ÜGYVÉDKÉNYSZER

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 59. számában (2003. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A jog nem minden esetben bízza az emberek belátására, mikor és mihez veszik igénybe az ügyvédi segítséget. Vannak olyan esetek, amikor kötelező ügyvédhez fordulni. Ilyenkor az ügyvéd közreműködése egyrészt feltétele, másrészt garanciája a jogszerűségnek.

Számos jogszabály írja elő, hogy ügyeink intézéséhez ügyvédi közreműködést kell igénybe vennünk. Ügyvédi képviseletre vagyunk kötelezve például meghatározott esetekben a bírósági eljárásokban, illetve a közjegyzői közokirat alternatívájaként ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni az ingatlan-adásvételi szerződést.

Kötelező jogi képviselet polgári eljárásokban

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályozza azokat az eseteket, amikor a polgári perben kötelező a jogi képviselet. A jogi képviseletre természetesen nem csak ügyvéd (ügyvédi iroda) jogosult.

Jogtanácsosi képviselet

A jogi képviseletet elláthatja például a gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó jogtanácsosa azokban a perekben, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja. Ilyenkor a jogtanácsos tevékenységét munkaviszony keretében fejti ki, így külön meghatalmazására nincsen szükség.

A jogtanácsosok tevékenységét szabályozó törvényerejű rendelet alapján például a jogtanácsos a szervezet dolgozójának képviseletét is elláthatja azokban a munkaviszonnyal összefüggő ügyekben, amelyekben a szervezet és a dolgozó között nincs érdekellentét. A képviselet ellátásának további feltétele a szervezet vezetőjének előzetes hozzájárulása. A jogtanácsos ezekben az esetekben mindig a képviselt személy meghatalmazása alapján jár el.

Eljárás más szervezet képviseletében

A gazdálkodó szervezet, az állami költségvetési szerv, a társadalmi szervezet és az egyesület a különleges szakismeretet igénylő ügyben eseti megbízást adhat más - az előbbiekben felsorolt - szerv jogtanácsosának.

A képviselet ellátásának feltétele

Kötelező jogi képviselet esetében a képviseletet ellátó személynek jogi szakvizsgával kell rendelkeznie.

Korábbi képviseleti szabályok

2003. január 1-jéig a jogi képviselet kötelező volt

- a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a fellebbezést, illetve felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára, valamint

- a törvényben meghatározott egyéb esetben.

Ellenkérelem előterjesztése

Az ellenérdekű fél ellenkérelem előterjesztésére kötelező jogi képviselet nélkül volt jogosult, de csatlakozó fellebbezést vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet ő is csak jogi képviselő közreműködésével nyújthatott be.

Képviselet 2003. január 1-jétől

2003. január 1-jétől - az Országos Ítélőtábla felállítása következtében - módosultak a képviseletre vonatkozó szabályok is. Ezek szerint kötelező a jogi képviselet

- az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezéssel élő, valamint a csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára,

- az ítélőtábla előtti eljárásban a végzés ellen fellebbezést, csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél esetében akkor, ha a fellebbezett végzés ellen a felülvizsgálat megengedett,

- a Legfelsőbb Bíróság előtti felülvizsgálati eljárásban (a felülvizsgálati kérelmet és a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára is),

- a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezési eljárásban, amelyet a fél az ítélőtábla másodfokú eljárása során hozott végzés ellen terjeszt elő.

Törvény előírása alapján kötelező a jogi képviselet a cég bejegyzésére, illetve a bejegyzés alapjául szolgáló jog, tény, adat változásának bejegyzésére irányuló eljárásban, a választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen előterjesztett kifogás esetén a bíróság előtti nemperes eljárásban stb.

Hiánypótlás, elutasítás

Abban az esetben, ha a fél nem, vagy nem a jogszabályoknak megfelelően gondoskodott a képviseletről, illetve ha a képviselő megbízása valamilyen oknál fogva megszűnik, és a fél nem hatalmaz meg új képviselőt, a bíróság hiánypótlásra hívja fel a felet. Amennyiben ennek a felhívásnak a megszabott határidőn belül a felhívott személy nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet érdemi elbírálás nélkül elutasítja.

Kötelező védelem a büntetőeljárásban

A büntetőeljárásról szóló törvény (emlékeztetőül: 2003. július 1-jéig még az 1973. évi I. törvény hatályos) szabályozza azokat az eseteket, amikor a büntetőeljárásban kötelező a védő részvétele.

Ennek megfelelően kötelező a védelem, ha

- a bűncselekményre a törvény ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel (a feltétel vonatkozásában a bűncselekmény törvény szerinti minősítése az irányadó);

- a terheltet fogva tartják - az őrizetbe vételt kivéve;

- a terhelt süket, néma, vak, kóros elmeállapotú vagy a magyar nyelvet nem ismeri, továbbá

- a büntetőeljárási törvényben meghatározott egyéb esetekben.

Az említett eljárási törvényben meghatározott speciális rendelkezés folytán kötelező a védelem a fiatalkorúak elleni eljárásban, illetve bíróság elé állításuk esetén.

Az ötévi szabadságvesztésnél a bűncselekmény súlya indokolja a védő közreműködését, a fogva tartott, illetve a süket, néma, vak, kóros elmeállapotú, magyar nyelvet nem ismerő terhelt pedig gátolva van a védekezésben.

Kirendelt védő

Abban az esetben, ha a védelem kötelező, de a terhelt (vagy törvényes képviselője, hozzátartozója) mégsem hatalmaz meg védőt, akkor az a hatóság, amelynek eljárása során a védő kirendelésének szükségessége felmerül (nyomozó hatóságok, bíróság), köteles a terhelt részére védőt kirendelni. Ilyenkor védőként csak ügyvéd vagy ügyvédi iroda kirendelésére van lehetőség.

Más személyek védői szerepben

Védő a büntetőeljárásban elsősorban az ügyvéd lehet, meghatalmazás vagy kirendelés alapján, de lehetnek természetesen más személyek is. Például a helyi bíróság előtti vétségi eljárásban a terhelt törvényes képviselője, meghatalmazás alapján nagykorú hozzátartozója is elláthatja a védelem feladatait. A szakszerű védelemre azonban szakképzettségük alapján értelemszerűen az ügyvédek hivatottak.

Ügyvédi ellenjegyzés

Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy

- az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és

- az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik.

Az ellenjegyzésnek nem kell bizonyítania a fenti, második bekezdés szerinti tényeket az olyan aláíró esetében, aki az okiratot külföldön írta alá, és aláírását az erre vonatkozó jogszabályok szerint hitelesítették, vagy akinek az aláírását a közjegyző hitelesítette. Ezt a kivételt az ügyvédnek az ellenjegyzésében minden esetben fel kell tüntetnie.

Fontos szabály, hogy az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével készült, azaz az úgynevezett idegen irat ellenjegyzésére nincs lehetőség. Az ügyvéd az okiratot aláírja, és bélyegzőjével - szárazbélyegzőjével - lepecsételi. Okirati tanúk alkalmazása nem szükséges, arról azonban nyilatkoznia kell, hogy az adott dokumentumot saját maga vagy irodája készítette. Ha bármely jogszabály közokirati formát vagy ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzést követel meg, akkor ezek hiányában az okirat alkalmatlan lesz a kívánt joghatás elérésére.

Ellenjegyzés-köteles okiratok

Gazdasági társaság létesítő okirata

A társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt), illetve már létrejött társaság esetében a szerződés módosítását közjegyző által készített közokiratba, avagy ügyvéd, illetve jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Jogtanácsosként azonban a társaság alapításánál csak az alapítóval, a már létrejött társaságnál pedig csak a társasággal munkaviszonyban álló jogtanácsos járhat el.

Jogkövetkezmények

A közokirati forma vagy az ellenjegyzés hiánya esetén a társaság nem jön létre, mert a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja. A közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos cégbíróság előtti állandó vagy eseti megbízását csatolni kell a kérelemhez.

Szövetkezet alapszabálya

A szövetkezet alapszabályát alapításkor, illetve az alapszabály módosítását a szövetkezet működése során közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

A hitelesítő felelőssége

A közreműködő közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos felel azért, hogy a szövetkezet ügyvezetése az alapszabály, illetve módosítása elfogadásától számított harminc napon belül a társaság bejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelmét a cégbírósághoz benyújtsa.

Erdőbirtokossági társulat alapszabálya

Erdőbirtokossági társulatot legkevesebb két erdőtulajdonos alapíthat. Tíz főnél kevesebb alapító tag a társulatot szerződéssel hozza létre. Egyebekben a társulat alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. Az alapszabályt közjegyzői okiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

Bejelentési kötelezettségek

A társulat alapítását az alapszabály és az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve, illetve a társulati szerződés megküldésével - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak, mégpedig az alapszabály elfogadását, illetve a szerződés létrejöttét követő harminc napon belül. Az említett iratokat ezzel egyidejűleg nyilvántartás céljából meg kell küldeni az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatóságnak. Ha a társulat működési területén védett természeti terület van, az alapszabályt (társulati szerződést) az illetékes természetvédelmi hatóságnak is meg kell küldeni.

Hegyközség alapszabálya

Hegyközséget kell alakítani a településen, ha annak közigazgatási területén legalább ötven hektár árutermő szőlőültetvény van, és ezeket legkevesebb tíz termelő használja. Az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályt közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

Ellenjegyzői feladatok

Az ügyvédnek, közjegyzőnek, jogtanácsosnak ismertetni kell az általa készített, ellenjegyzett alapszabályt a hegyközségi tagokkal.

Nyilvántartásba vételi kérelem

Az alapszabály elfogadását követően a hegyközség székhelye szerint illetékes megyei bíróságnál kérni kell a hegyközség nyilvántartásba vételét.

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár alapszabálya

Önkéntes biztosítópénztárat legalább tizenöt természetes személy alapíthat. A pénztárak alapítását az alakuló közgyűlés határozza meg. A pénztár alapszabályát és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

Kötelező részvétel

Az ügyvéd, jogtanácsos, közjegyző köteles a közgyűléseken részt venni.

Nyilvántartásba vétel iránti kérelem

A nyilvántartásba vételi kérelmet az alakuló közgyűlést követő harminc napon belül kell benyújtani a bírósághoz.

Oktatói munkaközösség alapszabálya

Oktatás céljából a megfelelő képesítéssel rendelkező természetes személyek oktatói munkaközösséget alapíthatnak. A munkaközösség alapításához alapszabály szükséges. Az alapszabályt, illetve annak módosítását ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni, és azt a tagoknak aláírásukkal kell ellátniuk.

A munkaközösség létrejötte

A munkaközösség a cégjegyzékbe bejegyzéssel - az alapszabály aláírásának elfogadása időpontjára visszamenőleg - jön létre.

Társasház alapító okirata

Társasház alapító okiratát és annak módosítását - ideértve a társasház szervezeti-működési szabályzatáról és a közös tulajdonú ingatlanrész külön tulajdonba adásáról szóló határozatot is - közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Bejelentési kötelezettség

A társasház alapítását és az alapító okirat változását ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett be kell jelenteni a földhivatalnak.

Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okiratok

A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.

Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat a bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az "ellenjegyzem" megjelölést. Az ügyvédi ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata.

Több lapból álló okirat

Több lapból álló okirat esetén az okiratnak az azt készítő és ellenjegyző személy kézjegyét minden lapon tartalmaznia kell.

Jogtanácsosi ellenjegyzés

Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet.

Bejegyzésre alkalmatlan okirat

Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen az azt készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.

Elutasítás érdemi vizsgálat nélkül

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzési kérelmet hiánypótlás nélkül el kell utasítani, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratról hiányzik az okirat ellenjegyezése.

Feltételes adómegállapítási kérelem

A Pénzügyminisztérium az adózó kérelmére az általa közölt - jövőben megkötendő szerződésre vagy más jogügyletre vonatkozó - részletes tényállás alapján 60 napon belül megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát, és amennyiben lehetséges, az adóalapot és az adót is.

A feltételes adómegállapítási kérelem az arra előírt nyomtatványon, és emellett kizárólag ügyvéd vagy adótanácsadó ellenjegyzésével nyújtható be. A kérelem díjköteles, a díj mértéke az ügylet tárgya értékének 1 százaléka, de legalább 250 ezer, és legfeljebb 5 millió forint.

Bányászati koncessziós tevékenység átruházása

A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlásának másra történő átruházásának feltétele az illetékes miniszter hozzájárulása. A miniszter a hozzájárulást abban az esetben adja meg, ha az átvevő az átadót terhelő valamennyi szerződési kötelezettség teljesítését átvállalta, és az megfelel a koncessziós tevékenység gyakorlására meghatározott feltételeknek. A hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell az átadót terhelő kötelezettségek átvállalásáról készült közokiratot vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratot.

Meghatalmazás a polgári perben

Ügyvédet (ügyvédi irodát) a bíróság előtti képviseletre megbízással lehet meghatalmazni. * A meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat. A per vitelére szóló meghatalmazás kiterjed a perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a viszontkereset indítását, továbbá a biztosítási intézkedéseket és a végrehajtási eljárást, valamint annak során indított kereseteket, végül az említett eljárások bármelyikében a peres pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételét is. A meghatalmazott képviseleti jogosultságát a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. * A meghatalmazás korlátozása * A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik. * A meghatalmazás megszűnése * A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy a fél halála folytán való megszűnése a bírósággal szemben akkor hatályos, amikor azt a bíróságnak bejelentették, az ellenféllel szemben pedig akkor, amikor vele közölték. * Általános meghatalmazás * Jogi személy a képviselője részére olyan meghatalmazást is adhat, amely azt perek vitelére általánosságban jogosítja fel. Az ilyen általános meghatalmazást nyilvántartásba vétel végett a bíróságnál be kell jelenteni. A nyilvántartásba vett általános meghatalmazás a nyilvántartást vezető bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást. Az általános meghatalmazás visszavonását vagy felmondását a bírósághoz szintén be kell jelenteni. * Helyettesítés * A meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével más ügyvédet vagy ügyvédi irodát is megbízhat

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére