felelősségű társaságban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 61. számában (2003. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Részesedésszerzés korlátolt

A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetét és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság tagjait a cég közös vagyonából megillető hányadrészt, illetve a tagokat a társasággal szemben megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket az üzletrész testesíti meg. Az üzletrész nem azonos a törzsbetéttel.

Az üzletrész - mint a tagsági jogok és kötelezettségek összességét megtestesítő vagyoni értékű jog - forgalomképes. Az üzletrész értéke összefügg a tag törzsbetétjének értékével, és a társaság megalakulásakor rendszerint azonos is azzal. A cég működése során - elsősorban annak eredményességétől függően - az üzletrész értéke a törzsbetéttől jelentősen eltérhet. Sikeres társaságnál az üzletrészek forgalmi értéke többszörösen is meghaladhatja az üzletrészek névértékét, veszteséges működés következtében azonban azok teljesen el is értéktelenedhetnek.

Korlátolt felelősségű társaságot - illetve abban részesedést - a cég üzletrészeinek megvásárlásával lehet megszerezni.

Az üzletrészre vonatkozó főbb szabályok

Tagi jogosítványok

Az általános szabály szerint az azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. A tagok a társasági szerződésben azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhatnak fel. Lehetséges például, hogy nagyobb szavazati joggal ruházzanak fel egyes üzletrészeket, illetve úgy is rendelkezhet a társasági szerződés, hogy egyes üzletrészek a nyereségből való részesedésnél élvezzenek valamilyen előnyt. Ezek a jogosultságok az üzletrész értékét lényegesen befolyásolják.

Üzletrészek számának korlátozása

A társaságban minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, az eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik.

Üzletrész közös tulajdonban

Egy üzletrésznek ugyanakkor több tulajdonosa is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak; jogaikat - ideértve a társasági szerződés megkötését is - csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják. Egymás közti viszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel azonban, hogy harmadik személyek felé a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen kötelesek helytállni, függetlenül attól, hogy az egyes tulajdonostársakat az adott üzletrészben milyen nagyságú tulajdoni hányad illet meg.

Az üzletrész átruházása

A Legfelsőbb Bíróság a gyakorlati problémák kapcsán tényként állapította meg, hogy az üzletrész-átruházások jogcímeit, azaz a tulajdonjog átszállását eredményező jogügyleteket a társasági törvény nem szabályozza. Az üzletrész átruházása tehát a Polgári Törvénykönyv által szabályozott kötelmi-jogi megállapodásokkal - adásvétellel, ajándékozással, vagy például cserével - lehetséges. Az ilyen jogügyleteket, ezért a polgári jog szabályai szerint kell megítélni, függetlenül attól, hogy az átruházással együtt járt, vagy szükségszerűen együtt járt a társasági szerződés módosítása, továbbá hogy az átruházás folytán bekövetkezett változás a cégjegyzékbe bejegyzést nyert-e. (Legfelsőbb Bíróság Gf.VII.33.351/1999/6., Gf.VII.30.196/2000/3. számú döntései, compLex CD Jogtár.)

Arról azonban már rendelkezik a társasági törvény, hogy üzletrész átruházása esetén vevőként szerepelhet a társaság másik tagja, maga a társaság, vagy kívülálló személy.

Átruházás a társaság tagjára

Az üzletrész a társaság tagjaira - a társaság saját üzletrészét kivéve - szabadon átruházható.

Az üzletrésznek a társaságon belüli átruházását nem lehet érvényesen kizárni. Az átruházási jog korlátlan, amelyet legfeljebb az elővásárlási jog köthet bizonyos feltételekhez abban az esetben, ha a tagok egymásnak ilyen jogot engednek. Az elővásárlási jog kikötése azonban csak akkor érvényes, ha azt a társasági szerződésbe belefoglalták.

Üzletrész átruházása kívülálló, harmadik személyre

Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétjét teljes mértékben befizette. A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg.

A kívülállóra történő átruházási szerződés érvényességi feltétele, hogy az átruházó a törzsbetétjét még az átruházás előtt teljes egészében befizesse. Az ennek megsértésével kötött szerződés - mint jogszabályba ütköző - semmis. Nem érvényes ez a tilalom a törzsbetét vagy a pótbefizetés teljesítésével késedelembe eső vagy azt nem teljesítő, és a tagsági viszonyát emiatt elvesztő tag esetében. Ilyenkor ugyanis az üzletrészt éppen a fenti okból kell értékesíteni, mégpedig rendszerint árverés útján.

Elővásárlási jog

Az elővásárlási jog lehetővé teszi a jogosult számára, hogy a tulajdonoshoz intézett egyoldalú nyilatkozatával létrehozza az adásvételi szerződést. Az elővásárlási jog gyakorlására, vagyis az elfogadó nyilatkozat megtételére a tag számára tizenöt nap áll rendelkezésre a felhívástól, illetve az átruházási szándék közlésétől. Egyéb jogosultak esetén - például, ha a tag társaság, a taggyűlés összehívásához szükséges legalább tizenöt napos időközre is figyelemmel - ez a határidő harminc nap. A nyilatkozattételre megszabott határidő elmulasztása esetén az üzletrész szabadon értékesíthető.

Az elővásárlási jog nem mindenfajta átruházás, hanem csak az adásvételi szerződéssel történő átruházás tekintetében illeti meg az arra - az előzőekben felsorolt - jogosultakat. Nem minősül elővásárlási jogot megalapozó átruházásnak, azaz adásvételi szerződésnek az üzletrész apportálása más gazdasági társaságba, továbbá nincs elővásárlási jog akkor sem, ha az üzletrészt ajándékozás útján ruházzák át.

Speciális rendelkezések

Lényeges, hogy az üzletrész átruházásakor gyakorolható elővásárlási jogra nem a Polgári Törvénykönyvben szabályozott előírások vonatkoznak. Ennek megfelelően nem szükséges a vételi ajánlat előzetes és részletes közlése a jogosultakkal, elegendő csupán az átruházási - azaz az eladási - szándék bejelentése.

Az elővásárlásra jogosultak sorrendje nem cserélhető fel, és ha a társasági szerződésben rendelkeznek arról, akkor abban az arra vonatkozó felsorolásnak teljesnek kell lennie. A sorrendtartás védelmét szolgálja az a bírósági döntés is, amely a társaság részére engedett vételi jog (opció) kapcsán mondja ki, hogy érvénytelen az opciós kikötés, ha az jogszabályban előírt elővásárlási joggal ütközik (Bírósági Határozatok, 1992/115. számú eseti döntés).

Az elővásárlási jog megsértésének következményei

Az elővásárlási jog megsértése esetén a sérelmet szenvedett fél peres úton szerezhet érvényt jogainak. Keresetében annak a megállapítását kell kérnie, hogy a sérelmére megkötött átruházási szerződés vele szemben hatálytalan, és egyúttal a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot is kell tennie - amennyiben kapott ilyen ajánlatot, illetve ismeri annak a tartalmát.

Az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés hatálytalanságának megállapítására pert csak a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet indítani.

Elővásárlási jog végrehajtási eljárásban

A tag üzletrészének bírósági végrehajtási eljárás során történő értékesítésénél a többi tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az üzletrészre elővásárlási jog illeti meg.

Forgalomképtelenség

Az elővásárlási jog átruházása semmis, és az elővásárlási jogról lemondani sem lehet érvényesen.

Korlátozások a társasági szerződésben

A korlátolt felelősségű társaság olyan tőketársaság, ahol a tagok személyének is különös jelentősége van, vagyis lehetnek olyan érdekek, amelyek amellett szólnak, hogy bizonyos személyek ne kerülhessenek be tagként a cégbe. Ezt az érdeket szolgálja a már tárgyalt elővásárlási jog. Úgyszintén az említettek vonatkozásában biztosíték az a lehetőség, amely szerint a tagoknak lehetősége van arra, hogy az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köthessék. Amennyiben erről rendelkeznek, úgy a beleegyezés megadásának, illetve megtagadásának feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozniuk.

Az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházás a társasági szerződésben kizárható vagy korlátozható. Ilyen tilalom esetén azonban számolniuk kell a tagoknak azzal, hogy az ilyen társaságból a társasági szerződés tiltó rendelkezésének módosítása nélkül a saját elhatározásukból (üzletrészük átruházásával) soha nem tudnak kiválni. Konkrét ügyben hozott bírósági döntés értelmében ugyanis az ilyen tilalomba ütköző átruházás a társasági szerződés e részének módosítása nélkül semmis, még akkor is, ha ahhoz egyébként minden tag hozzájárult.

Az üzletrész átruházásának joghatása

Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. Az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli.

Bejelentési, nyilatkozattételi kötelezettség

A tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés végett az üzletrész megszerzője köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és nyilatkozni kell benne a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. Ennek az a jogi alapja, hogy az üzletrész - mint eszmei dolog - akár társaságon belüli, akár kívülálló harmadik személyre történő átruházására a Polgári Törvénykönyvnek a dolog tulajdonjogának átruházásánál alkalmazott szabályai az irányadók. Így az átruházásra irányuló szerződésen kívül a dolog - esetükben az üzletrész - átadására is szükség van, amely ebben az esetben a vevő fenti nyilatkozattételét jelenti, amelyet a felek az adásvételi szerződésbe, de külön nyilatkozatba is foglalhatnak. Mivel az üzletrész átruházásának az érvényességét jogszabály nem köti írásbeliséghez - azaz az szóban is megköthető -, az előzőekben említett nyilatkozattételi kötelezettségnek még fokozottabban lehet a tulajdonjog átszállásának bizonyíthatóságát is felvető jelentősége. A gyakorlatban azonban az üzletrész-átruházási szerződéseket legtöbbször írásban kötik, kívülállóra történő átruházásnál pedig meglehetősen ritka a szóbeli megállapodás.

Megjegyezzük, hogy amennyiben a tagváltozást alakszerű szerződésmódosításba foglalják - ugyanis ezt a társasági törvény nem tiltja, bár, mint említettük, nem is teszi kötelezővé -, akkor a szerződés aláírása értelemszerűen pótolja az egyébként kötelező nyilatkozatot arról, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

Az osztalékelőleg-fizetés és az üzletrész-átruházás kapcsolata

A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását megelőzően osztalékelőleg fizetésére akkor van lehetőség, ha a taggyűlés által elfogadott, a számviteli törvény előírásai szerint készített közbenső mérleg alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az éves osztalék kifizetésének nem lesz akadálya. A gyakorlatban felmerülhet az a kérdés, hogy mi a teendője annak a cégnek, amely olyan tagjának (tulajdonosának) fizetett osztalékelőleget, aki (amely) az osztalék összegének jóváhagyását megelőzően harmadik személynek eladta a vállalkozásban birtokolt befektetését?

A tulajdoni részesedést jelentő befektetések jövedelme a vállalkozás adózott eredményéből kapott osztalék. A tárgyévi adózott eredményt és az eredménytartalékból osztalékfizetés céljára felhasználható összeget - ha a tulajdonosok azt nem kívánják tartalékolni a vállalkozás céljaira - az osztalék jóváhagyásának időpontjában meglévő, a tagok által befizetett jegyzett tőke arányában osztják fel, figyelembe véve a törvényekben előírt tőkemegtartási kötelezettséget.

Év közben osztalékelőleg csak akkor fizethető, ha az nem veszélyezteti a vállalkozás pénzügyi és vagyoni helyzetét, ezért azt közbenső mérleggel kell alátámasztani.

Visszafizetési kötelezettség

Ha a tag (a tulajdonos) az osztalékelőleg átvételét követően eladja a befektetését harmadik személynek, akkor ez a változás nem csökkenti a jegyzett tőkét (hiszen nincs szó tőkekivonásról), és nem befolyásolja a befektetés osztalékra való jogosultságát sem (mert nem visszavásárolt részvényről, üzletrészről van szó), az értékesítéssel kizárólag a tag - a tulajdonos - személye változik. A befektetéssel kapcsolatos minden jog és kötelezettség átszáll az új tulajdonosra, ezért a korábbi tulajdonosnak az év közben kapott osztalékelőleget vissza kell fizetnie, azzal el kell számolnia. Osztalékot a társaságtól tehát az új tulajdonos kap. A vitás helyzetek elkerülése érdekében az adásvételi szerződésben erről indokolt külön rendelkezni (25/2001. számú Számviteli kérdés, compLex CD Jogtár).

Az üzletrész megszerzésének egyéb módjai

Végrehajtás

A tag üzletrészére ugyanúgy kérhető végrehajtható okirat alapján végrehajtás, mint a vagyonának többi részére. Ennek szabályait a bírósági végrehajtásról szóló törvény tartalmazza. Az üzletrészre vezetett végrehajtásnak azonban speciális szabálya, hogy a tag üzletrészének bírósági végrehajtási eljárás során történő értékesítésénél a többi tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az üzletrészre elővásárlási jog illeti meg, az előzőekben már ismertetett szabályok szerint.

Öröklés, jogutódlás

Az üzletrész - mint a tag vagyonának része - a Polgári Törvénykönyv öröklési jogi szabályai szerint örökölhető is. A tag halálával vagy a nem természetes személy tag megszűnésével üzletrésze a jogutódra száll át.

Az öröklés, jogutódlás kizárása

A társasági szerződés azonban - a tagok számára a nemkívánatos tagváltozás megakadályozása érdekében - mind a természetes személyek, mind a nem természetes személyek jogutódlása esetére kizárhatja az átszállást. Ebben az esetben a társasági szerződésben kötelező rendelkezni az ilyen üzletrésznek a tagok vagy a társaság általi megváltásával kapcsolatos kérdésekről is.

A tag jogutód nélküli megszűnése esetén - például végelszámolási vagy felszámolási eljárással, vagy hivatalbóli törlési eljárás során - a társaság az üzletrészt - értékének megtérítése mellett - magához vonja.

Dolgozói üzletrész

A korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése - egyebek mellett - rendelkezhet arról is, hogy a társaság munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményes áron dolgozói üzletrészt szerezhetnek.

A dolgozói üzletrész forrása

A társasági törvény azonban korlátozottan ad lehetőséget az ilyen üzletrészek létrehozására, amikor kimondja, hogy dolgozói üzletrészeket csak a társaság törzstőkén felüli vagyonából, a törzstőke egyidejű felemelésével lehet kialakítani.

A dolgozói üzletrészek aránya

További korlát, miszerint a dolgozói üzletrészek nem haladhatják meg a törzstőke tizenöt százalékát.

Tagsági jogok

A dolgozói üzletrész tulajdonosát ugyanolyan tagsági jogok illetik meg, mint a társaság többi tagját. A társasági szerződés azonban a dolgozóiüzletrész-tulajdonosok számára elsőbbségi jogokat is biztosíthat.

Átruházás, tulajdonosváltozás

A dolgozói üzletrész csak a társaság munkavállalóira, illetve azokra ruházható át, akiknek munkaviszonya nyugdíjba vonulásukra tekintettel szűnt meg.

Eljárás a munkavállaló halála, munkaviszonyának megszűnése esetén

A munkavállaló halála vagy munkaviszonyának megszűnése esetén - ide nem értve a nyugdíjazás esetét - örököse, illetve a volt munkavállaló hat hónapon belül jogosult a dolgozói üzletrésznek a társaság más munkavállalói részére történő átruházására. A határidő eredménytelen elteltét követő első taggyűlésen a társaság a dolgozói üzletrészt, a törzstőkéjének megfelelő csökkentésével, bevonja vagy az üzletrész jellegének megváltoztatása (az üzletrész átalakítása) mellett az üzletrész értékesítését határozza el.

Öröklés esetén a fentiekben meghatározott hat hónapos határidőt

- ha hagyatéki eljárást nem folytattak le, úgy az örökhagyó halálától,

- hagyatéki eljárás esetén a hagyaték teljes hatályú átadásáról rendelkező hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjától, illetőleg

- öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedése napjától

kell számítani.

A volt munkavállalót, illetve örökösét a dolgozói üzletrész bevonása, illetve az üzletrész átalakítása után történő átruházása esetében a törzsbetétje összege illeti meg, amelyet örökös esetében a bevonástól vagy az átruházástól számított harminc napon belül, volt munkavállaló esetében pedig attól számított legkésőbb egy éven belül kell kifizetni.

Megjegyezzük, hogy a fenti rendelkezések tekintetében a társasági törvény lehetővé teszi az eltérő szabályozást a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződésében.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére