Külföldiek a szerződésben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 58. számában (2003. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az üzleti kapcsolatok nem állnak meg a határoknál, egyre több cégnek vannak külföldi partnerei akár szállítóként, akár megrendelőként. Közelgő uniós csatlakozásunk az eddiginél is nyitottabbá teszi a magyar gazdaságot, így nem haszontalan áttekintenünk azokat a szabályokat, amelyek eligazítást adnak a külföldiekkel kapcsolatba kerülő cégek számára. Tematikus összeállításunkban összefoglaljuk a nemzetközi magánjog alapvető rendelkezéseit, az alkalmazandó jog kérdésétől kezdve az igényérvényesítés lehetőségéig. Külön teret szentelünk a nemzetközi adózási előírásoknak.

Melyik jogot kell alkalmazni?

A nemzetközi elemet magukban foglaló jogi kapcsolatokban követendő szabályokat a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmj.) tartalmazza. Az Nmj. határozza meg, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni, ha polgári jogi, családi jogi vagy munkajogi jogviszonyban külföldi személy, vagyontárgy vagy jog szerepel, és több állam joga lenne alkalmazható. Az Nmj. ad választ arra a kérdésre is, hogy milyen joghatósági és eljárási szabályok alapján kell eljárni a külföldi elemet tartalmazó jogvitában. Amennyiben valamely kérdést nemzetközi szerződés szabályoz, úgy természetesen az abban foglaltak az irányadók a felek kapcsolatára.

Jogi minősítés

Ha az alkalmazandó jog meghatározása szempontjából a jogvitában megítélendő tények vagy viszonyok jogi minősítése kérdésében vita van, a magyar jog szabályainak és fogalmainak értelmezésével kell eljárni. Ha a magyar jog valamely jogintézményt nem ismer, vagy eltérő tartalommal, más elnevezéssel ismer, és az a magyar jog szabályainak értelmezésével sem határozható meg, a jogi minősítésben a jogintézményt szabályozó külföldi jogra is figyelemmel kell lenni.

Visszautalás az alkalmazandó jogra

Amennyiben az Nmj. szerint külföldi jogot kell alkalmazni, az alkalmazandó külföldi jognak a felmerült kérdést közvetlenül rendező szabályai az irányadók. Ha azonban a külföldi jog a felmerült kérdésben a magyar jogra utal - e szabály figyelembevételével -, a magyar jogot kell alkalmazni.

A külföldi jog tartalmának megállapítása

A bíróság vagy más hatóság az általa nem ismert külföldi jog felől hivatalból tájékozódik, szükség esetén szakértői véleményt is beszerez, és a fél által előterjesztett bizonyítékokat is figyelembe veheti. A külföldi jogról a bíróság vagy más hatóság megkeresésére az igazságügy-miniszter felvilágosítást ad. Ha a külföldi jog tartalmát nem lehet megállapítani, a magyar jogot kell alkalmazni.

Viszonosság

A külföldi jog alkalmazása fő szabályként nem függ a viszonosságtól. Ha a jogszabály a külföldi jog alkalmazását viszonosságtól teszi függővé, a viszonosságot az ellenkező bizonyításáig fennállónak kell tekinteni. Ha jogszabály a viszonosság bizonyítását kívánja, a viszonosság fennállásáról az igazságügy-miniszter ad a bíróságra és más hatóságra kötelező nyilatkozatot.

A külföldi jog alkalmazásának mellőzése

Mellőzni kell a külföldi jog alkalmazását, amennyiben az a magyar közrendbe ütközne. Nem mellőzhető ugyanakkor a külföldi jog alkalmazása önmagában azért, mert a külföldi állam társadalmi-gazdasági rendszere eltér a magyartól. A mellőzött külföldi jog helyett a magyar jogot kell alkalmazni.

Csalárd kapcsolás

Nem lehet alkalmazni azt a külföldi jogot, amely a felek által - az egyébként irányadó jogszabály megkerülése céljából - mesterségesen vagy színleléssel létrehozott külföldi elemhez kapcsolódik. Ez az úgynevezett csalárd kapcsolás. Ilyenkor az Nmj. szerint egyébként irányadó jogot kell alkalmazni.

Mellőzés kérelemre

A felek közösen kérhetik az Nmj. szerint irányadó külföldi jog mellőzését. Ilyenkor a mellőzött jog helyett a magyar jogot - illetve a jogválasztásnál a választott jogot - kell alkalmazni.

Személyes jog

A nemzetközi elemet is hordozó jogviszonyokban több szempontból is jelentősége van az úgynevezett személyes jognak. Az ember jogképességét, cselekvőképességét és általában személyi állapotát, továbbá személyéhez fűződő jogait is a személyes joga szerint kell elbírálni.

A jogi személy jogképességét, gazdasági minőségét, személyhez fűződő jogait, továbbá tagjainak egymás közötti jogviszonyait is személyes joga szerint kell megítélni.

Magánszemélyek

Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Az állampolgárság megváltozása nem érinti a korábbi személyi állapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket. Ha valakinek több állampolgársága van, és egyik állampolgársága magyar, személyes joga a magyar jog.

Akinek több állampolgársága van, és egyik sem magyar, valamint a hontalan személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén lakóhelye van, illetőleg a magyar jog, ha Magyarországon is van lakóhelye. Akinek külföldön több lakóhelye van, személyes joga annak az államnak a joga, amellyel kapcsolata a legszorosabb.

Akinek személyes jogát az előző bekezdések alapján nem lehet megállapítani, és nincs lakóhelye, személyes jogát szokásos tartózkodási helye határozza meg. Akinek több szokásos tartózkodási helye közül az egyik Magyarországon van, személyes joga a magyar jog. Magyarországon menedékjogot élvező személy személyi állapotára a magyar jog irányadó. Ez azonban nem érinti a korábbi személyi jogállapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket.

Lakóhely, szokásos tartózkodási hely

Lakóhely az a hely, ahol valaki állandóan vagy a letelepedés szándékával lakik. Szokásos tartózkodási hely az a hely, ahol valaki letelepedés szándéka nélkül hosszabb ideje tartózkodik.

Gazdasági minőség

A magánszemély gazdasági tevékenységére, termelői, kereskedői minőségére annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén a gazdasági működést engedélyezték. Ha a gazdasági működés engedélyezésére nem volt szükség, vagy a működést több államban engedélyezték, a gazdasági minőségre annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a gazdasági tevékenysége központi ügyvezetésének helye van.

Jogi személyek

A jogi személy személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a jogi személyt nyilvántartásba vették. Ha a jogi személyt több állam joga szerint vették nyilvántartásba, vagy az alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog szerint nyilvántartásba vételére nincs szükség, személyes joga az alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog.

Ha a jogi személynek az alapszabály szerint nincs székhelye, vagy több székhelye van, és egyik állam joga szerint sem vették nyilvántartásba, személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a központi ügyvezetés helye van.

Ügyletkötés külföldivel

A külföldi állampolgár és a hontalan jogképességére és cselekvőképességére, továbbá személyi és vagyoni jogaira, valamint kötelezettségeire főszabályként ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a belföldiekre.

Azt a nem magyar állampolgárt, aki a személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körében Magyarországon kötött vagyonjogi ügyletei szempontjából cselekvőképesnek kell tekinteni, amennyiben a magyar jog szerint cselekvőképes lenne.

Azt a nem magyar állampolgárt, aki személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, de a magyar jog szerint cselekvőképes lenne, egyéb vagyonjogi ügyletei szempontjából is cselekvőképesnek kell tekinteni, ha az ügylet jogkövetkezményeinek Magyarországon kell beállniuk.

Szellemi alkotások joga

A szerzői jogokat annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a védelmet igénylik. A feltaláló és jogutódja annak az államnak a joga szerint és abban az államban részesül védelemben, amelyben a szabadalmat megadták, illetőleg ahol a bejelentést megtették. Ugyanaz vonatkozik más iparjogvédelmi jogokra (ipari mintaoltalom, védjegy stb.) is.

A szerződésekre alkalmazandó jog

A szerződés joga kiterjed a jogviszony minden elemére, így különösen a szerződés megkötésére, anyagi és alaki érvényességére, hatásaira, továbbá - ha a felek másként nem állapodtak meg, vagy az Nmj.-ből más nem következik - a szerződést biztosító megállapodásokra (zálogszerződésre, kezességi szerződésre stb.), a szerződéssel kapcsolatos követelések beszámíthatóságára, engedményezésére és átvállalására. (Az egyoldalú nyilatkozatokra a szerződésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.)

Jogválasztás

A szerződésekre azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a szerződés megkötésekor vagy később választottak.

Jogválasztás hiányában érvényesülő jog

Jogválasztás hiányában az egyes szerződésekre alkalmazandó jogot az alábbiak szerint kell megállapítani.

A szerződésre vonatkozó jog annak az államnak a joga, amelyben a szerződés megkötésének időpontjában

- adásvételi szerződésnél az eladónak,

- bérleti és haszonbérleti szerződésnél a bérbeadónak,

- a szerzőijog-védelem alá tartozó jogok hasznosítására vonatkozó szerződésnél a felhasználónak,

- az iparjogvédelmi, valamint anyagi értéket képviselő egyéb jogok hasznosítására vonatkozó szerződésnél a használatba adónak,

- letéti (raktározási) szerződésnél a letéteményesnek,

- megbízási szerződésnél a megbízottnak,

- bizományi szerződésnél a bizományosnak,

- kereskedelmi képviseletre vonatkozó szerződésnél a képviselőnek (ügynöknek),

- fuvarozási és szállítmányozási szerződésnél a fuvarozónak, illetve szállítmányozónak,

- a bank- és hitelügyletekre vonatkozó szerződésnél a bankszolgáltatást nyújtó pénzintézetnek,

- biztosítási szerződésnél a biztosítónak,

- kölcsön- és haszonkölcsön-szerződésnél a kölcsönadónak,

- ajándékozási szerződésnél az ajándékozónak a lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve a székhelye vagy a telephelye van.

Vállalkozás

Vállalkozási (tervezési, szerelési, bérmunka- stb.) szerződésre annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a szerződés értelmében a vállalkozási tevékenységet ki kell fejteni, illetve a szerződésben meghatározott eredményt létre kell hozni.

Tőzsdei ügylet

Tőzsdén kötött szerződésre annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén a tőzsde van.

Versenytárgyalás

A versenytárgyaláson létrejött ügyletre annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a versenytárgyalást tartják.

Árverés

Az árverésen kötött szerződésre annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén az árverést tartják.

Társasági szerződés

A társasági szerződést annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a társaság tevékenységét kifejti. A jogi személyt alapító társasági szerződésre a jogi személy személyes jogát kell alkalmazni.

Értékpapírból származó követelés

Értékpapíron alapuló kötelezettség fennállására és terjedelmére a teljesítés helyén irányadó jogot kell alkalmazni. A nyilvános kölcsön alapján kibocsátott kötvényen alapuló kötelmi jogok és a kötelezettségek keletkezését, átszállását, megszűnését és érvényesítését a kibocsátó személyes joga szerint kell elbírálni.

Ha az értékpapír áruval való rendelkezés jogát biztosítja, a dologi jogi hatásokra (tulajdonjog) az Nmj.-nek a dologi jogviszonyokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A tagsági jogot megtestesítő értékpapíron alapuló jogok és kötelezettségek keletkezését, átszállását, megszűnését és érvényesítését a jogi személy személyes joga szerint kell elbírálni.

Fogyasztói szerződés

Fogyasztói szerződés a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eljáró féllel dolog szolgáltatására vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés és az ahhoz kapcsolódó hitel- vagy kölcsönszerződés.

A fogyasztói szerződésre annak az államnak a joga irányadó, amelyben a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy

- ennek az államnak a területén intéztek szerződés megkötésére irányuló nyilatkozatot a fogyasztóhoz, vagy tettek közzé a szerződés megkötését megelőzően reklámot, és a fogyasztó ennek az államnak a területén tette meg azokat a nyilatkozatokat és végezte el azokat a cselekményeket, amelyek a szerződés megkötéséhez szükségesek;

- a másik fél vagy annak képviselője ebben az államban kapta meg a fogyasztótól a megrendelést; vagy

- az adásvételi szerződés megkötése érdekében az eladó utazást szervezett a fogyasztó számára, és a fogyasztó az utazás során más állam területén kötötte meg a szerződést, vagy tett arra irányuló nyilatkozatot.

A fenti rendelkezések nem alkalmazhatók:

- fuvarozási és személyszállítási szerződésre;

- olyan szerződésre, amelynek alapján kizárólag a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a területén kívül nyújtanak szolgáltatást a fogyasztónak, kivéve ha a szerződés utazásból és az út egyes állomásain való tartózkodásból álló szolgáltatás egységes díj ellenében történő teljesítésére irányul.

Tulajdonjog, dologi jogok

Fő szabályként az ingatlan, illetve az ingóság fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni a tulajdonjogra és más dologi (haszonélvezet, használat, szolgalmi jog) jogra, továbbá a zálogjogra és a birtokláshoz való jogra. A dolog fekvésének helyén irányadó jog annak az államnak a joga, amelynek területén a dolog a jogi hatást kiváltó tény (például adásvétel) létrejöttének időpontjában van. * Ingóság elbirtoklása * Ingó dolog elbirtoklására annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a dolog az elbirtoklás idejének lejártakor volt. Az elbirtoklást a dolog fekvési helyének megváltozása önmagában nem szakítja meg. * Vízi és légi járművek * Lajstromozott vízi vagy légi járműre vonatkozó dologi jogok keletkezését, fennállását vagy megszűnését annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek lobogója vagy más felségjelvénye alatt a jármű közlekedik. * Szállítás alatt álló dolgok * A rendeltetési hely államának joga irányadó a szállítás alatt álló ingóságokra vonatkozó dologi jogokra. Az ilyen dolgok kényszerű eladásával, beraktározásával vagy elzálogosításával kapcsolatos dologi joghatásokra azonban a dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni. Az utas személyes joga irányadó viszont az általa magával vitt személyes használati tárgyakra vonatkozó dologi jogokra. * Üzleti vagyon * Ha a vállalati vagyon mint egész száll át a jogutódra (például a vevőre vagy az örökösre), a dologi jogváltozásokat - az ingatlanra vonatkozó ilyen jogváltozások kivételével - a jogelőd személyes joga alapján kell megítélni. Ha a dolog tulajdonjoga bírósági rendelkezés alapján vagy végrehajtás során száll át, a jogszerzésre annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek bírósága rendelkezik, illetőleg amelynek hatósága a végrehajtási ügyben eljár.

Megvizsgálási kötelezettség

Ha a felek másban nem állapodtak meg, a szerződés szerinti szolgáltatás jogosultját terhelő megvizsgálási kötelezettség fennállására, a megvizsgálás módjára, az ebből eredő kifogások határidejére és mindezek jogi hatásaira a rendeltetési, illetve az átvételi hely államának jogát kell irányadónak tekinteni.

Formai érvénytelenség

Ha a szerződés a szerződésre vonatkozó jog szerint alaki okokból nem érvényes, a bíróság a szerződést érvényesnek tekinti, amennyiben az eljáró bíróság államának vagy annak az államnak a joga szerint érvényes, amelynek területén kötötték, vagy ahol a célzott joghatásoknak be kell állniuk.

Elévülés

Követelés elévülésére azt a jogot kell alkalmazni, amely a követelésre egyébként irányadó.

Kisegítő szabály

Ha az alkalmazandó jogot sem a felek jogválasztása, sem a fent ismertetett szabályok alapján nem lehet meghatározni, a szerződést annak az államnak a joga szerint kell megítélni, ahol az ügyletre jellemző szolgáltatás kötelezettjének lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye (telephelye) található.

Ha az alkalmazandó jogot így sem lehet meghatározni, azt a jogot kell irányadónak tekinteni, amelyhez a szerződés - az adott szerződéses viszony lényeges elemei szerint - leginkább kapcsolódik.

Kárfelelősség

A szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre fő szabályként a károkozó tevékenység vagy mulasztás helyén és idején irányadó jogot kell alkalmazni. Amennyiben azonban ez a károsultra kedvezőbb, annak az államnak a jogát kell irányadónak tekinteni, amelynek területén a kár bekövetkezett. Ha a károkozó és a károsult lakóhelye ugyanabban az államban van, ennek az államnak a jogát kell alkalmazni.

Ha a károkozó tevékenység vagy mulasztás helyének joga szerint a felelősség feltétele a vétkesség, úgy a vétőképesség fennállását akár a károkozó személyes joga, akár a jogsértés helyének joga szerint meg lehet állapítani.

Arra nézve, hogy a károkozó magatartás közlekedési vagy más biztonsági szabály megsértésével valósult-e meg, a károkozó magatartás helyének joga irányadó.

Amennyiben a károkozó tevékenység vagy mulasztás helye lajstromozott vízi vagy légi jármű, a károkozásra és annak következményeire - állami felségterületen kívül - annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek lobogója vagy más felségjelvénye alatt a jármű a jogsértés idején közlekedett.

Magyar bíróság nem állapíthat meg felelősséget olyan magatartásért, amely a magyar jog szerint nem jogellenes. Kárfelelősség miatt nem állapíthat meg olyan jogkövetkezményt sem, amelyet a magyar jog nem ismer.

Munkaviszony

A munkaviszonyra azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a munkaszerződés megkötésekor vagy később választottak. Jogválasztás hiányában a munkaviszonyra annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén a munkavállaló a munkáját szokásosan végzi, abban az esetben is, ha ideiglenesen - kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében - egy másik államban végzi a munkáját, vagy ahol az a telephely található, amely a munkavállalót alkalmazza, amennyiben munkáját szokásosan nem ugyanazon állam területén végzi. Kivétel ez alól, ha a körülményekből az állapítható meg, hogy a munkaviszony szorosabban kötődik egy másik államhoz, ebben az esetben a munkaviszonyra e másik állam jogát kell alkalmazni. * A felek jogválasztása nem eredményezheti a magyar munkajogi szabályok munkavállalót védő, eltérést nem engedő rendelkezéseinek sérelmét, feltéve hogy az előbb említett rendelkezés - jogválasztás hiányában - a magyar jog alkalmazására vezetne. * Kinevezéssel vagy választással keletkező munkaviszonyra a kinevező hatóság, illetve a választó testület személyes jogát kell alkalmazni. * A vízi vagy légifuvarozó járművön szolgálatot teljesítő munkavállaló munkaviszonyát annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek lobogója vagy más felségjelvénye alatt a jármű közlekedik; más fuvarozó munkavállalójának munkaviszonyára a fuvarozó személyes joga irányadó. * A munkaviszonyra irányadó jog szerint kell elbírálni a munkaszerződés érvényességének anyagi és alaki jogi feltételeit, a munkaszerződés érvénytelenségének következményeit, továbbá a munkaviszony tartalmát és megszűnését, valamint a munkaviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárást is

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére