Gyógyszer- és egészségügyi piac

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 60. számában (2003. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A privatizált hazai gyógyszergyárak dinamikusan fejlődnek, a multik a megszüntetés helyett a fejlesztésükben érdekeltek. Ezt igazolja, hogy új kutatóegységek, gyártóüzemek sora létesült a közelmúltban. Az egyetlen magyar kézben lévő cég, a Richter pedig már regionális társasággá fejlődött. A külföldi szakmai befektetők nem csalódtak, a magyar gyógyszeriparban dolgozó szakembereknek köszönhetően évről évre tisztes profitra tesznek szert. Leépítés helyett itt-ott már fejlesztenek. Az elmúlt években két, külföldi tulajdonban lévő gyógyszergyárunk milliárdos beruházással új kutatási egységet létesített. Ugyanakkor valóban eredeti gyógyszer az utóbbi évtizedben alig került ki a hazai műhelyekből. Három év kihagyás után tavaly voltak először ártárgyalások a gyógyászati segédeszközök forgalmazói és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) képviselői között. A lépést - amely a támogatási keret emelésével és egyúttal az ellenőrzések szigorításával járt együtt - akár a meglehetősen kaotikus képet festő segédeszközpiac rendezésének előjele is lehetne. Ám az ágazatban érdekeltek továbbra sem elégedettek: szerintük az árak változása még az inflációtól is elmaradt, az ellátórendszer pedig a közelmúltban beharangozottnál jóval radikálisabb reformra szorulna.

Nem mindent orvosol a pénz

Gyógyszergyártás: lábadozóban

Hosszú időn keresztül a világ gyógyszeripara meglehetősen elaprózott volt, számtalan cég próbált megélni a piacon. Az új molekulák kifejlesztése és piaci bevezetése óriási és növekvő költségei miatt azonban több külföldi gyógyszergyártó cég fuzionált az utóbbi években. Néhány éve a Sandoz és a Ciba-Geigy egyesülésével jött létre a Novartis, legutóbb a Glaxo és a SmithKline Beecham fuzionált GSK néven. Napjainkban a Pfizer és a Pharmacia-Upjohn egyesülésével először jön létre a világpiac több mint 10 százalékát birtokló gyógyszeripari megavállalat. A magyar szegmensben is jelentős változások zajlottak le az elmúlt időszakban. A kilencvenes években a Richter kivételével valamennyi gyógyszercég külföldi szakmai befektető kezére került. A szektor mára megnyugodott, a hazai tulajdonosi kör a közeljövőben nem változik.

Több orvosság fogy

Az emberek mindjobban odafigyelnek az egészségükre, és emiatt egyre többet költenek gyógyszerekre. Buzás László, a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetségének igazgatója szerint az életkor előrehaladtával mind több betegséget kell legyűrni, ezért egyre többféle gyógyszert kell szedni. Ez a tendencia növeli a vényköteles és a kórházi gyógyszerek felhasználását. Számítani lehet arra, hogy a fejlett országokhoz hasonlóan hazánkban is folytatódik a gyógyszereladás évi 8-12 százalékos bővülése.

A multinacionális cégek palettáján többnyire a saját fejlesztésű originális, illetve a fejlesztés valamely stádiumában átvett licenctermékek szerepelnek. Magyarországon az originális és a generikus készítmények forgalmának aránya mintegy 40-60 százalék. A hazai gyártók saját piacukon - értékben mérve - meglehetősen visszaszorultak, részesedésük az 1991. évi 70 százalékról 2002-re fokozatosan 30 százalékra csökkent. Ennek nagyrészt az az oka, hogy termékeik jóval olcsóbbak, mint az importkészítményeké. Volumenben (dobozszámban) a részesedésük az 1991. évi 82 százalékról 60 százalékra esett vissza, de ez még mindig tetemes mennyiség. Az alapbetegségek elleni készítmények többsége hazai gyártású. Buzás szerint a patikákban minden 10 dobozból 6-7 itthoni terméket rejt.

Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke szerint elvileg valamennyi új termékhez hozzájuthatnak a hazai betegek. Az persze teljesen más kérdés, hogy a rászorulók jelentős része ennek ellenére nem kaphatja meg például az Alzheimer-, illetve a Parkinson-kór gyógyítására szolgáló új szereket, mert - támogatás híján - képtelen kifizetni. A készítmények támogatásáról szóló döntések, Székely Krisztina megítélése szerint, rendkívül lassúak. A gyártók három éve várnak több mint 680, zömében választékbővítő új szer társadalombiztosítási támogatására. Pedig a betegek és a gyógyítók érdeke is az volna, hogy ezekhez az orvosságokhoz mielőbb hozzájussanak, mert jóval kevesebb a mellékhatásuk, mint a piacon lévőknek.

Regionális szerepben

Az import egyre növekvő hányada és a támogatott készítményeknél elérhető csekély áremelési lehetőségek miatt a hazai cégek a külpiacokon is terjeszkednek. Nagy gyártóinknak jelentős szerepük van Oroszország, Ukrajna és más FÁK-államok, valamint Lengyelország, Románia és a térség más országainak gyógyszerellátásában.

A Richter az idén januárban hétmilliárd forint befektetéssel 51 százalékos tulajdont szerzett a Polfa grodziski gyógyszergyárban. A lengyel államkincstárnál maradt 49 százalék is előbb-utóbb a Richteré lesz. A Richter így már - a FÁK-országokkal együtt számított, mintegy 7 milliárd dollár évi forgalmú, de a világátlagnál gyorsabban fejlődő, 400 millió embert magában foglaló - közép-kelet-európai gyógyszerpiac 4,5 százalékát tudhatja magáénak. A 117 éves, 1100 embert foglalkoztató grodziski gyár 50 készítménnyel, 1,2 százalékos részesedéssel van jelen a 2,5 milliárd dolláros lengyel piacon (az 1,1 milliárd dolláros magyar piac 9,1 százaléka a Richteré). Az együttműködés a gyártásra is kiterjed, három termék törzskönyvét és gyártási technológiáját a Richter már átadta. A Polfával együtt esélye van arra, hogy a közös részesedés elérje a lengyel piac 3 százalékát, amely nem sokkal marad el az ugyancsak gyorsan fejlődő FÁK-piacon lévő 4-5 százalék közöttire becsülhető részesedésétől.

Nyugat felé is figyelnek. Tavaly októberben tíz évre szóló együttműködési szerződést kötöttek az amerikai Barr Laboratories Inc.-vel. A Richter Rt. a világ gyógyszerforgalmából 49 százalékot kihasító amerikai piacra már eddig is szállított hatóanyagot öt cégnek (Johnson & Johnson, Eli Lilly, Womens Capital, KV Pharmauticals, Barr Laboratories). A jövőben a Barr közösen fejleszt és forgalmaz majd új termékeket a magyar gyártóval.

A Richter 28,14 milliárd forint adózott nyereséget ért el 2002-ben, ami 13,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az árbevétel 99,048 milliárd forint volt, 11,6 százalékkal több, mint 2001-ben. A jó teljesítmény elsősorban az Amerikai Egyesült Államokba szállított nőgyógyászati készítményeknek és a belföldi árbevétel-növekedésnek köszönhető. A nőgyógyászati termékek eladása az összes árbevételnél is gyorsabban nőtt, dollárban számolva 50 százalékkal, ami a társaság összes eladásának 28 százalékát adta. Az Európai Unió és az USA piacain a Richter bevételei 31,8 százalékkal, a kelet-közép-európai országokban 22, a belföldi piacon pedig 22,9 százalékkal gyarapodtak.

Az Egis a 2002/2003-as, tavaly októberben kezdődött üzleti évre - amint a január közepén tartott közgyűlésen elhangzott - 6-8 százalékkal több gyógyszer belföldi értékesítését tervezi. A 2002 szeptemberében zárult üzleti évben 15 százalékos növekedéssel 20,8 milliárd forint belföldi árbevételt értek el - a teljes forgalom 55,2 milliárd forint volt -, az idén ehhez hasonló, 12-13 százalékos növekedést várnak. Februártól hat új - négy generikus, két licenc - termékkel jelentek meg belföldön.

A 94 százalékban külföldi befektetők tulajdonában lévő társaság közgyűlésén Marosffy László gazdasági vezérigazgató-helyettes bejelentette: a kedvezőtlen piaci körülmények miatt az adózott nyereség, egymilliárddal elmaradva az egy évvel korábbitól, 6,452 milliárd forintot tett ki. Az árbevétel immár 75 százalékát adják a három fő hatástani területhez (szív és keringés, központi idegrendszer, illetve légzőrendszer) tartozó gyógyszerek. Az Egis vezetői azt remélik, hogy a FÁK-ban 25, Kelet-Európában 20 százalékkal növelhetik az árbevételt. Oroszországi gyártóbázist is terveznek, a telket már ki is jelölték.

A Chinoint felvásárló Sanofi-Synthélabo nevű francia cég 1991-2002 között 200 millió dollárnak megfelelő befektetéssel modernizálta a nagy múltú újpesti gyárat. Ezzel azonban nem fejeződött be a folyamat, tavaly egy újabb, százmillió dolláros, 3-4 évre szóló beruházási program kezdődött el - közölte Orosz Jenő kommunikációs vezető. Ebből a pénzből bővül a csanyikvölgyi üzemegység, fejlesztik az újpesti egység kémiai részlegét, illetve bővítik a veresegyházi gyógyszergyártó telephelyet, ahol új üzemcsarnok is épül. A fejlesztések létszámbővítést is hoztak: 1999-ben 1650-en, tavaly már 2086-an dolgoztak a cégnél. A magyar piac negyedik legnagyobb forgalmazójaként a Sanofi tavaly a 2001-es 15,158 milliárd forintról 18,078 milliárd forintra növelte értékesítését. A forgalmazott készítmények között a jól ismert alapgyógyszerek mellett egyre több a Sanofi kutatásából kikerülő innovatív hatóanyag.

Az ICN Magyarország Rt. a morfin- és kodeinszármazékok, valamint pszichotróp vegyületek kizárólagos gyártója hazánkban - a világon néhány vállalat foglalkozik ilyen anyagok előállításával. Az össz-morfiumtermelés évi 300 tonna, az ICN révén Magyarország az ausztráliai, a francia, a török és a spanyol termelők után az ötödik legnagyobb. A világ orvosi célra történő morfingyártásának 10, az európainak 30 százalékát adja. (Az ICN-nek a világ különböző tájain lévő húsz gyára közül csak a magyarországi állít elő morfiumot.) A leszerződött gazdáknak ingyen adják a vetőmagot, akik 10-16 ezer hektáron vetik el a mákot. 2001-ben 21 tonna morfiumot gyártottak, ami 14 millió dollár bevételt hozott, tavaly 25-26 tonna morfiumot nyertek ki, körülbelül ennyi a gyár maximális kapacitása. A 2001-es minimális nyereség után tavaly már 3 millió dollár könyveltek el. Petar Milankovic, a társaság vezérigazgatója nemrégiben arról számolt be, hogy a bázeli központú anyacég a magyar szakemberekkel közösen öt új molekula kifejlesztésén dolgozik, a kutatás várhatóan négy-öt éven belül hozhat eredményt. Az ICN itthon évente kevesebb mint egy tonna morfiumot ad el, így az innen származó bevétele alig félmillió dollár.

Átrendezett kereskedelem

A Pharmavit Rt. alapítója, Somody Imre a múlt év közepén visszavásárolta a Plusssz márka és termékcsalád gyártási jogait az amerikai Bristol-Myers Squibb multinacionális cégtől. A Plusssz termékeket ezentúl Somody cége, a Plusssz Vitamin Élelmiszer- és Gyógyszeripari Kft. gyártatja és forgalmazza majd Magyarországon és külföldön, négy ország kivételével. (A BMS Vietnamban, Kambodzsában, Laoszban és Tunéziában megtartotta a Plusssz márkához fűződő jogokat.) A kétharmad részben Somody tulajdonában lévő új társaság gépeket nem vásárolt, a terméket így továbbra is a Pharmavit egykori veresegyházi üzemében gyártják bérmunkában, legalább 2003 végéig. A veresegyházi gyárat nemrég megvásárolta a francia Sanofi-Synthélabo, illetve hazai leányvállalata, a Chinoin gyógyszergyár.

Tavaly átrendeződött a hazai gyógyszer-nagykereskedelem: a német tulajdonú Phoenix Pharma Rt. ugyanis megvásárolta a Béres-csoporthoz tartozó Bellis Gyógyszer-kereskedelmi Rt.-t. (A társaságot néhány éve alapították, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.) A Phoenix - melynek 2001-ben 86 milliárd forint árbevétel mellett 363 millió forint nyeresége volt - ezáltal 40 százalékot meghaladó piaci részesedéshez jutott, a nemrég privatizált Hungaropharmáé pedig több mint 50 százalék. Ez utóbbiban a három nagy hazai gyógyszergyár, az Egis, a Béres Rt. és a Richter Rt. mellett a gyógyszerészeket tömörítő Magyar Gyógyszerész Rt. konzorciumáé a többségi részesedés. Az Egis és a Richter érdekelt a harmadik nagykereskedelmi cégben, a Medimpexben is.

Orosz hamisítók

A magyar gyógyszergyártóknak tetemes veszteséget okoz a gyógyszerhamisítás. A Richter termékei közül a Cavintont egy Vlagyimir Brincalov nevű gyógyszergyáros cége Bravinton néven forgalmazza. A társaságot érzékenyen érinti a csalás, hiszen a morális veszteségen túl oroszországi bevételét is csökkenti a hamisítvány. Tiltakoztak az orosz egészségügyi minisztériumnál, de eddig nem jártak eredménnyel. Eredményesebb volt a Chinoin. Nekik ugyanez a cég a No-Spa koppintásával okozott tetemes kárt. Ezt Brincalovék Nos-Bra "fantázianévvel" dobták piacra, az eredeti magyar gyógyszerhez megtévesztésig hasonló csomagolásban, holott teljesen eltérő kiszerelésre kaptak engedélyt. A Chinoin védjegybitorlás miatt eljárást kezdeményezett, az évekig húzódó procedúra végén az orosz versenyhivatal egyetértésével az illetékes minisztérium elmarasztalta a gyártót. A cég tudomásul vette a tavaly augusztusi döntést, azóta a gyár átcsomagolta a készítményt (az alapanyagot jogszerűen gyártja).

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére