A személyi jövedelemadóról szóló törvény változásai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 57. számában (2003. január 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A személyi jövedelemadóról szóló törvény változásai - így egyes értelmező rendelkezéseinek módosulása is - részben a közelgő EU-csatlakozással kapcsolatosak, emellett az új szabályok számos könnyítést, kedvezményt is tartalmaznak. Értelemszerűen változott az adótábla, és ezzel összefüggésben módosultak az adójóváírásra vonatkozó rendelkezések is. Összeállításunkban elsősorban a vállalkozásokat is érintő hatályos szabályokat foglaljuk össze, előtérbe helyezve az új jogintézmények ismertetését.

Változó fogalommeghatározások a személyi jövedelemadóban

Belföldi illetőségű magánszemély

Belföldi illetőségű magánszemélynek minősül az Szja. törvény alkalmazásában a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel), valamint a letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár és a hontalan, továbbá az a természetes személy, aki

- kizárólag belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;

- létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem, vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel (létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik);

- szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem, vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel és létérdekei központja sem állapítható meg.

Külföldi illetőségű magánszemély

Külföldi illetőségű a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy.

A jövedelemszerzés helye

A jövedelemszerzés helye:

- önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a magánszemély illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély az önálló tevékenységet telephelye (állandó bázisa) útján folytatja, akkor a telephely (az állandó bázis) fekvése szerinti állam;

- hajó, légi jármű vagy közúti szállító jármű nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből származó jövedelem esetén - az első alpontban foglaltaktól függetlenül - az üzemben tartó székhelye szerinti, vagy a hajó, a jármű nyilvántartását (a lajstromot) vezető állam;

- ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbe adásából) származó jövedelem esetében - a fenti, első alpontban foglaltaktól függetlenül - az ingatlan fekvése szerinti állam;

- nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenység végzésének szokásos helye (az állandó munkavégzési hely) fekvése szerinti állam [változó munkavégzési helyen végzett tevékenységnél a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély a munkáltatóval (a munkaadóval) annak belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld];

- közszolgálati, közalkalmazotti, bírósági, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján megszerzett jövedelem esetében - a nem önálló tevékenységre vonatkozó, fenti negyedik bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam;

- jogi személy, egyéb szervezet vezető tisztségviselőjeként, felügyelőbizottsága tagjaként megszerzett jövedelem esetében - a fenti első és negyedik bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a jogi személy, az egyéb szervezet székhelye szerinti állam [vezető tisztségviselő a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély (például az üzletvezetésre jogosult tag, az ügyvezető, a cégvezető)];

- előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében - az első és negyedik bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a tevékenység végzésének helye szerinti állam;

- a szellemi alkotáshoz fűződő törvényi védelem alatt álló jog (így különösen szabadalom, ipari minta, védjegy, védett eljárás, szerzői jog) révén megszerzett jövedelem (jogdíj) esetében - az első és negyedik bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a jogdíj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam - amennyiben a jogdíj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha a jogdíjfizetés alapjául szolgáló jog ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

- kamat, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem esetében a kamat, illetve a díj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam - amennyiben a kamat, a díj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha a kamat, a díj fizetésének alapjául szolgáló követelés (jog), értékpapír ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

- osztalék esetében az osztalék fizetésére kötelezett jogi személy, egyéb szervezet illetősége szerinti állam, ha azonban az osztalék fizetésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

- vállalkozásból kivont jövedelem esetében a társas vállalkozás székhelye szerinti állam, ha azonban a jövedelem megszerzésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

- nyereményből származó jövedelem esetében a szerencsejáték szervezőjének székhelye szerinti állam, ha azonban a szerencsejáték szervezése - akár engedéllyel, akár engedély nélkül - telephely (állandó bázis), fióktelep, kereskedelmi képviselet útján történik, akkor a telephely (az állandó bázis), a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet fekvése szerinti állam, valamint

- a fentiekben nem említett esetekben a magánszemély illetősége szerinti állam.

Alacsony adókulcsú állam

Alacsony adókulcsúnak minősül az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték legfeljebb 12 százalék, kivéve, ha az állammal a Magyar Köztársaság egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. (Az alacsony adókulcsú államok listáját a pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben teszi közzé.)

Bér

Az Szja. törvény alkalmazásában bér

- a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);

- az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;

- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás (kivéve az adóterhet nem viselő, járandóságnak minősülő ellátást);

- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli-járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, keresetpótló juttatás;

- a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye, valamint

- a munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot.

Egyéb jövedelem

Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére az Szja. törvény nem tartalmaz eltérő rendelkezést. Egyéb jövedelem különösen az adóterhet nem viselő járandóság, továbbá a szakképzéssel összefüggő juttatásnak, a hallgatói munkadíjnak és a szociális gondozói díjnak, valamint az amatőr és vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő mérkőzésvezető részére e tevékenységével összefüggésben juttatott jövedelemnek az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó része, valamint a kifizető (de nem a munkáltató) által fizetett adóköteles biztosítási díj és - az Szja. törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kifizető által átvállalt kötelezettség, elengedett tartozás. Szintén egyéb jövedelem különösen a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, valamint a tag egyéni számláján jóváírt tagdíjkifizetésnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt visszafizetett összege, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt összeg (kivéve a tagnak a pénztár alapszabályában foglaltak szerinti saját befizetését, munkáltatói hozzájárulását, valamint a fedezeti alapból történő befektetések hozamát, az értékelési különbözetet, továbbá a magánnyugdíjpénztár tagjának rendelkezése szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt tagdíj-kiegészítést).

Adóterhet nem viselő járandóság

2003-tól úgynevezett adóterhet nem viselő járandóságnak minősül az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő mérkőzésvezető részére e tevékenységével összefüggésben juttatott jövedelemnek a mérkőzésenként 5 ezer forintot, de legfeljebb adóévenként 50 ezer forintot meg nem haladó része is.

Kamat

Kamat a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén kötött tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel, valamint a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió bármely más tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdén kötött tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel.

Könnyítések az Szja. törvényben

Mentesség a bevallási kötelezettség alól

A magánszemély a jövedelmét és az azt terhelő adót - az adóévben megszerzett összes bevétele alapján - adóévenként megállapítja és bevallja, valamint az adót megfizeti.

Nem köteles azonban bevallani

- azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;

- az olyan bevételt, amelyre a mezőgazdasági kistermelőre irányadó rendelkezések szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tett;

- a vagyonátruházásból származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik;

- az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;

- a kamatból származó jövedelmet;

- az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcím(ek)en megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta;

- a fent nem említett külön adózó jövedelmet (ide nem értve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet), ha az adót a kifizető levonta; továbbá

- azt a jövedelmet, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható (nem tartozik azonban ide a nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelem).

Mentesség az adóbevallás benyújtása alól

Az adóévre nem kell bevallást benyújtani, ha a magánszemély az adóévben egyáltalán nem, vagy kizárólag a következő jogcímeken és feltételekkel szerzett bevételt:

- olyan bevétel, amelyet az Szja. törvény értelmében nem köteles bevallani;

- adóterhet nem viselő járandóság, illetőleg

- magánnyugdíjpénztár szolgáltatása, ha a kifizetőnek nyilatkozott, hogy a jövedelem után az Szja. törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési kötelezettsége. (A nyilatkozatról a kifizető szolgáltat adatot az állami adóhatóságnak.)

Bevallási kötelezettség a mentes jövedelmek esetén

A magánszemély - az előzőekben írtak ellenére - köteles adóbevallást tenni, ha

- az adóévben egyéni vállalkozó volt;

- az adóévre fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;

- az adóévre a lakáscélú kedvezmény miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

- az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

- az adóév utolsó napján befektetési adóhitel-állománya van, vagy az adóévre befektetési adóhitel visszafizetésére köteles, valamint akkor is, ha

- az adóév első napján kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírral rendelkezik.

Adóbevallással egyenértékű nyilatkozat

Az Szja. törvény új rendelkezései szerint a magánszemély az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet, amelyre az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A nyilatkozat megtehető

- a munkáltatónak, vagy

- annak a társas vállalkozásnak, polgári jogi társaságnak, amellyel a magánszemély a nyilatkozattétel napján tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy ezen a napon nem áll munkaviszonyban, és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében személyes közreműködésre vagy mellékszolgáltatás teljesítésére köteles.

Nyilatkozattételi jogosultság

A magánszemély az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha

- az adóévben kizárólag az adó elszámolására kötelezett munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani;

- az adóévben kizárólag munkáltató(k)tól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolására kötelezett munkáltatónak;

- a költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani; továbbá

- a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság magánszemély tagja az adóévben kizárólag az adó elszámolására kötelezett társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani.

Lehetőség van az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat megtételére akkor is, ha a magánszemély az adóévben - a nyilatkozattételi jogosultságnál említett bevételek mellett - kizárólag adóköteles társadalombiztosítási ellátás, tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli-járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, keresetpótló juttatás címén szerzett bevételt, feltéve hogy az említett bevételt az adó elszámolására kötelezett munkáltató, kifizető folyósította, ennek hiányában az adó elszámolására kötelezett munkáltató, kifizető rendelkezik a társadalombiztosítási szerv által a bevételről kiállított, részére megküldött igazolással, vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően átadja az adó elszámolására kötelezett munkáltatónak, kifizetőnek.

A fentieken túl nem zárja ki az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat megtételét az sem, ha a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő - az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat kiegészítéseként - az Szja. törvény rendelkezései szerinti egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz az adó elszámolására kötelezett munkáltatónak, kifizetőnek.

Kizárt a nyilatkozattétel

A magánszemély azonban az előzőekben elmondottak ellenére sem tehet adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot, ha

- az adóévben egyéni vállalkozó volt;

- az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt, és ebből a tevékenységéből származó bevétele az adómentesség értékhatárát meghaladta, kivéve azt az esetet, ha az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat kiegészítéseként az Szja. törvény rendelkezései szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tett;

- az adóévben megszerzett bármely bevételéből a jövedelmet ún. tételes költségelszámolással állapítja meg;

- az adóévre fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;

- az adóévre az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint költségkülönbözet vagy adóelőleg-különbözet alapján meghatározott adó fizetésére köteles;

- az adóévre a lakáscélú kedvezmény miatt levont adó növelt összegű bevallására, illetőleg megfizetésére köteles;

- az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

- az adóév utolsó napján befektetési adóhitel-állománya van, vagy az adóévre befektetési adóhitel visszafizetésére köteles, végül

- az adóév első napján kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírral rendelkezik.

A munkáltató (kifizető) kötelezettségei adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén

A magánszemély által az adóévre tett, adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján a munkáltató, illetőleg a kifizető - a magánszemély által az adóévben megszerzett összes olyan bevétel figyelembevételével, amelyet a magánszemély az említett nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani - a magánszemély jövedelmét és az azt terhelő adót megállapítja és bevallja, valamint az adót megfizeti, túlfizetés esetén az adókülönbözetet a magánszemélynek visszatéríti.

Külföldi vonatkozású változások

EU-tagállam állampolgárának jövedelemszerzése * Az Európai Unió tagállamának állampolgára által megszerzett - az Szja. törvény szerint úgynevezett korlátozott adókötelezettség alá eső - jövedelmet nem terheli magasabb összegű adó annál, mint amelynek fizetésére a fentiekben jelzett magánszemély akkor lenne köteles, ha ő, házastársa és gyermeke(i) belföldi illetőségű magánszemélynek minősülnének. * Az elmondottak alkalmazásának az a feltétele, hogy a magánszemély által az adóévben * a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és * az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint * a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem u jogcímeken megszerzett, az Szja. törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső összes jövedelem elérje az adóévben megszerzett összes jövedelmének 75 százalékát. (A korlátozott adókötelezettségre a későbbiekben még visszatérünk.) * Igazolás * Az adóévben megszerzett összes jövedelem megállapított összegét az adózó illetősége szerinti állam jogának megfelelően tartalmazó okirat (így különösen bevallás, határozat) hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolattal kell igazolni. * A kedvezmény érvényesítésének korlátja * A magánszemély az Szja. törvényben meghatározott kedvezményt csak annyiban érvényesítheti, amennyiben azonos vagy hasonló kedvezmény abban a másik tagállamban, amelyben a korábban meghatározott jogcímeken szerzett jövedelme adóztatható, nem illeti meg. * Az adókötelezettség terjedelme * A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége azonban kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki. Ezt nevezzük korlátozott adókötelezettségnek. * Nemzetközi szerződések elsőbbsége, viszonosság * A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés az Szja. törvénytől eltérő előírást tartalmaz. A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseitől emellett viszonosság alapján is el lehet térni azzal, hogy a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében minden esetben a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. * Külföldről származó bevétel adókötelezettségének jogcíme * A jövedelemszerzés helye alapján külföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján külföldön is adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét - a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével - az Szja. törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A bevételre a természetbeni juttatásokra vonatkozó előírásokat (kivéve a bevétel összegének meghatározását) nem lehet alkalmazni. * Jövedelem külföldi székhelyű jogi személytől * A külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet tulajdonában (üzemeltetésében) lévő személygépkocsi magáncélú használatára, valamint a külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által nyújtott hitel kamata alapján keletkező kamatkülönbözetre tekintettel megszerzett jövedelemmel összefüggő, egyébként a kifizetőt terhelő adókötelezettségeket a magánszemély a cégautóadóra, illetve a kamatkedvezményből származó jövedelemre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával teljesíti, ha számára a jövedelmet a külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet nem belföldi telephelye, fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete útján juttatja.

Adóelőleg-megállapítás, adójóváírás

Az adóelőleg megállapítása

Mivel változik az adótábla, értelemszerűen változik az adóelőleg-megállapítás szabálya is. Emellett megjelent az a - kizárólag technikai jellegűként interpretált - módosítás is, amely szerint a kifizetők adóelőleg-levonási kötelezettségükben göngyölítést csak addig kell hogy folytassanak amíg a göngyölített jövedelem eléri a legmagasabb adósáv alsó határát. (Onnantól kezdve ugyanis úgyis a legmagasabb adókulcs érvényesül, immár lineárisan.) Ez azzal is együtt jár, hogy - ha a munkavállaló nyilatkozata alapján a munkáltató vélelmezi az adójóváírásra vonatkozó összeghatár alatt maradást, és eszerint vonja le az adóelőleget, majd az értékhatár túllépésével mégsem lesz lehetőség az adójóváírás érvényesítésére, ezáltal az eddig levont adóelőlegek kevesebbek a jogosnál, és 15 napon belül a kifizetőnek be kell fizetni a különbözetet - ugyanerre az összegre módosul a szabály alkalmazhatóságának feltételéül szabott értékhatár.

Az adójóváírásra vonatkozó rendelkezések

Az adójóváírási szabályok ismerete nélkül az adótábla nem értelmezhető, ezért szükséges e (megváltozott) szabályok rövid összefoglalása.

Az adójóváírás mértéke 2003-ban

Az adójóváírás mértéke 2003-ban a bér 18 százaléka, de legfeljebb az alkalmazottként eltöltött hónapok után havi 9000 forint.

A maximális adójóváírás érvényesítésének feltétele

A maximális, azaz az éves 108 000 forintos adójóváírás érvényesítésére kizárólag akkor van lehetőség, ha az összes, munkaviszonyból származó jövedelem nem haladja meg az 1 350 000 forintot.

Részleges érvényesítés, az érvényesíthetőség kizártsága

1 950 000 forint összjövedelemig az adójóváírás részlegesen érvényesíthető (a jóváírást csökkenti az 1 350 000 forint feletti rész 18 százaléka), 1 950 000 forint összjövedelem felett pedig egyáltalán nem jár az adójóváírás.

Adójóváírás 2004-ben

2004-re az adójóváírás a bér 16 százaléka, legfeljebb azonban havi 8 ezer forint lesz. Az 1 200 000 forintot meghaladó összjövedelem felett - 1 800 000 forintig - a jóváírást az 1 200 000 forint feletti rész 16 százaléka csökkenti majd, 1 800 000 forint felett pedig nem lesz lehetőség az adójóváírásra.

Bővülő adókedvezmények

A változások eredményeként 2003-tól levonható az adóból

- a felnőttképzési díj 30 százaléka, legfeljebb 60 ezer forint, azzal, hogy ezt a kedvezményt nemcsak a képzésben részt vevő, hanem annak házastársa, szülője, nagyszülője, testvére is igénybe veheti, ha a díj befizetéséről szóló igazoláson befizetőként ő szerepel);

- a számítógép-vásárlásra, számítástechnikai eszközök beszerzésére (ideértve ezek lízingjét, bérletét is) költött összeg, legfeljebb azonban 60 ezer forint akkor, ha azt FMM, IHM vagy OM által kiírt pályázat keretében szerezte be a pedagógus, oktató, hallgató, felnőttképzésben részt vevő személy, illetőleg olyan adóalany, akinek gyermeke nappali rendszerű iskolai oktatásban tanul, avagy első diplomát szerez. A kedvezmény érvényesítéséhez az adóalany nevére szóló számlát meg kell őrizni (Lényeges, hogy a felnőttképzés és a számítástechnikai eszközök adókedvezménye együttesen sem lépheti túl a 60 ezer forintos határt.);

- a súlyosan fogyatékos magánszemélynél havi 2000 forint (a korábbi 1500 forint helyett);

- a közös háztartásban élő élettársak között megosztott "gyerekkedvezmény", feltéve, hogy az egyedülállók családi pótlékát egyikük sem veszi igénybe;

- a költségvetési szervnek alap- vagy alkalmazott kutatásra, kísérleti fejlesztésre adott pénzösszeg (is), valamint

- az élet- és nyugdíjbiztosítás díjának 20 százaléka, a díjfizetési növekmény 30 százaléka, legfeljebb azonban 100 000 forint.

A lakásszerzési kedvezmény kiterjesztése

A lakásszerzés adókedvezményének igénybevételére az idei évtől akkor is lehetőség van, ha a magánszemély, avagy közeli hozzátartozója - az egyéb feltételek megléte mellett - idősek vagy fogyatékosok otthonában biztosítja elhelyezését.

Egyszerűbb igénybevétel

Automatikussá válik, tehát nem kell kérvényezni a lakás eladásából származó jövedelem lakáscélú hasznosításának igazolására a jövedelemszerzés előtti 12 hónapot és az azt követő 60 hónapot - azaz a határidők kiterjesztését. (Emlékeztetőül: 2003 előtt kérni kellett a 6 és a 48 hónap meghosszabbítását legfeljebb 12 és 60 hónapra.)

Visszafizetési kötelezettség

Vissza kell azonban fizetni a kedvezményt akkor is, ha a magánszemély

- a lakás tulajdonjogát, bérleti jogát egy éven belül továbbadja, vagy

- a haszonélvezet, illetve használat az adóalany vagy hozzátartozója akaratából szűnik meg.

Adómentes juttatások

Számítógép-, szoftver- és internethasználat

Adómentes juttatásnak minősül 2003-tól, ha a munkáltató lehetőséget ad a számítógép-, szoftver- és internethasználatra, akár egyszeri jelleggel, akár havidíj-átvállalással.

Használt számítógép megszerzése

Ugyancsak adómentes a két évnél idősebb, használt számítógép megszerzése (ennek megfelelően a szerzés akár ingyenes is lehet).

Az iskolakezdési támogatás adómentessége

Adómentesen kiadható (akár utalvány formájában is) az iskolakezdési támogatás júliustól októberig, és ugyanazon gyermek után mindkét szülőnek jár a támogatás.

Üdülési csekk adómentes átvállalása

Az üdülési csekk értékéből bármennyit lehet adómentesen átvállalni (a korábbi 50 százalék és maximum 20 ezer forint helyett). Az adómentes rész azonban legfeljebb a 2003. január 1-jén érvényes minimálbér összege lehet csupán - minden kifizető engedményének egybeszámítása után is.

Étkezési hozzájárulás

A melegétkeztetés adómentesen havi 4000 forintig biztosítható, készételre váltható utalvány esetében pedig ez az összeg havonta 2000 forintra emelkedett.

Ajándék nyugdíjazáskor

A munkavállaló nyugdíjba vonulása alkalmából 15 ezer forintig lehet adómentesen ajándékot adni.

Lakás-korszerűsítés adómentes támogatása

A munkáltató lakás-korszerűsítéshez is adhat adómentes támogatást.

Cégautóadó

A korábbi évek szabályozásában a cégautók adótételeit három tényező befolyásolta. Az egyik a beszerzési ár volt, a másik az, hogy mennyire idős az autó, a harmadik pedig, hogy külön adótábla volt érvényes azokra az autókra (csökkentett adótételekkel), amelyek vonatkozásában az adókötelezettség 1997. január 1-je előtt kezdődött. Nos, ez az utóbbi kitétel 2003-tól már nem játszik szerepet.

A változás miatt valamivel jobban azok a cégek járnak, amelyek 1997 előtt nagy értékű autót vásároltak, ugyanis egy 15 millió forint értékű autó után a régi szabály szerint 2003-ban a havi cégautóadó-fizetési kötelezettség 17 000 forint lenne, az új szabály szerint viszont csak 10 500 forintot kell fizetni.

Az a cég azonban, amely 1997 előtt 4 200 000 forintért vásárolt autót, a régi szabály alkalmazásával 6 000 forint helyett 8 000 forintot fizetett volna havonta.

Valószínűsíthető, hogy a 2 000 000 forint feletti beszerzési értékű autók körében a változó adótételek miatti költségvetési bevételi többlet és az elmaradó bevétel pariban van egymással, a 2 000 000 forint alatti beszerzési értékű autók esetében pedig nincs adótétel-változás. Az mindenesetre megállapítható, hogy az egységessé váló cégautó-adó-tábla egyszerűsíti a besorolást.

Osztalékjövedelmek

A 2003-tól hatályos változás lényegében az osztalékból származó jövedelem adójának számítására (számítási módjára) vonatkozik. Ennek lényege, hogy az idei évtől a jegybanki alapkamat mértéke már nem befolyásolja az osztalékjövedelem besorolását. Az új szabályt nemcsak a társas vállalkozásokra, hanem értelemszerűen az egyéni vállalkozókra is alkalmazni kell.

Az egyéni vállalkozót érintő főbb változások

Az internethasználat elszámolhatósága

A korábbi szabályozástól eltérően a jövőben az egyéni vállalkozónak és a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelőnek is lehetősége nyílik az internethasználat elszámolására - átalány formájában azzal a megkötéssel, hogy ha az internethasználat csak részben függ össze a vállalkozói tevékenységgel, a használati díj 30 százaléka számolható el költségként. Az elszámolhatóság felső határa pedig évente 60 000 forint. Természetesen tételes elkülönítésre is lehetőség van a használat módja vonatkozásában.

Megszűnik a közcélú adomány kedvezménye

Az idei évtől az egyéni vállalkozónak nincs lehetősége arra, hogy vállalkozói jövedelmét az úgynevezett közcélú adomány kedvezményével csökkenthesse. Ehelyett ezt a kedvezményt kizárólag magánszemélyként érvényesítheti, azaz a kedvezmény az összevont adóalap adójával szemben érvényesíthető.

Változás a kisvállalkozói kedvezményekben

A 2002-ben elfogadott módosítások eredményeként bővül a kisvállalkozói kedvezmények köre. Ennek megfelelően azok érvényesítésére lehetőség van a szellemi termékek beruházása, illetve az ingatlanfelújításhoz kötődő beruházás érteke után is.

Térségi, beruházási adókedvezmények megszűnése

2002. december 31-étől nem lehet jogot szerezni térségi, illetve beruházási adókedvezményekre.

Fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély

Az Szja. törvény 2003-tól fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása cím alatt a magánszemély említett tevékenységére új előírásokat tartalmaz. A rendelkezéseket azoknak a magánszemélyeknek kell alkalmazniuk, akik a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartoznak.

A tételes átalányadózás választhatósága

A fentiekben meghatározott magánszemély adóévenként az adóév egészére - az említett kormányrendelet szerinti feltételekkel és áttérési szabályokkal, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - választhatja a tételes átalányadózást abban az esetben, ha a jövedelemszerző tevékenységet a tulajdonában, haszonélvezetében lévő lakásban vagy üdülőben folytatja.

Korlátozás

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a magánszemélynek több lakása, illetve üdülője van. Ilyenkor tételes átalányadózást csak akkor választhat, ha ezek közül kizárólag egyben folytat fizető-vendéglátó tevékenységet.

Iratmegőrzés

Amennyiben az arra jogosult a tételes átalányadózást választja, úgy a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bizonylatot az Szja. törvényben foglalt szabályok szerint kell megőriznie. Megjegyezzük azonban, hogy a tételes átalányadózás választása a magánszemélyt nem mentesíti az őt más jogszabály előírása szerint terhelő kötelezettségek (így különösen a számlaadási és a nyugtaadási kötelezettség) teljesítése alól.

Az adó összege

A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint. A tételes átalányadót egyenlő részletekben, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napját követő 15 napon belül - kell megfizetni.

Elszámolási szabályok

A tételes átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni - értve alatta a korábban és a tételes átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak beszerzési és előállítási értékének a tételes átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is. A tételes átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből a tételes átalányadózás időszakának minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.

A jogosultság megszűnése

A feltételek választást követő változása

Ha a magánszemély a tételes átalányadózást jogszerűen választotta, de a választást követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a választás bármely feltételének, akkor a fizető-vendéglátó tevékenysége révén a változás bekövetkezésének negyedévének első napjától kezdődően megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a magánszemély az előzőekben meghatározott összegnek (szobánként 32 ezer forint) az adóév megelőző negyedévére (negyedéveire) jutó arányos részét köteles tételes átalányadóként megfizetni.

Jogszerűtlen választás

Amennyiben pedig a magánszemély nem volt jogosult a tételes átalányadó választására, akkor a fizető-vendéglátó tevékenysége révén az adóévben megszerzett összes bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A tevékenység megszüntetése

A fizető-vendéglátó tevékenység megszüntetése esetén, a megszüntetést követően az adott tevékenységre tekintettel a magánszemélynél megjelenő bevétel és a felmerülő költség a megszüntetés időpontját megelőzően megszerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek minősül.

Értékpapírokkal kapcsolatos új rendelkezések

A változás új fejezetet iktatott be az Szja. törvénybe "Az értékpapír, az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték" címen.

Adótábla 2003-ban

Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:

0-650 000 forint

20 százalék

650 001-1 350 000 forint

130 000 forint és a 650 000 forinton felüli rész 30 százaléka

1 350 001 forinttól

340 000 forint és az 1 350 000 forinton felüli rész 40 százaléka

Adótábla 2004-ben

Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:

0-800 000 forint

18 százalék

800 001-1 500 000 forint

144 000 forint és a 800 000 forinton felüli rész 26 százaléka

1 500 001 forinttól

326 000 forint és az 1 500 000 forinton felüli rész 38 százaléka

Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték

Amennyiben a magánszemély a bevételt értékpapír formájában szerzi meg, úgy abból bevételnek minősül az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni.

Lényeges, hogy az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre (a továbbiakban: vagyoni érték) nem alkalmazhatóak a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezések.

Nem bevétel

Nem minősül azonban bevételnek a magánszemély által megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély

- az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte, amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerzett;

- az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként vagy dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte - kivéve az értékpapírok közül e rendelkezés alkalmazásában a bemutatóra szóló részvényt -, valamint

- a névre szóló részvényt átváltoztatható kötvény átalakításával szerezte.

A fentiek szempontjából - egyebek mellett - társas vállalkozásnak minősül az a külföldi székhelyű jogi személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye szerinti államban (kivéve az alacsony adókulcsú államot) a társasági adónak megfelelő adóalanya.

Adatszolgáltatás, nyilvántartás

A belföldi székhelyű társas vállalkozás - a kifizetői adatszolgáltatásra előírt határidőig - jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az említett jogügylet révén kibocsátott (megemelt névértékű) összes értékpapírról, továbbá az így kibocsátott (megemelt névértékű) értékpapír átruházásáról, bevonásáról, átalakításáról és kicseréléséről.

A magánszemély az említett jogügylet révén megszerzett (megemelt névértékű) összes értékpapírjáról elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amelynek keretében az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével, annak megfelelően kell meghatároznia. Ezek a rendelkezések a bemutatóra szóló részvényre - a korábbiakban elmondottakkal összhangban - természetesen nem vonatkoznak.

Dolgozói üzletrésszel, részvénnyel kapcsolatos ügyletekből származó jövedelem

Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása esetén - akkor is, ha az átalakulás jogutód nélküli megszűnés miatt következett be - munkaviszonyból származó jövedelemnek (a munkavállaló örökösénél pedig egyéb jövedelemnek) minősül a magánszemély által az említett jogügylet révén megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

Nem minősül bevételnek azonban az említett különbözet akkor, ha a bevont dolgozói üzletrész, dolgozói részvény helyett a magánszemély a társas vállalkozás átalakulása révén újonnan kibocsátott dolgozói üzletrészt, dolgozói részvényt szerez. Ilyenkor az új értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni.

A lakáscélú felhasználás igazolása

A lakáscélú felhasználást a következő okiratokkal kell alátámasztani: * lakótelek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződéssel és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelemmel, valamint az összeg felhasználását igazoló okirattal; * lakás bérleti jogának megszerzése esetén az érvényes szerződéssel és az összeg felhasználását igazoló okirattal; * lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedéllyel, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számlával, illetőleg * idősek otthonában, valamint fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzése esetén az elhelyezés alapjául szolgáló okirattal, valamint az összeg felhasználását igazoló okirattal, végül * abban az esetben, ha a lakáscélú felhasználás (részben vagy egészben) közeli hozzátartozó, illetve volt házastárs részére történt, úgy a fentiek szerint meghatározott okirattal és a rokonsági fokot vagy a korábbi házasságot igazoló közokirattal.

Kedvezményezett részesedéscsere

Kedvezményezett részesedéscsere esetében a megszerzett társaság magánszemély tagjánál, részvényesénél a jogügylet alapján keletkező bevételnek

- az a része, amely nem haladja meg a jogügylet alapján megszerzett pénzösszeget, árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül, azzal, hogy a külföldi pénznemben megszerzett pénzösszeget a bevétel forintra történő átszámítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell forintra átszámítani, illetőleg

- a bevételnek a fentiekben meghatározottak alá nem tartozó része - a magánszemély választása alapján - nem minősül bevételnek, vagy azt úgyszintén árfolyamnyereségből származó jövedelemnek kell tekinteni. Lényeges, hogy ilyenkor a magánszemélynek a választásáról legkésőbb az átruházás időpontjában nyilatkoznia kell a kifizetőnél, emellett választását az adóbevallásában az adóhatóságnak is be kell jelentenie.

Adatszolgáltatás, nyilvántartás

Amennyiben a fenti, második bekezdésben meghatározott összeg a magánszemély választása alapján nem minősül bevételnek, akkor

- a kifizető - a kifizetői adatszolgáltatásra előírt határidőig - magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére a kedvezményezett részesedéscsere révén a magánszemélynek juttatott összes értékpapírról;

- a magánszemély a kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett összes értékpapírjáról elkülönített nyilvántartást vezet. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket a kedvezményezett részesedéscsere keretében átruházott értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték és a fenti, első bekezdés szerinti összeg alapulvételével, annak megfelelően határozza meg.

Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték

A magánszemély által értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jog (kivéve a más értékpapírban megtestesülő jogot) átruházása (átengedése), megszüntetésére, gyakorlásának átengedésére vagy az ilyen jogról való lemondásra tekintettel megszerzett vagyoni érték esetében bevétel a megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevételből az a rész, amely meghaladja a jog megszerzésére fordított értéket.

A bevétel adókötelezettségének jogcímét - azonosan az értékpapír formájában megszerzett vagoni érték vonatkozásában már ismertetettekkel - a magánszemély és a jogot alapító személy között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni, azzal, hogy a nem pénzben megszerzett vagyoni értékre a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.

Joggyakorlás, a jövedelem megszerzésének időpontja

A magánszemély által értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a jövedelemszerzés időpontja az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napja, vagy - ha ez a korábbi időpont - az a nap, amelyen az értékpapírt a magánszemély (a magánszemély javára más személy) birtokba vette (értve ezalatt különösen az értékpapírszámlán történő jóváírást).

Bevétel értékesítés és egyéb joggyakorlás esetén

A magánszemély által értékpapírra vonatkozó eladási vagy más hasonló jog (kivéve a más értékpapírban megtestesülő jogot) gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték esetében bevétel az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékének és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségeknek az együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a magánszemély és a jogot alapító személy között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni.

A nem pénzben megszerzett vagyoni értékre a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket az ilyen jövedelemszerzésnél sem lehet alkalmazni.

A jog gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevétel fennmaradó részére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Nem minősül azonban bevételnek a magánszemély által a jog gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték, ha a jog alapítása, megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt.

Adatszolgáltatás

A kifizető - a kifizetői adatszolgáltatásra előírt határidőig - a jog alapítását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az általa alapított, értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról, továbbá a jog gyakorlásáról, megszüntetéséről és a jogról való lemondásról (az utóbbi esetben az adatszolgáltatás mind az eredeti jogosultat, mind a jogot gyakorló, megszüntető, illetve a jogról lemondó személyt tartalmazza). Nem terheli az előzőekben részletezett kötelezettség az adózót, ha a jogot bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben alapította.

Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékkel kapcsolatos fogalommeghatározások

Kedvezményezett részesedéscsere * Kedvezményezett részesedéscserének minősül az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (azaz a megszerző társaság) részesedést szerez egy másik társaság (azaz a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapír(oka)t bocsát ki, és az(oka)t, valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír együttes névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagja(i)nak, részvényese(i)nek, feltéve, hogy a megszerző társaság a jogügylet révén elnyeri a szavazati jogok többségét is a megszerzett társaságban. * Társaság * Társaság a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szövetkezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely * az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint * a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg.

Munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem

Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha

- a magánszemély az értékpapírt elismert program keretében, az elismert programban meghatározott feltételekkel szerezte, valamint

- a program szervezője vagy a kibocsátó az értékpapírt a közvetlen átadás (birtokba adás) helyett az elismert program nyilvántartásáról rendelkező határozatban megjelölt, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónál, vagy - ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet - a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott elfogadott országban működő, a külföldi jog szerinti befektetési szolgáltatónál (a továbbiakban: külföldi befektetési szolgáltató) a magánszemély javára egyedi letétbe helyezte.

Az értékpapírletét-ügylet szerződései

Az értékpapírletét alapja a program szervezője és a letétkezelő közötti keretszerződés, valamint a program szervezője, a letétkezelő és a magánszemély közötti egyedi szerződés. A különböző napokon átvett értékpapír(ok)ról a felek külön-külön egyedi szerződést kötnek akkor, ha az értékpapírokat nem egy napon helyezik letétbe.

A keretszerződés az elismert program nyilvántartási számát, valamint a program szervezőjének és a letétkezelőnek a cégnevét, adószámát és levelezési címét, míg az egyedi szerződés - az említett adatok mellett - a kedvezményezett magánszemély nevét, adóazonosító számát és levelezési címét, továbbá a letétbe helyezett értékpapír(ok) azonosításához szükséges adatokat, valamint a kötelező tartási időszak kezdő napját is tartalmazza. Az érintett köteles az említett adataiban bekövetkezett bármely változásról a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni a többi szerződőt.

Rendelkezési jog

A letétbe helyezett értékpapírral a program szervezője csak a magánszeméllyel együttesen, míg a magánszemély - a keretszerződés eltérő, minden részt vevő magánszemélyre azonos feltételek mellett megállapított rendelkezése hiányában - önállóan rendelkezhet.

Adatszolgáltatás, tájékoztatás

A letétkezelő a magánszemély javára egyedi letétként történő őrzés megszűnését követő 15 napon belül - az elismert program nyilvántartási száma, továbbá a program szervezője cégneve és adószáma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett - adatot szolgáltat a program szervezője illetékes adóhatóságának az átadott összes értékpapírról. A letétkezelő az adatszolgáltatással egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti az új letétkezelő cégnevét és adószámát is, ha az értékpapírt a kedvezményezett magánszemély javára történő egyedi letétbe helyezés céljából más, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak adja át.

A letétkezelő az átadással egyidejűleg tájékoztatja az átvevőt az elismert program nyilvántartási számáról, a program szervezője és saját cégnevéről, adószámáról és levelezési címéről, továbbá a kedvezményezett magánszemély nevéről, adóazonosító számáról és levelezési címéről, valamint a kötelező tartási időszak kezdő napjáról, ha az értékpapírt a kötelező tartási időszakban más, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak a kedvezményezett magánszemély javára egyedi letétbe történő elhelyezés céljából adja át.

Az új letétkezelő a letéti őrzés kezdetét követő 15 napon belül - az elismert program nyilvántartási száma, továbbá a program szervezője cégneve és adószáma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett - adatot szolgáltat a program szervezője illetékes adóhatóságának az átvett összes értékpapírról, ha az értékpapírt a fentiekben meghatározottak szerint vette át. Az új letétkezelő az adatszolgáltatással egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti a korábbi letétkezelő cégnevét és adószámát is. Az új letétkezelőre egyebekben a letétkezelőkre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

A letétkezelő haladéktalanul tájékoztatja a program szervezőjét, ha a nála letétbe helyezett értékpapírnak a magánszemély javára történő egyedi letéti őrzése a kötelező tartási időszakban bármely okból (kivéve az elismert program szervezője rendelkezését) megszűnik.

A külföldi befektetési szolgáltató adminisztrációs mentessége

Nem kell a fentiekben foglaltakat alkalmazni, ha a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató. Ilyenkor a program szervezője a magánszemély javára egyedi letétként történő őrzés megszűnését követő 15 napon belül - az elismert program nyilvántartási száma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett - adatot szolgáltat az illetékes adóhatóságnak az összes olyan értékpapírról, amelynek letéti őrzése megszűnt. A program szervezője az adatszolgáltatással egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti az új letétkezelő cégnevét és adószámát (ennek hiányában székhelyét) is, ha a külföldi befektetési szolgáltató az értékpapírt a kedvezményezett magánszemély javára történő egyedi letétbe helyezés céljából más külföldi befektetési szolgáltatónak, vagy a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak adta át.

A jövedelem keletkezése

A magánszemély által megszerzett, munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül

- a magánszemély és a program szervezője közötti munkaviszony megszűnése esetén az értékpapírnak a munkaviszony megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve ha ezzel egyidejűleg a program szervezője (jogutódja) és a magánszemély között vezető tisztségviselői jogviszony vagy új munkaviszony jön létre, vagy az egyébként fennálló vezető tisztségviselői jogviszony fennmarad;

- a magánszemély és a program szervezője közötti vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése esetén az értékpapírnak a jogviszony megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha ezzel egyidejűleg a program szervezője (jogutódja) és a magánszemély között munkaviszony vagy új vezető tisztségviselői jogviszony jön létre, vagy az egyébként fennálló munkaviszony fennmarad;

- az értékpapír bevonása, átalakítása, kicserélése ellenében a magánszemély által megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét;

- az értékpapír kölcsönbe adása esetén az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét,

- az értékpapír fenti, harmadik, valamint negyedik bekezdésekben nem említett visszterhes átruházása ellenében a magánszemély által megszerzett bevételnek - de (kivéve, ha a magánszemély a program szervezője tulajdonába adja az értékpapírt) legalább az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékének - az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét;

- az értékpapír ingyenes átruházása esetén az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha a magánszemély a program szervezője tulajdonába adja az értékpapírt;

- a kibocsátó megszűnése következtében a magánszemély által tagi (részvényesi) jogviszonyára tekintettel a kibocsátó (jogutódja) vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a kibocsátó kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét;

- az értékpapír kibocsátója jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében tagi (részvényesi) jogviszonyára tekintettel a kibocsátó vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét;

- az értékpapírnak a magánszemély javára egyedi letétként történő őrzése megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, ha az őrzés a fent nem említett okból szűnt meg, kivéve, ha a letétkezelő az értékpapírt a jogosult rendelkezése alapján más, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak vagy - ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet és a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató - külföldi befektetési szolgáltatónak a kedvezményezett magánszemély javára egyedi letétbe történő elhelyezés céljából adja át,

feltéve, hogy mindegyik esetben a jogviszony megszűnése, az átruházás, a kibocsátó megszűnése, jegyzett tőkéjének leszállítása, illetve a letéti őrzés más okból történő megszűnése a kötelező tartási időszakban történik.

Amikor nem keletkezik jövedelem

A magánszemélynél nem keletkezik jövedelem, ha az értékpapírt felülbélyegzése, kicserélése, vagy kedvezmény

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. január 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére