KÖNYVVIZSGÁLAT A CÉGEKNÉL

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 59. számában (2003. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A könyvvizsgáló a cég törvényes működésének egyik biztosítéka. Nem mindenki számára világos azonban, milyen esetekben kell könyvvizsgálót megbízni, s milyen feladatokra vehető igénybe a vállalkozásnál tartós megbízással működő könyvvizsgáló.

Általában a cég dönti el, foglalkoztat-e könyvvizsgálót. Vannak azonban bizonyos, jogszabályban meghatározott esetek, amikor kötelező könyvvizsgálót választani, illetve kijelölni.

A könyvvizsgálat célja

A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) előírásai szerint készült, és ennek megfelelően valós képet ad a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint működésének eredményéről.

A könyvvizsgálók személyére vonatkozó szigorú felelősségi és összeférhetetlenségi szabályok garantálják, hogy a könyvvizsgálók függetlenek legyenek a társaságtól, s ne lehessen őket befolyásolni. A könyvvizsgáló függetlensége - annak ellenére, hogy a könyvvizsgálót a társaság legfőbb szerve választja, és a társaság ügyvezetése köt vele megbízási szerződést - biztosítékot jelent a társaság hitelezői, a társasággal kapcsolatban álló személyek számára, hogy a társaság pénzügyi-számviteli szempontból törvényesen működik.

Kötelező könyvvizsgálat

A könyvvizsgáló kötelező választásának esetei főként garanciális jellegűek, amelyek a forgalom biztonságát és a hitelezők érdekeinek védelmét a számviteli előírásokat ismerő és alkalmazni tudó szakemberek állandó és kötelező ellenőrzése mellett igyekszenek biztosítani.

Kötelező könyvvizsgálót választani

- minden kettős könyvelést vezető vállalkozásnál, amennyiben az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladta az ötvenmillió forintot;

- a takarékszövetkezetnél;

- a konszolidálásba bevont vállalkozásnál (az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás);

- az anyavállalatnál az összevont (konszolidált) beszámoló tekintetében;

- a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél;

- annál a vállalkozásnál, amelyik a megbízható és valós összkép kialakítása érdekében eltér a törvény szabályaitól (ha jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek a nettóárbevétel-adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és - ha van - a megelőző [első] üzleti év éves [éves szintre átszámított] nettó árbevételét kell figyelembe venni);

- a kötvényt kibocsátó vállalkozásnál;

- a részvénytársaságnál;

- a korlátolt felelősségű társaságnál, amennyiben a törzstőkéje mértéke az ötvenmillió forintot meghaladja;

- az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál; valamint

- a közhasznú társaságnál.

Kötelező eseti könyvvizsgálat

A kötelező könyvvizsgáló-választáson kívül is vannak olyan esetek, amikor a cégnek könyvvizsgálót kell igénybe vennie. * Gazdasági társaságok átalakulása * A gazdasági társaságok átalakulásakor a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval és - ha a gazdasági társaságnál ilyen működik, a felügyelőbizottsággal is - ellenőriztetni kell. A gazdasági társaság könyvvizsgálója azonban erre nem jogosult. Emellett a létrejövő gazdasági társaság könyvvizsgálójává a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. * Az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok döntése alapján a vagyonmérleg-tervezetek ellenőrzése során azonban valamennyi gazdasági társaság esetében ugyanaz a független könyvvizsgáló eljárhat. * Apport a részvénytársaságoknál * Nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén - részvénytársaság esetében - az alapító okirathoz mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését - ezzel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás értéke összhangban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével -, valamint a könyvvizsgáló által alkalmazott értékelési szempontok ismertetését. * Értékpapír nyilvános forgalomba hozatala * A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a gyorsjelentést az üzleti év és félév végét követő negyvenöt napon belül, az éves jelentést - könyvvizsgáló által is felülvizsgálva - az üzleti év végét követő százhúsz napon belül köteles elkészíteni. Fel kell hívni a befektetők figyelmét arra, hogy a gyorsjelentésben közölt adatok nem auditált beszámolón alapulnak. * Gazdasági kamarák gazdálkodása * Az ellenőrző bizottság köteles a gazdasági kamara gazdálkodását legalább évenként független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni. * Éves beszámoló ellenőrzése tőketársaságoknál * A tőketársaság, valamint az alapkezelő a tőketársaság, illetve az alap éves beszámolójának ellenőrzésére a Hpt. szabályai alapján vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében vagy befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében nyilvántartásba vett könyvvizsgálót köteles megbízni.

A könyvvizsgáló személye

Kamarai tagság

Könyvvizsgálót - akár kötelező a választása, akár az a társaság szabad elhatározásától függ - csak a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő könyvvizsgálók közül lehet választani. A nyilvántartásban pedig a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjai, illetve a kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaságok szerepelhetnek.

Büntetlen előélet, könyvvizsgálói oklevél

Lényeges, hogy kamarai tagok csak büntetlen előéletű és okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező személyek lehetnek.

A személyi felelős kijelölése

A társasági törvény szerint, ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, ki kell jelölni azt a munkavállalóját is, aki a könyvvizsgálatért személy szerint felelős.

Összeférhetetlenség

A könyvvizsgálókra előírt feltételek fennállása esetén sem lehet azonban gazdasági társaságnál könyvvizsgáló

- a társaság alapítója, tagja, részvényese,

- vezető tisztségviselője,

- felügyelőbizottsági tagja,

- az előzőekben felsoroltak közeli hozzátartozója, továbbá

- társaság munkavállalója, a munkaviszony megszűnésétől számított három évig.

Gazdálkodó szervezet könyvvizsgáló

Amennyiben a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, akkor ezeket a szabályokat a társaság minden tagjára, vezető tisztségviselőjére, vezető állású munkavállalójára egyaránt alkalmazni kell.

Tevékenységi tilalom

A könyvvizsgálatért felelős személy a társaság számára semmilyen más munkát nem végezhet.

A megbízatás időtartama, újraválasztás

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó társaságoknál a könyvvizsgálót határozott időre, de legfeljebb öt évre lehet választani - illetve a létesítő okiratban kijelölni. A törvény azt azonban nem tiltja, hogy ugyanazt a személyt vagy gazdálkodó szervezetet a határozott idő letelte után újraválasszák.

Szerződéskötés a könyvvizsgálóval

A könyvvizsgálóval a megválasztását (kijelölését) követően - mint arra a korábbiakban már utaltunk - a gazdasági társaság ügyvezetése köt megbízási szerződést a polgári jog általános szabályai szerint.

A könyvvizsgálói képesítés megszerzésének feltételei

Az okleveles képesítés feltétele * pénzügyi, számviteli felsőoktatási intézmény diplomája, * mérlegképes könyvelői képesítés, * okleveles könyvizsgálói vizsga letétele, * legalább hároméves szakmai gyakorlat. * A kamara által kibocsátott könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezők névsorát tartalmazó névjegyzéket a Pénzügyi Közlönyben évente közzéteszik.

A könyvvizsgáló feladatai

A társasági törvény szerint a könyvvizsgáló elsődleges feladata

- a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének, eredménykimutatásának és kiegészítő mellékletének valódiságát és jogszerűségét ellenőrizni, emellett

- a könyvvizsgáló a gazdasági társaság legfőbb szerve elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak;

- annak ellenőrzése, hogy a vizsgált társaság betartja-e a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásait;

- elemzések készítése a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint

- a társaság adózásának ellenőrzése (nem részletes adóellenőrzés, csak az adózás, az adózási szabályok betartásának az általános könyvvizsgálati módszerekkel való vizsgálata).

A fentiekben meghatározott feladatok között különösen fontos a számviteli törvény szerinti beszámoló ellenőrzése, és arról a társaság legfőbb szerve előtt a könyvvizsgálói vélemény ismertetése. A könyvvizsgáló a beszámolót záradékkal látja el.

A beszámoló előterjesztése

A beszámolót a könyvvizsgálói záradékkal vagy az írásos elutasítással kell a társaság (vállalkozás) legfőbb szerve elé (taggyűlés, közgyűlés) terjeszteni.

A könyvvizsgálói vélemény kötelező meghallgatása

A beszámolóról készített könyvvizsgálói jelentést a társaságnak nem kötelező elfogadnia, de a jelentés meghallgatása nélkül a társaság döntéshozó szerve érvényes határozatot nem hozhat. A jelentést a társaság legfőbb szervének ülésén természetesen az azt készítő könyvvizsgáló ismerteti. Ennek megtörténtét az ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

A fentieknek azért nagy a jelentőségük, mert a könyvvizsgáló véleményének kötelező meghallgatását követően tett intézkedésekért való felelősségnél ugyanis a döntéshozók már nem hivatkozhatnak a véleményben szereplő megállapítások, tények, valamint figyelemfelhívások ismeretének hiányára.

Újabb könyvvizsgálói záradék

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a társaság legfőbb szerve ülésén olyan döntést hoz, amely nagymértékben megváltoztatja a mérleget (például osztalék fizetéséről hoznak határozatot). Ilyenkor a könyvvizsgálónak újabb záradékot kell készítenie.

Letétbe helyezés

A legfőbb szerv által elfogadott beszámolót a könyvvizsgálói záradékkal együtt letétbe kell helyezni a vállalkozás székhelye szerinti cégbíróságnál. A letétbe helyezett beszámoló adatai nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, másolatot készíthet róluk. A letétbe helyezéssel egyidejűleg a beszámoló egy példányát közzététel céljából az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához is meg kell küldeni. E kötelezettségek határideje a társaságok jelentős részénél a tárgyévet követő május 30. A közzététel díja 3000 forint, amelyet az Igazságügyi Minisztérium által rendszeresített csekken lehet befizetni, avagy a minisztérium bankszámlaszámára átutalni.

Könyvvizsgálói jogosítványok, kötelezettségek

A könyvvizsgálót feladatai ellátásához rendkívül széles körű tájékozódási, iratbetekintési és felvilágosításkérési jogosítványokkal ruházza fel a társasági törvény.

Betekintési, tájékozódási jogok

Az említett felhatalmazás alapján a könyvvizsgáló

- betekinthet a gazdasági társaság könyveibe,

- a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, illetőleg

- a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja.

A részvétel joga

A könyvvizsgáló mindezek mellett részt vehet - mégpedig tanácskozási joggal - az ügyvezető szerv és a felügyelőbizottság ülésein is, amennyiben arra meghívják, illetve ha részvételét a könyvvizsgáló kéri. Erre irányuló kérelmét csak különösen indokolt esetben lehet visszautasítani. Vita esetén a visszautasítás indokairól a társaság legfőbb szerve dönt - a könyvvizsgáló kérelmére.

Kötelező jelenlét a társaság legfőbb szervének ülésén

A könyvvizsgálónak a társaság működésével kapcsolatos széles körű ellenőrzési feladataihoz az a kötelezettség is járul, miszerint köteles részt venni a társaság legfőbb szervének ülésén.

Tájékoztatási kötelezettség

A könyvvizsgáló az általa tapasztalt hiányosságokról köteles a társaság megfelelő szervét tájékoztatni, szükség esetén a társaság legfőbb szervének az összehívását kezdeményezni az arra jogosultnál.

Jelentős vagyonvesztés

Különösen érvényes ez a társaság vagyonának jelentős csökkenése, illetve a társaság jelentős vagyonvesztésének veszélye esetén. Ennek mértékét a törvény nem határozza meg, s a könyvvizsgáló mérlegelésére bízza, hogy mit tekint jelentős vagyonvesztésnek.

Eljárás a társaság érdekeivel ellentétes tevékenység, mulasztások esetén

A könyvvizsgáló a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok mulasztásakor vagy a társaság szempontjából nem megfelelő tevékenykedésekor - felelősségük megállapítására - köteles kezdeményezni a társaság legfőbb szerve ülésének összehívását.

A cégbíróság megkeresése

Ha a könyvvizsgáló kezdeményezése ellenére a legfőbb szervet nem hívják össze, illetve a társaság törvényes működése érdekében az ülésen nem hozzák meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló emiatt az illetékes cégbírósághoz fordulhat.

Titoktartási kötelezettség

A könyvvizsgáló köteles üzleti titokként kezelni a társaságról a feladatai elvégzése közben tudomására jutott információkat.

Kamarai etikai eljárás a könyvvizsgálóval szemben

A kamara etikai eljárást indít azzal a könyvvizsgálóval szemben, aki * etikátlan magatartást tanúsít, * megszegi a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásából eredő kötelezettségét, valamint * gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt vagy esetleg szándékosan nem az irányadó jogszabályok szerint végzi a tevékenységét. * Az etikai eljárás eredményétől függően a tag kizárható a kamarából, ami egyben a könyvvizsgálói tevékenység megszűnését vonja maga után.

A könyvvizsgáló felelőssége

Ha a könyvvizsgáló a társasággal kötött megbízási szerződést megszegi, a Polgári Törvénykönyv szerződéses felelősségre vonatkozó szabályainak megfelelően felelősségre vonható. A könyvvizsgálóval szemben közvetlenül is felléphetnek a károsult hitelezők, mégpedig a Polgári Törvénykönyv kártérítési felelősségi szabályai szerint.

Amennyiben pedig a könyvvizsgáló a könyvvizsgálat szakmai etikai szabályit sérti meg, akkor ellene a Magyar Könyvvizsgálói Kamara indít eljárást.

A könyvvizsgálói megbízatás megszűnése

A könyvvizsgálói megbízatás megszűnik

- visszahívással,

- a könyvvizsgáló felmondásával,

- a könyvvizsgálóval kötött szerződésben meghatározott időtartam lejártával, illetve

- törvényben szabályozott kizáró ok beálltával.

A könyvvizsgálói tisztség megszűnhet a társaság legfőbb döntéshozó szervének a könyvvizsgáló visszahívásáról hozott döntése alapján, ami az ügyvezetés számára azt jelenti, hogy fel kell mondani a könyvvizsgálóval kötött polgári jogi szerződést.

Ha a könyvvizsgáló mondja fel a megbízást, a felmondás feltételeire egyrészt a Polgári Törvénykönyv általános, valamint az adott jogviszonyra (megbízásra) vonatkozó különös szabályok érvényesek, másrészt a könyvvizsgálóval kötött szerződés erre az esetre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

Megszűnik végül a könyvvizsgálói tisztség a határozott idejű megbízás vagy más szerződéses jogviszony idejének lejártával, amennyiben azt nem hosszabbítják meg, illetve akkor is, ha a könyvvizsgálóval szemben olyan kizáró ok merül fel, amely a törvény erejénél fogva kizárja, illetve megszünteti a könyvvizsgálói tisztséget.

A könyvvizsgálói záradék

A könyvvizsgálói záradék lehet * hitelesítő záradék, amennyiben a beszámoló a gazdálkodó helyzetéről hiteles és megbízható képet nyújt, és a könyvvizsgáló a beszámolóban foglaltakkal egyetért; * korlátozott záradék, ha az éves beszámoló részben nem felel meg a törvényi előírásoknak (A korlátozás okait azonban részletesen indokolni kell.); * elutasító záradék, ha az nagymértékben nem felel meg a törvényi előírásoknak, vagy nem nyújt hiteles és valós képet a vállalkozó helyzetéről. * Amennyiben a könyvvizsgáló nem tudott elegendő és megfelelő információt beszerezni, akkor nem ad záradékot. A záradékolás elutasítását, az elutasítás részletes okaival együtt, csatolni kell a beszámolóhoz.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére