Általános forgalmi adó

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 57. számában (2003. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Összességében vegyes képet alkothatunk az áfatörvény módosításáról. Megjelentek benne olyan elemek, amelyek összhangban állnak a vállalkozásbarát, beruházásösztönző ígéretekkel, de látszanak a minél nagyobb költségvetési bevételre való törekvések, azaz a módosítás olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek célja az adóterhek növelése.

Adományozás áfa nélkül

Bővül az áfa nélküli adományok köre.

Adomány egyházaknak

2003-tól az egyházaknak is lehet áfa nélkül adományozni (miközben az áfalevonási jog megilleti az adózót), és nemcsak terméket, de szolgáltatást is. Jár ez a kedvezményes lehetőség akkor is, ha az adományozó maga nem alanya a társasági adónak (ez valóságosan új elem a törvényben), és pontosabban fejezi ki a jogszabály azt is, hogy a rendelkezés alkalmazásához nem szükséges, miszerint azt ténylegesen, teljes egészében mint adóalapot csökkentő tételt érvényesíteni lehessen.

Korábbi ügylethez kapcsolódó szolgáltatás

Ha az adózó egy ügylet megtörténte után, időben attól bármennyire is elválva, de az adott ügylet szerinti feltételek teljesülése után újabb terméket vagy szolgáltatást ad - akár 100 százalékos árengedmény, akár ajándék formájában -, úgy újólag nem kell adókötelezettséggel számolnia úgynevezett ingyenes átadás, szolgáltatásnyújtás címén.

Ingyenes szolgáltatásnyújtás

Némiképp szűkül az ingyenesen végzett szolgáltatásnyújtásként adóztatható tevékenységek köre.

Feltételek

A módosított meghatározás párhuzamban van az ellenérték nélküli termékértékesítéseknél megszabottakkal, így egyértelműen érvényesül az a fő szempont, hogy

- ingyenes szolgáltatásnyújtásként csak olyan tevékenység adóztatható, amelyet az adóalanyiságot eredményező tevékenységtől eltérő célra végeznek (azaz kivonnak a gazdálkodás köréből), továbbá

- ahhoz levonható előzetesen felszámított adó kapcsolódik.

Mentességek

2003-tól ingyenes szolgáltatásnyújtás jogcímén sem kell adót fizetni

- az egyháznak, a közhasznú szervezetnek, illetve a kiemelkedően közhasznú szervezet részére adott szolgáltatás, adomány (például segélycsomagok ingyenes kiszállítása);

- a kis értékű ajándékként nyújtott szolgáltatások, valamint

- az ellenérték fejében létrejött ügyletekhez utólag kapcsolódó, azonos feltételekkel együtt járó szolgáltatások

után.

Átalakulás, megszűnés jogutódlással

Az átalakulással, jogutódlással való megszűnéssel kapcsolatos adómentességi jogcím szolgáltatásokra is vonatkozhat. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy amikor az átalakuló cég például a bérleti jogát, illetve szoftverjét engedi át (jog)utódjának, az átengedés után nem kell áfát fizetnie - hasonlóan ahhoz, ha termékeket enged át.

Vámügynöki képviselet az áfában

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 2003-tól módot ad arra, hogy a vámügynök ne csak közvetlen, hanem közvetett képviseletet is ellásson. (A közvetlen képviselő megbízója nevében és javára jár el, míg közvetett a képviselet akkor, ha a megbízott saját nevében belföldiesíti a képviselt személy áruját.)

Ezért 2003-tól elképzelhető, hogy az importőr helyett a közvetett vámjogi képviselő nevére szól a vámhatósági határozat, vagyis az áfalevonás tárgyi feltételével az ő oldalán valósulnak meg. Ebből következően, amennyiben adóalanyként megfelel az adólevonás személyi feltételeinek, levonhatja az általa megfizetett importáfát, de csak akkor, ha azt a tényleges importőrre számlát helyettesítő okmány kibocsátásával áthárította. Az importőr e bizonylat birtokában helyezheti levonásba az áfát, ezáltal nem lép fel adóhalmozódás sem nála, sem a vámügyi képviselőnél.

A képviselő által kiállított bizonylat tartalma

Az áfatörvény meghatározza a vámügyi képviselő által kiállított számlát helyettesítő okmány kötelező adattartamát is, hiszen az ügylet eltérő jellege miatt annak további adatokkal kell szolgálnia az importáló számára a felmerült közterhekről, másrészt meg kell különböztetni azt az ingyenes ügyletektől.

A bizonylatnak ezért többek között tartalmaznia kell

- a képviselt személy nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát;

- a vámjogi képviselet tényére való utalást, továbbá

- a vámhatósági határozat számát és keltét.

A képviselő alanyi mentességének tilalma

A módosítás ugyanakkor kimondja, hogy a vámügyi képviselő nem választhat alanyi mentességet, hiszen ebben az esetben az importáfát nem tudná továbbszámlázni.

Megváltozott fogalmakhoz kötődő módosítások

Kis értékű ajándék

Régóta méltánytalanul alacsony a kis értékű ajándék összege, hiszen áfával együtt 500 forintért adható úgy ajándék, hogy az ajándék beszerzésének (előállításának) áfája levonható, azonban a térítésmentes átadás után áfakötelezettséggel nem kell számolni. 2003-tól az értékhatár 5000 Ft-ra emelkedik.

Folyamatos termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás

Ugyancsak a fogalmi definíciók változása egyértelműsíti végre a folyamatosan teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások körét. Ezen a jogcímen már csak a közüzemi díjak és a telefonszámla után lehet a részkifizetés esedékessége szerint adózni. Ezzel párhuzamosan módjuk van az adóalanyoknak arra, hogy a rendszeresen ismétlődő teljesítésekről csak adómegállapítási időszakonként egyszer számoljanak el.

Az időszak-meghatározás módjai

Az időszakok meghatározása megvalósulhat akár naptári időszakra való hivatkozással (például hetente vagy havonta), akár az értékesített tételek számának rögzítésével (például minden 1000 darab vagy tétel értékesítését követően).

Termékexport

Annyiban jó hír, amennyiben a jogbiztonságot szolgálja, hogy a termékexport szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha a termék értékesítése és kiléptetése között nem telt el hat hónapnál hosszabb idő. (Pontosabban szólva a március 20-ai teljesítés 0 kulccsal számlázható, ha március 31-ét követő hat hónapon belül a termék el is hagyja az országot.)

Átmeneti rendelkezés

Tekintettel arra, hogy a korábbi értelmezés szerint nem volt időkorlát arra nézve, hogy a teljesítés és a kiléptetés között mennyi idő telhet el, a 6 hónapos időtartamot a 2003. január 1. előtt teljesített értékesítésekre 2003. január 1-jétől kell számítani.

Az alkalmazás korlátjai

A módosítás továbbá kimondja, hogy termékexportról csak akkor lehet szó, ha a teljesítés és a kiléptetés közötti időszakban a terméket nem használják (hasznosítják). Ennek megfelelően tehát nem minősül termékexportnak, amikor a külföldi fél a magyar adóalanytól eszközt vásárol, azt a magyar fél használja a külföldi fél által kért termékek legyártására, majd az eszközt külföldre kiküldi.

Az áfa-visszaigénylés újraszabályozása

Az áfa-visszaigénylés rendjét számos jogos kritika érte. Több olyan - önmagáért való - feltételt kellett teljesíteni, amely csak volt arra jó, hogy távol tartsa az adózókat a visszaigényléstől, az őket megillető előzetesen felszámított adó bevételezésétől. Túl azon, hogy közvetett adózásban az adófizetőnek nem kellene találkoznia valós adóteherrel, különösen a kisebb és az induló vállalkozásoknál komoly akadály volt a megfizetettségi feltétel, illetve a két egymást követő időszak az áfa-visszaigényléshez.

Megszűnő korlátozások

A módosítás végre a vállalkozásoknak kevésbé korlátozó feltételeket állapít meg - noha még mindig távol áll az Unió országaiban általános feltételek nélküli kiutalástól -, amikor kimondja, hogy

- nincs szükség két egymást követő negatív időszakra a visszaigénylés kezdeményezéséhez, valamint

- a jogutód nélkül megszűnők is korlátozás nélkül visszakaphatják valamennyi, beszerzésüket terhelő áfájukat.

Lényeges azonban, hogy amennyiben az adóalany élni kíván a visszaigénylési jogosultságával, úgy azt csak a kifizetett beszerzései tekintetében teheti meg.

Az úgynevezett megfizetettségi szabály egyszerűsödése

2003-tól bővül és egyszerűsödik az úgynevezett megfizetettségi szabály, mert

- a váltóval való fizetés is megjelenik a törvényben, mint ami megfizetettséget eredményez, és

- az ellenérték megfizetettségének időpontját 2003. január 1-jétől a fizetésre kötelezett bankszámlája megterhelésének napjában határozza meg a törvény. [A teljesség érdekében visszautalunk a korábbi előírásokra, amelyek alapján külön szabály hiányában a hivatkozott időpontig a 183/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet előírásait kellett e tekintetben irányadónak tekinteni. A rendelet 2000. július 1-jétől hatályos 3. §-a értelmében, ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik, illetve maguk a felek mást nem kötnek ki, úgy a bankszámlák közötti elszámolás útján teljesített fizetést akkor kell teljesítettnek tekinteni, amikor a pénzösszeget a jogosult bankszámláján jóváírták. Ha tehát a felek nem határozták meg külön az egymás közötti ügyletben a megfizetettség időpontját, úgy a hivatkozott Korm. rendelet előírásai szerinti időpontot kellett irányadónak tekinteni. Erről az időpontról azonban az ellenértéket banki úton kiegyenlítő vevő felé már nincs automatikus visszajelzés, továbbá a megfizetés időpontja csak kapcsolódó ellenőrzéssel kontrollálható.]

A kibocsátó felelőssége a számla tartalmáért

A számlában szereplő adatokért a kibocsátó (az eladó, a szolgáltatás nyújtója) a felelős, ezzel párhuzamosan pedig bárki kötelezett az áfafizetésre, ha áfás számlát bocsátott ki. Ezek ellenére - az adóhatósági ellenőrzési gyakorlat - a vevő áfalevonási jogát kérdőjelezte meg (ahelyett, hogy a számla kibocsátóját próbálta volna az adókötelezettség teljesítésére felszólítani). A törvénymódosítás egyértelművé teszi: a vevő adólevonási joga csak akkor kérdőjelezhető meg, ha olyan hiba történt, amelyre a vevőnek is ráhatása volt, arról tudhatott. Minden egyéb, az eladónak felróható mulasztás következményét a bizonylat kiállítójának kell viselnie.

Az új szabály alkalmazása

Ki kell emelni, hogy a számlakibocsátó és -befogadó felelősségére vonatkozó rendelkezéseket már a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A nyugtaadási kötelezettség szűkítése

A törvénymódosítás bővíti a nyugtaadási kötelezettség alól mentesített tevékenységek körét. Ennek megfelelően

- a kezelőszemélyzet nélküli automatából történő értékesítéskor, valamint

- az automata berendezés - például parkolóóra, érmés telefonkészülék - által regisztrált szolgáltatás nyújtásakor

a szolgáltató mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól.

Mentesség az adóalap korrekciójának kötelezettsége alól

A gazdaságilag nem független felek közötti ügyletben adóalap-korrekciót kell elvégezni, ha a felek által alkalmazni kívánt ellenérték lényegesen alatta marad az ügylet áfa nélküli forgalmi értékének. Méltánytalan azonban a korrekciót akkor előírni, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás aránytalanul alacsony ellenértékét kötelezően alkalmazandó jogszabály írja elő. Ilyen például a más településről bejáró dolgozó részére a munkáltató által kötelezően nyújtott utazásiköltség-térítés, amelynek mértékét kormányrendelet határozza meg. Ezért - általános jelleggel - eltekint az adóalap-korrekciótól a törvény olyan esetekben, amikor a felek közötti ellenérték mértékét törvény vagy kormányrendelet kötelezően határozza meg.

Az adóalap megállapítása becsléssel

A korábbi szabályozástól eltérően - alapozva az eljárások tapasztalataira is - az Art. módosítása lehetővé teszi, hogy az adóhatóság a fizetendő adó mellett a levonható adót is becslés segítségével állapítsa meg, amennyiben az adóalap meghatározásához iratok vagy más adatok nem állnak rendelkezésre. Balesetek vagy bűncselekmények következtében előadódhat, hogy a vállalkozás könyvelése, illetve az azt alátámasztó bizonylatok megsemmisülnek vagy elvesznek. Az ilyen és hasonló esetekre az Art. előírja, hogy az adóhatóság az eljárás során mind a fizetendő adó, mind a levonható adó összegét más adatokból becsülje fel.

Visszaigénylés bizonylat nélkül

Mivel az áfatörvény általános rendelkezései szerint a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele az áthárított adót feltüntető bizonylat megléte, ennek hiánya esetén az adózó az előzőekben említett esetekben elesne a levonási jogától. A módosított szabályok alapján azonban az adóhatóság által megállapított (megbecsült) levonható adó tekintetében nincs szükség bizonylatra a levonási jog gyakorlásához.

Szigorítások az áfatörvényben

Visszaigénylés tárgyi eszközök beszerzésekor

Noha a visszaigénylések szigorítása - mint azt az előzőekben láthattuk - némiképpen oldódik, önmagában rossz hír, hogy fennmaradt a megfizetettségre vonatkozó feltétel, azaz a 4 millió forint összegű adóköteles bevételig történő göngyölítés. Tetézi ezt az a változtatás, hogy nehezül a tárgyi eszközök beszerzésére alapított adó-visszaigénylési lehetőség. Ezentúl külön kell a 200 ezer forintos értékhatárt elérni saját vállalkozásban végzett beruházásból, és külön a tárgyieszköz-beszerzésből. Ez a gyakorlatban tehát annyit jelent, hogy a kétfajta beszerzés nem számítható össze "a 200 ezer forintos" szabály feltételeinek vizsgálatakor. Nem segít ezen az sem, hogy a tárgyi eszköz és a saját vállalkozásban végzett beruházás fogalmát a módosítás pontosította.

Vámszabad területeket érintő, magasabb adókulcsok

A vámszabad területi társaságok - tekintettel arra, hogy néhány kivételtől eltekintve csak exportra termelhetnek - folyamatosan áfa-visszaigénylő pozícióban vannak. Ezzel kapcsolatos likviditási terheik nőnek azáltal, hogy a feléjük 0 kulccsal számlázható ügyletek köre rendkívül leszűkül. A módosítás szerint ugyanis a szolgáltatások közül csak a raktározás és a logisztikai tevékenység lehet 0 kulcsos (ha a tevékenységet vámszabad területen nyújtják). Azzal, hogy a termékek közül kiemelték az ingatlanokat is, a vámszabad területi építkezések is az általános, azaz a 25 százalékos adómértékkel adóznak 2003-tól.

Bővül az adóztatható szolgáltatások köre

Azzal, hogy a kereskedelmi képviseletek állandó telephellyé váltak, adóztathatóvá vált az általuk igénybe vett olyan szolgáltatás is, amelynél a teljesítés helye a megrendelő telephelye.

Adólevonási szigorítások

A levonási szigorítások fejezik ki leginkább a mindenáron való költségvetési bevételszerzési törekvéseket. Ezek között vannak újak, és maradtak a régiek is. Már 1993 óta nem helyezhető levonásba a személygépkocsi, a taxi és az ólmozott és ólmozatlan üzemanyagok áfája. Emellett azonban jelentősen bővült a levonhatatlan beszerzések köre.

Élelmiszerek, éttermi fogyasztás

2003. január 1-jétől nem lehet levonni az élelmiszerek és italok beszerzésének, az éttermi fogyasztásnak, illetve a szórakoztatási szolgáltatásoknak az áfáját.

Lakóingatlanhoz kötődő visszaigénylések

A lakóingatlan beszerzésének, építésének, felújításának adója úgyszintén nem vonható le.

Telefonköltségek

Szigorodik a telefonköltségekkel kapcsolatos áfa levonhatósága is. Eddig is érvényben volt - igaz, a nehéz ellenőrizhetőség végett gyakran csorbát szenvedett - az a rendelkezés, miszerint nem helyezhető levonásba azoknak a beszerzéseknek az adója, amelyeket az adóalany adóalanyiságot eredményező, valamint adóalanyiságon kívüli tevékenységhez egyaránt használ.

A törvény módosításával a telefonköltségek 30 százalékára az adóalanyok nem alapíthatnak adólevonási jogot. A levonási szigorítás a mobil-, illetve a vezetékestelefon-költségekre vonatkozik, nem kell viszont alkalmazni az internet-hozzáféréshez és -használathoz kapcsolódó áfa esetén, amennyiben az külön (tehát nem egy telefonos egységcsomag részeként) szerepel.

Lényeges végül, hogy mentesül a levonási jog korlátozása alól, aki legalább 30 százalékban továbbszámlázza a telefonköltségeket, vagy beépíti saját adóköteles bevételszerző tevékenységébe.

Gépjárművekkel kapcsolatos korlátozások

Bővül azoknak a gépjárműveknek a köre, amelyekkel összefüggésben adólevonási jog nem alapítható. A személygépkocsin (vtsz. 8703) túlmenően nem lehet levonni a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár (vtsz. 8711-ből), valamint a jacht és sport- vagy szórakozási célú hajó (vtsz. 8903) beszerzésének áfáját azokban az esetekben, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történt.

Itt jegyezzük meg, hogy önmagában az állapotrögzítő rendelkezés aktualizálása elmozdulást eredményez a személygépkocsik fogalomkörében is. A 8703 csoport definíciójának 2002. évi májusi és júliusi módosításai ugyanis a személygépkocsik mint adólevonási tiltással sújtott termékek körének bővülését jelentik a vámtarifa 2002. július 31-i állapotra való áttérésével. Azok a kisteherautók, amelyek teher- és személyszállításra egyaránt alkalmasak - azaz állandó ülésekkel vagy ülések rögzítési helyeinek meglétével, oldalfali hátsó ablakokkal, a vezetői helytől és első utasülésektől el nem választott utassorral, hátsó térrel, kényelmi berendezésekkel utasokat is szállíthatnak -, személygépkocsinak tekintendők.

Üzemeltetési díjak

2004-től a parkolási díjnak és az autópálya-használati díjnak, a személygépkocsi üzemeltetésének, mosatásának, javításának, karbantartásának az áfáját nem lehet levonható adóként elszámolni (ha azokat nem közvetlen továbbértékesítési céllal, vagy közvetlen anyagként való felhasználási céllal vásárolták).

Ez utóbbi rendelkezés a személygépkocsi-kölcsönzéssel foglalkozó cégekre azonban - a kölcsönzött személygépkocsik tekintetében - nem lesz érvényes.

EU-harmonizáció az áfatörvényben

Átsorolás

Az EU-harmonizációs előírások leginkább a besorolások megváltozásában érvényesülnek. A módosítás ennek megfelelően a kedvezményes kulcsból a normál - azaz 25 százalékos - kulcsba sorolja át a következő termékeket, illetve szolgáltatásokat:

- természetes ásványvizek és forrásvizek, az 5 százaléknál kisebb gyümölcstartalmú szörpök,

- mákgubó,

- fonásra alkalmazott növényi eredetű nyersanyag,

- közúti járművekhez tartozó katalizátor,

- bemutatási (oktatási) célra szolgáló termékek (azaz a szemléltetőeszközök),

- a zeneműkiadás,

- a raktározás,

- a személyszállítás kivételével a szállítás és a 12 százalékos felszámított adómérték alá tartozó postai szolgáltatások (ide nem értve levél- és csomagküldemények postai továbbítását, a postahivatali szolgáltatást és az egyéb postai szolgáltatást, amelyek továbbra is tárgyi adómentesek maradnak, de idetartozik a parkolás és az úthasználat is),

- a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások közül a kutatás és kísérleti fejlesztés, a postai és távközlési tervezés, szakértés és a környezeti elemek laboratóriumi vizsgálata,

- a mosás, a vegytisztítás és a textilfestés, valamint

- a településrendezési, -fejlesztési szolgáltatások, kéményseprés, környezetvédelmi szakértések, vízgazdálkodási tervezés.

A tárgyi adómentes kör bővülése

Népművészeti, iparművészeti termékek értékesítése

A kedvezményes kulcs alá tartozó termékértékesítések közül a jövőben a tárgyi adómentes termékértékesítések közé került a zsűriszámmal ellátott egyedi, vagy meghatározott példányszámban előállított népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termékek értékesítése.

Ügykezelési díj

A kereskedők számára tárgyi adómentessé vált a külföldi utas áfa-visszatérítése fejében kért ügykezelési díj (annak érdekében, hogy díjtételük - önmagában az eltérő áfarendszerbeli kezelés miatt - ne különbözzön a faktoráló cégekétől).

Megszűnik a tárgyi mentesség

Normál adókulcs szerint adózó szolgáltatások

Nem élvezhetnek tovább tárgyi adómentességet, és ennek megfelelően a normál adókulcs alá esnek a következő tevékenységek:

- a lakóingatlanok kezelése (vagyis a közös képviselők díja),

- az igazságügyi szakértők, bírósági végrehajtók, közjegyzők, kirendelt ügyvédek által végzett tevékenység - azzal, hogy a 2003. január 1. előtt már folyamatban levő eljárásokra azonban még a tárgyi adómentesség érvényes,

- az ügyvédi tevékenység,

- a műemlékvédelmi szakértés,

- az egészségügyi tervezés, módszertani feladatok,

- a tudományos rendezvények lebonyolítása,

- az oktatásból az iskolarendszeren kívüli, nem az Országos Képzési Jegyzékben szereplő foglalkozásokra irányuló képzés, a nem jogszabályi kötelezettségen alapuló képzés, a megfelelő minőségi garanciával (akkreditációval) nem rendelkező nyelvoktatás, vagy nem jogszabályon alapuló képzés - ez a rendelkezés azonban csak 2003. július 1-jétől lép hatályba, vagyis addig minden oktatási tevékenység továbbra is tárgyi adómentes -, és

- a közszolgálati rádiós és televíziós szolgáltatásból a műsorok adásán kívüli rész, ideértve elsősorban a közszolgálati műsorok készítését.

12 százalékos adókulcs alkalmazása

Tárgyi adómentesség helyett 12 százalékos felszámított adómérték alá sorolták be

- a könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatásokat és

- az eredeti szerzők, illetve örököseik, valamint az előadóművészek tevékenységét.

Természetesen az előzőekben említettek számára is az általános szabályok szerint nyílik mód az alanyi adómentesség vagy az eva választására, és változatlanul nem minősülnek adóalanynak a munkaviszonyban vagy egyéb, munkavégzésre irányuló megbízási jogviszonyban foglalkoztatott alkotók.

Adófizetési kötelezettség halasztása

A korábbi szabályozás szerint az adófizetési kötelezettség halasztására jogosult az az adózó, aki

- nyilvántartását az egyszeres könyvvitel szabályai szerint vezeti, vagy

- csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni. (Ez a könnyítés a különös, pénzforgalmi nyilvántartási rendszerhez jobban közelített.)

A törvényi előírás annyiban változik, hogy a halasztás időtartama a 2003-tól hatályos módosítással 30 napra csökken, kivéve a kettős könyvvitelt vezető, módosított teljesítési szemléletben könyvelő költségvetési szerveket, amelyek továbbra is 60 napig halaszthatják az adófizetési kötelezettségük teljesítését.

A halasztási lehetőség megszűnése

A számviteli törvény 177. §-ának (1) bekezdése szerint 2004. január 1-jétől az addig egyszeres könyvvitelt alkalmazó vállalkozásoknak át kell térniük a kettős könyvvezetésre. Az áttéréssel automatikusan megszűnik majd a halasztás lehetősége, a módosítás ehhez biztosít fokozatos átmenetet.

Átmeneti rendelkezés

A törvénymódosítás e törvényhely tekintetében átmeneti rendelkezést is tartalmaz, amely szerint a 30 napos halasztási határidőt arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra kell először alkalmazni, amelynél az adófizetési kötelezettség 2002. december 31-ét követően keletkezik. Tehát az egyszeres könyvvezető adózó 2002. december 31-i teljesítési időponttal bezáróan kibocsátott számlái tekintetében még a 60 napos halasztás igénybevételére jogosult - áfatörvény 20. §-ának (4) bekezdése.

Változó értelmező rendelkezések az áfában

Ellenérték

Ellenérték a tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték - értve ezalatt a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket, illetve a vízgazdálkodási társulat tagja által fizetett érdekeltségi hozzájárulást, de ide nem értve a kártérítést.

Tárgyi eszköz

Tárgyi eszköz minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, erdő, ültetvény, tenyészállat, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, valamint egyéb berendezés), amely tartósan, azaz legalább egy éven túl szolgálja az adóalany tevékenységét.

Saját vállalkozásban megvalósított beruházás

Saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak minősül a fentiek szerint meghatározott tárgyi eszköz létesítése saját előállítással. Nem tekinthető azonban ilyen beruházásnak a már meglévő tárgyi eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, továbbá élettartamának növelése.

Állandó telephely

Az áfatörvény értelmezésében továbbra is állandó telephelynek minősül az a külön termelő-, illetőleg üzleti berendezés, amellyel az adóalany helyhez kötötten és tartósan bevétel elérésére irányuló tevékenységet végez. A módosítás szerint az eddigiekben nevesített telephelyek mellett azonban a jövőben állandó telephely a kereskedelmi képviselet is.

Folyamatos termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás

Az áfatörvény alkalmazásában folyamatos termékértékesítés, illetőleg szolgáltatásnyújtás a közüzemi szerződések keretében nyújtott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a távközlési szerződések keretében történő szolgáltatásnyújtás, ahol magából a jogviszony jellegéből következik a szolgáltató állandó (folyamatos) rendelkezésre állása.

Távközlési szolgáltatás

Távközlési szolgáltatás a hírközlésről szóló törvény szerinti távközlés, továbbá a sugárzási, adási és vételi kapacitások használatához való jogok átengedése, valamint a globális hálózatokhoz való kapcsolódás biztosítása.

Áruminta

Áruminta valamely termék, annak mintapéldánya vagy egy része, amelyet az eladásra szánt termékismertetése, valamint kipróbálása céljára ingyenesen adnak át.

A fentieken túlmenően árumintának minősül az a termék is, amelynek a kereskedelmi forgalomban szokásos kiszereléstől eltérő csomagolása van. Áruminta továbbá a felhasználás folyamán megsemmisülő, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váló termék is.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére