Széchenyi-terv új kiadásban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 57. számában (2003. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A kis- és középvállalkozások 2003-tól a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program elnevezésű állami ösztönzőrendszer révén juthatnak majd forráshoz a központi költségvetéstől. A program újdonságai közé tartozik többek között három-négy, állami többségű kockázatitőke-társaság, a Technológiai Felzárkóztatási Hitelprogram (TFH) elindítása, valamint az is, hogy a hátrányos helyzetűnek minősített megyék száma hétre nő, s ezzel az itt működő cégek több vállalkozói támogatáshoz juthatnak.

Inkább hitelek, mint támogatások

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlődését elősegítő támogatási rendszer - amely az eredetileg beígért nyár helyett végül csak a télelőn lett kész - egyszerre tágabb és szűkebb a Széchenyi-tervnél. Tágabb, mert magában foglalja a minden hazai cégre vonatkozó, normatív jellegű - elsődlegesen beruházásösztönző - új adókedvezményeket is. Minden vállalkozásra vonatkozik az az ígéret is, hogy a kormányzat (a jogbiztonság fokozott megtartása mellett) úgy alakítja át a hazai jogszabályi környezetet, hogy az a lehető legkisebb mértékben korlátozza a vállalatok működését. Az új ösztönzőrendszer emellett többek között tartalmazná a már jövő év elején startoló Technológiai Felzárkóztatási Hitelprogramot, a kkv-k hitelfelvételét segítő kamat- és garanciadíj-támogatások kiterjesztését, az Európai Unióhoz történő csatlakozás kapcsán szükséges piaci információkhoz való jutás állami támogatását, vagy éppen a gazdaságilag elmaradott megyék és a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok vállalkozásainak fokozottabb segítését.

Valamit valamiért

A már meghirdetett elvekből azonban kitűnik: mindezekért "cserébe" az eddiginél kisebb hangsúlyt kapnak majd a Széchenyi-terv keretében "megszokott", pályázatokon elnyerhető, vissza nem térítendő állami támogatások. Ahogyan Apatini Kornélné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára, a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (SZVP) fő koordinátora több szakmai fórumon fogalmazott nemrég: szakítanak az előző évek hagyományaival, s a pályázati támogatásos rendszert nem kizárólagos eszközként kívánják alkalmazni. Az elképzelések szerint ehelyett inkább a kereskedelmi bankok, az induló állami tőketársaságok bevonásával a - költségvetési garanciális rendszerrel segített - hitelezési rendszert kívánják "felpörgetni", vagyis a kapott pénzeket majd vissza is kell fizetni.

Az Okos Magyarország (Smart Hungary) elnevezésű (jórészt nagyvállalati) befektetésösztönző programot kiegészítő SZVP-nek a helyettes államtitkár szerint négy kiemelt célnak kell megfelelnie. Az első keretében szeretnék javítani a hazai kkv-k teljesítményét és versenyképességét, hogy a modernizálódó, új technológiai megoldásokat - így az internetes megjelenést, az elektronikus kereskedelem beindítását - alkalmazó vállalatok helyt tudjanak majd állni az EU piacán is. A versenyképesség növeléséhez konkrét eszközként az állam a hazai cégek marketingjének, logisztikai és korszerű vállalatirányítási rendszerének kiépítéséhez nyújt majd támogatást (egyelőre nem világos, milyen formában). A szándékok szerint mindezek révén (is) a hazai kkv-k az eddigieknél olcsóbban s jövedelmezőbb megoldásokkal állíthatják majd elő termékeiket.

A második fő cél a vállalati szféra felkészítése az immár rendkívül közeli EU-csatlakozásra. Az állam egyrészt támogatást ad majd az uniós jogszabályok megismertetését célzó kiadványok, internetes információk elkészítéséhez. A szűkebb szakmai tudnivalók - kistérségi oktatóprogramok keretében történő - tolmácsolásában számítanak az adott vállalkozói kör kamarájára, szakmai szövetségeire is.

Az elképzelés emellett - folytatva a Széchenyi-terv egyik elgondolását - segítséget nyújt majd a hazai vállalkozások közti együttműködés erősítéséhez, céghálózatok, klaszterek kialakításához. A költségvetés külön-külön ad majd pénzt a termelési, értékesítési és informatikai (például közös információs portál, adatbázis kialakítása) hálózatok fejlesztésére. Áttekintik, esetleg átfogalmazzák majd a cégek együttműködését korlátozó jogszabályokat. A klaszterrendszer kialakítása is "fél szemmel" az EU-ra figyelve történik: minél kisebb ugyanis egy hazai cég, várhatóan annál sérülékenyebb lesz majd a kontinens hatalmas közös piacán.

A Széchenyi-terv forrásai (Mrd Ft)

Program elnevezése

2001

2002

Vállalkozáserősítő

31,4

37,3

Lakásprogram

69,9

72,6

Turizmusfejlesztési

25

28,1

Kutatási, fejlesztési és innovációs

17,5

37

Információs társadalom és gazdaságfejlesztési

15

28,9

Autópálya-építési

132,1

120,9

Regionális gazdaságépítési

5

6

Energiatakarékossági

2,3

2,3

Aktív foglalkoztatási

1,2

1,2

Összesen

299,4

334,3

Forrás: FGM

Esély a lemaradóknak

Az SZVP harmadik kulcsszava az esélyteremtés. A kormány több támogatást akar adni a hátrányos helyzetű régiók vállalkozásainak, segítendő felzárkózásukat. Mindehhez több régi és új eszközt is alkalmaznak majd. Egyrészt megtartják a korábbi években jól bevált foglalkoztatási és képzési támogatási rendszert. Emellett 2003-tól várhatóan ötről hétre növelik azon leghátrányosabb helyzetű megyék számát, amelyek - az állami büdzsén belül a GKM fejezetébe sorolt - Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat (KKC) terhére elkülönített, s decentralizált módon igénybe vehető forrásokkal rendelkeznek. Míg az idén Somogy, Nógrád, Borsod, Szabolcs és Békés megyék tartoztak ide, jövőre Szolnok és Bács-Kiskun is "csatlakozhat" melléjük.

Az állam kiemelten akarja segíteni a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek, például a romák cégeit, igaz, a részletekről még keveset lehet tudni. (A gazdasági tárca a segítség módjáról már ősszel megkezdte a tárgyalásokat az érintett vállalkozói szervezetek képviselőivel arról; hogy miképp lehetne szavatolni az esélyegyenlőséget a sikeres működéshez szükséges ismeretek és finanszírozási források megszerzésénél.) Szintén hangsúlyozottan próbálják majd támogatni a női munkaerőt foglalkoztató, illetve a kezdő vállalkozásokat.

Végül a negyedik fő cél, hogy a hazai kkv-k a továbbiakban maximálisan kihasználhassák lehetőségeiket az uniós források elnyerésére. A kormányzat széleskörűen kívánja megismertetni a vállalkozókkal az EU-ban elérhető forráslehetőségeket, pályázati eljárási szabályokat, és - minden bizonnyal támogatásokkal "megfejelve" - mindebben számítanak a hazai vállalati tanácsadói szakmára is. Mint Apatini Kornélné rámutatott: a hazai cégeknek mindenképp meg kell tanulniuk, hogy miként folyamodjanak uniós pénzekért, s hogyan szűkítsék le igényeiket a pályázati célok között válogatva.

A 2002-ben folyósított mikrohitelek

Időpont

Folyósított összeg (M Ft)

Hitelek száma (db)

Január

708,5

334

Február

604,3

268

Március

679,3

274

Április

882,5

350

Május

1073,2

453

Június

728,6

310

Július

1242,4

520

Augusztus

1033,3

408

Szeptember

545,4

253

Október-november*

1152,2

500

* november 8-áig

Forrás: MVA

Források a költségvetésben és azon kívül

Vajon mekkora összegek juthatnak 2003-ban mindezen célok megvalósítására? Az anyagiakról megkeresésünkre Szőllősi László, a GKM kis- és középvállalkozás-támogatási főosztályának vezetője annyit közölt: a költségvetés tervezete szerint a 2002. évi mintegy 17 milliárd forinttal szemben 2003-ban 20 milliárd jut majd a KKC-ra a gazdasági tárca fejezetében. (Csak összehasonlításul: az Okos Magyarország befektetésösztönzési program - amely elsődlegesen a multik hazánkban tartását, újbóli tőkebefektetéseinek ösztönzését, s így közvetve a kkv-szektor beszállítói szerepének erősítését tűzte ki célul - 2003-ban 16,5 milliárd forint állami forrással számolhat.) A minisztérium csak az állami büdzsé elfogadása után kíván arról nyilatkozni, hogy a majdani források miképp oszlanának meg a kkv-program négy fő célcsoportja között.

Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a hazai kis cégek számára elméletileg más tárcák, más előirányzatok - így például a Turisztikai Célelőirányzat - forrásai is nyitva állnak (csak egy alkalmas pályázat kell hozzá). Emlékezetes: a korábbi Széchenyi-terv jó pár pályázata a kormányváltással, valamint a tárcák feladatainak újraszabásával a gazdasági minisztérium helyett máshová került. Így például 2002 augusztusától a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH), azon belül is a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.-hez sorolták a teljes turizmusfejlesztési programot. Az idegenforgalomért felelős kormányzati vezetők legutóbbi nyilatkozataiból az derül ki: a korábbi Széchenyi-tervi pályázatok folytatásaként 2003-ban várhatóan új támogatásokhoz juthatnak majd például a gyógyszállók fejlesztését, illetve élményparkok kialakítását szolgáló kezdeményezések. A turisztikai vezetők az ágazat forrásainak növelése mellett érvelve nem felejtik el hangsúlyozni: az idegenforgalomból származó bevételeket nem lehet kivinni az országból, szemben a Magyarországról kivonuló multinacionális cégek hozzáadott értékével.

A korábban szintén a Széchenyi-tervhez tartozó aktív foglalkoztatási programot ezentúl a munkaügyi miniszter, a lakásprogramot pedig a - főképp a konkrét elképzelések kidolgozására hivatott - belügyminiszter és részben szintén a - hosszú távú stratégia meghatározásáért felelő - kancellária (illetve Csabai Lászlóné kormánymegbízott) felügyeli. Így elképzelhető, hogy itt is lehet majd bizonyos támogatásokért folyamodni.

Az állami támogatás keresése

Bár a gazdasági tárca által megszabott fő kkv-ösztönzési irányok 2003 elején minden bizonnyal különböző támogatások, pályázatok formájában "forintosíthatóvá" is válnak, a hazai cégeket elsősorban mégis az érdekelheti, miképp juthatnak hozzá a költségvetési támogatásokhoz. Konkrét pályázati célokról december elejéig nem szivárgott ki semmi, noha ezek meghirdetése után még bizonyára több hónap kell, mire a nyertes pályázók pénzt kaphatnak.

Az viszont már tudható, hogy az állam - pontosabban a gazdasági tárca - 2003 elején szeretné elindítani a Technológiai Felzárkóztatási Hitelprogramot (a szakmai részletek kidolgozása már több hónapja megkezdődött). A GKM illetékes főosztályvezetőjének véleménye szerint ahhoz, hogy a konstrukció révén érdemi gazdaságfejlesztési hatást lehessen elérni, a következő két évben 120-150 milliárd forintnyi kölcsönforrást kellene a vállalkozói beruházásokhoz kapcsolni. A hitelkonstrukció céljairól annyi kiderült: azokat úgy akarják kialakítani, hogy elsősorban a hozzáadott értéket növelő projektek megvalósítását segítsék, és a termékek feldolgozási szintjét emelő beruházásokat támogassák.

A gazdasági minisztérium tervei szerint a hitelezést az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB), illetve kereskedelmi bankok bonyolítanák le. Az állam így vélhetően saját tőke helyett privát hitelintézetek forrásaira támaszkodik majd, s bizonyára valamiféle garanciával szavatolja a kölcsönök visszafizetését a pénzintézetek számára. A kormányzat emellett megtartja a mikro-, kis- és középvállalatok számára - szintén a Széchenyi-tervben kialakított - kamattámogatási rendszert is, amely a modernizációt segítő kölcsönök mellé jár.

Új alapokon a mikrohitel

A 2002 második felében tapasztalt piaci zavarok nyomán a GKM szeretné átalakítani a mikrohitelprogram rendszerét is. Mint Szőllősi László főosztályvezető rámutatott: e lépés célja a konstrukció fenntartása úgy, hogy az jelentősebb pótlólagos költségvetési források bevonása nélkül is működjön. Ebben is "külsős", alapvetően kereskedelmi banki forrásokból, maguk a részt vevő bankok által lebonyolított programot terveznek (a mikrohitel rendszerének forrásait az állam mellett ma az EU PHARE-pénzei adják). Az átalakítástól az évente kihelyezhető összegek jelentős - ám eddig nem számszerűsített - növekedését remélik.

A mikrohitel korábbi céljait némileg szűkítve, elsősorban a beruházásokat, fejlesztéseket tartják célszerűnek ily módon segíteni. (A sorok között olvasva elképzelhető, hogy a forgóeszköz célú finanszírozás lehetőségei mindenképp zsugorodni fognak, esetleg megszűnnek.) A hitelezés biztonságát fokozná, hogy a programhoz a garanciaszervezetek által nyújtható készfizető kezességek és egy speciális mikrohitel-garanciaalap kapcsolódna majd a továbbiakban.

Meg nem erősített hírek szerint a mikrohitel céljára költendő, új állami pénzek elapadása nem csak a hitelcélok szűkítésével járhat. A program sorsát koordináló EU-delegáció, GKM, MVA és az Országos Mikrohitel Bizottság várhatóan megegyezhet arról: a mikrohitelezés havi kifizetéseit 400 millió forintban maximálják (kérdés, hogy ez új kihelyezést teremt-e, vagy - és ez a valószínűbb - a korábbi, már visszafizetett mikrohitelek újbóli felhasználásával együtt értendő). Ez azt jelenti: a folyósítást intéző helyi vállalkozói központok együttesen csak az idei havi átlagos kifizetések mintegy felét adhatják ki a pályázóknak, ami jelentős érvágás.

Mint ismeretes, a vállalkozói hitelkérelmek megduplázódása nyomán elapadtak az Országos Mikrohitel Alap forrásai, így a konstrukció gazdája, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2002. augusztus 27-től átmenetileg felfüggesztette az új kérelmek befogadását. Az eddig beadott igényeket azonban folyamatosan fizették. Így a nyár végén "beragadt" 2,2 milliárd forintnyi kölcsönt november végére sikerült kifizetni. Időközben a kormány egy október eleji határozatával kimondta: készfizető kezességet vállalnak arra, hogy az MVA 1 milliárd forint hitelt vegyen fel valamelyik - az Államadósság Kezelő Központ Rt. által kiírt pályázattal kiválasztandó - kereskedelmi banktól, s így folytathassa a népszerű kölcsönprogramot. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy nézeteltérés támadt az MVA és - a saját, a mikrohitellel azonos jellegű Budapesti Kisvállalkozói Hitelprogramját előkészítő - Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) között. A forráselosztásról, együttműködésről szóló nézetkülönbségek decemberre tisztázódni látszottak, így várhatóan elindulhat a fővárosiak kibővített hitelprogramja is.

A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program fő irányelvei:

a növekedő és erősödő kis- és középvállalkozások érezzék és élvezzék a stabilitást, a vállalkozás szabadságát, valamint a helyi és a külpiacokon a versenyben széles vállalkozó rétegeknek esélyeket adó gazdaságpolitikai támogatást; * a stagnáló, leszakadó kis- és középvállalkozások kapjanak védelmet a megkapaszkodáshoz, és az újrainduláshoz esélyt adó támogatást, az alkalmazottak pedig munkaerő-piaci és képzési segítséget; * a lemaradók és az új vállalkozások, a fiatal, kezdő cégek számára biztosítva legyenek a versenybe való bekapcsolódást támogató eszközök.

Forrás: GKM

Likviditásmenedzselés kártyával

Bár valószínűleg a kormányzati szervek nem a szorosan vett SZVP részeként tartják számon, az államilag támogatott vállalkozói hitellehetőségek sorában érdemes megemlíteni a Széchenyi-kártyát is. Az egyik "plasztikgazda", a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) első embere, Parragh László ugyanis nemrég bejelentette: készülnek a korábbi nagyobb hitellimitű Széchenyi Ezüst Kártya kibocsátására, amely az eddigi 0,5 vagy 1 millió forintos hitel helyett immár 5 milliós kölcsönkeretet nyújt. (Az üzleti kártyákkal történő finanszírozásról lásd bővebben a Vállalati kártyák című cikkünket.)

A Széchenyi-terv által megmozgatott beruházások (Mrd Ft)

Program elnevezése

Megítélt támogatás

Teljes beruházási program

Teljesből a 2002. év

Vállalkozáserősítő

47,7

282,8

141,4

Lakásprogram

28,9

40,2

40,2

Turizmusfejlesztési

30,4

104,8

52,4

Kutatási, fejlesztési és innovációs

37

37

37

Információs társadalom és gazdaságfejlesztési

28,9

28,9

28,9

Autópálya-építési

120,9

120,9

120,9

Regionális gazdaságépítési

4,8

22

11

Energiatakarékossági

3,7

13,1

6,6

Aktív foglalkoztatási

3,4

3,4

3,4

Összesen

305,7

653,1

441,8

Forrás: GM, Ecostat, Magyar Nemzet

Kockázatitőke-társaságok színre lépése

A hitelkonstrukciók mellett a gazdasági kormányzat - bevallottan az SZVP részeként - a tőkejuttatás egy másik módjára, a kizárólagosan vagy döntően állami tulajdonú kockázatitőke-társaságok tevékenységére is nagyobb súlyt helyez majd a jövőben. Jelenleg itthon csak a középvállalkozásokra koncentráló Corvinus Rt. végez kockázatitőke-befektetéseket. A kisvállalkozásokba történő tőkebefektetés aktivizálásának érdekében a GKM előrejelzése szerint a jövő évben indul a Beszállítói Befektető (BB) Rt., a 3,4 milliárd forint saját tőkéjű Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi (KfP) Rt., illetve az Informatikai Kockázati Tőke-alap Kezelő (IKTK) Rt. is.

Megjegyzendő: előbbi két - a privát kockázatitőke-cégeknél minden bizonnyal majd valamivel "puhább" hozamelvárásokat, illetve kivonulási feltételeket (exiteket) meghirdető - tőketársaság startját szintén már 2002 őszére jelezték. Ezekre bizonyára részben a tavalyi büdzsé jelentős hiánya miatt nem került sor. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a KfP Rt. az ősz folyamán hosszas jogi eljárással átkerült a Pénzügyminisztériumtól a gazdasági tárcához. Az indoklás szerint a váltás oka az volt, hogy a PM jogszabályalkotóként ne a saját maga által felügyelt társaság(ok) számára fogalmazzon meg új és új paragrafusokat. Csakhogy eközben a BB Rt. az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. fennhatósága alá tartozó Regionális Fejlesztési Holdinghoz tartozik, a Corvinus Rt. ismét máshová. Aligha kétséges, hogy az IKTK Rt. az új kormányzati struktúrában létrejött informatikai tárca fennhatósága alá kerül majd.

Összességében melyek az SZVP célrendszerében, pályázataiban a korábbi Széchenyi-tervből megőrzött, illetve a teljesen új elemek? A GKM megítélése szerint mindenképpen az első csoportba tartoznak például a foglalkoztatási és képzési támogatások, az EU-működési feltételekhez történő alkalmazkodást elősegítő klaszter ösztönzése, a mikro-, kis- és középvállalkozások kamattámogatása, vagy a feldolgozóiparban működő mikro- és kisvállalkozások modernizációját és technológiafejlesztését szolgáló beruházások támogatása.

A jövőben viszont a hangsúly inkább az információellátásra, a modernizációra és az együttműködésre helyeződik át. A vállalkozások EU-csatlakozásra történő felkészítése és a piaci versenyképességet javító üzleti tanácsadói szolgáltatások támogatása mellett elsődleges szemponttá válik a kkv-k beszállítóvá válásának elősegítése, a vállalkozások közötti hálózatépítés támogatása, korszerű vállalatirányítási rendszerek kiépítésének ösztönzése, a mikro- és kisvállalkozások interneten való megjelenésének és a vállalkozások e-kereskedelme fejlesztésének támogatása. Teljesen új programnak tekinthetők az esélyegyenlőséget szolgáló - s nem egy-, de többféle eszközzel ösztönzendő - finanszírozási és információszolgáltatási konstrukciók.

Összhangban az Európai Unióval

Az ország érdeke az EU részéről biztosított társfinanszírozás maximális igénybevétele - fogalmazott kérdésünkre Apatini Kornélné helyettes államtitkár. Ezért 2003-tól olyan kkv-támogatási rendszert kívánnak működtetni, amely igazodik az Unió előírásaihoz, 2004-től pedig zökkenőmentesen alkalmassá tehető az EU támogatásainak fogadására. E végett olyan elemeket építenek be a programba, amelyek összhangban vannak az európai közösség strukturális és közösségi alapjainak követelményeivel. Az SZVP új célrendszere összhangban van a Kisvállalkozások Európai Chartájában megfogalmazott követelményekkel is. * Úgy tűnik, maga az EU is úgy véli: nagy szükség van a felzárkózásra. Mint Jürgen Köppen, a közösség magyarországi nagykövete több, 2002. végi fórumon kifejtette: a hazai kkv-szektor viszonylag alulfejlett. Az EU-ban sokan aggódnak amiatt, hogy a kis cégek hozzájárulása rendkívül alacsony az ország GDP-jéhez. Magyarország gazdasága nagyon koncentrált, a termelés bővülése néhány nagy cégnek köszönhető, s még a meglévő kkv-szektor egy része sem hazai kezdeményezésű, hanem vegyesvállalat. Az Unióban - amelyen belül például Olaszországban, Németországban rendkívül termelékeny a kkv-szféra - évek óta jelentős programok segítik a kis cégek megerősítését. A "mögöttes filozófia" szerint ugyanis a - gazdaságilag erős középosztályt megjelenítő - kisebb piaci szereplők a nagy cégeknél sokkal inkább rászorulnak a központi fejlesztési segítségre. * Szakértők viszont arra is rámutattak: míg itthon egy 700 millió forint éves árbevételű vállalat már közepes méretűnek számít, Nyugat-Európában ez a minősítés több tízmilliárd forintnál kezdődik.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére