Tisztító iparág

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 59. számában (2003. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Évente Magyarországon 70-75 ezer tonna szennyest visznek mosodákba, ebből a lakosság 2100-2200 tonnát. Az ágazat sokáig e körből "élt". Csak hát az 1980-as évek végén - a díjak drasztikus emelkedésének hatására - mind kevesebben mentek a Patyolatba, a megrendelések zsugorodását pedig a szakma nem tudta pótolni a közületeknek végzett munkákkal. Ma is sok a kihasználatlan kapacitás.

Mosás, vasalás vállalkozásban

A privatizáció a magyarországi tisztítós szakmát sem kerülte el. A magánosítási folyamat már jó pár éve lezárult, ma mintegy 750-800 vállalkozás foglalkozik textilmosással, -tisztítással. Az adatok hozzávetőlegesek, a szakmáról ugyanis 1987 óta nem készül pontos statisztika. Az ágazatról a legtöbbet a Textiltisztító Egyesülésnél tudnak. (Az érdekvédelemre és koordinációra vállalkozó szervezet - amelyet 12 éve 40 vállalkozás hozott létre - a teljes szakma 50-60 százalékát fedi le.) Felmérésük szerint jelenleg Magyarországon 60 ipari mosoda működik, mintegy 140 tonna/műszak kapacitással. Az egészségügyi mosodák száma 80-90, ezek műszakonként 100 tonnát vállalhatnak, a 30-40 szállodai pedig 25-30 tonna ruhaneműt képes - szakzsargonban - megmunkálni.

Árverseny és minőség

Az elmúlt két évtizedben alapvetően megváltozott a szolgáltatást igénybe vevők köre és száma. A mosás alágazat meghatározó megrendelője 12 évvel ezelőtt még a lakosság volt 60-80 százalékkal, ám az innen származó igény mára 5-6 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan azonban megnőtt az ipari mosodákban kitisztított kórházi textília mennyisége. A tendencia, a szakemberek szerint, folytatódni fog, mert számos kórházi "puceráj" - az elavult géppark miatt - gazdaságtalanul működik, innen - várhatóan - az ipari mosodákba kerül majd át a szennyes. Az egészségügyi tisztítók többsége költségvetési üzemek tulajdonában maradt.

A kilencvenes évek elején a magánosításkor a legtöbb mosodát feldarabolva értékesítették. Elsőként a fióküzleteket adták el, mivel ezek könnyebben elkeltek, hiszen bármilyen más kereskedelmi célra is hasznosíthatóak voltak.

Magyarországon évente 70-75 ezer tonna szennyest visznek mosodába, ám ebből a lakossági ruhanemű mindössze 2100-2200 tonna. Ez okozza a szakma egyik alapvető problémáját. A szektort - 30-40 éve - a lakosság kiszolgálására építették ki. Az 1980-as évek végén - alapvetően a díjak ugrásszerű emelkedésével párhuzamosan - minimálisra zsugorodott a "házi" megrendelés, amit a szakma nem tudott pótolni a közületeknek végzett munkákkal; jelentős lett a kapacitástöbblet. (A Patyolat Vállalat 1988-ig állami támogatást - egy forint mellé négyet - kapott azért, hogy a vállalási árai mérsékeltek maradjanak, s minél szélesebb kör férhessen hozzá a kínált szolgáltatásokhoz. Később adókedvezmény befolyásolta a fogyasztói árat. Tizenkét éve szabad a piac, így az ár is, ami úgy megugrott, hogy sokaknak már megfizethetetlen. Ma például olcsóbb megvásárolni egy - kötelezően kitisztított - zakót valamelyik használtruha-turkálóban, mint egy sajátot a pucerájba adni.) A szolgáltatók között erősödött a verseny, sokuk a vevőkör megtartása, bővítése érdekében csökkentette az árakat, ami gyakran a minőség romlásával járt, jár együtt. Az egyesülésben állítják: ez csak a vállalkozások kisebbik részére igaz.

A szakma másik ágazatának, a vegytisztításnak a legfőbb megrendelője - 50-55 százalékban - továbbra is a lakosság maradt. Az egyesülés számításai szerint a "megmunkált" éves mennyiség 9-10 ezer tonna. E területen 80 jogi személyiségű társaság - közülük jó néhány több üzemmel és szalonnal is - tevékenykedik. Kisebb műhelyből 350-400 van. A fővárosi bevásárlóközpontban ma már tisztítóhálózatok is várják a megrendelőket.

Folyamatosan rontotta az iparág gazdasági helyzetét a megfizethető árú automata mosógépek elterjedése: otthon mosni olcsóbbá vált, mint tisztíttatni. (Jelenleg pedig újabb terhet rak a szakmára, hogy e szolgáltatás általános forgalmi adója 12-ről 25 százalékra emelkedett, ami miatt tovább kell srófolni az amúgy sem olcsó vállalási tarifákat.)

A szakemberek szerint nálunk is szükség volna néhány, a meglévőknél lényegesen nagyobb kapacitású, teljesen automatizált mosodára. Ezzel lehetne ugyanis az önköltséget mérsékelni, vagyis olyan tarifát kérni, amely versenyképes az otthoni mosás költségeivel. (Az egyesült államokbeli nagymosodákban alacsonyabb az önköltség - olcsóbb egy kiló ruha tisztítása -, mint nálunk, holott ott drágább az energia, a helyiségbér és a munkaerő is.)

Magánosítás darabolás után

A patyolatok szétdarabolása után több, ma is működő regionális cég alakult meg. (A Fővárosi Patyolat Vállalat is megszűnt, pedig a kilencvenes évek elején jelentkezett egy amerikai társaság, amelyik a magyar céggel társulva széles lakossági hálózatot hozott volna létre. A befektető adta volna a korszerű gépeket, a Patyolat a helyiségeket, a szakembereket és a vezetést. A vagyonügynökségnek azonban akkor fontosabb volt a gyors bevétel, így az üzlet kútba esett.) A Tetravent Kft. 93 százalékos tulajdonában van a 180 millió forint jegyzett tőkéjű Miskolci Patyolat Rt., amely az ország második-harmadik legnagyobb tisztítóvállalkozása, árbevétele több mint félmilliárd forint évente. Az Egri Patyolat Kft. 32 millió forintos jegyzett tőkével, mintegy 120 millió forint éves árbevételt produkál. A Győri Patyolat Kft. 37 milliós alaptőkével hasonló eredményeket ér el. A 40 millió forint alaptőkéjű Nyírségi Patyolat Rt. évente mintegy 200 millió forint forgalmat könyvel el.

A 624 millió forint jegyzett tőkéjű Centrál Mosodák Rt. Magyarország legnagyobb textiltisztító hálózatát üzemelteti. A céget a honvédségi ruházat tisztítására hozták létre 1945-ben, 1992-ben alakult át részvénytársasággá, a Honvédelmi Minisztérium a 100 százalékos tulajdonos. A felügyeletet 2002 júliusa óta az ÁPV Rt. gyakorolja.

A társaság tíz üzemében mintegy 750 alkalmazottal - Budapesten, Pápán, Zalaegerszegen, Tatán, Balatonkenesén, Marcaliban, Pécsett, Gyöngyösön, Táborfalván és Kalocsán - évente mintegy 13 millió kilogramm szennyest mosnak ki, 730 ezer kilogramm felsőruházatot meg takarót vegytisztítanak. A megrendelő kérésére kijavítják a ruhákat, és házhoz is szállítják. Árbevételük évek óta 1,6-1,7 milliárd forint körül mozog. Megbízásaik 27 százalékát a honvédség, 3 százalékát más fegyveres erők, a többit az egyéb közületek adják.

A társaság technológiai gépparkja - a magyar szakmai átlagtól eltérően - nyugati színvonalú, amelyben megtalálhatók a legfejlettebb technikát képviselő, számítógép vezérelte "mosóutcák", a legkényesebb igényeket is kielégítő vasalóberendezések, a környezetkímélő vegytisztító gépek, az Európában is ritkaságnak számító ágybetétmosó gép, valamint a speciális ruházati sterilező- és csomagológép-rendszerek.

A 118 millió forint jegyzett tőkéjű, évente több mint 800 millió forint árbevételű, 149 alkalmazottat foglalkoztató Salesianer Miettex Magyarországi Kft. 1990 végén alakult, s jelenleg második a tisztítópiacon. A társaság 95 százalékban a Salesianer Miettex Mietwaschevertriebs GmbH-é, a többi a menedzsmenté.

A cég anyavállalata által alapított Attila Hun Kft. 1996 májusában vásárolta meg a Fővárosi Patyolat Vállalat kezelésében lévő, egészségügyi mosodaként nyilvántartott kelenföldi üzemegységet. A gépparkot lecserélték, új, textilkímélő eljárásokat vezettek be. A fizikailag és kémiailag teljesen tiszta gőz előállítására Magyarország egyik legmodernebb berendezését építették be 1999-ben.

Az 1952-ben alapított Fővárosi Patyolat Vállalatnak fénykorában több mint 200 üzlete volt. A szalonokból 1985-ben leányvállalatot alapítottak, amely - Harmat Textiltisztító néven - 1990 januárjától korlátolt felelősségű társaság. A cég ma magyar kézben van. Budapesten öt tisztítószalonjuk és három felvevőhelyük van. A társaság jegyzett tőkéje 12,2 millió forint, árbevétele 2001-ben 117,5 millió forint volt. Fő tevékenységük a mosás, a festés, a vegy-, a szőnyeg-, a bőr- és a tolltisztítás. Négy vállalási határidővel dolgoznak, a legrövidebb hat óra: ilyenkor egy nadrág vagy szoknya gyorstisztításáért ezer forintot kérnek. A hagyományos, legtöbbek által kért határidő a 72 óra.

Önkiszolgáló szalonok

A Liliom szalon az elsők között vezette be a zsetonos rendszert: öt-nyolc kilogramm ruhanemű mosása, centrifugálással - szárítógép-használattal - 1840 forintba kerül. Viszont csak az alkalmazottak vasalhatnak, például lepedőt 140, inget 285 forintért. A zsetonos mosás még nem terjedt el Magyarországon, a szolgáltatók azonban bíznak a fellendülésében.

A Harmat Kft. csepeli szalonjában nyolc, a budai és békásmegyeri üzletében három-három "önkiszolgáló" mosógép vehető igénybe. Egy gépmenet - három-öt kilogramm ruha - normál mosószerrel 960 forintba kerül, az öblítőért és a keményítőért ismét fizetni kell, akárcsak a gépi simításért, valamint a szárításért. Ez utóbbi negyedóránként 480 forint. A vasalást darabáron számolják, a szimpla lepedő 120, a dupla viszont 160 forintba kerül.

A legújabb francia szolgáltatók, a Fideál Magyarország Kft. az Auchan üzlethálózatban, az 5ASec Central Europe Kft. pedig a Cora hipermarketekben üzemeltet gyorstisztítókat. A felsőruházati termékek tisztítását 90 percre vállalják, darabonként 450 forintért, ezzel felére csökkentették a piaci árakat, ráadásul a szolgáltatás azért is mind népszerűbb, mert a nagybevásárlás ideje alatt végeznek is. A gombokért, csatokért, habszivacs válltömésért, cipzárért gyakorlatilag sehol nem vállalnak felelősséget. A 30 napon túli tárolásért pedig külön díjat számolnak fel.

A TopClean háztól házig szállítással is vállal tisztítást, a szolgáltatás oda-vissza úttal 1450, csak hazavitellel pedig 850 forintba kerül. A Harmat Kft. az oda-vissza útért 2000 forintot kér.

EU-direktívák

Az 1999-ben kibocsátott EU-direktíva maximálta a tisztítóipar legfontosabb alapanyagának, a perklóretilénnek a kibocsátási határértékét. A ruhatisztításra vonatkozó magyar törvényi szabályozás szó szerint átvette ezt, ám még mindig számos olyan kisvállalkozás van, amely nem rendelkezik korszerű, zárt technológiájú vegytisztító gépparkkal.

A régi mosógépek csak 2007-ig üzemelhetnek, de addig is környezetvédelmi bírságot kell fizetni utánuk. (Elképzelhető, hogy a használt, ám mérő nélküli gépeink exportja 2007 után megugrik olyan országokba, ahol az illékony szerves vegyületekre vonatkozó EU-szabályok még nem lesznek kötelezőek.)

A vegytisztításban a környezetterhelést szabályozó értékhatárok betartása nehezebbnek ígérkezik. A paragrafusok értelmében a gépek oldószervesztesége legfeljebb 2 százalékos lehet. Az öregebb eszközöknél ez megoldhatatlan. A magyar géppark pedig igencsak elavult, átlagosan 15-20 éves. A teljes csere - becslések szerint - 1,5-2 milliárd forintba kerülne.

A hohensteini Textilkutató Központ szerint az otthoni mosásnál 30 liter víz kell 1 kilogramm fehérneműhöz, a szennyvízzel együtt távozik még cirka 59 gramm mosó- és öblítőszer is. Az ipari mosásnál viszont vízből ennek kevesebb mint 2-3 százalékát, mosó- és öblítőszerből pedig 10 százalékát használják fel.

Szegényes az utánpótlás

Magyarországon a textiltisztításban - a textiliparhoz hasonlóan - az alkalmazottak jelentős részének - mintegy 4000 dolgozónak - a fizetése alig haladja meg a minimálbért. Az itt foglalkoztatottaknak a bére nem éri el a más szolgáltatási területen tevékenykedők átlagjövedelmének a 80 százalékát.

Az ágazatban a jövedelmezőség alacsony. Az eredményesen dolgozó cégek eszközarányosan mintegy 5-6, árbevételarányosan alig 1,5-2 százalékos nyereséget könyvelhetnek el. Ez pedig kevés a béremeléshez. A tisztítóknak nem érdekük a kvalifikáltabbak foglalkoztatása. A fiatalok számára nem vonzó ez a pálya. Az oktatás jelenleg nappali, esti és levelező formában történik, kevés jelentkezővel. Felsőfokú képzés egyelőre nincs.

A ruhák kimossák magukat?

A közeli jövőben a használt ruhákat nem kell többé kimosni - a piszkot ehelyett megetetik. Legalábbis A. Fowler professzor (University of Massachusetts, Dartmouth, USA) ezt állítja. Tudóstársaival együtt olyan szálasanyagot fejlesztettek ki, amelyet átitattak egy speciális baktériummal. A genetikailag módosított baktériumok "felfalják" az izzadságot, a szagokat és más szennyeződéseket. * Hogy működik a folyamat? A kutatócsoport egy zseléállagú masszát, amely tele volt E.-coli baktériummal (Escherichia coli), elhelyezett olyan növényi szálak üregeiben, amelyek alkalmasak textíliák előállítására. A baktérium "otthon" érezte magát. Amikor új táplálékot adtak a rendszerhez - izzadság vagy egyéb szennyeződések formájában -, akkor az életfunkciói felerősödtek egy ideig. Fowlers szerint az E.-coli baktérium meglehetősen ártalmatlan, bár további vizsgálatok szükségesek a tömeggyártás megkezdése előtt. Fontos, hogy más baktériumok ne érezzék ilyen otthonosan magukat ebben a kitűnő táptalajban. A baktériumoknak persze tovább kell jutniuk a tisztító perióduson, és a gépi mosást is ki kell bírniuk. Fowler a cipőipart tekinti az első komoly felhasználónak. Forrás: Textiltisztítá

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére