CSOMAGOLÁS 2003

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 59. számában (2003. március 1.)
2003. január 1-jétől jelentősen megváltoztak a csomagolásra, illetőleg a csomagolási hulladék kezelésére vonatkozó rendelkezések. Cikkünkben rövid összefoglalást adunk a területet érintő hatályos előírásokról.

A csomagolásra vonatkozó, valamint a csomagolási hulladék kezelésével kapcsolatos szabályokat a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet tartalmazza. A jogszabály előírásai döntő többségükben 2003. január 1-jétől hatályosak, vannak azonban olyan rendelkezései is, amelyeket már 2002. szeptember 15-étől kell alkalmazni. A hatályos szabályoknak meg nem felelő csomagolási anyagokat 2004. január 1-jéig kell kivonni a forgalomból.

Az említett rendelet előírásait alkalmazni kell

– az ország területén forgalmazott termék csomagolására és a csomagolási hulladékra,

– azokra a természetes személyekre, jogi személyekre és gazdálkodó szervezetekre, akik, illetve amelyek a csomagolást előállítják, akiknél, amelyeknél a csomagolási hulladék keletkezik, vagy akik, illetve amelyek a csomagolási hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytatnak.

A rendelet szabályai azonban nem alkalmazhatók a radioaktív anyagok csomagolására és csomagolásának hulladékára, továbbá a közúti, vasúti, hajózási és légi szállítótartályokra sem.

A csomagolás előállítása, jelölése

A rendelet általános érvénnyel tiltja az olyan csomagolás forgalmazását, illetve a termék olyan csomagolásban való elhelyezését, amelyben, illetve amelynek csomagolásában, illetve annak összetevőiben bizonyos nehézfémek, így az ólom, kadmium, higany és króm(VI) összesített koncentrációja meghaladja a 0,01 tömegszázalékot.

Mentesítés

A tilalom azonban nem vonatkozik

– az ólomkristályüveg csomagolásra,

– a csomagolási célra használt üvegre akkor, ha az anyagában hasznosított üvegcserépből származik, valamint

– a műanyag ládára, illetve raklapra, amennyiben azt ún. anyagában történő hasznosítás eredményeként állítják elő. Ez utóbbi esetre azonban a csomagolással kapcsolatos, előzőekben ismertetett tilalom kizárólag akkor nem terjed ki, ha a következő feltételek együttesen megvalósulnak, azaz: csomagolási hulladéknak minősülő műanyag alapanyagú ládát, raklapot használnak fel; az új alapanyag tömege nem haladja meg a felhasznált hulladék tömegének 20 százalékát; a gyártás során nem használtak fel nehézfémet; az előállított műanyag ládák és raklapok olyan elosztó-, illetve hasznosítórendszerbe kerülnek, ahol élettartamuk alatt a rendszerben maradásuk 90 százalékos arányban biztosított, és a műanyag ládák, valamint raklapok felhasználása vonatkozásában egyedi nyilvántartást vezetnek. Lényeges, hogy az említett raklapokat és ládákat el kell látni a nehézfémtartalomra utaló azonosító jelzéssel. Az ily módon megjelölt ládák és raklapok visszagyűjtése és újrahasználata, hasznosítása pedig a gyártó, illetve a forgalmazó kötelezettsége a rendelet értelmében.

Az azonosítás módja

A csomagoláson vagy a csomagoláshoz rögzített címkén a rendelet szerint az azonosításnak

– jól láthatónak,

– tartósnak, valamint

– a csomagolás felnyitása után is jól olvashatónak

kell lennie.

A csomagolási hulladék kezelése

A csomagolási hulladék – más hulladéktól elkülönített – visszavételét, valamint újrahasználatát, -hasznosítását a gyártónak, illetve esetenként – amennyiben külön jogszabály ilyen rendelkezést tartalmaz – a forgalmazónak kell biztosítania.

A gyártó, illetve a forgalmazó a fentiekben meghatározott kötelezettségét vagy saját maga teljesíti, vagy a hulladékot erre engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadja hasznosításra. A kötelezettségek teljesítését jelenti az is, ha újra használhatóvá teszik az arra alkalmas csomagolást. A visszavételi és hasznosítási kötelezettség önállóan, más gyártókkal együtt, vagy a hasznosítást koordináló szervezet (koordináló szervezet) útján teljesíthető.

Mentesülés

A fogyasztó számára termékértékesítést végző gyártó mentesül a visszavételi és hasznosítási kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói (elsődleges) csomagolása az éves szinten nem haladja meg

– műanyag vagy fém esetén összesen a 200 kg-ot,

– papír esetén az 500 kg-t illetőleg

– üveg esetén a 800 kg-ot.

Megállapodás

A fogyasztó számára termékértékesítést végző gyártó megállapodhat a csomagolás előállítójával, hogy átadja a visszavételi és hasznosítási kötelezettségét. Ennek feltétele, hogy a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói (elsődleges) csomagolása éves szinten nem haladja meg

– műanyag vagy fém esetén összesen az 500 kg-ot,

– papír esetén az 1000 kg-ot, illetőleg

– üveg esetén a 2000 kg-ot.

Csomagolás nélküli átadás

A fogyasztó kérheti a forgalmazótól, hogy részére szállítási (harmadlagos), illetve gyűjtő- (másodlagos) csomagolás nélkül adja át a terméket, árut. Kérheti azt is, hogy az említett csomagolást a forgalmazónál hagyhassa. A fogyasztó kérelme meglehetősen szűk körben, csak abban az esetben utasítható el, ha

– az veszélyeztetné a termék biztonságos üzembe helyezését,

– az veszélyeztetné a termék használatának biztonságát,

– a termék a csomagolás nélkül biztonságosan nem szállítható, vagy

– azt jogszabály kizárja.

Kötelező visszavétel

Az a forgalmazó, akinél az általa értékesített termék szállítási (harmadlagos), illetve gyűjtő- (másodlagos) csomagolása éves szinten

– műanyag vagy fém esetén összesen az 500 kg-ot,

– papír esetén az 1000 kg-ot, illetőleg

– üveg esetén a 2000 kg-ot

meghaladja – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -, nem tagadhatja meg a szállítási (harmadlagos), illetve a gyűjtő, (másodlagos) csomagolás visszavételét.

Fogalmak

Csomagolás * Csomagolás a csomagolóanyag, -eszköz, illetve olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak. * Fogyasztói csomagolás * Fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely értékesítési egységet képez a végső felhasználó vagy fogyasztó számára a vásárláskor, beleértve a gyorsétkeztetésnél alkalmazott egyszer használatos, eldobható edényeket és evőeszközöket is. * Gyűjtőcsomagolás * Gyűjtő- (másodlagos) csomagolás az, amely a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal össze, a végső felhasználó vagy fogyasztó részére történő értékesítéstől függetlenül, vagy a fogyasztói csomagolástól elkülöníthető anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná. * Szállítási csomagolás * Szállítási (harmadlagos) csomagolás a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás. * Csomagolási hulladék * Csomagolási hulladék a hulladéknak minősülő minden csomagolás. * Hasznosítási díj (licencdíj) * Hasznosítási díj (licencdíj) a koordináló szervezet részére, az általa a visszavételi, hasznosítási és az ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség a hulladékgazdálkodásról szóló 200. évi XLIII. törvény (Hgt.) szerinti kötelezettől történő átvállalása fejében, az átvett csomagolási hulladék fajtája és mennyisége függvényében meghatározott díj. * Gyártó * Gyártó a csomagolt termék első forgalomba hozója, behozatal esetén pedig importálója. * Koordináló szervezet * A koordináló szervezet – a hulladékgazdálkodási törvény értelmében – a gyártók és a forgalmazók által a hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyes kötelezettségeik ellátása érdekében létrehozott önálló szervezet, amely szervezet a kötelezettségeket a gyártóktól és forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja, emellett a tevékenységi körébe tartozó hulladékok begyűjtését és hasznosítását vagy ártalmatlanítását szervezi és koordinálja.

Nyilvántartási szabályok

A koordináló szervezetet, illetve – amennyiben nem csatlakozott koordináló szervezethez – a gyártót, valamint a forgalmazót – azaz a kötelezetteket – a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (Főfelügyelőség) veszi nyilvántartásba.

Nyilvántartásba vétel iránti kérelem

A koordináló szervezethez nem csatlakozott gyártó, valamint a forgalmazó a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét 15 napon belül köteles benyújtani. Lényeges, hogy az a koordináló szervezethez csatlakozott gyártó, amely önállóan vagy más gyártókkal együtt hasznosít valamely csomagolásfajtát, a nyilvántartásba vétel tekintetében koordináló szervezethez nem csatlakozott gyártónak minősül.

A kérelem tartalma

A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell

– a kötelezett nevét, székhelyét, adószámát, és

– a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott adattartalommal a fentiekben már ismertetett, visszavételi, újrahasználati, illetőleg -hasznosítási kötelezettség teljesítésének módját.

A kérelem mellékletei

A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell

– a nem gazdasági társaságként működő gazdálkodó szervezet jogerős bírósági bejegyzésének megtörténtét igazoló közhiteles okmányokat;

– a gazdasági társaság, illetve egyéni cég három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatát, továbbá a cégbíróságon iktatott, de még el nem bírált változásbejegyzési kérelem hiteles másolatát;

– a cég képviseletére vagy jegyzésére jogosult személy eredeti aláírási címpéldányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát; valamint

– a tevékenységgel összefüggő, külön jogszabályokban előírt engedély, hatósági igazolás hiteles másolatát.

A koordináló szervezet nyilvántartásba vételének feltételei

Az a koordináló szervezet vehető nyilvántartásba, amely a külön jogszabály szerint (1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről) közhasznú jogállásúnak minősül, és a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül kéri a nyilvántartásba vételt (nevének, székhelyének és adószámának közlésével), s csatolja kérelméhez az előzőekben felsorolt mellékleteket, továbbá

– szolgáltatásait bárki igénybe veheti az alapszabályában vagy alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén;

– alkalmas a hasznosítási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó adatok kezelésére;

– rendelkezik az alaptevékenységhez szükséges mértékű alaptőkével, illetve induló vagyonnal; valamint

– csatolja üzletszabályzatának tervezetét, ideértve az általános szerződési feltételeket is.

Alkalmasság az adatkezelésre

A koordináló szervezet akkor alkalmas a hasznosítási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó adatok kezelésére, ha

– vállalja valamennyi csatlakozott gyártó visszavételi, újrahasználati, -hasznosítási kötelezettségéhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését, és

– biztosítani tudja az érintett gyártók, valamint a csomagolás újrahasználatának, illetve a csomagolási hulladék hasznosításának olyan nyilvántartását, amely alapján megállapítható a hulladékgazdálkodási törvényben meghatározott kötelező hasznosítási arány teljesítése.

Alaptőke

A koordináló szervezet akkor rendelkezik az alaptevékenységhez szükséges mértékű alaptőkével, illetve induló vagyonnal, ha a tőke mértéke eléri

– regionális tevékenységet folytatni kívánó koordináló szervezet esetén a 25 millió forintot,

– országos tevékenységet folytatni kívánó koordináló szervezet esetén pedig az 50 millió forintot.

A Főfelügyelőség határozata

A nyilvántartásba vételről a Főfelügyelőség a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt. Első alkalommal két évre veszi nyilvántartásba a kérelmezőt, amely a továbbiakban öt évre – több alkalommal is – meghosszabbítható. A koordináló szervezet csak a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg a tevékenységét.

A kérelem elutasítása

A Főfelügyelőség a kérelmet elutasítja, ha a kötelezett a hiánypótlásnak felhívás ellenére sem tesz eleget, vagy a jogszabályi feltételeknek nem felel meg.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nyilvántartás vonatkozásában a fentiekben ismertetett rendelkezések már 2002. szeptember 15-étől hatályosak.

Hasznosítási díj

A koordináló szervezet a csomagolási hulladék hasznosítására vonatkozó, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségének körében

– rendszeres időközönként megállapítja a különböző csomagolásfajtákra vonatkozó hasznosítási díj mértékét és számításának módját, valamint

– a koordináló szervezethez való csatlakozás – különbségtétel nélkül érvényesülő – feltételeit.

Bejelentési kötelezettség

A hasznosítási díj mértékét, számításának módját, megállapításának időpontját és a szervezethez való csatlakozás feltételeit a koordináló szervezet – az érintett gyártók, hulladékhasznosítók, az önkormányzati szövetségek és a környezetvédelmi célokra alakult társadalmi szervezetek részvételével létrehozott tanácsadó testület javaslatának figyelembevételével – bejelenti a Főfelügyelőségnek.

Alkalmazási időszak

A koordináló szervezet által megállapított hasznosítási díj alkalmazására egy, de legfeljebb két évig van lehetőség. A gazdasági körülmények lényeges változása miatt – az előzőek szerinti tanácsadó testület döntése alapján – a megállapított hasznosítási díj egy évnél rövidebb időszakra is alkalmazható.

A hasznosítási díj közzététele

A hasznosítási díj mértékét és számításának módját a környezetvédelemért felelős minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

A fenti rendelkezéseket szintén már 2002. szeptember 15-étől alkalmazni kell.

Információs rendszer

Az információs rendszerre vonatkozó szabályok – amelyek a nyilvántartás-vezetési, valamint az adatszolgáltatással kapcsolatos előírásokat tartalmazzák – 2002. szeptember 15-én léptek életbe.

Nyilvántartás

Nyilvántartást vezet

– a gyártó a csomagolás jellegéről, a csomagoláshoz felhasznált anyagok megnevezéséről (a nemzetközi ún. HS kódszámok alkalmazásával), fajtájáról, mennyiségéről, valamint a csomagolás újrahasználatra, -hasznosításra alkalmasságáról, továbbá

– a kötelezett a visszavett és újrahasznált csomagolás mennyiségéről, továbbá a kötelezett és a hulladékhasznosító a visszavett csomagolási hulladék jellegéről, hasznosításáról és mennyiségéről, illetve a rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítéséről.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A gyártó, valamint a kötelezett a fentiekben meghatározott nyilvántartás alapján a tárgyévet követő év január 31. napjáig adatot szolgáltat a Főfelügyelőségnek.

Az adatszolgáltatás tartalma

Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell különösen

– koordináló szervezet esetén a vele szerződéses kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek felsorolását;

– a felhasznált csomagolás minden anyagkategória szerinti mennyiségével, továbbá újrahasznált mennyiségével kapcsolatos adatokat, valamint

– a háztartási és háztartáson kívül keletkezett csomagolási hulladék esetében a közreműködésével hasznosított és ártalmatlanított mennyiségeket anyagkategóriák szerint, továbbá anyagkategória szerint a hasznosított és az anyagában hasznosított mennyiségekkel kapcsolatos adatokat.

Szankciók

Hulladékgazdálkodási bírság

Abban az esetben, ha a kötelezett a rendeletben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.

Törlés a nyilvántartásból

Amennyiben az ismételten kiszabott bírság nem vezet eredményre, a Főfelügyelőség az eredménytelenség megállapítását követő 90. napon törli a nyilvántartásból a kötelezettet.

Tilalom

A nyilvántartásból törlést kimondó határozat kézhezvétele és jogerőre emelkedése közötti időszakban a koordináló szervezet a tevékenységével összefüggő új szerződést már nem köthet.

A törlés következményei

A törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésével

– a koordináló szervezet nem folytathatja tovább a tevékenységét,

– más kötelezett pedig olyan tevékenységet nem folytathat, amely a rendelet szerinti kötelezettségével összefügg.

Általános csomagolási, újrahasznosítási követelmények

A csomagolás gyártása, összetétele * A csomagolást úgy kell előállítani, hogy a csomagolás térfogata és tömege arra a minimálisan elégséges mennyiségre korlátozódjék, amely fenntartja a csomagolt termék és a fogyasztó számára a biztonságosság, higiénia és elfogadhatóság szükséges szintjét. * A csomagolást úgy kell megtervezni, előállítani és forgalmazni, hogy lehetővé tegyék annak újrahasználatát vagy -hasznosítását (beleértve az anyagában történő hasznosítást [újrafeldolgozást]), és minimumra csökkentsék annak a környezetre gyakorolt hatását, amikor a csomagolási hulladékok vagy a csomagolásihulladék-gazdálkodási műveletek anyagmaradékát ártalmatlanítják. * A csomagolást úgy kell előállítani, hogy minimumra csökkentsék az ártalmas és más veszélyes anyagok jelenlétét bármilyen csomagolási összetevő vagy csomagolóanyag alkotóelemei között, tekintettel azoknak a levegőbe kibocsátott anyagban, salakban vagy csurgalékvízben való jelenlétére, amikor a csomagolást vagy a gazdálkodási műveletekből származó anyagmaradékokat vagy a csomagolási hulladékot elégetik, vagy hulladéklerakó-helyen ártalmatlanítják. * Újrahasználhatóság * A csomagolás újrahasználható jellegével kapcsolatos, alábbi követelményeket egyidejűleg kell kielégíteni. * A csomagolás fizikai tulajdonságainak és jellemzőinek lehetővé kell tenniük több fordulót, vagy visszatérést (rotációt) a felhasználás rendes körülményei között előre látható feltételek mellett. Teljesíteniük kell a hasznosítható csomagolásra vonatkozó sajátos követelményeket, amikor a csomagolást már nem használják fel újra, és ezáltal az hulladékká válik. * Hasznosíthatóság * Anyagában történő hasznosítás: a csomagolást úgy kell előállítani, hogy lehetővé tegyék a piacképes termékek gyártása során felhasznált anyagok bizonyos súlyszázalékának visszaforgatását. Ennek a százalékos aránynak a megállapítása attól az anyagtípustól függően változhat, amelyből a csomagolás összetevődik. * Energia-visszanyerés formájában hasznosítható csomagolás: az energia-visszanyerés céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak minimális alsó fűtőértékkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy lehetővé tegye az energia-visszanyerés optimalizálását. * Komposztálás formájában hasznosítható csomagolás: a komposztálás céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak olyan biológiai úton lebontható jelleggel kell rendelkeznie, hogy az ne akadályozza az elkülönített begyűjtést és azt a komposztálási eljárást vagy tevékenységet, amelynek azt alávetik. * Biológiai úton lebontható csomagolás: a biológiai úton lebontható csomagolásnak olyan összetétellel kell rendelkeznie, hogy képes legyen fizikai, kémiai, termikus vagy biológiai bomlásra úgy, hogy a levegő jelenlétében végső soron szén-dioxiddá, biomasszává, vízzé vagy levegő kizárása mellett elsősorban metánná bomoljon

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 1.) vegye figyelembe!