Felszálló ágban a liftipar

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 57. számában (2003. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Magyarországon 2002 elején 30 650 felvonót és mozgólépcsőt tartottak nyilván, ebből 26 900 üzemelt, a többit leállították, veszélytelenítették, de még nem bontották le. Az iparág termelési értéke - ideszámítva a tervezést, az értékesítést, a szerelést, a karbantartást és a felújítást is - mintegy 13,5 milliárd forint volt.

A felvonók fele lassan cserére szorul

Az utóbbi évtizedekben a legtöbb liftet - 1288-at - 1982-ben szerelték be, ezt követően egyre kevesebbet. 1995 volt a mélypont 470 darabbal. 2001-ben már 759 új berendezést - ebből 35 mozgólépcsőt, illetve -járdát - építettek, ami nyolcvannal több a megelőző évinél. 2002-ben körülbelül 780 új felvonó állt munkába.

A szakemberek szerint nálunk továbbra is kevés az ilyen "emelőszerkezet", amit például az is bizonyít, hogy a kisebb területű és lélekszámú Szlovákiában kétszer annyi működik, mint idehaza. Ennek - részben - az az oka, hogy egy építészeti előírás szerint csak a 13,65 méternél nagyobb szintkülönbségű épületekbe kell liftet építeni, így a négyemeletes házakba nem is tervezik be. A szakma szorgalmazza a rendelet módosítását úgy, hogy a 11 méternél magasabb épületekbe is kötelezően kelljen betervezni a felvonót.

A jelenleg működő liftekből csaknem 23 ezer Magyarországon készült. Ezek közül 12 ezer hazai konstrukció, Schindler-licenc 7-8 ezer, a többi Otis, Kone és Thyssen márkájú.

A felvonó- és mozgólépcső-iparág termelési értéke - ideszámítva a tervezést, értékesítést, szerelést, karbantartást, felújítást - 2001-ben mintegy 13,5 milliárd forint volt. Ennek 60 százalékát (körülbelül 8 milliárd forintot) a négy - 100 százalékban külföldi tulajdonban lévő - Magyarországon bejegyzett cég érte el: az amerikai érdekeltségű Otis Felvonó Kft. 4 milliárd, a svájci Schindler Hungária Lift Kft. 2,1 milliárd, a német Thyssen Lift Kft. 1 milliárd, a finn Kone Lift Kft. mintegy 0,7 milliárd forintot könyvelt el. Rajtuk kívül a piacon még 120 kisebb-nagyobb cég versenyez, összforgalmuk 5,5 milliárd forint volt.

A 2001-ben üzembe helyezett 759 új felvonó és mozgólépcső közül 248-at az Otis, 141-et a Schindler, 75-öt a Thyssen, 40-et a Kone értékesített, ők szállították tehát a liftek kétharmadát. A többi 255-öt kisebb, döntően magyar kézben lévő cégek adták el. Ezek közül a kilenc legnagyobb értékesített tíznél többet, ám volt 13 olyan vállalkozás is, amely csak egy-egy felvonót (vagy hasonló berendezést) helyezett üzembe 2001-ben.

Érdekképviseletek

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Felvonó Munkabizottsága (MUBI) 1968-ban alakult meg azzal a céllal, hogy növelje a szakmai színvonalat és ellássa az alágazat érdekképviseletét. Kezdetektől szintemelő tanfolyamokat indított, szakmai konferenciákat szervezett, egyetemi jegyzetek, szakkönyvek készítésében működött közre, és részt vállalt a szabványok kidolgozásában is. * A Lift-S Egyesületet 1993-ban hozták létre a felvonóiparban működő kis- és középvállalkozások azzal a céllal, hogy képviselje tagjai érdekeit a szakmai fórumokon, és ellássa őket szakmai, üzleti információkkal az új rendeletekről, szabványokról. Emellett közzéteszi az ajánlott árakat, a kiszállási, az óra-, a karbantartási átalány- és a tervezési díjat. * A Magyar Felvonógyártók Egyesületét (MFE) a magyar piacon működő négy multinacionális vállalat 1998-ban alapította meg, mivel úgy látták, az iparág megítélése, a szakma érdekeinek képviselete meggyengült. * A Magyar Mérnöki Kamara Anyagmozgatógép, Építőgép és Felvonó Tagozata 1992-ben alakult, jelenleg 300 tagja van. Kidolgozták a szakterület mérnöki díjszabását, a tervezők és szakértők minősítési rendszerét, továbbá részt vettek az új felvonórendelet megszövegezésében.

Négy nagy és sok kicsi

Az Otis Felvonó Kft. 1990 májusában alakult meg, miután a csaknem 40 éves múlttal rendelkező Gép- és Felvonószerelő Vállalat 70 százalékos és az amerikai Otis Elevator Company 30 százalékos részesedésével vegyesvállalatot alapítottak, majd fokozatos tőkeemelések után az amerikai partner 1992 végére 100 százalékos tulajdont szerzett.

A jelenleg 340 millió forint jegyzett tőkéjű társaság, 220 fővel, 2001-ben mintegy 4 milliárd forint árbevételt produkált, ami 43 százalékos növekedés a korábbi évhez képest. Nyereségességük - az első éveket leszámítva - folyamatosan javult, 2001-ben már több mint 300 millió forint profitot értek el. A 30 százalékos részesedéssel piacvezetők, ami 248 berendezést takar, ebből 13 mozgólépcső és -járda.

A megalakulás első évében 50 liftet értékesítettek, ám ekkor még a Schindler ennek hatszorosával magasan uralta a magyar piacot. A fordulat 1993-ban volt, ekkor az Otis 101 eladott lifttel megelőzte vetélytársát. A Westend City Center bevásárló- és szórakoztató-központ magyar viszonylatban rekordnagyságú, 33 felvonót és 16 mozgólépcső felszerelését magában foglaló projektjét az Otis Kft. nyerte el 1999-ben.

A United Technologies Corporation százszázalékos tulajdonában lévő Otis Elevator Company a világ legnagyobb, 26 százalékos világpiaci részesedéssel rendelkező, felvonókat, mozgólépcsőket, mozgójárdákat és egyéb személyszállító berendezéseket gyártó, forgalmazó és karbantartó cége. Tavaly 6,3 milliárd dollár (1500 milliárd forint) forgalmat ért el. Központja a Connecticut állambeli Farmingtonban található. A cég több mint 200 országban kínálja termékeit és szolgáltatásait. Évente 70 ezer új liftet forgalmaz, összesen több mint 1,4 millió felvonója és 100 ezer mozgólépcsője működik világszerte.

A Schindler Hungária Lift és Mozgólépcső Kft. 1990-ben alakult, a Ganz-Mávag Felvonógyár 25 százalékos és a svájci Schindler holding 75 százalékos részesedésével, majd 1995-től lett 100 százalékban a Schindler Aufzuge und Fahrtreppen AG tulajdona. A jelenleg 460 millió forint jegyzett tőkéjű, 181 fővel dolgozó cég 2001-ben 2,1 milliárd forint árbevételt ért el, ami 10 százalékkal több a korábbi évinél. A cég mintegy 90 millió forint nyereséget könyvelt el.

A piac szűkülése és a keresletcsökkenés miatt a termelés egyre gazdaságtalanabbá vált, a magyarországi gyártás gyakorlatilag 1996-ban megszűnt a Schindler Könyves Kálmán körúti üzemében, ahol azután már csak javítási-felújítási munkálatokat végeztek. A Magyarországon értékesített berendezéseket alapvetően Svájcban, Bécsben és Milánóban gyártják, bár egyes részegységeket itteni beszállítókkal készíttetnek el. A budapesti központon kívül Zalaegerszegen és Miskolcon van telephelyük; az Otis után nekik van a legnagyobb országos szervizhálózatuk.

1990-ben 300 új lift eladásával 46 százalékos piaci szeletet hasítottak ki, majd a kereslet általános mérséklődésével (és az Otis térnyerésével) 1995-ben már csak 80 felvonót értékesítettek, s részesedésük 17 százalékra esett vissza. 2001-ben 137 berendezésük talált vevőre, piaci súlyuk 18 százalékra csökkent.

A családi vállalkozásként működő, 128 éves anyavállalatnak több mint 43 ezer alkalmazottja van. Éves forgalma meghaladja a 7,66 milliárd svájci frankot (1240 milliárd forint). A Schindler Európában a legnagyobb, a világon pedig a második legnagyobb felvonógyártó és -forgalmazó cég, ugyanakkor a világ első számú mozgólépcső- és járdaszállítója.

A 100 éves német Thyssen-csoport 1991-ben alapította Budapesten a Thyssen Lift Kft.-t, amely jelenleg 5,4 millió forint jegyzett tőkével, mintegy 20 foglalkoztatottal a Thyssen Aufzüge GmbH 100 százalékos tulajdona. 2001-es árbevétele egymilliárd forint volt, szemben az 1999-ben elért 470 millióval. Két éve 75 berendezést értékesített Magyarországon, ebből 13 mozgólépcső és -járda. Ezzel tízszázalékos piaci részesedést elérve a harmadik a hazai rangsorban.

A német anyacégnek több mint 170 ezer felvonója és 25 ezer mozgólépcsője működik világszerte.

A finn Kone Corporation 1991-ben nyitotta meg magyarországi képviseletét, bár termékeivel 1974 óta jelen volt a felvonók piacán. 1993. július 1-jén megvette az M-Lift Rt. többségi tulajdonát, valamint 8 millió forintos jegyzett tőkével megalapította a Kone Felvonó Kft.-t; 1996-ban a két társaság egyesült. 2001-ben 40 felvonót helyeztek forgalomba, ami 5 százalékos piaci részesedésre "elegendő".

A "magyar légiót" 30 új berendezés eladásával az 1998-ban alakult, 60 fővel dolgozó, több mint 200 millió forint forgalmú Miskolc-Lift Kft. vezeti. Őket követi - 27 apparáttal - a budaörsi, 170 milliós forgalmú Eurolift Kft. 21 liftet értékesített a Lifttechnika Kft., mintegy 167 millió forint árbevételt elérve. A csaknem 80 milliós forgalmú, 11 alkalmazottal termelő szegedi Déllift Kft. 17 felvonó eladásával az összesített rangsor 8. helyezettje.

Az egyik legnagyobb hagyományú, 80 éves hazai üzem utódja, a Magyar Felvonógyár (Mafe) Rt. 14 liftet értékesített 2001-ben. A vállalat a rendszerváltáskor "nem kelt el". 1991-ben 100 százalékos magyar tulajdonú részvénytársasággá alakult, és hazai fejlesztésű felvonókat épített. Jelenleg a Ganz-Univerzál Általános Gépgyártó Rt. a tulajdonosuk, a társaság jegyzett tőkéje 20,6 millió forint, a 60 alkalmazottal 190 millió forintos forgalmat könyveltek el 2001-ben.

A saját fejlesztésű berendezéseik versenyképesek, folyamatosan körforgó felvonót pedig egyedül ők gyártanak Európában. Termékeik exportképességét mutatja, hogy jelen van a német, az orosz és a cseh piacon is.

A társaság vezetői amiatt is optimisták, mivel megrendelőik között egyre több a két-három szintes épületet építő lakóközösség, illetve magánszemély, ami jelzi a továbblépés irányát.

Kevesebb a baleset

Harminc éve, amikor még csak 12 ezer felvonó üzemelt Magyarországon, gyakran évente 3 halálos liftbaleset is megtörtént. Az elmúlt időszakban viszont, miközben a liftek száma több mint a kétszeresére emelkedett, volt olyan esztendő - például 1996, 1997, 2001 -, amikor senki sem vesztette az életét. * A kisebb balesetekből is lényegesen kevesebb lett: míg 1976-80 között éves átlagban csaknem 28 liftbaleset történt, addig 2001-ben mindössze 6. * A korszerű távfelügyeleti rendszer a nap 24 órájában folyamatosan nyomon követi a felvonók működését, érzékeli az alkatrészek kopását, a zavarokat és az olyan apró hibákat, amelyek különben észrevétlenek maradnának. Azonnali kétirányú hangkapcsolatot teremt az utas és a szerviz vagy az épület üzemeltetője között. A figyelőrendszerek elterjedésével jelentősen csökkent a két emelet között megállt kabinokban rekedtek "fogvatartási" ideje.

Megszűnt a képzés

A magyar liftipar mintegy 1000 embernek ad munkát, ennek csaknem fele felvonószerelő, 10-10 százaléka tervező, illetve minőségvizsgáló, míg a többiek szakértők, tanácsadók, beszállítók, valamint adminisztrátorok. A foglalkoztatottak 60 százaléka a már említett négy nagy társaságnál dolgozik. Az ágazat mintegy 30 magyar beszállítót foglalkoztat, ők elsősorban a liftek elektronikai vezérlőit, szoftverigényes részegységeket, hívótablókat, kabinokat, illetve a nagy élőmunka-igényű, sorozatban hatékonyan nem készíthető berendezéseket, mint például a panorámaliftek fülkéit gyártják.

A liftszerelőképzés az elmúlt 6-7 évben szinte teljesen megszűnt, pedig évente mintegy 20 frissen végzett szakemberre lenne szüksége a szakmának. Ma már csak az elektrolakatosi szakma keretében képeznek liftszerelőket, ám erre is alig akad jelentkező.

Az EU-ban a vállalatoknál folyik a szakmai képzés. Ezt a magyar törvények nem teszik lehetővé, mert a szakmai jegyzékben szereplő bizonyítványt csak bejegyzett iskola adhat ki. Ezzel szemben, a szigorú biztonságtechnikai előírások miatt, lifthez csak liftszerelő képesítésű személy nyúlhat.

A magyar liftszerelők kiemelkednek európai társaik közül, amit az is alátámaszt, hogy az OTIS Kft. évente félszáz szakembert "exportál" Angliába, Hollandiába, Svájcba.

Nyugat-Európában a felvonós cégek számára a szerviz adja a biztos megélhetést: jó szolgáltatással extra nyereség érhető el. Ma már a hazai felvonós társaságok is mindinkább a szolgáltatásból profitálnak, és gyakran az új eladások a szervizportfólió növelését szolgálják.

A működő felvonók életkora (2001. december 31.)

A berendezések kora (év)

A berendezések száma

db

%

0-10

5 300

20,1

10-20

7 800

26,4

20 felett

14 400

53,5

Összesen:

26 900

100,0

Felújításra várva

A magyar liftállomány rohamosan öregszik, egyre több a 20-25 évnél idősebb szerkezet. Ezeket pedig vagy le kell állítani, vagy fel kell újítani. A felvonók 54 százaléka 20 évnél idősebb. A még működők között 180 több mint ötvenéves, 370 negyven, 2800 harminc évnél korosabb.

A magyarországi felvonóállományról a szakemberek már évekkel ezelőtt megállapították, hogy egytizede sürgős felújításra szorul. Ezek többnyire elavult, korszerűtlen, elhasználódott műszaki állapotú berendezések, javításuk az alkatrészhiány miatt nehézkes és költséges, üzemeltetésük gyakran gazdaságtalan. (Jogszabályok nem írják elő a vizsgálatot végzők számára a műszaki állapot felmérését - bár ez célszerű volna -, ezért csak az ellenőrzések jegyzőkönyvében feltüntetett hiányosságok száma és jellege alapján lehet a berendezések valódi állapotára következtetni.)

A szakértők szerint sokat ártanak az "olcsón karbantartó és drágán felújító" szemléletű vállalkozók, akik nem érdekeltek a rendszeres alkatrészcserében, ugyanis jobban járnak a teljesen elhasználódott lift magas költségű felújításával, amit ők végezhetnek el. 2001-ben leállítottak az üzemeltetésből hosszabb időre, vagy végleg kivontak 234 berendezést - ám közülük újból üzembe helyeztek 110-et. 32 felvonót az ellenőrök véglegesen leállítottak, illetve lebontásáról döntöttek.

Gond az is, hogy a társasházak többsége - ezekben van a felvonók zöme - nem rendelkezik a liftek felújításához vagy cseréjükhöz szükséges pénzzel, sőt, még az állami támogatások vagy bankhitel felvételéhez szükséges önrésszel sem. Így elképzelhető, hogy hamarosan tömegesen kell majd leszerelni a 20-30 év feletti, balesetveszélyes lifteket.

A Széchenyi-terv nem hirdetett külön liftfelújítási programot, ezt a lakásrehabilitáción belül kívánta kezelni. A fővárosi önkormányzat társasház-felújítási támogatásainak összege alig éri el az évi 2 milliárd forintot, amit ha a kétszeresére növelnének, akkor sem fedezné az igényeket. Ennek ellenére a liftipar legnagyobb megrendelői továbbra is a lakásszövetkezetek és társasházak.

A 2001-ben üzembe helyezett berendezések (felvonók, mozgólépcsők, mozgójárdák)

Forgalomba hozó

db

%

OTIS Felvonó Kft.

248

32,7

Schindler Kft.

141

18,6

Thyssen Lift Kft.

75

9,9

Kone Lift Kft.

40

5,3

Miskolclift Kft.

30

4,0

Eurolift Kft.

27

3,5

Lifttechnika Kft.

21

2,8

Déllift Kft.

17

2,2

Mafe Rt.

14

1,8

Nyírlift Kft.

14

1,8

Mikrolift Kft.

12

1,6

Elemetronic Kft.

11

1,4

Italift Kft.

11

1,4

Egyéb*

98

12,9

Összesen

759

100,0

* Az "egyéb" rovatba összevontan a 10 db-nál kevesebbet forgalomba hozó 35 vállalkozás által kibocsátott felvonók adatai kerültek.

Kötelező kontroll

A felvonók és mozgólépcsők engedélyezését, üzemeltetését és ellenőrzését, a berendezésekkel kapcsolatos tevékenységek szakmai felügyeletét, nyilvántartását a belügyminiszter - a gazdasági miniszterrel egyetértésben -, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs (ÉMI) Kht. útján látja el, amelyben e célra (1998-ban) létrehozták a Felvonó és Mozgólépcső Felügyeletet (FMF). Ez a szervezet kapcsolatban áll az első fokú építésügyi hatóságokkal, a felvonók és mozgólépcsők ellenőrzésére akkreditált és kijelölt szervezetekkel, az engedéllyel rendelkező ellenőrökkel, az üzemeltetőkkel, a gyártó-, forgalmazó-, szerelő-, karbantartó vállalkozásokkal.

A felvonók kötelező biztonságtechnikai vizsgálatára akkreditált és kijelöléssel rendelkező szervezet az ÉMI-TÜV Bayern Kft. és a Marton Szakértő Iroda Kft., ezenkívül az ÉMI-FMF 1998-tól több ellenőri engedélyt adott ki. Az ellenőrzések gyakoriságát, szakmai tartalmát és módszereit rendeletek, illetve 2002. január 1-jétől a már nem kötelező érvényű nemzeti szabványok írják elő. A felügyelet 2001-ben 93 ezer kötelező vizsgálatot végzett.

Az Európai Unióban alkalmazott, EN 81 szabványsorozat átvétele 2001-ben kezdődött. Az európai szabályozás, annak szemlélete sok tekintetben különbözik az eddig megszokottól. A magyar normatívák, hasonlóan az európai előírásokhoz, már korábban is bizonyos biztonsági berendezések minősítését, típusvizsgálatát írták elő. A meglévő szabványok az új felvonók létesítésére vonatkoznak, a már üzemelők műszaki állapotát, a technikai színvonaluk minimumát, az esetleges felújítás során követendő eljárást, a műszaki minimumkövetelményeket még rendezni kell.

A magyar gyártású berendezések külföldi értékesítésekor általában nem a műszaki színvonal okoz problémát, hanem a kötelező minősítés, ami jelentős többletköltséggel jár.

Liftválaszték

Külső panorámafelvonó. Az üvegfalú fülke az épületen kívül helyezkedik el, így az utazás alatt nagyszerű kilátás nyílik. Az akna elhagyásával pedig több hellyel gazdálkodhatnak az építészek az épületen belül. Ára nettó 20-40 millió forint (6-10 emeletig). Ebben benne van a beszerelés költsége is. A szervizelés havi átalányban 5-10 ezer forint.

Dupla fülkés felvonó. Várakozási idő és hely takarítható meg azzal, hogy két fülkét helyeznek egymásra. Amikor az egyik fülke megáll a páratlan sorszámú emeleten, a másik fülke a páros sorszámún. Ilyen Magyarországon ugyan nincs, de a felhőkarcolókban gyakori.

Sky lobby. A rendkívül magas épületekben fokozható az utazás hatékonysága, ha egy gyors és több kisebb felvonót kombinálnak. Az expresszfelvonó a kijelölt szintre szállítja az utasokat, onnan pedig kisebb felvonókkal folytatják az útjukat a kívánt szintre az utasok. A duplafülkés felvonóhoz hasonlóan csak a nagyon magas épületekbe építik be.

Lakóházi felvonók. Modern hajtóművet vagy hidraulikát alkalmaznak a minél finomabb működés és a lehető legkisebb helyigény érdekében. Csendesek, az általuk keltett zaj nem lehet több, mint egy hűtőszekrényé. Az akna helyigénye pedig akkora, mint egy mellékhelyiségé. Áruk 4-6 millió forint.

Körforgó. A magyar minisztériumokban, közigazgatási hivatalokban még most is üzemelő, folyamatosan, zárt rendszerben körbejáró, személyek utazására alkalmas berendezés. Ezt a típust már csak a Mafe gyártja Európában. Megjegyzendő, Nyugat-Európában veszélyessége miatt betiltották. Ára 30 millió forint körüli.

Teherfelvonók. Speciálisan nagy terhek mozgatására konstruálják, jellemző teherbíró képességük 1000-5000 kilogramm között van. Áruk 6-15 millió forint.

Mozgólépcsők, mozgójárdák. A befogadó épülettől függően két nagy rendszert különböztetnek meg: a kereskedelmit, amelyet forgalmas bevásárlóközpontokba, irodaépületekbe telepítenek, és a közlekedésit, amelyet zsúfolt pályaudvarokhoz, repülőterekhez építenek ki. A mozgólépcsők hossztól függően 10-30 millió forintba kerülnek, a mozgójárdák 20 millió forintnál kezdődnek, ám például egy több száz méteres meghaladhatja a 100 milliót is.

Lépcsőnjárók. Ezek a 1,5-2 millió forintért beszerezhető szerkezetek felbecsülhetetlen segítséget adnak a mozgásukban korlátozott személyeknek, egyenes és ívelt vonalvezetésű lépcsőn is jól használhatóak, épületen belülre vagy kívülre egyaránt telepíthetők.

Hidraulikus ollós emelőasztalok. Ezek a masinák a balesetvédelmi előírások szigorodásával és az emberi munkaerő árának növekedésével párhuzamosan egyre nélkülözhetetlenebbé válnak az anyagmozgatásban. Teherbírásuk 250-től 10 ezer kilogrammig változhat. Az áruk ennek függvényében 1-10 millió forint között mozog

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére