Joghatóság

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 58. számában (2003. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A joghatóság azt jelenti, hogy melyik ország bírósága járhat el a vitás kérdésben. A magyar bíróság fő szabályként eljárhat minden ügyben, amennyiben az alperes lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) esetében székhelye belföldön van.

Több alperes együttes perlésekor a magyar bíróság eljárhat valamennyi alperessel szemben, amennyiben legalább az alperesek egyikének lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van, feltéve hogy a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott döntés valamennyi alperesre a perben való részvétel nélkül is kiterjedne, illetőleg ha a perbeli követelések ugyanazon jogviszonyból erednek.

A főkötelezett és a mellékkötelezett együttes perlése esetén a mellékkötelezett lakóhelyére és szokásos tartózkodási helyére tekintet nélkül eljárhat magyar bíróság, ha a főkötelezett lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

Amennyiben a magyar bíróság a kereset elbírálására joghatósággal rendelkezik, eljárhat a viszontkereset tekintetében is.

Szerződéses viták

Szerződéssel összefüggő jogvitáknál eljárhat a magyar bíróság akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van. Ebből a szempontból teljesítési hely az a hely, amelyet a felek a szerződésben ilyenként kikötöttek. Kikötés hiányában teljesítési hely

- áruk adásvételére irányuló szerződés esetében az a hely, ahol az adásvétel tárgyát át kell adni;

- olyan szerződésnél, amelynek tárgyát valamely tevékenységnek az elvégzése képezi, az a hely, ahol a tevékenységet a szerződés szerint el kell végezni;

- egyéb szerződéseknél az a hely, amelyet a magyar jog a vitatott követelés teljesítési helyeként meghatároz.

Károkozásból eredő viták

Szerződésen kívüli károkozásból eredő jogviták esetében eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a károkozó magatartás elkövetésének helye vagy a károsító eredmény bekövetkezésének helye belföldön van.

Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti, büntetőeljárásban érvényesített igény tekintetében a magyar bíróság akkor is eljárhat, ha az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény magyar büntető joghatóság alá tartozik.

Kártérítési járadék megállapítása vagy felemelése iránti perben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a jogosult lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

Károsodás veszélye miatt érvényesített igényeknél a magyar bíróság eljárhat, ha az a hely, ahol a károsító esemény bekövetkezése fenyeget, belföldön van.

Külföldi vállalkozás elleni perek

Külföldi vállalkozás elleni perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a vállalkozás belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, és a jogvita utóbbinak tevékenységével kapcsolatos.

Önálló vállalkozóként belföldön letelepedett külföldi állampolgár elleni perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a jogvita e személy belföldi gazdasági tevékenységével kapcsolatos.

Joghatóság a végrehajtás alá vonható vagyon alapján

Olyan alperes ellen, aki belföldön sem lakóhellyel, sem szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, vagyonjogi perekben eljárhat a magyar bíróság akkor is, ha az alperesnek belföldön végrehajtás alá vonható vagyona van. Az alperes belföldön lévő vagyonának tekintendő az alperest megillető követelés is, ha a követelés adósának lakóhelye belföldön található, vagy a követelést belföldön fekvő dolog biztosítja.

Joghatóság fogyasztói szerződésből eredő jogvitákra

A fogyasztói szerződésből eredő, a fogyasztó által indított perekben eljárhat a magyar bíróság akkor is, ha a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van, és a fogyasztóval szerződő, szakmai vagy gazdasági tevékenységi körében eljáró fél

- belföldön tevékenységet fejt ki, ideértve azt is, ha a másutt kifejtett tevékenysége a belföldi fogyasztók felé is irányul; vagy

- belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, vagy önálló vállalkozóként belföldön letelepedettnek minősülő külföldi állampolgár.

Joghatóság munkaszerződésből származó jogvitákra

Munkaszerződésből eredő, a munkavállaló által a munkáltató ellen indított perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha

- a szokásos munkavégzés helye belföldön van, illetőleg utoljára belföldön volt; illetve

- a munkáltatónak az a telephelye, amely őt alkalmazta, belföldön található, feltéve hogy a szokásos munkavégzés helye nem ugyanazon államban van, illetőleg volt.

Kizárólagos joghatóság

Kizárólag magyar bíróság vagy más hatóság járhat el

- belföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban;

- magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban;

- a magyar állam vagy magyar állami szerv elleni eljárásban, kivéve ha a magyar állam a mentességről kifejezetten lemondott, vagy ha az eljárás tárgyát a magyar államnak vagy magyar állami szervnek olyan jogviszonya képezi, amelynek tekintetében a külföldi államot sem illeti meg mentesség a magyar joghatóság alól;

- külföldön diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes magyar állampolgár elleni eljárásban, kivéve, ha a magyar állam a mentességről kifejezetten lemondott;

- belföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban;

- belföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban;

- belföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapításával, fizetésképtelenségével, megszűnésével kapcsolatos eljárásban, a jogi személy (társaság) nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződés vagy alapszabály (alapító okirat) érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetőleg a jogi személy (társaság) szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban;

- jogoknak, tényeknek és adatoknak belföldön vezetett közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban;

- belföldi végrehajtást érintő eljárásban.

A magyar joghatóság kizárása

Nem járhat el magyar bíróság vagy más hatóság

- külföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban;

- nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban;

- külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban;

- külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban;

- külföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapításával, fizetésképtelenségével, megszűnésével kapcsolatos eljárásban, a jogi személy (társaság) nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződés vagy alapszabály (alapító okirat) érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetőleg a jogi személy (társaság) szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban;

- jogoknak, tényeknek és adatoknak külföldön vezetett közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban;

- külföldi végrehajtást érintő eljárásban,

- külföldi állam vagy külföldi állami szerv elleni eljárásban (a kivételekre lásd keretes írásunkat!);

- Magyarországon diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgár elleni eljárásban, kivéve ha a külföldi állam a mentességről kifejezetten lemondott.

Kikötött joghatóság

Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére kiköthetik valamely állam bíróságainak vagy egy meghatározott bíróságának joghatóságát. Ilyen kikötéssel a felek élhetnek írásban, szóban (írásbeli megerősítéssel), olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak. A nemzetközi kereskedelemben olyan formában is helye van az ilyen kikötésnek, amely megfelel azoknak a kereskedelmi szokásoknak, amelyeket a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyeket az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek.

A felek kifejezett eltérő megállapodásának hiányában a kikötött bíróság vagy bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek. Ha azonban a felek külföldi bíróság joghatóságát kötötték ki, és e bíróság joghatóságának hiányát állapítja meg, magyar bíróság az általános szabályok szerint megállapíthatja a joghatóságát.

Érvénytelen a kikötés, ha a felek olyan ügyek valamelyikében kötik ki a külföldi bíróság joghatóságát, amelyre az Nmj. szerint a magyar bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal. Természetesen ennek a fordítottja is igaz, így nem érvényes az a kikötés sem, amely olyan ügyben köti ki a magyar bíróság joghatóságát, amelyre az Nmj. szerint a magyar bíróság joghatósága kizárt.

Fogyasztói szerződés, munkaszerződés

Fogyasztói szerződésből, illetőleg munkaszerződésből eredő jogvitákra vonatkozó joghatósági kikötés nem eredményezheti, hogy a fogyasztót, illetőleg a munkavállalót a saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti állam bíróságaitól eltérő más bíróság előtt pereljék. Az ilyen kikötés nem zárhatja ki, hogy a fogyasztó a saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti állam bíróságai előtt, illetőleg a munkavállaló a szokásos munkavégzés helye szerinti állam bíróságai előtt indítson pert.

A jogvita felmerülését követően tett kikötésnél az említett korlátozások nem érvényesülnek.

Perbe bocsátkozás

A magyar bíróság joghatóságát megalapozza az is, ha az alperes anélkül, hogy kifogásolná a joghatóság hiányát, az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot tesz, vagyis perbe bocsátkozik. Természetesen nem lehet alkalmazni ezt a szabályt, ha a magyar bíróság joghatósága kizárt.

Eljárás külföldi állam, hatóság ellen

Külföldi állam vagy külföldi állami szerv elleni eljárásra a magyar bíróság joghatósággal rendelkezik, amennyiben az eljárás tárgya * a külföldi államnak (külföldi állami szervnek) polgári jogi szerződésből eredő joga vagy kötelezettsége, amennyiben a szerződés teljesítési helye belföldön van; kivéve ha a másik szerződő fél valamely más állam vagy annak szerve; * a külföldi állam (külföldi állami szerv) és magyar állampolgárságú vagy belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személy közötti munkaszerződésből vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő jog vagy kötelezettség, feltéve hogy a munkavégzés helye belföldön van, illetve utoljára belföldön volt; kivéve ha a munkavállaló a munkáltató külföldi államnak állampolgára; * a külföldi állammal (külföldi állami szervvel) szemben élet, egészség, testi épség megsértése vagy dologi kár okozása címén támasztott igény, feltéve hogy a károkozó esemény belföldön következett be, és a károsult annak időpontjában belföldön tartózkodott; * a külföldi állam (külföldi állami szerv) tulajdonában álló, vagy általa megszerezni kívánt belföldi ingatlanon fennálló dologi jogi hatályú jog; * a külföldi állam (külföldi állami szerv) belföldi székhelyű jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban fennálló tagsága, részesedése vagy érdekeltsége, illetőleg valamely abból eredő jog vagy kötelezettség; * a külföldi állam (külföldi állami szerv) belföldön megnyílt hagyatékkal kapcsolatos öröklési jogviszonya; * olyan belföldi iparjogvédelmi jog megadása, terjedelme, illetőleg megszűnése, amelynek jogosultja külföldi állam (külföldi állami szerv). * A külföldi állammal szemben hozott marasztaló határozat alapján nem vezethető végrehajtás az állam belföldön fellelhető olyan vagyona terhére, amely az állam közhatalmi feladatainak ellátását, állami szerveinek működését szolgálja

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére