Védeni a védhetőt

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 58. számában (2003. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A nagyvállalatok számára a biztosítási díj általában a biztosítási összeg ezrelékében mérhető. A kisebb cégeknél azonban a biztosítási terhek nagyságrendjét nem is lehet megbecsülni. A biztosítók ugyanis ebben a körben is egyre inkább komplex csomagokat alkotva kínálják szolgáltatásukat. Nemzetközi felmérések alapján a biztosítási csalás az adócsalás után a világ második legnépszerűbb és legnagyobb kárt okozó intellektuálisbűncselekmény-típusa. Számítások szerint az Egyesült Államokban évente közel 120 milliárd dolláros kárt okoznak a biztosítóknak a hamis kárigényeken alapuló kifizetések. Nálunk a biztosítók az adatok meghatározásában szemérmesek. Tovább erősödik a távfelügyeleti vagyonvédelmi piac Magyarországon, a vagyonvédelemnek ezt a viszonylag elfogadható költséggel működtethető, ám annál hatékonyabb üzletágát ugyanis immár évek óta a túlkínálat jellemzi.

A biztonsági piramis kockázatai

A nagyvállalatok (biztosítható) kockázatai már évek óta százszázalékosan lefedettnek tekinthetők. Arról viszont, hogy a kisebb társaságok milyen arányban veszik igénybe a biztosítók szolgáltatásait, eltérőek a vélemények. Akadnak, akik a kis- és középvállalati (kkv) körnél 10 százalékos biztosítottsági szintet feltételeznek, míg mások akár 60 százalékot is elképzelhetőnek tartanak. Paradox módon mindkét állítás igaz lehet, nem mindegy ugyanis, hogy a kkv-k darabszáma, vagy bevétele alapján, illetve vagyonarányos módon értékelünk. Roppant nagy ugyanis a kényszervállalkozások száma, amelyek a megélhetés határán élnek, így biztosításra többnyire nem futja a pénzükből.

Személyre szabva

Megfelelő védelemről egyébként akkor sem mindig beszélhetünk, ha azokat a vállalkozásokat nézzük, amelyek rendelkeznek valamilyen biztosítással. Célszerűen és jól biztosított cég ugyanis - különösen a kkv-k között - még mindig kevés van. Esetenként csak a kár bekövetkezte után derül ki, hogy biztosítást ugyan kötöttek, de nem olyan fajtát, mint amilyenre szükség volna.

Az Allianz Hungáriánál - mondta el érdeklődésünkre Sipos József ügyvezető igazgató - a vállalatok és vállalkozások igényeit igyekeznek teljesen "személyre szabottan" kielégíteni. Természetesen az is fontos szempont, hogy minél egyszerűbben köthessenek meg egy szerződést. Éppen ezért alkalmaznak formanyomtatványokat, amelyek a választható fedezetek, biztosítási szolgáltatások széles körét tartalmazzák. Természetesen minél nagyobb és átfogóbb tevékenységgel rendelkezik egy vállalkozás, annál inkább a teljesen egyedi kockázatfelmérés, azt követően pedig a biztosítás eszközeivel is történő "risk management", azaz kockázatkezelés szükséges.

Nyilvánvalóan az igények alapos felmérése érdekében végzett a társaság több mint egy évvel ezelőtt kutatást arról, hogy a különböző kisvállalkozási típusok milyen kockázatoktól tartanak leginkább. Ennek eredményeképpen kiderült például, hogy a betörésektől, rongálásoktól az - elsősorban keleti, déli - országhatár felé haladva nő a félelem. Egyéb téren is jellegzetes különbségek adódtak a cégek székhelyétől függően. A kirakattal rendelkező vállalkozások (amelyek tevékenysége jelentős nagyságú üvegportált, s mögötte árubemutatót igényel) olyan területen is tartanak a betörőktől, ahol másoknak jelentősen csökken ez irányú aggodalma.

Az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. vállalati vagyon üzletágának vezetője, Lám György közölte, hogy a cégekkel - bármilyen méretűek is legyenek azok - egyedi megállapodásokat kötnek. Nem alkalmaznak tehát blankettaszerződéseket. Ügyfeleik közé jellemzően azok tartoznak, akiknek vagyona (pontosabban: a biztosítási összeg) eléri az 50 millió forintot.

Az Allianznál is ugyanekkora összeg számít a határnak. A 100 millió forintos biztosítási érték alatti társaságokat a kisvállalkozások közé sorolják. Alsó határ azonban valójában nincs, a jog szerinti besorolás számít. Arra, hogy a kisvállalkozók körében milyen arányú a biztosítottság, nemcsak azért nehéz válaszolni, mert nincs megbízható országos statisztika, hanem azért is, mert a kisvállalkozók egy részének telephelye a saját háza, lakása. Ma már - tette hozzá - az Allianz a lakásbiztosításokban is nyújt külön fedezetet a vállalkozás otthon tartott eszközeire.

Komplex csomagok

Az ÁB-Aegon is igyekszik a vállalkozásoknak komplex szolgáltatást nyújtani, vagyis: egy szerződés keretében minden előfordulható káreseményre védettséget adni. A díj ilyenkor értelemszerűen számtalan tényezőtől függ. Lám György éppen ezért erről nem kívánt nyilatkozni. Annyit azonban sikerült megtudnunk, hogy például az építés-szerelési biztosításnál a cégek által fizetendő díj a beruházás összértékének néhány ezrelékét érheti el. Az általános vagyonbiztosításnál ez valamivel többe kerül. Az úgynevezett géptörés-biztosítás pedig némiképp drágább a vagyonbiztosításnál.

A nagyvállalati biztosítások terén (is) az Allianz számít piacvezetőnek. Mint Sipos Józseftől megtudtuk, a Top 200 vállalkozás kétharmadának ez a társaság a biztosítói partnere. Az Allianz ebben a körben nemcsak káreseményekkel, hanem ezek megelőzésének mérnöki támogatásával is foglalkozik. - Arra is képesek vagyunk, ami tőlünk nyugatabbra már terjedő gyakorlat - mondta el az igazgató -, hogy elvégezzük a partnercég menedzsmentjének speciális auditálását a kockázatok felmérése és kezelése iránti érzékenység, az ilyen jellegű szervezeti tudás szempontjából.

A biztosítók gyakorlatában a magasabb rizikó természetesen minden esetben növelt díjjal párosul. Akadnak azonban olyan esetek - fejtette ki Sipos József -, amikor a szerződéskötési hajlandóság már nem múlhat a díjon. Ha például egy cég gyúlékony anyagokat olyan raktárban tart, ahol szigeteletlen vezetékek lógnak a falból, akkor semmilyen áron nem szabad velük biztosítást kötni.

A nagyipari vagyonbiztosításoknál egyébként a tarifák általában a biztosított érték egy százaléka alatt maradnak, azaz ezrelékes mértékűek. Mint Sipos József kifejtette: tény, hogy az ezen a területen alkalmazható díjak nagymértékben függnek a viszontbiztosítók által elkért összegek nagyságától. Előnye annak a vállalatnak lehet, amelyik éveken át azonos biztosítói-viszontbiztosítói partnerséget tudhat a magáénak, hiszen ilyenkor a viszontbiztosítói bizalom a díjváltozást a piaci alsó sávban tarthatja.

A viszontbiztosítási díjak emelését minden biztosító és minden biztosítási ág érzékeli majd - vélekedett Gidró István, az ipari biztosítási tagozat vezetője azon a tájékoztatón, ahol a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) tagozatai mutatkoztak be. Ugyanakkor az már a társaságokra van bízva, hogy ezeket a díjemeléseket mennyiben hárítják át az ügyfelekre. Már most rendkívüli mértékben szétnyílt ugyanis a verseny hatására folyamatosan csökkenő biztosítási díjak és a társaságok költségei közötti olló.

Abban, hogy tavaly a viszontbiztosítási díjak jelentősen megugrottak, csak harmadrészben volt közvetlenül felelős a 2001. évi New York-i tragédia, a döntő gondot a világgazdasági recesszió veszélye nyomán kibontakozó tőkepiaci lejtmenet okozza, ami jelentősen apasztotta a viszontbiztosítói vagyonokat. Az idei viszontbiztosítói díjakban pedig jelentősen érződik majd az a tény, hogy esedékessé válnak a World Trade Center kárkifizetései.

Széles paletta

A cégek biztosítási terheit azért is nehéz feltérképezni, mert a vállalati vagyonbiztosításokból sokféle található ma már a piacon. A szállítmánybiztosítás például nyolcféle lehet. Ebből az egyik a nemzetközi (Institute Cargo Clauses - ICC), amelynél a fedezet szólhat az összes kockázatra, vagy meghatározott veszélyekre. Természetesen mindez még kiegészíthető további kockázati típusokkal is. A szerződés azután lehet keretmegállapodás, de akár forgalomra, vagy egy útra szóló is. Utóbbi megkötését a társaságok, amennyiben indulás előtt legalább 48 órával kezdeményezik, akár interneten is megtehetik.

A különböző módozatoknál (és azok alváltozatainál) pedig - mint az már az előbbiekből is kiderült - számtalan tényező befolyásolja a fizetendő összeget. Természetesen az sem mellékes, hogy egyes módozatoknál mekkora az igénybevevők köre. Minél nagyobb ugyanis az úgynevezett veszélyközösség, annál jobban "szétporlik" a kockázat (erre jók például a viszontbiztosítások). A biztosítók különböző termékei iránt pedig változó a kereslet.

Az igények változásával kapcsolatban Lám György kiemelte, hogy az utóbbi időben az építés-szerelési biztosítás vált mind népszerűbbé. Ennél a biztosítástípusnál is számos feltételtől függ a beruházót terhelő biztosítási díj nagysága. A foghíjtelkek beépítésénél például jóval nagyobb károkozás képzelhető el, mint a zöldmezős beruházásoknál, így itt nyilvánvalóan a kockázat (ennek megfelelően a díj) is borsosabb. A biztosító természetesen figyel arra is, hogy partnerük milyen vállalkozói múlttal rendelkezik, milyen referenciákat képes felmutatni, nem mindegy persze az sem, hogy az építkezés hol folyik, milyen időszakban és meddig tart.

Biztosított kerekek

A biztosítottsági szintre vonatkozó becsléseket minden bizonnyal döntően az befolyásolja, hogy a járművekkel kapcsolatban kötött szerződéseket ki hogyan számítja. A legelterjedtebb biztosítási módozatok alighanem az autókkal kapcsolatosak. Kötelező felelősségbiztosítás (gfb) nélkül ugyanis a járművel nem közlekedhetnek az utakon, a casco pedig a gépkocsilopások elterjedtsége, de a finanszírozók (a gépjárműveket többnyire részletfizetéssel vagy lízing konstrukció keretében vásárolják a cégek) elvárásai miatt is általánosnak tekinthető.

A díjak azonban nem igazán tükrözik az itt kétségkívül meglévő, igencsak széles veszélyközösséget. Ennek oka - a biztosítók szakemberei szerint - a gépjárműveknél az okozott károk nagysága. Érdekes módon azonban míg a magánszemélyeknél a biztosítás díját elsősorban a kocsit használó életkora és lakhelye határozza meg, az autót munkaeszközként használó cégeknél inkább a jármű teherbírása számít. A legtöbb kedvezmény a biztosítók állítása szerint a flottaszerződéseknél érhető el.

Magánszemélyekkel, gazdálkodó szervezetekkel, illetve vállalkozókkal abban az esetben köthető keretszerződés (flotta), ha legalább öt járművet akarnak biztosítani. A szerződéskötés feltétele még, hogy a keretmegállapodásban biztosított gépjárműveknél egyazon (magán vagy jogi) személy legyen a forgalmi engedélybe üzembentartóként bejegyezve.

A gfb teljes liberalizációja (a társaságok hatósági korlátozás nélkül változtathatták díjaikat) után sem volt érdemi mozgás a biztosítók között. Az átszerződők száma ugyan pontosan csak februárban-márciusban derül majd ki, de a társaságok tájékoztatása szerint a váltók aránya kisebb a tavalyinál. Ennek oka, hogy a biztosítók igyekeztek mindent megtenni (balesetmentes) ügyfeleik megtartása érdekében. Volt olyan társaság, amely a casco biztosítást adta olcsóbban a "kötelezős" ügyfelének, míg mások baleset-, élet- vagy éppen jogvédelmi biztosítást társítottak a kötelező felelősségbiztosításhoz.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjváltozatok teherbírás szerint* Ft/negyedév

 

2 tonna alatt

2-6 tonna

6-10 tonna

10 tonna felett

ÁB-Aegon

16 500

60 000

90 000

90 000

Allianz (A0-ás díjak)

20 400

39 480

61 980

61 980

Argosz

24 021

48 066

84 660

101 601

AXA

19 384

42 008

73 993

73 993

Európa

22 184

47 141

47 141

83 190

Generali-Providencia

22 824

51 417

71 502

71 502

KÖBE**

26 736

nincs ajánlat

53 108

nincs ajánlat

MÁV***

62 194

136 886

136 886

243 407

OTP-Garancia

21 240

49 980

72 300

72 300

Zürich

29 671

66 842

92 953

92 953

* budapesti vállalkozás által fuvarozásra használt, újonnan vett Mercedes-Benz teherautóra

** 1200 forintos éves tagdíjat kell fizetni

*** az autótól függő (kb. 50-200 ezer forintig terjedő) belépési díjat kell fizetni

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére