Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 60. számában (2003. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Pénzmosás megelőzése

A pénzmosás megelőzése és megakadályozása érdekében született 2003. évi XV. törvény azonosítási és bejelentési kötelezettséget ír elő az alábbi szolgáltatók számára:

- a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytatók,

- a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, befektetési alapkezelési tevékenységet folytatók,

- a biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végzők,

- az árutőzsdei tevékenységet folytatók,

- a postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány- felvételt és -kézbesítést folytatók,

- az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytatók,

- a könyvvizsgálói tevékenységet folytatók,

- a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytatók,

- a játékkaszinót működtetők,

- a nemesfémmel, drágakővel, ezekből készült tárgyakkal, ékszerekkel, kulturális javakkal, művészeti alkotásokkal kereskedők, azokat árverésen vagy bizományosként értékesítők,

- az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működők,

- az ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végzők,

- aki a felsorolt tevékenységet végzők ügyfele,

- a szolgáltató, annak vezetője, alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja.

A 2003. június 17-én hatályba lépő törvény szerint a fentiekben felsorolt szolgáltatók kötelesek arra, hogy tevékenységük során ügyfeleiket, annak meghatalmazottját, képviselőjét azonosítsák, és a legfontosabb adatokat írásban rögzítsék. A jövőben a kétmillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű ügyleti megbízást az érintett szolgáltatók kizárólag olyan ügyféltől fogadhatnak el, akit azonosítottak.

Amennyiben a jogszabályban felsorolt szolgáltatók pénzmosásra utaló adatot, tényt vagy körülményt észlelnek, kötelesek azt a kijelölt személynek bejelenteni, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja az Országos Rendőr-főkapitányságnak. A bejelentőt - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyult.

(A témával rövidesen részletesen is foglalkozunk.)

(Magyar Közlöny, 2003/27. szám)

Széchenyi Kártya

A kormány a Széchenyi Kártya hitelkonstrukció további sikeres működtetése érdekében döntött a program további folytatásáról. A 1019/2003. (III. 18.) Korm. határozat

- 2003. január 1-jétől egymillió forint hitelkeretig 5 százalékpont, valamint a 2003. július 1-jén bevezetendő, legfeljebb 5 millió forintos hitelkeret esetében az egymillió forint feletti részhez 3 százalékpont,

- a 2004. évben minden kártyához 3 százalékpont

kamattámogatást biztosít változatlan garanciadíj-támogatás mellett, az érintettekkel megkötendő támogatási szerződésben foglalt részletes feltételek szerint.

(Magyar Közlöny, 2003/27. szám)

Hazai termékek támogatása

A 8/2003. (III. 13.) KüM rendelettel módosulnak a Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályai. Ezentúl a költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból a Magyarországon bejegyzett vállalkozások termékeinek nemzetközi elfogadtatása érdekében a külpiaci megjelenést segítő, a nemzetközi gyakorlatban elfogadott és alkalmazott kereskedelmi módszerek és eszközök megteremtésére és megismerésére igényelhető támogatás.

(Magyar Közlöny, 2003/25. szám)

Közúti járművek

Változtak a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, valamint környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos díjak. A 11/2003. (III. 13.) GKM-BM együttes rendelet felsorolja a közúti közlekedés igazgatási tevékenységének hatósági, valamint a közlekedési hatóság különféle engedélyeinek díjait.

(Magyar Közlöny, 2003/25. szám)

Felnőttképzés támogatása

Felnőttképzési normatív támogatásban kizárólag a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal megállapodást kötő akkreditált felnőttképzési intézmény részesülhet - fogalmaz a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló, 2003. február 22-én hatályba lépett 15/2003. (II. 19.) Korm. rendelet. A támogatást az intézmények az első, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítésre, a fogyatékos felnőttek általános célú, valamint nyelvi és szakmai képzésekre használhatják fel. A felnőttképzést folytató intézmény a támogatást igénylő lap kitöltésével, a rendeletben meghatározott okmányok és egyéb feltételek megléte esetén igényelheti a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumtól, amely a pénzt negyedévenként folyósítja.

A felnőttképzési intézmény a 2003. évre vonatkozó támogatást 2003. március 31-ig, május 15-ig, augusztus 15-ig, illetve november 15-ig igényelheti a határidő leteltét követő időszakra.

(Magyar Közlöny, 2003/17. szám)

Munkavédelem a robbanás-veszélyes munkahelyen

A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyeken a munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel a robbanóképes légtér kialakulását megelőzze, ha erre nincs lehetőség, akkor a robbanást elhárítsa, illetve az esetleges robbanás hatásait csökkentse. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében az intézkedések végrehajtását rendszeresen ellenőrizni kell, különösen akkor, ha a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyen a robbanóképes légtér jellemző tulajdonságaiban változások következtek vagy következhetnek be. A 3/2003. (III. 11.) FMM-ESZCSM együttes rendelet szerint a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy az ne veszélyeztesse a munkavállalók és más személyek egészségét, valamint a biztonságos munkavégzést.

A munkáltatónak a robbanóképes légtérben munkát végző munkavállalókat megfelelő oktatásban kell részesítenie. A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy potenciálisan robbanásveszélyes környezetben csak a munkáltató által kiadott írásbeli utasítás alapján végezzenek munkát, illetve a veszélyesség szerinti zónákba sorolt munkahelyeken csak munkavégzési engedéllyel folyjon munka. A munkáltató köteles robbanásvédelmi dokumentációt készíteni, amit az érintett munkavállalókkal és munkavédelmi képviselőikkel ismertetni kell.

A rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba, de a hatálybalépés előtt kialakított potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyekre a rendelet előírásait 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2003/24. szám)

Területfejlesztés

Pályázatok

A területfejlesztés hatékonyságának növelése érdekében a területfejlesztési pályázati rendszerek összehangolásáról döntött a kormány. A 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet értelmében ezentúl a pályázati felhívást, ha az megfelel a jogszabályban, országgyűlési határozatban vagy kormányhatározatban foglalt feltételeknek, 8 napon belül felveszik a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatalánál vezetett nyilvántartásba, és erről értesítik a pályázat kiíróját. A pályázatokat - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a benyújtási határidő lejártát követő 60 napon belül kell elbírálni.

A területfejlesztési pályázatok közül azok, amelyek a kormányrendeletben megjelölt 94 kedvezményezett kistérség valamelyikével kapcsolatosak, további támogatást igényelhetnek. A hátrányos helyzet súlyossága alapján a rendelet 42 úgynevezett leghátrányosabb helyzetű kistérséget említ, ezek esetében az egyébként nyújtható támogatás összege további 20 százalékkal, a többi, összesen 52 hátrányos helyzetű kistérség esetében pedig az egyébként nyújtható támogatás összege további 10 százalékkal emelkedhet.

A területfejlesztési célelőirányzatból pályázati úton igényelhetnek támogatást a belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, egyéni vállalkozók, illetve belföldi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek. A 26/2003. (III. 4.) Korm. rendelet szerint a megyei területfejlesztési tanácsok dönthetnek a támogatás odaítéléséről. A lejárt, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással rendelkezőkkel a köztartozás megfizetéséig, valamint a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló szervezetekkel támogatási szerződés nem köthető.

A támogatás formája lehet: vissza nem térítendő, visszatérítendő, valamint fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás. A támogatási formák együttesen is alkalmazhatók, de egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg, és egy adott beruházásra csak egyszer adható támogatás.

Pályázati díjként a támogatási igény 5 ezrelékét - de minimum 5000 forintot, maximum 500 000 forintot - kell befizetni. Nem kell pályázati díjat fizetni a külön jogszabályban meghatározott, 42 leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségből pályázatot benyújtóknak. A támogatás a támogatási szerződésben rögzített éves ütemezésben vehető igénybe.

Területfejlesztési pénzek elosztása

A kormány a 25/2003. (III. 4.) Korm. rendeletben teszi közzé a 2003. évi területfejlesztési célelőirányzat régiók és megyék, valamint a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások megyék közti felosztásának szabályait. A megyei területfejlesztési tanácsok között 2299,5 millió forintot osztanak szét. A keretösszeg

- 20 százalékát, vagyis 459,9 millió forintot a megyék lakónépessége alapján,

- 30 százalékát, vagyis 689,8 millió forintot a megye fejlettségét mutató egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) mutató alapján,

- 50 százalékát, azaz 1 milliárd 149,8 millió forintot a kedvezményezett térségek lakónépessége alapján osztanak el.

A megyei területfejlesztési tanácsok rendelkezésére álló 10 573,0 millió forint területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatásból

- 30 százalékot, vagyis 3 milliárd 171,9 millió forintot a megyei bruttó hazai termék (GDP) egy főre jutó mutató alapján,

- 70 százalékot, vagyis 7 milliárd 401,1 millió forintot a külön jogszabályban meghatározott területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek lakónépessége alapján osztanak el.

(Magyar Közlöny, 2003/22. szám)

Térség- és településfelzárkóztatás

A zsáktelepülések térségi-gazdasági kapcsolatainak javítása, a hátrányos helyzetű területek tőkevonzó képességének erősítése a hátrányos helyzetű térségek termelő- és humán infrastruktúrájának, elsősorban a közúthálózatának a fejlesztése, valamint az Európai Unió Strukturális Alapjai fogadására való felkészülés érdekében a kormány meghatározza a térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat felhasználásának részletes szabályait. A 27/2003. (III. 4.) Korm. rendelet szerint a regionális fejlesztési tanácsok 9600 millió forint erejéig pályázati rendszer keretében dönthetnek a támogatásról.

Támogatás belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, egyéni vállalkozók, illetve belföldi állandó lakóhellyel rendelkező magánszemélyek részére nyújtható. A támogatási formák: vissza nem térítendő támogatás, visszatérítendő támogatás és fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás. A támogatási formák együttesen is alkalmazhatók. Egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg, egy adott beruházásra csak egyszer adható támogatás.

(Magyar Közlöny, 2003/22. szám.)

Környezetvédelmi pályázat

2003. szeptember 30-áig nyújtható be pályázat a Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat (Kac.) felhasználására. Az előirányzatból a 3/2003. (III. 7.) KvVM rendelet szerint belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, valamint magyar állampolgárságú természetes személy kaphat támogatást.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter által kiírt pályázaton elnyert összeg környezet- és természetvédelmi fejlesztésekre, programokra, tevékenységekre, intézkedésekre és ezek megalapozására, kárelhárításra, valamint külön jogszabályokban megjelölt egyéb kiadásokra, kötelezettségek teljesítésére, a Kac.-működtetési feladatokra és tartalékként használható fel.

A pályázati pénzt a pályázók vissza nem térítendő támogatásként, visszatérítendő kamattámogatásként, termékdíj-visszaigénylésként, vagy egyéb kifizetésként vehetik igénybe. A pályázónak a pályázati felhívásban meghatározott mértékű saját forrással kell rendelkeznie, és a pályázati felhívásban meghatározottak szerint kell azt biztosítania. A pályázónak - ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik - a pályázat benyújtásakor egyszeri pályázati díjat is kell fizetnie.

(Magyar Közlöny, 2003/23. szám, I. kötet)

Vízügyi pályázat

A 4/2003. (III. 7.) KvVM rendelet értelmében pályázattal támogatás igényelhető többek között

- a víztakarékosságot,

- az ivóvíz-minőségű víz gazdaságos felhasználását,

- a víz minőségét javító és védő berendezések, technológiák bevezetését,

- az ivóvízellátás védelmét, biztonságának növelését, valamint

- a vizek kártételei elleni védelmet szolgáló létesítmények megvalósítására.

A Vízügyi Célelőirányzatból adható forrásokra legkésőbb 2003. szeptember 30-ig lehet pályázni. Támogatást - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó és magyar állampolgárságú természetes személy kaphat. A pályázatok a támogatás helye szerint illetékes vízügyi igazgatósághoz nyújthatóak be, amelyekről a környezetvédelmi és vízügyi miniszter írásban dönt.

(Magyar Közlöny, 2003/23. szám, I. kötet)

Jogegységi határozat

A Legfelsőbb Bíróság 1/2003. Polgári jogegységi határozata nem tesz különbséget a munkavállalók végkielégítésen, illetve felmentési időre járó átlagkereseten alapuló igényeinek besorolása között aszerint, hogy munkaviszonyuk milyen módon szűnt meg. Ezek szerint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi XLIX. törvény 57. §-ának (3) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés nemcsak a munkáltató rendes felmondása esetén, hanem a munkavállaló által történő jogszerű rendkívüli felmondás esetén is alkalmazandó. Ebből következően a jogszerű rendkívüli felmondással élt munkavállalót megillető végkielégítés, illetve felmentési időre járó átlagkereset összegéből is csak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései alapján járó összeg vehető figyelembe felszámolási költségként.

(Magyar Közlöny, 2003/25. szám)

Országbesorolás

Március 22-től megváltozott az országkockázati tőkekövetelménnyel, valamint a befektetési vállalkozások országkockázatának tőkekövetelményével kapcsolatos országbesorolási lista. Az összesen négy kategóriába sorolt országokat a 6/2003. (II. 20.) PM rendelet melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2003/18. szám)

Közvetítők névjegyzéke, igazolványa

A közvetítői névjegyzék számítógépes nyilvántartását az Igazságügyi Minisztérium vezeti. A természetes személy és a jogi személy postai úton vagy személyesen nyújthatja be a névjegyzékbe történő felvétel iránti írásos kérelmét a minisztériumhoz. A kérelem mellékleteként a természetes személynek csatolnia kell a felsőfokú végzettséget igazoló okirat közjegyző által hitelesített másolatát, a szakmai gyakorlat időtartamát igazoló okiratot és három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt. A részleteket a 3/2003. (III. 13.) IM rendelet tartalmazza.

Az Igazságügyi Minisztérium a közvetítői névjegyzékbe felvételt nyert természetes személy részére közvetítői igazolványt állít ki. Az igazolvány viszszavonásig érvényes. Az igazolvány a közvetítői tevékenység folytatására való jogosultságot tanúsítja. Minderről a 2/2003. (III. 13.) IM rendelet szól.

(A közvetítői tevékenységgel lapunk Mozgástér rovata részletesen foglalkozik, a 45-48. oldalakon.)

(Magyar Közlöny, 2003/25. szám)

Ügyvédek

Magyarország EU-csatlakozásának napján módosul az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény. Az említett időponttól kezdve az ügyvéd nemcsak a Magyar Köztársaság valamennyi bírósága és hatósága előtt járhat el, hanem az ország területén kívül az érintett állam szabályai szerint is folytathat majd ügyvédi tevékenységet. Új szabály lesz továbbá, miszerint a kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni az Európai Unió valamely tagállamának azon állampolgárát, aki a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel.

(Magyar Közlöny, 2003/25. szám)

Szabadalmi ügyvivők

Módosult a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény. Április 1-jétől szabadalmi ügyvivőként csak az működhet, aki a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagja. A 2003. VI. törvény szerint azt a büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet felvenni a Kamarába, aki Magyarországon lakik, mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevéllel rendelkezik, és szabadalmi ügyvivői vizsgát tett. A szabadalmi ügyvivői címet csak a Kamara tagja használhatja.

Változást jelent a korábbiakhoz képest, hogy a szabadalmi ügyvivő tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási és sporttevékenység, valamint jogtanácsosi, jogi előadói vagy ügyvédjelölti tevékenység kivételével nem állhat munkaviszonyban, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban, és ezek, valamint az ügyvédi, a választottbírói, továbbá a munkaviszonynak, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonynak nem minősülő közéleti tevékenység, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság, kuratóriumi tagság és tisztségviselés kivételével nem folytathat más keresőfoglalkozást. Aki korábban iparjogvédelmi ügyekben eljáró bíróságnál bíró volt, e jogviszonyának megszűnése után egy évig nem járhat el szabadalmi ügyvivőként annál a bíróságnál, amelynél működött.

A jövőben egyéni szabadalmi ügyvivők is tevékenykedhetnek, akik alkalmazottként foglalkoztathatnak szabadalmi ügyvivőket. A magyar EU-tagságot követően jelentkezni lehet az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselők névjegyzékébe.

(Magyar Közlöny, 2003/20. szám)

Találmányok támogatása

Magánszemélyek, kis- és középvállalkozások, közhasznú szervezetek, kutatóintézetek és oktatási intézmények számára a gazdasági és közlekedési miniszter pályázatot írt ki. Az érintettek egyes iparjogvédelmi oltalmak külföldi megszerzéséhez és fenntartásához igényelhetnek támogatást, például:

- külföldi szabadalom, növényfajta-oltalom, használati vagy formatervezési mintaoltalom megszerzésének költségeire,

- külföldi szabadalom, növényfajta-oltalom vagy használati mintaoltalom fenntartásának költségeire,

- külföldi formatervezési mintaoltalom megújításának költségeire,

- a pályázatok elbírálásával, a célelőirányzat működtetésével (nyilvántartási, meghirdetési és szervezési feladatokkal) kapcsolatos személyi és tárgyi feltételek költségeire.

A pályázati felhívást az érintettek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában és két országos napilapban olvashatják.

(Magyar Közlöny, 2003/21. szám)

Előmunkálati és vezetékjog

A villamosmű, illetőleg a csatlakozó berendezés idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges előmunkálati jogot és vezetékjogot első fokon a területi műszaki biztonsági felügyeletek engedélyezik. Nem szükséges azonban a hatóságtól előmunkálati jogot, vezetékjogi engedélyt kérni, ha az idegen ingatlan tulajdonosa ingatlanát, vagy annak meghatározott részét erre a célra már átengedte.

A 10/2003. (III. 4.) GKM rendelet március 12-től hatályos, a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az eljárás 2003. január 1. napját követően indult.

(Magyar Közlöny, 2003/22. szám)

Taxiórák hitelesítése

Az európai uniós csatlakozási szerződés hatálybalépésének napjától kezdve a taxikban használatos viteldíjjelző készüléket forgalomba hozataluk előtt típusvizsgálati eljáráson meg kell vizsgáltatni, emellett a készülékeknek úgynevezett első hitelesítésen is át kell esniük. Mindezt a taxiba szerelt viteldíjjelző készüléket gyártó vagy forgalmazó gazdálkodó szervezeteknek, illetve külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek kell kezdeményezniük. A 7/2003. (II. 19.) GKM rendelet szerint előírt jelöléseket és feliratokat jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon, a mérésügyi jogszabályokban előírt módon kell feltüntetni a viteldíjjelzőn.

(Magyar Közlöny, 2003/17. szám.)

Nyomástartó berendezések

Megváltoztak a veszélyes áruk közúti és vasúti szállítására használt nyomástartó berendezések biztonsági követelményei és megfelelőségtanúsításának szabályai. A 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet szerint az új tartálynak és tartánynak meg kell felelnie az ADR és a RID vonatkozó előírásainak. A jogszabály szól a megfelelőségértékelést végző bejelentett és jóváhagyott szervezetekről, valamint a megfelelőségi jelölés céljából végzett eljárásról. Az új szabályokat a magyar EU-csatlakozást követően kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2003/ 17. szám)

Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat felhasználására, kezelésére és működtetésére közhasznú szerződést köt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társasággal. A társaság részére a minisztérium támogatást nyújt. A 2/2003. (III. 4.) FMM rendelet értelmében az előirányzat követeléseire befolyt bevételek, továbbá a kötelezettségvállalással terhelt, de nem folyósított támogatások maradványa 2003. január 1-jétől a Munkaerő-piaci Alapot illetik meg, amelyek a közreműködő szervezet támogatására, illetve munkahelyteremtő beruházások felhasználására igényelhetők.

(Magyar Közlöny, 2003/22. szám.)

Biodízel

A kormány rendeletben határozta meg a biodízel magyarországi kísérleti forgalmazásának, felhasználásának feltételeit és állami támogatásának szabályait. A 18/2003. (II. 19.) Korm. rendelet szerint a biodízel felhasználásához - a rendeletben megjelölt feltételek megléte esetén - vissza nem térítendő állami támogatás nyújtható. Biodízel előállítása, forgalmazása, birtoklása, tárolása és felhasználása kizárólag a jövedéki adóról szóló 1997. évi CIII. törvényben, valamint a 18/2003. (II. 19.) Korm. rendeletben előírtak szerint végezhető.

A biodízel adóraktári engedélyt kérelmezőnek termelői-felhasználói integrációt kell létrehoznia a biodízel alapanyagának megtermeltetésére és zártkörű forgalomba hozatalára. A termelői-felhasználói integrációban részt vevő mezőgazdasági termelők az integrátorral kötött szerződésben kötelezően vállalják a biodízel-hajtóanyag előállításához szükséges olajnövény termelését, valamint a biodízel adóraktár részére történő átadását, és rögzítik, hogy a használatukban lévő földterület alapján mely területre, mekkora mennyiségű biodízelre tartanak igényt.

(Magyar Közlöny, 2003/17. szám)

Nemzetközi szerződések

A Magyarország által kötött különféle szabadkereskedelmi megállapodásokkal összefüggésben a következő nemzetközi szerződések jelentek meg:

- 2003/2. Nemzetközi Szerződés a külügyminisztertől, az EFTA-Magyar Vegyes Bizottság 2002. évi 1. számú határozata a B Jegyzőkönyv módosításáról;

- 2003/3. Nemzetközi Szerződés a külügyminisztertől, a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás által létrehozott Vegyes Bizottság határozata a "származó termék" fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről szóló D Jegyzőkönyv módosításáról;

- 2003/4. Nemzetközi Szerződés a külügyminisztertől, a 2/2002. számú Észt-Magyar vegyes bizottsági határozat a Szabadkereskedelmi Megállapodás Jegyzőkönyvének módosításáról;

- 2003/5. Nemzetközi Szerződés a külügyminisztertől, a Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodás 2. számú, a származási szabályokról szóló Jegyzőkönyvének módosításáról;

- 2003/6. Nemzetközi Szerződés a külügyminisztertől, Megállapodás a Horvát Köztársaság csatlakozásáról a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz. (Az előírások március 7-étől hatályosak.).

(Magyar Közlöny, 2003/23. szám)

Agrárszabályok

Búzafelvásárlás

Az állam felvásárolja azoknak a mezőgazdasági termelőknek a búzakészleteit, akik 2003. január 31-ig nem értékesítették terményüket. Az intervencióra felajánlott búzakészletet a TIG Kht. vásárolja fel, az értékesítésre az Agrárintervenciós Központ pályázatot ír ki. A felvásárló köteles a termelőkkel - ha intervenciós készletük az előírt minőségi feltételeknek megfelel - adásvételi szerződést kötni. A 29/2003. (III. 11.) FVM rendelet alapján igényelhető támogatások az APEH 10032000-01905630 "Piacra jutást elősegítő támogatás" folyósítási számláról igényelhetők.

Mezőgazdasági támogatás

A 26/2003. (III. 11.) FVM rendelet alapján támogatás igényelhető az EU versenyfeltételeihez történő alkalmazkodás elősegítése érdekében. E jogcímen támogatás vehető igénybe egyebek mellett a fűszerpaprika-, vöröshagyma-, a zöldborsó-, a konzervuborka- és málnatermelésre. A rendelet szól az egyes termékekre vonatkozó támogatási kérelem benyújtási határidejéről, és tartalmazza a támogatáshoz szükséges adatlapokat, jelentkezési lapokat.

Mezei őrszolgálat támogatása

A települési önkormányzat által létesített mezei őrszolgálat, valamint a hegyközség által létrehozott hegyőrség megalakulási, fenntartási és működési költségeinek 50 százalékára állami hozzájárulás igényelhető. A hozzájárulást az a települési önkormányzat vagy hegyközség igényelheti, amelynek az őrszolgálatát a megyei földművelésügyi hivatal nyilvántartásba vette. A 24/2003. (III. 11.) FVM-PM együttes rendelet szerint az önkormányzat a létrehozást követő 90 napon belül igényelheti a 2003. évben újonnan létrehozott őrszolgálat megalakítási költségei 50 százalékának, de legfeljebb 300 000 forintnak megtérítését. Az önkormányzat negyedévente - az újonnan megalakított mezőőri és hegyőri szolgálat esetén a létrehozást követő negyedévtől - kérelmezheti az őrszolgálat fenntartásával és működésével kapcsolatban felmerülő költségek 50 százalékának, de legfeljebb 50 000 forint/hó/fő megtérítését.

Állategészségügy

Módosultak a rókák veszettség elleni immunizálásával kapcsolatos szabályok. Ezek szerint a helyi vakcinázási kampány megkezdésétől számított huszonegy napig az ebeket megkötve vagy zárva kell tartani (ebzárlat), és csak pórázon szabad közterületre vinni - szól a 19/2003. (II. 25.) FVM rendelet 1. számú melléklete. Ezenkívül módosításokat tartalmaz a rendelet a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise elleni mentesítésével, valamint az állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatosan.

Kezességvállalás felhasználása

Módosult az 1999. évi költségvetési törvényben jóváhagyott 16 milliárd forint összegű agrárhitelhez kapcsolódó kezességvállalás felhasználásáról, a szarvasmarha-ágazat fejlesztéséről szóló 7/2000. (II. 29.) FVM rendelet. A március 7-től hatályos 23/2003. (III. 4.) FVM rendelet szerint kamattámogatás a banki kamatterhelés gyakoriságától függően, de legkorábban 2000. április 1-jét követően igényelhető, a jogosult lakóhelye szerinti területileg illetékes állami adóhatóságnál.

A módosítás alapján a jogosult által az állami kezességvállalással folyósított hitelt terhelő meg nem fizetett ügyleti kamatok, valamint a tőketörlesztési moratórium meghosszabbítása miatt szükségessé váló szerződésmódosítások igazolt költségeinek összegéről a pénzintézet összesítőt készít, amelyet megküld az Agrárintervenciós Központnak.

Élelmiszer-higiénia

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben szabályozta a tartósító kezelés után közfogyasztásra vagy más élelmiszerek előállítására szánt húskészítmények és állati eredetű egyéb termékek, valamint a húsalapú készételek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-higiéniai feltételeket. A 20/2003. (II. 28.) FVM rendelet meghatározza a csekély mennyiségű hús- vagy húskészítménytartalmú egyéb élelmiszert tartalmazó termékek előállításának élelmiszer-higiéniai feltételeit is.

A március 15-e óta hatályos rendelet értelmében forgalomba hozni csak olyan húskészítményt és hústerméket szabad, melyeket a rendelet és külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelelő létesítményben állítottak elő, vagy tároltak. A létesítményeknek meg kell felelniük az általános és különös higiéniai követelményeknek. Importhúsként és importhúskészítményként csak olyan termékek hozhatók forgalomba, amelyek behozatalát engedélyezték, amelyeket az előírásoknak megfelelően megvizsgáltak, továbbá amelyek megfelelnek az e rendeletben foglalt követelményeknek. A rendelet részletesen megszabja a húskészítmények csomagolási, jelölési, tárolási, szállítási feltételeit, valamint a húskészítmények termelésével, előállításával, tárolásával foglalkozó üzemek hatósági ellenőrzésének szabályait.

Élelmiszer-szennyezettség

A 9/2003. (III. 13.) ESZCSM rendelet kiegészítette az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendeletet. Az új szabályozás összhangban van az Európai Közösségek jogszabályaival.

Élelmiszerkönyv

2003. február 28-ával megváltozott a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló, módosított 40/1995. (XI. 16.) FM rendelet melléklete.

Étkezési alma támogatása

A Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak megfelelő minőségű étkezési alma orosz piacon történő értékesítéséhez 120 millió forint exporttámogatás vehető igénybe. Az exporttámogatás a 2003. május 31-ig kiszállított étkezési alma után igényelhető. A 2/2003. (III. 4.) FMM rendelet szerint a támogatásra pályázhat természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, továbbá a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által elismert termelői értékesítő szervezet vagy exportőr.

A pályázatokat személyesen, az Agrárintervenciós Központ Ügyfélszolgálatán ügyfélszolgálati időben, vagy postai úton tértivevénnyel kell benyújtani. Amennyiben a pályázat megfelelt a pályázati feltételeknek, az AIK a pályázat beérkezését követő tizenöt napon belül, támogatási kódonként a pályázó részére másra át nem ruházható ígérvényt bocsát ki. Az ígérvény hatvan napig - de legfeljebb 2003. május 31-ig - érvényes.

Borkiszerelés

Ezentúl nem kell bejelenteni a nem palackozott bor kiszerelését, és ezt a tevékenységet nem kell engedélyezett helyen végezni. A 21/2003. (II. 28.) FVM rendelet szerint azonban a korábban kiadott engedélyek érvényesek, a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokat pedig a beadáskor érvényes rendelkezések alapján kell lefolytatni.

Vidékfejlesztés

Az a mezőgazdasági termelő, aki a 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint rendelkezik nyilvántartási számmal, külön kérelem és adatszolgáltatás nélkül 2003. december 31-ig jogosult a külön rendeletben meghatározott támogatásokra. A 29/2003. (III. 18.) Korm. rendelet alapján az a termelő, aki 2002-ben nem rendelkezett nyilvántartási számmal, kérheti a nyilvántartásba vételét.

(Magyar Közlöny, 2003/18., 20., 21., 22., 24., 25., 27 szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére