Uniós normák

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 59. számában (2003. március 1.)
A jogharmonizációs szabályok egy részét már jelenleg is alkalmaznunk kell, ám van a törvényeknek és rendeleteknek egy olyan köre, amely csak Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásakor lép hatályba. Minthogy a visszaszámlálás immár elkezdődött, nem árt megismerkedni ezekkel az előírásokkal, hiszen egyre kevesebb az idő arra, hogy felkészüljünk a regulák betartására, számot vessünk jövőbeli kötelezettségeinkkel és jogainkkal. A magyar EU-tagságra váró több száz jogszabály közül tematikus összeállításunkban igyekeztünk kiemelni azt a néhányat, amely a leginkább meghatározza majd a cégek életét.

Külföldiek foglalkoztatása

A foglalkoztatás szempontjából a magyar uniós csatlakozás azzal jár, hogy gyakorlatilag megszűnik a különbség a belföldi és az Unió tagországaiból érkező munkavállalók között. A majdani változások éppen ezért elsősorban a külföldiekre vonatkozó szabályokat érintik.

Engedélyhez nem kötött foglalkoztatás

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) szerint külföldi Magyarországon fő szabályként csak engedély alapján végezhet munkát. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak az engedély beszerzését követően köthető meg.

Nincs szükség engedélyre

– a menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi, továbbá

– az EGT állampolgárának és hozzátartozójának magyarországi munkavégzéséhez. (Törvény, valamint kormányrendelet a Magyar Köztársaságnak és a vele az Európai Unióhoz azonos időpontban csatlakozó más államoknak a csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés tartalmának megfelelően eltérő szabályokat állapíthat meg.)

A belföldiekkel azonos jogok

Uniós csatlakozásunktól kezdve a fent említett személyeket az Flt. és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. (Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól – a Magyar Köztársaságnak és vele az Európai Unióhoz azonos időpontban csatlakozó más államoknak a csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés tartalmának megfelelően – az Európai Gazdasági Térség [EGT] állampolgára és hozzátartozója tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.)

Európai Gazdasági Térség

Európai Gazdasági Térségen az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményhez csatlakozott államokat kell érteni.

EGT-állampolgár

EGT-állampolgárnak minősül az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményhez csatlakozott állam állampolgára.

EGT-állampolgár hozzátartozója

Az EGT-állampolgár hozzátartozójának tekintendő az EGT-állampolgár házastársa, 21 évnél fiatalabb vagy általa eltartott egyenes ági leszármazottja, továbbá az állampolgár és házastársának – általuk eltartott – egyenes ági felmenő rokona.

Foglalkoztatási limit

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – rendeletben meghatározhatja

– a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint a megyékben és a fővárosban, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számát,

– azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel külföldi nem foglalkoztatható.

(A fővárosban, valamint az egyes megyékben foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számának meghatározásához az illetékes megyei munkaügyi tanács előzetes véleményét be kell szerezni.)

Ez a foglalkoztatási korlátozás azonban nem vonatkozik majd a Magyarországon engedély nélkül foglalkoztatható EGT-állampolgárokra és hozzátartozóikra.

A közösségi szabályok elsőbbsége

Ellátások, jogviszonyok

Uniós csatlakozásunk után, ahol az Flt.

– gyermekgondozási díjat,

– gyermekgondozási segélyt,

– terhességi-gyermekágyi segélyt,

– gyermeknevelési támogatást,

– ápolási díjat,

– öregségi nyugdíjat,

– rokkantsági, valamint baleseti rokkantsági nyugdíjat,

– rendszeres szociális járadékot,

– átmeneti járadékot, továbbá

– bányászok egészségkárosodási járadékát, illetve

– munkaviszonyt

említ, azon az EGT tagállamaiban hatályos jogszabályok szerinti megfelelő ellátásokat és jogviszonyokat is érteni kell.

Szociális biztonság

Az Flt. rendelkezéseit az uniós csatlakozásunktól kezdve az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségben migráns munkavállalókról, önálló vállalkozókról, diákokról, nyugdíjasokról és magukat önerőből eltartókról, valamint családtagjaikról szóló közösségi jogszabályok szerint kell alkalmazni.

A munkanélküli-járadék összegének kiszámítására vonatkozó, valamint a munkanélküli-járadékra jogosultság idejét meghatározó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra e közösségi rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni.

Állami Foglalkoztatási Szolgálat

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a tevékenysége során – az Európai Unió és a Magyar Köztársaság jogszabályaiban foglaltaknak megfelelően – csatlakozásunk után együttműködik az EGT tagállamainak foglalkoztatási szolgálataival, valamint az Európai Koordinációs Hivatallal.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 1.) vegye figyelembe!