A vállalkozás vagyonvesztése

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 60. számában (2003. április 1.)

A beszámoló elfogadásával pontos képet kapnak az érdekeltek a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. Vannak olyan helyzetek, amikor a beszámoló adatai alapján nem az osztalékfizetésről kell döntést hozni, hanem a tőkevesztés tényét kell megállapítani, és annak megállítási módjáról kell dönteni.

A gazdasági társaságokról szóló törvény több helyen szabályozza azokat az eseteket, amikor a társaság vagyonvesztése miatt a tulajdonosoknak, vezető tisztségviselőknek, könyvvizsgálóknak be kell avatkozniuk a gazdasági folyamatokba. Ez a beavatkozás általában a beszámoló ismeretében válik szükségessé. A mérlegelfogadó közgyűlés (taggyűlés) a tulajdonos jogán döntéseket hoz a vagyonvesztés megállítása, illetve az elvesztett vagyon pótlása tárgyában. Minden egyéb időszakban, ha a könyvvizsgáló megállapítja, hogy a gazdasági társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjainak felelősségét vonja maga után, kérnie kell a legfőbb szerv összehívását. Amennyiben a társaság legfőbb szervét az arra jogosultak nem hívják össze, illetve nem hoznak a vagyonvesztés pótlására megfelelő döntést, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.

A vagyonvesztés következményei

Abban az esetben, ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két évben nem rendelkezik a társaság formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását. Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni. Ebben az esetben kötelező az átalakulás.

Ha a tulajdonosok nem akarják, vagy nem tudják az átalakulást véghezvinni, a jogutód nélküli megszűnés sem kifogásolható.

A tőkepótlással, az átalakulással vagy a jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos társasági döntést meg kell hozni. Ha a tőkepótlási kötelezettséget a tulajdonosok a tőke rendelkezésre bocsátásával teljesítik, akkor nem elegendő három hónapon belül a döntést meghozni, hanem a tőkét is rendelkezésre kell bocsátani. A tőkepótlás lehetséges tőkeemelés formájában, tőketartalék-juttatás formájában (csak tőkeemeléssel egyidejűleg), pótbefizetés teljesítésével, vagy támogatás formájában, ami a beszámoló végén az eredményelszámolás keretében növeli az eredménytartalékot. A könyvvizsgálónak ilyenkor értelemszerűen meg kell vizsgálnia azt, hogy a döntésre jogosultak határozatát végrehajtották-e.

Vagyonvesztés korlátolt felelősségű társaságnál

Korlátolt felelősségű társaságnál és részvénytársaságnál nagyobb arányú tőkevesztés esetén (nem kell megvárni a két egymást követő év eredményeit) a gazdasági társaságokról szóló törvény kötelező előírásokat fogalmaz meg. Eszerint korlátolt felelősségű társaságnál haladéktalanul össze kell hívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele végett, ha a társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásaiból kitűnik, hogy a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére, illetve hárommillió forint (azaz a törzstőke törvényi minimuma) alá csökkent, valamint ha a társaság fizetéseit beszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi.

Vagyonvesztés részvénytársaságnál

Részvénytársaság esetében az igazgatóság köteles nyolc napon belül, a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha tudomására jut, hogy a részvénytársaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy húszmillió forint (a részvénytársaság törvény által kötelezően előírt minimális alaptőkéje) alá csökkent, vagy a részvénytársaság a fizetéseit megszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi.

Ez utóbbi esetekben a vállalkozásnak nem feltétlenül kell megvárni a beszámoló elkészítését, hiszen az ismertetett arányú tőkevesztés a könyvelés adataiból év közben is megállapítható. Ilyenkor is az előző pontban ismertetett tőkepótlási formák lehetségesek, illetve az átalakulás vagy a megszűnés is választható megoldás.

Az összeállítást készítette:

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 1.) vegye figyelembe!