Per az adós bankja ellen
A pénzkövetelések behajtásának legegyszerűbb módja, ha az adós pénzére vezetnek végrehajtást. Az 1994. LIII. törvény (Vht.) szerint a pénzügyi intézménynél kezelt, az adóst megillető pénzösszeg fő szabályként teljes összegben végrehajtás alá vonható. Ha a pénzügyi intézmény a végrehajtás alá vonandó pénzösszeget a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése ellenére az adós vagy más javára teljesíti, a követelés összegéért felelős a végrehajtást kérőnek.
Amennyiben a pénzügyi intézmény nem ismeri el, hogy az adóst megillető pénzösszeget kezeli, vagy nem teljesíti a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a követelés behajtása iránt. Ebben az esetben a bank önálló kötelezett lesz, s a saját vagyonából köteles kielégíteni a végrehajtást kérő eredetileg mással szembeni követelését.
A követelés összegéért fennálló helytállási kötelezettség nem mentesíti a pénzügyi intézményt a végrehajtásból eredő kötelezettségek nemteljesítése miatt a Vht.-ben és más jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása alól. Álláspontunk szerint a végrehajtást kérő késedelmi kamatot is igényelhet a banktól a követelt összeg után. A kamatfizetés kezdő időpontja az a nap, amikor a bank letagadta az adós bankszámláját, illetve az azon levő pénzt, vagy amikor nem teljesítette a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését.
A bank elleni perben a végrehajtást kérőnek olyan tényt kell bizonyítania, amely megalapozza a pénzintézet helytállási kötelezettségét. Ez nem okoz különösebb gondot, ha a felelősség azon alapul, hogy a bank nem teljesítette a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését. Nehezebb a helyzet, ha a bank tagadásával szemben azt kell bizonyítani, hogy az adós rendelkezik számlával a banknál, illetve hogy azon rendelkezésre áll a követelt összeg.
Igényper házastársi vagyonközösségnél, közös tulajdonnálHa a házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyat olyan tartozásért foglalták le, amely kizárólag az egyik házastársat terheli, a másik házastárs igényperrel kérheti a vagyontárgy foglalás alóli feloldását a közös vagyonból rá eső hányad értékéig. A házastársi vagyonközösségi igénypert az adós (az igénylő felperes házastársa) ellen is meg kell indítani. * A házastársi vagyonközösségi igényperben a bíróság a házastársi vagyonközösséghez tartozó valamennyi lefoglalt vagyontárgy figyelembevételével dönt, s gyakorlatilag mintegy megosztja a közös vagyont a házastársak között. Ha ugyanis az igénykeresetnek helyt ad, az igénylőt megillető hányad értékének megfelelő meghatározott vagyontárgyakat feloldja a foglalás alól. Ha az igénylőt így nem lehet teljesen kielégíteni, a természetben meg nem osztható vagyontárgyat a keresetnek helyt adó ítélet esetén is értékesíteni kell. Az értékesítés mellőzhető, ha az igénylő az őt megillető hányad értékét meghaladó értékkülönbözetet 15 napon belül befizeti a végrehajtói letéti számlára. A foglalás alól feloldott vagyontárgyak az igénypert indító házastársnak, a fel nem oldott vagyontárgyak az adósnak a különvagyonába kerülnek. * Az említettek megfelelően irányadók a közös tulajdonban levő bármely vagyontárggyal kapcsolatos igényperben. * Az igényperben hozott határozat jogereje az igénylő felperes és a perben nem állott adós közötti jogviszonyra nem terjed ki. Õk a jogaikat egymás ellen külön perben érvényesíthetik. Az igényperben hozott jogerős határozatot a végrehajtó részére, ingatlanigényper esetén pedig a földhivatal részére is kézbesíteni kell. |
Igényper
A végrehajtást kérőt megillető követelés behajtásakor – bizonyos kivételektől eltekintve – végrehajtás alá vonható az adós ingó és ingatlan vagyona. A vagyonra vezetett végrehajtás első mozzanata a foglalás. Előfordulhat azonban, hogy a végrehajtó olyan vagyontárgyakat is lefoglal, amelyek nem az adós, hanem valaki más tulajdonát képezik. Ilyenkor úgynevezett végrehajtási igényper indítható a végrehajtást kérő ellen. A per arra folyik, hogy a bíróság oldja fel a szóban forgó vagyontárgyat a foglalás alól.
Ki indíthat igénypert?
Végrehajtási igénypert indíthat az, aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely akadályát képezi annak, hogy a vagyontárgyat a végrehajtás során értékesítsék.
Nem tarthat igényt a lefoglalt vagyontárgyra az, aki a végrehajtandó tartozásért az adóssal egy sorban felel. Az a házastárs azonban, akinek a felelőssége csak a közös vagyonból rá eső hányad értékéig áll fenn, igényt tarthat a lefoglalt különvagyontárgyára.
Haszonélvezeti jog alapján a haszonélvező ingatlanigénypert nem indíthat. Közös tulajdonban levő vagyontárgy lefoglalása esetén bármelyik tulajdonostárs önállóan is indíthat igénypert.
Ki ellen kell indítani az igénypert?
Az igénypert a végrehajtást kérő ellen kell megindítani. Ha a vagyontárgyat több végrehajtást kérő követelésének végrehajtása végett foglalták le, az igénypert mindegyik végrehajtást kérő ellen meg kell indítani.
Az alábbiakban felsorolt bűnügyi követelés végrehajtása esetén – ideértve az ilyen követelés biztosítására elrendelt bűnügyi zárlatot is – az igénypert az Igazságügyi Minisztérium ellen kell megindítani:
– pénzbüntetés,
– pénzbírság,
– rendbírság,
– vagyonelkobzás,
– elkobzás alá eső érték és vagyoni előny megfizetése,
– bűnügyi költség.
Ha a bűnügyi zárlatot polgári jogi igény biztosítására rendelték el, az igénypert a sértett (magánfél) ellen kell megindítani.
Illetékesség
A végrehajtási igényperre kizárólag az a helyi bíróság illetékes, amelynek területén a foglalás történt.
A pertárgy értéke
Végrehajtási igényperben a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként – a tényleg megállapítható összegtől függetlenül – a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló követelés összegét kell számításba venni. Ha azonban a foglalás alól feloldani kért vagyontárgy értéke ennél kisebb, a per tárgyának értéke az utóbbi lesz. Ennek azért van jelentősége, mert az eljárási illetéket a per tárgyának értéke után kell megfizetni.
A végrehajtás felfüggesztése
Az igényperben eljáró bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti. A felfüggesztés csak az igényelt vagyontárgyra terjed ki.
Viszontkereset, igazolás
Igényperben nincs helye viszontkeresetnek. Az igénylő ezzel szemben nem élhet igazolással a mulasztásai miatt.
Halasztó hatály
A végrehajtó a foglalást követő 30 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik a lefoglalt ingóság értékesítése iránt. Amennyiben azonban a foglalástól számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt vagyontárgyat csak az igényper jogerős befejezése után lehet értékesíteni. Ingatlannál a foglalás a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével valósul meg. Halasztó hatályú igényper indításának a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló első fokú földhivatali határozat alapján van helye. Ha a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt ingatlant csak az igényper jogerős befejezése után lehet árverezni, természetesen eredménytelen perlés után.
Amennyiben a végrehajtás meghatározott ingóság kiadására folyik, a végrehajtó a végrehajtást kérő jelenlétében a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot a kötelezettnek. A végrehajtást kérő köteles az ingóságot az átadásától számított 15 napig, ha pedig a bíróságtól ezalatt az idő alatt igényperről kapott értesítést, a per befejezéséig gondosan megőrizni.
Az említett három határidőn túl indított igénypernek nincs halasztó hatálya, s a végrehajtás az igényperre tekintet nélkül tovább folyik.
A bíróság a halasztó hatályú igényperről a bírósági végrehajtót, ingatlanigényperről pedig a földhivatalt is köteles haladéktalanul értesíteni. A halasztó hatályú igényperben a keresetlevelet az alperes részére haladéktalanul kézbesíteni kell.
Eredményes perlés
Ha a bíróság az igénykeresetnek helyt ad, az igényelt vagyontárgyat feloldja a foglalás alól. Ha a vagyontárgyat már értékesítették, a pernyertes felperes részére a vételárnak megfelelő összeget kell kiutalni. Ez értelemszerűen csak azokban az esetekben történhet meg, amikor az igénypernek nem volt halasztó hatálya a lefoglalt vagyon értékesítésére.
Nem érinti a foglalás hatályát, ha a bíróság helyt ad a haszonélvezeti joggal terhelt vagyontárgy iránt a haszonélvező által indított keresetnek. A vagyontárgyat azonban csak a haszonélvezeti jog megszűnése után lehet értékesíteni.
Perköltségviselés
Az igényperbe a végrehajtást kérő általában úgy kerül be, mint Pilátus a krédóba, hiszen ő csak annyit tett, hogy kérte a végrehajtás megindítását. Éppen ezért az igényperben az alperest a keresetnek helyt adó határozat esetén is csak akkor lehet a perköltség megfizetésére kötelezni, ha a foglalásnál jelen volt, és rosszhiszemű magatartást tanúsított. Amennyiben azonban a végrehajtást kérő eredménytelenül fellebbez az igényperben hozott első fokú határozat ellen, a fellebbezési költség már őt terheli.
Perújítás
A végrehajtási igényperben hozott ítélet ellen – a per főtárgya tekintetében – perújításnak helye nincs.
Végrehajtás közös számlára
A Vht. úgy rendelkezik, hogy a több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható. Ez azt jelenti, hogy adott esetben olyan személy pénzét is érinti a végrehajtás, aki nem tartozik a követelt összeggel, vele szemben marasztaló s végrehajtható határozat nincsen.
A végrehajtó a számla megterheléséről – a pénzügyi intézmény által közölt értesítési cím alapján – köteles haladéktalanul értesíteni a nem adós számlatulajdonost, aki a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat a végrehajtást kérő ellen a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt. A perben természetesen bizonyítania kell, hogy a számláról leemelt pénz az övé. Amennyiben csak azt tudja bizonyítani, hogy a számlán levő pénz az adóssal közös tulajdonát képezi, úgy a tulajdoni hányadának megfelelő arányban tarthat igényt a pénzre.
Foglalás tűrése iránti per
Ha valószínű, hogy az adós tulajdonában levő ingóság a feleken kívül álló harmadik személynél van, a végrehajtó a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel. A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy
– nála van-e a felhívásban megjelölt ingóság és milyen jogcímen,
– elismeri-e az adósnak az ingóságra vonatkozó tulajdonjogát,
– tart-e valaki igényt az ingóságra és milyen jogcímen.
Amennyiben a harmadik személy elismerte, hogy a nála levő ingóság az adós tulajdonában van, a végrehajtó az ingóságot a helyszínen lefoglalja.
A harmadik személy a polgári jog szerint felel a végrehajtást kérőnek azért a költségért és kárért, amely abból ered, hogy
– az említett nyilatkozatot elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát rosszhiszeműen nem ismerte el,
– az ingóságot a felhívás kézbesítése után gondosan nem őrizte meg,
– a foglalást meghiúsította.
Ha a harmadik személy a nyilatkozatot elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát nem ismerte el, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a foglalás tűrése iránt. A perben nincs helye viszontkeresetnek. Ha a harmadik személy a végrehajtó felhívása ellenére az adós ingóságára vonatkozó nyilatkozatot elmulasztotta, a perköltséget a per eredményére tekintet nélkül viselni köteles.
Követelés behajtása iránti per
A fentiekhez hasonló az eljárás, ha követelésre vezetnek végrehajtást. Ha ugyanis az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a követelést lefoglalja, egyúttal a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel. A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy
– elismeri-e a követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést,
– a követelés mikor esedékes,
– tart-e valaki igényt a követelésre és milyen jogcímen.
A harmadik személy a felhívás kézbesítése után a követelést sem az adós, sem más javára nem teljesítheti, hanem köteles legkésőbb az esedékesség napján a követelés összegét befizetni a végrehajtói letéti számlára, illetőleg köteles a követelés tárgyát bírósági letétbe helyezni. Ha a harmadik személy a követelést bárkinek a javára teljesítette, a követelés összegéig (értékéig) felelős a végrehajtást kérőnek.
Amennyiben a harmadik személy a követelést, illetőleg a róla szóló szerződést nem ismerte el, vagy a nyilatkozatot, illetőleg a befizetést (letétbe helyezést) elmulasztotta, a végrehajtást kérő a harmadik személy ellen pert indíthat a követelés behajtása iránt.
A perben nincs helye viszontkeresetnek. Ha a harmadik személy a végrehajtó felhívása ellenére elmulasztotta az adós követelésére vonatkozó nyilatkozatot vagy a követelés összegének befizetését, illetőleg a követelés tárgyának letétbe helyezését, a perköltséget a per eredményére tekintet nélkül viselni köteles.
Per a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt
Amennyiben a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozására a végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség, az az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, végrehajtás-megszüntetési, illetőleg -korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérő ellen.
A végrehajtási lappal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a perben közölni kívánt tény
– akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban, vagy
– a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be.
A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha
– a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,
– a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt,
– a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le,
– az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.
Illetékesség
A végrehajtás-megszüntetési, illetőleg -korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte. Amennyiben a végrehajtási eljárást a megyei bíróság vagy a munkaügyi bíróság rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság az illetékes.
A végrehajtás felfüggesztése
A végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási perben eljáró bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti.
Soronkívüliség, szünetelés
A bíróság a végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási perben soron kívül jár el, a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított 15. napra tűzi ki. A perben szünetelésnek nincs helye.
Mulasztás
Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya, ha a felperes vagy az alperes nem jelent meg, ha azonban egyik fél sem jelent meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni.
Bizonyítás
Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a keresetlevélben előadottakat vagy az alperes védekezését igazolják. Bizonyítást a felek által nyomban felajánlott bizonyítékokra is fel lehet venni.
A tárgyalást – legfeljebb 8 napra – csak akkor lehet elhalasztani, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges.
A végrehajtó értesítése
A bíróság a keresetlevelet azzal küldi meg az ügyben eljárt végrehajtónak, hogy nyilatkozzon az eljárással kapcsolatban felmerült költségeiről, díjáról, valamint az azokat megalapozó körülményekről és az általa lefolytatott eljárási cselekményéről. A végrehajtót a tárgyalás napjáról értesíteni kell.
Ha a végrehajtó a nyilatkozatot a perben előterjesztette, a bíróságnak a végrehajtást megszüntető határozatában a végrehajtási költségek viseléséről is döntenie kell. A bíróság határozata ellen a végrehajtási költségek tekintetében a végrehajtó is fellebbezhet.
A per tárgyának értéke
A végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben a per tárgyának értéke a végrehajtási összeg, illetőleg annak az a része, amelyre a végrehajtási jog megszűntét állítják.
A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba
A végrehajtást kérő igényének kielégítését nagyban akadályozza, ha a lefoglalt vagyonon zálogjog áll fenn. A zálogjogosult ugyanis előnyt élvez vele szemben.
Értesítés a zálogjogosultnak
A Vht. szerint a végrehajtó a foglalás után haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. Így jár el a végrehajtó a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is. A végrehajtó az értesítésben tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtást foganatosító bíróságnál. Ingatlanra vezetett végrehajtásnál a végrehajtó a földhivatal értesítésének kézhezvétele után tájékoztatja a zálogjogosultat.
Engedélyezés végzéssel
Amennyiben a zálogjogosult él a felkínált lehetőséggel, a végrehajtást foganatosító bíróság a soron kívül meghozott végzésével megállapítja, hogy megnyílt a zálogjogosult kielégítési joga, és engedélyezi, hogy a zálogjogosult bekapcsolódjék a végrehajtási eljárásba. Ennek az a feltétele, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége – önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség – ne legyen vitás.
A kielégítési jog megnyíltát továbbá akkor lehet megállapítani, ha a zálogtárgyat végrehajtási eljárás során lefoglalták. A foglalás ténye alapján sem lehet azonban megállapítani a kielégítési jog megnyíltát, ha a zálogjogosult az adós hozzátartozója vagy az adóssal összefonódásban lévő gazdálkodó szervezet, illetve a zálogjog alapítására a gazdálkodó szervezet és tagja között került sor.
A bíróság a zálogjogosult kérelmét az adósnak és a végrehajtást kérőnek kézbesíti, s felhívja őket, hogy a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyilatkozzanak arról, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját – önálló zálogjog esetén a jogalapot – és összegszerűségét elismerik-e, illetőleg milyen összegben ismerik el. Nem lehet vitatottnak tekinteni a jogalapot és összegszerűséget, ha azt közokiratba foglalták.
Az engedélyező végzés tartalmazza:
– a zálogjogosult és az adós adatait,
– az adóssal szemben folyamatban levő végrehajtási ügy számát, az eljáró végrehajtó nevét,
– a zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról hozott döntést,
– a zálogjoggal biztosított, a végzés meghozatalának időpontjában fennálló követelés összegét,
– a zálogtárgy adatait,
– azt az időpontot, amikor a zálogjogot bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba, a légi vagy vízi járművek lajstromába, illetőleg a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba.
Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés összegszerűségét a zálogjogosult kérelmében foglalttól eltérő összegben ismerte el, a bíróság tájékoztatja erről a zálogjogosultat, aki erre az összegre kérheti, hogy állapítsák meg a kielégítési jog megnyíltát.
A kérelem elutasítása
Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja, és állítását valószínűsítette, a zálogjogosult kérelmét a bíróság végzéssel elutasítja. Ebben az esetben a zálogjogosult perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét.
A végrehajtás folytatása
A végrehajtásba való bekapcsolódás tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedését követően a végrehajtást foganatosító bíróság megszünteti a végrehajtás felfüggesztését, és erről értesíti a végrehajtót. Meg kell szüntetni a végrehajtás felfüggesztését akkor is, ha a jogosult nem igazolta, hogy a bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmét elutasító végzés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a pert megindította.
Jogorvoslat
A végrehajtási eljárásba való bekapcsolódásról hozott végzés ellen a zálogjogosult, az adós és a végrehajtást kérő a végzés ellen fellebbezhet. Ha az adós vagy a végrehajtást kérő nem nyilatkozott a követelésről, ha nyilatkozatában a követelés fennállását vagy összegszerűségét elismerte, az ezzel ellentétes álláspontját fellebbezéssel már nem érvényesítheti.
Perindítás
Amennyiben a fentiekben ismertetett végzés meghozatalának azért nem volt helye, mert az adós vagy a végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját és összegszerűségét – önálló zálogjog eseten a jogalapot és az összegszerűséget – vitatta, és állítását valószínűsítette, a zálogjogosult – a jogalapot vagy összegszerűséget vitató adós vagy végrehajtást kérő ellen – pert indíthat a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásának engedélyezése iránt. A keresetet a bíróság soron kívül bírálja el. A perre kizárólag a végrehajtást foganatosító bíróság illetékes.
A perben viszontkeresetnek nincs helye, a bíróság a végrehajtást a kereset elbírálásáig felfüggesztheti.
A követelés megszűnésének és csökkenésének bejelentéseA végrehajtást kérő köteles haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését, köteles egyúttal a végrehajtó felhívásának megfelelően a Vht. 34. §-ának (5) bekezdésében említett összegeket is megfizetni. (Az említett jogszabályhely arról rendelkezik, hogy ha az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ennek keretében a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a megyei bírósági végrehajtó helyszíni eljárása, illetve a tanú díja fejében járó költségátalányt köteles befizetni a megfelelő számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig köteles a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni. Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel.) * A végrehajtást kérő felelős a bejelentés elmulasztásából eredő költségért és kárért, valamint az említett összegek meg nem fizetéséért. * Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a Vht. 34. §-ának (5) bekezdésében említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak. * Amennyiben a végrehajtást kérő a követelés megszűnését bejelentette, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött. * Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a Vht. 34. §-ának (5) bekezdésében említett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségmentesség, illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást. * Az ismertetett szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a követelés csak részben alaptalan, vagy részben nyert kielégítést, illetőleg szűnt meg. * Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését (csökkenését) nem ismerte el, az adós pert indíthat a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt |