Büntetőjogi intézkedések a jogi személyekkel szemben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 59. számában (2003. március 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Uniós csatlakozásunkat követően a bíróság büntetőjogi intézkedéseket alkalmazhat a jogi személyekkel szemben. A 2001. évi CIV. törvény ezzel a magyar jogban eddig ismeretlen jogintézményt vezet be, s áttöri azt a hagyományos jogelvet, hogy a büntetőjog csak a természetes személyekkel szemben érvényesülhet.

Jogi személy

A büntetőjogi fenyegetettség kiterjesztése megköveteli, hogy a törvény egyértelműen meghatározza a büntetőjogi intézkedés alá vonható szervezetek körét. Ebből a szempontból jogi személynek minősül minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti előtársaságokat is. E törvényi definícióból látható, hogy büntetőjogi intézkedés alkalmazható nemcsak a polgári jogi értelemben vett jogi személyekkel (például korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) szemben, hanem a jogi személyiséggel nem, de önálló jogalanyisággal rendelkező gazdasági társaságokkal, azaz a betéti és a közkereseti társaságokkal szemben is.

Az alkalmazható intézkedések

A bíróság a jogi személlyel szemben a következő büntetőjogi intézkedéseket alkalmazhatja:

- megszüntetés,

- a tevékenység korlátozása,

- pénzbírság.

A jogi személy megszüntetése kizárólag önállóan alkalmazható, míg a jogi személy tevékenységének korlátozása és a pénzbírság mind önállóan, mind egymás mellett kiszabható.

A jogi személy megszüntetése

A bíróság a jogi személyt akkor szünteti meg, ha jogszerű gazdasági tevékenységet nem folytat, és

- a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy

- a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja.

E két esetben a bíróság a jogi személyt kötelezően megszünteti, mérlegelésnek helye nincs. Ilyenkor úgynevezett fantomcégről van szó, ami csak papíron létezik.

Nem lehetnek biztonságban azonban a ténylegesen működő cégek sem, mert amennyiben bizonyítást nyert, hogy a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából hozták létre, vagy hogy a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja, a bíróság megszünetheti a céget akkor is, ha az jogszerű gazdasági tevékenységet folytat. Ilyenkor a megszüntetés nem kötelező, az a bíróság megítéléstől függ. A mérlegelésben azonban korlátozza a bíróságot az a körülmény, hogy nem lehet megszüntetni a jogi személyt, ha ennek következtében állami vagy önkormányzati feladat ellátása veszélybe kerülne, vagy a jogi személy

- országos közüzemi szolgáltató,

- nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül,

- honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál.

A jogi személy tevékenységének korlátozása

A bíróság egy évtől három évig terjedő időre korlátozhatja a jogi személy tevékenységét. A tartamot években kell megállapítani. A korlátozás kiterjedhet valamennyi felsorolt tevékenység vagy egyes tevékenységek gyakorlására.

Az eltiltás következményei

Az eltiltás ideje alatt a jogi személy

- nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést,

- nem vehet részt közbeszerzési eljárásban,

- nem köthet koncessziós szerződést,

- nem minősíthető közhasznú szervezetté,

- nem részesülhet központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatásban,

- nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta.

A tevékenység korlátozásakor az ítélet jogerőre emelkedése napján a bíróság rendelkezésétől függően

- beállnak a jogi személlyel a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés, illetve a koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei,

- a közhasznú szervezetté minősítési eljárást megszüntetettnek, továbbá a jogi személyt a közhasznúsági nyilvántartásból töröltnek kell tekinteni,

- a központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatás odaítélésére irányuló eljárást megszüntetettnek kell tekinteni, a bűncselekménnyel összefüggésben odaítélt támogatást pedig a jogi személynek vissza kell fizetnie.

Pénzbírság

A jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint. A vagyoni előny értékét a bíróság becsléssel állapíthatja meg, ha az elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értéke nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással állapítható meg. A pénzbírságot - meg nem fizetése esetén - a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell behajtani.

Az intézkedések alkalmazásának feltételei

A jogi személlyel szembeni fentebb említett intézkedések a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (Btk.) meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését célozta vagy eredményezte, és a bűncselekményt a jogi személy

- ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, illetőleg ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el,

- tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna.

A büntetőjogi intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését eredményezte, és a jogi személy ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője a bűncselekmény elkövetéséről tudott.

Az intézkedés alkalmazásának további feltétele, hogy a bíróságnak az említett bűncselekmény miatt büntetést kell kiszabnia a vádlottal szemben. Az intézkedés alkalmazását nem akadályozza, ha a jogi személy számára vagyoni előnyt eredményező bűncselekmény elkövetője meghalt, vagy kóros elmeállapota miatt nem büntethető.

Vagyoni előny

A törvény alkalmazásában vagyoni előny bármely dolog, vagyoni értékű jog, követelés, kedvezmény, függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e, úgyszintén az is, ha a jogi személy valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesül.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére