Tőkepiac

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 59. számában (2003. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az uniós tagságunkkal egy időben változnak a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény előírásai is. A befektetők és a befektetési szolgáltatók kiléphetnek a nemzetközi piacra, s itthon is megjelenhetnek a külföldiek.

Külföldi értékpapírok belföldi nyilvános forgalomba hozatala

Külföldi kibocsátó értékpapírjainak belföldi nyilvános forgalomba hozatalához, elismert piacra bevezetéséhez, külföldön forgalomba hozott értékpapír belföldön első ízben egyedileg előre meg nem határozott személyek részére, nyilvános értékesítésre történő felajánlására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélye szükséges.

A magyar uniós csatlakozást követően, amennyiben a kibocsátó székhelye az Európai Unió valamelyik tagállamában van, és az ajánlattevő egyidejűleg - legfeljebb hatvan napon belül - kettő vagy több tagállamban tesz közzé nyilvános ajánlattételt, illetve nyújtja be elismert piacra történő bevezetési kérelmét, akkor az engedélyt a kibocsátó székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága adja meg, amennyiben a nyilvános ajánlattételre, illetve a tőzsdei bevezetési kérelem benyújtására a kibocsátó székhelye szerinti tagállamban sor kerül.

Ha a kibocsátó székhelye szerinti tagállamban nem kívánják meg a tájékoztató előzetes hatósági engedélyezését, a nyilvános ajánlatot tevő személy megválasztja az eljáró hatóságot azon tagállamok illetékes hatóságai közül, amelyekben a nyilvános ajánlattételre, illetve a bevezetési kérelem benyújtására sor kerül, és ahol a tájékoztató előzetes hatósági engedélyezését előírják.

Amennyiben a kibocsátó székhelye nem azoknak a tagállamoknak valamelyikében található, ahol a nyilvános ajánlattételre, illetve a tőzsdei bevezetési kérelem benyújtására sor kerül, az ajánlattevő választja meg az eljáró hatóságot azon tagállamok illetékes hatóságai közül, amelyekben a nyilvános ajánlattételre, illetve a bevezetési kérelem benyújtására sor kerül, és ahol a tájékoztató előzetes hatósági engedélyezését előírják.

Részvény és átváltható kötvény nyilvános forgalomba hozatala esetén, amennyiben a kibocsátó részvényeit a tőzsdére korábban bevezették, és a székhely szerinti tagállamban a tájékoztatót előzetesen engedélyezték, a PSZÁF beszerzi a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának véleményét.

A forgalomba hozatal kezdő napját legkésőbb hét nappal megelőzően a kibocsátónak tájékoztatót kell benyújtania a PSZÁF-hoz, annak hiteles magyar fordításával és a székhelye szerinti, vagy a fentiekben meghatározott felügyeleti hatóság engedélyével együtt. A kibocsátó köteles tájékoztatni a PSZÁF-ot arról, hogy az Európai Unió melyik tagállamában nyújtott be engedélykérelmet, illetve mely tagállamban szándékozik az első engedélykérelem benyújtásától számított hat hónapon belül engedélykérelmet benyújtani.

A tájékoztatóban ki kell térni a magyar befektetők tájékoztatásának módjára, helyére és idejére, a forgalomba hozatali helyek megnevezésére, valamint az értékpapírral kapcsolatos adófizetési kötelezettségre.

A külföldi kibocsátó értékpapírjának belföldi nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására, valamint külföldön forgalomba hozott értékpapír belföldön egyedileg előre meg nem határozott személyek részére, nyilvános értékesítésre történő felajánlására és forgalmazására belföldi befektetési szolgáltató igénybevételével kerülhet sor.

A külföldi kibocsátó által készített, a PSZÁF által engedélyezett vagy elfogadott tájékoztatót a kibocsátó által választott nyelven és magyar nyelven is közzé kell tenni. Külföldi állam által kibocsátott értékpapír esetében a nyilvános forgalomba hozatalhoz tájékoztatót kell közzétenni. Ez utóbbi rendelkezést nem kell alkalmazni az Európai Unió másik tagállama által kibocsátott értékpapír esetében.

A befolyásszerzés közzététele

A nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos mértéket elérő, majd ezt követően minden további ötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék stb.) elérő befolyásszerzést a szerző fél köteles két naptári napon belül a PSZÁF-nak, valamint a részvénytársaság igazgatóságának bejelenteni. A százalékos mértékek megállapítása szempontjából a befolyást szerző fél által korábban megszerzett összes befolyást és az utolsó befolyásszerzést együttesen kell figyelembe venni. Bejelentési kötelezettség áll fenn a befolyással rendelkező befolyásának az ott meghatározott mértékeket elérő csökkenése esetén is. * Befolyásszerzésnek minősül a részvényes által a részvénytársaság más részvényesével kötött olyan megállapodás is, amely alapján * a részvényes jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelőbizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg visszahívására, vagy * a felek kötelezettséget vállalnak a részvénytársaság egységes szempontok szerint történő irányítására. * A bejelentésnek tartalmaznia kell: * a befolyásszerző, illetve az elidegenítő, vagy a befolyásszerzést eredményező megállapodásban részt vevő felek megnevezését, székhelyét (lakóhelyét), cégjegyzékszámát, * az elért befolyás mértékét. * a befolyásszerzést eredményező kapcsolat, vagy a hozzátartozói minőség megjelölését. * A befolyást szerző a bejelentéssel egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi a bejelentés közzétételét. Ha a befolyásszerzésre az említett megállapodással kerül sor, a bejelentési és közzétételi kötelezettség valamennyi felet közösen terheli. * Az ötvenszázalékos befolyás elérését követően a bejelentési és közzétételi kötelezettségnek csak a hetvenöt, illetve a kilencvenszázalékos befolyás elérésekor kell ismét eleget tenni. Ezt a szabályt kell alkalmazni a befolyás csökkenésének bejelentésére, közzétételére is. * Bejelentési és közzétételi kötelezettség áll fenn minden olyan megállapodás esetén is, melynek alapján a befolyás megszerzésére csak a megállapodásban meghatározott későbbi időpontban vagy feltételtől függően kerül sor. A bejelentési kötelezettség határidejét a megállapodás megkötésének napjától kell számítani, és a bejelentésnek, illetve a közzétételnek tartalmaznia kell a befolyás gyakorlásának lehetséges kezdő időpontját és feltételét is. * A bejelentési és közzétételi kötelezettséget a befolyásszerző helyett annak anyavállalata is teljesítheti. * A bejelentés és közzététel elmulasztása esetén a bejelentési kötelezettség teljesítéséig a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok nem gyakorolhatók. * A részvénytársaság alapszabálya előírhatja, hogy a bejelentési és közzétételi kötelezettség a kettő százalékot elérő befolyásszerzés, illetve a befolyás kettő százalék alá csökkenése esetén is fennáll. * Az uniós csatlakozást követően lép hatályba az a szabály, amely szerint a bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb kilenc napon belül a társaságnak a befolyásszerzés tényét közzé kell tennie az Európai Unió valamennyi olyan tagállamában, amelyben részvényeit elismert piacon hivatalosan jegyzik.

Belföldi értékpapírok külföldi nyilvános forgalomba hozatala

Az állampapír kivételével belföldi székhelyű kibocsátó értékpapírjának külföldi nyilvános forgalomba hozatalát, elismert értékpapírpiacra történő bevezetését a PSZÁF-nak be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a PSZÁF részére meg kell küldeni:

- a forgalomba hozatal helyének joga által előírt tájékoztató, illetve információs összeállítás tervezetét,

- az értékpapír mintáját (szövegét) vagy a dematerializált okirat tervezetét.

Belföldi kibocsátó értékpapírja külföldön kizárólag elismert értékpapírpiacon hozható nyilvánosan forgalomba. A kibocsátó a nyilvános forgalomba hozatal helyének joga szerint meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége alapján külföldön nyilvánosságra hozott, illetve a befektetőknek szolgáltatott információkat a PSZÁF-hoz köteles benyújtani az adott elismert piac nyelvén és magyar nyelven.

Forgalomba hozatal uniós tagországban

Az uniós csatlakozásunk után a fentiektől eltérően a belföldi székhelyű kibocsátó értékpapírjának az Európai Unió másik tagállamában történő nyilvános forgalomba hozatalát, elismert értékpapírpiacra történő bevezetését a PSZÁF a belföldi nyilvános forgalomba hozatal szabályai szerint engedélyezi, kivéve ha az ajánlattevő más eljáró hatóságot választ.

Ha ugyanis a belföldi székhelyű kibocsátó az Európai Unió egy vagy egyidejűleg - legfeljebb hatvan napon belül - több tagállamában nyújt be nyilvános ajánlattételre, illetve tőzsdei bevezetésre vonatkozó engedélykérelmet, és a kibocsátó Magyarországon nem kérelmezi értékpapírjai nyilvános forgalomba hozatalát, a kibocsátó választhatja meg az eljáró hatóságot az Európai Unió azon tagállamainak hatóságai közül, ahol a nyilvános forgalomba hozatalra vagy a tőzsdei bevezetésre sor kerül, feltéve hogy az a hatóság a tájékoztató engedélyezését előzetesen megköveteli.

Amennyiben a belföldi székhelyű kibocsátó más eljáró hatóságot választ, az engedélykérelemnek a külföldi felügyeleti hatóság számára benyújtásával egyidejűleg a PSZÁF-hoz köteles bejelenteni a tervezett értékpapír-kibocsátást, és megnevezni az általa választott eljáró hatóságot.

A befektetési vállalkozások szervezeti szabályai

A befektetési vállalkozás kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként vagy fióktelepként, árutőzsdei szolgáltató részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy fióktelepként működhet. A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéjének legkisebb összege: * értékpapír-bizományos esetében ötvenmillió forint, * értékpapír-kereskedő esetében kettőszázmillió forint, * befektetési társaság esetében egymilliárd forint. * Ha a befektetési vállalkozás kettőmilliárd forintot elérő, vagy azt meghaladó értékben kezel magán-nyugdíjpénztári vagyont, saját tőkéjének legkisebb összege kettőszázötvenmillió forint, és a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon kettőmilliárd forintot meghaladó részének egy százaléka. Ha a befektetési vállalkozás saját tőkéje eléri az egymilliárd forintot, a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon növekedésével a saját tőkét tovább nem kell növelni. * Árutőzsdei szolgáltató jegyzett tőkéjének legkisebb összege * részvénytársasági formában, illetve fióktelepként működő árutőzsdei szolgáltató esetében húszmillió forint, * korlátolt felelősségű társasági és szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató esetében tízmillió forint. * A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulásból állhat. (A pénzbeli hozzájárulással esik egy tekintet alá, ha a jegyzett tőkét a befektetési vállalkozás jegyzett tőkén felüli vagyona terhére emelik fel, illetőleg ha a jegyzett tőke összege egyesülés, beolvadás, összeolvadás során alakul ki.) * A jegyzett tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, illetve amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal. Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató esetében a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni. Az uniós csatlakozásunkat követően nem vonatkozik a dotációstőke-követelmény az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepére.

Befektetési szolgáltatók, árutőzsdei szolgáltatók

Befektetési szolgáltatási tevékenységet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - befektetési vállalkozás és hitelintézet folytathat. Befektetési vállalkozás az értékpapír-bizományos, az értékpapír-kereskedő és az értékpapír-befektetési társaság. Külföldi befektetési szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon kizárólag fióktelepe útján folytathat. Az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató határon átnyúló szolgáltatást végezhet majd a magyar EU-tagságot követően.

Fióktelep-létesítés uniós országban

A magyar uniós csatlakozással egy időben lép hatályba az a rendelkezés, amely szerint a befektetési vállalkozás köteles bejelenteni a PSZÁF-nak, ha az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell

- annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a befektetési vállalkozás a fióktelepet létesíteni kívánja;

- a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat;

- a végezni kívánt tevékenységek megnevezését;

- az üzleti tervet;

- a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését;

- a fióktelep címét.

Tájékoztatás

Amennyiben a PSZÁF rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő befektetési vállalkozás irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az Európai Unió érintett tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő befektetési vállalkozással is.

A tájékoztatásban a PSZÁF közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelep által végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó részletes befektetővédelmi szabályokat.

Ha a PSZÁF a tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő befektetési vállalkozással. A határozatot meg kell indokolni.

A tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága írásban tájékoztathatja az érintett befektetési vállalkozást a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről. A fióktelep a tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható, és megkezdheti működését.

A változások bejelentése

Ha a működés során a fent említett információkban, illetőleg a fióktelep által végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó befektetővédelmi szabályokban változás következik be, a befektetési vállalkozás legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a PSZÁF-ot és a másik tagállam illetékes hatóságát.

A PSZÁF tájékoztatja az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban fiókteleppel rendelkező befektetési vállalkozás tevékenységi engedélyét visszavonta.

Határon átnyúló tevékenység

A befektetési vállalkozás, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván befektetési szolgáltatást, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, a PSZÁF-nak előzetesen bejelenti a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket. A PSZÁF a bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a befektetési vállalkozás tervezett tevékenységéről. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő befektetési vállalkozással is. A befektetési vállalkozás a PSZÁF tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg tevékenységét a másik tagállamban.

A bejelentett tevékenységek módosítása esetén a befektetési vállalkozás előzetes írásbeli értesítést küld a PSZÁF-nak és a fogadó tagállam illetékes felügyeleti hatóságának. A PSZÁF tájékoztatja az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban határon átnyúló tevékenységet végző befektetési vállalkozás tevékenységi engedélyét visszavonta.

Fióktelep Magyarországon

Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a PSZÁF-ot, hogy a székhelyén bejegyzett befektetési vállalkozás Magyarországon fióktelepet nyit vagy határon átnyúló szolgáltatást kíván nyújtani, a PSZÁF tájékoztatja a befektetési vállalkozást a tevékenységvégzés feltételeiről, így különösen:

- a hirdetés szabályairól;

- az ügyfelek magyar nyelven történő tájékoztatásának követelményéről;

- az üzletszabályzat tartalmi követelményeiről;

- a megbízások teljesítésére vonatkozó előírásokról.

Kapcsolat az Európai Bizottsággal

A PSZÁF írásban bejelenti az Európai Bizottságnak

- az olyan befektetési vállalkozás számára kiadott tevékenységi engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata (a bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét);

- valamely harmadik országban bejegyzett vállalat által Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozásban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a magyar befektetési vállalkozás a harmadik országbeli vállalat leányvállalatává válik.

A befektetési, illetve az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység engedélyezése

A PSZÁF az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg. Megadhatja az engedélyt határozott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a befektetési szolgáltatási, illetve árutőzsdei szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is. * A PSZÁF engedélye nélkül folytatható ügynöki tevékenység, ha az ügynök az ügyfelek pénzét vagy egyéb eszközeit nem kezeli, és a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállal. Ebben az esetben az ügynök személyét a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles bejelenteni a PSZÁF-nak. * Az uniós csatlakozást követően nem kell beszerezni a PSZÁF engedélyét az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, illetőleg magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően. * A tevékenység feltételei * A befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenység csak a jogszabályban előírt követelményeknek megfelelő * személyi feltételek; * műszaki, technikai, informatikai, biztonsági felszereltség; * az igazgatóság, illetve a taggyűlés által elfogadott szabályzatokban rögzített szervezeti, működési, ügyviteli, számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési eljárások, rendszerek és megoldások * megléte esetén kezdhető meg és folytatható. * A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell * az ügyfelek tulajdonában lévő értékpapírok, pénzeszközök és tőzsdei termékek elkülönített kezelésének; * a megkötött ügyleteknek, illetőleg a vállalt kockázatoknak (pozícióknak); * a jogszabályi előírások és a szabályzatok érvényesülésének; * az alkalmazottak személyes ügyleteinek; * a számítógépes adatrögzítésnek, adatvédelemnek, adatmentésnek és feldolgozásnak * a figyelemmel kísérését és ellenőrzését. * A befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató a szabályzataiban foglaltakat következetesen és átláthatóan köteles alkalmazni. * A befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszereinek alkalmasnak kell lenniük * a mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására; * az ügyfelek szolgáltatóra bízott pénz- és befektetési eszközeinek, valamint tőzsdei termékeinek minden időpontban történő megállapítására; valamint * a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére. * A magyar uniós tagságot követően a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató irányítását a Magyarországon létesítendő főirodában kell biztosítani. * Véleménykérés * Az uniós csatlakozás után a PSZÁF a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tevékenységi engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató * az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy hitelintézet leányvállalata; * az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy hitelintézet anyavállalatának leányvállalata; * ellenőrző részesedéssel rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban vagy hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

Befektetővédelmi Alap

Az úgynevezett biztosított jogosító engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatók, befektetésialap-kezelők és pénzügyi vállalkozások tagságával Befektetővédelmi Alap működik. Az alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfélkövetelésre nem terjed ki az alap védelme.

A befektetővédelem egyenértékűsége

Nem köteles majd az alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, befektetésialap-kezelő és pénzügyi vállalkozás fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK számú irányelve által előírt befektetővédelmi rendszerben.

A PSZÁF engedélye esetén nem köteles csatlakozni az alaphoz harmadik országbeli befektetési szolgáltató, a befektetésialap-kezelő és pénzügyi vállalkozás fióktelepe sem, ha a PSZÁF elbírálása szerint rendelkezik az alap által nyújtott biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel.

A befektetővédelem egyenértékűségének elbírálása során a PSZÁF figyelembe veszi majd különösen:

- a befektetővédelemmel lefedett ügyfélkövetelések körét;

- a befektetővédelemmel érintett ügyfélkört;

- a befektetővédelemmel lefedett ügyfélkövetelések összegét;

- a befektetővédelmi rendszer eljárásrendje alapján a követelések kifizetésének várható időigényét;

- az ügyfélkövetelés érvényesítésének lehetőségét.

Fióktelep önként csatlakozhat majd az alaphoz.

Az alap külföldi befektetővédelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodásokat köthet, információkat cserélhet a befektetők kártalanítására vonatkozóan.

Kártalanítás

Harmadik országbeli befektetési szolgáltató és befektetésialap-kezelő fióktelepe esetében az ügyfélkövetelésekre kizárólag az alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.

Európai befektetési alapok

Sajátos szabályok vonatkoznak majd az uniós csatlakozást követően az európai befektetési alapokra. Az európai befektetési alap olyan nyilvános, nyílt végű alap, amelynek saját tőkéje kizárólag a következő eszközökbe fektethető be:

- tőzsdén vagy más elismert piacon jegyzett értékpapír;

- olyan értékpapír, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapír fél éven belüli, bármely, az a) pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya;

- állampapír;

- befektetési jegy, illetőleg kollektív befektetési értékpapír;

- bankbetét;

- deviza;

- származtatott termék.

A befektetésialap-kezelő kizárólag értékpapír-befektetési alap kezelésével foglalkozhat, ha európai befektetési alapot hoz létre, illetve működtet.

Az európai befektetési alap letétkezelője magyarországi székhelyű, részvénytársasági formában működő hitelintézet, vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe lehet.

Az alapkezelő az európai befektetési alap tőkéjét kizárólag a hatékony portfóliókialakítás céljából vagy árfolyamkockázatok csökkentése érdekében helyezheti el származtatott eszközökbe.

Befektetési alapok

A PSZÁF a befektetésialap-kezelő engedélyének megadásához előzetesen kikéri majd az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt befektetésialap-kezelő * az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy hitelintézet leányvállalata; * az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy hitelintézet anyavállalatának leányvállalata; * ellenőrző részesedéssel rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban vagy hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkezik. * Nem szükséges majd a PSZÁF engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező intézmény által európai befektetési alap tekintetében végzett befektetésialap-kezelési tevékenység folytatásához, illetőleg európai befektetési alap kezelése céljából létrehozott fióktelep létesítéséhez, ha a székhelye szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának európai befektetési alap kezelésére vonatkozó engedélyével rendelkezik. * A Magyarországon bejegyzett befektetésialap-kezelő által az Európai Unió másik tagállamában európai befektetési alap kezelése céljából történő fióktelep létesítése, illetőleg európai befektetési alap kezelésére irányuló befektetésialap-kezelési tevékenység határon át történő nyújtása esetében az Európai Unió más tagállamában történő fióktelep-létesítésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. * Harmadik országbeli befektetésialap-kezelő fióktelepe európai befektetési alap kezelését és magánnyugdíjpénztár számára vagyonkezelést nem végezhet.

Befektetési szabályok

Az európai befektetési alap saját tőkéjének legfeljebb tíz százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó értékpapírjaiba. Azoknak az értékpapíroknak az összesített értéke, amelyek kibocsátóinak értékpapírjaiból az európai befektetési alap saját tőkéjének öt százalékát meghaladó mennyiségű értékpapírral rendelkezik, nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tőkéjének negyven százalékát.

Az európai befektetési alap saját tőkéjének legfeljebb harmincöt százaléka fektethető be az Európai Unió valamely tagállama vagy olyan nemzetközi szervezet által kibocsátott vagy garantált értékpapírba, amelynek az Európai Unió tagállamainak többsége tagja. (Az európai befektetési alap saját tőkéjének harmincöt százalékát meghaladó mértékben fektethet be ilyen értékpapírokba, ha saját tőkéjét legalább hat különböző kibocsátásból származó értékpapírba helyezi, és egyetlen kibocsátásból származó értékpapír sem haladhatja meg a saját tőke harminc százalékát. A kezelési szabályzatban, a tájékoztatóban és valamennyi hirdetményben meg kell nevezni azokat a tagállamokat, amelyek állampapírjaiba saját tőkéjének harmincöt százalékát meghaladóan fektetett be vagy kíván befektetni.)

Az európai befektetési alap saját tőkéjének legfeljebb huszonöt százaléka fektethető be egy kibocsátó által kibocsátott jelzáloglevélbe.

Az európai befektetési alapba csak olyan befektetési jegy vagy kollektív befektetési értékpapír helyezhető el, amelyet európai befektetési alap, illetve ennek az Európai Unió valamely tagállamában létrehozott megfelelője bocsátott ki. Az ilyen értékpapírok összesített értéke nem haladhatja meg az európai befektetési alap saját tőkéjének öt százalékát.

Befolyásszerzési korlát

Az európai befektetési alap nem szerezheti meg egy kibocsátó szavazati jogot biztosító részvényeinek olyan hányadát, amely jelentős befolyást biztosítana az alap számára. Az európai befektetési alap egy kibocsátó szavazati jogot nem biztosító részvényeinek, illetve egy kibocsátó által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak legfeljebb tíz százalékát szerezheti meg. E korlátozást nem kell alkalmazni az állampapírok, illetőleg állam által garantált értékpapírok esetében.

Befektetési jegy

Az európai befektetési alap befektetési jegye az Európai Unió valamennyi tagállamában forgalmazható. Az alapkezelő köteles gondoskodni arról, hogy az Európai Unió másik tagállamában megfelelő forgalmazóhelyek álljanak rendelkezésre a befektetési jegyek eladására, visszavásárlására, a befektetési jegyek tulajdonosai számára történő kifizetések lebonyolítására.

Az alapkezelő köteles gondoskodni arról, hogy az európai befektetési alap kezelési szabályzata, valamint az európai befektetési alap által közzétett rendszeres és rendkívüli tájékoztató az adott ország hivatalos nyelvén a befektetők rendelkezésére álljon.

Ha egy európai befektetési alap befektetési jegyeit az Európai Unió másik tagállamában kívánja forgalmazni, erről értesíti a PSZÁF-ot és a másik tagállam illetékes hatóságát. Az Európai Unió másik tagállamának illetékes hatósága számára meg kell küldeni:

- a PSZÁF igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap európai befektetési alap;

- az alap kezelési szabályzatát;

- a tájékoztatót;

- amennyiben rendelkezésre áll, a legutolsó éves beszámolót és az azt követő féléves jelentést; valamint

- azon megállapodásokat, amelyek igazolják, hogy a befektetési jegyek forgalmazása az adott tagállamban biztosított.

Az európai befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazása az Európai Unió másik tagállamában az értesítés elküldését követő két hónap elteltével kezdhető meg, kivéve ha az érintett tagállam illetékes felügyeleti hatósága határozatban állapítja meg, hogy azok nem felelnek meg a törvényi előírásoknak.

Kollektív befektetési értékpapír

Az Európai Unió másik tagállamában létrehozott európai befektetési alap, vagy annak megfelelő kollektív befektetési forma az általa kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt - a PSZÁF előzetes értesítésével - Magyarországon forgalomba hozhatja. A kibocsátó köteles gondoskodni a forgalmazás feltételeinek folyamatos biztosításáról, illetőleg arról, hogy a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a rendszeres és rendkívüli jelentés magyar nyelven a befektetők rendelkezésére álljon.

A PSZÁF a részére megküldött értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül a forgalmazást megtilthatja, ha nem látja biztosítottnak a feltételek meglétét.

Az összeállítást készítette:

Fióktelep felügyelete

Ha az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetésialap-kezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóház fióktelepe megsérti a Magyarországon mint EU-tagállamban hatályos előírásokat, illetve a PSZÁF hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a PSZÁF felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére. * Ha a fióktelep a felszólításnak nem tesz eleget, a PSZÁF értesíti az Európai Unió tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetőleg kezdeményezi, hogy az illetékes felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést. * A PSZÁF közvetlenül is intézkedhet a Magyarországon hatályos előírások megsértése esetén, illetve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a tőkepiac stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. A PSZÁF-nak a prudenciális szabályok esetén tett közvetlen intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja, és annak jogosságát utólagosan mérlegeli

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére