A beszámolók

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 60. számában (2003. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az egymást követő üzleti évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és az eredménykimutatás azonos felépítése, tagolása, valamint tartalma biztosítja. Ezen túl a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságát is biztosítani kell, mégpedig a vállalkozás sajátosságainak megfelelően kialakított szabályzatrendszer útján. A törvény lehetővé teszi azt, hogy a gazdálkodók változtathassanak az egyes mérleg és eredménykimutatási tételek minősítésében és értékelésében. Ebben az esetben a változtatás indokát és hatását - az összehasonlíthatóság biztosításával - a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

A számviteli törvény előírja az egyes beszámolótípusok tagolását. A mérleget és eredménykimutatást "A" és "B" változatban lehet elkészíteni. Az eredménykimutatás két változata összköltség- és forgalmiköltség-eljárással készülhet. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása az éves beszámoló változatának a római számokkal jelzett összevont tételeit tartalmazza.

A beszámolót magyar nyelven kell készíteni. A beszámoló adatait általában ezer forintban kell megadni. Azoknál a beszámolóknál azonban, ahol a mérleg főösszege a százmilliárd forintot meghaladja, az adatokat millió forintban kell megadni. A vámszabad területi és devizakülföldinek minősülő társaságoknál az éves beszámolót magyar nyelven kell elkészíteni, de abban a társasági szerződésben rögzített konvertibilis devizában kell szerepeltetni az adatokat.

A mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a vállalkozás képviseletére jogosult felelős személynek kell aláírnia.

A beszámoló fajtái

A beszámoló lehet

- éves beszámoló,

- egyszerűsített éves beszámoló,

- összevont (konszolidált) éves beszámoló, valamint

- egyszerűsített beszámoló.

A beszámoló formája függ az éves nettó árbevétel nagyságától és a könyvvezetés módjától, a mérleg főösszegétől, továbbá a foglalkoztatottak létszámától.

Éves beszámoló és üzleti jelentés

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni. Az éves beszámoló a mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Bár az üzleti jelentés nem része az éves beszámolónak, azonban az éves beszámolóval egyidejűleg azt is el kell készíteni.

A beszámolókészítés feltételei

Éves beszámolót köteles készíteni

- a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a vállalkozás nagyságát meghatározó három alábbi mutatóérték közül bármelyik kettő a megadott értéket meghaladja: a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma pedig az 50 főt;

- a részvénytársaság, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint a számviteli törvényben, illetve egyéb jogszabályban előírt esetekben;

- az a vállalkozó, ahol az üzleti év eltérhet a naptári évtől, azaz a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér, valamint a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, e leányvállalat leányvállalatainál abban az esetben, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér.

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az előzőekben ismertetett három mutatóérték közül bármelyik kettő a megadott értéket nem haladja meg.

Kötelező áttérés

Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a három mutatóérték közül bármelyik kettőnek a határértékét túllépi - két egymást követő évben -, akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől éves beszámolót köteles készíteni.

Abban az esetben, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az éves nettó árbevételre vonatkozó adatai hiányoznak, illetőleg azok csak részben állnak a vállalkozás rendelkezésre, akkor az árbevételt éves szintre átszámított, éves szintre arányosított adatként kell kezelni. Ugyanígy kell eljárni a mérlegfőösszeg, valamint az alkalmazottak átlagos statisztikai létszámának a meghatározásánál is.

2004-re már nem készíthető egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített beszámolót legutoljára a 2003. december 31-i fordulónappal záródó üzleti évekre lehet készíteni akkor, ha 2001. január 1-jén is egyszerűsített beszámolót készíthettek az alábbiakban meghatározott vállalkozók.

A beszámoló részei, formája

Az éves és az egyszerűsített éves beszámoló részei: a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet. A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. * A beszámoló részét képező mérlegen és eredménykimutatáson fel kell tüntetni a vállalkozó nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a statisztikai számjelet, a mérleg fordulónapját, a beszámolási időszakot, a mérleg készítésének helyét és dátumát, továbbá a vállalkozó képviseletére jogosult személy cégszerű aláírását. A mérleg és eredménykimutatás tartalmának meghatározásán túl nincs kötelező előírás előnyomott nyomtatvány használatára. * A mérleg és eredménykimutatás háromoszlopos formában készül. Az első oszlop tartalmazza az előző üzleti év adatait, az előző beszámoló harmadik oszlopának megfelelően. A második oszlop a lezárt üzleti évek módosításait tartalmazza abban az esetben, ha azok jelentősnek és lényegesnek minősülnek. Végül a harmadik oszlop tartalmazza a tárgyév adatait. Itt szerepelnek az előző évek feltárt, de nem jelentős összegű hibáinak rendezésére vonatkozó előírások is. Az egyszerűsített beszámoló részei: az egyszerűsített mérleg, valamint az eredménylevezetés. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről az egyszerűsített beszámolót december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni. Az üzleti év megegyezik a naptári évvel. Az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést az egyszeres könyvviteli nyilvántartás, valamint az eszközökről és a forrásokról vezetett részletező nyilvántartások, illetve a december 31-i leltárak adatai alapján kell elkészíteni. * Az egyszerűsített mérleg eszközeinek sorai megegyeznek az éves beszámoló római számmal jelölt soraival. Forrás oldalon a saját tőke elemei között nincs jegyzett, de be nem fizetett tőke, valamint értékelési tartalék sor. Az éves beszámoló saját tőke elemei között nem szerepel az egyszerűsített mérlegtartalék elnevezésű sora. Nincs viszont hátrasorolt kötelezettségek sor. A követelések és kötelezettségek bontásának sajátossága a pénzkiadásból, illetve pénzbevételből származó, valamint pénzmozgáshoz nem kapcsolódó részletező sorok. A pénzforgalmi szemléletből adódóan nem szerepelnek aktív és passzív időbeli elhatárolások sem a mérlegben. Az összevont beszámoló részei: az összevont mérleg, az összevont eredménykimutatás, valamint az összevont kiegészítő melléklet. Az összevont éves beszámolókészítés célja, hogy az anyavállalat és a hozzá tartozó leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások belső kapcsolataiból eredő halmozódások kiszűrésével a mérlegben az eszközök és a források, az eredménykimutatásban a bevételek és a ráfordítások, valamint a nyereség és a veszteséghalmozódás nélkül mutatkozzanak. A halmozódások kiszűrését követően az anyavállalat és a leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások adatai összesítve úgy szerepelnek, mintha egy önálló vállalkozásként működtek volna. * Amennyiben az összevont mérlegben és eredménykimutatásban szereplő adatok nem elegendőek a megbízható és valós összkép bemutatásához, vagy ha azt különleges körülmények külön is indokolják, akkor az összevont kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének megbízható és valós bemutatásához szükségesek.

Egyszerűsített beszámoló

Egyszerűsített beszámolót készíthet

- az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó, ha a vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele - két egymást követő évben - nem haladja meg az 50 millió forintot, függetlenül az általa foglalkoztatottak létszámától és mérlegfőösszegétől, továbbá

- az iskolaszövetkezet,

- a jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, valamint

- a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (közkereseti és betéti társaság).

Kötelező áttérés

Az előzőekben felsorolt gazdálkodók (vállalkozások) legkésőbb 2004. január 1-jével kötelesek áttérni a kettős könyvvitelre.

Összevont (konszolidált) éves beszámoló és összevont üzleti jelentés

Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül.

Mentesülés

Nem kötelező összevont beszámolót és összevont üzleti jelentést készíteni annak az anyavállalatnak (azaz mentesíthető az anyavállalat e kötelezettség alól), amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (ez a fölérendelt anyavállalat), ha

- a fölérendelt anyavállalat összevont éves beszámolót és összevont üzleti jelentést készít, és azt nyilvánosságra hozza, és abban a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják, illetve ha

- hat hónappal a fölérendelt anyavállalat mérlegfordulónapja előtt nem kérték a tulajdonostársak az összevont éves beszámoló elkészítését a mentesíthető anyavállalattól. A tulajdonostársak akkor kérhetik ezt, ha részvénytársaság esetében a tulajdoni hányaduk eléri a 10 százalékot, korlátolt felelősségű társaságnál pedig a 25 százalékot.

Nem kell az anyavállalatnak az üzleti évről összevont éves beszámolót készítenie akkor sem, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben, a mérleg fordulónapján, az alábbiakban felsorolt, bármelyik két mutató haladja meg a következő határértékeket:

- a mérlegfőösszeg a 2700 millió forintot,

- az éves nettó árbevétel a 4000 millió forintot, illetve

- az átlagos foglalkoztatottak létszáma a 250 főt.

Letétbe helyezés és közzététel

Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont éves beszámolót az összevont éves beszámoló mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül köteles a cégbíróságnál letétbe helyezni, ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az összevont beszámolót felülvizsgálta. A letétbe helyezéssel egy időben, a könyvvizsgálói záradékkal ellátott összevont beszámolót közzé is kell tenni. Az összevont üzleti jelentés megtekintését a vállalkozó, illetve az anyavállalat székhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell, továbbá lehetővé kell tenni azt, hogy arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen.

A beszámolók tartalma

A beszámoló tartalmának megismerése nélkülözhetetlen a beszámoló elkészítése előtti feladatok felméréséhez. Lényegében a "külső" számvitel minden eleme a beszámolókészítés érdekében működik. A külső információs igény kielégítését szolgáló eszközök szolgálnak általában alapul a belső számvitel működéséhez, elkerülendő a párhuzamos adatfeldolgozást.

A beszámoló elkészítéséhez szükséges adatok gyűjtési, feldolgozási módját ezért kell minden vállalkozás sajátosságaira tekintettel kialakítani. Ezt szolgálja a számviteli politika és a kapcsolódó szabályzatok rendszere. Számviteli politika nélkül lényegében nem volna szabad a számviteli rendszert működtetni, hiszen ha nincs számviteli politika, akkor az adatfeldolgozás a szakemberek szokásokon, tapasztalatokon alapuló szervezetlen és esetleges döntéseinek sorozatát alkotja.

A számviteli törvény a beszámoló tartalmát a mérleg, az eredménykimutatás tételein, valamint a kiegészítő melléklet általános, tájékoztató és specifikus részeinek tartalmi előírásain keresztül határozza meg. Ezek az előírások adják meg a számviteli rendszer lényegét. Ezeknek az információigényeknek a kielégítése meghatározza a számviteli adatok csoportosítási rendjét is. A számviteli törvény megfogalmazza az elvárt tartalmat, azonban a feldolgozás módjának kialakítását (az egyszeres, illetőleg a kettős könyvvitel keretein belül) már a vállalkozóra bízza.

Mi tehát a beszámoló tartalma, milyen eszközöket kell alkalmazni ahhoz, hogy a beszámoló megbízhatóan elkészüljön? Erre adunk választ a következőkben.

Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásairól megbízható és valós képet kell mutatnia.

Tartalmaznia kell minden eszközt, a forrásokat, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget. A mérlegben szerepelnie kell az időbeli elhatárolásoknak is. Az eredménykimutatásban szerepelnie kell az időszak bevételeinek és ráfordításainak, az adózott és mérleg szerinti eredménynek.

Az éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának tételei tartalmukban megegyeznek az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont éves beszámoló és az egyszerűsített beszámoló tételeinek tartalmával.

Eszközök

A mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozás működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga esetlegesen csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után illeti majd meg a vállalkozót. A mérleg eszközsora tartalmazza az aktív időbeli elhatárolásokat is.

A mérlegben az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerződés alapján beszerzett eszközök értékét is.

Besorolás

Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A befektetett eszközök tartósan (éven túl) szolgálják a vállalkozás érdekeit. Amennyiben az eszközök rendeltetése, használata a besorolás után megváltozik - mert például a befektetett eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, vagy a forgóeszközzé besorolt eszközt tartós használatúvá minősítik át -, az eszközt be kell sorolni az új funkciójának megfelelő kategóriába.

A besorolás, minősítés szempontjai a vállalkozás sajátosságaihoz igazodnak. A számviteli politikában, illetve az értékelési szabályzatban kell meghatározni az átsorolás menetét, annak bizonylatait és az átsorolási folyamatban döntésre jogosultakat.

Bekerülési érték

A bekerülési érték (beszerzési, előállítási költség) része az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba szállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összege. Az eszköz vásárlása esetén a számla szerinti árat növeli a felár és a közvetítői díj, bizományi díj, csökkenti viszont az engedmény összege. * Vásárlás esetén a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az előállítási költséget növeli a bekerülési érték meghatározásakor * a beruházás tervezési költsége, * az előkészítés, lebonyolítás, az első betanítás költségei, * a szállítási és rakodási költség, * a vám, vámpótlék, illetve a vámkezelési díj, * a beszerzéshez kapcsolódó adók, fizetendő illetékek, * a le nem vonható áfa, * az alapozási, szerelési költségek, * az üzembe helyezési költség, * a használatbavételig felszámított hitelkamat, * a hitel igénybevételének járulékos költségei (bankgaranciadíj, kezelési díj, folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási jutalék, szerződés közjegyzői hitelesítési díja stb.), * a devizahitel árfolyamvesztesége, * a használatbavételig felmerült biztosítási díj, * a vagyonszerzési illetékek, * a vásárolt vételi opció díja, * az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa, * a jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási, szolgáltatási díj, valamint * az egyéb hatósági, igazgatási, szolgáltatási, eljárási díj (például a környezetvédelmi díj). * Az építési telek bekerülési értékét növeli az építési telken található épület, építmény bekerülési értéke, a bontási költsége, a telek építkezésre alkalmassá tételéhez szükséges tereprendezési munkák költsége, illetve a beruházás érdekében lebontott és újraépített épület és építmény esetén a bekerülési érték is. * A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges tartozékok, tartalék alkatrészek értéke, amennyiben a tárgyi eszköz üzembe helyezéséig szerezték be, növeli a tárgyi eszközök értékét. * Az eszközök bekerülési értékében nem mutatható ki * a levonható áfa, * az ellenérték arányában megosztott áfa le nem vonható része, * a beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege, valamint * a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat összege sem.

Eszközök értékelése

Az eszközök és források értékelésénél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni. Amennyiben a vállalkozási tevékenység folytatása kétséges, a piaci értékelést kell előtérbe helyezni.

Az átalakulási mérleg, a felszámolási zárómérleg, a végelszámolási zárómérlegek statikus vagyonmérlegek. Ezeknél a mérlegeknél a vagyonérték meghatározása a cél.

Az előző üzleti évben alkalmazott értékelési elvek akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan jelentkeznek. A változást előidéző tényezőket, hatásukat minden esetben a kiegészítő mellékletben kell rögzíteni.

Az eszközöket és forrásokat leltározással vagy egyeztetéssel kell ellenőrizni, és egyedileg kell értékelni. A mérlegben kimutatott eszközök értékelése a kimutatott eredményt is befolyásolja.

A mérlegkészítés napjáig minden információt figyelembe kell venni a fordulónapi eszközök értékcsökkenésének, az értékvesztésnek és visszaírásoknak a meghatározásához. Az eszközöket mindig bekerülési értéken kell értékelni. A mérlegérték meghatározásánál ezt csökkenti a terv szerinti, valamint a terven felüli értékcsökkenés, továbbá az értékvesztés. Növeli ezzel szemben a visszaírt terven felüli értékcsökkenés és a visszaírt értékvesztés.

Források

Az eszközök forrásai két nagy csoportba sorolhatók, a saját és az idegen forrásokra. A saját források egy részét a tulajdonosok bocsátják a vállalkozás rendelkezésére, mégpedig visszafizetési kötelezettség és időbeli korlátozás nélkül. A saját források másik része a megtermelt, adózott eredményből a vállalkozásnál maradó hányad, amelyet a tulajdonosok nem fordítanak osztalék fizetésére.

A fentiekkel ellentétben az idegen források csak meghatározott ideig (rövid vagy hosszú távon) állnak a vállalkozás rendelkezésére. Ilyenek a céltartalékok, kötelezettségek és a passzív időbeli elhatárolások.

A források könyvviteli nyilvántartására szolgáló számlaosztályban találhatók a nyitó- és zárómérleg elkészítését, valamint az adózott eredmény elszámolását szolgáló technikai jellegű számlák is, ezek a mérlegben önálló soron nem jelennek meg. A mérlegben szereplő források a vállalkozó eszközeinek a forrását mutatják be. A saját tőkében a tulajdonos vállalkozás felé biztosított befektetéseinek, valamint ki nem vett eszközeinek az értéke jelenik meg.

Jegyzett tőke

A jegyzett tőke a tulajdonosok által a vállalkozás alapításakor, tőkeemeléskor a vállalkozás rendelkezésére bocsátott tőkerész. A vállalkozás tulajdonosait a vállalkozás működéséért ennek a tulajdonrésznek az erejéig terheli felelősség (korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében).

A jegyzett tőke korlátlan felelősségű társaságoknál (közkereseti és betéti társaság) a tagok által tartósan rendelkezésre bocsátott tőke. A jegyzett tőkét cégbírósági nyilvántartásban szereplő cégeknél a cégbejegyzés dátumával kell könyvelni.

Tőketartalék

Tőketartalék a tulajdonosok által véglegesen átadott összeg, ami általában a tőkerészük jegyzési értékének és névértékének különbözetéből adódik. Jogszabály alapján tőketartaléknak minősülhet a véglegesen átvett eszközök saját forrása is. Ilyenek például a mezőgazdaságigép-támogatások.

Eredménytartalék

Az eredménytartalék a korábbi évek mérleg szerinti eredményeinek felhalmozott összege, a lekötött tartalék pedig az eredménytartalék elkülönített részének kimutatására szolgál, és a saját tőke korlátozottan felhasználható részét mutatja.

Értékelési tartalék

Az értékelési tartalék az immateriális javak, a tárgyi eszközök és tulajdoni részesedést jelentő befektetések év végi értékhelyesbítésével megegyező összeget mutatja. A mérleg szerinti eredmény a tárgyévben realizált adózott eredményből osztalékra, részesedésre, kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a tulajdonosok, befektetők által a vállalkozásnál visszahagyott vagyonrész.

Céltartalék

A céltartalékok képzése az adózás előtti eredmény szűkítését jelenti, és a következő év, avagy évek várható kötelezettségeinek, költségeinek, ráfordításainak fedezetét képezi. A céltartalékképzés a tárgyidőszak vagy az azt megelőző időszak tevékenységéből eredő gazdasági eseményei miatt szükséges.

Kötelezettségek

A kötelezettségek a vállalkozó által elismert áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból, pénz és más eszköz kölcsönzéséből származnak. Megkülönböztetünk hátrasorolt kötelezettséget, hosszú és rövid lejáratú kötelezettséget. Ez a megkülönböztetés a vállalkozás likviditásának szempontjából fontos.

Passzív időbeli elhatárolás

Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a következő évet, éveket illető befolyt bevételt és azt a költséget, ráfordítást, amely a tárgyévet terheli, azonban pénzkiadással csak a következő évben jár. Az időbeli elhatárolás elve szerint az olyan gazdasági események hatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az egyes évek között arányosan szét kell osztani.

Kiegészítő melléklet

A beszámolónak tartalmaznia kell - mint azt az előzőekből láthattuk - minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és mérleg szerinti eredményt, valamint azokat az adatokat, szöveges indoklásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének bemutatásához szükségesek.

A valós összkép kialakítása azonban a mérleg és az eredménykimutatás összevont számszaki adataiból önmagában nem biztosítható. Tartalmuk értelmezése, az alkalmazott értékelési eljárások, választott módszerek magyarázatra szorulnak. A kiegészítő melléklet számszerű adatokat, szöveges kiegészítéseket, magyarázatokat, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét értékelő elemzéseket tartalmaz, amelyet a következetesség számviteli elvét szem előtt tartva évről évre azonos szerkezetben indokolt összeállítani. A felépítést a számviteli politikában célszerű szabályozni.

A kiegészítő melléklet felépítésének lehetséges változata:

I. Általános jellegű kiegészítések

II. Specifikus jellegű kiegészítések, ezen belül

- mérleghez kapcsolódó kiegészítések és

- eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések

III. Tájékoztató jellegű kiegészítések

IV. Cash flow-kimutatás

A kiegészítő melléklet tartalma

A kiegészítő melléklet tartalmi elemeinek többsége a mérleg és eredménykimutatás számszaki kiegészítését, magyarázatát szolgálja. Amennyiben a mérleg és eredménykimutatás tárgyévi és előző évi adatai nem hasonlíthatók össze, azt indokolni, a számszerű eltérést pedig magyarázni kell.

Ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve ezek minősítése az egyik üzleti évről a másikra megváltozik, a változást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat be kell mutatni. Amennyiben a fordulónap megváltozik, be kell mutatni a megváltozott mérlegfordulónappal készített éves beszámolóban a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható - azaz az egy üzleti évvel korábbi - bázisadatokat tartalmazó mérleg és eredménykimutatást is.

Általános rész

Az általános részben értékelni kell a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és források öszszetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását. Itt kell bemutatni a számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változások eredményre gyakorolt hatását is. Ismertetni kell az alkalmazott értékelési eljárásokat, a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés számviteli politikában rögzített módszereit. Itt kell bemutatni az ellenőrzés során feltár jelentős összegű hibák évenkénti hatását, továbbá itt szerepel a cash flow levezetése is.

Különleges rész

A specifikus rész mérleghez kapcsolódó kiegészítésénél kell indokolni a mérleg formátumának változtatását, az esetleges új mérlegtételek tartalmát, az összevont mérlegtételek részletezését és ezek indokait. Be kell mutatni az értékvesztések változását, az értékvesztések visszaírását, a piaci értéken való értékelés elveit és módszereit, az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét minden mérlegtételhez kapcsolódóan. Be kell mutatni a jelentős összegű terven felüli értékcsökkenés és visszaírás összegeit és indokait. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások jelentősebb összegeit ismertetni kell. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések és kötelezettségek összegeit részletezni kell. Be kell mutatni azoknak a kötelezettségeknek az összegét, amelyek hátralevő futamideje több mint 5 év, a zálogjoggal és egyéb jogokkal biztosított kötelezettségeket, a társasági adó módosító tételeit. Be kell mutatni a környezetvédelmet szolgáló tárgyi eszközök adatait, a veszélyes hulladékok nyitó és záró készletét, továbbá a környezetvédelemmel kapcsolatos céltartalékképzést.

Az eredménykimutatás kiegészítése

Az eredménykimutatás kiegészítéseként indokolni kell a formátum változását, az egyes sorok összevonását. Itt kell bemutatni a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások eredményre gyakorolt hatását, a kutatás és kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit, a kapott támogatások összegeit, annak felhasználását jogcímenként és évenként.

Tájékoztató rész

A tájékoztató részben kell szerepeltetni a törvény előírásaitól való eltéréseket, illetőleg azok eszközökre, forrásokra, a pénzügyi helyzetre és eredményre gyakorolt hatását ismertetni kell. Itt kell bemutatni a leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások, a társult vállalkozások saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a részesedési arányokat. Szerepeltetni kell minden jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező vállalkozás adatait. Végül a lekötött tartalék jogcímek szerinti, a saját tőke éven belüli változását és okait is be kell mutatni.

Leltár

A leltár az eszközökről vagy forrásokról készített egyeztetésre alkalmas bizonylat, a leltározás a munkafolyamat, amellyel megszámolják, megmérik, számbaveszik a meglévő eszközöket. Az év végi záráshoz, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben egyaránt. * Ha a gazdálkodó nem vezet a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást, vagy a nyilvántartást nem vezeti folyamatosan, akkor a leltárba vett adatok valódiságáról a leltár összeállítását megelőzően leltározással köteles meggyőződni. * A fordulónapra vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt eszközöknél és a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégezni. Az árukészleteit az üzleti évben csak értékben azaz mennyiségi nyilvántartás nélkül nyilvántartó vállalkozó az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti tételes leltározással, értékbeni nyilvántartásának, a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatainak a helyességét. A leltározással megállapított érték és a könyv szerinti érték különbözetével, a mérleggel lezárt üzleti év eredményét kell módosítani akkor is, ha a leltározás a mérleg fordulónapját követő negyedévben történt

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére