Vállalati kártyák

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 57. számában (2003. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A vállalati kártyák magyarországi piaca több szempontból is "gyerekcipőben jár": bár az üzleti kártyák összes plasztikhoz mért részaránya átlagosnak mondható, a piac bővülése itt is megtorpant. A kiadott céges kártyák döntő része betéti kártya, holott Európában a terheléses (charge) és a hitelkártyás megoldások az elterjedtebbek. A szakértők szerint komoly változást hozhat a piacon a Széchenyi-kártya sikere - ám ezen a téren még igen szerények a tapasztalatok.

A vállalkozók is pénzfelvételre használják

Fél évvel ezelőtti statisztikák szerint a hazai pénzintézeti ügyfelek összesen 5,3 millió bankkártyát használtak, ami a szakértők szerint azt bizonyítja, hogy hazánkban is meghonosodott ez a termék. Ma már szinte természetes, hogy a banknál számlát nyitó ügyfél valamilyen plasztiklapot is kap - legtöbbször ingyenesen - a számlához, amit azután vásárlásra, illetve készpénzfelvételre használhat. A bankkártyák felhasználását még sokáig tanulni kell, hiszen a nagy kártyatársaságok rendkívül komoly marketingtevékenysége ellenére száz tranzakcióból 73 esetben még mindig készpénzfelvétel az ügylet célja. Ugyanakkor megnyugtató, hogy a forgalom volumenében már számottevően előretört a vásárlás: 2002 első hat hónapjában a kereskedelmi elfogadóhelyeken keresztül lebonyolított forgalom 153,3 milliárd forintot tett ki, ami több mint 60 százalékos növekedés az egy évvel azelőtti szinthez képest.

Erejét vesztett lendület

A kép jóval árnyaltabb, ha az üzleti (business) kártyák forgalmi adatait nézzük: hazánkban a már jelzett időszak végén mindössze 133 972 darab üzleti kártya volt forgalomban, ami a teljes hazai kártyapiac 2,53 százaléka. Az arány önmagában nem lenne rossz, hiszen a Visa legfrissebb kimutatásai szerint a kártyacég logójával 3,9 millió üzleti kártya van forgalomban a kontinensen, miközben a kibocsátott Visa-emblémás kártyák száma jóval meghaladja a 200 milliót. A gondot tehát nem a kártyaszám, sokkal inkább az a tény okozza, hogy az elmúlt évben - a lakossági kártyákhoz hasonlóan - megtört a bővülés üteme ebben a szegmensben is. Míg 2000 júniusának 1,41 százalékos arányához képest 2001. júniusra - rendkívül dinamikusan bővülő piacon - az összes hazai kártya 2,32 százaléka volt üzleti kártya, addig a múlt évi - mindössze 16 százalékos összkártyaszám-bővülés mellett realizált - 2,53 százalékos arány már nem túl nagy előrelépés.

Márpedig a lakossági kártyák dinamikus növekedésének lecsengését követően, a bankok és a kártyatársaságok is a vállalati ügyfelekre tekintenek a legnagyobb reménnyel - mondja Szabó Lívia Judith, a MasterCard Horvátországért és Magyarországért felelős külkapcsolati igazgatója. A várakozást megalapozhatja az a tény, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint a vállalkozói kártyákkal lebonyolított tranzakciók volumene négyszerese, míg számuk háromszorosa a lakossági kártyák hasonló adatainak. Jellemző, hogy a CIB Banknál a teljes kártyaforgalom 21 százalékát a businesskártyák forgalma adja, a Raiffeisen Banknál pedig az egy üzleti kártyára jutó forgalom 2002-ben meghaladta az 1 millió forintot.

Üzleti kártyák Magyarországon (2002. 06. 30.)

Kártyacég/típus

darabszám

MasterCard

EC/MC Standard

29 104

EC/MC Arany

1 502

EC/MC Ezüst

12 148

Cirrus/Maestro

6 334

Maestro

8 461

MasterCard összesen

57 549

Visa

Business

16 910

Electron

10 214

Gold

1 341

Visa összesen

28 465

Diners Club

547

Saját emblémás

47 411

Összesen

133 972

Forrás: MNB

Könnyíthető az elszámolás

Az már hazai sajátosság, hogy furcsa rekordokat állítunk fel az üzletikártya-használat terén is: a Magyar Nemzeti Bank kimutatásai szerint az üzleti kártyákkal lebonyolított forgalom 56 százalékát teszi ki a készpénzfelvétel, noha joggal feltételezhető, hogy ezeket a kártyákat döntően az üzleti jellegű költségek rendezésére, tehát döntően áru-, illetve szolgáltatásvásárlásra alakították ki. Idekívánkozó adat a legnagyobb kereskedelmi bank, az OTP kimutatása: a pénzintézet által kibocsátott, a piac mintegy felét kitevő 65 ezer üzleti kártyával 2002 decemberéig több mint egymillió készpénzfelvételi tranzakció történt összesen 200 milliárd forint értékben, miközben a vásárlási forgalom ugyanerre a kártyaszámra mindössze 8 milliárd forintot tett ki. Nem jobb a Kereskedelmi és Hitelbank kimutatása sem: a bank kis- és középvállalati ügyfelei 90 százalékban arra használják fel üzleti kártyájukat, hogy itthon készpénzt vegyenek fel. Hetven százalékon felüli a készpénzfelvételi tranzakciók aránya a Citibanknál is.

A fenti jelenség magyarázata Szabó Lívia Judith szerint az, hogy a vállalati vásárlások jelentős része továbbra is készpénzfizetéssel történik, illetve a vállalat vezetőjének, avagy alkalmazottjának saját lakossági kártyájával. Különösen igaz ez az úgynevezett kis- és középvállalkozói szektor képviselőire. Ennek azonban a szakértők szerint csak kisebb oka az, hogy a számlákon lévő pénzt sok esetben olyan célokra használják a kártyatulajdonosok, amelyek "elszámolhatatlanok". (Nehéz lenne a társaság könyvelőjének, főleg pedig az adóhatóság képviselőjének megmagyarázni, hogy például milyen üzleti célzattal kellett több üveg méregdrága pezsgőt rendelni egy kétes hírű éjjeli mulatóban.) A fő ok - vélik a kártyabiznisz szakavatott emberei -, hogy ma még viszonylag kevés cég ébredt rá arra, hogy a vállalati kártyákkal lebonyolított forgalom jól kontrollálható. Az egyenleggel jelentősen könnyíthető az elszámolás, sőt - huzamosabb használat tapasztalatai alapján - a tervezés is. Az már csak hab a tortán, ha egy kártyatársaság - miként az American Express (Amex) teszi ezt új forintalapú vállalati kártyájánál - a cég érdekében gondolkodva olyan megoldást eszel ki, amely azt a kényelmet biztosítja a vele szerződő vállalatnak, hogy nem a társaság dolga lesz a vállalati kártyával lebonyolított civil költések ellenértékét (virág, vagy ajándék a kedvesnek a repülőtéren) utólag bevasalni a céges kártya tulajdonosán. Az Amex ugyanis az adott kártyahasználónak kiküldött egyéni számlával kényszeríti rá az alkalmazottat, hogy záros határidőn belül egyezzen meg munkáltatójával a költségek felosztásáról, ellenkező esetben a teljes, kártyával kifizetett összeg őt terheli.

Az üzleti kártyák aránya a teljes hazai kártyaszámhoz képest (%)

2000. 06. 30.

1,41

2001. 06. 30.

2,32

2002. 06. 30.

2,53

Forrás: MNB

Utólag fizetett költekezés

Magyarország a forgalomban lévő üzleti kártyák fajta szerint is számottevően eltérő képet mutatnak a világ fejlettebb országaitól. Hazánkban ugyanis döntően a betéti kártyák terjedtek el a cégek körében, miközben Nyugat-Európában a hitelkártyák. A már említett Visa-kimutatás szerint a 3,9 millió vállalati kártyából 2,4 millió hitelkártya, míg a fennmaradó kártyák döntő része úgynevezett terheléses (charge) kártya, amely csak annyiban tér el a klasszikus hitelkártyától, hogy az elszámolási ciklus végén a teljes, az előző időszak alatti költést ki kell egyenlíteni, hitelre nincs lehetőség. Magyarországon ehhez képest mindössze 700 Visa vállalati hitelkártya van forgalomban, míg az MNB féléves kimutatásai szerint a charge-kártyák teljesen kiszorultak a piacról. Ebben komoly szerep hárult az American Expressre: a társaság a múlt év elején megszüntette kapcsolatát a Kereskedelmi és Hitelbankkal (K&H), így a bank által korábban kibocsátott kártyákat kivonták a forgalomból. Az Amex 2002 augusztusában tért vissza a piacra a már említett, saját vállalati charge-kártyájával, amelyet tájékoztatásuk szerint ezres nagyságrendben tudtak teríteni - többek között olyan cégeknek, mint az Ernst & Young vagy a Hewlett-Packard. A magyar charge-kártyapiac döntő része ennek következtében a Citibank által kibocsátott Diners Club kártyákra összpontosul, amelyek viszont a bank tájékoztatása szerint üzleti ügyfelek számára nem elérhetők.

Széchenyi-kártya

A múlt év augusztus végétől hozzáférhető, az elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású, 5 százalékos állami kamattámogatás mellett felvehető hitelkonstrukcióhoz automatikusan vállalati kártya kapcsolódik. A Széchenyi-kártya fő célja, hogy a legalább már egy éve működő kisvállalkozások, egyéni vállalkozók egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő hitelhez jussanak. A kölcsön felvételét megkönnyíti, hogy a Hitelgarancia Rt. a hitel és a kamat összegének 73 százaléka erejéig készfizető kezességet vállal. A folyószámla hitelkerete 500 ezer, illetve 1 millió forint. A szerződő cégektől a programgazdák azt várják el, hogy a hitelkeretet negyedévente legalább egy napra minimum 50 százalékos mértékig visszafizessék. A hitel folyósítására mindeddig három pénzintézet, az OTP, a Postabank és a Magyar Külkereskedelmi Bank vállalkozott - noha az eredeti dokumentációt 12 pénzintézet vásárolta meg. A CIB, a Citibank és a Raiffeisen Bank nem tervezi, hogy bekapcsolódik a programba, míg a Budapest Bank várakozó álláspontra helyezkedett. A K&H azonban már döntött a csatlakozásról, ám a részletek még nem ismertek. * Az előzetes terveket ugyan nem sikerült valóra váltani (az érintettek a program indulásakor az első évben 50 ezres kibocsátásra számítottak), a 2002. november eleji adatok szerint azonban mintegy kétezer igénylő számára 1,8 milliárd forintnyi hitel vált elérhetővé. Mindez jól mutatja, hogy a vállalkozók 90 százaléka a nagyobb összegű hitelkeretet igényelte. Az elfogadott hitelkérelmek 43 százalékát az OTP juttatja el az ügyfelekhez, az ügyletek mintegy 25 százaléka az MKB-n, míg a fennmaradó rész a Postabankon keresztül bonyolódik. Az eddigi tapasztalatok alapján már megkezdődött a program továbbfejlesztése is: hamarosan kibocsáthatják a Széchenyi ezüstkártyát is, amelynek már a 20-25 millió forintos éves forgalmat realizáló kis- és középvállalkozások lesznek a fő címzettjei. A hitelkeret várhatóan 5 millió forintra nő. * Folyik a vita a kamattámogatások körül is: az eredeti kormányhatározat szerint a hitel kamata a három hónapos bankközi kamatláb (Bubor) + 6 százalék, amelyből leszámítandó az 5 százalékos állami kamattámogatás. Így most a vállalkozások 11 százalékos kamat mellett juthatnak pénzhez. A kiinduláskor meghatározott kamattámogatás mértéke 2003-ban 3 százalékra csökken majd, ám az érdek-képviseleti szervek - épp a vártnál kisebb számú elfogadott kérelem kapcsán - az 5 százalékos támogatási mérték jövő évi változatlanul hagyása mellett lobbiznak. * Az induláskor komoly gondot okozott, hogy a hiteligénylők döntő része úgy gondolta, hogy a kártyához kapcsolódó hitel igénybevételére bárki jogosult - tájékoztatott Köpe Ildikó, az MKB bankkártyaüzletágának képviselője. A pénzintézetek épp ezért tanácsadásokat szerveztek a hitelkérelmet befogadó kamarai képviselőknél. Ennek hatására folyamatosan csökkent az elutasított kérelmek részaránya, ami ma már 25 százalék alatti. A bankok ugyanakkor jó ötletnek tartanák, ha a kártyaprogramot koordináló Ka-Vosz Rt. előszűrést végezne a hiteligénylők között.

Kínálat - kereslet

A bankoktól begyűjtött válaszok szerint jelentős az eltérés abban, hogy a vállalkozások mekkora része tart igényt vállalati kártyára. A CIB Bank kimutatásai szerint üzleti partnereik 30-40 százaléka várja el, hogy a számlaszolgáltatáshoz bankkártya is kapcsolódjék. Hasonló arányról, 32-34 százalékról tudott beszámolni Braun Csaba, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője. Az érdeklődés felfutását jelzi, hogy az idáig mintegy 8500 vállalati kártyát kibocsátó K&H üzleti kártyáinak a száma 2002-ben 50 százalékkal nőtt. Minikörképünk válaszadói közül egyedül a Citibanknál vélekedtek úgy, hogy üzleti partnereik alapkövetelményként fogalmazzák meg a bankkártyák meglétét.

Érdekes kettősség fedezhető fel annak kapcsán is, hogy mennyire eltérően látják a pénzintézetek azt a vállalati kört, amely a bankkártyák felhasználását fontosnak tartja. A Budapest Bank kis- és középvállalkozói folyószámlacsomagjához automatikusan egy (vagy több) elektronikus Cirrus/Maestro bankkártyát ad, amit a pénzintézet szerint fontosnak tartanak az ügyfelek. A legnagyobb üzletikártya-állományú OTP-től ugyanakkor többnyire a komoly forgalmat lebonyolító vállalkozások, ügynök- vagy beszerzői hálózattal rendelkezők igénylik a plasztiklapot, míg az átlagos kis- és középvállalkozásokra nem jellemző a bankkártyahasználat.

Az OTP ebbéli véleményére ugyanakkor némileg rácáfol, hogy a társaság által kibocsátott kártyák több mint 60 százaléka, 43 ezer kártya csak elektronikus úton, döntő részük pedig csak hazai forgalomban használható, úgynevezett saját emblémás kártya. (A saját emblémás kártyán nincs rajta egyetlen kártyakibocsátó logója sem, vagyis külföldön egyáltalán nem, itthon pedig csak a saját, illetve a bankkal szerződést kötő elfogadóhálózatokban használható.) Ezek a kártyák inkább a praktikumot, semmint a presztízst biztosítják használójuknak, döntően üzemanyag- és egyéb hétköznapi használati cikkek vásárlására, illetve készpénzfelvételre használhatók.

A jegybank kimutatása szerint a teljes üzletikártya-piac 47,6 százalékát mégis ezek az egyszerű betéti (debit) kártyák teszik ki. Jelentős, 34,3 százalékos az úgynevezett standard kártyák aránya. Ezek dombornyomásukkal már némi presztízzsel bírnak, például ilyen kártyával külföldön autót lehet bérelni, míg a csupán elektronikus környezetben használható kártyákat általában nem fogadják el a kölcsönzők. A dombornyomott kártyák további előnye, hogy általában a szolgáltatás díjában benne van a kártya használóját védő alapfokú utasbiztosítás, illetve hogy viszonylag gyorsan megoldható az elveszett kártyák pótlása is.

Presztízst nyújtó plasztiklapok

Az üzleti kártyák kicsiny, ám legfontosabb területének az úgynevezett prémiumkártyák számítanak. A Visa jelenleg csak arany prémiumkártyákat forgalmaz, míg a MasterCard silver és gold sorozatokat is kibocsát. A magyarországi 134 ezer üzleti kártyának csak mintegy 11,2 százaléka tartozik ezen körbe. A kártya igen magas presztízst ad, ami meg is jelenik a kártya árában. A "standard" dombornyomott kártyák 8-10 ezer forintos éves díja helyett ezek a kártyák általában évi 20-30 ezer forintba kerülnek használójuknak, ám ezért már lényegesen komolyabb utasbiztosítási termék foglaltatik az árban. A prémiumkártyával rendelkező ügyfélnek 24 óránál többet biztosan nem kell várnia elveszett vagy ellopott kártyája pótlására, s van olyan társaság, amely ezt a szolgáltatást ingyen nyújtja ügyfeleinek. Általános az is, hogy az ezüst- és aranykártyák tulajdonosai külön telefonos help-desk szolgáltatást vehetnek igénybe. Érdekesség, hogy a MasterCard az elmúlt hónapokban külön kártyatípust, a MasterCard Executive Business Cardot is piacra dobott. E termékhez maga a kártyatársaság biztosít szervizszolgáltatásokat, legyen szó akár jogvédelemről vagy éppen egy színházjegy beszerzéséről az üzleti vezető soron következő tárgyalási helyén. A kártyát Magyarországon a bankok még nem forgalmazzák, ára - ha lesz rá igény - minden bizonnyal többszöröse lesz az arany- és ezüstkártyákénak.

A prémiumkártyák sajátossága, hogy döntően utazási és reprezentációs költségeket finanszíroznak, hiszen a használójuk döntően a cég valamelyik sokat utazó vezetője. A MasterCard kimutatásai szerint a hazánkban kibocsátott üzleti kártyák forgalmában mintegy 35 százalékos arányt képviselnek az utazási/reprezentációs költségek, ám a tagbankok üzletpolitikájától függően - mely körnek juttatnak kártyát stb. - rendkívül nagy eltéréssel.

A szakemberek szerint a hazai vállalati kártyapiac a stabilizálódó gazdasági környezetben - mindinkább visszahúzódnak a "vadkeleti" üzleti megoldások - számottevő fejlődés előtt áll. A jövőben - akárcsak a lakossági kártyaüzletágban - minden bizonnyal a charge- és a hitelkártyák száma gyarapszik majd. Igaz ez annak ellenére is, hogy a jelenlegi betéti plasztikokra épülő vállalati kártyapiacon viszonylag kevés cég állapodik meg bankjával a kártyahasználat kapcsán folyószámlahitel-keretről. A nyugati tapasztalatok szerint a hitelkártyákkal lebonyolított üzleti forgalom bevételeinek 85 százalékát a kereskedőktől, illetve a kártyaelfogadói hálózatok üzemeltetéséből származó pénzek teszik ki, s csak 15 százalékot érnek el a bankok a hitelezéssel. A kérdésünkre válaszoló bankok közül ugyanakkor csak a CIB és a K&H jelezte, hogy tervezi vállalati hitelkártya-konstrukció kidolgozását. A K&H-nál már a termék elnevezése is megvan: "Egyéni felelősségű vállalati hitelkártya" néven kerül majd forgalomba a plasztik, vélhetően még az idén tavasszal, amikor a lakossági üzletágban is "kapható lesz" a megújult K& H klasszikus hitelkártya. Ezzel szemben a Budapest Bank, a Citibank, az MKB és a Raiffeisen Bank is úgy nyilatkozott, hogy nincs szándékában ilyen termékkel piacra lépni. Az OTP-nél a vállalati hitelkártyaprogram elindítását a Széchenyi-kártyával kapcsolatos tapasztalatoktól tették függővé.

Bank nélküli kártyák

Külön piaci részt képviselnek a nem bankhoz kapcsolódó, ám döntően a vállalkozások által használt üzemanyagkártyák. Jelenleg hazánkban hét társaság - Agip, Aral, Esso, Mol, OMV, Shell és a Total bocsát ki ilyen kártyákat. Az elmúlt egy év alatt az üzemanyagkártyák száma több mint 20 százalékkal, 360 ezer darab fölé emelkedett. A kártyákkal elvégzett 5,6 millió tranzakcióban összesen 65,4 milliárd forintot fizettek ki tulajdonosaik 2002 júniusáig, ami 14 százalékkal haladja meg a 2001-es hasonló időszak adatait. Az Esso, az OMV és a Shell kártyáival a hazai 1230 töltőállomás mellett külföldön is lehet fizetni, a hazai kibocsátású kártyákkal határainkon kívül regisztrált forgalom 343 ezer műveletben 6,4 milliárd forint volt a múlt év közepéig.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére