HITELBÍRÁLAT, HITELKÉPESSÉG-MINőSÍTÉS

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 58. számában (2003. február 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A bankhitelt igénylő cég mindenképpen átesik egy hosszabb-rövidebb hitelbírálati folyamaton. A magyarországi pénzintézetek gyakorlata teljesen egységes abban, hogy valamilyen módon - többféle szempont szerint - minősítik az ügyfeleiket. Minden hitelbírálat - pontosan fogalmazva hiteligénylés-bírálat - ugyanazokat a fő szakaszokat foglalja magában. Eltérés abban van, hogy az egyes szakaszokban mit tesznek a bankok, és ehhez mit kell szolgáltatniuk a hitel igénylőinek.

A hitelbírálat gyakorlati megfontolások alapján nem szűkíthető le a leendő hitelnyújtó bank tevékenységére, hanem olyan folyamatként értelmezhető, amely azzal a pillanattal kezdődik, amikor a vállalkozás vezetésében felmerül a hitel igénylésének gondolata. Ezt követően a hitelfelvétellel kapcsolatos minden cselekmény azt a célt szolgálja, hogy a bank döntsön, és a vállalkozás hozzájusson az igényelt összeghez.

A fenti értelmezés alapján a hitelbírálat szakaszai a következők:

- tájékozódás a hitelnyújtás feltételeiről,

- felkészülés a hitelkérelem benyújtására,

- a hitelkérelem benyújtása,

-a kérelem megvizsgálása, az igénylő minősítése, az úgynevezett scoring,

- döntés a hitelkérelemről, valamint

- az ügyfél tájékoztatása.

Tájékozódás a hitelnyújtás feltételeiről

Információs csatornák

A hitelnyújtás feltételeiről többféle forrásból szerezhetünk információkat. Manapság először az interneten érdemes böngészni, hiszen valamennyi kereskedelmi bank rendelkezik honlappal, amely pontos és általában naprakész információkat tartalmaz - egyebek mellett - a hitelekről is. Ha a számlavezető bankunktól szándékozunk hitelt igényelni, keressük meg a referenst, aki általában felelős azért, hogy cégünk banki ügyeivel (is) foglalkozzék! Ha ilyen személy nincsen, akkor a bankfiókban érdeklődjünk (természetesen annál az ügyintézőnél, aki az általunk felvenni szándékozott hiteltermékért felelős)!

Emellett célszerű, ha - hitelezési tapasztalataik megismerése céljából - megkeressük az általunk ismert más cégek vezetőit is, különös tekintettel arra, hogy melyek voltak esetükben a konkrét ügylet esetleges buktatói.

A hitelfelvétel lehetősége

A tájékozódási folyamatban először is tisztáznunk kell, hogy a cégünk kaphat-e olyan célra hitelt, amely miatt arra szüksége van. Előfordulhat, hogy kezdő, vagy éppen csak megalakult (horribile dictu bejegyzés alatt álló) vállalkozásoknak nem kíván hitelt nyújtani valamely bank.

Ügyelni kell arra is, hogy napjainkban gyakori a meghatározott célcsoportnak kínált hitel (például a Széchenyi-kártya konstrukció, az orvosok számára a praxisjog megvásárlásához nyújtott hitel, az ugyancsak orvosoknak nyújtott, támogatott eszközvásárlási hitel stb.). Ezeket csak akkor érdemes igényelni, ha a hiteligénylő igazolni tudja, hogy a célcsoporthoz tartozik.

Az igényelhető hitelösszeg

Meg kell tudni azt is, hogy mekkora összegű hitelt igényelhet a cég az adott célra. A kis forgalmú cégek általában nem kapnak százmilliós nagyságrendű hitelt. A hitel összege szempontjából azonban nemcsak a forgalom lényeges, hanem a cég tőkeereje is. Ezt pedig a törzstőke, illetve alaptőke nagyságával mérik a bankok, emellett vizsgálják a jegyzett tőkén felüli vagyont, annak nagyságát és összetételét egyaránt.

A hitelbírálat időtartama

A hitelbírálat időtartama a néhány naptól akár 30 napig is terjedhet, de előfordulhat ennél hosszabb hitelbírálat is. A gyors hitelbírálatot általában külön hangsúlyozzák a bankok. Minden esetben lényeges azonban, hogy csak a hiánytalannak minősített hitelkérelem beadását követő naptól számít a hitelbírálati idő.

A szükséges biztosítékok

A tájékozódás során egyértelműen tisztázni kell, hogy a hitelnyújtáshoz kér-e - és milyen jellegű - biztosítékot a bank. A biztosítékok többfélék lehetnek. A cégektől általában a következő típusú biztosítékokat kérik:

- jelzálogjog bejegyzése ingatlanra,

- zálogjog - általában keretbiztosítéki zálogjog - ingóságokra,

- készfizető kezesség,

- árbevétel-engedményezés,

- opciós jog kikötése,

- viszonylag ritkábban óvadék, amelynek körében jellemző az értékpapír óvadékba adása.

Mindezeken kívül a hitelnyújtásnak általában feltétele - és ezt a hitelszerződés tartalmazza -, hogy a hitelt igénylő beszedési megbízást adjon a pénzintézetnek a cég más bankoknál vezetett bankszámláira.

A hitelezés egyéb feltételei

A tájékozódás során ki kell térni arra is, hogy a hitelnyújtást milyen egyéb feltételekhez köti a bank. Ilyen feltétel lehet például pénzforgalmi bankszámla megnyitása, a cég forgalmának a hitelt nyújtó banknál vezetett számlájára terelése stb.

Felkészülés a hitelkérelem benyújtására

Ha az adott vállalkozás a számára szükséges hitelhez előírt banki feltételek mindegyikének megfelel, és összehasonlítva a különböző bankok hasonló ajánlatait, kiválasztotta a számára legkedvezőbbet, pontosan ki kell tölteni a hitelkérelmet, és előkészíteni minden dokumentumot, amelynek csatolását, illetve bemutatását a bank kéri.

A biztosítékok felmérése

A felkészülés lényeges része a biztosítékok számbavétele és annak eldöntése, hogy a vállalkozás mely biztosítékot tudja, illetve akarja nyújtani a hitelintézet számára. Ha az nem azonos azzal a biztosítékkal, amit a bank az igényelni szándékozott hitelhez kér, akkor előre célszerű megállapodni a bankkal arról, hogy elfogad-e, és ha igen, akkor milyen más biztosítékot.

A hitelkérelem mellékletei

A hitelkérelem mellékletei általában a következők: * 30 napnál nem régebbi cégkivonat (Gyakori probléma, hogy a cégkivonat ennél régebbi, és azt a bank nem fogadja el. Sokszor felajánlják viszont, hogy saját számítógépes rendszerükben on-line módon lehívják a cégkivonatot az Igazságügyi Minisztérium on-line rendszeréből, természetesen az ügyfél költségére, ami néhány ezer forintos kiadás. Előnye ennek a megoldásnak, hogy nem kell a cégbíróságon sorban állni, és valamivel olcsóbb is, mint a cégbíróság által kiállított dokumentum. Lényeges, hogy a bankok általában nem fogadják el, ha az ügyfél hoz az IM on-line rendszerből lehívott és kinyomtatott cégkivonatot.); * a cégjegyzésre jogosultak hiteles cégaláírási nyilatkozata, azaz az aláírási címpéldány (Ez az okirat lehet többéves is, ha a hatályos cégkivonat azt igazolja, hogy a képviselő személye nem változott. Nem kérik a cégaláírási nyilatkozat csatolását abban az esetben, ha a képviselő aláírása már szerepel a banki adatbázisban, tehát úgynevezett specimenizált ügyfél.); * a vállalkozás utolsó mérlege, amely értelemszerűen a legutolsó kötelezően benyújtott mérleg és eredménykimutatás (Nem ritka, hogy nagyobb összegű vagy hosszabb lejáratú hitelek esetében több év mérlegét, valamint a hitelkérelem benyújtásának évére vonatkozó mérleget is kérik a bankok.); * különböző nyilatkozatok (Rendszerint az adóhatóság, illetve a társadalombiztosítási szerv nyilatkozata szükséges arról, hogy a cégnek nem áll fenn köztartozása. Előfordul, hogy egyes hitelkérelemhez egyéb okiratokat is csatolni kell - például a Széchenyi-kártya igénylése esetén igazolást arról, hogy az igénylő a kamara vagy VOSZ tagja, és az esedékes tagdíjat megfizette.); * a biztosítékokra vonatkozó okiratok, amelyek közül a tulajdoni lap másolata, illetve a készfizető kezes nyilatkozata a leggyakrabban kért dokumentum.

Cégszerű aláírás és annak igazolása

A hitelkérelmet cégszerűen kell aláírni. Nem fogadják el a bankok, ha az aláírás ugyan "bankszerű", tehát azok írják alá, akik a bankszámla felett jogosultak rendelkezni, de nincs képviseleti joguk. Ebben a vonatkozásban a bankok szigorúak, ami azt jelenti, hogy közokirattal kell igazolni a képviseleti jogosultságot.

A hitelkérelem benyújtása

A folyamat következő lépése - legalábbis a bank szempontjából nézve - alapvetően az ügyfél cselekménye: be kell nyújtania a pontosan és hiánytalanul kitöltött hitelkérelmet. A benyújtással - a kérelem céljából és tartalmából következően - általában nem egyszerű adminisztratív aktust kell teljesíteni, hanem hosszadalmasabb eljárás következik valamely bankfiókban.

Tételes és áttekintő ellenőrzés

A speciális, nagy összegű, vagy egyéb kondíciói miatt különleges hitelfelvételektől eltekintve a hitelkérelem benyújtása azt foglalja magában, hogy a banki ügyintéző tételesen ellenőrzi a kitöltött hitelkérelmet és az ügyfél által rendelkezésre bocsátott dokumentumokat, összeveti azok adatait, számba veszi, hogy valamennyi szükséges okirat rendelkezésre áll-e.

Az úgynevezett tömegtermékek, tehát olyan hitelek esetében, amelyeket nagyszámú ügyfélnek nyújtanak - ilyen például a Széchenyi-kártya konstrukció keretében nyújtott hitel, a folyószámlahitel stb. -, a hitelkérelem és mellékleteinek átvétele rutinfeladat az ügyintézők számára, ezért viszonylag gyorsan elvégzik a szükséges ellenőrzéseket. A speciális konstrukció keretében nyújtandó hitelnél a hitelkérelem benyújtása maga is hosszabb időt vesz igénybe, a vállalati referens az ügyféllel előzetesen folytatott tárgyalások alapján állítja össze azt a listát, amely tartalmazza a banki követelményeket, és a hitelkérelem benyújtásakor azt ellenőrzi, hogy ezeket a követelményeket formai szempontból kielégíti-e a dokumentáció.

A hitelbírálat fajtái

A hitelkérelmek elbírálása alapvetően háromféle lehet. * Hagyományos hitelbírálat * A hagyományos hitelbírálat a banki gyakorlatban általában alkalmazott elvek és módszerek igénybevételét jelenti. Ezeket a bankok szabadon alakítják ki, és szabadon alkalmazzák. Jellemzője, hogy bizonyos - és meglehetősen sok szempontú - megfontolások minden hitelbírálat során érvényesülnek, tehát minden esetben részletesen vizsgálják a bankok a hiteligénylő hitelképességét, amelyhez elemzik a vagyoni helyzetét, tevékenységét, forgalmát, a vállalkozás cash flow-ját. Az értékelés - tehát az egyes elemek súlyának meghatározása a döntésben - maga is komplex, és kevésbé jellemzi az előzetes merev számszerűség. * Egyszerűsített hitelbírálat * Az egyszerűsített hitelbírálatot a nagy tömegű, gyakran előforduló, nem nagy összegű hitelek elbírálására alkalmazzák a bankok. Ennek lényege az algoritmusok - gyakran számítógépi programok - alkalmazása, így jelentős mértékben automatizmus érvényesül a hitelbírálat során. * Gyorsított hitelbírálat * A bank úgy is hirdeti a hiteltermékét, hogy azt gyorsított hitelbírálattal nyújtja. Lényeges, hogy ez egyben egyszerűsített hitelbírálatot is jelent. Sok esetben a vállalkozás letöltheti a bank internetes honlapjáról a minősítés főbb elveit, szempontjait tartalmazó kérdőívet, amelynek kitöltésével pontosan meghatározhatja saját maga is, hogy érdemes-e egyáltalán benyújtania a hitelkérelmet.

Az átvétel igazolása

A hiteligénylés átvételéről általában nem állítanak ki igazolást a bankok. Annak természetesen nincsen akadálya, hogy a benyújtó kérjen ilyen tartalmú igazolást, de ebben az esetben általában nyilatkoznia kell arról, hogy azt milyen célból kéri, és ezt a bank rávezeti az igazolásra.

A kérelem megvizsgálása és az igénylő minősítése (scoring)

A hitelkérelem érdemi vizsgálata - amelynél az ügyfél már nincs jelen - a minősítést, gyakran használt szóval a scoringot, azaz a hiteligénylő vállalkozás előre meghatározott paraméterek szerinti besorolását foglalja magában. A minősítés pontos szempontjai, valamint a minősítési értékek nem publikusak, azokról a bankok nem adnak felvilágosítást. Azokból az adatokból azonban, amelyeket az ügyfeleknek meg kell adniuk, egyértelmű, hogy mit vizsgálnak a bankok az ügyfél minősítése körében.

A vizsgálat alapvetően objektív jellegű, hiszen a bankhoz benyújtott adatok feldolgozását jelenti, amelyet a bankok kiegészítenek a más forrásból rendelkezésükre álló adatokkal, információkkal, valamint természetesen érvényesülhetnek bizonyos szubjektív elemek is. Ez utóbbi kör arra utal, hogy a referens, illetve az ügyintéző véleménye, megítélése is részét képezheti a minősítésnek, bár nyilvánvalóan csak relatíve kis súllyal.

A banki minősítés folyamatát, azt, hogy adott hitelkérelem vonatkozásában mit vizsgál a bank, alapvetően a hitelnyújtás célja és a hitel összege befolyásolja.

Rövid lejáratú hitelek

A rövid lejáratú bankhitelek a vállalkozás forgótőkéjét növelik, tehát a vállalkozást globál módon finanszírozzák, nem pedig egy-egy adott ügylethez kapcsolódnak. A globál vállalkozási finanszírozás esetén a vállalkozás egészének pénzügyi helyzete és nem egy vagy egyes ügyletek megtérülésének kilátásai érdeklik a bankot. Azt vizsgálja, hogy milyen a vállalat múltbeli működése, mennyire volt eredményes, és ebből következtet a jövőre, vagyis arra, hogy az adós vissza tudja-e fizetni a kölcsönt. A vizsgálat a pénzügyi kimutatások, elsősorban a mérleg és a bevételi kimutatások feldolgozásával és elemzésével történik.

Egyéb hitelkonstrukciók

Egyéb bankhitelek - például a projektfinanszírozási hitelek - esetében a hitelbírálat fontos szempontja, hogy a projekt keretében a jövőben létrehozandó beruházás hogyan biztosítja a kölcsön megtérülését a bank számára.

Objektív minősítési szempontok a hitelbírálat során

Az alacsony törzstőkéjű - például a 3 millió forintos minimális törzstőkével működő - kft.-k esetében a törzstőke szerkezetének, tehát annak, hogy ez teljes egészében készpénz, vagy tartalmaz nem pénzbeli hozzájárulást is, nincsen jelentősége, fontos viszont a törzstőkén felüli vagyon nagysága és annak összetétele.

Tőkeösszetétel

Nagy összegű törzstőke, illetve alaptőke esetén lényeges vizsgálati szempont a tőkeösszetétel, tehát a készpénz és a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) aránya, valamint az apport tartalma (ingatlan, vagyoni értékű jog, ingóság, ezen belül gépjárművek, géppark, felszerelés stb.).

Fontos adat a tőkeösszetétel változása, tehát a vállalkozás történetének vizsgálata abból a szempontból, hogy működése alatt hogyan változott a törzstőkéje - például azt növelték-e az alapítást követően, és ha igen, mekkora összeggel, milyen összetételben, vagy éppen az ellentétes folyamat zajlott-e le: törzstőke-leszállítást hajtottak végre a tulajdonosok.

Vagyonösszetétel

Minden vállalkozás vagyoni helyzetének jól számszerűsített mutatója a vagyon és annak összetétele, amelyből könnyen vonhatók le következtetések a pénzügyi helyzet bizonyos elemeire vonatkozóan. Különösen nyilvánvalóak az összefüggések, ha a tevékenységet, a vagyont és a likviditást meg a jövedelmezőséget együtt vizsgálják, és elemzik a vállalkozás üzleti sajátosságait is. Utóbbi magában foglalja a vállalkozás tevékenységének vizsgálatát ágazati besorolásban, valamint forgalmi adatainak értékelését abból a szempontból, hogy az milyen mértékben egyezik meg vagy tér el a hasonló tevékenységet folytató vállalkozásokétól.

A vagyonszerkezet elemzése magában foglalhatja a befektetett eszközök szerkezetének, az eszközök elhasználtsági fokának vizsgálatát, a készletek minőségének, a készletállomány forgási sebességének vizsgálatát.

Jövedelmezőség

A tevékenység hatékonyságát mutatja az adózás előtti eredmény, illetve az adózás utáni eredmény, valamint a kettő különbségére magyarázatot adó számsorok. A bankok rendelkezésére bocsátott adatokból elemezni lehet a vállalkozás jövedelmezőségét. Ezen belül vizsgálható, hogy az árbevétel több év adatai alapján növekvő vagy csökkenő. Kimutatható, hogy az üzemi tevékenység eredménye növekvő vagy csökkenő. Számszerű adatok alapján egyértelmű, hogy a bruttó termelési érték változása milyen: növekvő vagy csökkenő, a belföldi és az exportértékesítési iránya növekvő vagy csökkenő.

A vállalkozás rentabilitása többféle megközelítésben vizsgálható, minden esetben azt is tekintve, hogy a tendencia milyen: csökkenő vagy növekvő. Idesorolható mutatók: a saját tőkével arányos eredmény, illetve az árbevétel-arányos eredmény vizsgálata, az anyag jellegű és a személyi jellegű ráfordítások, az értékcsökkenés, az értékesítési költségszint, az eszközarányos eredmény stb. elemzése.

Befektetések, céltartalék

Fontos mutató lehet a vállalkozás befektetéseinek vizsgálata, a céltartalék, az immateriális javak, illetve a kintlevőségek elemzése.

Likviditási helyzet

Értékelhető a likviditási helyzet, ezen belül a szállítói és vevői állomány, a szállítók és vevők forgási sebessége, annak tendenciája, az egynapi vagy egyhavi árbevételre jutó rövid lejáratú kötelezettségek, a hitelállomány stb.

Egyéb mutatók

Vizsgálhatók természetesen egyéb mutatók is, például az osztalékfizetési ráta, a tagi hitel, a pótbefizetés stb.

Banki eljárás a hitelnyújtásnál

A bankokat semmiféle jogszabályi vagy egyéb kötelezettség nem terheli abban a vonatkozásban, hogy hitelt kell nyújtaniuk, kényszerhitelezés tehát nincs. A bankok a hitelnyújtás feltételeit saját maguk határozzák meg, de kötelesek üzletszabályzatukban pontosan rögzíteni a hitelezésükkel kapcsolatos alapvető kondíciókat, illetve lehetőségük van arra is, hogy szerződésben vagy kondíciós listában határozzák meg ugyanezeket. A kondíciókat, feltételeket a bankok szabadon alakítják ki, természetesen az üzletpolitikájukkal összhangban. Arról azonban, hogy kinek nyújtanak hitelt, és az adott ügyfélnek pontosan milyen feltételekkel, csak az ügyfélnek adnak információt. * A hitelbírálat eredményeként hozott döntését a bank nem köteles megindokolni, és a gyakorlatban nem is szokta. Ha kap az ügyfél hitelt azokkal a feltételekkel, amelyekkel igényelte, akkor természetesen nem is kér indokolást. Ha a kérelmet elutasító bankot sem terheli azonban indokolási kötelezettség. Az elutasító döntés ellen jogorvoslati lehetőség sincs.

Egyéb forrásokból származó információk

A benyújtott hitelkérelmekben feltüntetett adatok elemzésén kívül a hitelbírálat során a bankok természetesen felhasználnak egyéb forrásokból szerzett információkat is. Közülük a legfontosabbak a következők:

-a vállalkozás banki kapcsolatai, különös tekintettel arra, hogy milyen kapcsolata van azzal a bankkal, amelytől a hitelt igényli (Ebben a körben értelemszerűen vizsgálják, hogy van-e bankszámlakapcsolat az igénylővel, s ha igen, mióta, hogy mekkora és milyen a számlájának a forgalma [időszakosan van rajta forgalom, viszonylag egyenletesen nagy forgalmat bonyolít stb.], hogy a pénzforgalmi számláján kívül vezet-e egyéb számlát is a banknál [például betéti számla stb.].);

- részletesen elemzik az igénylőnek a bankszámlájával kapcsolatos vállalkozói "magatartását", tehát hogy fizeti-e a számlavezetési díjat, gyakori-e a sorban állás a számláin, előfordult-e azonnali beszedési megbízás, és hogyan lehetett teljesíteni, ha bocsátottak ki számára üzleti kártyát, akkor előfordult-e fedezetlenség a számlán stb.;

- vizsgálják, hogy az igénylő nyújtott-e már be hitelkérelmet, volt-e elutasított hitelkérelme, kapott-e hitelt, mikor, mekkora összegben, milyen célra, és milyen volt a teljesítési készsége;

- olyan vállalkozások esetében, ahol a tulajdonos korlátlanul felelős a vállalkozás tartozásaiért - például betéti társaság beltagja, egyéni vállalkozó -, természetesen vizsgálni kell a korlátlanul felelős tulajdonos mint magánszemély banki kapcsolatait is, a bankkal szembeni "magatartását", különös tekintettel a fizetési képességére és fizetési készségére;

- további fontos és a bankok által a hitelnyújtáskor vizsgált információforrás a központi hitelinformációs rendszer, azaz a BAR-rendszer.

A biztosítékok értékelése

A különböző típusú és összegű hitelekhez - bankonként is eltérő - biztosítékokat kell nyújtania a hitel igénylőjének. A biztosítékok értékelése magában foglalja annak elemzését, hogy rendelkezésre áll-e az igényelt biztosíték (például az ingatlan a tulajdoni lap alapján hány személy tulajdonában van, milyen terhekkel - például jelzálogjoggal, elidegenítési és terhelési tilalommal - terhelt, bejegyeztek-e rá opciós jogot, végrehajtási jogot). Vizsgálják természetesen az ingatlan értékét, amely általában nem a banki ügyintézők, hanem ingatlan-értékbecslők feladata.

Hasonló módon értékelik az egyéb biztosítékokat is (a kezesek vagyoni helyzetét, a zálogtárgy piaci értékét), ellenőrzik, hogy a zálognyilvántartásban más zálogjoga nincs-e már bejegyezve a biztosítékként felajánlott vagyontárgyra. Az értékpapír-óvadék esetében vizsgálják az értékpapír névértékét, forgalomképességét, piaci értékét.

Részletesen elemzik az árbevétel-engedményezés körébe sorolt ügyleteket, a kötelezettek körét, a várható teljesítés mértékét, valamint azt is, hogy az engedményezés technikai lebonyolítása hogyan történik: "klasszikus" engedményezés-e, vagy pedig speciális konstrukciót alakít ki a hitelező az engedményezés révén befolyt árbevétel felhasználására és az elszámolásra.

A felsorolt adatokat, információkat természetesen nem minden hitelkérelem vizsgálata esetén használja fel minden bank, illetve a bankok saját maguk döntik el, hogy milyen összefüggéseket, számszaki és egyéb adatokat vizsgálnak.

Döntés a hitelkérelemről

A hitelkérelem részletes megvizsgálása, a bank által végzett komplex elemzés, a scoring eredménye a banki döntés, amely háromféle lehet:

- a hitelkérelem elfogadása és hitelnyújtás az abban foglalt összegre,

- a hitelkérelem elutasítása vagy

- a hitelkérelemtől eltérő összegű, vagy egyéb feltételeiben más hitelnyújtás.

Az elutasítás indokai

A bankok általában elutasítják azt a hiteligénylést, amelyet jogszabályba ütköző, tiltott cél eléréséhez nyújtottak be.

Egyes bankok meghatározott ügyfélkört szolgálnak ki, ezért azoknak a vállalkozásoknak a hitelkérelmét, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe, értelemszerűen elutasítják. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezt rendszerint nem direkt módon teszik, hanem olyan hitelkonstrukciókat dolgoznak ki, amelyek igénylése nem éri meg más körnek, mint amelynek az adott konstrukciót szánták.

Az említetteken túl elutasítja a bank az olyan hiteligénylést is, amelyet túlságosan kockázatosnak tart a megtérülés szempontjából. Így kockázatos lehet az olyan hitelkihelyezés, amelyhez nincsen megfelelő vagy elegendő biztosíték - például, ha az az ingatlan, amelyre a jelzálogjogot bejegyeznék, csak nagyon kis arányban áll a hiteligénylő tulajdonában, vagy egyébként már jelentős mértékben jelzálogjoggal terhelt. Kockázatot jelenthet, ha a vállalkozás vagyoni helyzete instabil, nincsen vagyona, a likviditási helyzete nem megfelelő, jelentősen eladósodott, a banki kapcsolatokban többször bizonyult megbízhatatlannak stb.

A kockázati tényezőket általában összefüggésükben vizsgálják a bankok, tehát nem csupán egy-egy elemet kiragadva értékelnek. Ha például a tőkestruktúra vagy a forgalmi adatok nem felelnek meg teljes egészében a bank által megadott szempontoknak, de az ingatlan vagy egyéb biztosíték megfelelő, kaphat hitelt az igénylő.

A kérelem elutasításához vezethet, ha az igénylőnek köztartozása áll fenn. Ez különösen azoknál a hitelkonstrukcióknál fontos, amelyek állami támogatást biztosítanak a hitel igénybevevőjének. Ilyen támogatás tipikusan a kamattámogatás, amelyet különböző agrárhitelekhez nyújtanak, továbbá a jelenleg a Széchenyi-kártya konstrukcióhoz, illetve orvosok eszköz- vagy ingatlanvásárlásához is kapcsolódhat kamattámogatás. A kamattámogatásos hitelek esetében - különösen ha azokhoz a Hitelgarancia Rt. kezességvállalása kapcsolódik - a bankok általában kikötik, hogy még pozitív döntésük esetében is csak akkor lép hatályba a hitelszerződés, ha a Hitelgarancia Rt. megköti velük az adott ügyfélhez kapcsolódó készfizető kezesi szerződést.

Az ügyfél tájékoztatása

A hitelbírálat utolsó fázisa, amelyben a bank informálja a hitelkérelem benyújtóját a döntéséről. Az elutasítást általában sajnálkozó levélbe foglalják, de az elutasítás okaként általában csak annyit jelölnek meg, hogy a kérelem nem felelt meg a hitelbírálaton. A pozitív döntésről szóló értesítés rendszerint tartalmazza az arra vonatkozó információt is, hogy mikor és hol kötheti meg az igénylő a hitelszerződést, és ahhoz mit kell magával vinnie.

A BAR-rendszer

A BAR-rendszert a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján hozták létre és működtetik a bankok. Ez a nyilvántartás mind vállalkozások, mind pedig magánszemélyek adatait tartalmazza, ha azok banki hitelügyletben nem teljesítették a hitelszerződésben vállalt kötelezettségeiket. * A BAR-rendszer a vállalkozások vonatkozásában a hitelszerződésekkel kapcsolatos, természetes személyek esetén pedig a hitelszerződés megkötéséhez és módosításához szükséges adatot és a vállalt kötelezettség mibenlétére és az attól való eltérésre vonatkozó adatot tart nyilván. Természetes személy hiteladósokról csak akkor van nyilvántartás, ha az adós a szerződésben vállalt (a minimálbért meghaladó) kötelezettségeinek 90 nap alatt sem tesz eleget. * Ugyancsak a vállalkozásokra vonatkozó, a BAR-ban kezelt adatok azoknak a vállalkozásoknak a sorbanállási adatai, amelyeknek a bankszámláján - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt egymillió forintnál nagyobb összegű sorban állást tartanak nyilván. * Tudakozvány * A természetes személy és a vállalkozás csak speciális módon kérhet felvilágosítást arról, hogy szerepel-e a BAR-ban. A felvilágosításkérés módja a tudakozvány kitöltése, amely az érdeklődő feladata. Ezt kell átadnia a banknak - akár abban a fiókban, ahol tudomása szerint lehetett ok a BAR-ba felvitelre, akár pedig annak a banknak a fiókjában, ahol a hitelt igényli. A tudakozványt kizárólag a bank továbbíthatja a BAR-rendszert üzemeltető BIS Rt.-hez. A BIS Rt. írásban válaszol - a tudakozványt kitöltő személynek vagy vállalkozásnak, de nem közvetlenül, hanem a tudakozványt benyújtó bankon keresztül. A válasz a bankban vehető át. A bankok általában írásbeli igazolással veszik át az ügyfelektől a tudakozványt, amely tartalmazza az átvétel helyét és dátumát. Ugyancsak írásbeli átvételi elismervény ellenében adják át a BIS Rt. válaszát.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. február 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére