A Széchenyi-terv Európába ment

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 60. számában (2003. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A rendszerváltás utáni Magyarországon sokan, sokféleképpen próbálkoztak már a hazai kis- és középvállalati szektor megerősítésével. Nálunk azonban a fejlett piacgazdaságoktól eltérően a nem elegendő számú kis- és középvállalkozás mellett túlságosan sok mikrovállalkozás működik, ezek többsége valójában munkahelypótló, kényszervállalkozás. A helyzeten nemcsak azért kellene változtatni, mert a magyar gazdaságot "tartó" néhány tucat multinacionális cég hosszú távú jelenléte korántsem biztosított, hanem azért is, mert az EU piacán még akkor is nehéz lesz versenyezni, ha megerősödik a hazai mikro- és kkv-szektor.

Támogatások, hitelek, adókedvezmények

A Medgyessy-kormány által február közepén meghirdetett Európa Terv (ET) tíz pontja közül egy érinti szorosan a magyar vállalkozásokat. Nevezetesen a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által ugyancsak februárban meghirdetett, 150 milliárd forintos technológiai felzárkóztatási hitelprogram, amelyből 40 milliárdot a kisvállalkozások tőkepótló hiteleire különítettek el. (Idetartozik még, hogy az ugyancsak hitelezéssel foglalkozó Corvinus Rt. alaptőkéjét is 10 milliárd forintra emelik.) A Medgyessy-féle Európa Tervet kifogásolók azt mondják, sokat akar a szarka. Miközben semmi "extra" nincs e két gazdaságélénkítő tervben a kormányprogramhoz képest, kérdéses, honnan teremtik elő a megvalósításhoz szükséges több mint ezermilliárd forintot. Ellenzéki politikusok szerint ez csakis pótköltségvetés révén oldható meg, ha egyáltalán. Arról nem is beszélve, hogy maga az állam is hitelek felvételére kényszerülhet. Mások számítása szerint éppen a hitelkonstrukciók miatt nincs szükség a büdzsé módosítására. Az ET ugyanis 2003-tól 2006-ig, vagyis a kormányzati ciklus végéig tart, ily módon az esetleges korrekciókat a következő évek költségvetésében is "ráérnek" megtenni. Az azonban még nem ismert, hogy a magyar vállalkozások támogatására fordítandó 200 milliárd forint hogyan oszlik majd meg az elkövetkezendő három évben. Ráadásul, a fedezetül szolgáló források egy része is bizonytalan ma még.

Források

A kis- és középvállalkozások technológiai felzárkóztatására szánt 120-150 milliárd forintos hitelprogram gazdája a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. Erre az idei költségvetés megteremti a lehetőséget, hiszen az MFB-nek a jövőben nem feladata a szövetkezeti üzletrészek felvásárlása, amelyre tavaly 92,4 milliárd költségvetési forintot fordított. Jelentősen, 225 milliárd forintról 79,4 milliárdra csökken a bank által az autópálya-építésre szánt összeg is. A hitelprogram másik forrását az ÁPV Rt. idei bevételei jelenthetik. A költségvetés számai szerint azonban a társaság az idén csupán 36,3 milliárd forint bevételre számíthat. Igaz, az ősszel a parlament által elfogadott privatizációs tervek szerint a következő négy évben 400 milliárd forint bevételhez jut az állam, amiből 200 milliárd a megmaradt állami vagyon egy részének 2003-ban meghirdetett eladásából folyhat be az államkasszába. Ha. Ez a "ha" azonban könnyen támadható pontja a grandiózus terveknek, hiszen igen kockázatos - még ha csak részben is - meg nem lévő pénzeket előre elkölteni.

A közelebbi jövőre koncentrálva vegyük górcső alá a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programot (SZVP), amely elődjétől, a Széchenyi-tervtől - melynek számos eleme fellelhető a szocialista-liberális kormány kkv-támogatási programjában is - alapvetően abban különbözik, hogy jóval kisebb mértékben alkalmazza a vissza nem térítendő támogatás eszközét. Ehelyett a vállalatok hitelhez jutását igyekszik segíteni oly módon, hogy az állam átvállalja a törlesztőkamatok egy részét. Ez - tudniillik a hitelezés - számos szakember szerint jó megoldás, hiszen a hitelfelvétel ösztönzőbben hat a vállalatok működésére és fejlesztési terveire. S meglehet, egy "lábadozó" gazdaságban, amely épp most készülődik a fejlett piacgazdaságokat tömörítő országok sorába kerülni - különösen a tőkeszegény kis- és középvállalkozások esetén -, szükséges az állam hathatós segítsége. (Ám az igazán üdvös az volna, ha minden "közbenjárás" nélkül a kereskedelmi bankok belátnák végre, a megbízható vállalati ügyfelektől esnek el a kockázatokat csökkenteni hivatott, magasan tartott hitelkamatokkal.)

Az SZVP-hez rendelt pénzek többféle forrásból származnak. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. évi költségvetésében a kis- és középvállalkozások részére elkülönített forrás - kisvállalkozói költségvetési célelőirányzat (kkc) - csaknem 1 milliárddal több a tavalyinál, vagyis 20 milliárd forint. (A Széchenyi-terv pályázatain a mikro-, kis- és középvállalkozások számára megítélt, összesen 71 milliárd forint összegű támogatás 5632 vállalkozáshoz jutott el, amely egyes számítások szerint e szektornak mindössze 0,4 százaléka.) A 20 milliárd forint egy részét pályázatokon elnyerhető, vissza nem térítendő támogatásokra fordítja a tárca. A kkc összegét keveslőknek azzal érveltek a minisztériumban, hogy a hitelkonstrukciók kamattámogatása fedezhető ebből a pénzből, így az érintett vállalatokhoz ennél jóval több pénz jut el. Igaz, nemcsak a Széchenyi-kártya megemelt hitelkeretét kívánják ebből támogatni, hanem az MFB által elkülönített 40 milliárd forintnyi hitel kamattámogatását is.

A vállalatokat érintő gazdaságélénkítő programoknak tehát csak kisebb hányadát teszik ki a vissza nem térítendő támogatások. Jóval több a különböző hitelfelvételt támogató konstrukció. Sajnos azonban lapzártakor számos, a hazai vállalkozásokat érintő program még csak ígéret volt. Így az idén átalakítás után újraindítandó mikrohitelprogram is. A cél, magyarázták a minisztériumban, olyan önfenntartó rendszer kialakítása, amely minél több mikrovállalkozás működését, fejlődését segíti elő. Ennek érdekében szükség van kereskedelmi banki és takarékszövetkezeti források bevonására is. A szándékok szerint a hitelek mögé állított garancia egy részét a Start Garancia Alapban lévő kihasználatlan források képeznék. Az alap átalakítását kezdeményezték a német kormánynál.

Ma még nem tudható, mekkora lesz a kereslet a támogatott hitelek iránt, de azt már most is bizton állíthatjuk, e programnak a gazdaság élénkítésére vonatkozó elemei hosszú távon nem tarthatók fenn. Ez ugyanis drasztikus állami beavatkozás volna a piacgazdaság "magánéletébe". Igaz, az MFB által meghirdetett Technológiai Felzárkóztatási Hitelprogramhoz a fejlesztési bank közreműködésével kereskedelmi bankok is csatlakozhatnak. Ettől azt remélik, hogy az ügyfélkockázatokat figyelembe vevő módon, de kedvező piaci kamatok mellett juthatnak hozzá a vállalkozások fejlesztési forrásokhoz. Kérdés, a kormány reményei találkoznak-e a kereskedelmi bankokéval. A szakmai részleteket az MFB és a GKM - más, érintett minisztériumokkal karöltve - egyezteti a kereskedelmi bankokkal, kamarákkal, szakmai szövetségekkel.

A hitelezésen túl, a kockázatitőke-beruházásra emlékeztető módon, a többségi állami tulajdonban és a GKM vagyonkezelésében lévő Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. is részt vállal a növekedésre képes, jó üzleti tervvel rendelkező mikro- és kisvállalkozások fejlesztésében úgy, hogy legfeljebb 50 millió forint erejéig tőkeemelés formájában részesedést szerez a vállalatokban. Három-öt év múltán a Pénzügyi Rt. részesedését a cég visszavásárolhatja, de annak sincs akadálya, hogy ezt más piaci befektetők tegyék meg. Az így megerősített, már fejlődő- és hitelképes vállalkozások talán a magánbefektetők érdeklődését is felkelthetik. A társaság tőkéje 3,4 milliárd forint, melyből az idén reálisan 1-1,5 milliárd forintot fektethet be. Hasonló a profilja a Beszállítói Befektető Rt.-nek is, amely kölcsöntőke nyújtásával segíti azokat a kisvállalkozásokat, amelyek a közeljövőben a nagyok beszállítói lehetnek.

A pályázók köre ágazati bontásban

Ágazat neve

TEÁOR-szám

Fafeldolgozás

20.10- 20.52

Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység

21.11-22.33

Vegyi anyag, termék gyártása

24.11-24.70

Gumi-, műanyag termék gyártása

25.11-25.24

Egyéb nem fém ásványi termék gyártása

26.11-26.82

Gép, berendezés gyártása

29.11-29.72

Villamos gép, műszer gyártása

30.01-33.50

Vissza nem térítendő támogatások

Az SZVP elsősorban a kis- és középvállalatok számára tartogat pályázati és hitelgarancia-lehetőségeket. Elődjéhez hasonlóan ebben a programban is megtalálhatók a vissza nem térítendő támogatások. A kisvállalkozói költségvetési célelőirányzatból az idén 9 különböző pályázatot hirdettek meg február közepén. Ezek közül nyolcban vissza nem térítendő támogatás, egy esetben pedig kamattámogatás nyerhető el. Számításaink szerint ez összesen 8 milliárd forint.

A mikro-, kis- és középvállalkozások beszállítói tevékenységét javító támogatás keretösszege 1,5 milliárd forint. Minden olyan beszállítónak minősülő mikro-, kis- és középvállalkozás pályázhat, amelyik alkatrészeket, részegységeket vagy termékeket állít elő, esetleg a már meglévőket megmunkálja, így azok hozzáadott értékét növeli. Fontos szempont, hogy a beszállítók termékeit a vevők, azaz más cégek magasabb szintű termékekbe szereljék be, vagyis azokat az érintett beszállítók nem értékesíthetik piaci forgalomban. Feltétel továbbá, hogy a beszállítói tevékenységből származó nettó árbevétel tegye ki a cég nettó árbevételének több mint 50 százalékát. Az anyagmentes bérmunka is beszállításnak minősül. A tartós beszállítói kapcsolat meglétét vagy tervezett létrehozását a pályázónak bizonyítania kell az ezt igazoló szerződéssel vagy szándéknyilatkozattal. E vissza nem térítendő támogatási formát elsősorban azok a vállalatok igényelhetik, amelyek a tervezett termelőberuházásukhoz - műszaki gépek, berendezések beszerzése, ingatlan építése vagy bővítése, know-how vagy licenc vásárlása - vagy számítástechnikai fejlesztésükhöz nem rendelkeznek elegendő forrással. Az állam maximum 10 millió forintig a költségek felét átvállalja.

A feldolgozóiparban működő mikro- és kisvállalkozások modernizációját és technológiafejlesztését szolgáló beruházások ugyancsak vissza nem térítendő támogatásának keretösszege 2800 millió forint.

A megjelölt célok között szerepel az új termék kifejlesztése, új eljárások bevezetése, kizárólag új gépek beszerzése, technológiaváltás, csúcstechnológia alkalmazásának elősegítése. Ez utóbbit előnyben részesítik. A támogatás mértéke a beruházási költségek 30 százaléka, maximum 10 millió forint.

A mikro-, kis- és középvállalkozások közötti hálózatok kiépítésének támogatására 1 milliárd forintot különítettek el. A mezőgazdasági és szállítási tevékenységet folytató vállalkozások kivételével minden olyan mikro-, kis- és középvállalkozás pályázhat, amely új hálózatok alapítását, a meglévők fejlesztését, illetve közös logisztikai rendszerek kialakítását tervezi. A beruházási költségek 40 százalékát fedezi az állam, legfeljebb 10 millió forintig. Amennyiben a hálózatépítésben részt vevők kistérségi együttműködők, akkor a támogatható költségek felét vállalja magára, de itt is maximum 10 millió forintot. A hálózatban legalább 5 vállalkozásnak kell részt vennie, amelyeknek a hálózat működtetésére és a benyújtott pályázat megvalósítására vonatkozó szerződéssel kell rendelkezniük. Viszont a pályázatot a hálózatépítésben részt vevő bármelyik vállalkozás benyújthatja.

A korszerű vállalatirányítási rendszerek támogatására 400 millió forintot különített el a kormány. Azok a kis- és középvállalkozások (a mezőgazdasági és szállítási tevékenységet folytatók kivételével) igényelhetik e támogatást, amelyek a vezetői információs rendszer bevezetésének költségeit nem tudnák önerőből finanszírozni. A támogatás mértéke a beruházási költségek 40 százaléka, maximum 5 millió forint.

Gömöri Zoltán, a Foxart Kft. szakértője szerint a kormány a vállalatok információs technológiájának fejlesztésére tett "ajánlata" korrekt, még akkor is, ha - tekintve a vissza nem térítendő támogatások keretösszegét - kevesen jutnak majd ehhez a forráshoz. A megpályázható pénzek elnyerésével jelentős költségeket takaríthat meg a szerencsés nyertes.

Ugyancsak négyszázmillió forintot osztanak szét azon vállalatok között, amelyek az interneten való megjelenésükhöz igényelnek állami támogatást. (A mezőgazdasági és szállítási tevékenységet folytató vállalkozások itt sem pályázhatnak.) A feltételek között azonban az is szerepel, hogy mit kell tartalmaznia a leendő honlapnak. Így fel kell tüntetni a vállalkozás adatait, elérhetőségét, nyitva tartását, legalább egy e-mail címet, aktuális árjegyzéket, terméklistát, szolgáltatások jegyzékét, a honlap látogatóinak számát számláló indikátort, termék, szolgáltatás forgalmazása esetén azok leírását akár link formájában is. Előírás az is, hogy a bejelentkezőlapon olvasható legyen: "A honlap a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával valósult meg." A támogatás mértéke a költségek 40 százaléka, de maximum 300 ezer forint. A honlapot gyártó cégektől kapott információk szerint a 300 ezer forint legfeljebb egynéhány oldalból álló statikus weboldal elkészítését fedezheti. Ennél jóval igényesebb az olyan - szakszóval élve: dinamikus - honlap, melyet összekapcsolnak a vállalat adatbázisával, így bármely változtatás azonnal felkerül az internetes oldalakra is. Ez azonban komoly infrastrukturális hátteret igényel, ennek megfelelően a költsége is magasabb, milliós nagyságrendű.

A beruházások megvalósításának előmozdítására, valamint az önálló orvosi tevékenység gyakorlásához, az egészségügyi szolgáltatók új szervezeti formáinak létrejöttéhez szükséges feltételek megteremtésére, és a humánszolgáltatást végző kisvállalkozások fejlődésének előmozdítására szánt 300 millió forintnyi kamattámogatás nem tűnik túl soknak, kivált ha az egyéb feltételek között is böngészget a pályázni kívánó. Igaz, az így elnyert pénzt nem kell visszafizetni. Jelentkezhetnek mindazok a cégvezetők, akik:

a) a vállalkozás piaci pozícióit, versenyképességének javulását eredményező beruházásra vettek fel hitelt a kereskedelmi bankoktól;

b) hasonlóképp hitelből vásároltak háziorvosi működtetési jogot, tevékenységükhöz szükséges gépet, műszert, netán ingatlant. Az sem kizáró ok, ha a felsoroltak mindegyikét hitelből s egyszerre finanszírozta a vállalkozás. A támogatás mértéke az előbbi esetben a mindenkori jegybanki alapkamat 40 százaléka. Az utóbbiban a támogatás mértéke évről évre csökken, így az első évben 70, a másodikban 60, utána 50, a negyedik és az ötödik évben mindössze 40 százalék - a mindenkori jegybanki alapkamat százalékában kifejezve. A támogatás időtartama a hitel futamideje, de legfeljebb a hitel folyósításának megkezdésétől számított 4, illetve 5 év.

Nyilvánvalóan a vállalatok EU-integrációját segítő célzattal írta ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az ISO 9001:2000 szabványok előírásai szerinti minőségirányítási rendszer bevezetését és tanúsíttatását célzó 800 millió forint keretösszegű pályázatot. Ipari (TEÁOR 10-37.2) és az építőipari (TEÁOR 45) tevékenységet folytató vállalkozások jelentkezhetnek. A vissza nem térítendő támogatás a költségek maximum fele, de függ a foglalkoztatottak létszámától. Szakértők szerint az ISO-minősítés megszerzésének költségei igen eltérőek attól függően, hogy mekkora a vállalat mérete, hány alkalmazottat foglalkoztat, hány telephellyel rendelkezik. A költségek 250 ezer és 2-3 millió forint között szóródhatnak. Ugyanakkor a minőségbiztosítást végző cégek számára követelmény, hogy a szolgáltatások árát és a tanúsítás megszerzésének feltételeit úgy rendeljék egymáshoz, hogy azokból világosan kitűnjék, az azonos méretű vállalatok számára a költségeknek is azonosaknak kell lenniük.

Ugyancsak kimaradnak a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások annak a 400 millió forintnak a szétosztásából, amely a mikro- és kisvállalkozások piaci versenyképességét javító üzleti tanácsadói szolgáltatások támogatására igényelhető. Az elnyert és vissza nem fizetendő összeg a tanácsadói óradíjra fordítható, de csak akkor, ha az efféle szolgáltatást nyújtó cég jogi személyiségű gazdasági, belföldi székhelyű jogi személyiség nélküli gazdasági, közhasznú társaság, szövetkezet. Az egyéni vállalkozók, azaz a kis tréningcégek sincsenek kizárva, de igazolniuk kell, hogy legalább két éve működnek, jelentős szakmai tapasztalattal rendelkeznek, és a mikro- vagy kisvállalkozások széles köre számára képesek magas színvonalú üzleti tanácsadói (menedzsment, marketing, termékfejlesztés, logisztika) szolgáltatást nyújtani. Az állam a tanácsadói óradíj felét vállalja át. Maximum 15 ezer forintot óránként és legfeljebb 750 ezer forintot. Pozvai Zsolt, a 25 trénert alkalmazó, a DOOR Training International 100 százalékban hazai tulajdonban lévő franchise-partnere, a DOOR Training Central Europe Kft. ügyvezető igazgatója szerint mindenképpen üdvözlendő, hogy a támogatott tevékenységek között szerepel a tanácsadó cégek szolgáltatásainak igénybevétele. A helyzet ugyanis az, hogy a többségében magyar tulajdonban lévő kis- és középvállalatok jelentős része egyáltalán nem tudja megfizetni a cégfejlesztésnek ezt a formáját. Igaz, kevés a méretüknek megfelelő szolgáltató is. A nagyok kínálatában asszisztensi, tanácsadói és szeniorszintű tréningek szerepelnek. A sorrend egyben fokozatokat is jelent, ennek megfelelően emelkednek a költségek, kezdve a 23-30 ezer forintos óradíjjal egészen a 100 ezer forintosig. Az árak nagyon eltérőek, hiszen akad olyan szolgáltató is, aki beéri az óránkénti 15 ezer forinttal, de olyan is, aki 200 ezret számláz.

A vissza nem térítendő támogatások sorában az utolsó az, amelyre 250 millió forint jutott, és azt a célt tűzte ki, hogy segítse azon cégeket, amelyek más vállalatoknak nyújtanak az európai uniós követelményekkel kapcsolatos szolgáltatásokat, készítenek információs kiadványokat. Ennek megfelelően a pályázók országos, regionális és helyi gazdasági érdek-képviseleti, civil szervezetek, országos szakmai szövetségek, önkormányzati és kistérségi társulások lehetnek. A támogatás mértéke a költségek legalább 70, legfeljebb 90 százaléka, maximum 10 millió forint.

Kimondottan EU-integrációs fejlesztésre odaítélt, vissza nem térítendő támogatások 2002-ben

A pályázó neve

Helyiség

A jóváhagyott támogatás összege (ezer Ft)

A Dél-alföldi Régióért Szervező Kht.

Szeged

9 975

Campden & Chorleywood Élelmiszeripari Fejlesztési Intézet, Magyarország Kht.

Budapest

2 440

Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)

Budapest

7 590

BAU-DOK Építési Dokumentumtár Alapítvány

Budapest

1 980

Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Szeged

2 902

Euro-Régió Ház Kht.

Debrecen

9 600

Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Debrecen

4 998

HKVSZ Oktatási Alapítvány a Hűtő és Klímatechnikai Szakképzésért és Továbbképzésért

Budapest

2 800

Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete

Budapest

9 216

Humán Forrás Alapítvány

Nyíregyháza

2 000

Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ)

Budapest

7 500

Koppányvölgyi Gazdaság- és Vidékfejlesztési Ügynökség Kiemelten Közhasznú Társaság

 

6 250

Magyar Gumiipari Szövetség (MAGUSZ)

Budapest

607

Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés

Budapest

10 000

Magyar Iparszövetség (OKISZ)

Budapest

9 000

Magyar Mérnöki Kamara

Budapest

10 000

Magyar Minőség Társaság

Budapest

3 000

Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Salgótarján

10 000

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Nyíregyháza

2 250

Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Veszprém

2 660

Összesen

 

182 268

Forrás: GKM

Hitel és garancia

Új hitel-, garancia- és tőkebefektetési konstrukciókkal is előrukkolt a kormány. Ezek közül a Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram (TFBH) elnevezésűről lehetett a legtöbb információhoz jutni. A többi, ahogy mondani szokták, kidolgozás alatt van. A TFBH a magyar gazdaság uniós csatlakozását elősegítő, a kis-, közép- és nagyvállalkozások számára az Unió belső piacán a versenyképességet növelő, a technológiai felzárkózást támogató beruházásoknak ad finanszírozási hátteret, maximum 15 éves futamidejű hosszú lejáratú hitel felkínálásával. A versenyképes beruházások támogatásán kívül a munkahelyteremtést is szolgálja, melyhez a pályázati keretek között igénybe vehető állami támogatások is kapcsolódnak.

A program a vállalkozások teljes köre számára nyitott, függetlenül attól, hogy kis-, közép- vagy nagyvállalkozás igényli a hitelt. Az érdemi gazdaságfejlesztő hatás érdekében a következő két évben 120-150 milliárd forintnyi, 7-15 éves lejáratú hitel forrását teremti meg. Ennek egyik formája a vállalkozások számára 10-1500 millió forintos határon belül, a beruházás átlagosan 50-75 százalékát fedező egyedi hitelfelvétel. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program részeként a hitelprogramon belül 40 milliárd forint közvetlenül a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait támogatja. A kamattámogatás mellett 10-150 millió forintos egyedi hitelt is kínál a beruházások maximum 75 százalékos finanszírozásához.

A hitelprogram ágazati megkötéseket nem tartalmaz, kiterjed az ipar, az élelmiszeripar egészére, a szolgáltatásokra, a kutatásra és a műszaki fejlesztésre s mindazon egyéb ágazatokra, ahol az EU-s versenyképesség technológiai beruházásokkal javítható.

A mezőgazdaság versenyképességét javító fejlesztések finanszírozása a hitelprogramon kívül elkülönült konstrukciókban történik. A kormány azt is ígéri, a hosszú lejáratú hitelek mellett a vállalatok igényeihez igazodó rövid és középlejáratú konstrukciókat is kidolgoznak a kereskedelmi bankokkal együttműködve. Így a 120-150 milliárd forintos program további, mintegy 30-50 milliárd forintos kereskedelmi banki rövid és középlejáratú hitellel bővülhetne. A kis- és középvállalkozások számára 40 milliárd forintos hitelkereten belül a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a futamidő első két-három évében a jegybanki alapkamat 20 százalékának megfelelő mértékű normatív kamattámogatással, meghatározott feltételek mellett segíti a hitelfelvételt.

Egyébként a hitelnyújtás feltételeinek meg kell felelniük a kereskedelmi banki prudenciális, és az Európai Unióban is alkalmazott fejlesztési banki és állami támogatási követelményeknek. Az MFB a bankok számára a 150 millió forint alatti hitelekhez 100 százalékos, az ezt meghaladó hitelekhez - banki igény szerint - maximum 50 százalékos kockázatvállalás mellett refinanszírozást vállal, illetve közvetlenül finanszíroz.

A hitelkérelmeket 150 millió forintig közvetlenül a kereskedelmi bankokhoz lehet benyújtani, amelyekkel az MFB együttműködési megállapodást ír alá. Az e feletti igények esetében az ügyfelek opciója alapján vagy a kereskedelmi bankoknál, vagy az MFB Rt.-nél közvetlenül. A hitelek elbírálásánál előnyben részesülhet:

- az exportnövelést serkentő technológiafejlesztés, különös tekintettel az EU és a csatlakozás előtt álló országok viszonylatában,

- a kapacitáskihasználtságot javító fejlesztés,

- az energiaracionalizálást eredményező technológiai fejlesztés,

- az információs-kommunikációs fejlesztés,

- a kutatás-fejlesztési projektek finanszírozása, műszaki infrastruktúra fejlesztése,

- a hozzáadott értéket növelő és a termelési hatékonyságot javító fejlesztések finanszírozása,

- a közvetett és közvetlen termelési infrastruktúra fejlesztését célzó finanszírozás,

- a környezeti károk kiküszöbölését célzó technológiai fejlesztések finanszírozása,

- a termékek feldolgozottsági szintjét növelő fejlesztések,

- az ágazati szereplők közötti gyenge vertikális kapcsolatrendszert és termelési integrációt ösztönző technológiai fejlesztések,

- az EU környezetvédelmi, munkavédelmi és biztonsági előírásainak történő megfelelést elősegítő fejlesztések,

- a beszállítói kapcsolatok erősítése a gyártástechnológiai feltételek korszerűsítésével, hálózatok kialakításával,

- a munkahelyteremtést és a dolgozók képzését elősegítő fejlesztések,

- a minőség- és környezetirányítási és információvédelmi rendszerek bevezetése,

- a szolgáltatások minőségének fejlesztését elősegítő beruházások finanszírozása.

A beruházások körének meghatározásánál - amennyiben támogatások bevonására is sor kerül - figyelembe veendők az Unió direktívái, amelyek meghatározzák, hogy milyen beruházások, illetve költségek finanszírozásánál vehető igénybe állami támogatás. A hitelkérelem egyidejűleg több finanszírozási területet érinthet, és a hitelkereten belül garancia kibocsátására is van lehetőség.

A TFBH 40 milliárdos keretére azok a legalább 1 éves múlttal rendelkező, piacképes termékeket előállító, gazdaságosan működő mikro-, kis- és középvállalatok tekinthetnek bizakodóan, amelyekben 250 vagy ennél kevesebb a foglalkoztatottak száma, az éves nettó árbevételük legfeljebb 40 millió euró, illetve ennek megfelelő forint. Kikötés továbbá, hogy a mérlegfőösszeg legfeljebb 27 millió euró vagy ennek megfelelő forint lehet. Jó, ha a vállalat értékelhető üzleti tervvel rendelkezik. Az induló vagy értékelhető múlttal nem bíró vállalkozások kimaradnak ebből a lehetőségből. És azok is, amelyeknek 60 napon túli köztartozása vagy lejárt hiteltartozása van, valamint azon cégek, amelyeknek tulajdonosa(i) által többségi tulajdonban lévő korábbi cége(i), kapcsolt vállalkozása(i) ellen csőd-, végelszámolás, felszámolás indult a hitelkérelmet megelőző 5 évben. Természetes - tájékoztattak az MFB Rt.-nél -, hogy az állami többségi tulajdonban lévő cégek nem férhetnek hozzá ezekhez a hitelekhez.

A vissza nem térítendő támogatás maximális összege ISO-tanúsítványhoz a foglalkoztatottak számának függvényében

Létszám

Összeg forintban

Legfeljebb 9 fő

600 000

10-49 fő

800 000

50-99 fő

1000 000

100-249 fő

1200 000

Adóügyek

Sokan érvelnek azzal, hogy az adókulcsok drasztikus csökkentésével nemhogy csökkennének, éppen ellenkezőleg, növekednének az állami bevételek. Némelyek még azt is állítani merik, hogy az emberek, így a vállalkozók is valójában szívesen megfizetnék az adót, de nem ennyit. A kormány adó- és adminisztrációs terhek csökkentésére tett "ajánlata" azonban nem okozott osztatlan sikert a cégek körében. Elég megemlíteni a sok vihart és módosítást megért evát. S nem túl nagy, bár elismerhető könnyítés, hogy az egészségügyi hozzájárulás mértéke 2003-ban alacsonyabb lett, havonta és személyenként 3450 forint.

A 2001 óta élő beruházási adókedvezmény lehetővé teszi, hogy jelenleg 30 millió forintos összeghatárig a tárgyieszköz-beszerzésre fordított költségeket a vállalatok az adóalapból levonhassák. A beruházási adókedvezmény lehetőségével 2001-ben 30 ezer társas vállalkozás élt, összesen 67,8 milliárd forint értékben. Az egyéni vállalkozók közül pedig 13 ezren vették igénybe a kisvállalkozói adókedvezményt 15,6 milliárd forint értékben. Az adóbevallást tevők 10 százalékát kitevő társasági mikro- és kisvállalkozási adóalanyok által igénybe vett, 67,8 milliárd forintos beruházási adóalap-kedvezmény az összes bevallott társasági adó 20 százalékát teszi ki. Ez az eredmény jónak mondható, hiszen a kedvezményekhez jutás feltételei nagyon szigorúak voltak. Az érdeklődők számából arra következtetnek minisztériumi szakemberek, hogy a 2002. évi eredmények feltehetően még jobbak lesznek, hiszen ebben az évben már az eredeti 10-ről 30 millió forintra nőtt a kedvezmény határa.

Az újonnan bevezetett adókedvezmények következtében a kis- és középvállalkozások a számítások szerint összesen 35 milliárd forintot takaríthatnak meg. Ezt az összeget körülbelül 3-5 milliárd forinttal még megfejelheti a szellemi termékekhez, valamint az ingatlanfelújításra fordított beruházásokhoz kapcsolt kedvezmény.

Idei újdonság az adómentes fejlesztésitartalék-kedvezmény bevezetése, amelynek következtében az adózó által az adóévben a lekötött tartalékba átvezetett összeg, az adóévi adózás előtti nyereség 25 százalékáig, de legfeljebb adóévenként 500 millió forintig a társaságiadó-alap meghatározásakor csökkentheti az adózás előtti eredményt. Az adómentes fejlesztési tartalék már a 2002. évi adózás előtti nyereség 20 százalékáig, de legfeljebb ugyancsak 500 millió forintig érvényesíthető annak érdekében, hogy a vállalkozások idei nyereségüket 2003-ban már kedvezményesen fordíthassák beruházásokra. A fejlesztési tartalékképzési lehetőség a vállalkozások körében komoly ösztönzést jelent, hiszen lehetővé teszi, hogy a beruházás forrásai a megtakarított adóval növekedjenek, és a beruházási szándékok időben előrehozhatók.

Lemaradók

Gyakran témája a parlamenti szócsatáknak a valamilyen szempontból hátrányos helyzetben lévő országrészek felzárkóztatásának módja. A 2003. évi költségvetésről szóló törvény 57. §-ának (3) bekezdése határozza meg az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében legkedvezőtlenebb helyzetben lévő megyéket. Ugyancsak ennek a törvénypontnak az alapján a központi pályázati keret 36 százalékának megfelelő összeget kell a hét hátrányos helyzetű megye részére átadni. Az elkülönített keret felhasználási rendjéről szóló kormányrendelet februárban még nem készült el. A MEH Területfejlesztési Államtitkársága dolgozott az előterjesztésen.

A TFBH hitelprogram fontosabb paraméterei

A hitelkeret összege

120-150 milliárd Ft

Ebből: Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program kamattámogatással a mikro-, kis- és középvállalkozások részére

40 milliárd Ft

Igénybevételi időszak

2003. II. n. é.-2004 végéig

A hitel formája

Beruházási hitel

Ágazati szempontok

Megkötés nincs (a mezőgazdaság kivételével), de az élelmiszer-feldolgozó ipar finanszírozható

Futamidő

Minimum 4 év, maximum 15 év, az üzleti tervhez igazodóan

Türelmi idő

Maximum 2 év

Tőketörlesztés

A türelmi időt követően negyedéves egyenlő törlesztőrészletekben

Finanszírozás aránya

A nettó beruházás értékének maximum 75 százaléka

Egy vállalkozásnak nyújtható hitel: - nagyvállalatok esetében

Minimum 150-max.1500 millió Ft

- mikro-, kis- és középvállalkozás esetében

Minimum 10, maximum 500 millió Ft

Kamat mértéke

3 havi BUBOR/EURIBOR + maximum évi 2,5%

Kamattámogatás

Mikro-, kis- és középvállalkozás esetében

- a támogatott hitel nagysága

Minimum 10, max. 150 millió Ft

- kamattámogatás mértéke

Jegybanki alapkamat 20%-a

- kamatkedvezményes időszak

Maximum 3 év

Egyéb felszámítható díjak:

- kezelési költség

Maximum évi 0,5%

- rendelkezésre tartási díj

0,25%

Kamatfizetés gyakorisága

3 hónap

Hitel devizaneme

HUF vagy euró

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére