Befolyásszerzés nyilvánosan működő részvénytársaságban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 61. számában (2003. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó szabályokat a tőkepiacról szóló törvény tartalmazza. A teljesség kedvéért ismertetjük a vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket.

A befolyásszerzés fogalma

Az említett törvény szerint befolyásszerzésnek minősül a részvénytársaság közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog megszerzése, ideértve

- a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy

- a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt,

- ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények - így különösen öröklés, jogutódlás, vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése - következtében jön létre.

Az előzőekben foglaltakon kívül befolyásszerzésnek minősül a részvényes által a részvénytársaság más részvényesével kötött olyan megállapodás is, amely alapján

- a részvényes jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelőbizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg visszahívására, vagy

- a felek kötelezettséget vállalnak a részvénytársaság egységes szempontok szerint történő irányítására.

A befolyásszerzés tényének, mértékének megállapítása

Lényeges, hogy a fentiek szerinti befolyásszerzés tényének, illetve mértékének megállapítása során a közvetlen és a közvetett befolyásszerzést, valamint a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozók - azaz a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér - befolyásának mértékét egybe kell számítani.

Végül a befolyásszerzés abban abban az esetben is megvalósul, ha az az egymással közeli hozzátartozói kapcsolatban nem álló (független) személyek összehangolt magatartása eredményeként jön létre.

A befolyásszerzés bejelentése és közzététele

A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő ötszázalékos mértéket elérő, majd ezt követően minden további ötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék stb.) elérő befolyásszerzést a szerző fél köteles két naptári napon belül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, valamint a részvénytársaság igazgatóságának bejelenteni.

Az előzőek szerinti százalékos mértékek megállapítása szempontjából a befolyást szerző fél által korábban megszerzett összes befolyást és az utolsó befolyásszerzést együttesen kell figyelembe venni.

A fentiekben részletezett bejelentési kötelezettség a befolyással rendelkező befolyásának az ott meghatározott mértékeket elérő csökkenése esetén is fennáll.

A bejelentés tartalma

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

- a befolyásszerző, illetve az elidegenítő, vagy a tőkepiaci törvény 65. §-ának (2) bekezdésében meghatározott megállapodások esetében a megállapodásban részt vevő felek megnevezését, székhelyét (lakóhelyét), cégjegyzékszámát,

- az elért befolyás mértékét,

- a 65. § (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat, vagy a hozzátartozói minőség megjelölését, továbbá

- a befolyásszerzés vagy elidegenítés időpontját.

Közzététel

A befolyást szerző a bejelentéssel egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi a bejelentés közzétételét. Ha a befolyásszerzés a 65. § (2) bekezdésében meghatározott módon történt, a bejelentési és közzétételi kötelezettség valamennyi felet közösen terheli. A bejelentési és közzétételi kötelezettséget a befolyásszerző helyett annak anyavállalata is teljesítheti.

Engedmény

Az ötvenszázalékos befolyás elérését követően a fentiekben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségnek csak a hetvenöt, illetve a kilencvenszázalékos befolyás elérésekor kell ismét eleget tenni. Ezt a szabályt kell alkalmazni a befolyás csökkenésének bejelentésére, közzétételére is.

Az előzőekben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség áll fenn minden olyan megállapodás esetén is, melynek alapján a befolyás megszerzésére csak a megállapodásban meghatározott későbbi időpontban vagy feltételtől függően kerül sor. A bejelentési kötelezettség határidejét a megállapodás megkötésének napjától kell számítani, és a bejelentésnek, illetve a közzétételnek tartalmaznia kell a befolyás gyakorlásának lehetséges kezdő időpontját és feltételét is.

A mulasztás következménye

A fentiekben meghatározott bejelentés és közzététel elmulasztása esetén a bejelentési kötelezettség teljesítéséig a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok nem gyakorolhatóak.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére