Igényérvényesítés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 58. számában (2003. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Igényérvényesítés külföldön

Külföldön pereskedni meglehetősen bonyolult és körülményes, s nem utolsósorban költséges a magyar vállalkozások számára. Az sem mellékes, hogyan tudja végrehajtatni az eljárás végén született, számára kedvező határozatot.

Bizonyítvány a magyar jogról

Könnyíti a külföldön pereskedő fél helyzetét, hogy az igazságügy-miniszter bizonyítványt állít ki a magyar jogról, és az annak alkalmazása során követett gyakorlatról annak részére, akinek erre szüksége van valamely joga külföldi érvényesítése végett.

Eskü, fogadalom

Magyar közjegyző előtt külföldi eljárás céljára peren kívüli esküt vagy fogadalmat lehet tenni, amelyről a közjegyző tanúsítványt állít ki.

Nemzetközi jogsegély

Jelentősen megkönnyíti az igényérvényesítést, hogy a magyar bíróság vagy más hatóság külföldi bíróság vagy más hatóság megkeresésére nemzetközi szerződés alapján vagy viszonosság esetében jogsegélyt nyújt. A jogsegély tárgya lehet valamilyen eljárási cselekmény (például tanúkihallgatás, szemle) vagy akár egy határozat végrehajtása. A viszonosság fennállásáról az igazságügy-miniszter ad a bíróságra és más hatóságra kötelező nyilatkozatot. Viszonosság hiányában a megkeresés teljesítéséről az igazságügy-miniszter - a külügyminiszterrel és az ügy tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértésben - határoz.

A jogsegélyt meg kell tagadni, ha a megkeresés teljesítése a magyar közrendbe ütköznék. Jogsegélyügyekben a magyar bíróság a külföldi bírósággal és más hatósággal az igazságügy-miniszter útján, más hatóság pedig a felügyeletet gyakorló miniszter közvetítésével a külügyminiszter útján érintkezik. A jogsegély teljesítése során a magyar jog szerint kell eljárni. A megkereső hatóság kérelmére azonban külföldi eljárási szabályokat is alkalmazni lehet, ha ez nem sérti a magyar közrendet.

Igényérvényesítés Magyarországon

A belföldi vállalkozás legegyszerűbben itthon, vagyis a magyar bíróság előtt érvényesítheti a külföldivel szembeni igényeit. A magyar bíróság vagy más hatóság eljárására fő szabályként a magyar jog, vagyis a polgári perrendtartásról szóló 1954. évi III. törvény (Pp.) az irányadó.

Jog- és cselekvőképesség

A fél perbeli jog- és cselekvőképességére azonban a személyes jogát kell alkalmazni. Azt a nem magyar állampolgárt azonban, aki személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, de a magyar jog szerint cselekvőképes lenne, a magyar bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban cselekvőképesnek kell tekinteni. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy helyett a személyes joga szerint jogosult törvényes képviselője járjon el.

Párhuzamos eljárás

Ha a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt külföldi bíróság vagy más hatóság előtt olyan eljárás folyik, amelyben a határozat az Nmj. értelmében Magyarországon érvényesnek és végrehajthatónak ismerhető el, a magyar bíróság vagy más hatóság az előtte utóbb megindított eljárást megszüntetheti, illetve a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.

Külföldi határozatok elismerése és végrehajtása

Azzal, hogy verdikt születik a külföldön indított eljárásban, általában nem ér véget az igényérvényesítés folyamata. Kérdéses lehet, hogy Magyarországon mihez kezdhet a pernyertes fél a külföldön született bírósági ítélettel, más szóval: elismeri-e a magyar jog a külföldi határozatot, végrehajtható-e itthon az abban foglalt kötelezettség. Az elismerhetőség ugyanis feltétele a magyarországi végrehajtásnak.

Az Nmj. szerint belföldön el kell ismerni a külföldi bíróságnak vagy más hatóságnak olyan ügyben hozott jogerős határozatát, amelyben magyar bíróságnak vagy más hatóságnak a joghatósága kizárt.

Akkor is el kell ismerni a külföldi határozatot, ha

- az eljárt külföldi bíróság vagy más hatóság joghatósága a magyar törvényben megállapított joghatósági szabályok valamelyike alapján megalapozott volt;

- a határozat azon állam joga szerint, amelyben azt meghozták, jogerőre emelkedett;

- Magyarország és a határozatot hozó bíróság vagy hatóság állama között viszonosság áll fenn (a viszonosság fennállásáról az igazságügy-miniszter ad a bíróságra és más hatóságra kötelező nyilatkozatot). Külföldi vagyonjogi határozat esetében a viszonosság nem feltétele a hazai elismerésnek, ha az ügyben eljárt külföldi bíróság joghatósága a felek kikötésén alapult, és ez a kikötés megfelel az Nmj. rendelkezéseinek.

Az elismerés megtagadása

Külföldi bíróságnak vagy más hatóságnak olyan ügyben hozott határozatát, amelyben magyar bíróságnak vagy más hatóságnak kizárólagos joghatósága van, belföldön nem lehet elismerni. (Kivétel ez alól a magyar állampolgár házasságát felbontó jogerős külföldi határozat, ha annak hazai elismerését a magyar állampolgárságú volt házastárs maga kéri.)

Nem ismerhető el a külföldi határozat, ha

- annak elismerése a magyar közrendbe ütköznék;

- az, akinek terhére a határozatot hozták, az eljárásban sem személyesen, sem meghatalmazott képviselője útján nem vett részt, azért mert az idézést és a keresetlevelet vagy az eljárás megindításának alapjául szolgáló egyéb iratot részére lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén nem kézbesítették szabályszerűen és olyan időben, hogy a védekezésre módjában állt felkészülni;

- a határozat olyan eljárás eredményeként született, amely a magyar eljárási jog alapvető elveit súlyosan sértette;

- ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt azonos felek között magyar bíróság vagy más hatóság előtt a perindítás hatályai a külföldi eljárás megindítását megelőzően beállottak (perfüggőség);

- ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog tárgyában magyar bíróság vagy más hatóság azonos felek között korábban jogerős érdemi határozatot hozott (ítélt dolog).

Az elismerés megállapítása

A külföldi határozat elismerése külön eljárást nem igényel. Az elismerhetőség kérdését az a bíróság vagy hatóság vizsgálja, amelynek eljárásában ez felmerül.

Az érdekelt azonban külön eljárásban is kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy a külföldi határozat belföldön elismerhető. Az ilyen kérelem tárgyában a bíróság nemperes eljárásban határoz. Az ilyen eljárásra

- az ellenérdekű fél belföldi lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság), külföldi választottbírósági határozat esetén megyei bíróság (Budapesten a Fővárosi Bíróság),

- ennek hiányában a kérelmező belföldi lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság), külföldi választottbírósági határozat esetén megyei bíróság (Budapesten a Fővárosi Bíróság),

- ha pedig a kérelmezőnek sincs belföldön lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye, a Budai Központi Kerületi Bíróság, külföldi választottbírósági határozat esetén a Fővárosi Bíróság

rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. Az eljárásra - ideértve az igénybe vehető jogorvoslatokat is - a bírósági végrehajtásról szóló törvénynek a végrehajtási tanúsítvány kiállítására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A külföldi határozat érdemi felülvizsgálatának nincs helye.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére