Változások az illetéktörvényben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 57. számában (2003. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az illetéktörvény rendelkezéseinek módosítása lényegében az illetékterhek jelentős növekedését eredményezte az ingyenes jogügyleteknél (öröklés, ajándékozás), valamint az eljárási illetékek vonatkozásában. Azok a változások, amelyek nem konkrétan érintik az illeték-mértékeket, lényegében szintén a fizetési kötelezettségek növekedéséhez vezetnek.

Az eljárási illetékek változása

Illetékek az államigazgatási eljárásban

Illeték az első fokú eljárásban

Az első fokú államigazgatási eljárás - úgynevezett általános tételű eljárási illetéke - emelkedett, 2003-tól az eljárásért 1500 forint helyett 2000 forintot kell fizetni.

A fellebbezés illetéke

Amennyiben az első fokú határozat ellen fellebbezést terjesztenek elő, úgy annak illetéke a fellebbezéssel érintett, vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 300 forint, de legalább 3500 forint és legfeljebb 400 000 forint - amennyiben a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható, illetve az illetéktörvény melléklete nem állapít meg az általános szabálytól eltérő mértéket.

Abban az esetben pedig, ha az eljárás tárgyának értéke pénzben nem határozható meg, a fellebbezés illetéke egységesen 4000 forint.

A felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke

A felügyeleti intézkedésért (amelyet az adózás rendjéről szóló törvény szabályoz) jelenleg - a korábbi 7000 forintos illetékkel szemben - 10 000 forint összegű illetéket kell fizetni.

Egyes államigazgatási eljárások külön illetéke

Az egyes államigazgatási eljárások külön illetékeit (illetve az illetékek változását) az illetéktörvény melléklete tartalmazza. A szélesebb kört érintő külön illetékek a következők:

- az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetve kivonat illetéke oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, míg idegen nyelvű másolat esetében 300 forint, a nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint;

- a már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton nem történt változás, avagy azt kiegészítik, 1000 forint illeték alá esik;

- az eljáró hatóág által készített fordítás illetéke oldalanként 1000 forint;

- az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 300 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és a fénymásolat hitelesítéséért is;

- a gépjármű-vezetői engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 4000 forint (A 70. életévét betöltött kérelmező esetében, továbbá ha az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége egy év vagy annál rövidebb időtartam, a vezetői engedély kiadásának illetéke 1500 forint.);

- a forgalmi engedély kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 4000 forint, az ideiglenes forgalmi engedély kiadására irányuló eljárás illetéke pedig 1500 forint;

- ingatlan tulajdonjogának, illetőleg vagyoni értékű jogának a bejegyzésére irányuló eljárás illetéke a változással érintett ingatlanonként 3000 forint;

- a jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás illetéke a jelzálogjoggal biztosított követelés értékének 5 százaléka, de legfeljebb 10 000 forint (Jelzálogjog részleges átszállása esetén az egyes átszálló részjelzálogjogok értékét kell illetékalapul venni. A jelzálogjog törlésére irányuló eljárás illetéke 2000 forint.);

- a vagyoni jog törlése iránti eljárás illetéke 2000 forint;

- az előző három bekezdésben nem részletezett, különböző egyéb jogok és tények bejegyzésére vagy törlésére, illetőleg az ingatlan-nyilvántartás adataiban történt változás átvezetésére irányuló eljárás illetéke - ideértve az építéssel megszerzett épület, építmény ingatlan-nyilvántartásba vételét is - 2000 forint;

- az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke 6000 forint;

- az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke 4000 forint;

- a hatósági bizonyítvány kiállításáért 2000 forint illetéket kell fizetni. (Amennyiben egy beadványban több hatósági bizonyítvány kiadása iránt terjesztenek elő kérelmet, úgy az első példány után 2000, minden további, az első példánnyal azonos tartalmú hatósági bizonyítvány után 500 forint illetéket kell fizetni.)

Gépjárművek utáni illetékfizetési kötelezettség 2003-tól

Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-re után 13 forint. A kizárólag elektromos hajtómotorral rendelkező gépjármű esetén pedig az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 600 forint. * Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért - amennyiben a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg - 7500 forint, minden más esetben 18 000 forint illetéket kell fizetni.

A bírósági eljárások illetéke

Az illetékalap meghatározása

Az illetéktörvény 39. §-ának (1) bekezdése szerint a polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.

Vannak azonban olyan esetek, amikor az illeték alapja a fenti, általános rendelkezés szerint nem határozható meg. Ilyenkor az illetéktörvény 39. §-ának (3) bekezdése határozza meg az illeték számításának alapját, amely az illetéktörvény módosítását követően az alábbiak szerint alakul:

- a helyi bíróság előtti peres eljárásban 250 000 forint, míg nemperes eljárásban 125 000 forint;

- a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok előtt első fokon indult peres eljárásban 350 000 forint, nemperes eljárásban pedig 15 000 forint, míg fellebbezési (azaz másodfokú) eljárásban peres eljárás esetén 200 000 forint és nemperes eljárásban 120 000 forint;

- az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 400 000 forint, nemperes eljárásban pedig 300 000 forint, végül

- a Legfelsőbb Bíróság előtt fellebbezési eljárásban 500 000 forint, míg felülvizsgálati eljárásban 600 000 forint az illeték számításának alapja.

Az általános hatáskörű bíróságok előtti első fokú eljárások illetéke

Változtak a bírósági eljárásokban az illetékmértékek is. A fentiek szerint meghatározott illetékalap után - az általános szabály szerint - az illeték mértéke

- peres eljárásban 6 százalék, de legalább 7000 forint és legfeljebb 900 000 forint;

- bírósági meghagyás elleni ellenmondás esetén 3 százalék, de legalább 5000 forint és legfeljebb 450 000 forint;

- egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1 százalék, de legalább 3000 forint és legfeljebb 150 000 forint;

- fizetési meghagyásos eljárásban 3 százalék, de legalább 3000 forint és legfeljebb 450 000 forint;

- végrehajtási eljárásban 1 százalék, de legalább 3000 forint és legfeljebb 15 000 forint, ha pedig a végrehajtás foganatosítása a fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik, úgy az illeték mértéke 3 százalék, de legalább 8000 forint és legfeljebb 450 000 forint;

- a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés, avagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 százalék, de legalább 3000 forint és legfeljebb 15 000 forint;

- a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 százalék, de legalább 3000 forint és legfeljebb 15 000 forint, míg végül

- egyéb nemperes eljárásokban az eljárás tárgya értékének 3 százaléka, de legalább 3000 forint és legfeljebb 150 000 forint.

Tételes - első fokú - eljárási illetékek

A módosítás eredményeként a házassági bontóper eddigi 7000 forintos illetéke 10 000 forintra emelkedett.

Változott a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke is (amennyiben törvény másként nem rendelkezik, valamint a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos). Az ilyen eljárások tételes illetéke 15 000 forint.

Amennyiben a kisajátítási kártalanítási határozatot annak jogalapja tekintetében vitatják, úgy az eljárásért 8000 forint illetéket kell fizetni.

Másodfokú eljárások illetéke

A másodfokú eljárásokban az illetékalap számítása azonos az első fokú eljárásoknál korábban már részletezettektől, ezért annak megismétlésétől itt eltekintünk.

Mindezek előrebocsátása után tehát a másodfokú eljárásban az illetékmértékek az alábbiak szerint alakulnak:

- az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 6 százalék, de legalább 7000 forint és legfeljebb 900 000 forint;

- amennyiben a fellebbezést házassági bontóperben hozott ítélet ellen terjesztik elő, úgy azért 7000 forint illetéket kell fizetni, míg az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén az előző bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni (kivéve a lakáshasználatra vonatkozó rendelkezés elleni fellebbezést);

- a csatlakozó fellebbezés illetéke a fenti, első bekezdés szerinti illeték fele, legalább azonban 5000 forint;

- végzés elleni fellebbezés, továbbá végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke (a korábban ismertetett rendelkezések szerint megállapított illetékalap után) 3 százalék, de legalább 5000 forint és legfeljebb 150 000 forint;

- a közjegyzőnek a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban hozott határozata elleni fellebbezés illetéke egységesen 7000 forint;

- a cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni fellebbezésért 7000 forintot kell fizetni (emlékeztetőül: korábban az említett fellebbezések illetéke 5000 forint volt);

- abban az esetben, ha a fellebbezést kizárólag a határozat indokolása ellen, vagy a teljesítési határidő megváltoztatása iránt, vagy az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására, illetve mellőzésére terjesztik elő, úgy annak illetéke 5000 forint.

Illetékek a felülvizsgálati eljárásban

Az illetékalap meghatározására a felülvizsgálati eljárásban is a korábban már ismertetett általános szabályok az irányadóak. Ennek megfelelően az illetékmértékek a következőképpen alakulnak:

- ítélet elleni felülvizsgálat esetében az illeték mértéke 6 százalék, de legalább 10 000 forint és legfeljebb 2 500 000 forint;

- a végzés elleni felülvizsgálat illetéke a fentiek szerint számított illeték fele, de legalább 7000 forint és legfeljebb 1 125 000 forint;

- a csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke a fenti, első bekezdésben meghatározott illeték fele, de legalább 7000 forint és legfeljebb 1 125 000 forint, végül

- a cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke 8000 forint.

A felszámolási eljárás illetéke

Amennyiben jogi személyiséggel rendelkező társaság ellen kezdeményeznek felszámolási eljárást, úgy annak illetéke - a korábbi 40 000 forint helyett - 50 000 forint, e társaságok csődeljárásának illetéke pedig 30 000 forint. Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében az eljárási illeték összege - az előzőek szerinti sorrendben - 25 000 forint, illetőleg 20 000 forint.

A választottbírósági eljárás illetéke

A választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1 százaléka, azonban legalább 5000 forint. Előfordulhat azonban, hogy az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg. Ilyenkor az illeték összege 10 000 forint.

Egyes cégbírósági eljárások illetékének változása

Változott az induló vagyon nélkül alapítható cég bejegyzésének illetéke. Az eljárásért 15 000 forint illetéket kell fizetni. Amennyiben külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telepének bejegyzését kérik, annak illetéke 250 000 forint, míg a külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a bejegyzési illeték 150 000 forint.

Az illetéktörvényben nem nevesített, úgynevezett egyéb cégbírósági eljárások illetéke 5000 forintra emelkedett.

Abban az esetben, ha a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra (jogokra, illetve tényekre) vonatkozóan - egyidejűleg - több rovatot is érintő változást jelentenek be, és a módosítások egyike sem kapcsolódik a cég jegyzett tőkéjének változásához, úgy az eljárás illetéke - a bejelentett változások számától függetlenül - 8000 forint.

A cégkivonat elkészítésének illetéke az eddigi 3000 forintról 5000 forintra emelkedett, a cégbizonyítvány kiállításáért 3000 forintot kell fizetni, míg a cégmásolat elkészítésének illetéke az eddigi 5000 forintról 7000 forintra nőtt.

Illetékek a büntetőeljárásokban

A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban tett feljelentés illetéke 5000 forint, míg a fellebbezés illetéke 6000 forint. Perújítási kérelem benyújtásakor, valamint felülvizsgálati indítvány előterjesztésekor 7000 forint illetéket kell fizetni.

Abban az esetben, ha a kérelmet nem nyomban a tárgyalás befejezésekor szóban, illetőleg nem a szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt terjesztették elő, 2000 forint illetéket kell a kérelmezőnek fizetni

- a szabadságvesztés, a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére irányuló halasztás, illetve a közérdekű munka félbeszakítása iránti kérelem,

- a pénzbüntetés, a pénzmellékbüntetés, az államot illető bűnügyi költség, az elkobzás alá eső vagyoni érték, a vagyoni előny vagy rendbírság megfizetésére irányuló halasztás, illetőleg részletfizetési kérelem

esetében.

A kegyelmi és a bírósági mentesítés iránti kérelem benyújtása esetén az illeték úgyszintén 2000 forint.

Vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt az igazságügy-miniszterhez előterjesztett kérelem illetéke az elengedni kért tartozás 1 százaléka, de legalább 2000 forint és legfeljebb 15 000 forint.

Egyéb, lényegesebb változások az illetéktörvényben

Termőföld öröklése

Új rendelkezés az illetéktörvényben, hogy amennyiben az általános mértékű öröklési vagy ajándékozási illeték alá tartozó vagyontárgyak között termőföld is van, úgy a termőföld után egyébként fizetendő illeték megállapításakor az általános mérték alá eső összes vagyont kedvezmény nélkül terhelő illetékből olyan arányt kell figyelembe venni, mint amilyen arányt az általános mértékű illeték alá tartozó összes vagyon értékében a termőföld értéke képez.

Mentesség

A termőföld örökösének lehetősége van arra, hogy a hagyatékból ráeső termőföldet (annak hányadát) a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély örököstársának ellenérték fejében átengedje. Értelemszerűen ilyenkor az örökösnek az átengedett termőföld (tulajdoni hányad) után nem kell öröklési illetéket fizetnie.

Az örökség, ajándék tiszta értéke

Míg a korábbi szabályozás szerint [illetéktörvény 13. §-ának (1) bekezdése] az örökség és az ajándék tiszta értékeként a megszerzett, de csak az illetékfizetési kötelezettség alá eső vagyonnak a (2) bekezdésben foglaltak szerint csökkentett forgalmi értékét kellett figyelembe venni, úgy a módosítás a teljes megszerzett vagyont tekinti kiindulásnak az értékmeghatározáshoz, következésképpen nő az illetékalap. [Emlékeztetőül: az illetéktörvény 13. §-ának (2) bekezdése alapján a tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást - Ptk. 677. § -, illetőleg az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetőleg megajándékozottra eső részét. A hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. A vagyoni értékű jogból álló terheket az illetéktörvény 72. §-a szerint kell számításba venni.]

A hagyatéki terhek elszámolása

Korábban az illetéktörvény ebben a vonatkozásban csak azt írta elő, hogy azokat a hagyatéki terheket, amelyek a hagyatékba tartozó egyes vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy forgalmi értékéből kell levonni.

A fenti rendelkezést a módosítás kiegészítette az örökség egészét terhelő hagyatéki terhek elszámolási módjával. Eszerint az ilyen terheket az örökös által megszerzett illetékfizetési kötelezettség alá eső és az illetékfizetési kötelezettség alá nem eső (belföldön levő mentes és külföldön levő, de az illetéktörvény hatálya alá nem tartozó) vagyon arányában kell számításba venni.

A "cserét pótló vétel" kedvezménye

A módosítás változatlanul hagyta az illetéktörvénynek azt a rendelkezését, miszerint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Amennyiben pedig a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Abban az esetben viszont, ha a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

A fenti rendelkezés azonban kiegészült azzal, hogy a fenti kedvezmény alkalmazása szempontjából a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, illetve használat joga nem minősül tehernek. Ez pedig azt eredményezi, hogy adott esetben a kedvezmény igénybevétele ellenére is jelentős mértékben növekedhet a vagyonszerzési illeték összege (mértéke).

Az ajándékozási illeték mértékének változása

Csoport

Az illeték általános mértéke

Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke

I. Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.)

18 millió forint összegű értékig 11%, a 18 millió forint összegű érték feletti rész után 18%

18 millió forint összegű értékig 5%, a 18 millió forint összegű érték feletti rész után 8%

II. Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére

18 millió forint összegű értékig 15%, a 18 millió forint összegű érték feletti rész után 21%

18 millió forint összegű értékig 8%, a 18 millió forint összegű érték feletti rész után 10%

III. Minden más megajándékozott terhére

18 millió forint összegű értékig 21%, a 18 millió forint összegű érték feletti rész után 30%

18 millió forint összegű értékig 10%, a 18 millió forint összegű érték feletti rész után 21%

Ingatlanszerzés továbbeladási céllal

Amennyiben a cégjegyzék, illetőleg vállalkozói igazolvány alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó a továbbeladási céllal megszerzett ingatlant nem adja el a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül, és annak megtörténtét - legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal (ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel) nem igazolja, illetőleg ha az ingatlanok pénzügyi lízingbeadásával foglalkozó vállalkozó a fenti határidőn belül a lízingbeadás tényét a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződéssel nem igazolja, úgy az illetékhivatal a vagyonszerzésre az illetéktörvény 19. §-ának (1) bekezdése, illetve 21. §-ának (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.

Új - a vállalkozások helyzetét némiképpen megkönnyítő - rendelkezés ezzel kapcsolatban, hogy ha a fentiekben meghatározott vállalkozó a megszerzett ingatlanból több önálló ingatlant alakított ki, az illetékkülönbözetet - értelemszerűen megfelelő arányosítással - kizárólag arra az ingatlanra lehet előírni, amelyet a továbbértékesítési célból megszerzett ingatlan illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem értékesített, illetve nem adott pénzügyi lízingbe.

Változások az igénybevétel feltételeiben

A továbbeladási célú ingatlanvásárlás vonatkozásában a kedvezmény igénybevételének a feltétele, hogy az igénylő meghatározott időben, meghatározott nyilatkozatokat, igazolásokat [illetéktörvény 23/A §-ának (1), (4)-(5) és (7) bekezdése] nyújtson be az illetékhivatalnak. A korábbi szabályozás szerint amennyiben ezeket az okiratokat (nyilatkozatokat) nem nyújtották be határidőben a hivatalhoz, úgy a kedvezmény megadására nem volt lehetőség. Megjegyezzük, hogy ez a kizárás az illetéktörvényben szereplő egyéb kedvezmények igénybevételi szabályaival is ellentétes volt.

Ezt az ellentétet oldotta fel a módosítás azzal, hogy az említett nyilatkozatokat, valamint igazolásokat most már az adott rendelkezések szerinti időpontban és tartalommal kell benyújtani az illetékhivatalhoz. A nyilatkozatok pótlása, illetve a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem is előterjeszthető - mégpedig az illetékfizetési kötelezettséget megállapító fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.

Az illeték visszatérítése

Az illeték visszatérítésével kapcsolatos rendelkezések érdemben nem változtak, a módosítás ebben a körben inkább csak pontosításokat eredményezett.

A visszatérítés határideje

A fentieknek megfelelően az illetékhivatal részére a törvény 30 napos határidőt ír elő az illetékelőleg hivatalbóli visszatérítésére. Természetesen csak akkor áll fenn a visszatérítési kötelezettség, ha annak az illetéktörvény 80. §-ában felsorolt feltételei fennállnak.

Az illetéktörvény szerinti visszatérítési okok

Korábban is szabályozta az illetéktörvény azt, hogy mikor van helye az illeték visszatérítésének. Annak okait részben az illetéktörvény egyéb, részben annak a fentiekben hivatkozott, 80. §-a tartalmazza. Míg korábban a törvény az egyéb rendelkezéseket nem nevesítette, a módosítással az most ebben a körben kiegészült.

Szerződésmegszűnés közös megegyezéssel, a jogosult elállása

A közös megegyezéses jogügyletbontást - mint az illeték-visszatérítés egyik nevesített esetét - is pontosabban határozza meg jelenleg az illetéktörvény. E szerint a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetve a megfizetett illeték visszatérítésének - a fizetésre kötelezett, avagy jogutódja kérelmére - egyebek mellett akkor van helye, ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik, vagy az erre jogosult fél a jogügylettől eláll, és ezt ingatlan esetén a földhivatal határozatával, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják [illetéktörvény 80. § (1) bekezdésének c) pontja].

Az öröklési illeték mértékének változása

Csoport

Az illeték általános mértéke

Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke

I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.)

18 millió forint összegű értékig 11%, a 18 millió forint összegű érték feletti rész után 15%

18 millió forint összegű értékig 2,5%, a 18 millió forint összegű érték feletti rész után 6%

II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére

18 millió forint összegű értékig 15 %, a 18 millió forint összegű érték feletti rész után 21%

18 millió forint összegű értékig 6 %, a 18 millió forint összegű érték feletti rész után 8%

III. Minden más örökös terhére

18 millió forint összegű értékig 21%, a 18 millió forint összegű érték feletti rész után 30%

18 millió forint összegű értékig 18%, a 18 millió forint összegű érték feletti rész után 12%

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére