Ki nyert, ki veszített

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 56. számában (2002. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A tőzsde gyengélkedése az idei év első felére is rányomta a bélyegét, profi pénzügyi befektetők visszaemlékezéseiben 2002 mégis inkább az állampapírok árfolyamainak tavaszi esése miatt lesz emlékezetes. Az amatőrök közül viszont nem jártak rosszul azok, akik a kor szellemével ellentétesen nem az értékpapírokat, hanem a rövid távú bankbetétet részesítették előnyben. A pénzintézeteknél ugyanis a 4-5 százalék körüli inflációhoz képest 7-9 százalék körüli kamatokkal lehetett találkozni 3 hónapos lekötések esetén, ami magas reálhozamot rejtett magában.

Jelenleg a háztartások befektetéseinek közel fele van rövid lejáratú bankbetétben vagy életbiztosításban - áll egy közvélemény-kutatáson alapuló, nyár végén kiadott GfK-jelentésben. A banki betétek azonban, bár népszerű formái a megtakarításnak, s időlegesen fizethetnek magas reálkamatot is, hosszabb távon alulmaradnak a megfelelően menedzselt befektetési alapokkal szemben. Talán nem véletlen, hogy 2002 első felében, miközben a bankok mindent bevetettek a lakosság pénzének megszerzéséért, az alapok összesített nettó eszközértéke 870 milliárd forint közelébe emelkedett, ami 43 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az alapok jegyeinek 78 százalékát a lakosság vette meg. Részarányuk ugyan valamelyest csökkent az idén, mivel a hitelintézetek és az intézményi befektetők növelték vásárlásaikat. Nominálisan egyedül a külföldi befektetők kezében lévő (1-2 százalékos) eszközértékhányad és -állomány csökkent.

Alapvető eltérés a magyarországi és az uniós, illetve az amerikai befektetési alapok makrogazdasági szerepe között, hogy míg hazánkban az alapok a lakossági megtakarításokat elsődlegesen az államháztartás finanszírozására csatornázzák át, azaz zömmel állampapírba fektetnek, addig a fejlettebb államokban a befektetési alapok inkább a reálgazdaságot élénkítik, azaz részvényeket vásárolnak. A 2002-es év irányadó tőkepiaci mozgása során az állampapírok súlya (változatlan állomány mellett) Magyarországon is csökkenésnek indult (75-ről 59 százalékra), és - ha nem is a részvények, de - a vállalati, banki és külföldi kötvények, valamint az ingatlanok súlya ezzel párhuzamosan növekedett. Ez a tendencia azonban részben a kamatszint emelkedésének volt köszönhető, ami a portfólióban szereplő állampapírok árfolyamcsökkenését vonta maga után - állapítja meg a Magyar Külkereskedelmi Bankban (MKB) készült elemzés.

Az OTP Alapkezelőjéé a vezető szerep, a piac több mint felével, de a Budapest Alapkezelővel (BA) együtt már ketten a piac 72 százalékát mondhatják magukénak, amelyen belül a BA része 18-20 százalék körüli. 2002-ben is a kötvényalapok (állampapír és kötvény) nettó eszközértéke tette ki a teljes piac túlnyomó többségét, igaz, arányuk 71-ről 69 százalékra csökkent. Folytatódott viszont a hazai pénzpiaci alapok térhódítása, és 2002 szeptember közepére már ezek képviselték az összesített nettó eszközérték 19 százalékát - állapította meg Tóth Henrik, az MKB elemzője. Bár az ingatlanalapok részesedése még csak 2 százalék, de eszközértéküket tekintve igen dinamikusan fejlődtek az év során. A nemzetközi alapok a két, korábban meghatározó nemzetközi kötvényalap gyors leépülésével (CA és Budapest) s a nemzetközi részvényalapok hektikus alakulása miatt veszítettek 2000. évi térnyerésükből, de azóta tartják a 4-5 százalékos piaci részt. A nemzetközi alapok közül csak a kötvényalapok voltak képesek 2002-ben átlagot meghaladó - helyenként igen meggyőző - hozamra. Nem véletlen tehát, hogy a befektetési alapok közötti versenyben a harmadik negyedévben 16,86 százalékos évesített hozam alapján az MKB 534 milliós nettó eszközértékkel kicsi, de rugalmasnak számító Nemzetközi Kötvényalapja győzött. A harmadik negyedéves listán a második a 3 százalékkal kisebb, 13,71 százalékos évesített hozammal az Aegon Nemzetközi Kötvényalap, harmadik pedig a Hunnia Deviza Kötvényalapja 12,67 százalékkal. Tíz százalék feletti hozamot ért még el évesített szinten a K&H Kötvény, a Postabank Millennium, a Hunnia Kamatvadász, a Credit Suisse Kötvény és a Hunnia Kötvény Index. Jól debütált két ingatlanalap is, a Reálszisztéma 9,94 százalékos, az Európa Ingatlan 9,58 százalékos évesített hozamot ért el a harmadik negyedévben.

Állampapír-rizikó

Azt, hogy az állampapír-befektetésen veszíteni is lehet, megmutatta az idei év. Fontos leszögezni, hogy kockázatmentesnek csak akkor tekinthető ez a befektetés, ha az állampapírt lejártáig megtartjuk. Igaz, hogy ekkor meg kell elégedni a beígért kamattal és elbúcsúzni a piacon esetlegesen realizálható árfolyamnyereségtől. Az állampapírpiacot az év elején meredek hozamesés jellemezte, majd kisebb konszolidáció következett, a választások lezárultával viszont kissé idegessé vált a piac. Egyértelművé vált ugyanis, hogy folytatódik a költségvetési költekezés, amire a jegybank két kamatemeléssel reagált. A piacon fordulat következett be, a hozamok meredeken emelkedtek, a portfólióban levő papírok árfolyama pedig esett.

A kedélyek őszre megnyugodtak, és ismét elindult a hozamcsökkenés. Az október-novemberi adatok szerint - egy évre visszamenőleg - a rövidebb futamidejű állampapírokkal 10 százalékos hozamot lehetett elérni, míg az éven túliakkal 8,72 százalékot. A lakossági körben forgalmazott papírok esetében az egyéves, fix kamatozású Kamatozó Kincstárjegy aktuális kamata novemberi kibocsátáskor 8,5 százalék volt. Az ugyancsak elsősorban magánszemélyeknek kínált és a postán is forgalmazott egy és két évig tartható Kincstári Takarékjegy éves kamata 8,25 százalék.

Betétikamat-akciók

A bankok betéti kamatai az év elején meredeken csökkentek, a nyár felé közeledve azonban számos pénzintézet rövid távú betétikamat-akciókba kezdett, hogy a tavasszal időlegesen megcsappant lakosságibetét-állományukat ismét feltornázzák. Panaszra talán csak az OTP-nek nem lehetett oka, de a betétállomány növekedése itt is messze elmaradt a hitelbővülés ütemétől. Arról, hogy van-e érdemleges hatása a bankok rövid távon 8-9 százalék közötti kamatot kínáló akcióinak, megoszlik a vélemény. Egyes hírek szerint egy több tízmilliárdnyi forró pénzzel rendelkező törzsközönség lesi, mikor hova érdemes a kamatnyereség okán átvándorolni.

A lakossági betéti átlagkamatok ennek megfelelően 1-3 hónap közötti lekötés esetén az év eleji 8,7 százalékos szintről májusra 7 százalékig süllyedtek, majd lassú felkapaszkodással szeptemberre 7,66 százalékig emelkedtek. Az összes többi lekötés esetén megfigyelhető ez a mozgás, amely legkevésbé az éven túli lejáratú betéteket érintette. Itt az éves átlagkamat az év eleji 8,24 százalékról ugyancsak 7 százalékra esett nyárra, de azóta csak kismértékben, 7,29 százalékig emelkedett. Mindent összevetve a betétikamat-szintek az év közben bekövetkezett mozgás után őszre a február-márciusi szint között álltak be, s várhatóan ezen a szinten stabilizálódnak. Komolyabb változás, ami jelen esetben ismét beinduló kamatesés lehet, akkor képzelhető el, ha a jegybank lefarag a tavasszal felemelt irányadó kamatból. Erre lapzártakor több jel is mutatott.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére