, annak mértékét is. A felhívás mellékleteként az annak alapját képező, kiegyenlítetlen számlákat, avagy a számla adatait tartalmazó nyilvántartás másolatát is csatolhatjuk a beazonosíthatóság érdekében. Amennyiben az érvényesíteni kívánt követelés kisebb összegű, úgy érdemes a borítékba egy átutalási csekket is elhelyezni a mielőbbi kiegyenlítés érdekében (amennyiben a cégünk rendelkezik ilyennel).
Az üzleti kapcsolatok jövőbeli fenntartása céljából a megkeresésünkben utaljunk arra, hogy amennyiben üzleti partnerünk esetlegesen már rendezte a tartozást, úgy levelünk tárgytalan.
A felhívást – megtörténtének későbbi bizonyíthatósága érdekében – ajánlott-tértivevényes küldeményként postázzuk.
Amennyiben a kötelezett a felszólítást követően teljesíti tartozását, az ügy lezárul. A dolog azonban nem mindig ilyen egyszerű, sőt manapság egyre gyakrabban fordul elő, hogy az adós nem akar, vagy nem tud teljesíteni. Ilyen esetekben sem kell feltétlenül azonnal pert indítani a kötelezett ellen.
Fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem
A kintlevőség behajtásának legegyszerűbb, leggyorsabb és a bírósági pernél mindenképpen olcsóbb, egyben jogszerű érvényesítési módja – amennyiben a követelés pénzfizetésre vagy ingó dolog kiadására irányul -, ha a jogosult fizetési meghagyás kibocsátását kéri a bíróságtól. (A polgári perrendtartás szabályai szerint kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kétszázezer forintot meg nem haladó pénzkövetelés. Ezen összeg felett, illetve ingó dolog esetén a jogosult választhat a fizetési meghagyásos eljárás és a peres eljárás között.)
A kérelem előterjesztése
A fizetési meghagyásos eljárás nemperes eljárás, és a fizetési meghagyás iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell előterjeszteni.
Ellentmondás
A bíróság a kérelem kézhezvétele után, az ellenfél meghallgatása nélkül, harminc napon belül kibocsátja a fizetési meghagyást, amellyel szemben a kötelezett tizenöt napon belül ellentmondással élhet.
A gyakorlatban a kötelezett általában ellentmondást terjeszt elő, így a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át.
Végrehajtás jogerős fizetési meghagyás alapján
Abban az esetben, ha az adós nem él az ellentmondás a lehetőségével, vagy csak a fizetési meghagyás egy részével nem ért egyet, a fizetési meghagyás (illetve annak az ellentmondással nem érintett része) a határidő letelte után jogerőre emelkedik, és az így végrehajthatóvá válik.
A jogerős fizetési meghagyás alapján a jogosult kérheti az adóssal szembeni végrehajtást – illetve annak eredménytelensége esetén a felszámolási eljárás megindítását – a kötelezettel szemben, ha az továbbra sem tejesíti tartozását.
Polgári peres eljárás
Ha a cég eleve úgy határoz, hogy perrel kívánja érvényesíteni igényét, illetve ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakult át, a bíróság kitűzi az első tárgyalást, és az eljárás úgy folytatódik, mintha eredetileg is keresetlevelet nyújtott volna be a kezdeményező fél. Ezt követően megkezdődik egy hosszadalmas bírósági eljárás.
A polgári perrendtartás szabályai szerint a felperesnek kell bizonyítania a követelése jogszerűségét, kivéve akkor, ha azt az alperes korábban elismerte – ez az úgynevezett tartozáselismerés -, mert ebben az esetben a bizonyítási teher megfordul (tehát a tartozás elismerőjét terheli annak a bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen), azonban a tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg. A tartozáselismerés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.
Bírósági végrehajtás
A bíróság jogerős ítéletének meghozatalát követően, az adós nemteljesítése esetén kérelmezni lehet a bírósági végrehajtási eljárást. A bíróság a végrehajtást kérő (jogosult) kérelmére végrehajtható okiratot állít ki.
Végrehajtható okiratok
A végrehajtható okirat lehet
– a bíróság által kiállított végrehajtási lap, azaz olyan okirat, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el, illetve
– a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó és átutalási végzése, továbbá
– közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata.
Végrehajtási módok
Az eljárás lefolytatása a bíróság, illetve a bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik.
Azonnali beszedési megbízás
A pénzforgalmi úton érvényesíthető pénzkövetelést azonnali beszedési megbízással kell behajtani. Bírósági végrehajtásnak csak akkor van helye, ha az azonnali beszedési megbízás nem vezetett eredményre. Pénzforgalmi úton akkor lehet behajtani a pénzkövetelést, ha a jogosult bankszámlával, a kötelezett pedig pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik, és a végrehajtás általános feltételei fennállnak.
A jogosult a behajtást végző pénzügyi intézménynek köteles nyilatkozni arról, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetőleg nem terjesztett elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése nem nyert kielégítést.
Abban az esetben, ha a kötelezett pénzforgalmi számlája nem ismert, és az a cégnyilvántartásból sem állapítható meg, a végrehajtás elrendelésére jogosult bíróság a jogosult kérelmére felhívja az adóhatóságot a számlaszám közlésére. Az adóhatóság köteles a felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.
Végrehajtás pénzforgalmi út helyett
Ha a pénzforgalmi úton történő behajtás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett eredményre, bírósági végrehajtásnak csak akkor van helye, ha a végrehajtást kérő igazolja, hogy
– a kötelezett számlavezető pénzügyi intézményétől nem kérte az azonnali beszedési megbízás további függőben tartását, és
– megjelöli, hogy az azonnali beszedési megbízást milyen összegben teljesítette a pénzügyi intézmény.
Ha a bírósági végrehajtás során a jogosult csak ingó vagy ingatlan dolgokból nyerhet kielégítést, akkor a lefoglalt dolgokat rendszerint hatósági árverés útján kell értékesíteni. Az értékesítésen befolyt összegből az egyéb tartozások (például adó- és köztartozás, végrehajtási költségek) kiegyenlítése után a végrehajtást kérő követelése is kielégítést nyer.
Felszámolási eljárás
Ha az adós olyan gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja majd kiegyenlíteni, a hitelező (a felszámolás kezdő időpontjáig az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton – végrehajtható okiraton – alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, a felszámolás kezdő időpontja után mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette) a gazdálkodó szervezet ellen felszámolási eljárást kezdeményezhet.
A felszámolás iránti kérelem tartalma, mellékletei
A kérelemben meg kell nevezni
– az adós tartozásának jogcímét,
– a lejárat időpontját és
– annak rövid ismertetését, hogy az adós miért fizetésképtelen.
A kérelemhez csatolni kell a bizonyító okiratokat is (fizetési felhívás, számla, esetlegesen adósi elismerő nyilatkozat, cégkivonat stb.).
Elsődleges a bírósági végrehajtás
A teljesség kedvéért utalunk arra, hogy az irányadó bírói gyakorlat szerint a hitelezőnek – a felszámolási eljárás kezdeményezését megelőzően – meg kell kísérelnie, hogy a végrehajtható okiraton alapuló követelését bírósági végrehajtás (inkasszó) keretében hajtsák be.
A bíróság értesítési kötelezettsége, az adós nyilatkozata
A bíróság a kérelemről haladéktalanul értesíti az adóst, aki a kézhezvételtől számított nyolc napon belül köteles arról nyilatkozni. Ha elismeri a tartozást, akkor egyidejűleg haladékot kérhet a fizetésre, illetve be kell jelentenie a számláját vezető valamennyi pénzintézet nevét és a számláinak számát. Amennyiben a kötelezett nyolc napon belül nem nyilatkozik a bíróságnak, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.
A fizetésképtelenség vizsgálata
Ezt követően a bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét, és az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb harmincnapos határidőt engedélyezhet. A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, amennyiben fizetésképtelenségét állapítja meg.
A fizetésképtelenség megállapítása
A bíróságnak a fizetésképtelenség megállapítására akkor van lehetősége, ha
– az adós a nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő hatvan napon belül nem egyenlítette ki, vagy
– a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
– a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
Közzététel
Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság elrendeli a végzés közzétételét a Cégközlönyben. A közzététel tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást, hogy a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló követeléseiket jelentsék be a felszámolónál.
Egyezség a felszámolási eljárásban
A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő negyven nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelező és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelező megállapodhat a tartozások kielégítésének sorrendjében, teljesítési határidejének módosításában, kielégítésének arányában és módjában, továbbá mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak.
A felszámolás befejezése
Abban az esetben, ha egyezség nem jön létre, a felszámoló lefolytatja eljárását, és ennek befejezését követően a bíróság végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők kielégítéséről, a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről.
Engedményezés
A követelés behajtására tehát – mint láthattuk – a cégnek többféle lehetősége is van. Az is előfordulhat azonban, hogy nem akarnak ezzel vesződni, és – akár veszteség árán – de minél hamarabb hozzá szeretnének jutni a követelésükhöz. Ilyenkor a megoldás az engedményezés vagy a faktoring.
A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). A követelés engedményezéséről a kötelezettet értesíteni kell. Az értesítéséig a kötelezett az engedményezőnek, de azt követően már csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet.
Abban az esetben pedig, ha a követelésátruházásról a kötelezett az engedményestől szerez tudomást, akkor követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását.
Visszterhes engedményezés
Ha a követelést visszterhesen ruházzák át, akkor az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért – az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig – kezesként felel, kivéve azt az esetet, ha a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át, illetőleg ha felelősségét egyébként kizárta.
Alkalmazandó szabályok
Az engedményezésre általában visszterhes jogügylet, de természetesen az ingyenes átadás is lehetséges. Ennek megfelelően az ellenérték fejében történő engedményezésre (követeléseladás) az adásvételi, az ingyenes engedményezésre (követelésajándékozás) az ajándékozási szerződés szabályai vonatkoznak.
Az engedményezés hátránya, hogy az engedményezés időpontjától kezdve a követelés kamatai már nem az eredeti jogosultat illetik meg. Előnye viszont, hogy a követelés behajtásával az engedményesnek kell bajlódnia, az eredeti jogosult számára az ügy az engedményezéssel véget ért.
Faktoring
A faktoringszerződés hasonló az engedményezéshez, azzal az igen fontos eltéréssel, hogy mivel a hatályos törvények szerint a faktoringtevékenység pénzügyi szolgáltatásnak – ezen belül pedig pénzkölcsönnek – minősül, így csak olyan hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás jelenhet meg faktorként, amely rendelkezik a jogszabályban előírt feltételekkel és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével.
A faktoring keretében az engedményező átruházza a követelés jogát a faktorra. A faktor a tevékenységéért díjat számol fel, amelyet levon az engedményezőnek járó összegből. Az engedményező a fentieken túl a követeléssel kapcsolatos minden olyan információt, dokumentumot köteles a faktor rendelkezésére bocsátani, amelyre a követelés behajtása érdekében annak szüksége van.
A faktoringszerződés tárgya
A szerződést bármilyen fennálló vagy akár a jövőben keletkező követelésre meg lehet kötni, de a faktort a követelés megvásárlása vagy megelőlegezése mellett más követelésekkel kapcsolatos tevékenységgel is meg lehet bízni.
Faktori (többlet)jogosítványok
A faktor tehát a követelés megvételével
– teljesíthet fizetést a jogosult részére,
– vezetheti a számláját (a követelésekkel kapcsolatos esedékes fizetések nyilvántartásával), emellett
– behajthatja a kintlevőségeket.
Kockázatviselés
Lényeges különbség lehet a faktoringügyletek között aszerint, hogy ki viseli a kockázatot a követelés esetleges behajthatatlansága esetén.
A faktor kockázatátvállalása
Ennek megfelelően a tartozást el lehet adni úgy, hogy az eladó nem vállal semmiféle helytállást a behajthatóságért. Ez esetben természetesen magasabb díjat kell fizetni a kockázat átvállalásáért.
Az engedményes kockázatviselése
Abban az esetben azonban, ha a felek úgy állapodnak meg, hogy a faktor nem vállalja át a kockázatot, és a követelés nem hajtható be, a faktor az engedményezőhöz fordulhat megtérítési igénye érvényesítéséért.
Ezeket a legálisan működő hitelintézeteket vagy pénzügyi vállalkozásokat természetesen nem lehet összekeverni a törvénytelenül működő behajtó cégekkel vagy személyekkel.
Tartozások nyilvántartása a számvitelbenAz aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során – a tartozásátvállalás beszámolási időszakában – a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni. * Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak. * A rendkívüli bevételek között kell kimutatni – egyebek mellett a tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik. * A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni – egyebek mellett a tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik. * A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a tartozásátvállalás során – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál. * Az anyag- és árubeszerzés költségei tétel a számviteli törvény 78. §-ában részletezett kifizetett anyagjellegű ráfordításokat tartalmazza (ideértve a kölcsönkövetelés fejében kapott, a korábbi pénzkiadás révén megfizetett eszközértéket is) azzal, hogy a szállítókkal szembeni, a mérlegfordulónapon fennálló tartozásokat itt nem szabad figyelembe venni. * Az anyag- és árubeszerzéssel, szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tartozás nem pénzbeni kiegyenlítését a kötelezettség nyilvántartás szerinti értékében elkülönítetten, a nem pénzben kiegyenlített, nem beruházási célú beszerzések között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az átadott eszköz beszerzésével, előállításával kapcsolatos kötelezettséget már kiegyenlítették-e |