Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 61. számában (2003. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Adótörvények módosítása

Január 1-jétől több adózással kapcsolatos jogszabály is megváltozott. A 2003. évi XVIII. törvény alapján módosult az evatörvény, a helyi adóktól szóló, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról rendelkező törvény. Ugyanígy változott az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló módosított törvény is.

Eva

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosításával változik az evaalap megállapításának módja. A január 1-jétől hatályos törvény szerint a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az az adóévi bevétel, amelyet a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt nyitást követő korrekciós tételként számolt el.

Amennyiben az adóalany az adóévben olyan bevételt szerzett, amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította.

A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt összes bevétel lesz, míg a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt árbevétel, bevétel, növelve a negyedévben megszerzett kapott előleg összegével, csökkentve a korábban az adóelőleg alapját növelő tételként figyelembe vett kapott előlegből a negyedévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy a negyedévben visszafizetett összeggel.

Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóévben a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt csökkenti majd az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az e törvény szerinti adóalanyiság időszakában az eva alapjának megállapításakor a kapott előlegre tekintettel bevételként oly módon számolt el, hogy azzal összefüggésben nem alkalmazta az evatörvény 5. §-a (4) bekezdésének b) pontját.

Helyi adók

Az adótörvényeket módosító jogszabály újraszabályoz néhány fogalmat, mint például a nettó árbevétel, az eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltsége.

Társadalombiztosítás

Lehetőség nyílt arra, hogy az a belföldi személy, aki a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak, vagy biztosított eltartott hozzátartozójának és így egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, meghatározott százalékú járulék megfizetése esetén jogosult legyen egészségbiztosítási ellátásra. Erről megállapodást kell kötni.

Adójóváírás

A jogalkotók rendelkeztek az adójóváírás visszafizetésének határidejéről. Eszerint az APEH a visszautalandó különbözetről, valamint annak késedelmi kamatáról - legkésőbb 2003. augusztus 31-ig - értesíti a magánszemélyt, aki az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kérheti az adójóváírások különbözetének megállapítását.

(Magyar Közlöny, 2003/31. szám)

Üzemanyagár

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közzétette a 2003. április 1. és június 30. között alkalmazható üzemanyagárakat. Amennyiben a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.

Ólmozatlan motorbenzinek:

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 240 Ft/l

ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 250 Ft/l

Keverék 240 Ft/l

Gázolajok 231 Ft/l

(Magyar Közlöny, 2003/28. szám)

Munkajog

Július 1-jétől módosul a Munka Törvénykönyve, s változik a munkaügyi ellenőrzés szabályozása is. Az elsősorban jogharmonizációs célú változásokat tartalmazó 2003. évi XX. törvénnyel egy időben hirdették ki az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárásról szóló 2003. évi XXI. törvényt. (A témával következő számunkban részletesen foglalkozunk.)

(Magyar Közlöny, 2003/38. szám)

Foglalkoztatás

Módosult a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet. Az április 1-jétől hatályos 4/2003. (III. 24.) FMM-ESzCsM-PM együttes rendelet kibővíti a helyi rehabilitációs bizottság hatáskörét, amikor kimondja: a bizottság javaslatot tesz a munkaviszonyban, bedolgozói jogviszonyban, bedolgozói tagsági viszonyban, szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban nem álló személy egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatására, vagy megfelelő foglalkoztatás hiányában pénzbeli szociális ellátására, valamint annak kezdő időpontjára.

A rendelet módosítja a rehabilitációs eljárást, és kiegészíti a rehabilitációs bizottságok hatáskörét is. A jogszabály szerint az a megváltozott munkaképességű dolgozó, akinek munkaviszonyát megszüntetik, illetőleg mezőgazdasági szövetkezet tagjaként a közös munkában a megváltozott munkaképessége miatt nem vehet részt, és öregségi, rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra, növelt összegű öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra - ideértve a külföldön szerzett jogosultságot is - nem jogosult, rendszeres pénzbeli ellátásra számíthat, amennyiben egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem oldható meg.

(Magyar Közlöny, 2003/29. szám)

Tavalyi átlagkereset

A Központi Statisztikai Hivatal az alábbi fontosabb, 2002. évre vonatkozó adatot tette közzé:

Bruttó átlagkereset:

122 500 Ft/fő/hó

Nettó átlagkereset: 77 600 Ft/fő/hó

Bruttó kereseti index: 118,3% (2001. év = 100)

Nettó kereseti index: 119,6% (2001. év = 100)

Fogyasztóiár-index:

2002. december 104,8% (2001. december = 100)

2002. év 105,3% ( 2001. év = 100)

(Magyar Közlöny, 2003/31. szám)

A legkedvezőtlenebb helyzetű megyék támogatása

A legkedvezőtlenebb helyzetű megyék - Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg - felzárkóztatására szolgáló keretek felhasználásáról döntött a kormány. A 47/2003. (IV. 3.) Korm. rendelet felhatalmazza az érintett megyei területfejlesztési tanácsokat, hogy a részükre biztosított keretek felhasználásakor előnyt biztosítsanak a megye gazdasági fejlődését, a vállalkozások élénkítését szolgáló programoknak. A rendelet felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek kiemelt támogatást élveznek. Ilyenek például azok a beruházások, amelyek a lakosság életminőségét javítják, a megye gazdasági fejlődését, versenyképességét elősegítik, vagy például amelyek a sajátos történelmi-táji hagyományokat ápolják.

(Magyar Közlöny, 2003/33. szám)

EUROCONTROL

Január 1-jére visszamenőleges hatállyal változtak az EUROCONTROL útvonalhasználati díjak. A január 1-jétől, illetve a március 1-jétől alkalmazott egység díjszabást a 21/2003. GKM rendelet melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2003/38. szám)

Vasúti hatósági díjak

Változtak a vasutakkal kapcsolatos hatósági eljárások (igazgatási szolgáltatások) díjai. Az új tarifák a 13/2003. (III. 27.) GKM rendelet 1. számú mellékletében olvashatók.

(Magyar Közlöny, 2003/30. szám)

Környezetvédelmi termékdíj

Termékdíjat köteles fizetni a belföldi előállítású termékek első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, valamint a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása esetén a termékdíjfizetést átvállaló másodlagos kötelezett. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 5/2003. (IV. 11.) KvVm rendelet szerint a termékdíj fizetésére kötelezetteknek a negyedévet követő hó 20. napjáig, másoknak a tárgyévet követő év január 20-áig beszámolót kell benyújtaniuk a (Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat (Kac.) kezelését végző szervhez. A termékdíjfizetést átvállalónak az átvállalási szerződés hatálya alatt a beszámolót akkor is be kell nyújtania, ha tárgynegyedévre vonatkozóan fizetési kötelezettsége nem keletkezett.

A termékdíjköteles termék importálója a rendeletben meghatározott vámtarifaszámú termékek és anyagok, illetve csomagolás esetén meghatározott anyagok után köteles termékdíjat fizetni.

Az újrahasználható termékdíjköteles termékre, csomagolás esetén annak újrahasználható összetevőjére a termékdíjat egyszer, az első forgalomba hozatalt követően kell megfizetni. Amennyiben a csomagolás vagy annak összetevője a környezetbarát védjegyhasználati joggal rendelkezik, a termékdíjfizetésre kötelezett a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaság erre vonatkozó igazolásával is jogosult termékdíj-kedvezményre.

Használt gumiabroncs behozatala esetében a vámkezelés előtt a használt gumiabroncsot minősíttetni kell.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter rendelete szól még továbbá a hígítók és oldószerek termékdíjfizetésének, visszaigénylésének egyes szabályairól, nyilvántartási követelményeiről és összetételének ellenőrzéséről. A jogszabály mellékletei között egyebek mellett megtalálható a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezését bejelentő formanyomtatvány, valamint a termékdíjköteles termékek és anyagok köre.

Termékdíjmentesség

Június 20-ig nyújtható be a környezetvédelmitermékdíj-mentesség iránti kérelem. Az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet szabályozza a környezetvédelmitermékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeit. A mentességhez szükséges kötelező hasznosítási arány mértékéről és a mentesség meghatározásának módjáról a rendelet 1. számú mellékletéből lehet tájékozódni. A jogszabály szerint mentességet szerezhet például a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettség alól. Vagyis a termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó mentesül a visszavételi és hasznosítási kötelezettsége alól, ha a fogyasztó számára értékesített termék elsődleges csomagolása éves szinten műanyag vagy fém esetén összesen 200 kg-ot, papír esetén 500 kg-ot, üveg esetén 800 kg-ot nem haladja meg.

A mentességre vonatkozó kérelmet a tárgyévet megelőző év szeptember 30-áig, 2003. évre június 20-ig lehet benyújtani a kötelezett székhelye (telephelye) szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez A hasznosítást koordináló szervezet a kérelmét a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez nyújtja be. Mentesség a mentességi kérelem benyújtásának időpontjától adható.

A kérelem - a hasznosítást koordináló szervezet kivételével - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzétett formanyomtatványon nyújtható be. Mentességet nem lehet igénybe venni, ha a hulladékhasznosítás módja nem felel meg a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben meghatározottnak, valamint azon hulladékmennyiség után, amelyet a gyűjtési vagy hasznosítói rendszeres támogatásba beszámítanak.

A kormányrendeletből a kenőolajokkal, a hígítókkal és oldószerekkel kapcsolatos visszaigénylés részletes szabályai is megtudhatók.

(Magyar Közlöny, 2003/36. szám)

Devizaárfolyam

A Magyar Nemzeti Bank közzétette az MNB hivatalos deviza-árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamát. Így innen tájékozódhatunk például a chilei peso, az afganisztáni afghani, a falklandi font vagy a szingapúri dollár aktuális árfolyamáról.

(Magyar Közlöny, 2003/31. szám)

Építésügy

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósághoz benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a külön jogszabályban meghatározott értékű illetékbélyeget, illetve távközlési építmények építésügyi hatósági engedélyezése esetében az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot - áll a 12/2003. (III. 24) BM rendeletben. A március 29-én hatályba lépett jogszabály előírása szerint az elvi építési, az építési, a bontási, a fennmaradási, a használatbavételi és a rendeltetésmegváltoztatási engedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkező határozatot kézbesítés útján közölni kell az ügyben ügyfélnek minősülő magánszemélyekkel, jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel és szervekkel, a határozat egy másolati példányát pedig minden esetben tájékoztatásul meg kell küldeni a tervezőnek, az ügyben közreműködött közműveknek, a települési önkormányzatnak.

A rendelet külön szól a hatálya alá tartozó távközlési építmények építésügyi hatósági engedélyezését érintő változásokról, valamint kibővíti azon építési tevékenységek körét, amelyekhez mindenképpen megkívánja az építési engedély meglétét.

Megváltozott az építésügyi bírságról szóló 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet is. Egyebek mellett a bírságot az azt megállapító jogerős és végrehajtható határozatban előírt határidőn belül kell majd az elsőfokú építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott csekken befizetni, s ezen a bírsághatározat számát is fel kell tüntetni. A bírság kiszabásáról szóló jogerős és végrehajtható határozat 1-1 példányát a kötelezetten kívül - 8 napon belül - kézbesíteni kell az építésügyért felelős minisztériumnak és az építmény, illetőleg az építési vagy bontási munka helye szerint illetékes települési önkormányzatnak, továbbá a fennmaradási engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságoknak.

Az új rendelkezéseket a március 29-ét követően indult építésügyi hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2003/29. szám)

Lakáscélú támogatás

A jövőben a települési önkormányzatok - más célok mellett - nyugdíjasház vagy idősek otthona létesítésére, lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, városrehabilitáció keretében lakóépülettömbök korszerűsítésére, felújítására is igényelhetnek állami támogatást. A változást tartalmazó 51/2003. (IV. 9.) Korm. rendelet szerint az egyházak nyugdíjasházak és idősek otthona létesítésén túl lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítésére és felújítására is vehetnek fel állami támogatást. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletet most módosító jogszabály engedélyezi, hogy ugyanazon lakóingatlanra akadálymentesítési támogatás több alkalommal is igényelhető legyen. Ennek feltétele, hogy a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítést követően más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatának megoldására újabb átépítésre vagy felújításra kerüljön sor. A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését.

A hatályos jogszabály többek között változtat a támogatást igénylő pályázatok kötelező tartalmán, valamint kitér arra is, hogy mely esetekben kell számolni a már elnyert állami támogatás összegének csökkentésével.

(Magyar Közlöny, 2003/35. szám)

Hitelesítő szolgáltató

A Hírközlési Területi Hivatal 2003. március 19-én kelt jogerős határozatával elsőként nyilvántartásba vette minősített hitelesítő szolgáltatóként a Netlock Informatikai és Hálózatbiztonsági Kft.-t (székhelye: 1023 Budapest, Zsigmond tér 10.).

(Magyar Közlöny, 2003/24. szám)

Szabadkereskedelem

Az Országgyűlés 27/2003. (III. 21.) határozatával megerősítette a Horvát Köztársaság Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló megállapodást.

(Magyar Közlöny, 2003/28. szám)

Szakértői bankszámlaváltozás

Az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről szóló 42/1999. (X. 13.) BM rendelet módosításával változott e rendelet melléklete. A 7/2003. (III. 21.) OM rendelet szerint a Magyar Államkincstárnál vezetett bankszámlák, amelyekre a bírálati díjat be kell fizetni, a következők:

a) Belügyminisztérium Oktatási Főigazgatóság 10023002-00284787-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámla.

b) Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 10032000-01491838-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

c) Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 10032000-00285568-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámla.

d) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 10032000-01494549 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

e) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 10032000-01460658-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

f) Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Igazgatás 10032000-01401026-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

g) Honvédelmi Minisztérium KPSZH (0101 Bp.) 10023002-01780420-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

h) Igazságügyi Minisztérium 10032000-01483305-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

i) Informatikai és Hírközlési Minisztérium 10032000-00285544-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

j) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 10032000-01468216-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

k) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10032000-00282259-50000005 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

l) Oktatási Minisztérium 10032000-01425190-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

m) Pénzügyminisztérium 10032000-01454055-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

n) Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont 10032000-00282637-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

(Magyar Közlöny, 2003/28. szám)

Távközlés

A kormány módosította a távközlési előfizetői szerződésekről, valamint az egyes távközlő-hálózati szerződésekről és azok megkötéséről szóló rendeleteket. A 42/2003/ III. 27.) Korm. rendelet szerint változnak az előfizetői szerződések megszűnésének szabályai, valamint a Hírközlési Döntőbizottság elé jóváhagyásra benyújtott referenciaajánlatok megítélésének szempontjai is.

(Magyar Közlöny, 2003/30. szám)

Nyelvvizsga

A magyar állampolgárok mellett ezentúl nem magyar állampolgárságúak is jelentkezhetnek nyelvvizsgára. Az utóbbiak magyar nyelvből is szerezhetnek államilag elismert bizonyítványt. A 39/2003. (III. 27.) Korm. rendelet megengedi a vizsgázó számára, hogy az értékelt írásbeli dolgozatát, illetve szóbeli vizsgájának értékelését ne csak megtekinthesse, hanem azokról kézzel vagy géppel másolatot készítsen. A kézzel történő másolásra adott idő harminc percnél kevesebb nem lehet.

Az új rendelkezéseket az április 4. után megkezdett nyelvvizsgáknál kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2003/30. szám)

Agrárpiaci rendtartás

A mezőgazdaságból élők, a mezőgazdasági termelékenység növelése, valamint a fogyasztók élelmiszerekkel történő folyamatos ellátása érdekében megszületett a 2003. évi XVI. törvény. Az agrárpiaci rendtartás egyebek mellett meghatározza az irányítást, szervezést, szabályozást végző Agrárintervenciós Központ (AIK), valamint a termékpálya-bizottságok feladatát, hatáskörét. Az AIK jogosult közraktárjegy felvásárlására és értékesítésére, a termékpálya-bizottság pedig egyebek mellett agrárpiaci rendtartási döntéseket előkészítő, egyeztető fórum.

E törvény alapján a következő bizottságokat kell létrehozni:

- Gabona Termékpálya Bizottság (gabonafélék, rizs, keményítő, olajos és fehérjenövények);

- Hús Termékpálya Bizottság (szarvasmarha, juh, kecske, sertés, baromfi);

- Zöldség, Gyümölcs és Dísznövény Termékpálya Bizottság;

- Szőlő és Bor Termékpálya Bizottság;

- Cukor és Izoglükóz Termékpálya Bizottság;

- Tej, Tejtermék Termékpálya Bizottság;

- Dohány Termékpálya Bizottság

(Magyar Közlöny, 2003/30. szám)

Hitelcsökkentés az agráriumban

A kedvezőtlen besorolású térségekben gazdálkodó termelők eladósodásának csökkentése, az ismétlődő elemi károk, az agrárolló folyamatos nyílása miatti feszültségek mérséklése érdekében a kormány az éven túli lejáratú hitelek részbeni csökkentésére úgynevezett kedvezőtlen térségi hitelkonstrukciót hirdet. A 46/2003. (IV. 3.) Korm. rendelet szerint a hitelkonstrukcióban azon mezőgazdasági termelők vehetnek részt, akik/amelyek egyéb feltételek meglétén túl kedvezőtlen térségi besorolású településen gazdálkodnak, és éves árbevételük 50 százalékot meghaladó része mezőgazdasági tevékenységből származik.

A hatályos rendelet további feltételként írja elő, hogy a hitelkonstrukciót igénylő termelő 2002. december 31-én éven túli lejáratú tőkepótló, illetve beruházási célú hitelállománnyal rendelkezzen, melyeket a hitelintézetek az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló éves FVM rendeletek alapján folyósítottak.

Csak azok az igénylők nyújthatnak be pályázatot, akiknek hitelállománya eléri a 2 millió forintot. A pályázatokat folyamatosan, de legkésőbb 2003. május 15-ig lehet benyújtani egyidejűleg a finanszírozásban részt vevő hitelintézethez és az illetékes FM-hivatalhoz. A pályázatokat a minisztérium 2003. július 31-ig elbírálja, és a döntésről az igénylőt és a finanszírozó hitelintézetet tájékoztatja.

(Magyar Közlöny, 2003/33. szám)

Növényútlevél

Magyarország uniós csatlakozását követően jelentős változásokra kell számítani a növényegészségügy területén. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 37/2003. (IV. 4.) FVM rendelete több pontján is módosítja a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendeletet. A jogszabály egy része már hatályos, néhány pontja 2003. július 1-jén lép hatályba, míg a szabályok többsége az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján válik élő joganyaggá.

Új fogalomként jelenik majd meg a növényútlevél. Ez olyan hatósági címke, amely bizonyítja, hogy a rendelet előírásait betartották, és amelyet az Európai Unió szintjén rendszeresítettek a különböző típusú növényekre, növényi termékekre. Ezeket a címkéket az Európai Unió valamely tagállamának hatósága készíti el és bocsátja ki. A növény-egészségügyi közösségi előírások betartását az Európai Unió Bizottsága által felhatalmazott szakértő jogosult majd ellenőrizni.

A rendelet egyebek mellett részletesen tartalmazza, hogy a vizsgálatköteles árukat mely különleges előírások betartása mellett lehet majd Magyarországra, illetve a tagállamokba szállítani. Szigorú feltételek lépnek majd életbe annak érdekében, hogy megakadályozzák a különféle növényi károsítók behurcolását, egyúttal kérelmezhető lesz bizonyos termelési övezetek védett zónaként való elismerése.

(Magyar Közlöny, 2003/34. szám)

Tejkvóta-felvásárlás

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium állami kvótafelvásárlást hirdet meg, amelynek keretében a felvásárlásra felkínált kvótát kvótaliterenként 25 forint + áfa értékben állami készletképzésre felvásároltatja az egyéni vállalkozótól, őstermelőtől, jogi személytől, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságtól. A felvásárláshoz a termelőnek igazolnia kell, hogy legalább 2002. október 1-jétől a Tej Terméktanács tagja, és rendelkezik a kvótamennyiségre vonatkozó, a tehéntej termékpálya szabályozásáról szóló 5/1997. FM rendelet szerint 2003-ra érvényes, s a Terméktanács által visszaigazolt kvótával.

A 32/2003. (III. 21.) FVM rendelet értelmében a felvásárolt kvótamennyiség függvényében 2003 augusztusában a minisztérium pályázatos rendszerű kvótaértékesítést hirdet meg, melynek részletes feltételeit a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 2003. augusztus 31-ig teszi közzé. A pályázat elbírálása során elsőbbséget élveznek azok a tejtermelők, akik az önkéntes termelési önkorlátozásról szóló 25/2003. (III. 11.) FVM rendeletben foglaltak szerint legalább 5 százalékos termelési önkorlátozást vállaltak.

(Magyar Közlöny, 2003/28. szám)

Sertésbetegség

A sertésállomány Aujeszky-féle betegségtől való mentesítésének szabályairól alkotott rendeletet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A 36/2003. (III. 31.) FVM rendelet részletesen szabályozza, hogy mi a teendő a fertőzött állománnyal, mi a mentesítés, és annak ellenőrzésének módja, valamint előírja a betegséggel kapcsolatos állatorvosi teendőket. Az állatállomány megbetegedése esetén a betegség lezajlása után részletes jelentést kell készíteni a minisztériumnak.

(Magyar Közlöny, 2003/32. szám, I. kötet)

Vágómarha támogatása

Vágómarha-támogatást igényelhet az az alapanyag-termelő, aki kilenc hónapnál idősebb bikát tart vagy értékesít, valamint az, aki a külön rendelet alapján szabályozott állami tejkvóta-felvásárlás során termelési kvótáját az állam felé igazoltan értékesítette, és kilenc hónapnál idősebb bikát tart vagy értékesít. A támogatás összege 12 000- 15 000 Ft lehet, melyet, a székhely szerint illetékes adóhatóságtól lehet igényelni. A támogatásról szóló 35/2003. (III. 31.) FVM rendelet melléklete tartalmazza a pályázati lapot. A rendelet 2003. december 31-én hatályát veszti, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre még alkalmazni kell.

(Magyar Közlöny, 2003/32. szám, I. kötet)

Élő sertés exporttámogatása

Meghosszabbították az élő sertés exportjának támogatására kiírt pályázati határidőt. A 33/2003. (III. 31.) FVM-KüM-PM együttes rendelet szerint 2003. december 31-ig lehet ilyen támogatásra pályázni. Emellett módosult a korábban felsorolt, támogatásban részesíthető agrártermékek köre és az exporttámogatás mértéke is.

(Magyar Közlöny, 2003/32. szám, I. kötet)

Export-visszatérítés

Export-visszatérítés igényelhető a friss és előhűtött félsertés után. A támogatás legfeljebb 5000 tonna mennyiségre és legfeljebb 750 millió Ft összegig, 150 Ft/hasított testkilogramm mértékben, kizárólag hazai eredetű agrártermékekre vonatkozik. A 38/2003. (IV. 11.) FVM rendelet szerint az export-visszatérítésre - egyéb feltételek megléte esetén - pályázatot nyújthat be az a vállalkozás, amely nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt, és nincs lejárt adó-, vám-, egészségbiztosítási, nyugdíj-, társadalombiztosítási járulék hátraléka.

A pályázatokat személyesen az Agrárintervenciós Központ Ügyfélszolgálatán, ügyfélszolgálati időben, vagy postán, tértivevényesen kell benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni: "Sertéshúsexport pályázat". A postai benyújtás időpontját az ajánlott levél igazoló szelvényén lévő dátumbélyegző kelte igazolja.

(Magyar Közlöny, 2003/36. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére