Könyv
Elemzett bizonytalanság
Magas Iván: Kapitalizmus felülnézetből
A piacok és a természet logikája
Aula Kiadó, 2002. 540 oldal, 2680 Ft
Magas István elsősorban közgazdászoknak szánja tanulmányválogatását, amely a társadalomtudomány és a rendszerelmélet iránt érdeklődőknek is kínál nívós átgondolnivalót. Egyik eszmefuttatása éppen az infláció időszerű kérdését analizálja. Azt firtatja, miért várható egy piacgazdaságban az árszintek hosszú távú emelkedése. Ellene védekezni globálisan és nemzeti szinten egyaránt szükséges, a beavatkozás azonban pénzbe kerül. A szerző azt feltételezi, hogy a biztonságra törekvő pénzügyi rendszerek drágítják a költségeket, alkalmazásuk ellenben elősegíti a piac viszonylag zavartalan működését.
A hasonló viszonylagosságok és kölcsönhatások elemzése jellemzi Magas feltűnően árnyalt gondolkodásmódját. Nemcsak a különféle szakmai iskolák szempontjait érvényesíti, vizsgálatai körébe magától értetődően vonja be a természettudományi jelenségeket, törvényeket. Véleménye az, hogy a piacgazdasági rendszer a biológiával vagy az ökológiával egybevethetően, élő organizmusként működik. Idomul környezetéhez, közben átszervezi fejlődési mechanizmusait. Az így keletkező összefüggések beláthatósága nehéz, ám ez az igazi kihívás a bizonytalansági tényezőkről elmélkedők számára, akikhez tanulmányírónk joggal sorolja magát.
Izgalmas könyve három részből áll. Az elsőben egyebek mellett az információelmélet segítségével írja le "a modern piacgazdasági organizmus viselkedését." (Figyelmeztet arra: fogalomhasználata újszerű, s erősen különbözik a neoklaszszikus megközelítéstől.) A második fejezet írásaiból kiemelkedik a Biológiai analógiák és a közgazdaságtan című nagyvonalú fejtegetés. (Mondandója az, hogy a kiválasztódás biológiai modellje – fenntartásokkal – használható a vállalatok versengésének nyomon követésére.) A harmadik részben – tekintetbe véve amerikai kutatási tapasztalatait – olyan tanulmányokat közöl, amelyek történelmileg (is) áttekintik a növekedés, az árszínvonal és a gazdasági komplexitás fejleményeit. (Innen való az infláció vázlatosan idézett magyarázata.)
Esszéíróeszményét a professzor egy (W. H. Ashbytől származó) mottóval hozza tudomásunkra. "Aki a nagyon bonyolult rendszerek kutatásában eredményt akar elérni, annak jeleskednie kell a helyes egyszerűsítés művészetében is." Ezt az ideált – a megfontolásait és közbevetéseit kordában tartó – logikus szerkesztéssel, ismétlésekkel és gyakori rekapitulációval igyekszik megközelíteni.
Devizák a gyakorlatban
Érsek Zsolt: Bevezetés a devizapiacokra
KJK-Kerszöv, 2002. 292 olda, 4000 Ft+áfa
A deviza külföldi valutára szóló fizetési ígéretet tartalmazó okmány, értékpapír. A devizapiacok a világ legnagyobb piacai közé tartoznak, s kiismerhetetlenségük miatt sok titokzatosságot sejtenek mögöttük. Pedig a devizapiacokon egyszerű kereskedelmi – adásvételi – ügyletek bonyolódnak le: az egyik ország devizáját egy másik ország devizájára cserélik át. A tőkeáramláshoz elengedhetetlen devizapiacok legfontosabb fogalmaival, felépítésükkel, szereplőivel, szabályaival, az árfolyamokra ható tényezőkkel és a hazai devizapiac működésével, gyakorlati tudnivalóival ismertet meg Érsek Zsolt legújabb kiadásban megjelent könyve.
A történeti áttekintés után a fogalmi meghatározások, a piac szereplőinek a bemutatása következik, majd a jegyzés módját, az üzlet teljesítésének időpontjait, a spot- és a határidős üzletek lényegét írja le a szerző. A spotüzlet értéknapja az ügyletkötést követő második munkanap, a határidős ügyletek teljesítésére valamely jövő időpontban kerül sor. Egy pénznem jelen- és jövőbeli értéke közti kapcsolatot a megfelelő futamidőre szóló kamatláb teremti meg. A meghatározott értéknapon és árfolyamon történő átváltás (konverzió) esetén outright forward üzletről van szó, az FX swap pedig két különböző időpontú tőkeösszegre szóló konverzió. Részletes tájékoztatást kapunk a bennük rejlő lehetőségekről számszerű példákkal.
A devizaopció tulajdonosa jogot nyer egy bizonyos mennyiségű deviza egy másik devizával szembeni vételére vagy eladására meghatározott árfolyamon, időpontban vagy időpontig. Az ármeghatározó tényezők ismertetése után gyakorlati példákat találunk az opció sokoldalú használatára, s néhány általános szempontot a devizaárfolyamok alakulásának megértéséhez. A kormányzati és a központi banki politika nagy hatással lehet a devizaárfolyamokra, amelyeket más tényezők (nyers- és alapanyagárak, szociális tényezők stb.) is befolyásolnak.
A szerző a kockázati típusokkal foglalkozva felhívja a figyelmet a vállalat, a bank felső vezetésének a felelősségére; a vállalható kockázat mértékének megállapítása, a megfelelő információs rendszer megszervezése és működésének ellenőrzése a felső vezetés hatáskörébe tartozik! Végül a hazai devizapiac fejlődésének szakaszait, a forint árfolyamára ható tényezőket és a majd nálunk is bevezetendő euró előnyös következményeit tárgyalja.
Múlt, jelen, jövő
Az idő története
Perfekt Kiadó, 2002.
304 oldal, 6990 Ft
Az ezredforduló alkalmával rendezett nemzetközi kiállítást az időről a greenwich-i tengerészeti múzeum s a királyi obszervatórium. Az eseményre készült csodás küllemű kiadványban angol, amerikai, német, olasz, skandináv és más nemzetiségű tudósok írtak az emberiség életét kezdettől fogva láthatatlanul, de kimutathatóan meghatározó közegről, a nagybetűs Időről. A szerzők legismertebbjei a bolognai Umberto Eco professzor és a Londonban tanító Ernst Gombrich, de a többiek is (huszonöten) kiemelkedő képviselői a maguk szakterületének.
Hallatlanul érdekes esszésorozatuk egyes darabjai revelatív megállapításokat, lényegi információkat foglalnak magukban. Együvé kerülve teljes szellemi spektrumot képeznek a mindenkit érintő, hagyományosan mérhető s mégis mérhetetlenül komplex témáról. A közérthető, ám szigorú szakmaisággal megfogalmazott írásokhoz egyenrangúan kapcsolódik a négyszáz (!) egységet számláló illusztrációs anyag: régészleletek, vallásos ábrázolások, építési emlékek, képzőművészeti alkotások, használati eszközök, könyvrészletek, naptárlapok, fényképek, iparművészeti remeklések elsőre zsúfolt, sokadjára otthonossá váló tömege.
A kötetet vezérfonalként kíséri végig nyolc etnográfiai színezetű, széles kitekintésű szaktanulmány, A világ kultúrái és az idő címmel. Az ember az egyik ámulatból a másikba esik, miközben elgondolkodik azon, milyen különbségek vannak az indiai, a közép-amerikai, a kínai, a régi egyiptomi vagy a jelenkori ausztrál bennszülöttek időfelfogása között. Az idő megismeréséről szóló eszmefuttatásokat tartalmazó rész két szenzációja az idő és az orvoslás, valamint a zene és az idő viszonyát elemzi. A geológiai idő rövid történetében megdöbbenve olvashatjuk: a 17. századig tartotta magát az a nézet, hogy az idő kezdete az i. e. 4004 őszének egyik szombat estéjére esett. Hasonló áleszmékkel szinte mindenütt találkozunk, de mielőtt fölényesen mosolyognánk, szerzőink szelíden figyelmeztetnek arra, hogy a szamárságok az időképzet megismerésének és földerítésének érvényes állomásai voltak. Biológiai óránk egyébként az agy szem mögötti részében működik, és szemnyitáskor ügyesen összehangolja a bennünk "ketyegő" és a kívül pulzáló időt...
Muzsika
A kamaramuzsika gyöngyszemei
A Keller Vonósnégyes hangversenye
Közreműködik: Csalog Gábor (zongora) és Fenyő László (gordonka)
Műsoron: Brahms f-moll zongoraötös, Schubert C-dúr vonósötös
Zeneakadémia, 2003. február 12.
A kamaramuzsika különleges és egyben legnehezebb alkotásaiból tűz kettőt műsorára a Keller Kvartett. Brahms zongoraötöse hosszas töprengés és kísérletezés után jött létre 1864-ben. A műnek létezett egy kétgordonkás változata is, amellyel a szerző nem volt elégedett, a vonósnégyes és zongora formáció vált aztán ismertté, elfogadottá.
A zongoránál Csalog Gábor (képünkön) ül majd, aki Budapesten született. Hatéves korában kezdett zongorázni, s már tizenegy évesen felvették a Zeneakadémia "rendkívüli tehetségek" tagozatára. Tanárai között volt Czövek Erna, Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Kurtág György, Kadosa Pál és Schiff András. Amerikában folytatta tanulmányait Sebők Györgynél a bloomingtoni Indiana Egyetemen, ahol később Sebők professzor asszisztense volt két esztendeig. Számos nemzetközi zongoraversenyen vett részt, az 1986-os budapesti Liszt-verseny díjnyertese. Gyakran játszik kortárs zenét, számos magyar szerzővel áll munkakapcsolatban.
Kurtág Györggyel 1980 óta dolgozik együtt, a nemzetközi hírű zeneszerző több művét mutatta be, új darabjaiból számos rádiófelvételt készített. Munkájáról a komponista így nyilatkozott: "Csalog Gábor az egyik legfigyelemreméltóbb zongorista, akivel hosszú pályafutásom alatt találkoztam. Számos művemet játszotta, mindig a legmélyebb megértéssel és a legmeggyőzőbb tolmácsolással. Klasszikus és romantikus művek legrejtettebb értékét, szépségeit is képes felfedezni és olyan megvilágításba helyezni, mintha először találkoznánk velük. Koncertjein a művészet varázslatos atmoszféráját teremti meg."
Schubert vonósötöse is nevezetes mű, élete utolsó esztendejében írta a zeneszerző. Az életében komolyan nem vett, Beethoven árnyától frusztrált komponista e munkájában a példakép nyomasztó fölénye alól felszabadulva (Beethoven 1827-ben halt meg) kápráztatóan színes darabot alkotott.
Színház
Szenvedélyes lelkiállapotok
Hans Henny: Medea
A Radnóti Színház előadása
Fordította: Ungár Júlia
Rendezte: Zsótér Sándor
Főszerepelők: Csomós Mari, Csányi Sándor, Schneider Zoltán, Hámori Gabriella, Molnár Erika, Moldvai Kiss Andrea
Az ógörög mítosz Médeiájának sötét cselekedetei közül csak bizonyos Péliász király álságos földaraboltatása nincs benne Hans Henny Jahnn 1926-ban írt drámájában. A többiről, saját öccse szétmetéléséről, a korinthoszi királylánynak küldött mérgező nászöltözékről, vagy tulajdon fiai önkezű lemészárlásáról s egyebekről híven értesülünk a Radnóti Színház bemutatóján. Látni persze semmit nem látunk a Napisten ádáz leszármazottjának gonosz munkáiból, kivéve egy szemkitolást (amit két piros labda begurításával jelez a rendező). Minden mást a nyolc, főleg ülőhelyzetre kényszerített játszó személy mond el. Igen szemléletes szövegük nyomán kellemetlenül elképzelhetők az ösztönök diktálta, kérlelhetetlenül erőszakos jelenetek.
A két világháború közötti expresszionista próza ismerői tudhatják, hogy a (regény)írónak erőssége a szélsőséges szenvedélyek érzékeltetése, hatásos belső monológok segítségével. Ez tartja máig elevenen a darabot, amely arra készteti a nézőt, hogy érzelmileg és gondolatilag résztvevője legyen az Aranygyapjú-legendahős örökifjú Iaszón meg az isteni származása ellenére megvénült Médeia tragikus és vérgőzös házassági válságának. A hosszan elnyújtott színpadi párbeszédek érdekessége, hogy a szereplők lefojtott türelemmel hagyják, hadd mondja el másikuk a maga sérelmeit. Majd ugyanolyan részletező és indulatos válaszukban felsorakoztatják zaklatott ellenvéleményeiket. Megértésre egyikük se számít – a kommentáló mellékfigurák sem.
A gyűlölet penetráns légköre így állandósul a színvonalasan nyomasztó előadásban. Higgadtan utánagondolva a mozgalmasságot a fortyogó mondanivaló kedvéért mellőző – s nagy néha keserves kacagást is kiváltó – jeleneteknek, rájövünk: az író célja a rémtettek elkövetésekor bekövetkező szélsőséges lelkiállapotok elemzése lehetett. Ez a felfogás csekély beavatkozást engedett a rendezőnek. Zsótér Sándor egy pár sokkoló effektussal (üvöltés-zuhanás-sikoltás-jajgatás) mégis észrevéteti jelenlétét a fegyelmezett színreállításban.
A női főszerep Csomós Marié. Vibráló feszültséget teremt mind szemrehányásai elővezetésekor, mind megsértett asszonyi önérzete háborgó – és igen naturális – ecsetelése közben. Hallgatásai és szünettartásai szilajon értelmező szavainál, válaszainál is félelmetesebbek. Azonos hőfokon próbálnak hozzá felzárkózni partnerei is. Ez leginkább a dajkát alakító Hámori Gabriellának s a (korán megvakított) királyi követ Schneider Zoltánnak sikerül. Iaszón – vagy ahogy németből a színlap helytelenül írja át: Jason – megjelenítője Csányi Sándor. Artikulációs problémákkal küszködik, ami egy ilyen szövegközpontú műnél behozhatatlan hátrányt jelent.
Kiállítás
Hétköznapi szenzációk
Pest-udai és budapesti építkezések a Millenniumi Földalatti állomásain
Látható: az üzemidő alatt
Jóformán naponta használjuk a "kisföldalattit", amely az elegáns Belvárost és a Nagykörutat az egykori Városerdővel, a Városligettel köti össze. A körutat, amely valójában a szolid iparostelepülésből – Pest – európai fővárossá váló Budapest jellegzetes része. Éppen e korszakot mutatja be a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma. A földalatti 11 állomásának 22 megállójában elhelyezett csaknem száz tabló több mint ötszáz fényképe és építészeti terve ámulatba ejti a peronon ácsorgó utazót: milyen tempóban és műgonddal készült föl új szerepére a város.
A Kiscelli Múzeum két, igen jelentős gyűjteményében, a fényképtárban és az építészeti gyűjtemény anyagában rendkívül sok, Budapest építészettörténete szempontjából fontos, forrásértékű műtárgy van. Ezek segítségével próbálják meg a rendezők (Branczik Márta és Demeter Zsuzsa) – a Pesti építkezések állomásai című kiállítás keretében – dióhéjban bemutatni az egyes pesti útvonalak kialakulását, épületeik építésének legfőbb lépéseit, illetve az alkotók életművének fontosabb stációit. Olyan épületeket és utakat választottak, amelyek a Millenniumi Földalatti Vasút egyes megállói közelében állnak.
A Vörösmarty téren a Vigadó épülete, Feszl Frigyes munkája az attrakció, a Deák téren az éppen felújítás alatt álló, Pollack Mihály tervezte evangélikus templom és környezete látható. A Bajcsy-Zsilinszky úti megálló Hild József Bazilikáját mutatja be, az Opera megálló természetesen a dalszínház építését vázolja. Az Oktogonnál az Andrássy út és a Nagykörút építéstörténetére tekinthetünk vissza. A Vörösmarty utcánál a Mintarajziskolára, illetve a Régi Műcsarnok épületére irányítják figyelmünket, a Kodály köröndnél pedig a Fasori református templom épületére, illetve a körönd luxuspalotáira.
A Bajza utcánál a Városligeti fasor villái, valamint a képzőművészet otthona, az Epreskert műtermei láthatók. A Hősök tere megállónál persze a Városligettel és a tervező Schickedanz Albert munkásságával foglalkoznak, a Széchenyi fürdőnél a gyógykomplexum és az Állatkert létesítését mutatják be. Végül a Mexikói úti végállomáson, az Erzsébet Nőiskolával már a modern építészet kezdetére utalnak.
CD
Romantikus dalok
Bokor Jutta Goldmark-felvétele
A Hungaroton Classic kiadványa
Goldmark Károly magyar zeneszerzőt az elmúlt években újra felfedezték Európában, halálának évfordulójáról (1915-ben hunyt el) sok helyen megemlékeztek – kivéve itthon. Bokor Jutta, illetve a Hungaroton friss CD-je törleszt valamennyit ebből az adósságból. Keszthelyt, ezt a Balaton-parti fürdővárost nemcsak a Festeticsek Georgikon-napjai tették híressé, hanem valószínűleg éppen e költészetnek és a társművészeteknek ajánlott napok teremtettek jó környezetet a tehetségek kibontakozásának.
A Sába királynője című, ma is sikeres opera komponistája sokgyermekes, szerény körülmények között élő családban született Keszthelyen 1830-ban. A família a boldogulás reményében költözött később a Dunántúlon még nyugatabbra. Goldmark Károly zenei tanulmányait előbb Bécsben folytatta, majd Pest-Budán képezte magát. Pályája elején színházi muzsikusként dolgozott – hol itt, hol ott. Alkotói egyéniségét is a két város kultúrája alapozta meg, és ez a kettősség alakult európaivá, ő volt Wagner egyik fő hazai "prófétája". A német romantika határozta meg zeneszerzői munkásságát, a már említett Sába királynője orientális színei ellenére hangvételében, méreteiben a kor romantikus stílusjegyeit mutatja.
A zeneszerző komoly daltermést hagyott hátra, ezek közül válogattak a mezzoszoprán Bokor Jutta számára. Az Operaház magánénekesnője ihletetten tolmácsolja e miniatűr remekeket. Goldmark szinte összefoglalja a német lied, a dal sajátosságait, meghitt hangulatot és drámai helyzeteket teremt – ahogy a szöveg kívánja. Ifjúság és elmúlás, boldog, szerelmes idő és mélabús magány, egy kis szenvedés, ez mind a dal témája lehetett.
Goldmark ma már ismeretlen nevű alkalmi poéták és neves költők, mint például Robert Burns verseit is megzenésítette, a hangsúly, az érték a zenei megfogalmazásban van. A stílusos előadásban komoly része van a kamarazene területén szaktekintélynek számító zongorakísérőnek, Gulyás Mártának is. A Hungaroton Classic ezúttal is olyan ritkaságot jelentetett meg, amely nemzetközi érdeklődésre tarthat számot.
FILM
Megint a nők
Beszélj hozzá!
Színes, feliratos spanyol film
Rendezte Pedro Almodovar
Főszereplők: Javier Cámara, Dario Grandinetti, Leonor Waitling, Rosario Flores, Geraldine Chaplin
Forgalmazza: Budapest Film
Pedro Almodóvar filmjei – megszokhattuk – a nőkről szólnak. Beszélj hozzá! című filmjében sincs ez másképp, bár mindkét főhőse férfi. Marco és Benigno barátsága egy kórházban szövődik, ahol Benigno ápolóként dolgozik. Negyedik éve viseli gondját az autóbaleset miatt kómában fekvő balett-táncosnőnek, Aliciának. Marco író, aki beleszeret egy titokzatos torreádornőbe. Szerelmüknek tragikus baleset vet véget; Lydiát felökleli a bika, és szintén kómába esik.
Benigno csodabogárnak számít a kórházban, kollégái azt gyanítják, homoszexuális, mindenki tudja róla, hogy korábban húsz éven át anyját ápolta, mosdatta, manikűrözte, sminkelte, holott az nem is volt beteg. Most Aliciának szenteli életét, folyamatosan beszél hozzá, masszírozza, felolvas neki. Marcónak más módon, de szintén a nők határozták meg az életét.
Hol végződik a rajongás, és hol kezdődik a megszállottság? Perverzióvá degradálódhat-e egy őszinte érzelem? Almodóvar szokása szerint a normális és a beteges közötti határvonalat feszegeti. Akárcsak korábbi filmjével (Mindent anyámról), a rendező ezúttal is tarolt: az Európai Filmakadémiától a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb forgatókönyv díját is a Beszélj hozzá! kapta. A csodálatos, kifejező képi világ, a karakteres arcok, a zene és a történet az utolsó percig lebilincseli a néző figyelmét. Kevesen vitatják, hogy a spanyol Almodóvar az utóbbi évtized legzseniálisabb európai művészei közé tartozik, egyike azoknak, akiknek a nevét és munkáit a tengerentúlon is ismerik és méltatják. Megkapta Hollywood elismerését, az Oscar-díjat, a világ filmgyártása pedig vélhetőleg örökre hálás lesz neki, amiért olyan sztárokat fedezett fel, mint Antonio Banderas vagy a szépséges Penelopé Cruz.