A pénzügyminiszteri jogosítványok bővülése
A pénzügyminiszter – megerősített felügyeleti jogköre mellett – az APEH-től és a VPOP-tól beszámolókat, jelentéseket kérhet, teljesítménykövetelményeket állapíthat meg, bármely konkrét egyedi ügyben tájékozódhat, és az általa előterjesztett törvényekben az adóhatóságokra nézve kötelező iránymutatást adhat.
Az ellenőrzési fejezet újrakodifikálása
A módosítás gyakorlatilag "újraírta" az ellenőrzés-fejezetet. Remélhetően ez elégséges garancia arra, hogy az ellenőrzés általános célkitűzése a legalapvetőbb állami (nem hatósági-hivatali) érdekek érvényre jutása legyen, azaz az államnak járó adóbevételek beszedése és a jogosulatlan állami támogatások kiutalásának megakadályozása.
Az ellenőrzés határidejének meghatározása
A jövőben az ellenőrzési határidőket az adózás rendjéről szóló törvény ellenőrzési fejezete tartalmazza. A határidők vonatkozásában alapvető szabály, miszerint a vizsgálati programot úgy kell összeállítani, hogy az ellenőrzés (a megbízólevél átadásának, vagy előzetes értesítésnél az értesítés kézhezvételének napját is beleszámítva) legfeljebb 30 napig tartson.
A határidő meghosszabbítása
Ezt az időt a felettes szerv – az eljáró hatóság indokolt kérelmére – 30-90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.
A határidő meghosszabbodása
Abban az esetben, ha kapcsolt vizsgálatról van szó, az ellenőrzés határideje automatikusan 90 nappal meghosszabbodik.
Utólagos ellenőrzés, felülellenőrzés, kiemelt adózók
Utólagos ellenőrzésnél vagy felülellenőrzésnél ismét csak 90 nap az ellenőrzésre rendelkezésre álló határidő – ez azonban az úgynevezett kiemelt adózóknál 120 nap.
Áfakiutalás előtti ellenőrzés
Az áfakiutalás előtti ellenőrzés terén maradt azonban a régi szabály, azaz 500 ezer forint alatt 30 nap, az említett összeget meghaladó visszaigényléseknél pedig 45 nap az ellenőrzési határidő.
Az adózó kifogásolási joga
Új elem a szabályozásban, hogy amennyiben az adózó megítélése szerint az adóhatóságnak róható fel az ellenőrzési határidő túllépése, úgy kifogással élhet a felettes szervnél. A felettes hatóság a panasz elbírálásának eredményeként
– a vizsgálat lezárására kötelezheti az első fokú hatóságot, illetőleg
– meghosszabbíthatja az ellenőrzési határidőt.
Ellenőrzésfajták
2003-tól az Art. ellenőrzésre vonatkozó fejezetében változtak az ellenőrzési fajták is.
A bevallás utólagos ellenőrzése
Amikor a hatóság a bevallások utólagos ellenőrzését rendeli el, a revizor a megbízólevele szerinti adónemben és időszakra nézve vizsgálódhat.
Az adózókat érintő lényeges, garanciális – és a jogbiztonságot is nagyban elősegítő új rendelkezés -, miszerint az adóbevallás felülvizsgálatának megtörténtéről akkor is határozattal kell értesíteni az adózót, ha a megállapítás nullás, vagyis a hatóság nem tapasztalt eltérést a tényleges bevallás és a jogszerű állapot között.
Kiutalás előtti ellenőrzés
Abban az esetben, ha az adóhatóság kiutalás előtti ellenőrzést végez, úgy 2003-tól már az is ellenőrzéssel lezárt időszaknak minősülhet, amennyiben nem csak a bizonylatokba tekint be, hanem a vizsgálattal érintett körben az adóalapot és az adóösszeget is ellenőrzi.
Egyszerűsített ellenőrzés
Egyszerűsített ellenőrzés alá lehet helyezni a jövőben a kivetett adókat is.
Ismételt ellenőrzés
Ismételt ellenőrzéskor az ellenőrzéssel lezárt időszak újból ellenőrizhetővé válik, ha
– az első fokú adóhatóság a korábbi ellenőrzés megállapításának végrehajtását ellenőrzi, illetve
– az adózó maga kezdeményezi azt (új tény, körülmény ismeretében), vagy
– a társadalombiztosítási szerv vagy nyugdíjpénztár kéri azt, illetve
– felülellenőrzés esetén. (Megjegyezzük, hogy a felülellenőrzés kivételével az eljárásokat az első fokú hatóságok folytatják le.)
Felülellenőrzés
Felülellenőrzésre akkor van lehetősége az adóhatóságnak, ha
– új tények, körülmények merültek fel, és az APEH elnöke vagy az országos vámparancsnok elrendelte a szuperrevíziót,
– ellenőrzéssel lezárt időszakot újra ellenőriznek, avagy
– a felettes szerv vizsgálódik.
Új elem azonban, hogy felülellenőrzéskor a másodfok is első fokként jár el (ha korábban az első fok határozatot nem hozott), ha pedig korábban létezett első fokú határozat, az eltérő másodfokú megállapítás megváltoztatja a megelőző határozatot.
Állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés
Az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés keretében folytatják le azokat az ellenőrzéseket, melyekben azt tisztázzák, hogy
– a beváltás jogszabályi feltételei fennállnak-e, illetve
– az adóhatóság a garancia beváltását követően adókövetelésként számolhatja el azzal szemben a beváltott garanciát, akinek a magatartása előidézte az állami helytállást.
Egyes adókötelezettségek ellenőrzése
Az adókötelezettség – az adózás rendjéről szóló törvény 9. §-ának (1) bekezdése szerint – nemcsak az adófizetési kötelezettséget, hanem a bejelentési, nyilatkozattételi, adómegállapítási, -bevallási, bizonylatadási és -megőrzési, valamint könyvvezetési, adatszolgáltatási kötelezettséget is takarja. Ezért az adóhatóság ellenőrizheti ezek teljesítését is, sőt, ha az ellenőrzése során tapasztaltak olyan hiányosságokat tárnak fel, amelyek az adóbevallások helyességét is megkérdőjelezhetik, az adóhatóság utólagos ellenőrzést is végezhet.
Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés
Az úgynevezett adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés új lehetőség, amelynek az a célja, hogy ne csak az adózó által dokumentált, hanem az adóhatóság ismeretei szerinti tényleges adatok alapján állapítsák meg a valós adókötelezettséget.
A tényleges adatok megszerezhetők próbavásárlással, leltározással, a forgalmazás-értékesítés körülményeinek vizsgálatával stb. Az ekkor tapasztalt "rendellenesség" végződhet a bevallás utólagos ellenőrzésével, vagy becslési eljárás lefolytatásával is.
Az ellenőrzött adózó kiválasztása
Az, hogy hogyan válhatunk ellenőrzötté, sok tényezőtől függ. A módosítás nem érintette a jogutód nélkül megszűnők vonatkozásában fennálló, illetve a más hatóságok kérése, megkeresése alapján lefolytatott ellenőrzési kötelezettséget, új elem viszont, hogy több szempont érvényesülhet az ellenőrzésre való kiválasztásnál.
Ellenőrzés pénzügyminiszteri elrendelés alapján
A pénzügyminiszter bármikor elrendelheti bármely konkrét adózó vizsgálatát.
Az APEH elnökének ellenőrzési irányelvei
Az APEH elnökének minden év február 20-áig nyilvánosságra kell hoznia ellenőrzési irányelveit, amelyből előre láthatóak
– az adott év kiemelt vizsgálati céljai,
– szakágazatai, tevékenységi körei, továbbá az, hogy
– mennyi ellenőrzést terveznek az egyes típusokból, és
– milyen mutatókkal lehet kiválasztani a 3000 legnagyobb adózót (amelyeknél legalább kétévente kötelező az átfogó ellenőrzés).
Véletlenszerű kiválasztás
Az Art. új előírása szerint számítógépes program alkalmazásával véletlenszerűen kell kiválasztani
– az egyszerűsített ellenőrzések kivételével az adózók utólagos,
– a tevékenységüket hat hónapon belül kezdő egyéni vállalkozók és a gazdasági társaságok egyes adókötelezettségei, illetőleg
– a próbavásárlással történő számla- és nyugtaadási kötelezettség
ellenőrzéseinek legalább 5 százalékát.
Célzott kiválasztási rendszer
Az eddig ismertetett kötelező, illetve célzott kiválasztással meghatározott ellenőrzéseken túlmenően az állami adóhatóság az adózókat úgynevezett célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával jelöli ki ellenőrzésre. Ebben a rendszerben az adóhatóság
– az adózó által benyújtott bevallások,
– az adatszolgáltatások,
– az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások,
– az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai, illetve
– más hatóságtól, avagy más adózótól szerzett adatok
feldolgozásával, valamint egybevetésével választja ki ellenőrzésére az adózót.
Bizonyítás az ellenőrzési eljárásban
Előzetesen felszámított áfa becslése
Az idei évtől az előzetesen felszámított áfa becslésére is akkor lehetőség lesz, ha vis maior helyzet miatt az adólevonás bizonylatai, iratai nincsenek meg. (Ilyenkor tehát nemcsak a fizetendő adó, hanem a tényleges adókötelezettség – vagyis a levonható adóval csökkentett összeg – becsülhető.)
Felhatalmazás könyvvizsgáló, adószakértő igénybevételére
Az ellenőrzés lefolytatása során új elem, hogy az önkormányzati adóhatóságok a kettős könyvvezető adóalanyok ellenőrzéséhez, saját költségükre bejegyzett könyvvizsgálót vagy adószakértőt is igénybe vehetnek (nem szakértőként, hanem mint az ellenőrzéssel megbízott személyként). Szakvéleményük nem kötelező erejű, a hatóság maga dönti el, felvállalja-e annak megállapításait például az adóigazgatási eljárás megindításához.
Bizonyítási teher
Az ellenőrzés folyamatában az adóellenőr az adózó gazdasági érdekeit is figyelembe véve köteles eljárni, emellett munkájáról folyamatosan köteles tájékoztatni az adózót. Teljeskörűen tisztáznia és bizonyítania kell minden körülményt, kivéve ha becslésről van szó.
Abban az esetben, ha az adózó adómentességre vagy adókedvezményre hivatkozik, a bizonyítás őt terheli.
A bizonyítékok "nyilvánossága"
A jövőben az adózónak joga van arra, hogy a vizsgálatban beszerzett (felmerült) valamennyi bizonyítékot megismerhesse – még akkor is, ha például kapcsolt ellenőrzéssel más adóalany adózással kapcsolatos adatait is feltárják.
Az ellenőrzés befejezése
Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával fejeződik be. Amennyiben az arra tett adózói észrevételek az ellenőrzés tovább folytatását igénylik, arra az adóhatóságnak legfeljebb 15 nap áll rendelkezésre. Garanciális szabály, hogy (az utólagos, az ismételt, a felülellenőrzés és az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés mellett) mindig kell határozatot hozni.
Mulasztási bírságok
A mulasztási bírság sok esetben egyszerűsödik és fix összegűvé válik, marad azonban a "tól-ig" határon belüli mérlegelési lehetőség a mulasztás súlyától függően.
Bírsággal sújtott magatartások
A 2003. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint a magánszemélyre 100 ezer forintig, más adózóra pedig 200 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki az adóhatóság, ha az adózó
– a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), valamint adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,
– a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos (azaz bevallási) kötelezettségét a bevallási határidő lejárta után, azonban az adóhatóság felszólítását (ellenőrzését) megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki,
– bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét egyáltalán nem teljesíti,
– vállalkozói igazolványhoz, illetőleg cégbejegyzéshez kötött tevékenységet, avagy adóköteles tevékenységet adószám nélkül folytat,
– a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, valamint a nyugta kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, számlát helyettesítő okmányt, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki,
– a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, illetve a bizonylatokat nem az előírásoknak megfelelően állítja ki, továbbá a könyveket és nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti,
– nem tesz eleget iratmegőrzési kötelezettségének,
– elmulasztja a nyilatkozattételt, jogosulatlanul megtagadja a tanúvallomás-tételt,
– a költségvetési támogatás igénylésekor a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
– valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz a járulékfizetési kötelezettség felső határának eléréséről, végül
– az ellenőrzést vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével, illetőleg egyéb módon akadályozza.
Igazolás
A fenti első és második bekezdés szövegezéséből látható, hogy az ott írt jogsértések igazolással kimenthetők, és amenynyiben az igazolás sikeres, úgy nincs lehetőség az adózóval szemben mulasztási bírság kiszabására. Az Art. szerint a bírság kiszabásának mellőzésére azonban csak akkor van lehetőség, ha az adózó igazolja, hogy a késedelem elkerülése érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.
Teljesítés előírása határozattal
Az adóhatóság – mint azt az előzőekben láttuk – határozattal bírságot szab ki a bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, illetőleg a bevallási kötelezettség elmulasztása esetén, és azzal egyidejűleg teljesítésre szólítja fel az adózót. Ilyenkor a határozatban megjelöli a teljesítési határidőt is. Amennyiben pedig az adózó e határozat szerinti határidőt is elmulasztja, úgy az adóhatóság köteles a kiszabott bírság kétszeresének megállapítására – újabb határidő kitűzése mellett. Abban az esetben viszont, ha ennek eredményeként a kötelezett az előírásoknak maradéktalanul eleget tesz, a fentiek szerinti bírságot korlátlanul lehet mérsékelni.
Hibás bevallás
Amennyiben az adóbevallás hibás, úgy amiatt a magánszemély 10 000 forintig, míg más személy 100 000 forintig terjedő mulasztási bírságot is fizethet. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, akkor is csak a késedelem miatt alkalmazhatja az adóhatóság az említett szankciót.
Feltöltési kötelezettség elmulasztása
Az úgynevezett feltöltési kötelezettség elmulasztása miatt a vállalkozásokat már korábban is terhelte a bírságfizetési kötelezettség. Az Art. viszonylag pontatlan meghatározása miatt azonban a bírságalap vonatkozásában meglehetősen eltérő hatósági gyakorlat alakult ki, amelyet állásfoglalásokkal egységesítettek. Az Art. 2003-ra vonatkozó módosításában már egyértelmű, hogy amennyiben az esedékességig – azaz az adóév december 20-ig – az adózó a várható adó összegét – az adóévben már befizetett előlegeket is figyelembe véve – nem fizette meg legalább 90 százalékos mértékben, a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet.
Bírság adóelőleg-mérséklés esetén
Amennyiben az adózó előző időszak alapján előírt adóelőlegét mérsékelték, és emiatt kevesebb adót fizetett, mint amennyi a tényleges eredménye szerint terhelte volna, úgy 20 százalékig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezi az adóhatóság.
A bírság alapja
Ilyenkor a bírság alapja a mérsékelt adóelőleg és a tényleges kötelezettség alapján fizetendő adó különbözete.
A kifizető mulasztása
A kifizető a késedelmi pótlék mellett 50 százalékig terjedő mulasztási bírságot is fizet, amennyiben
– részben vagy egészben elmulasztotta adólevonási, illetve az adóbeszedésre kötelezett az adóbeszedési kötelezettségét, vagy
– a beszedett, illetőleg megállapított és levont adót nem fizette meg.
A bírság alapja
A bírság alapja az említett esetekben a beszedni, levonni, valamint megfizetni elmulasztott adó összege.
Egyéb jogsértések
Amennyiben az adózó az Art.-ben, más adótörvényben, valamint az említett törvények felhatalmazásán alapuló egyéb jogszabályokban megállapított kötelezettségeket szegi meg, úgy a magánszemély adózóval szemben 50 000 forintig, míg más adózókkal szemben 100 000 forintig terjedő bírság kiszabására van lehetőség – feltéve, hogy a bírságot megalapozó mulasztásokat, jogsértéseket az Art. 74. §-a nem nevesíti.
A végrehajtási szabályok változása
Az adózás rendjéről szóló törvény végrehajtási rendelkezéseit a módosítások nagymértékben érintették. E helyütt ezért csak a leglényegesebb, a végrehajtási intézményeket – és nem az eljárás szakaszainak szabályait – érintő változásokat foglaljuk össze.
Adóvégrehajtó
Az adóvégrehajtó az adóhatóság alkalmazottja, aki eljárásában a bírósági végrehajtás szabályait alkalmazza, amennyiben az Art. nem tartalmaz attól eltérő előírásokat. Jogosultságai megegyeznek az önálló bírósági végrehajtóéval.
Végrehajtható okirat
2003-tól végrehajtható okiratnak minősül a fizetési könnyítést megállapító jogerős határozat, és a behajtási eljárásban a behajtást kérő megkeresése mellett a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás is – önadózás esetén.
A felsorolt okiratok minden egyéb jogcselekmény (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása stb.) nélkül végrehajthatók, azzal, hogy az adótartozás után járó (felszámított) kamat és pótlék végrehajtására az adótartozásra vonatkozó okirat alapján van lehetőség.
Biztosítási intézkedés
Biztosítási intézkedés foganatosítására akkor van lehetőség, ha valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van. Ilyenkor az adóhatóság elrendeli az Art.-ban nevesített biztosítási intézkedéseket, azaz
– a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg
– meghatározott dolog zárlatát.
Az elrendelés feltétele
A biztosítási intézkedés azonban az előzőekben meghatározott feltétel fennállása esetén is csak akkor rendelhető el, ha
– a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági határozat még nem végrehajtható (mert például ellene fellebbezést jelentettek be), avagy
– az adóhatósági határozat ugyan végrehajtható, azonban az abban meghatározott teljesítési határidő még nem telt le.
Az elrendelő hatóság
A biztosítási intézkedés elrendelésére a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot hozó adóhatóság rendelkezik jogosultsággal.
Végrehajtási kifogás
Tekintettel arra, hogy a biztosítási intézkedésre a végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, természetes, hogy az intézkedés ellen az azzal érintett adózó végrehajtási kifogással élhet, azonban annak a biztosítási intézkedésként foganatosított végrehajtási cselekményre nincs halasztó hatálya.
Lényeges szabály, hogy amennyiben a biztosítási intézkedés elrendelését tartalmazó határozatot a végrehajtási kifogást elbíráló felettes szerv megsemmisíti, úgy a biztosítási intézkedés kapcsán felmerült költségek az adóhatóságot terhelik.
A biztosítási intézkedés feloldása
Amennyiben a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot megsemmisítik, értelemszerűen azzal együtt fel kell oldani a biztosítási intézkedést is.
Az adóhatóság visszatartási joga
Az adóhatóságot az általa felülvizsgált és a felülvizsgálat alapján az adózót megillető költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) tekintetében illeti meg a visszatartási jog. Ezeket – az adózónak egyébként jogosan visszajáró összegeket – az általa nyilvántartott adótartozás, az adózó nyilatkozatában, avagy a vámhatóság, továbbá más adóhatóság megkeresésében közölt – a vámhatóságot, más adóhatóságot megillető – tartozás összegéig tarthatja vissza. Az adó-visszatartás eredménye, hogy azzal a tartozás megfizetettnek minősül.
Értesítési kötelezettség
Az adóvisszatartás intézményének bevezetéséhez az adózókra nézve garanciális – adóhatóság által teljesítendő – kötelezettség is tartozik, nevezetesen az, hogy a visszatartásról határozattal kell értesíteni az érintettet. Határozatot csak abban az esetben nem kell hozni, ha a visszatartást az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra gyakorolják. Ilyenkor a visszatartás tényét írásban közli az adóhatóság.
Mellőzés kérelemre
Az Art. alapján lehetőség van arra, hogy az adózó kérelmére a hatóság mellőzze a visszatartási jog gyakorlását, mégpedig akkor, ha a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) elmaradása ellehetetleníteni az adózó gazdálkodási tevékenységét.
Kisebb jelentőségű módosítások
Kapcsolt vállalkozások bejelentése
A kapcsolt vállalkozást a jövőben csak akkor kell bejelenteni, ha azzal gazdasági kapcsolatot is fenntart az adózó (ilyenkor fordulhatnak elő a társasági adóban és az áfában adóalap-korrekciók). Ha az egyébként kapcsolt cégek között ügyletek nincsenek, nincs adózási relevanciája a kapcsoltság tényének, ezért a bejelentés is felesleges.
Adókedvezmény pótlólagos ellenőrzése
Előfordulhat, hogy az adózó elfelejti érvényesíteni az őt megillető adókedvezményt. 2003-tól lehetősége nyílik arra, hogy azt az adókedvezményre előírt elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthesse.
Jogi személy (egyéb szervezet) képviselete
Jogi személy képviselet esetén az Art. eltérő meghatalmazotti kört jelöl meg az adóhatóság előtti képviselet, illetve az adóigazgatási eljárásban ellátott képviselet esetén.
Képviselet az adóhatóság előtt
Az adóhatóság előtt jogi személyt, illetve egyéb szervezetet képviselheti
– a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy (például a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője, a részvénytársaság elnöke stb.), vagy az általa meghatalmazott személy is;
– ügyvéd, ügyvédi iroda;
– jogtanácsos;
– adószakértő, adótanácsadó, továbbá
– könyvelő, illetve olyan gazdasági társaság alkalmazottja is, amely jogosult könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra (a jogszabály szerinti megbízás alapján).
Képviselet adóigazgatási eljárásban
Az adóigazgatási eljárásban a képviseletre jogosultak köre szűkebb, mint az előzőekben említett felhatalmazotti kör. Ennek megfelelően a jogi személyt, valamint az egyéb szervezetet az adóigazgatási eljárásban
– a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy (például a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője, a részvénytársaság elnöke stb.), vagy az általa meghatalmazott személy is;
– ügyvéd, ügyvédi iroda;
– jogtanácsos, valamint
– adószakértő, adótanácsadó
képviselheti.
Állandó meghatalmazás
Az új szabályok szerint az adózónak lehetősége van arra, hogy képviseletének ellátására úgynevezett állandó megbízást adjon a korábbiakban meghatározott meghatalmazotti körben szereplők valamelyikének. Amennyiben ilyen megbízást ad, és ezt bejelenti az adóhatóságnak, úgy a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a megbízás időtartama alatt bekövetkezett jogsértés miatti mulasztási bírság nem az adózót, hanem értelemszerűen a meghatalmazottat terheli.
Lényeges, hogy amennyiben az adózó visszavonja (felmondja) az állandó megbízást, azt a visszavonás (felmondás) időpontjának megjelölésével haladéktalanul köteles az adóhatóságnak bejelenteni.
Állapotrögzítés
Az adótörvények – annak érdekében, hogy az általuk alkalmazott, de törvénynél alacsonyabb szinten meghatározott termékazonosítók és a szolgáltatásjegyzék időközi módosítása az adótörvényekben eltérő adózásbeli kezelést ne eredményezzen – állapotrögzítő rendelkezést tartalmaznak, azaz rendelkeznek arról, hogy az alacsonyabb szintű, a nómenklatúrákat kihirdető jogszabályok mikori hatályos állapotát kell az adózásban használni.
Mivel 2003-tól valamennyi adónemre – a jövedéki adó kivételével – ugyanaz az állapotrögzítés vonatkozik, ezért azt értelemszerűen az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza. E szerint a Kereskedelmi Vámtarifa és az Építményjegyzék 2002. július 31-i, a Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-i állapota alkalmazandó 2003-tól az adózásban. Ez azt is jelenti, hogy például az áfakulcsokat is ezeknek az azonosítóknak az alkalmazásával kell megállapítani. Különösen sokakat érinthet ez a változás például az áfatörvénybeli személygépkocsi (a vámtarifa 8703 csoport) fogalma meghatározásakor.
Adóazonosító szám
Az Art. alkalmazásában a jövőben adóazonosító szám megjelölés alatt értendő
– az adószám,
– a közösségi adószám, valamint
– a magánszemély adóazonosító jele, ennek hiányában – nem magyar állampolgár magánszemély esetében – az útlevélszám.
EU-csatlakozáshoz kapcsolódó változás
Közösségi adószám
Az EU-hoz való csatlakozás egyik legnagyobb adóigazgatási feladata a más tagállamok adóhatóságaival való együttműködés megteremtése, az adóalanyok adatainak gyors és megbízható cseréje. Ehhez ún. közösségi adószám is kell (vagyis olyan adóazonosító jel, amelyből kitűnik, hol, melyik tagállamban vették nyilvántartásba áfaalanyként az adózót).
Megállapítás hivatalból
Mivel az áfabevallási nyomtatványon jelenleg is tájékoztató adatként szerepel, hogy az adóalanynak van-e külkereskedelmi kapcsolata az EU-val, ezért az adóhatóság az ilyen kapcsolattal rendelkező adóalanyoknak 2003. augusztus 1-jéig hivatalból állapítja meg a közösségi adószámot.
Ha az adóhatóság az adóalany adatszolgáltatása ellenére esetlegesen elmulasztja a megállapítást, illetőleg a közösségi adószámról való kiértesítést, úgy az adóalanynak azt magának kell kezdeményeznie. Ugyancsak így járhatnak el majd az új adóalanyok, akik bejelentkezésükkor, az ún. egyablakos rendszerben kérhetik egyúttal EU-s adószámukat.
A közösségi adószám célszerűsége
A közösségi adószám igénylése mindenképpen célszerű, hiszen az áfa a tagállamok egymás közötti forgalmában (azaz a belső piacon) önbevallással rendezendő termékimportot jelent, és adómentesen csak az vásárolhat, aki a más tagállambéli eladónak közösségi adószámát fel tudja mutatni. Amennyiben pedig közösségi adószáma nincs, eladója a származási ország szerinti adómértéket is felszámítja, miközben a vevő saját tagállama szerinti adóhatósága is követelni fogja az import utáni áfát.
Az összeállítást készítette:
Eljárási illetékek ellenőrzése, leletkészítésA bíróság, az ügyben eljáró hatóság az illetéktörvényben meghatározott módon ellenőrzi a nála benyújtott vagy hozzá eljutott iraton az illeték, valamint az eljárási díj megfizetését. * Az illetékhivatal az illetékekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott illetékkötelezettség teljesítését, valamint az illetékbélyeggel – bélyeges űrlappal – vagy illetékbevételi számlára pénzzel fizetendő díjak megfizetését rendszeresen ellenőrzi azoknál a személyeknél, amelyek illeték- vagy díjköteles ügyletekkel foglalkoznak. * Leletet kell készíteni, ha az illetéket egyáltalán nem vagy nem az adott jogszabály szerinti határidőben, módon, illetve mértékben fizették meg, és akkor is, ha a vagyonszerzést illetékkiszabás céljából nem jelentették be. Kötelező a lelet készítése abban az esetben is, ha az illetékkel (eljárási díjjal) kapcsolatos mulasztást pénzügyi ellenőrzés keretében állapították meg. Kizárt azonban a leletkészítés akkor, ha a vagyonszerzést – illetékkiszabás céljából – a földhivatalnál, avagy az illetékhivatalnál késedelmesen jelentették be |