VITAMEGOLDÁS KÖZVETÍTÉSSEL

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 60. számában (2003. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Egyre több megoldás között választhatnak azok, akik a bíróság mellőzésével szeretnék megoldani a közöttük levő jogvitákat. Ezek közé tartozik a mediálás.

Március 17-étől hatályos a 2002. évi LV. törvény, amelynek célja, hogy elősegítse a polgári jogviták rendezését. Ennek érdekében a törvény életre hívta a közvetítés jogintézményét. A közvetítés olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelyben egy, a vitában nem érintett, harmadik személy - a közvetítő - segítségével a felek megegyeznek, s a vitájukat írásbeli megállapodással lezárják. A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.

A fő cél tehát az, hogy a felek békésen, a pert elkerülve megegyezzenek. E fogalmi meghatározásból is kitűnik, hogy a közvetítés elsősorban akkor tudja betölteni a szerepét, ha a szemben álló felek hajlandóak együttműködni, s egyiküket sem vezeti rosszhiszeműség. A közvetítés csak akkor lehet sikeres, ha mindkét fél a vita lezárásában és megoldásában érdekelt, s a cél érdekében készek akár a kölcsönös engedményekre is.

Ilyen körülmények között a közvetítés két okból is előnyös. Az egyik a peres eljárás várható időtartamához mért gyorsaság. A másik az önkéntes teljesítés valószínűsége, hiszen alaposan feltehető, hogy az eljárásban jóhiszeműen, aktívan közreműködő fél önként teljesíti majd az általa kötött egyezségben foglaltakat.

A közvetítés természetesen nem egészen ismeretlen a magyar jogban, hiszen céljaiban, jellegében hasonló intézmény a békéltetés, illetve a választottbíráskodás is. A mostani törvénnyel azonban bővült a peres eljárás alternatíváinak a köre.

Elvileg bármilyen ügyben helye lehet közvetítésnek. A törvény taxatív módon sorolja fel a kivételeket, amikor mindenképp a bírósághoz kell fordulni az igényérvényesítés végett. Ezek a következők:

- apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek,

- a szülői felügyelet megszüntetése,

- a gondnokság alá helyezés,

- a közigazgatási perek,

- a sajtó-helyreigazítási eljárás,

- az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás,

- a végrehajtási perek,

- a házasság érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása, a házasság érvénytelenítése, a házasság felbontása.

A közvetítő felkérése

A közvetítői eljáráshoz legelőször is az szükséges, hogy a vitázó felek közösen kiválasszák a közvetítőt a közvetítői névjegyzékből, s felkérjék a közvetítésre. A felkérés csak írásban érvényes. Egyidejűleg több közvetítőt is fel lehet kérni.

A felkérés tartalma

A felkérésnek tartalmaznia kell:

- a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét,

- a közvetítésre felkért természetes személy nevét vagy a jogi személy megnevezését,

- ha a felet meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét,

- a vita tárgyát, és

- a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet.

A felkérésben a feleknek kifejezetten nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni.

A felkérés elfogadása

A jogi személy a felkérésről értesíti az ügyben közvetítőként eljáró alkalmazottját. A természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott - a jogi személy vezetőjével egyeztetve - a felkérés kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy azt elfogadja-e. Igenlő esetben a közvetítői eljárás lefolytatására, mint közvetítő, ő jogosult.

A felkérés visszautasítása

A közvetítő a felkérést összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, egyéb akadályoztatás esetén pedig visszautasíthatja.

Összeférhetetlenség

A közvetítő nem járhat el, ha

- valamelyik felet képviseli,

- a felek bármelyikének közeli hozzátartozója,

- ha az őt foglalkoztató jogi személy a felek bármelyikével összefonódásban lévő szervezet,

- a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll,

- az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.

Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

Összefonódás: az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező, a közvetlen vagy - a más, köztes gazdálkodó szervezeten keresztül megvalósuló - közvetett befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetben

- tagsági (részvényesi) jogai vagy a gazdálkodó szervezet más tagjával (részvényesével) kötött megállapodás alapján a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy

- a gazdálkodó szerv tagjaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjainak többségét megválassza, illetőleg visszahívja.

A közvetett tulajdon arányának megállapításához a befolyással rendelkezőnek a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes gazdálkodó szervezetnek a befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseit vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Nem kell figyelembe venni a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányadot, ha az nem éri el a huszonöt százalékot. Ha a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

A közvetítő köteles a feleket tájékoztatni arról a tényről, ha a felek bármelyikét a felkérést megelőző öt éven belül képviselte, vagy ha a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban állt a felkérést megelőző öt éven belül. Ha a felek a tájékoztatás alapján másként nem állapodnak meg, az ügyben a közvetítő nem járhat el.

Első közvetítői megbeszélés

Ha a közvetítő elfogadta a felkérést, az erről szóló nyilatkozatában meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre, és tájékoztatja őket arról, hogy képviselőt vehetnek igénybe az eljárásban. A közvetítő a közvetítői megbeszélést a névjegyzékben a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt helyiségben vagy más, a felek számára elfogadható helyen tartja.

Képviselet

A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő képviselheti.

Személyes megjelenés

A feleknek (jogi személy fél esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek) az első közvetítői megbeszélésen személyesen, együttesen meg kell jelenniük. Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő nem indítja meg a közvetítői eljárást.

Tájékoztatás

A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket

- a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól,

- a hatékony megegyezési lehetőségek feltárásához vezető folyamatról,

- az eljárás költségeiről,

- a személyét és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt terhelő titoktartási kötelezettségről,

- arról a lehetőségről, hogy a felek a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről külön megállapodhatnak,

- arról a tényről, hogy mint közvetítő az ügyben - ha azt az ügy jellege megkívánja - csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti,

- arról, hogy az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására,

- arról, hogy ha a közvetítői eljárásban jogtanácsos, közjegyző vagy ügyvéd vesz részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet, és a közvetítő jogtanácsosként vagy ügyvédként annak ellenjegyzésére sem jogosult.

Az eljárás megindulása

Amennyiben az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt írásos nyilatkozatban kell rögzíteniük, amelyet mindkét félnek és a közvetítőnek alá kell írnia. A közvetítői eljárás a nyilatkozat aláírásával indul meg.

A nyilatkozatban a feleknek és a közvetítőnek meg kell állapodniuk az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is. A felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről is.

Ellenőrzés

Az Igazságügyi Minisztérium hivatalból vagy a közvetítői eljárásban érintettek (a felek, a szakértő, a közvetítői eljárásban meghallgatott más harmadik személy) kezdeményezése alapján ellenőrizheti a névjegyzékbe felvett közvetítők működését. A vizsgálat megkezdéséről a közvetítő írásbeli értesítést kap. Ha a vizsgálat bejelentés alapján indul, az értesítéssel együtt megküldik a bejelentést tartalmazó irat másolatát is, és felhívják a közvetítőt, hogy 30 napon belül igazoló jelentést nyújtson be. (A határidő kérelemre egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható.) Az igazoló jelentés benyújtásának elmulasztása nem akadályozza az eljárás lefolytatását. A vizsgálatot minisztériumi vizsgálóbiztos végzi. * A bejelentésre indult eljárásban a vizsgálat során a közvetítőt (jogi személy esetében a jogi személy nevében közvetítőként eljárt alkalmazottat) és szükség szerint a jogi személy vezetőjét személyesen meg kell hallgatni. A vizsgálóbiztos a személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a közvetítő, a vizsgálóbiztos és a jegyzőkönyvvezető ír alá. * A vizsgálat során a közvetítőnek joga van a képviseletre. A közvetítő és jogi képviselője az iratokba bármikor betekinthet. A vizsgálóbiztos a vizsgálat befejezését követően az ügyet előterjeszti döntésre az igazságügy-miniszternek. * Ha a vizsgálat során nem állapítanak meg kötelezettségszegést, az igazságügy-miniszter az eljárást megszünteti. Ellenkező esetben az igazságügy-miniszter figyelmezteti a közvetítőt a törvényes rendelkezések betartására. * Amennyiben a közvetítő ismételten vagy súlyosan megszegi a törvényben meghatározott kötelezettségeit, avagy annak a figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, az igazságügy-miniszter a közvetítőt törli a névjegyzékből.

A közvetítői eljárás lefolytatása

A közvetítő a megindult eljárásban tulajdonképpen hasonló bizonyítást folytat le, mint a perben a bíróság.

Személyes meghallgatás

A közvetítői eljárásban a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Az eljárás során a felek kifejthetik álláspontjukat, és bemutathatják a rendelkezésükre álló iratokat is. Az első közvetítői megbeszélést követő egyes megbeszéléseken a feleknek - ha másként nem állapodnak meg - személyesen is jelen kell lenniük. A felek megállapodásától függően a közvetítő a közvetítői eljárást egyaránt lefolytathatja a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában.

Szakértői bizonyítás

A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, aki valamely kérdésben kellő szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek. A szakértőre a közvetítő összeférhetetlenségére és titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a közvetítőt, hogy elfogadja-e a felkérést. Igenlő esetben arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult.

A szakértő a rendelkezésére bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő a szakértői véleményt. A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függően a szakértő a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet. (A szakértő tevékenységéért szakértői díj és költségtérítés jár.)

Más személyek meghallgatása

A közvetítő a felek kérésére a közvetítői eljárásban a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat. (Ez leginkább a tanúmeghallgatásra emlékeztet.)

Az eljárás befejezése

A közvetítői eljárás befejeződik

- a vitát rendező megállapodás aláírásának napjával,

- azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti,

- azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy

- a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.

Egyezség

A sikeres közvetítés eredményeképp a felek megállapodással rendezik a közöttük levő vitás kérdéseket. A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el.

Kijavítás

Ha a megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő - a kérelem kézhezvételét követő - 15 napon belül kijavítja a megállapodást.

A közvetítői eljárás és az elévülés

A közvetítői eljárás megindítása megszakítja az elévülést. A közvetítői eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 327. §-ának (1) és (2) bekezdésében, a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 326. §-ának (2) bekezdésében foglaltak irányadóak. Mindez azt jelenti, hogy a megállapodással befejeződött közvetítésnél az elévülés az eljárás befejezésekor kezdődik újra. Az eljárás tartama alatt az elévülés nyugszik. A megállapodást követően újra kezdődő elévülési időt a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése szakítja meg.

Amennyiben a közvetítői eljárás megállapodás nélkül ér véget, a jogosult az eljárás befejezésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelést akkor is érvényesítheti, ha az elévülési idő az eljárás ideje alatt már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra.

Költségviselés

Külön megállapodás hiányában a fél az eljárásban való részvételével felmerült költségeit (pl. utazás), valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli.

A közvetítő díja

A közvetítő közvetítői díját és költségeit, továbbá a szakértő díját és költségeit - eltérő megállapodás hiányában - a felek egymás között egyenlő arányban viselik. Az egyes ügyekben felszámítandó közvetítői díj összegében a közvetítő és a felek szabadon állapodnak meg.

Elszámolás a felekkel

A közvetítői eljárás befejezésével egyidejűleg a közvetítő elszámol a felekkel. A közvetítő a díj és költségek megfizetését (előlegezését), ha számlaadásra kötelezett, számla, ha számlaadásra nem kötelezett, átvételi elismervény kiállításával igazolja.

Az iratok megőrzése

A közvetítő a közvetítői eljárás megindítását igazoló nyilatkozatot, a létrejött megállapodást, vagy az eredménytelenül zárult eljárásról (az ok megjelölésével) készített feljegyzést az eljárás befejezését követő 10 évig köteles megőrizni. A felek költségére - kérelmük alapján - a közvetítő az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot adhat ki.

Titoktartás

A közvetítőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettség a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll, ám a törvény arról nem rendelkezik, hogy meddig.

Igényérvényesítés a közvetítés után

A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék. Amennyiben a kötelezett nem tesz eleget a közvetítői eljárást befejező megállapodásban foglaltaknak, a jogosult nem is tehet mást, minthogy pert indít.

Ez azt jelenti, hogy a megállapodáshoz nem fűződik sem kötelező erő, sem anyagi jogerő. Ha a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára. A per szempontjából tehát a közvetítés során történt dolgok egyszerűen nem léteznek.

Néhány aspektusból azonban a közvetítés kihatással van az ügyben később indult eljárásokra.

Kizárás

A felek ellenkező megállapodása hiányában az a személy, aki közvetítőként, a felek képviselőjeként vagy szakértőként részt vett a közvetítői eljárásban, továbbá a tevékenységét szüneteltető közvetítő nem járhat el

- választottbíróként,

- valamelyik fél képviselőjeként, vagy

- szakértőként

abban a jogvitában, amely a közvetítői eljárás tárgya volt, vagy amely a közvetítői eljárás alapjául szolgáló vagy az azzal összefüggő szerződésből, egyéb jogviszonyból keletkezett.

Perköltség

Amennyiben a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, a pert indító fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető a perben felmerült valamennyi költség megfizetésére. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak viszont, ha a felperes kizárólag a megállapodásban foglaltak iránt, annak nemteljesítése miatt indít pert.

Keresetlevél

Amennyiben a pert közvetítői eljárás előzte meg, a pert megindító keresetlevélben ezt a tényt fel kell tüntetni.

Tanúvallomás

A közvetítői eljárást követően indított perben megtagadhatja a tanúvallomást az a személy, aki a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban közvetítőként vagy szakértőként eljárt.

Közvetítői névjegyzék

Az Igazságügyi Minisztérium közvetítői névjegyzéket vezet a közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról. A névjegyzék tartalmazza a természetes személy * családi és utónevét, * születési helyét, idejét, anyja nevét, * felsőfokú és egyéb szakirányú végzettségét igazoló diplomájának, oklevelének, szakvizsgájának számát, keltét, tudományos fokozatát, a szakmai gyakorlat időtartamát, * névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát, * közvetítői tevékenysége megkezdésének, szünetelésének, megszűnésének időpontját, * által megjelölt idegen nyelvet, amelyen közvetítést vállal, * szakterületét, amelyet a kérelemben megjelölt, * irodájának címét, * által megjelölt annak a jogi személynek a címét, amelynek alkalmazottjaként a közvetítői tevékenységet folytatja, vagy a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a jogi személy székhelyétől, * elérhetőségi címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét), * lakcímét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét), * munkahelye címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét), * szakmai testületi tagságát, a szakmai testület pontos megjelölésével, és * közvetítői igazolványának számát. * A névjegyzék tartalmazza továbbá a jogi személy * elnevezését, * székhelyét, * nyilvántartását vezető bíróság vagy egyéb hatóság elnevezését, továbbá nyilvántartási számát, * közvetítést végző alkalmazottjának azokat az adatait, amiket a névjegyzék a természetes személy közvetítőről tartalmaz, * által a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a székhelyétől, és * névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát. * Nyilvánosság * A névjegyzék adatai főszabályként nyilvánosak, amelyeket a minisztérium az interneten, illetve az Igazságügyi Közlönyben tesz közzé. Nem nyilvánosak a névjegyzékben szereplő természetes személy adatai közül a következők: születési hely, születési idő, anyja neve, lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail cím), munkahelye címe

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére