Összefonódások a gazdaságban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 56. számában (2002. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A versenytörvény külön fejezetben foglalkozik a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésével. A törvény jelenlegi, több módosítást megért szövege immár összhangban van az Európai Unió hasonló tárgyú szabályozásával.

Novemberi számunkban összefoglaltuk a gazdasági társaságban való befolyásszerzés szabályait, így e helyütt csupán utalunk arra, hogy konszernről akkor beszélhetünk, ha egyes vállalkozások formálisan, jogi szempontból önállóak maradnak, azonban irányításukat azonos csoport végzi, és e koncentráció miatt gazdaságilag mégis egységesnek tekinthetők. Így tehát konszernhelyzettel akkor állunk szemben, ha legalább két érintett jogalany van, oly módon, hogy ezek egyike uralkodó helyzetbe kerül, úgy, hogy valamilyen mértékben a másik, az uralt társaság irányítására válik jogosulttá, a másik jogalany pedig ennek megfelelően befolyásolt helyzetben lesz.

Konszernjogi szabályozásra a külföldi és a magyar jogban is azért van szükség, mert az ilyen uralkodó-uralt viszonyrendszert a közérdek védelme miatt korlátok közé kell szorítani. A szabályozás alapvető célja, hogy az uralkodó helyzetben lévő vállalkozást megakadályozza abban, hogy az uralt társaság számára szándékosan hátrányos, kedvezőtlen gazdaságpolitikai döntésekkel saját magát juttassa előnyökhöz, és ezáltal megkárosítsa magát az uralt társaságot és annak tagjait, tulajdonosait.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (versenytörvény) megjelenő hatósági ellenőrzés annak érdekében vált szükségessé, hogy megakadályozható legyen a jelentős erőfölény, vagy egyenesen a monopolhelyzet kialakulása (konszernek) a cégek között. Tény ugyanis, hogy a gazdasági verseny tisztasága szempontjából nemcsak a jogszabály más részeiben korlátok közé szorított, egyes vállalkozások közötti olyan megállapodások lehetnek hátrányosak, amelyek a résztvevők magatartásának összehangolásával károsíthatják a versenytársakat, fogyasztókat, hanem az is, ha valamilyen módon (egymásba olvadással, összefonódással) az egyik vállalkozás másik feletti irányításának megszerzésével olyan erőfölényes helyzetet teremt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését.

A vállalkozások összefonódásának esetei

A jogszabály a vállalkozások összefonódásának (koncentrációjának) három esetét különbözteti meg a következők szerint:

- két vagy több, előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,

- egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett,

- több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik.

Az első helyen említett összeolvadás, illetőleg beolvadás a társasági jog által szabályozott folyamat eredménye. Összeolvadás esetén az egyesülő társaságok mindegyike megszűnik, és helyettük létrejön egy új társaság, amely valamennyi összeolvadó társaság általános jogutódja.

Beolvadás esetén ezzel szemben csak a beolvadó társaság szűnik meg, és az a társaság lesz az általános jogutód, amelybe a beolvadás történt.

A második eset az irányítás megszerzése bizonyos vállalkozás vagy vállalkozások felett. Erről akkor van szó, ha egy vagy több vállalkozás a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeit, részvényeit, a szavazati jogok több mint 50 százalékát megszerzi, vagy jogot szerez a vezető tisztségviselők többségének kijelölésére, visszahívására. Ez nem szükségszerűen tagsági viszonyt és tagsági jogokat jelent, akkor is ilyen helyzet alakul ki, ha az egyik vállalkozás a másik döntéseinek meghatározó befolyásolására valamilyen szerződéses viszony alapján válik jogosulttá. A többségi szavazati jog ugyanakkor nem feltétlenül jelent többségi tulajdont is, hiszen a tulajdoni hányad és a szavazati jog lehet különböző mértékű is.

A harmadik eset - tehát közös vállalkozás létrehozása azonos vagy kiegészítő tevékenységek közös végzésére - csak akkor minősül versenyjogi szempontból releváns koncentrációnak, amennyiben nem valósul meg a törvény más részében szabályozott, gazdasági versenyt korlátozó megállapodás. Ha ugyanis erről van szó, az esetet nem konszernjogi, hanem az előbb említett egyéb versenyjogi szempontból kell értékelni.

Lényeges újdonság ugyanakkor a vállalkozásrész fogalmának meghatározása és beiktatása a törvénybe. Ezt a jogalkotó 2000-ben tette csak meg. Eszerint vállalkozásrésznek minősülnek az olyan jogok, illetőleg a vállalkozás működése szempontjából releváns eszközök, amelyeknek megszerzése elégséges a piaci tevékenységhez. A vállalkozásrész megszerzése megvalósulhat gazdasági, műszaki feltételek, eszközök, know-how, egyéb jog átengedésével, vagy egész üzemegység vagy részleg egyik vállalkozástól a másik vállalkozáshoz átkerülésével. Ily módon tehát, ellentétben a korábbiakkal, nem csupán a konkrétan cégjogi lépések eredménye, hanem az említett jogok, eszközök stb. megszerzése is a törvény hatálya alá került.

Közvetlen és közvetett irányítás

A versenytörvény definíciót ad arra is, hogy mi minősül egy vállalkozás irányításának. Ennek megfelelően közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha

- a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint 50 százalékával rendelkezik, vagy

- jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy

- szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy

- a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik.

Közvetett irányítással akkor van dolgunk, ha a vállalkozás egy másik vállalkozáson keresztül kerül egy cég felett irányító helyzetbe.

Nem minősül ugyanakkor irányításnak a felszámoló és a végelszámoló tevékenysége. Erre a rendelkezésre a "félreértések" elkerülése érdekében volt szükség, hiszen meglehetősen nehézkes lenne egy társaság jogutód nélküli megszűnését eredményező felszámolási vagy végelszámolási eljárás lefolytatása abban az esetben, ha az ennek véghezvitelére hivatott személyek, szervezetek belépésekor adott esetben engedélyt kellene kérni a Gazdasági Versenyhivataltól.

Engedélyköteles koncentrációk

A vállalkozások koncentrációja versenyjogi szempontból csak bizonyos esetekben engedélyhez kötött. Ezt a törvény bizonyos árbevételi szinthez köti, hiszen indokolatlan és kezelhetetlen helyzet lenne minden, akár a legkisebb cég egyébként a definíció szerint összefonódást eredményező lépésének ellenőrzése.

A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja, és a beolvadó, irányítás alá kerülő, illetőleg összeolvadás esetén az ebben részt vevő legalább két vállalkozás, a hozzájuk kapcsolódó közvetett résztvevőkkel együtt, előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van, avagy ez a helyzet ugyan nem áll fenn, de a résztvevők az összefonódást megelőző két éven belül már összesen ötszázmillió forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg.

Nettó árbevétel helyett hitelintézetek összefonódásánál a mérlegfőösszeg 10 százalékát biztosító intézetek koncentrációjánál a megszolgált díjak értékét, befektetési szolgáltatók esetében a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételét, pénztárak összefonódásánál pedig a tagdíjbevételt kell figyelembe venni.

A törvény ugyanakkor kivételként lehetőséget ad bizonyos szervezetek részére átmeneti irányítás- vagy vagyonszerzésre is. Eszerint nem minősül összefonódásnak a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti - legfeljebb 1 éves - irányítás- vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése, és az irányítási jogaikat nem, vagy csak az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolják. Ezt az időtartamot a Gazdasági Versenyhivatal kérelemre meghosszabbíthatja, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy az elidegenítés 1 éven belül nem volt lehetséges.

Érintett vállalkozás

Az előbbiekben ismertetett törvényi szabály használja az "érintett vállalkozás" kategóriát. Természetszerűleg ugyanakkor meg is kell határozni, hogy mi minősül ilyennek. Érintett vállalkozás alatt értendő nemcsak az összefonódásban közvetlenül, hanem a közvetve érintett vállalkozás is.

Közvetlen résztvevő

Közvetlen résztvevőnek minősülnek az összeolvadó vállalkozások, a beolvadó, illetőleg a befogadó vállalkozás, a beolvadó vállalkozásrész és a befogadó vállalkozás, az irányítási jogot szerző vállalkozás és az irányított vállalkozás, továbbá az egymástól független vállalkozások, amelyek közösen hoznak létre irányított vállalkozást korábban végzett tevékenységük egyesítésére.

Közvetett résztvevő

Közvetett résztvevőnek minősülnek ugyanakkor azok, akik a közvetlen résztvevőkkel valamilyen irányítási kapcsolatban állnak. Az egyik ilyen csoport azokból áll, akiket a közvetlen résztvevő irányít, a másik pedig azokból, akik a közvetlen résztvevőket irányítják. További, a közvetett résztvevők körébe tartozó csoport azokból áll, akik nem állnak kapcsolatban a közvetlen résztvevőkkel, hanem a közvetlen résztvevőket irányítók irányítása alatt állnak, tehát nem vesznek ugyan részt az adott összefonódásban, de valamilyen módon hasonló pozícióban vannak, mint a résztvevők, lényegében azonos cégcsoporthoz tartoznak. Végül a negyedik csoportot azok alkotják, akiket két vagy több résztvevő közösen irányít függetlenül attól, hogy azok közvetlen vagy közvetett résztvevők. Ezek a vállalkozások tehát alárendelti pozícióban állnak, nem ők irányítanak, hanem őket irányítják, és az idetartozó vállalkozók mindegyike felett többen közösen gyakorolnak irányítást.

A Gazdasági Versenyhivatal eljárása

Az összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben a vállalkozásrészt vagy a közvetlen irányítást megszerző köteles engedélyt kérni a Gazdasági Versenyhivataltól. Az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított 30 napon belül kell benyújtani.

Az engedély iránti kérelem a gyakorlatban egy, a Gazdasági Versenyhivatal által rendelkezésre bocsátott nyomtatvány kitöltését és az eljárási illeték befizetését jelenti. Természetesen a kérelemhez mellékelni kell a megjelölt adatok igazolásához szükséges dokumentumokat.

Az engedély hatása a szerződésre

A Gazdasági Versenyhivatal engedélye lényegében az összefonódást eredményező szerződés létrejöttéhez szükséges. Ennek hiányában tehát a szerződés egyszerűen nem lép hatályba. A részt vevő felek természetesen a szerződésben foglalt jognyilatkozatukhoz kötve vannak, a jóváhagyásig függő jogi helyzet áll fenn. Amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal az engedélyt megadja, úgy az összefonódást eredményező megállapodás annak megkötésére visszaható hatállyal jön létre.

Ha az engedélyt a versenyhivatal megtagadja, a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni, azaz a szerződés megkötését megelőző állapotot kell helyreállítani.

Elbírálási határidő

A jogbiztonság érdekében ugyanakkor a Gazdasági Versenyhivatal eljárása is határidőhöz kötött. Az érdemi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, ha a megállapodással ténylegesen nem jön létre összefonódás, vagy ha az a fent már körülírt értéket nem éri el. Más esetekben az elintézési határidő 120 nap, amely indokolt esetben legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.

Elbírálási szempontok

A törvény szempontokat is ad a kérelem elbírálásához. Így mérlegelni kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat. Ennek során vizsgálni kell különösen

- az érintett piacok szerkezetét, az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket, a piacra lépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit, az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre,

- az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait,

- az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását.

Mindez a felsorolás csupán példálózó, tehát a Gazdasági Versenyhivatal az így is meglehetősen tágan megállapított kereteken kívül bármi más, szerinte releváns körülményt is vizsgálhat.

A versenyhivatal a határozat meghozatalánál először azt veszi szemügyre, hogy egyáltalában engedélyköteles-e az adott koncentráció, tehát a nettó árbevételek a küszöbérték felett vannak-e. Amennyiben erre a kérdésre nemleges a válasz, értelemszerűen további vizsgálatra nem kerül sor. Ha a koncentráció engedélyköteles, ezt követően kerül sor azoknak az előnyöknek és hátrányoknak a mérlegelésére, amelyek az engedélyezés következményei lennének vagy lesznek.

Elsődlegesen vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal az érintett piacok szerkezetét. Az érintett piac meghatározásához figyelembe kell venni a koncentrációban érintett vállalkozások áruját, szolgáltatását és az adott földrajzi területet. Itt nem csupán konkrétan az adott árut, hanem az azt ésszerűen helyettesítő árut is figyelembe kell venni.

A mérlegelés szempontjainak törvényi felsorolása azért is bír jelentőséggel, mert a Gazdasági Versenyhivatal határozata bíróság által felülvizsgálható. Márpedig a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának szabályai szerint erre kizárólag törvénysértés esetén kerülhet sor. Megkönnyíti tehát a helyzetet, hogy a versenyhivatal határozata a mérlegelés szempontjait az indoklási részben részletesen tartalmazza, a mérlegelésnél figyelembe vett körülmények értékelésének pedig racionálisnak, relevánsnak, okszerűnek kell lenniük. Így tehát a hatóság önkényes döntése lényegében kizárt.

Kötelező engedélyezés

A törvény kötelezően előírja ugyanakkor a Gazdasági Versenyhivatal számára az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, ha nem akadályozza meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását, illetőleg fejlődését az érintett piacon, vagy annak jelentős részén, illetve ha az összefonódással járó előnyök meghaladják az abból származó hátrányokat.

Engedély feltételekkel

A Gazdasági Versenyhivatalnak arra is lehetősége van, hogy az engedélyt feltételhez kötötten adja meg oly módon, hogy a megállapítása szerint hátrányos jogkövetkezmények csökkentése érdekében - megfelelő határidő kitűzésével - az engedély feltételeként írja elő az egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítését vagy valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetését. Ilyen feltételhez kötés esetén az engedély a feltétel teljesülésével válik hatályossá.

Az engedély hiánya

Ha a versenyfelügyeleti eljárás során megállapítást nyer, hogy az engedély nélkül létrehozott, egyébként engedélyköteles összefonódás nem lett volna engedélyezhető, a Gazdasági Versenyhivatal határozatában megfelelő határidő megállapításával előírja az egyesült vállalkozások vagyon-, illetve üzletrészei különválasztását, elidegenítését, vagy a közös irányítás megszüntetését, vagy más kötelezettséget szabhat a hatékony verseny helyreállítása érdekében.

Ilyen tárgyú eljárás megindítására hivatalból kerül sor. Ennek keretében a mulasztót (akinek kérnie kellett volna az engedélyt) a versenyhivatal az eljárási díj megfizetésére kötelezi, és bírságot is kiszab vele szemben, majd ezt követően érdemben elbírálja a helyzetet. E fizetési kötelezettségek alól egyébként az esetleges pozitív elbírálás sem mentesít. A bírság összege nem lehet magasabb napi tízezer forintnál.

Az engedély visszavonása

A Gazdasági Versenyhivatal visszavonja a határozatát, ha a bíróság által felül nem vizsgált határozatban az engedély megadása a döntés szempontjából fontos tény félrevezető közlésén alapul, vagy a kötelezett vállalkozás nem teljesítette a határozatban előírt valamely kötelezettséget. Az első feltétel teljesüléséhez nem szükséges, hogy a félrevezetés szándékos legyen, feltétel viszont, hogy a körülmény a döntés szempontjából fontos legyen.

Az engedély módosítása

A Gazdasági Versenyhivatal módosíthatja a határozatát, ha a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettségét nem teljesítette, illetve feltételnek nem tud eleget tenni, de a mulasztás neki fel nem róható okra vezethető vissza.

A nettó árbevétel számítása

A nettó árbevétel számítása során nem kell figyelembe venni az érintett vállalkozásoknak vagy azok részeinek egymás közötti forgalmát. Külföldön honos vállalkozások nettó árbevételének számítása során csak a Magyar Köztársaság területén eladott árukból az előző üzleti évben elért nettó árbevételt kell figyelembe venni. * Az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő érintett vállalkozások nettó árbevételének kiszámításánál azt a gazdasági egységet alkotó vállalkozást kell számításba venni, amely piaci magatartásának meghatározásában önálló döntési joggal rendelkezik. * Vállalkozásrész esetében az azt értékesítő vállalkozás által az értékesített eszközök és jogok hasznosításával elért előző évi nettó árbevételt kell figyelembe venni

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére