Védjegyek és domainnevek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 58. számában (2003. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az internet megjelenése számos olyan új problémát vetett fel a mindennapi gyakorlatban, amelyek a hagyományos jogi kereteket feszegetik. Ebbe a körbe tartozik az iparjogvédelmi igények, valamint a domainnevek közti viszony rendezése, a különböző jogok közti konfliktusok kezelése.

Mi a domain?

A domainnév az internet tároló számítógépének (host server) könnyű azonosíthatóságát elősegítő megjelölés, amely az internetszolgáltatók, illetve a honlappal rendelkezők internetazonosító címének törvényes nyilvántartásba vételével oltalomban részesül. A domainnév mögött nemcsak üres postacímet találunk, hanem számos hasznos információt, jogi személyek esetében árat és szolgáltatást lelhetünk fel.

A domainnevek fontos gyakorlati feladatokat és funkciókat látnak el. Feladatuk, hogy megkönnyítsék a felhasználók számára az interneten való "navigálást". Felhasználóbarát módon azonosítják azokat a számítógépeket, amelyek elérhető információt tárolnak. Alapjukként az Internet Protocol (IP) megfelelő számai szolgálnak. Az IP-számok a telefonszámokhoz hasonlítanak, például: 186.61.354.98, ezekhez kapcsolódnak a decentralizált adatbázisokon a domainnevek, és e számok révén létesíthető kapcsolat az internet és a világháló (a World Wide Web) rendszerében a számítógépek között. A továbbiakban a fejlődés során az IP-címekhez a használók érdekében egyre inkább neveket rendeltek hozzá.

A domainnevek alá- és fölérendeltséget tükröző szigorú rendben, hierarchiában helyezkednek el. A címzett elérésének teljes eszköztárát figyelembe véve a nemzetközi előhívó számnak felel meg az Internet Protocol, illetve szoftver azonosítására szolgáló név, mint például a http (hyper text transfer protocol). Az internet felhasználóinak nyújt lényeges információt a www - mint az információ interneten történő megjelenítésének "szabványára" történő utalás. (A két hivatkozás együtt is előfordul: http://www.) Ez az azonosító azért szükséges, mert a hívó nyilván nem elégszik meg a címmel (hívott) azonosításával, adatokat, információkat is kíván. Ezek elérését biztosítják az azonosítók. Az "előhívót" követi a domainnévnek a címzett, egyediesítését szolgáló része (pl. www.mti.hu).

A domainnevek fajai

A név használata megkönnyítette a kiszolgálók felkeresésének lehetőségét, a felhasználók számára egyszerűbben megjegyezhetőbb, mint egy hosszú számsor. A név utalhat a kiszolgáló üzlet tevékenységi körére, szolgáltatásaira, áruira, nevére. E neveket nevezzük domainneveknek.

A domainnevek lehetnek legfelsőbb szintre utalók, angol terminológiával Top Level Domain (TLD), amelyek egyes államokat jelölnek, pl. hu - Magyarország, at - Ausztria, de - Németország.

A következő szintet a legmagasabb szintű generikus domainek, angol terminológiával generic Top Level Domainek (gTLD) képezik. A másodszintű domainek angol terminológiával élve second level domainek (SLD), melyek a legfelsőbb szintre utaló domainnevek, vagy a legmagasabb szintű generikus domainnevek szintje alatt helyezkednek el. A felső szintű domainnévben hátul álló TLD-knek négy fajtája van:

- általános TLD-k - general TLD (rövidítve gTLD), amely lehet "com" (gazdasági tevékenység folytatására utaló domain), "org" (nonprofit közhasznú feladatok ellátására utaló domainnév), "net" (számítógépes hálózatok neve);

- nemzetközi TLD - international TLD jelölése NT pl. www.wipo.int;

- katonai TLD - rövidítése "mil", idesorolhatjuk az oktatási TLD-t, rövidítése "edu", továbbá az állami közigazgatási szervet jelölő "gov" megjelölés;

- az országok szabványosított jelzései: hu - Magyarország, de - Németország. Ez nem más, mint az ISO 3166 nemzetközi szabvány, amely az országokat jelölő kétbetűs kód.

A domainnevek kiválasztásának tartalmi és formai követelményeit Magyarországon "Az Internet domainek delegálásának és regisztrálásának szabályai a hu közdomainekben" című kézikönyv írja elő (regisztrációs szabályzat). (Közzétették a MIE Közlemények 41/2000. számában.)

A regisztrációs szabályzat különbséget tesz közdomain és fődomain között.

Közdomain: A hu felső szintű, továbbá ez alatt szükség szerint megnyitott második szintű (pl. co, hu, info hu) internetdomainek. (A közdomainek listája a webszerveren megtalálható.)

Fődomain: közvetlenül valamely közdomain alatt delegált internetdomain (pl. cégnév.hu vagy cégnév.co.hu).

A regisztrációs szabályzat szóhasználata szerint a domain alatt fődomaint kell érteni.

Domainjog

A domainnevek nyilvántartásba vételénél abból kell kiindulni - bár ezt nem mindenki ismeri el -, hogy létezik az ún. domainjog, amely a domainnevekkel kapcsolatos legfontosabb anyagi jogi és eljárási előírásokat tartalmazza. A domainjog és domainjogviszony fogalmi megközelítését elsőként Verebics János adta meg, akit a domainnevek és az internet jelentős magyar kutatójának tekinthetünk. "Magyar domainjog alatt olyan alapvetően magánjogi jellegű szerződéses alapú viszonyrendszert értünk, amely a felek - a regisztráló és az igénylő - között létrejött megállapodás alapján, valamely, a számítógépes világhálón keresztüli, egyedi azonosítási és elérhetőségi lehetőséget (domainnév) biztosító számsorozatból álló címzés helyébe lépő egyedi betű- és számsorozat technikai alapú hozzárendelése révén az így előállt név a polgári jog, így különösen személyiségvédelmi jog, a szellemi alkotások joga, az iparjogvédelmi jog, a cégjog és a versenyjog mindenkor hatályos szabályozásának figyelembevételével történő használatbaadásának és használatbavételének, valamint a használatbavétel fenntartásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek leírására törekszik."

A domainnév nyilvántartásba vételénél egyrészt a szellemi alkotások jogi szabályozását, másrészt pedig a konkrét domainekre vonatkozó jogi szabályokat kell figyelembe venni.

A domainjog jogviszony alapvető jellemzője annak magánjogi volta. Ezért magánszervezet, az Internetszolgáltatók Tanácsa dönt a domainnevek kiadásáról. E tanács által kedvezményezett gazdálkodó szervezetet a továbbiakban regisztrátornak jelöljük.

A regisztrátor magánjogi szerződést köt a domainnév igénylőjével. A domainnév igénylője felelősséget vállal az általa adott adatok hitelességéért és a joggyakorlás jogszerűségéért. A domainjogban különlegesen fontos szerepe van a delegálásnak, vagyis egy internetdomain más részére kezelésbe adásának.

Nyilvántartásba vétel

Magyarországon a domainneveket az Internetszolgáltatók Tanácsa veszi nyilvántartásba. Ez az egyesület formájában működő szervezet alkotta meg a regisztrációs szabályzatot. Célja a magyarországi internetszolgáltatók szakmai, koordinációs és érdekvédelmi képviselete. Tagjai a magyarországi domainnevek jogosultjai. Az egyesület jogosít fel más szervezetet arra, hogy domainneveket regisztrálhasson Magyarországon.

A domainnevek nyilvántartásba vétele többszereplős folyamat. Egyaránt fontos szerep jut nemcsak az igénylőnek és a regisztrátornak, hanem a nyilvántartónak, valamint az adminisztratív kapcsolattartónak. Igénylő a domainnév jogosultja, használó az, akinek a domain a kezelésébe kerül. Regisztrátor az igénylő által választott szervezet, amely az igénylő domain delegálással és/vagy adatregisztrálással kapcsolatos ügyeit intézi.

A nyilvántartó a közdomain kezelője. A nyilvántartó név szervereket üzemeltet a közdomainekre nézve. A nyilvántartó kezeli (őrzi, fenntartja, hozzáférhetővé teszi) a delegált fődomainekkel és igénylőikkel kapcsolatos adatokat. Az igénylőlapon megjelölt technikai kapcsolattartó képviseli az igénylőt a domain delegálásával és regisztrálásával kapcsolatos műszaki ügyekben, különösen a domain technikai működésképességére vonatkozó körülmények teljesítésében.

A domainnevet csak valós, azonnali használatra lehet igényelni, annak benyújtásakor már a szabályzat szerinti valamennyi követelmény teljesüléséről gondoskodni kell. A regisztrációs szervezet kötelezettsége a beérkezett igény elbírálása. Az elbírálás szempontjait és határidejét a regisztrációs szabályzat nem határozza meg. Ha az igénylő a regisztrációs szabályzatban vállalt valamennyi követelménynek megfelel, a regisztráló a szerződéskötést nem utasíthatja vissza.

A bejegyzés időpontjának az igénylés időpontja számít. A domainnév igénylése az igénylőlap kitöltésével és a regisztrátorhoz eljuttatásával magánjogi szerződési ajánlatnak minősül, amely az ajánlat elfogadásával megállapodást hoz létre. Rendes ügyintézés mellett a bejelentéstől számított 45 napon belül dönteni kell az elfogadásról.

A domainnév megfelelősége

Domainnévként nem választható:

- védett név,

- jogellenes megjelölés,

- megbotránkozást, félelmet keltő megjelölés,

- megtévesztő megjelölés,

- olyan megjelölés, amelyet jogerős ítélet, törvény vagy rendelet tilt (jogellenes megjelölésnek számítanak),

- jogellenes, rosszhiszeműen igényelt megjelölés (ezek is lényegében jogellenes megjelölések),

- az internet működésében műszaki zavarokat okozó megjelölés.

Valamely domainnév megválasztásáért, jelentéstartalmáért, használatáért és ezek következményeiért az igénylő felel. A domainnév megfelelősége tárgyában keletkezett vita esetén a regisztrátor, illetve a nyilvántartó álláspontja döntő. Amennyiben a vita a regisztrátor és a nyilvántartó között keletkezik, akkor a nyilvántartó álláspontja a meghatározó.

Ha a már delegált domainnévről derül ki, hogy megválasztása, avagy használata a regisztrációs szabályzatba ütközik, akkor az igénylőnek másik domainnevet kell választania, ellenkező esetben a domainnevet visszavonják.

Bármelyik név - legalábbis ugyanabban a formában (tehát pl. toldalék vagy előtag nélkül) - csak egy igénylő javára jegyezhető be. A nevet az igénylő senki másra át nem ruházhatja, használatra át nem engedheti. Az ugyanazon igénylő által regisztrált nevek száma nincs korlátozva.

Domainnév-használat mint védjegybitorlás

A Szivárvány-ügy * A per felperese a védjegyjogosult, alperesei pedig a domainnév regisztrátora (I. rendű alperes) és igénylője (II. rendű alperes) voltak. A felperes 50 százalékban jogosultja volt az 1990. október 3-i elsőbbségű, 131039 lajstromszámú Szivárvány-ábrás védjegynek a Nizzai osztályozás által 35. áruosztályba sorolt szolgáltatások vonatkozásában. Az I. rendű alperes 2000 márciusában a II. rendű alperes megbízásából az Internetszolgáltatók Tanácsánál bejegyeztette a szivarvany.hu domainnevet. Mivel a felperes sérelmezte a védjegy domainnévként való lajstromozását a Szivárvány mint belföldön jó hírnevet élvező védjegy jogtalan használata miatt, védjegybitorlási eljárást indított az alperesek, azaz a domainnév jogosultjai ellen. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy ő a domainnévvel nem rendelkezik, csupán II. rendű alperes megbízatásából mint regisztrátor vesz részt a jogviszonyban, és a saját nevében ugyan, de a megbízó javára végzi a domainnév fenntartását az Internetszolgáltatók Tanácsánál. A Fővárosi Bíróság megállapította azt, hogy alperesek annak ellenére jogbitorlást valósítottak meg, hogy az árujegyzéktől eltérő áruk és szolgáltatások vonatkozásában használták a Szivárvány védjegyet, és ezért őket a Szivárvány védjegy bitorlásától eltiltotta. Az ügyben fellebbezés folytán eljáró Legfelsőbb Bíróság érdemben helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését azzal, hogy az eltiltás a szivarvany.hu megjelölésre terjed ki. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság elvi éllel megállapította, hogy a védjegy hasznosításának minősül a védjegy domainnévként történő regisztráltatása és az abban való közreműködés is. Kimondta továbbá, hogy a domainnév használata valamennyi áru- és szolgáltatáscsoportra nézve ütközést eredményez, amennyiben belföldön jó hírnevű védjegyről van szó. * A Rolls-Royce-ügy * A másik ügy a híres Rolls-Royce szóvédjegyet érintette. Az ügy alperese 2000. március 30-án az Elender Rt.-nél mint internetszolgáltató szervezetnél megszerezte a rolls-royce.hu domainnév regisztrációt. A védjegyjogosult és a domainnév jogosultja között ezt követően tárgyalás kezdődött, amely során az alperes csak 5 millió forint fejében volt hajlandó lemondani a domainnévről. Ezt az ajánlatot a felperes nem fogadta el. Ezt követően a Rolls-Royce védjegy jogosultja védjegybitorlás miatt pert indított. Az alperes azzal védekezett, hogy nem követett el védjegybitorlást, részben azért, mivel a domainnév nem minősül védjegynek, másrészt azért sem, mert a vitatott domainnevet csak regisztráltatta és nem használta, harmadrészt azzal, hogy kizárólag csak a védjegy árujegyzékében szereplő áruk viszonylatában lehet a bitorlást elkövetni, ő pedig gépkocsival kapcsolatban egyáltalán nem használta a domainnevet. A Fővárosi Bíróság 3. P. 26.424/2000/7. számú jogerős ítéletében megállapította, hogy az alperes által választott domainnév a felperesi védjeggyel összetéveszthetőségig hasonló, és az összetéveszthetőségig hasonló megjelölés használata a bitorlás jogszerű megállapítását vonja maga után. Nem felelt meg a valóságnak az sem, hogy nem valósult meg védjegyhasználat - azaz az alperes a perbeli védjegyet nem használta, csupán regisztráltatta. A Fővárosi Bíróság megállapította a használatot részben a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján, azaz kimondta, hogy a domainnév igénylése a védjegyhasználat igénylését és a védjegy használatra történő lefoglalását jelentette. Használatnak minősült továbbá az, hogy alperes a védjeggyel összetéveszthetőségig hasonló domainnevet vételre felajánlotta a felperesnek. Szintén nem volt helyt adó alperesnek az árujegyzék eltérésére vonatkozó álláspontja, mivel a Vt. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében a bitorlás belföldön jó hírű védjegyeknél - és a Rolls-Royce minden kétséget kizáróan ilyen - az árujegyzékben nem szereplő árukkal kapcsolatban is megvalósulhat. A fentiek értelmében a Fővárosi Bíróság megállapította a bitorlást, és kötelezte az alperest a rolls-royce.hu domainnév használatának abbahagyására.

További tartalmi követelmények

A regisztráció további tartalmi követelménye:

- legalább két domainnév megjelölése (pl. mti.hu.);

- már a domainnév delegálására vonatkozó igény benyújtásakor az internetről állandó összeköttetéssel folyamatosan elérhetők legyenek a domainnevek;

- legalább egy levelezési (mail) szerver, amelyen e-mailek fogadhatók és küldhetők.

A domainnévforma kialakítására vonatkozó formai követelmények

- a domainnév legalább 2 karakterből álljon, de ne legyen több 24 karakternél (Ajánlott 5, de legfeljebb 10 karaktert tartalmazó domainnév választása.);

- a domainnév elején és végén csak betű vagy numerikus karakter állhat;

- nem ajánlják numerikus karakterrel kezdődő nevek használatát.

A domainnevek kapcsolata a védjegyekkel

A domainnevekben és a védjegyekben közös, hogy mindkettő

- meghatározott személyekhez rendeli az árukat és szolgáltatásokat,

- kizárólagos jogot biztosít,

- abszolút szerkezetű,

- negatív tartalmú jogokkal operál,

- a Ptk.-nak a személyiséget és a szellemi alkotásokat védő szabályai alá tartozik.

A különbségeket az alábbiakban foglalhatjuk össze:

- a domainnév csak egy személyhez tartozhat, a védjegy jogosultja a hatályos védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény értelmében több személy is lehet;

- a domainnév nem átruházható és nem adható rá használati engedély;

- a domainnevet elvileg kizárólag azonnali használatra lehet kérni, a védjegy használatát nem kell azonnal megkezdeni, a lajstromozástól számított 5 éven belül indítható meg;

- a domainnév kizárólag a latin ábécé ékezet nélküli betűiből, illetőleg numerikus karakterekből, továbbá betűjelekből álló szó lehet, ideértve a kötőjelet, a védjegy ezzel szemben lehet szó, szóösszetétel, szlogen, ábra, ábrás védjegy szóelemekkel kombinálva, szín, szóösszetétel, hang, csomagolás, hologram;

- az azonosítás funkciója mellett a domainneveknek nem kell megfelelő árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódniuk (Egy adott védjegy több országban több különböző variánsban létezhet, pl. mint nemzeti védjegy, nemzetközi és közösségi védjegy eltérő végződésekkel vagy előtétszókkal. Ugyanakkor egy domainnév világszerte kizárólag egyszer és ugyanabban a formában létezhet.);

- a védjegyet államilag elismert hivatalos nyilvántartásba veszik, a domainneveket magánszervezetek regisztrálják;

- a domainneveknél a nyilvántartásba vétel feltételeként előzetes részletes vizsgálat lefolytatása nem kötelező, míg a védjegyek engedélyezésénél a Magyar Szabadalmi Hivatalnál hivatalból sor kerül az abszolút és relatív kizárási okok vizsgálatára;

- a regisztrált domainnevet mindaddig, amíg használják, illetőleg amíg a regisztrált nevet nem vonják vissza, a jogosult folyamatosan használhatja. (A védjegyoltalom a bejelentéstől számított 10 évig tart. A védjegy azonban elvileg korlátlan ideig hatályban fenntartható 10 évente történő meghosszabbítással.)

A szellemi tulajdon védelme a domainnevek és a védjegyek fontos korlátozását jelenti. Magánszemélyek gyakran kívántak domainnévként, védjegyként védett megjelöléseket lajstromozni, amely nyilvánvalóan jogellenes.

A védjegyek és a domainnevek ütközése

A védjegyek és a domainnevek ütközésénél az egyik legtöbb gondot az okozza, hogy a konfliktusok túllépik a hagyományos jogrendszerek kereteit. A domainnevek engedélyezése és használata globális jellegű - annak ellenére, hogy az országmegjelölések (hu, de, at) használatosak -, viszont a védjegyek engedélyezése mindig pontosan meghatározott területi hatállyal - országonként - történik.

Az összeütközés gyakoriságát az is elősegíti, hogy élelmes emberek - helyzetükkel visszaélve - egyes bejegyzési rendszerek lehetőségét kihasználva sokszor tömegesen nyilvántartásba vetetnek - más védjegyekkel egyező - domainneveket, amelyekhez semmi közük, maguk nem kívánják használni azokat, de amelyek meglevő, ismert vállalatok, intézmények, áruk, szolgáltatások azonosítására alkalmasak.

Ütközés jó hírnevű védjegyekkel

Előfordulhat, hogy valaki olyan domainnevet kíván lajstromoztatni, amely azonos valamely belföldön jó hírű védjeggyel. A domainnevek regisztrációs szabályzata értelmében az ilyen megjelölés - mivel megtévesztő - domainnévként nem regisztrálható.

A védjegyek belföldön fennálló jó hírnevének megállapítása, illetve elismerése igen lényeges feladat, figyelemmel közelgő EU-csatlakozásunkra. Elvi jelentőségű az Európai Bíróságnak a General Motors (USA) által az YELAN cég (Benelux) ellen indított perben a CHEVY védjegy ügyében hozott döntése. E szerint a jó hírnév feltétele, hogy a vonatkozó termékek vagy szolgáltatások által érintett közösség jelentős része ismerje az adott megjelölést.

Ütközés a domainnév regisztrálása előtt

Problémát jelenthet az is, amikor a domainnév még nem ismert, jó hírnévvel nem rendelkező, de már létező védjeggyel azonos. Ebben az esetben elvileg párhuzamosan érvényes lehet a domainnév és a vele azonos védjegy.

A domainnevet regisztrálni kívánó személyeknek a név igénylése előtt meg kellene győződniük arról, hogy a regisztráció nem sérti-e más jogait. A Magyar Szabadalmi Hivatal internetes honlapján hozzáférhetővé teszi a nemzeti védjegyek adatbázisát, elősegítve ezzel a domainnevek és védjegyek közötti ütközés megelőzését. A domainnevet igénylő személyek a honlapon közvetlenül ellenőrizhetik, hogy a kiválasztott domainnév nem ütközik más személy által lajstromozott védjeggyel.

A konfliktus felmerülésének három alapvető feltétele van:

- a domainnevet igénylő ne rendelkezzen védjegyoltalommal,

- a védjegyjogosult kellő időben észlelje, hogy harmadik személy szeretné a domaint megszerezni,

- a védjegyjogosult maga is igényelje védjegyének domainként történő regisztrálását.

Ebben az esetben a webszerveren meghirdetik a domainneveket, és a védjegyjogosult - ha kívánja - a saját nevére delegálja a domainnevet.

A domainnevek és a védjegyek közötti ütközéseket illetően közvetlenül a hu domain alá történő delegálás esetében benyújtott igényeket a nyilvántartó a delegálás előtt meghirdeti, és a meghirdetéstől számított 14 nap végéig a domainnév delegálása ellen kifogást lehet előterjeszteni. Abban az esetben viszont, ha a védjegyjogosult és más személy egyező időben nyújt be valamely domainnév nyilvántartásba vétele iránti kérelmet, a prioritás a védjegyjogosulté. A védjegyjogosult onnan észlelheti a domainnévként való használatot, hogy a bejelentett domainneveket - mint ahogyan erről szó volt - nyilvántartásba vevő meghirdeti.

A védjegyjogosultaknak indokolt és komoly érdekük fűződik ahhoz, hogy rendszeresen ellenőrizzék, miszerint védjegyüket nem jegyezték-e az engedélyük nélkül domainnévként. Érdemes a kérdéses védjegyhez hasonló megjelöléseket és névvariációkat is figyelembe venni.

Ütközés a domainnév nyilvántartásba vétele után

A védjegy és a domainnév ütközésének következő esetköre, amikor a domainnevet már lajstromozták, és a védjegyjogosult ezt követően észleli a védjegyének jogosulatlan használatát, hogy a védjegyet domainnévként nyilvántartásba vették.

A 2000. március 1-jével kiadott regisztrációs szabályzat érdekében a védjegy domainnévként való jogosulatlan regisztrálása esetén a jogosult választottbírósághoz fordulhat.

A választottbíróság ilyen esetekben megállapítja a domainnévkénti jogosulatlan használatot, azonban védjegybitorlás megállapítására nincs módja. A védjegybitorlás megállapítása és a bitorláshoz fűződő más jogkövetkezmények alkalmazása iránti kereset továbbra is a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik.

Amennyiben a jogsértésre 2000. március 1. előtt került sor, ebben az esetben a védjegyjogosult a megyei (fővárosi) bíróság előtt pert indíthat. Természetesen, ha a domainnév regisztrátorát rábeszélik, hogy vesse magát alá a választottbíróság illetékességének, úgy ez a hatóság is eljárhat.

A regisztrációs szabályzat a domainnevek és védjegyek ütközéséről

A regisztrációs szabályzat pontos iránymutatást csak a védjegyek és a második szintű közdomainnevek ütközése vonatkozásában ad. Itt alapkövetelményként abból kell kiindulni, hogy a lajstromozott védjeggyel azonos domainnév nem vehető a domainnevek nyilvántartásába a védjegyjogosulttól eltérő személy javára. A regisztrációs szabályzat három vonatkozásban is említi a védjegyeket, amely e megjelölések kardinális fontosságát tükrözi. * Tm.hu közdomain alatt az igénylő csak olyan karaktersorozatot választhat domainnévként, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal által az igénylő számára védjegyként lajstromba vett megnevezés. * Prioritással rendelkeznek azok az igények, amelyeknél a választott név a Magyar Szabadalmi Hivatal által az igénylő mint jogosult számára lajstromozott védjegy, karaktersorozat jelenik meg. Ez a karaktersorozat főként az ábécé betűit tartalmazza. Pl. korall, de lehet számokkal vegyes betűsorozat: wu2, vagy szám is, pl.: 4711

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére