Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 58. számában (2003. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Jegybanki alapkamat

Január 16-án a jegybanki alapkamat mértéke 7,50% volt, január 17-étől az alapkamat 6,50%.

(A jegybanki alapkamat mértékéről szóló MNB-közleményeket tartalmazó Magyar Közlöny lapzártánkig nem jelent meg.)

Idei költségvetés

A költségvetési törvényben ezúttal is számtalan törvénymódosítás kapott helyet. A 2002. évi LXII. törvényben módosult például

- a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény,

- a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény,

- az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény,

- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,

- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

- a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény,

- a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény,

- a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény,

- a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,

- az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,

- a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény,

- a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény,

- a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása szerint a köztisztviselő nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:

- az üzemanyag és az egyéb kőolajtermék,

- a gumiabroncs,

- a hűtőberendezés, a hűtőközeg,

- a csomagolás,

- az akkumulátor,

- a hígító és az oldószer,

- az információhordozó papírok közül a reklámhordozó papír.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély a kárpótlási jegyet az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel; ilyenkor a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett vagyontárgy, részvény, üzletrész megszerzésére fordított érték meghatározásánál az eredeti jogosult magánszemélynél vagy - ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, míg más magánszemélynél a kárpótlási jegy megszerzésére fordított értéket figyelembe kell venni; az említett más magánszemély által a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett értékpapír tőzsdei ügyletben történő visszterhes átruházása esetén a megszerzett bevétel azon részének adókötelezettségére, amely nem haladja meg az értékpapír megszerzésére felhasznált kárpótlási jegy kamattal növelt értékét - az átruházás jogcímét alapul véve, a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések helyett -, az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vagy az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket, míg a bevétel fennmaradó részének adókötelezettségére a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény révén megszerzett dolgozói üzletrész, dolgozói részvény esetében az említett különbözet a munkavállalónál és - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül.

(Magyar Közlöny, 2002/163. szám)

Üzemanyagárak

Megjelent a január 1. és március 31. között alkalmazható üzemanyagárakról szóló APEH-közlemény. Ha a magánszemély az üzemanyagot az alábbi árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 228 Ft/l

ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 235 Ft/l

Keverék 227 Ft/l

Gázolajok 207 Ft/l

(Magyar Közlöny, 2002/158. szám)

Energiaárak

2002 végén menetrendszerűen megérkeztek az energiárak változásait tartalmazó rendeletek. A jelenlegi árviszonyról a következő szabályokból lehet tájékozódni:

- 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról,

- 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról,

- 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról,

- 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról,

- 60/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a villamosenergia-termelők által értékesített közüzemi célra lekötött villamos energia, valamint a közüzemi villamosenergia-nagykereskedő által értékesített villamos energia hatósági árainak megállapításáról,

- 61/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a közüzemi villamosenergia-ellátás, a villamosenergia-elosztás, átvitel, rendszerirányítás és rendszerszintű szolgáltatások, valamint a villamosenergia-termelői engedéllyel érintett eszközök igénybevételével termelt távhőszolgáltatás céljára értékesített melegített víz és gőz hatósági árainak és díjainak megállapításáról.

(Magyar Közlöny, 2002/166. szám, II. kötet)

Melegített víz, gőz ára

Január 1-jétől változott a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról szóló rendelet. A hőfogyasztó teljesítménylekötési díjat, hődíjat, kiegészítő hődíjat, csapadékvíz- vagy pótvízdíjat, illetve hőenergia-szolgáltatási különdíjat fizet. A legmagasabb hatósági árakat a 64/2002. (XII. 30.) GKM rendelet melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2002/167. szám, I. kötet)

Ivóvíz- és csatornadíjak

Az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért január 1-jétől fizetendő díjakat a 8/2002. (XII. 20.) KvVM rendelet mellékletei tartalmazzák.

(Magyar Közlöny, 2002/159. szám)

Iparjogvédelmi Szakértői Testület díjai

Január 1-jétől az Iparjogvédelmi Szakértői Testület által készített szakértői vélemény alapdíja a 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint

- háromtagú tanács esetén 150 000 Ft;

- öttagú tanács esetén 237 500 Ft.

A testület további ülésinek pótdíja:

- háromtagú tanács esetén 90 000 Ft;

- öttagú tanács esetén 125 000 Ft.

(Magyar Közlöny, 2002/159. szám)

Iparjogvédelmi díjszabás

Az iparjogvédelmi eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjakat a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01731842-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni az azonosítási adatok (az ügyszám, illetőleg a lajstromszám) feltüntetésével, valamint a "310 Kincstári Tranzakciós Kód" megjelöléssel. Az iparjogvédelmi szakértői tevékenység engedélyezésével kapcsolatos eljárás során a rendeltetést is fel kell tüntetni. Külföldi személy kizárólag belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd képviselője útján fizetheti meg a díjat.

A 42/2002. (XII. 28.) GKM rendelet szerint a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentés díja 100 000 forint. A nemzetközi eredetmegjelölési bejelentés továbbításának díja 10 000 forint. A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára irányuló bejelentés díja 30 000 forint. A növényfajta-oltalmi bejelentés díja 30 000 forint.

Szabadalom

A szabadalmi bejelentési és kutatási díj 24 000 forint, amely a tizenegyediktől a huszadik igénypontig igénypontonként 1400, a huszonegyediktől a harmincadik igénypontig igénypontonként 2800, a harmincegyedik igényponttól pedig igénypontonként 4200 forinttal emelkedik. A szabadalom megadására irányuló eljárásban a vizsgálati díj 40 000 forint. A szabadalom megadására irányuló eljárásban a megadási és kinyomtatási díj 24 000 forint, amely a leírás és a rajz hatodik oldalától oldalanként 2400 forinttal emelkedik. A szabadalmi fenntartási díj összege:

- az elsőtől a második évig, évente 40 000 forint;

- a harmadiktól a negyedik évig, évente 56 000 forint;

- az ötödiktől a hatodik évig, évente 76 000 forint;

- a hetediktől a nyolcadik évig, évente 88 000 forint;

- a kilencediktől a tizedik évig, évente 98 000 forint;

- a tizenegyediktől a tizenkettedik évig, évente 104 000 forint;

- a tizenharmadiktól a tizennegyedik évig, évente 110 000 forint;

- a tizenötödiktől a tizenhatodik évig, évente 118 000 forint;

- a tizenhetediktől a tizennyolcadik évig, évente 130 000 forint;

- a tizenkilencediktől a huszadik évig, évente 136 000 forint.

Átmeneti szabadalmi oltalom esetén a szabadalmi fenntartási díj összege évente 136 000 forint.

Európai szabadalmi bejelentés esetében az igénypont-közzétételi díj 20 000 forint, amely az igénypontok magyar fordításának hatodik oldalától oldalanként 2400 forinttal emelkedik. Európai szabadalom esetében a fordításmeghirdetési és kinyomtatási díj 20 000 forint, amely az európai szabadalom szövege magyar nyelvű fordításának hatodik oldalától oldalanként 2400 forinttal emelkedik.

Európai szabadalmi bejelentés vagy európai szabadalom esetében a kijavítás-közzétételi díj 20 000 forint, amely a kijavított igénypontok vagy az európai szabadalom kijavított szövege magyar nyelvű fordításának hatodik oldalától oldalanként 2400 forinttal emelkedik.

A nemzetközi szabadalmi bejelentés továbbításának díja 10 000 forint. A Magyar Szabadalmi Hivatal megjelölt hivatalként történő eljárása esetén a nemzeti díj 24 000 forint, amely a tizenegyediktől a huszadik igénypontig igénypontonként 1400, a huszonegyediktől a harmincadik igénypontig igénypontonként 2800, a harmincegyedik igényponttól pedig igénypontonként 4200 forinttal emelkedik. A Magyar Szabadalmi Hivatal kiválasztott hivatalként történő eljárása esetén a nemzeti díj 12 000 forint, amely a tizenegyediktől a huszadik igénypontig igénypontonként 700, a huszonegyediktől a harmincadik igénypontig igénypontonként 1400, a harmincegyedik igényponttól pedig igénypontonként 2100 forinttal emelkedik. A Magyar Szabadalmi Hivatal megjelölt vagy kiválasztott hivatalként történő eljárása esetén a pótdíj 50 000 forint, amelyet a nemzeti díjon felül kell megfizetni.

Használati minta

A használati mintaoltalmi bejelentés díja 16 000 forint, amely a tizenegyedik és további igénypontok után igénypontonként 1000 forinttal emelkedik. A használati mintaoltalmi fenntartási díj összege:

- az elsőtől az ötödik évig, évente 20 000 forint,

- a hatodiktól a tizedik évig, évente 30 000 forint.

A használati mintaoltalmi leírás és rajz hatodik és további oldalai után az első évi fenntartási díj oldalanként 2000 forinttal emelkedik. Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentés a Magyar Köztársaságban mint megjelölt vagy kiválasztott államban használati mintaoltalom megadására irányul, a nemzeti díj 16 000 forint, amely a tizenegyedik és további igénypontok után igénypontonként 1000 forinttal emelkedik; a nemzeti díjon felül fizetendő pótdíj összege ilyen esetben is 50 000 forint.

Formatervezési minta

A formatervezési mintaoltalmi bejelentés díja 30 000 forint, amely - egynél több mintára is oltalmat igénylő bejelentés esetén - a további mintánként 6000 forinttal emelkedik. A formatervezési mintaoltalmi bejelentés közzétételének halasztására irányuló kérelem díja 10 000 forint, amely a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizenegyedik hónaptól a huszadik hónapig a halasztás minden hónapja után 10 000 forinttal, a huszonegyedik hónaptól a harmincadik hónapig a halasztás minden további hónapja után 20 000 forinttal emelkedik.

A formatervezési mintaoltalom megújítására irányuló kérelem díja

- az első megújítás esetén 60 000 forint,

- a második megújítás esetén 80 000 forint,

- a harmadik megújítás esetén 100 000 forint,

- a negyedik megújítás esetén 150 000 forint.

Védjegy

A védjegybejelentés díja és a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelem díja egyaránt 60 000 forint, amely egynél több osztályba tartozó árujegyzék esetén a második és a harmadik osztály után 25 000 forinttal, a negyedik és minden további osztály után 30 000 forinttal emelkedik osztályonként. Együttes és tanúsító védjegy esetén a védjegybejelentés és a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelem díja 300 000 forint, amely egynél több osztályba tartozó árujegyzék esetén három osztályig osztályonként 25 000 forinttal, a negyedik és minden további osztály után 30 000 forinttal emelkedik. A nemzetközi védjegy-lajstromozási és -megújítási kérelem, valamint a nemzetközi védjeggyel kapcsolatos bármely változás feljegyzésére irányuló kérelem továbbításának díja 10 000 forint.

(Magyar Közlöny, 2002/165. szám)

Jogdíjak

Az idei évben fizetendő szerzői jogdíjak, illetve reprográfiai díjak a következő közleményekben találhatók:

- az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye a hangfelvételen többszörözött, valamint videón és DVD-n többszörözött filmalkotásokba foglalt zeneművekre megállapított mechanikai minimum jogdíjairól,

- az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozó jogdíjakról,

- az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye irodalmi és zeneművek nem színpadi nyilvános előadásáért, kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek, vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért, rádió- vagy televízió-műsorok egyidejű változatlan, a nyilvánossághoz történő továbbközvetítéséért, valamint a színpadra szánt irodalmi és zenedrámai művek, jeleneteik vagy keresztmetszeteik kivételével az irodalmi és zeneművek sugárzás útján, vezetékkel vagy egyéb módon a nyilvánossághoz történő közvetítéséért fizetendő szerzői jogdíjakról,

- a FilmJUS, Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesületének jogdíjközleménye audiovizuális művek sugárzással vagy egyéb módon történő nyilvánossághoz közvetítése után fizetendő jogdíjak tárgyában,

- a FilmJUS, Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesületének jogdíjközleménye az audiovizuális művek egyes nyilvános előadással történő felhasználása után fizetendő jogdíjak tárgyában,

- a Magyar Reprográfiai Szövetség közleménye a fénymásolással vagy más hasonló módon történő többszörözés után járó (reprográfiai) jogdíjakról,

- a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület díjszabása,

- a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ-EJI) jogdíjközleménye az előadás-sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjáról és a felhasználás egyéb feltételeiről,

- a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ-EJI) és a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének (MAHASZ) közös jogdíjközleménye a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy az arról készült másolatnak sugárzás útján, továbbá vezetékkel vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon a nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendő előadó-művészi és hangfelvétel-előállítói jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeiről,

- a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének jogdíjközleménye a hangfelvételek nem kereskedelmi forgalomba hozatal céljából történő többszörözéséért fizetendő hangfelvétel-előállítói jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeiről,

- a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ-EJI) jogdíjközleménye a rögzített előadás nyilvánosság számára lehívásra történő hozzáférhetővé tétele engedélyezésének feltételeiről.

(Magyar Közlöny, 2002/162. szám, II. kötet)

Fejlesztési adókedvezmény díja

Az adózónak a fejlesztési adókedvezmény engedélyezése iránti eljárás kezdeményezéséért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díj átalány jellegű mértéke január 1-jétől 1 millió forint. Az önálló környezetvédelmi beruházás, illetve a szélessávú internetszolgáltatást szolgáló fejlesztési program alapján kezdeményezett eljárás díja kivételképpen 50 000 forint. Az 50/2002. (XII. 29.) PM rendelet szerint a díjat a Pénzügyminisztérium Gazdálkodó Szervezete 10032000-01454055 számú számlájára kell megfizetni.

(Magyar Közlöny, 2002/166. szám, II. kötet)

Nemzetközi szállítási engedélyek díjai

Az 55/2002. (XII. 29.) GKM rendelet melléklete tartalmazza, hogy mekkora díjakat kell fizetni a nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek és okmányok kiadásáért. Az oda-vissza útra jogosító (járati egy országra szóló) engedély például 730 forintba kerül. Az egy naptári évre korlátlan számú útra jogosító - a CEMT Egyezményben részes országok viszonylatában felhasználható - engedély díja 36 000 forint. Az év meghatározott időszakára vonatkozó (1-2 hónap) áru- és személyszállítási engedély díja az éves engedély díjának arányos része. A díjat az engedélyt kérő az engedélykérelmének beadásával egyidejűleg köteles a Központi Közlekedési Felügyelet a Magyar Államkincstár Rt.-nél vezetett 10032000-00283779 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára befizetni.

(Magyar Közlöny, 2002/166. szám, II. kötet)

Műszaki-biztonsági felügyelet díjai

Módosult a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet egyes államigazgatási eljárásainak és igazgatási jellegű szolgáltatásainak díjairól szóló rendelet. Az 51/2002. (XII. 29.) GKM rendelet szerint az ügyfél a postai készpénz-átutalási megbízás igazoló szelvény részével vagy a bankszámlájának megterhelését tartalmazó napi bankkivonattal igazolja a díj befizetését.

(Magyar Közlöny, 2002/166. szám, I. kötet)

Ügyvédi, végrehajtói, szakértői díj

A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet módosítása szerint költségtérítés címén az ügyvéd készkiadásainak megtérítését indítványozhatja. A készkiadások magukban foglalják a postai, távbeszélő-, utazási, parkolási, szállás-, leírási, másolási és egyéb költségeket is. Az ügyvédi munkadíjnak és költségtérítésnek a rendeletben meghatározott összege az ügyvédi tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, azt a rendeletben meghatározott összegeken mint adóalapon felül kell felszámítani. Ha az ügyvéd az 1992. évi LXXIV. törvény szerint levonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt készkiadásnak csak a nettó összege növeli az adóalapot.

A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet úgy változott, hogy a végrehajtót az eljárása kezdetén a munkadíj és a költségátalány fejében ügyenként előlegként megilleti

- pénzkövetelés behajtása esetén - kivéve a következő pontban foglalt eljárásokat - a pénzfizetésre irányuló végrehajtási eljárásban felszámítható bruttó munkadíj összege és a bruttó költségátalány 50 százalékának megfelelő összeg, de legalább 5000 forint, legfeljebb 100 000 forint,

- tartásdíj, munkabér és kártérítési összeg behajtására irányuló eljárásban a pénzfizetésre irányuló végrehajtási eljárásban felszámítható bruttó munkadíj összege és a bruttó költségátalány 50 százalékának megfelelő összeg, de legalább 5000 forint, legfeljebb 80 000 forint,

- biztosítási intézkedés végrehajtása esetén a teljes bruttó munkadíj és költségátalány összege,

- meghatározott cselekmény végrehajtása esetén 5000 forint, a Vht. 184/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt ideiglenes intézkedés esetén az eljárás várható idejének megfelelő bruttó munkadíj és költségátalány összege,

- ha az ügyben több végrehajtó jár el, a fentiek szerinti összeg és eljáró végrehajtónként további 2500 forint, legfeljebb azonban további 13 000 forint,

- előzetes eljárás esetén a bruttó munkadíj és a költségátalány teljes összege.

A végrehajtót megillető munkadíj, költségtérítés és behajtási jutalék rendeletben meghatározott összege az önálló bírósági végrehajtói tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, azt a rendeletben meghatározott összegeken mint adóalapon felül kell felszámítani. Ha a végrehajtó az 1992. évi LXXIV. törvény szerint levonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt készkiadásnak csak a nettó összege növeli az adóalapot.

A munkadíjat, a költségtérítést és a behajtási jutalékot a rendeletben foglalt bírósági végrehajtói díjszabás alapján kell megállapítani, és az általános forgalmi adót is tartalmazó várható összegéről (bruttó összeg) a végrehajtást kérőt és az adóst tájékoztatni kell.

A közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosítása szerint a munkadíjat és a költségtérítést e díjszabás alapján kell megállapítani azzal, hogy a közjegyzőt megillető munkadíj és költségtérítés összege a közjegyző tevékenységének ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, azt az e rendeletben meghatározott összegeken mint adóalapon felül kell felszámítani. Ha a közjegyző az 1992. évi LXXIV. törvény szerint levonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt készkiadásnak csak a nettó összege növeli az adóalapot. A munkadíj és a költségtérítés általános forgalmi adót is tartalmazó várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet tájékoztatni kell.

Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet úgy változott, hogy a szakértői díj rendeletben meghatározott összege az igazságügyi szakértői tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, azt a rendeletben meghatározott szakértői díj összegén mint adóalapon felül kell felszámítani. Ha a szakértő az 1992. évi LXXIV. törvény szerint levonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt költségnek csak a nettó összege növeli az adóalapot. A szakértői díjjegyzékben a munkadíjat, költségtérítést és az ezeket terhelő általános forgalmi adó összegét külön kell részletezni.

A változásokat a 33/2002. (XII. 23.) IM rendelet iktatta be.

(Magyar Közlöny, 2002/161. szám)

Telepengedély

Újabb haladékot kaptak a vállalkozások a telepengedély beszerzésére. Azok ugyanis, akik már működő telepen végzik a telepengedélyhez kötött tevékenységüket, június 30-ig kötelesek megkérni az engedélyt. Minderről a 277/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet szól.

(Magyar Közlöny, 2002/160. szám)

Büntető Törvénykönyv

Március 1-jétől módosul a Büntető Törvénykönyv. Az erről szóló 2003. évi II. törvény a következő új bűncselekményeket szabályozza: készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése.

(Magyar Közlöny, 2003/4. szám)

Pénzügyi törvények

A 2002. évi LXIV. törvény több, pénz- és tőkepiaci tárgyú törvényt módosított. A változások érintették

- a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt,

- a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt,

- a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt,

- a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvényt,

- a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényt,

- a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt.

Kiszervezés

A hitelintézet - az adatvédelmi előírások betartása mellett - kiszervezheti a pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás történik.

A kiszervezett tevékenységet végzőnek - a kockázattal arányos mértékben - rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a hitelintézetre vonatkozóan előír.

A hitelintézet a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követően két napon belül köteles a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyletének (PSZÁF) bejelenteni:

- a kiszervezés tényét,

- a kiszervezett tevékenységet végző nevét, székhelyét vagy állandó lakcímét,

- a kiszervezés időtartamát.

A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

- az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását,

- a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a hitelintézet belső ellenőrzése, külső könyvvizsgálója, az MNB és a felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,

- a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés hitelintézet részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,

- a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,

- a kiszervezett tevékenységet végző részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.

A hitelintézet felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell a PSZÁF részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy szerződésbe ütközik.

Az a vállalkozás, amely egyidejűleg több hitelintézet részére végez kiszervezett tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni. Közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövő szerződés - melyet a hitelintézetnek jóvá kell hagynia - biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a PSZÁF, az MNB és a hitelintézet belső ellenőrzése, könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.

A hitelintézet vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel, illetve a hitelintézet vezető tisztségviselője, közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg. A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét és a kiszervezett tevékenység végzőjét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni.

Értékpapírok tőzsdei bevezetése

Az értékpapírok tőzsdei bevezetéséhez a PSZÁF engedélye szükséges. A kibocsátó a teljes értékpapír-sorozatra vonatkozó tőzsdei bevezetési engedély iránti kérelmet a nyilvános forgalomba hozatal és a tájékoztató közzétételének engedélyezésére irányuló kérelmével együtt vagy azt követően nyújtja be a felügyelethez. A tőzsdei bevezetési engedélyt a felügyelet a tájékoztató közzétételének engedélyezésével adja meg a tájékoztatóra, illetve az egyszerűsített tájékoztatóra vonatkozó rendelkezések szerint. A felügyelet tőzsdei bevezetési engedélyével rendelkező értékpapír-sorozat tényleges tőzsdei bevezetéséről és a kereskedés megkezdéséről a tőzsde a saját szabályai alapján dönt.

(Magyar Közlöny, 2002/164. szám)

Adatszolgáltatás a PSZÁF-nak

Biztosítóintézetek

A biztosítóintézetek éves belső adatszolgáltatását az éves beszámolóval egyidejűleg kell teljesíteni, és első alkalommal 2004. április 30-ig kell benyújtani a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez. Az erről szóló 57/2002. (XII. 30.) PM rendelet szerint a biztosító minden esetben számítógépes feldolgozásra alkalmas módon, valamint írásban, laponként aláírva is köteles teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettségét. A negyedéves gyorsjelentést első alkalommal, azaz 2003. I. negyedévére vonatkozóan 2003. április 21-ig kell teljesíteni.

Befektetési szolgáltatók

A befektetési szolgáltató a rendszeres helyszínen kívüli felügyeleti ellenőrzés érdekében napi, heti, havi, negyedéves és eseti jelentést, a kereskedési könyvet vezető hitelintézet napi, havi és eseti jelentést köteles készíteni, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. A befektetési vállalkozás évenkénti jelentést is készít, amelyet szintén meg kell küldeni a felügyelet részére.

A befektetési szolgáltató és a kereskedési könyvet vezető hitelintézet nyilvántartási, informatikai rendszereit köteles alkalmassá tenni arra, hogy a felügyelet által kiadott határozat alapján beküldendő jelentéseket bármelyik napra vonatkozóan két munkanapon belül képes legyen előállítani, és a helyszíni vagy a helyszínen kívüli ellenőrzés céljából a felügyelethez eljuttatni. Az így elkészített jelentéseket minden esetben elektronikus és papíros formátumban egyaránt meg kell küldeni a felügyeletnek. A befektetési szolgáltató a tőzsdén kívül kötött ügyletei közül a határidős ügyletekről és az opciós ügyletekről az 56/2002. (XII. 30.) PM rendelet 9. számú melléklete szerinti formában és tartalommal hetente készít jelentést.

A befektetési vállalkozásnak a beszámolási időszak végén fennálló befektetési hitelek és halasztott pénzügyi teljesítések állományának adatairól, a befektetési szolgáltatónak a beszámolási időszak végén jegyzési garanciavállalás, valamint hozamra és tőkemegóvásra tett ígéret miatt fennálló kötelezettségeinek adatairól a rendelet 12. számú melléklete szerinti formában havonta kell jelentést készítenie, amelyet a tárgyhónapot követő 20. munkanapig köteles a felügyelet részére megküldeni.

A befektetési vállalkozás a nagykockázat-vállalás tőkekövetelményéről, a befektetési vállalkozás és a kereskedési könyvet vezető hitelintézet a nagykockázat-vállalási korlát tárgyhavi túllépéseiről a rendelet 18. számú melléklete szerint havonta elkészített jelentést a tárgyhónapot követő 20. munkanapig köteles megküldeni a felügyeletnek.

A belső modelleket alkalmazó befektetési szolgáltató és kereskedési könyvet vezető hitelintézet a belső modellekre vonatkozó információs jelentést a rendelet 19. számú melléklete szerinti formában és tartalommal, havonta a tárgyhónapot követő 20. munkanapig köteles eljuttatni a felügyeletnek.

Az úgynevezett eseti jelentést a tárgynapot követő második munkanapon 17.00 óráig kell eljuttatni a felügyeletnek.

Hitelintézet

Az 55/2002. (XII. 30.) PM rendelet szerint a hiteleintézet a havi jelentést a beszámolás napját követő 11. munkanapig köteles a felügyelet részére megküldeni, kivéve azt a hónapot, amikor negyedéves jelentést is készít. A negyedéves jelentést - a negyedév utolsó hónapjára vonatkozó havi jelentéssel együtt - a beszámolás napját követő 20. munkanapig kell elküldeni. Az évenkénti jelentéseket - az auditált éves felügyeleti jelentések kivételével - a IV. negyedéves jelentésekkel együtt kell megküldeni.

Az éves beszámoló alapján készített auditált mérlegadatokat és eredménykimutatást tartalmazó felügyeleti jelentéseket, valamint az éves beszámolót a könyvvizsgálói jelentésekkel együtt a közgyűlést követő 15. munkanapon belül kell benyújtani a felügyelet részére.

Pénzügyi vállalkozás

A pénzügyi vállalkozás

- a negyedéves jelentést a beszámolás napját követő 20. munkanapig,

- az éves beszámoló alapján készített auditált mérlegadatokat és eredménykimutatást tartalmazó felügyeleti jelentéseket, valamint az éves beszámolót a jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói záradékkal és jelentésekkel, illetve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozattal együtt a beszámoló elfogadását követő 15. munkanapon belül,

- a vállalkozás alapadataira, vezető állású személyeire, könyvvizsgálójára, illetve a befolyásoló részesedésű tulajdonosra vonatkozó adatokat pedig az engedélyezési eljárás keretében a Hpt.-ben előírtak szerint, valamint évenként a december 31-ei állapotnak megfelelően január 20-áig

köteles megküldeni a felügyelet részére.

Befektetésialap-kezelők

Január 1-jétől változott a befektetésialap-kezelők adatszolgáltatásának rendje is. Az új előírásokat az 54/2002. (XII. 30.) PM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2002/167. szám, I-II. kötet)

Tőkemegfelelési mutató

Az 53/2002. (XII. 30.) PM rendelet szerint január 1-jétől a tőkemegfelelési mutató számítása során nullaszázalékos kockázati súlyozású tétel minden olyan eszköz teljes vagy részösszege, amelyet a Hpt. 5. számú mellékletében meghatározott módon le kell vonni a szavatoló tőke meghatározásakor.

(Magyar Közlöny, 2002/167. szám, I. kötet)

Értékpapírjog

A 292/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint január 1-jétől az ügyfélszámláról a befektetési szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltatás igénybevételéből vagy értékpapír hozamából, elidegenítéséből származó összeg bankszámlára vagy ügyfélszámlára átutalható.

(Magyar Közlöny, 2002/164. szám)

Befektetési vállalkozások

A hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak meg kell határoznia az árukockázat fedezetének tőkekövetelményét. Az árukockázat tőkekövetelményének kiszámításakor a hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak valamennyi árupozícióját az e rendelet szerinti módon kell figyelembe venni.

A 291/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján a hitelintézet és a befektetési vállalkozás az áruk, illetve az árukra vonatkozó származékos ügyletek pozícióit az árunak a tőzsdei szabályzatok szerint meghatározott alapmértékegységében tartja nyilván. A hitelintézet és a befektetési vállalkozás az árut a tőzsdén az értékelési napon kialakult tőzsdei elszámolóáron, illetve záró áron értékeli. Amennyiben az árut a tőzsdén nem forgalmazzák, akkor az elfogadott országban piacvezetőnek tekintett tőzsdén kialakult azonnali szállításra vonatkozó piaci árat kell figyelembe venni.

Azokat az áru-swap ügyleteket, amelyek során az ügylet egyik oldala rögzített áron, a másik oldala a mindenkori piaci áron kerül elszámolásra, az egyes pénzáramlásokat a lejárati táblába úgy kell besorolni, hogy ha a hitelintézet és a befektetési vállalkozás rögzített árat fizet és változót kap, akkor az hosszú pozíciónak, ellenkező esetben rövid pozíciónak tekintendő.

(Magyar Közlöny, 2002/164. szám)

Árfolyamok

A Magyar Nemzeti Bank közzétette a hivatalos deviza-árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra, illetve USA-dollárra átszámított árfolyamait.

(Magyar Közlöny, 2002/167. szám, I. kötet)

Áfa-visszatérítés

A külföldön nyilvántartásba vett adóalany jogosult viszonosság esetén arra, hogy visszaigényelje a gazdasági tevékenységhez belföldön beszerzett termék és igénybe vett szolgáltatás árában foglalt, illetve - importált termék esetén - az általa megfizetett általános forgalmi adót. Nem téríthető vissza az adó olyan termék és szolgáltatás után, amelynek adóval növelt ellenértékét a külföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó-visszatérítés iránti kérelem benyújtásának napjáig nem fizette meg.

Az erről szóló 279/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet szerint a külföldön nyilvántartásba vett adóalany a közvetett vámjogi képviselő által áthárított adó visszatérítésére csak akkor jogosult, ha belföldi adóalany vevője ugyanezen adó levonására teljes egészében jogosult lenne.

A külföldön nyilvántartásba vett adóalany adó-visszatérítési igényét év közben is érvényesítheti, ha a tárgyéven belül igénye kérelmenként eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot.

(Magyar Közlöny, 2002/160. szám)

Áfamentesség PHARE- és ISPA-pénzeknél

Áfakedvezményben részesül a PHARE és ISPA Végrehajtó Szervezetek vagy a programok keretében juttatott támogatási eszközökből megvalósuló beszerzések jogosultja. Az 51/2002. (XII. 29.) PM-MeHVM együttes rendelet szerint mentesek az általános forgalmi adó alól az 1991. évi 2. nemzetközi szerződés szerint az EU által juttatott eszközök felhasználása céljából megvalósuló beszerzések.

A beszállító (az áfakedvezményezettel - az Európai Unió magyarországi támogatási programjai keretén belül az EU-támogatások terhére, meghatározott projekt megvalósítására irányuló - szerződéses viszonyban álló adóalany) az áfakedvezményezett részére nullaszázalékos adómértékkel értékesíthet, amennyiben

- az értékesítést az áfakedvezményezettel kötött írásbeli szerződés alapján végzi, és a szerződés tartalmazza, hogy a beszerzés az előcsatlakozási alapok valamely projektjének megvalósítása érdekében történik, és

- rendelkezik az értékesítésről a rendelet melléklete szerinti nyilatkozattal.

A számla mellékleteként a nyilatkozatot a beszállítónak az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.

A beszállító az áfakedvezményezett részére történő termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kibocsátott számlában az előcsatlakozási alapból felhasznált forrás részarányának megfelelő adóalap erejéig nullaszázalékos adómértéket tüntet fel. Társfinanszírozás esetén a számlában az előcsatlakozási alapból és a saját forrásból kifizetett beszerzéseket, illetve azok részeit elkülönítetten kell feltüntetni.

Azokra a termékértékesítésekre, illetve szolgáltatásnyújtásokra, amelyek ellenértékének megfizetése készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történik, és ezért azokra az említett rendeletben előírt nyilatkozat nem állítható ki, az adó utólagos visszaigényléséről szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.

Fontos, hogy a SAPARD-program keretében 2003. január 1. előtt létrejött támogatási szerződés megkötését követően, de 2003. január 1. előtt teljesített termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra a korábbi szabályok az irányadók.

(Magyar Közlöny, 2002/166. szám, II. kötet)

Adónyomozók

Január 1-jével megszűnt az APEH Bűnügyi Igazgatósága. Az erről rendelkező 2002. évi LXVI. törvény szerint a megszűnt szervezet bűnüldözési és nyomozó hatósági feladatai az Országos Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó szervéhez kerültek.

(Magyar Közlöny, 2002/165. szám)

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

Januártól a 2002. évi LXV. törvény rendelkezik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal felépítéséről és feladatairól.

Az APEH területi szervei:

- a fővárosban az APEH Észak-budapesti, Kelet-budapesti, Dél-budapesti Igazgatósága,

- a megyékben az APEH megyei igazgatóságai;

- az APEH Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózóinak Igazgatósága (kiemelt adózók igazgatósága).

(Magyar Közlöny, 2002/165. szám)

Környezetvédelem

Január 1-jétől módosultak a levegő és vizek minőségének védelmére vonatkozó előírások. A 274/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet szerint a környezetvédelmi hatóság a légszennyezési bírságot a 2004. december 31-ig terjedő időszakra

- a 2002. évre vonatkozó bírságtényező kétharmados szorzatával állapíthatja meg azoknál az 50 MWth és az ennél nagyobb hőteljesítményű meglévő tüzelőberendezéseknél, amelyeknél a megengedett kibocsátási határérték betartásának határideje 2005. január 1.,

- a 2002. évre vonatkozó bírságtényező 0,45-ös szorzatával állapíthatja meg azoknál az 50 MWth és az ennél nagyobb hőteljesítményű meglévő széntüzelésű tüzelőberendezéseknél, amelyeknél a megengedett kibocsátási határérték betartásának határideje 2005. január 1.,

ha a levegőszennyezést megszüntető beruházásra 2003. szeptember 30-ig jogerős engedélyt kap, és a beruházás kivitelezését megkezdi.

A környezetvédelmi hatóság azoknál az 50 MWth és az ennél nagyobb hőteljesítményű meglévő tüzelőberendezéseknél, amelyeknél a megengedett kibocsátási határérték betartásának határideje 2005. január 1., a légszennyezési bírságot a 2002. évre vonatkozó bírságtényezővel állapíthatja meg, amennyiben a légszennyezést a létesítmény leállításával megszünteti, és a létesítmény megszüntetéséhez jogerős engedéllyel rendelkezik. A környezetvédelmi hatóság a légszennyezési bírságot a létesítmény leállításának időpontjáig időarányosan, de legkésőbb 2004. december 31-ig állapítja meg.

(Magyar Közlöny, 2002/160. szám)

Légszennyezés

Január 17-étől változott a légszennyezettségi határértékekről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló rendelet. Az új szabályok az 1/2003. (I. 9.) KvVM-ESzCsM-FVM együttes rendeletben találhatók.

(Magyar Közlöny, 2003/3. szám)

Munkavédelem

Néhány kivételtől eltekintve január 1-jétől hatályosak a munkavédelmi törvény végrehajtására vonatkozó szabályok módosításai. Ennek értelmében a munkaeszközök, berendezések időszakos biztonsági felülvizsgálatát az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő. A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálatot végző személynek vagy szervezetnek vizsgálati jegyzőkönyvbe kell foglalnia, és - ha a felülvizsgálatot nem az üzemeltető munkáltató végezte - annak egy példányát az üzemeltető munkáltató rendelkezésére kell bocsátania. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles a vizsgálati jegyzőkönyvet megőrizni.

A módosítás érinti a munkabiztonsági szakértői tevékenység engedélyezésének szabályait is. A munkavédelemmel kapcsolatos hatósági jogkört gyakorló személy az illetékességi területén működő munkáltatónál nem végezhet munkabiztonsági szakértői tevékenységet. A nyilvántartásba vett munkabiztonsági szakértők névjegyzékét és az engedélyek érvényességi idejét az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a hivatalos lapjában, az Magyar Mérnöki Kamara pedig a szakértői névjegyzékében évenkénti rendszerességgel teszi közzé.

A munkavédelmi törvény szerint az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban rendeli el (munkavédelmi üzembe helyezés). Az üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, munkaeszköz esetében a munkavédelmi megfelelőséget igazoló tanúsítás, hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény, munkahely, munkaeszköz esetében a hatósági engedély megléte. Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel - kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában - legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti. A 11/2002. (XII. 28.) FMM rendelet melléklete tartalmazza az említett szabály alá tartozó munkaeszközök jegyzékét, illetve a munkáltatók munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba sorolását, valamint a munkabaleseti jegyzőkönyv mintáját s a kitöltését segítő útmutatót.

Magasban lévő munkahelyek

2004-ben lép hatályba a 10/2002. (XII. 23.) FMM rendelet, amely a magasban lévő munkahelyen ideiglenesen végzett munkánál használt munkaeszközökre vonatkozó általános követelményeket tartalmazza. E rendeletben találhatók továbbá a létrák használatára vonatkozó előírások, a munkaállványok használatára vonatkozó követelmények, illetve a feljutást és a helyzetbe állítást kötelekkel megvalósító megoldásra vonatkozó előírások.

Magasban levő munkahelyen ideiglenesen végzett munkának minősül a talaj szintjénél 1,0 méternél nagyobb magasságban végzett, nem állandó jellegű, rövid ideig tartó munka, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések megtétele szükséges.

(Magyar Közlöny, 2002/161., 165. szám)

Veszélyes anyagok

A 19/2002. (XII. 28.) ESzCsM-KvVM együttes rendelet szerint június 30-ától halogénezett szénhidrogének nem használhatók fel belső égésű motorok üzemanyagainak és tüzelőanyagok adalékanyagaként.

(Magyar Közlöny, 2002/165. szám)

Pénztártagra vonatkozó foglalkoztatói adatszolgáltatás

Január 1-jétől hatályos az a rendelet, amely szerint, ha a pályakezdő a pénztárválasztásra vonatkozó bejelentési kötelezettségének az első biztosítási jogviszonyának kezdetét követő 15. napig nem tett eleget, vagy a pénztár a jelentkezését elutasította, a foglalkoztató a pénztártag adatairól a pénztárválasztás bejelentésére nyitva álló határidőt követő 15 napon belül értesíti a pályakezdő lakóhelye szerinti területi pénztárat.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagra (ideértve a teljes összegű rokkantsági nyugellátás miatt visszalépő pénztártagokat, valamint a teljes összegű hozzátartozói nyugellátás megállapítását kérő kedvezményezetteket is) vonatkozó adatszolgáltatást a Megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság (MNYI) részére történő adatszolgáltatást követő hónap 15. napjáig kell teljesíteni.

A 298/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet mellékletében található, hogy milyen adatokat kell szolgáltatniuk a foglalkoztatóknak a pénztártagok pénztárválasztásáról.

(Magyar Közlöny, 2002/164. szám)

Kötelező egészségbiztosítás

Több ponton változott a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló rendelet. Új szabályok vonatkoznak például a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem megállapítására.

A 295/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" (a továbbiakban: Igazolvány) elnevezésű nyomtatványt a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét, és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, és az Igazolványt a biztosítottnak az utolsó munkában töltött napon átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi, és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.

(Magyar Közlöny, 2002/164. szám)

Társadalombiztosítás

Módosult a társadalombiztosítási törvény (Tbj.) végrehajtási rendelete. A változások közül példaképp megemlítjük, hogy ha a biztosított foglalkoztatására kirendelés alapján kerül sor, a foglalkoztatót a Tbj. szerint terhelő bevallási és fizetési kötelezettségeknek a kirendelő foglalkoztató köteles eleget tenni akkor is, ha az érintett munkáltatók megállapodása alapján a munkavállalót megillető munkabér (illetmény) és egyéb juttatások folyósítása (elszámolása) és az ezzel járó közterhek azt a munkáltatót terhelik, ahova a biztosítottat kirendelték. A foglalkoztatónak a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével kapcsolatos, valamint bejelentési és nyilvántartási kötelezettségeinek teljesítésére a kirendelés helye szerinti munkáltató adatszolgáltatása alapján kerül sor.

A foglalkoztatónak az általa foglalkoztatott biztosítottról szóló bejelentésben fel kell tüntetnie, hogy a biztosított tagja-e magánnyugdíjpénztárnak. Tagsági jogviszony fennállása esetén meg kell jelölni a pénztár nevét és azonosítóját. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató esetén az adatszolgáltatásnak ki kell terjednie a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozási díjra, valamint ezen ellátások folyósításának kezdő és befejező időpontjára is.

A 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó a Tbj. 29. §-a (4) bekezdésének a)-f) pontjaiban meghatározott időtartam alatt nem köteles társadalombiztosítási, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni a Tbj. 29/A §-ában meghatározott járulékalap alapján. Amennyiben az evázó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége a naptári hónap teljes tartamán át nem áll fenn, a járulékfizetési alsó, illetőleg felső határ kiszámítására alkalmazni kell a Tbj. 29. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit, azzal, hogy a minimálbéren az evázó adózóra irányadó járulékalapot kell érteni. A minimálbérnél magasabb összegű járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget vállaló evaadózó egyéni vállalkozó az adóhatóságnál igazolni köteles a járulékalap előzőek szerinti csökkentésének alapjául szolgáló körülményeket. Az igazolást a járulékbevallási és megfizetési kötelezettségre előírt határidőben a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha az egyéni vállalkozó evaalanyisága év közben megszűnik, a járulékokat a megszűnés hónapjáig a nyilatkozatában vállalt járulékalap napi arányosítással számított összege után fizeti meg.

(Magyar Közlöny, 2002/164. szám)

Táppénz

A 2002. évi LVIII. törvény alapján nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn. Az OEP főigazgatója a biztosítási jogviszony megszűnését követő 180 napon át járó táppénz folyósítását legfeljebb 6 hónappal méltányosságból meghoszszabbíthatja.

Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka.

Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.

(Magyar Közlöny, 2002/158. szám)

Kollektív szerződések regisztrálása

Január 1-jétől hatályos a 9/2002. (XII. 20.) FMM rendelet, amely szerint a szerződő felek a kollektív szerződés megkötését követő 30 napon belül kötelesek a bejelentő adatlapot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium részére megküldeni. A bejelentési kötelezettség valamennyi kollektív szerződésre vonatkozik. A bejelentési kötelezettség teljesítésével egy időben a több munkáltató, valamint a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés egy példányát letétbe kell helyezni a minisztériumban.

(Magyar Közlöny, 2002/159. szám)

Munkaidő-kedvezmény az apáknak

A 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint január 1-jétől a gyermek születése esetén az apát is megilleti az 5 munkanapos munkaidő-kedvezmény. A kedvezmény idejére járó távolléti díjat és munkáltatói közterhet a központi költségvetés megtéríti a munkáltató részére. A családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 27/A §-ának (1) bekezdése szerinti elszámolásban kimutatja a tárgyhónapban számfejtett és kifizetett munkaidő-kedvezményre járó távolléti díj összegét és annak közterhét. A családtámogatási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató az apát megillető és kifizetett kedvezményre járó távolléti díjat és annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon félévente - június 30-áig, illetve november 30-áig - benyújtja a székhelye szerinti Területi Államháztartási Hivatalnak (TÁH), amely 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról.

A munkáltatóknak az apákat megillető munkaidő-kedvezménnyel összefüggő költségek megtérítését az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes TÁH-hoz kell benyújtaniuk. A TÁH ellenőrzi az apát megillető munkaidő-kedvezmény alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díj és annak közterheinek jogszerűségét, elszámolását. A jogtalanul, illetve magasabb összegben elszámolt összeg megtérítéséről fizetési meghagyással intézkedik.

A munkavállaló a munkaidő-kedvezmény igényléséhez köteles bemutatni a munkáltatójának a gyermek születési anyakönyvi kivonata, illetve halva született gyermek esetén a halotti anyakönyvi kivonat eredeti példányát, és írásban nyilatkoznia kell arról, hogy szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apa, s ezt a jogát nem szünetelteti, s nem is szüntették meg.

A munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételéről olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként a dolgozó nyilatkozatának és az anyakönyvi kivonat fénymásolatának megőrzése a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások figyelembevételével a munkáltató feladata.

Ha a munkavállaló a munkaidő-kedvezményre jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a munkaidő-kedvezmény igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a munkaidő-kedvezményt részben vagy egészben még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére 3 munkanapon belül köteles igazolást kiadni.

A távolléti díj megtérítése a 2002. december 1-jén, vagy azt követően született gyermekre való tekintettel igényelhető.

(Magyar Közlöny, 2002/164. szám)

Kivitel, behozatal

A 37/2002. (XII. 21.) GKM rendelet tartalmazza az egyes fogyasztási cikkek behozatalának 2003. I. félévi szabályait. Behozatalnak minősül

- a kapcsolt ügylet (pl. barter, kooperáció),

- a kereskedő-, termelőcégek vagy az idegenforgalom (pl. szállodák) igényeinek kielégítését szolgáló import,

- a devizamozgás nélküli ügylet,

- a passzív bérmunka, ha készterméke a rendelet 2. számú mellékletében szerepel,

- a külföldről behozott apport.

Az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről, illetőleg behozataláról szóló szabályok változásait a 272/2002. (XII. 21.) Korm. rendeletben találhatjuk. A kivitellel és behozatallal kapcsolatos rendelkezéseket a 2003. január 1-jét követően beadott vámkezelési kérelmekre kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2002/160. szám)

Vám

Módosult a vámtörvény végrehajtási rendelete. A 265/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint például vámszámlaszerződést csak letelepedett személy köthet olyan kereskedelmi bankkal, amelynek a vám- és pénzügyőrséggel - vámszámlára utaló - szerződéses kapcsolata van. Azoknak a kereskedelmi bankoknak a listáját, amelyekkel a vám- és pénzügyőrségnek szerződéses kapcsolata van, a vámszervezet központi szerve tájékoztató formájában teszi közzé. A bank köteles folyamatos lekérdezési és rendelkezési jogosultságot biztosítani a vámhatóságnak. A vámhatóság rendelkezési jogosultságát elektronikus úton is gyakorolhatja. Letelepedett személy csak egy vámszámlával rendelkezhet. A vámszámla kezelésével kapcsolatban a vám- és pénzügyőrséget banki költségek nem terhelhetik. A vámszámla megszüntetéséhez a vám- és pénzügyőrség hozzájárulása szükséges.

Vámbiztosítékként azt az eredeti bankgaranciát kell elfogadni, amely tartalmazza többek között a bankgarancia kezdő és végső időpontját, a garancia lejártát, mely a végső időpontot követő harminc nap, vámszabad terület, vámraktár esetében hatvan nap, kedvezményes elbánás igénye esetén fizetett vámteher-különbözet biztosítása esetén tíz hónap, a vámérték vizsgálatánál a vámteher-különbözet biztosítása esetén tizenkét hónap. A garanciát vállaló hitelintézet a lejáraton belül benyújtott és a bankgarancia kezdő és végső időpontja között keletkezett fizetési kötelezettségéről szóló igénybejelentéseket fogadja el.

Vámbiztosítékként a vámszámlán rendelkezésre álló és az előírt befizetéseken túli szabadon felhasználható pénzeszközök használhatók fel.

A 47/2002. (XII. 28.) PM rendelet is módosította a vámtörvény végrehajtásának szabályait. Az új előírások között szerepel például, hogy a vámhatóságnak a www.vam.hu internethonlapon kell közzétennie azoknak a hitelintézeteknek (bankoknak) a listáját, amelyekkel a vám- és pénzügyőrségnek a vámszámla vezetésével kapcsolatos szerződése van.

Új szabály az is, hogy a hitelesített keret-nyilvántartási könyv engedélyese a vámbiztosíték indokoltságának megszűnését a vámhatóságnak bejelentheti. A bejelentés alapján a vámhatóság legkésőbb öt munkanapon belül ellenőrzi, hogy a vámbiztosítékkal fedezett vámteher összege a folyószámlán ténylegesen megjelent-e. A vámhatóságnak az ellenőrzést követően - amennyiben a befizetés ténylegesen megtörtént - a vámbiztosítékot haladéktalanul fel kell szabadítania, és a vámbiztosíték felszabadításának tényét a keret-nyilvántartási könyvben igazolnia kell.

Kereskedelmi Vámtarifa

A Kereskedelmi Vámtarifa idei alkalmazására az 1/2003. (I. 6.) KüM-PM együttes rendeletben foglaltak vonatkoznak.

Január 19-étől módosult a Kereskedelmi Vámtarifa is. Az új tételek a 3/2003. (I. 14.) KüM-PM együttes rendeletben találhatók.

Vámáru értéke

Megjelent az a pénzügyminisztériumi közle

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére