Védett találmányok

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 57. számában (2003. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Hazánk 2003. január 1-jétől teljes jogú tagjává vált az Európai Szabadalmi Egyezménynek (EPC), amelynek köszönhetően Magyarországra nézve is szerezhető az Európai Szabadalmi Szövetség (EPO) müncheni központja által megadott európai szabadalom. Az EPC-hez való csatlakozásunk egyébiránt csupán egy a számos nemzetközi egyezmény, szerződés, megállapodás közül.

Európai szabadalmak Magyarországról

Minden piac kicsi, mondogatják mostanában multinacionális cégek vezetői és gazdaságpolitikusok egyaránt. Telítette a hihetetlen méreteket öltött fogyasztás. Pedig ezt a felpörgést éppen a panaszkodó, a világot behálózó gyártók csúcsra járatott termelése és a velük karöltve tevékenykedő forgalmazók idézték elő. Mostanra már nálunk is piacgazdaság van, a termékek és szolgáltatások szabad áramlása bennünket is bekapcsolt a hatalmas gépezetbe. Az Európai Unióhoz való reményteljes csatlakozásunk pedig csak fokozni fogja a tempót. Lehet, hogy 1804. február 6-án, amikor az első gőzmozdony hat kilométeres óránkénti sebességgel zakatolt a jövő felé, a benne lévő utasok is ugyanazt a szorongást érezték, amit mi ma a virtuális információs sztrádán.

A szorongásból lettek a szabályok, a szabályozók. Ahogy tágult a világ a felfedezők és feltalálók, a nyughatatlan elmék tevékenysége okán, úgy vált egyre erősebbé az igény arra, hogy az ember kordában tartsa az általa meglódított világot. Most ne nyissunk vitát arról, mennyire járt sikerrel ez a törekvés. Fő, hogy van törekvés, és vannak azért hathatósan működő fékek, korlátok, s a sorompók is lezárulnak olykor. Az ipar fejlődésével, a kereskedelem világméretűvé válásával mind fontosabb lett a termékek eredetének és egyben minőségének a megjelölése, a találmányok, egyedi ötletek védelme. Ennek jelentősége nemhogy nem változott, de egyre fontosabbá vált napjainkra éppen a felfokozott, a szükségleteket jóval meghaladó fogyasztás miatt. Elég csak egy sétát tenni valamelyik mega-hiper-szupermarketben és utána a körúton, hogy megtapasztaljuk, micsoda küzdelem folyik elismert gyártók, forgalmazók és hamisítók, zugkereskedők között a fogyasztókért. Elég egy pillantást vetnünk a minőségi és a bóvliáruk dömpingjére ahhoz, hogy belássuk a szabályozás, a korlátozás fontosságát.

Magyarország 2003. január 1-jétől teljes jogú tagjává vált az Európai Szabadalmi Egyezménynek, amelynek köszönhetően Magyarországra nézve is szerezhető az EPC müncheni központja által megadott európai szabadalom. Az EPC-hez való csatlakozásunk egyébiránt csupán egy a számos nemzetközi egyezmény, szerződés, megállapodás közül - hogy a kétoldalú együttműködési megállapodásokat ne is említsük -, amelyek jó ideje érvényesek Magyarországon is. Az új tagságunk apropójából a teljesség igénye nélkül vesszük sorra a szabadalmakra és a védjegyekre vonatkozó legfontosabb dokumentumokat - egy kis történelemmel fűszerezve.

A védjegyoltalom költségei Magyarországon (forint)

Elnevezés/Védjegy

Bejelentési és megújítási díj

Együttes, ill. tanúsító védjegy/egy áruosztály

300 000-300 000

1. áruosztály

60 000-60 000

2. és 3. áruosztály után osztályonként

20 000-20 000

4. és minden további áruosztály után osztályonként

30 000-30 000

Nagy és kis zsenik

Ma, amikor a világűrbe kirándul az ember, klónozott barikák legelésznek a karám körül, és Lucifer jóslata is bevált, hisz az ember valóban elleste a titkot, s "vegykonyhájában" képes a teremtést is reprodukálni, aligha révedünk el a múltban, s tűnődünk azon, mily' nagy elméknek köszönhetjük ezt a már-már "falanszteri" világot. Ki gondol ma már arra, ha órájára pillant, hogy a világ első ingaórájára 1657-ben kapott szabadalmat Huygens. Micsoda szenzáció lehetett 1747-ben az, hogy Watsonnak sikerült négy kilométer távolságba elvezetnie az elektromosságot. Miért is idéznénk fel repülőjegyünk megrendelésekor, hogy 1783-ban emelkedett először két ember a levegőbe léggömbbel. A XIX. század derekán már van gőzgép, elektromosság, s az ember képes a levegőnél nehezebb szerkezettel is felszállni, de Pierre és Ernest Michaux "csak" 1861-ben találja fel a pedálos kerékpárt. Ugyanebben az esztendőben mutatta be Maxwell a világ első színes - merthogy három színből állt - fényképét. S ha már a zseniket idézzük, ne feledkezzünk meg Alfred Nobelről sem, aki 1867-ben tartott "dinamitrobbantási" bemutatót Angliában.

Géniuszokban a hazai találmánytörténet is gazdag. A teljesség igénye nélkül említjük meg, hogy a Magyar Hírmondó 1782-ben rövid hírben számolt be Kempelen Farkas sakkozó automatájáról. Az első magyar gőzhajót 1817-ben mutatták be Bécsben. Jedlik Ányos nemcsak a szódavizet találta fel 1828-ban, s készítette belőle az első fröccsöt Fáy András birtokán a szüret alkalmával, hanem 1861-ben elkészítette a világ első dinamóját is. Csendes Otto 1876-ban alkotta meg a gyakorlatban is használható Otto-gázmotort. A század végén 1892-ben Bánki és Csonka szabadalmi bejelentést tett a benzinporlasztóra. Ugyanebben az évben Demény György élettankutató szabadalmat kap a phonoscope-ra. Edison magyar munkatársa, az európai ügyek képviseletével megbízott Puskás Tivadar létrehozta Franciaország első telefonközpontját. Öccse, Ferenc szívósságának köszönhetően 1881-ben Budapest a világ negyedik fővárosa volt, amelyben működni kezdett a telefonközpont.

Zsenijeink közül sokakat Nobel-díjjal is jutalmazott a nemzetközi tudományos világ. A száz éve született Wigner Jenő negyven éve kapta meg e rangos elismerést kutatómunkájáért. Eredményeinek köszönhetően sikerült megépíteni a világ első atomreaktorát.

Szerencsére tehetséges, találékony utódokban sincs hiány. Az Országos Ifjúsági Tudományos Versenyen évről évre felbukkannak a fiatal nyughatatlan elmék. Lukács Manuela is egy közülük, akinek már gyerekkorában öt szabadalmaztatott találmányát és egy ipari formatervét tartották nyilván. Első találmánya egy összecsukható térelemekből álló, változtatható alapterületű és elrendezésű babaház volt, amelyet 7 évesen tervezett, rajzolt és vágott ki papírból. A konferenciatermekben a székekhez jobb és bal oldalról is rögzíthető, le- és felszerelhető támlát is ő találta ki. "Apró" ötletei bámulatos egyszerűségükkel ejtik ámulatba az embert. Olyan univerzális korcsolyát készített, amelynek görgős részét le lehet szerelni, s helyébe jégkorcsolya vagy hagyományos cipőtalp is tehető. Az akkor még gimnazista kislány megfigyelte, milyen nehezen rendezhetők el a menzán a poharak és bögrék. Gondolt egyet, s tervezett is olyan négyesével egymásba illeszthető metódust, amely felülről nézve egy négybe vágott tortára emlékeztet. A babaház ötletét tovább gondolva Manuela kitalált egy olyan ambulánskocsit, amelynek nyolcszorosára növelhető az alapterülete. De nemcsak hogy kitalálta, a műszaki terveket, leírásokat is ő maga készítette el a profikat is megszégyenítő precizitással. Alighanem hallunk még róla, s vélhetően a világ is többet, ha az Európai Unió kapui végérvényesen kinyílnak hazánk előtt.

Egy szabadalom megszerzésének költségei (euró)

Ország/Régió

Beadás

Vizsgálat

Kibocsátás

Megújítás

Fordítás

Ügynökség

Összesen

Európai Unió

1342

1431

715

16 790

12 600

17 000

49 878

Egyesült Államok

690

-

1210

2 730

-

5 700

10 330

Japán

210

1100

850

5 840

-

8 450

16 450

Forrás: Európai Bizottság, 2000

Határon túl

A hazai jogszabályok a jogharmonizáció követelményeinek megfelelően alakulnak. Az Európai Bizottság 2002. évi, hazánkról készült országjelentésében is az áll, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok harmonizációja valójában megtörtént. Igaz, a harmonizációt ki kell egészíteni az információs társadalommal kapcsolatos szerzői jogokra és az újraeladási jogra vonatkozóan. A hazai szellemitulajdon-védelem az egyik olyan terület, amely mindig kiérdemelte az európai szakemberek elismerését. Egyébként az egységes szabadalmi rendszer kialakításának gondolata az Unión belül is felmerült. Az egész Unió területére kiterjedő közösségi szabadalom létrehozására már régóta vannak próbálkozások, azonban a tagországok hosszú évek óta nem tudnak közös nevezőre jutni abban, milyen legyen az "uniós szabadalomszerzés" közös nyelve, s hogyan lehetne egységessé tenni a bíráskodást peres ügyekben.

Az európai szabadalmi rendszer az 1973. évi Müncheni Egyezményen alapul. Az EPO intézménye nyílt, tehát azon országok bejelentői is fordulhatnak a hivatalhoz, amelyek nem tagjai az egyezménynek. Ők Münchenben vagy Hágában nyújthatják be kérelmeiket, míg a tagországok állampolgárai a legtöbb esetben saját hivataluknál is. Az egyezmény hivatalos nyelve az angol, a német és a francia. Az európai szabadalmi rendszer tehát egyetlen nyelven lefolytatott egyetlen eljárásban teszi lehetővé az európai szabadalom megszerzését. A szabadalom várható engedélyezése után az igénypontok fordítását három nyelven kell benyújtani. Az azonban az EPO-tagországok döntésétől függ, hogy a központ által megadott szabadalmak szövegét a megjelölt államokban le kell-e fordítani az ottani hivatalos nyelvre. Az európai szabadalom megszerzésének költsége hozzávetőlegesen három nemzetiével egyenlő, s a nemzeti szabadalmakkal azonos jogokat biztosít. Az EPO-nál egyébiránt a tagságtól függetlenül már eddig is tehetett magyar állampolgár bejelentést. A nagy változás tehát nem ebben várható. Jóval nagyobb hatása lesz az egyezménynek a hazánk területén bejelentett szabadalmakra. Ezek jelentős része jelenleg ugyanis a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretében megindított eljárás alapján válik hatályossá Magyarországon. Januártól azonban várhatóan a nemzetközi szakaszt követően a nemzeti szabadalmaztatási igény az EPO-n keresztül érkezik majd a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz (MSZH). Az elnyert oltalom csak akkor válhat érvényessé Magyarországon, ha azt követően, hogy a müncheni központ az Európai Szabadalmi Közlönyben közzétette megadó határozatát, három hónapon belül magyar nyelvre is lefordítják a szabadalmi leírást.

Nemzeti és nemzetközi bejelentések összesített adatai 1997-2001 között

Bejelentések száma

1997

1998

1999

2000

2001

Nemzeti úton

10 101

10 459

11 773

12 896

13 000

Nemzetközi úton

37 071

46 040

52 684

71 049

93 053

Összesen

47 172

56 499

64 457

83 945

106 053

Forrás: MSZH Éves Jelentés

Ugyanaz másképp?

A szabadalom a definíció szerint a találmányra engedélyezett kizárólagos jog, amelynek alapján a jogosult ötletgazda hasznosíthatja azt. E kizárólagosság anyagi és erkölcsi elismerést szerez(het) a feltalálónak, és persze a társadalom is jól jár(hat) a hasznos újdonságokkal.

A szakértők és gazdaságpolitikusok szerint ösztönözni kell a találmányok megszületését. A feltalálók szerint viszont inkább a menedzsereket, gyártókat kellene ösztökélni. Egyes források szerint ugyanis a szabadalmaztatott találmányok jelentős hányada terv marad, gyártó híján a fiókban hevernek a licencek, know-how-k. A panaszok között arról is hallani, hogy nem elég biztonságos a szabadalmi védettség. A különböző világkiállítások alkalmával bemutatott találmányok, ötletek olykor gazdáik engedélye nélkül jelennek meg - igaz, valamicskét más formában - a kereskedelemben. Persze, megeshet, hogy ugyanaz az ötlet születik meg Budapesten és Kaliforniában, de annak azért kicsi a valószínűsége, hogy még egy időben is. Némely bizalmatlan feltaláló ezért még arra is képes, hogy titokban tartsa ötletét, s maga végezze a gyártást. Ez persze könynyebb, ha valakinek hathatós gyógyító cseppeket sikerül kikísérleteznie, mint a pécsi Varga Miklósnak. Az ő találmánya, saját adatai szerint, bámulatos hatékonysággal regenerálja a fejbőrt, serkenti a hajnövekedést, javítja a haj minőségét. A receptet azonban hét pecsét alatt őrzi. Gyártó híján nehezebb dolga volt Oroszi Lászlónak, aki szabadalomsértéssel vádolja a világhírű Adidas-Salomon vállalatot. Az óriáscég Predator Precision és Predator Mani névre keresztelt, profi focistáknak gyártott cipői szerkezeti megoldásukban ugyanis kísértetiesen hasonlítanak a magyar és az európai szabadalmi hivatal által is elfogadott és megadott Oroszi-féle találmányhoz. A magyar feltaláló 1995-96-ban kifejlesztett ötletének lényege, hogy rétegezett gumicsíkokat építenek be a futballcipő orrába, amelynek köszönhetően pontosabban érintkezik a labdával, így a játékos nagyobb biztonsággal rúghat.

Túlzás volna persze azt állítani, hogy e példák általánosak, ugyanakkor figyelmen kívül sem hagyhatók. A tét ugyanis nagy: a piaci versenyképesség. Az oltalom nemcsak a feltalálónak fontos, hiszen a jó ötletekből született találmányok gyártása és világkereskedelmi forgalmazása afféle "országvédjegy" is.

A nemzeti bejelentések oltalmi formák szerinti megoszlása 1997-2001 között

Oltalmi forma

1997

1998

1999

2000

2001

Szabadalom

4 189

4 158

4 507

4 880

5 451

Használati minta

324

318

334

370

326

Ipari minta

676

544

844

653

610

Védjegy

4 904

5 437

6 082

6 983

6 611

Földrajzi árujelző

8

2

6

10

2

Összesen

10 101

10 459

11 773

12 896

13 000

Forrás: MSZH Éves Jelentés

"Karinthy a legjobb író"

Az iparjogvédelem évszázados fejlődése során alakultak ki azok a jogi kategóriák, amelyek nemcsak segítenek eligazodni a termékek és szolgáltatások világában, de ötletgazdának, gyártónak és forgalmazónak egyaránt védettséget jelentenek. A különböző árujelzők közül a legismertebb a védjegy. Ez a szimbólum teremti meg a kapcsolatot áru és annak gyártója, szolgáltatás és annak teljesítője között. A védjegynek fontos szerepe van a piaci versenyben, a fogyasztók tájékoztatásában, és kitűnő marketingeszköz is. S bár használata nem nyújt közvetlenül minőségi garanciát, a gyártók és szolgáltatók érdeke, hogy e jelzés egyben a megbízhatóság szimbóluma is legyen, s híre keljen a terméknek. Olyan híre, hogy akár még költő tollára is kívánkozzék: "A nyele fényes, éle peng, / Kaszában legjobb Weiss és Schenk, / Vetőmagban Mauthner vezet, / Varrni Csepellel élvezet. / Ott kerékpár is kapható, / Szappanban Meister a jó, / Polláknál legjobb a túró, / S Karinthy a legjobb író." (Karinthy Frigyes: Szerénység.)

E szimbólumnak fontos szerepe van a technológia, a know-how átadásában és a licenciaforgalomban. Például a franchising szerződések megkötésében. Ezeket a funkciókat azonban csak akkor töltheti be a védjegy, ha jogi védelem alatt áll, tehát alkalmazásának kizárólagossága garantálható. Nem véletlen tehát, hogy a védjegyoltalom nemzetközi és hazai viszonylatban is évszázados hagyományokkal bír, és a modern gazdasági verseny és világkereskedelem kialakulásának egyik fontos előfeltétele volt.

A védjegy funkcióját csak a megkülönböztetésre alkalmas megjelölések tölthetik be. Ezért a jog csak azokat védi, amelyek megkülönböztetésre alkalmasak. Lehet szó, szóösszetétel, személynév, de még jelmondat is, betű, szám, ábra, kép, sík, vagy térbeli alakzat, szín, fényjel, hologram, hang, vagy akár az áru csomagolása. Sajnos, illatok nem részesülhetnek ilyen oltalomban. Mielőtt azonban efféle védettségre tartana igényt valaki, érdemes hoszszasan böngésznie a jogszabályban rögzített feltételeket. Nemcsak azért, mert közerkölcsbe, közrendbe, törvénybe ütköző megjelölés nem választható, hanem azért is, mert számos kizáró ok létezik. S nem haszontalan a már forgalomban lévő szimbólumokat is áttanulmányozni, hiszen a hasonlóság is korlátja az oltalom megszerzésének. Jogszabály a jogok megszerzéséhez nem teszi kötelezővé az oltalmazni kívánt megjelölés használatát, ám a jogosság fenntartásához a használat nélkülözhetetlen. Ha ugyanis a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdik meg a védjegy használatát, vagy ennyi időre felfüggesztik, megszűnik a kizárólagosság. Ezt elkerülendő, érdemes használati szerződés vagy átruházás révén értékesíteni a védjegyet, illetve annak jogi oltalmát. A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart, de további tíz-tíz éves időszakokra korlátlanul meghosszabbítható. A védjegyet meghatározott árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban kizárólag az a személy használhatja kereskedelmi forgalomban, akinek a javára lajstromozták. Az oltalom tárgya tehát a megjelölés, nem pedig az áru vagy szolgáltatás, amellyel kapcsolatban használják. Levi Strauss farmernadrágot csak a védjegy jogosultja forgalmazhat, de más megjelöléssel bárki árulhat jeans vászonnacit.

A szakirodalom "különleges védjegyek" címszó alatt tárgyalja az együttes, illetve a tanúsító védjegy fogalmát. Az előbbi valamely társadalmi szervezet, köztestület, együttes, szervezet tagjainak áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg másokétól. S bár e megjelölésre a fent említett szervezetek szerezhetnek oltalmat, használatára maga a szervezet nem, csupán tagjai jogosultak. Az együttes jelző tehát azt fejezi ki, hogy a védjegyjogosult társadalmi szervezet mindenkori tagjainak együttese. A tanúsító védjegy meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzővel bíró árukat vagy szolgáltatásokat különböztet meg azzal, hogy megjelölt tulajdonságaikat tanúsítja. E szimbólum használatának jogosultja ezért csak az áru vagy szolgáltatás minőségének tanúsítását végző szervezet lehet, a gyártója nem. Ebből aztán az is következik, hogy a védjegyet jogosultja nem használhatja, hanem engedélye alapján azok, akiknek árui vagy szolgáltatásai megfelelnek az előírt követelményeknek. A tanúsító védjegyet az különbözteti meg az egyesült védjegytől, hogy a tanúsító védjegyhez nincs szükség szervezetben való tagságra. A különleges védjegyfajtákra egyébként ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a többi védjegyre.

A hazai bejelentések száma a bejelentők jellege szerint 2001-ben

Oltalmi forma

Egyéni

Intézményi

Összesen

Szabadalom

696

223

919

Használati minta

246

58

304

Ipari minta

310

167

477

Védjegy

834

3922

4756

Földrajzi árujelző

 

2

2

Összesen

2086

4372

6458

Forrás: MSZH Éves Jelentés

A fülemüle füttye

Nincs az a szabály, amit szükségképpen ne lehetne így vagy úgy magyarázni. S nincs az a helyzet, amelyet ne lehetne megmagyarázni a vonatkozó törvényekkel vagy azok hiányosságaival. A védjegyhasználat története is bővelkedik vitás vagy peres ügyekben. A legfrissebbekből szemezgetve említjük meg, hogy tavaly januárban a redmondi Microsoftnak szemet szúrt a magyar MultiRáció Kft. Magyar Office névre keresztelt szoftverje. Ezért kezdeményezte forgalmazásának és hirdetéseinek beszüntetését. A bibi ott lehet, hogy az amerikai cég magyar nyelvű irodai szoftverét Microsoft Office Magyar néven árusítják a boltokban, s mi tagadás, a Magyar Office színeiben és ábrázatában igencsak emlékeztet a nagy óriás termékére. A Magyar Office védjegyoltalom alatt áll. A Microsoft 27 lajstromba vett védjegye között azonban a szóban forgó nem szerepel. Így az ügyet nem az MSZH hivatott eldönteni, hanem a bíróság. A dolog érdekessége, hogy az angol office szó elég gyakran előfordul a magyar kereskedelemben, s így a Microsoft logikáját követve sokan támadhatóvá válhatnának.

A hazai vállalatnál nem is értik, tulajdonképpen mi a baja a nagy versenytársnak. Arról nem értesítették őket, hogy a Microsoft pert indítana ellenük. Csupán egy levelet kaptak, amelyben az amerikai cég közli nem tetszését. Egy másik, nagy port vert ügy az új közös pénz, az euró logója körül pattant ki. A védjegycsatát a Travelex globális pénzügyi szolgáltató indította, mert Interpayment Service nevű leányvállalatának védjegye kísértetiesen hasonlít az európai közös pénz, az euró jeléhez. A cég úgy véli, az euró jelének használata miatt védjegyük elvesztette eredetiségét. Úgy taksálják, ezt a sérelmet kábé 25,5 millió fonttal (kár)pótolni lehetne.

S még egy kis színes a hazai palettáról. A Győri Likőrgyár Rt. által gyártott és forgalmazott Hungaricum elnevezésű keserűlikőr csomagolása, formája és íze erősen emlékeztet a Zwack Unicumra. Ez fel is tűnt a nagy múltú cégnek, ezért védjegy- és jellegbitorlás, valamint tisztességtelen piaci magatartás miatt keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságnál. A megvádolt társaság viszont becsületsértésért perelte be a Zwack Rt.-t, mondván, ők csak piaci eszközök segítségével próbálták megtörni a vetélytárs monopolhelyzetét. A helyzet pikantériája, hogy a Győri Likőrgyár az "unicum" Hungaricum piacra dobása előtt oltalmi eljárást kezdeményezett a termék megnevezésére, címkéjére és az üveg formájára. Ennek ellenére a bíróság 2002 májusában betiltotta az ital forgalmazását.

A szabadalmi bejelentések megoszlása a bejelentések eredete szerint 1997-2001 között

Nemzeti bejelentés eredete

1997

1998

1999

2000

2001

Hazai

737

694

727

810

919

Külföldi

345

3464

3780

4070

4532

Forrás: MSZH Éves Jelentés

Törvénybe szőve

Az ipar és a kereskedelem élénkülése már a XIX. század második felében felkeltette az igényt a védjegyek és más kereskedelmi jelzések jogi védelme iránti. Az első ilyen szabályozás még az osztrák császár nevéhez fűződik, aki a védjegyek oltalmáról szóló pátensét, azaz törvényerejű rendeletét Magyarországra is kiterjesztette. Az első magyar védjegytörvény, az 1890. évi II. törvény meg is őrizte az osztrák és a német joghoz való erős kötődést. Igaz, ez idő tájt a védjegy fogalmát még csak az ábrás jelzésekre korlátozták, majd 1895-ben terjesztették ki a szavakból álló megjelölésekre is. A védjegyre valójában a lajstromozás adott oltalmat. A kérelmeket, bejelentéseket ekkoriban a kereskedelmi és iparkamaránál kellett benyújtani, a külföldieket a budapestinél lajstromozták. A központi védjegyhatóság feladatait 1899-ben vette át a Szabadalmi Hivatal a kereskedelmi minisztériumtól. A XX. század első évtizedében a hivatalhoz beérkezett több ezer bejelentés túlnyomó része külföldi, főleg osztrák bejelentőktől származott. Ezt azonban hamarosan követték a magyar kérvények is, s így az évtized végére megduplázódott a hazai bejelentések száma.

A hazánkban lajstromozott védjegy oltalma csak Magyarország területére terjed ki, ezért exportáló vállalat esetében külföldön is célszerű e védettséget megszerezni. Vannak olyan nemzetközi megállapodások, amelyek lehetővé teszik, hogy egy bejelentéssel, több országban is megszerezhesse az igénylő a védjegyoltalmat, míg más megállapodások a tagállamok számára az oltalom minimális szintjének biztosítását teszik kötelezővé. Magyarország mindig is nyitott volt az efféle nemzetközi kapcsolatokra, így már a XX. század legelején csatlakozott az ipari tulajdon oltalmára 1883 márciusában létesült Párizsi Uniós Egyezményhez és a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló, 1891-ben köttetett Madridi Megállapodáshoz. Ez utóbbi szerződés értelmében a Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organisation, WIPO) Nemzetközi Irodájánál franciául benyújtott védjegybejelentéseknek a megállapodás mindazon tagállamában, amelyeket a kérvényen megjelöltek, ugyanaz a hatálya, mintha közvetlenül a célországban nyújtották volna be a kérelmet. Az eredményt a Nemzetközi Iroda teszi közzé. A nemzetközi bejelentésért, természetesen, alapdíjat kell fizetni, és országonként egységesen előírt területi "kiterjesztési díjat". Ez azonban csupán az egyik feltétel. A bejelentőnek ugyanis vagy magyar állampolgárnak kell lennie, vagy telephellyel, de legalábbis belföldi lakhellyel és már itthon lajstromozott védjegyoltalommal is rendelkeznie kell. A Madridi Megállapodást egészíti ki az 1989-ben Magyarország által is aláírt Madridi Jegyzőkönyv.

Létezik az EU valamennyi tagállamára kiterjedő egységes védjegyoltalom is, afféle közösségi védjegy. Aki ilyenre vágyik, annak igényét a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál, másként a Közösségi Védjegyhivatalnál kell benyújtania. S bár hazánk még nem tagja az EU-nak, külföldi képviselő segítségével ez az oltalom is megszerezhető. De lehet, hogy érdemesebb megvárni a küszöbön álló csatlakozásunkat. A gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására szolgáló Nizzai Megállapodás is vonatkozik hazánkra. Az ún. Nizzai Osztályozás szerint 42-féle kategóriába sorolják be a védjegyeket. Az aláíró államok tehát ennek az osztályozásnak megfelelően csoportosítják a különféle védjegyeket. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének égisze alatt 1994-ben aláírt Védjegyjogi Szerződés is köti Magyarországot, ez főként az eljárási szabályok egységesítésével és egyszerűsítésével segíti elő a védjegyoltalom több országban történő megszerzését és fenntartását.

Szerencse, hogy a hazánkban törvényerejű rendelettel kihirdetett Párizsi Uniós Egyezmény megköveteli, hogy a tagországok központi iparjogvédelmi hatóságot tartsanak fenn! Így nem kell belegabalyodnunk a szerződések, megállapodások és paragrafusok hálójába, mert a Magyar Szabadalmi Hivatal már csak hivatalból is segíti az érintettek eligazodását.

Nemzetközi együttműködések keretén belül érkezett bejelentések száma 1997 és 2001 között

Nemzetközi együttműködés

1997

1998

1999

2000

2001

PCT (megjelölések száma)

28 443

37 035

43 407

61 018

83 021

Hágai Megállapodás

1 028

1 010

1 080

1 014

1 206

Madridi Megállapodás

7 600

7 995

8 197

9 017

8 826

Összesen

37 071

46 040

52 684

71 049

93 053

Forrás: MSZH Éves Jelentés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére