Közületi szoftver- és hardverpiac

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 61. számában (2003. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Észre sem vettük, és az elmúlt egy évtizedben a számítástechnika-informatika uralkodóvá vált a vállalatok működésében. Lényegében a teljes tevékenységet átfogó, de egyben a részterületeket is hatékonyan kiszolgáló rendszerek születtek, s vették át, illetve alakították át a munkatársak feladatainak jelentős részét.

A vállalatirányítás digitalizálása

A digitális iroda létrejötte az úgynevezett irodai szoftverekkel kezdődött. Az ezekhez vezető úton az első említést a Windows érdemli, amely a PC működésének alapja. Erre épült rá a Microsoft által fejlesztett Office. Benne a legfontosabb a szövegszerkesztő, a Word. A Word ma már nem egyszerűen egy írógéppótló eszköz, hanem egy multifunkcionális alkalmazási felület. Hovatovább olyan bonyolult is, hogy az eredeti, kezdeti szándéktól némileg el is távolodott. Különösen ilyen a Windows legújabb, már a XXI. századra kacsingató változatára épülő Office XP, amely már túl kíván lépni az iroda hagyományos világán, igazából annak a felismerésnek a szülötte, hogy a számítógép multimédiás eszköz, tehát a nyelvi, zenei, képi, sőt mozgóképi médiás tartalmak együttes kezelője. És természetesen magába olvasztja az internet kínálta lehetőségeket is.

Az Office-ban alkalmazott másik fontos funkció a táblázatkezelő, az Excel program. Ennek segítségével a vállalkozói, az irodai munka egy másik jelentős ága, a közgazdasági-pénzügyi feladat jutott olyan felülethez, amelyen a számok nyelvén lehet kommunikálni, elemezni és mérlegelni, bemutatni és összesíteni, sőt grafikusan megjeleníteni. A szöveges és számszaki szerkesztéshez tehát két olyan program született, amely mégis egy volt, egyikből a másikba át lehet járni, az egyikben lévő tartalmakat a másikba át lehet ültetni. Ezzel a vállalatok két legátfogóbb területe lett digitalizálva: csakhogy ezzel nemcsak a létrehozásukat és tárolásukat oldották meg, de lerakták csoportosíthatóságuk, rendezhetőségük, archiválhatóságuk és összehasonlíthatóságuk alapjait is. Vagyis kialakult a rendszer magja. Már csak ínyencségnek tekinthetjük az Office-ban található PowerPoint nevű alkalmazást, amellyel prezentációk készítéséhez adtak marketingeszközt a menedzserek kezébe. Csak röviden jelezzük: sokféle egyéb irodai tevékenység létezik, amelyekre szoftverek születtek. Ezek gyűjtőnévvel: a cég alaptevékenységét támogató alkalmazások. Ebbe a csoportba sorolhatók például a CAD-programok (műszaki tervezői programok), kiadványszerkesztők, fejlesztőrendszerek, vagy akár egy szótárprogram stb.

Mindezekkel megteremtődött az úgynevezett csoportmunka alapja. A kisvállalatoknál ez jelenthet számítógépes hálózatokat, vagyis közösen használt hálózati erőforrásokat, közösen használt dokumentumokat, körleveleket, azaz hálózatban használt Office-eszközöket. De idesoroljuk a cég ügyvitelét segítő különféle alkalmazásokat, melyek vagy különállóak, vagy valamilyen szintű kapcsolat van alrendszereik között, esetleg teljesen integrált megoldások is lehetnek. Ilyenek az egymáshoz kapcsolódó, panelekből vagy modulokból építkező, pénzügyi-számviteli programok, anyaggazdálkodási rendszerek, a termelést, a kereskedelmet segítő csomagok stb. Végül a csoportmunkát, a csoportos internetelérést, a postafiókok kezelését, továbbá a különféle alkalmazások, ügyviteli rendszerek használatát segítő, illetve lehetővé tevő szerverek szolgálják a modern irodát, a hozzájuk tartozó kiszolgáló szoftverekkel. A munkaállomásokon futó operációs rendszerek, valamint az irodai programok között is a Microsoft eszközei a legelterjedtebbek.

Ügyviteli programok

Az ügyviteli programcsomagok közül a kisebb cégek ritkán engedhetik meg maguknak piacvezető integrált vállalatirányítási rendszerek megvásárlását. Jellemzően különálló alkalmazásokat használnak: bérelszámolás, könyvelés, anyaggazdálkodás. A vállalkozások alaptevékenységét segítő szoftverekből van a legtöbb különféle megoldás. Magyarországon több nagy szoftverház készít és forgalmaz integrált ügyviteli rendszereket, az egyszerűbb alkalmazások köre pedig elképesztően nagy. Ezek egy része olykor egygépes alkalmazás, tehát kis cégeket is kiszolgál. Nehéz a legmegfelelőbb szoftver kiválasztása. Jó megoldás lehet, ha a cég felállít egy szigorú feltételrendszert, majd pontról pontra megvizsgálja, hogy a szóba jöhető programcsomag megfelel-e a várakozásoknak. Vagyis akkor dönthetünk jól, amikor már pontosan tudjuk, mit akarunk digitalizálni. Sajnos, bonyolultabb rendszerek összehasonlítása szinte lehetetlen, hiszen mindegyikük összes funkcióját részletesen megvizsgálni rendkívül időigényes lenne. Ezért azt célszerű megvizsgálni, hogy a miénkhez hasonló cégek milyen szoftvert használnak, vagyis referenciákat kell beszerezni.

A nagyvállalati környezet

Mit nevezünk informatikai (információtechnológiai) szempontból nagyvállalatnak? Kiindulhatunk a mérlegfőösszegből, az éves nettó árbevételből, az alkalmazottak számából, ahogy azt a számviteli törvény teszi, amikor előírja, hogy melyik vállalkozásnak milyen beszámolótípust kell választania. Vagy tekinthetjük nagyvállalatnak azt a céget, ahol a PC-k nagy száma mellett az alkalmazott informatikai technológia is bonyolultabb, mert mondjuk a helyi hálózatok mellett számítógépes kapcsolatot létesítettek még a gyáregységeik között is. Ezeknél a méreteknél jön szóba az integrált vállalatirányítási rendszerek alkalmazása, mert ezek nélkül nem tekinthető át naprakészen a vállalat egésze. De gondolkodhatunk úgy is, hogy nagyvállalatnak tekintjük azt a céget, ahol az ügyviteli folyamatok annyira bonyolultak, hogy az ügyvitelt a hagyományos módszerekkel, a szigetszerű, elkülönült alkalmazásokkal már nem lehet hatékonyan támogatni. Egy ekkora vállalkozásnál általában az egyéb alkalmazások köre is szélesebb: az egyes funkcionálisan szétváló szervezeti egységek a saját munkájuk megkönnyítésére célszoftvereket használnak. Például a műszaki tervezést különféle CAD-alkalmazások segíthetik, mint amilyen az AutoCad vagy a Pro Engineering, de a tervezési munka jellegétől függően találkozhatunk itt végeselem-analízist végző szoftverekkel, fejlesztőrendszerekkel vagy tudásbázisú rendszerekkel (KBS). És itt van még a marketing: még ha külső cégek bevonásával készítik is a reklámgrafikákat, arculatterveket stb., bizonyosan használnak valamilyen komolyabb fotoeditor-programot, esetleg kiadványszerkesztőt.

Integrált rendszerek

A legizgalmasabbak mégis az integrált vállalatirányítási rendszerek. Hogyan alakultak ki ezek a rendszerek, melyek voltak az előzményei? Sok vállalatnak még ma is azzal a problémával kell szembenéznie, hogy információrendszere "szigetmegoldásokból" áll. Ez azt jelenti, hogy az üzleti folyamatok különböző részein más-más információrendszert használnak. Ezek a programok egymástól különállóak, gyakran nem is egyazon forrásból származnak, eltérő szabványú adatbázis-kezelő rendszerre épülnek, egyszóval a szoftverpark minden tekintetben heterogén. Az informatika előzményeit vizsgálva megállapítható, hogy ez a helyzetkép egyáltalán nem ritka, sőt a fejlődés teljesen általános következménye. A vállalati működés bonyolulttá válásával párhuzamosan végbement a szakosodás a gazdasági információrendszerekben is, amely végül ezek elszigetelődését hozta.

A számítástechnikai eszközök megalkotásával és fejlesztésével viszont olyan eszközt kaptak a szakemberek a kezükbe, amely lehetővé teszi a gazdasági információrendszerek integrálását. Ma már nagyszámú integrált vállalatirányítási rendszer kapható a piacon. Ezek egyike (de nem az egyetlen) az SAP, amely a legjobbak közé tartozik (és kétségkívül manapság az egyik legdivatosabb. Sőt elkészült már a Kulcsr@kész SAP, amely a középvállalatok igényeire van paraméterezve. Szolgáltatásainak középpontjában a Pénzügyi számvitel, a Controlling, az Eszközgazdálkodás, az Anyaggazdálkodás, a Szervizmenedzsment és az Értékesítés modul, valamint egy internetes áruház áll). Hasonlóan népszerű az Oracle-é. (Például az Oracle E-business Suite olyan üzleti megoldásokat kínál, melyek a pénzügyi, a B2B folyamatok, a projektvezetés, az emberierőforrás-gazdálkodás és az ügyfélkapcsolatok menedzselését a piacon elérhető legkorszerűbb folyamatokkal és feldolgozásokkal támogatják.)

Persze egy piacvezető integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése százmilliós beruházás. És leginkább olyan területeken jelent hasznot, ahol a megtérülés pénzben közvetlenül nem mérhető. Ilyen például a piaci előny a vevők igényeinek gyorsabb kiszolgálása révén; a piac változásaihoz történő rugalmasabb alkalmazkodás, az információval jobban ellátott, hatékonyabb menedzserek; pontosabb kiinduló információk a tervezéshez; hatékonyabb kontrolling; a vállalati imázs kedvező alakulása pusztán azáltal, hogy piacvezető terméket használ, és még sorolhatnánk. És ráadásul megszabadulunk egy sor felesleges rabszolgamunkától, amit a különálló programok közötti interfészfelületek állandó fenntartása jelent, és megválhatunk a bizonytalanságtól, ami abból adódik, hogy az elszigetelt alkalmazások elavulnak, az ezeket fejlesztő szoftvercégek megszűnhetnek.

A legújabb folyamat azonban a vállalati rendszerek piacán a lefelé nyitás, vagyis a kisebb gazdasági egységek megnyerése az integrált technikáknak. Éppen ezért az idén először hirdetnek olyan pályázatot, amely segíti a kis- és középvállalkozások korszerű vállalatirányítási rendszereinek kialakítását. A pályázat azokat a kis- és középvállalkozásokat kívánja támogatni, amelyek dinamikusan fejlődnek. A felhívás célja, hogy a nagyvállalatoknál már bevált vállalatirányítási rendszerek a kis- és középvállalkozások körében is elterjedjenek. A pályázat keretében a vezetői információs rendszer bevezetésének költségeire nyújtható támogatás, ezen belül is hardvert, szoftvert és rendszerdíjat lehet elszámoltatni. A támogatás a belső modulok (az egy-egy folyamat kezelését biztosító számítástechnikai egységek) összekapcsolása, illetve a hiányzó rendszerek pótlása mellett a már meglévő rendszerek fejlesztésére, frissítésére is fordítható, amennyiben a korszerűsítés együtt jár az új modul beépítésével. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a pályázat keretében vissza nem térítendő támogatás formájában segíti a vállalkozásokat.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére