Fellépés a titoksértőkkel szemben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 56. számában (2002. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Múlt havi számunkban áttekintettük az üzleti titkok védelmével kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Most az üzleti titok megsértésének jogkövetkezményeit ismertetjük, s szólunk a titoksértővel szemben támasztható igények érvényesítéséről.

Az üzletititok-sértés jogkövetkezménye, hogy a titok jogosultja a titoksértővel szemben különféle igényeket érvényesíthet bírósági perben. Ezek az igények gyakorlatilag azonosak mind a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 81. §-ában, mind pedig a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpt.) 4. §-ának (1) bekezdésében foglaltak kimerítése esetén. Az igények bármelyike önállóan, vagy közülük több együtt is érvényesíthető.

Objektív igények

Az igények "objektivitása" azt jelenti, hogy azok pusztán a jogsértés tényénél fogva - tekintet nélkül a titoksértő tudatállapotára, azaz felróhatóságára (szándékosság, gondatlanság) - megilletik a sérelmet szenvedett felet. Ezek az igények a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjai, illetve a Tpt. 86. §-a (2) bekezdésének a)-d) és g) pontjai alapján a következők lehetnek:

Az üzletititok-sértés tényének megállapítása

Sok esetben, a titok jellege miatt (pl. mert a megsértése már üzleti hátrányt a jogosult számára nem jelent) ez az igény önmagában is elegendő lehet a titok jogosultja üzleti hírének megóvására és annak demonstrálására, hogy nem hagyja megtorlatlanul az ilyen eseteket. A titoksértőt azonban a peres eljárás összes költsége terhelni fogja.

Kötelezés a jogsértés abbahagyására, eltiltás a jogsértéstől

Amennyiben a jogsértő magatartás folyamatosan fennáll (különösen pl. a jogosulatlan felhasználás, mint a gyártás, ügyfélcsábítás, áruterítés esetében), indokolt igény a jogsértés abbahagyása és a további jogsértéstől való eltiltás.

Elégtételadás

Bizonyos esetekben az üzleti titokkal való visszaélés, a titok közlése vagy nyilvánosságra hozatala sértheti a jogosult üzleti jó hírét (pl. a termék összetevői, üzletpolitikai elvek). Ilyenkor a jogosult követelheti, hogy a jogsértő megfelelő módon (esetleg nyilvánosan) adjon elégtételt neki (ennek formája lehet hirdetés, sajtócikk).

A sérelmes helyzet megszüntetése, az eredeti állapot helyreállítása

A sérelmes helyzet megszüntetésére, a jogsértést megelőző állapot helyreállítására vonatkozó igény az üzleti titok megsértésénél a gyakorlatban aligha alkalmazható, hiszen a diszkréció sérülése nem reparálható (kivéve pl. azokat az eseteket, amikor a jogsértő által elcsábított ügyfelekkel kötött szerződések hatálytalanításáról lehet esetleg szó). Annál inkább indokolt lehet a jogosultnak az az igénye, hogy a jogsértéssel előállított vagy forgalomba hozott árukat megfosszák a jogsértő jellegüktől (pl. az üzleti titok megsértésével kialakított alkatrész, modul, elem leválasztása), vagy ha ez nem lehetséges, egyenesen megsemmisítsék azokat (pl. az ellopott titok felhasználásával gyártott árukészlet). A jogosult követelheti továbbá a jogsértéssel előállított vagy forgalomba hozott áruk előállításra szolgáló különleges eszközök (pl. speciális szerszámok, gépek, műszerek) megsemmisítését is.

Adatszolgáltatás

A Tpt. 4. §-ának (1) bekezdésére alapított igények esetén a jogosult követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában részt vevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról [Tpt. 86. § (2) bekezdés g) pont]. Ez szükséges lehet ugyanis a titoksértők körének felderítéséhez és a titoksértő "hálózat" felgöngyölítéséhez.

Kártérítés

A titoksértő felróhatóságától függő igény a kártérítés [Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pont, Tpt. 86. § (2) bekezdés e) pont]. A jogosult a kártérítést a polgári jog szabályai szerint követelheti, azaz a kártérítés csak akkor jár, ha teljesülnek a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételek, amelyek a következők.

Károsodás

A jogosultnak bizonyítania kell, hogy őt kár érte.

Értékcsökkenés a jogosult vagyonában

Kárként jöhet szóba a jogosult vagyonában beállított értékcsökkenés, amely úgy állapítható meg, hogy összevetjük a jogosult vagyonmérlegét és leltárját a titoksértést megelőző és utáni állapotban, ha az utóbbi csökkenést mutat, úgy a károsodás bekövetkezett (üzleti titok esetében ez - hacsak az immateriális jószágként nincs a vagyonmérlegben feltüntetve - feltehetően ritka eset lesz, kivéve ha a jogosult esetleg a titok kifejlesztésére fordított ráfordítását érvényesíti kárként).

Elmaradt haszon

Kárként jelentkezhet a jogosult elmaradt haszna (üzleti titok megsértése esetén ez lesz a gyakoribb kárfajta), amelynek megállapítása és bizonyítása a mai bírói gyakorlat ismeretében meglehetősen nagy terheket ró a jogosultra, miután az elmaradt haszon mindig tartalmaz eshetőlegességeket, mégis a megállapításnál és bizonyításnál kiindulópontként szolgálhat a hasonló üzleti titkok nyílt piaci ára - mennyiben ilyen létezik -, vagy egy ésszerű licenciadíj-kalkuláció, amely azon alapul, hogy egy, a titkot használni szándékozó vevő egy engedélyezni szándékozó jogosultnak milyen összeget lenne hajlandó fizetni a titokért egy kézen-közön (egyösszegű fizetés, azonnali használatátengedés ellenében) ügylet alapján. Az elmaradt haszon kiindulópontja lehet a kutatási és fejlesztési költség, vagy a jogsértőknek a titok megszerzéséért ajánlott ár, avagy a jogsértő által a felhasznált titok útján elért többletbevétel is.

Költségek

Kárként lehet megítélni a jogosult javára azokat a költségeket, amelyeket a jogosult a kár kiküszöbölésére vagy csökkentésére fordított.

Nem vagyoni kárpótlás

A kár fogalmi körébe tartozik a jogosultat ért nem vagyoni hátrány kiküszöbölésére vagy csökkentésére alkalmas kárpótlás (nem vagyoni kár). A nem vagyoni kárpótlás alapvetően akkor illetheti meg a jogosultat, ha a jogosult lehetőségei (pl. vállalkozási szabadsága), jó híre vagy társadalmi környezete (pl. a közvélemény megítélése) is hátrányosan megváltozik az üzleti titok megsértésének eredményeképpen.

Jogellenesség

A kártérítés feltétele, hogy a károkozás jogellenes legyen, a titoksértő jogellenesen járjon el. A jogellenesség az üzleti titok bármilyen megsértése esetén önmagában megvalósul, vagyis nem kell további, konkrét előírások megsértését is bizonyítani.

Okozati összefüggés

A kár és a titoksértés között okozati összefüggésnek kell lennie, más szóval a titoksértő jogellenes magatartásának kell okozni a jogosult kárát. Itt azt kell bizonyítani, hogy a károsodás a jogellenes üzletititok-sértés nélkül egyáltalán nem következett volna be, illetve hogy a jogosult által érvényesített kárösszeg minden egyes forintja is visszavezethető a titoksértésre.

Kimentési lehetőségek

A felróhatóság hiánya

A jogsértőnek kell bizonyítania, hogy nem járt el felróhatóan, azaz a titoksértés és a károkozás tekintetében szándékosság vagy gondatlanság nem terheli.

A kárenyhítés elmulasztása

A jogsértő hivatkozhat arra is, hogy a jogosult nem tett eleget kármegelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettségének, amely a fizetendő kárösszeget a mulasztás arányában csökkentheti. Ilyen állításait azonban a jogsértőnek kell bizonyítania.

Közérdekű bírság

A Ptk. 81. §-ára alapított igény esetében a bíróságnak elvi lehetősége van arra, hogy a titoksértő felróható magatartása esetében úgynevezett közérdekű célra fordítandó bírságot szabjon ki a titoksértővel szemben, amennyiben a megítélhető kártérítés összege (elsősorban a bizonyíthatóság hiánya vagy a közérdek jelentősebb sérelme esetén) nem áll arányban a károkozó magatartás súlyosságával [Ptk. 84. § (2) bekezdés]. Ezzel a lehetőséggel azonban a gyakorlatban a bíróságok nem élnek.

Versenyfelügyeleti bírság

Annál inkább számíthat bírság kiszabására az a titoksértő, akit a Tpt. 4. §-ának (1) bekezdése alapján perelnek. A Tpt. 87. §-a szerint ugyanis a bíróság eljárása a versenyfelügyeleti bírság kiszabására is kiterjed. A bírság kiszabásának egyedüli feltétele a jogsértés ténye. Egyéb körülmények csak a bírság összegének mérlegelésénél játszanak szerepet (pl. a jogsérelem súlya a verseny veszélyeztetettségének foka alapján, a magatartás időtartama vagy ismétlése, felróhatósága, együttműködési készség). A bírság legmagasabb összege a vállalkozás előző évi nettó árbevételének tíz százalékát nem haladhatja meg (Tpt. 78. §).

Igény fenyegető kárveszély esetén

A Ptk. 341. §-ának (1) bekezdése szerint károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt a személyt, akinek részéről veszély fenyegeti, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és szükség szerint biztosíték adására. A Ptk. 341. §-ának (2) bekezdése kifejezetten kiemeli, hogy ezt a szabályt kell alkalmazni, ha a veszély tisztességtelen gazdasági tevékenység miatt fenyeget.

A már megvalósult üzletititok-sértés esetén ez az igény értelmét veszti, legfeljebb olyan esetekben jöhet szóba - miután a jogosult követeléseit a fenyegető kár veszélyére alapíthatja -, amikor az üzleti titok megsértése még csak előkészület alatt áll, vagy megvalósulása még nem fejeződött be (pl. felismert összeesküvés a titok megsértésére, az ellopott gyártási formula alapján a gyártás előkészítése annál, aki a megszerzésben nem vett részt). Meg kell azonban jegyezni, hogy a mai joggyakorlatban nemigen lehet találni olyan esetet, amikor a bíróságok önmagukban a fenti igényekre irányuló keresetnek helyt adtak volna.

Részeltetés a vagyoni eredményben

Múlt havi számunkban az üzleti titok fogalmának, típusainak meghatározásánál volt arról szó, hogy külön törvények által nem szabályozott szellemi alkotások, illetve az úgynevezett know-how is megfelelhet az üzleti titok kritériumainak. Amennyiben az üzleti titok megsértése ilyen szellemi termékek elsajátítását vagy felhasználását is megvalósítja, a titok jogosultja követelheti a titoksértőtől azt is, hogy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben [Ptk. 87. § (2) bekezdés]. Ez tulajdonképpen egy ésszerű és szokásos licenciadíjnak, royaltynak megfelelő összeg megfizetését jelenti.

Egyéb igények

Amennyiben az üzleti titok megsértése közvetlenül vagy közvetve valamilyen szerződéses megállapodás megsértését is jelenti, úgy a jogosult a szerződésszegésből eredően is érvényesíthet igényeket. Ilyen lehet alapvetően a szerződésben kikötött kötbér (pl. üzleti titok minden egyes megsértése esetén egy bizonyos összeg fizetésének kötelezettsége), jogvesztés (pl. bizonyos használati jogok elvesztése, korlátozása, felfüggesztése), a szerződés jogosult általi megszüntetésének lehetősége felmondással vagy elállással (pl. a munkáltató rendkívüli felmondása a titoksértés miatt, vagy egy licenciaszerződés azonnali hatályú felmondása az átadott titokkal való visszaélés miatt), illetve a szerződésszegéssel okozott károk megtérítése.

Az igényérvényesítés határideje

A Ptk. 81. §-ára (illetve a Ptk. más rendelkezéseire és a szerződésre) alapított jogok esetében az igényérvényesítés idejét kifejezett rendelkezés nem korlátozza, ennek ellenére az elévülés szabályait - olyan rendelkezés hiányában, mint a tulajdoni igényeknél, amelyek nem évülnek el - a gyakorlatban itt is alkalmazni kellene, ami azt jelenti, hogy az igény keletkezésétől (az elkövetési magatartás befejeződésétől, kárigény esetén pedig a károsodás bekövetkeztétől) számított 5 év eltelte után a jogosult keresetének nem adhat helyt a bíróság, amennyiben a jogsértő az elévülésre hivatkozik (kivéve az elévülés megszakadásának vagy nyugvásának eseteit).

A Tpt. 4. §-ának (1) bekezdésére alapított igényeket viszont a Tpt. 88. §-ának (1) bekezdése szerint a titok jogosultja a titoksértésről való tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül indíthat keresetet. Ezen túlmenően a törvény még egy hároméves jogvesztő határidőt is megállapít annak érdekében, hogy a végtelenségig ilyen igények ne legyenek érvényesíthetők, még későbbi tudomásszerzés esetén sem.

Miután kimutatható a nagyfokú átfedés a Ptk. 81. §-a és a Tpt. 4. §-a (1) bekezdésének elemei közt, a gyakorlatban meglehetősen nehéz annak eldöntése, hogy mely határidők leteltére hivatkozhat a titoksértő. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez csak a kereset jogalapjának megjelölésétől függ, és a titok jogosultja megteheti, hogy a számára kedvezőbb Ptk.-szabályokra épít. Ez persze a jogbiztonságot nem szolgálja, de ez a probléma ma már csak törvényalkotással küszöbölhető ki.

Ideiglenes intézkedés

A titok jogosultját megillető igények bírósági érvényesítése - mint a bírósági eljárások általában - közismerten időigényes procedúra, és akár éveket is igénybe vehet. Nem nehéz elgondolni, hogy a titoksértő ez alatt az idő alatt milyen komoly anyagi és versenyhátrányokat tud okozni a titok jogosultjának, ha a peres eljárás alatt - amelynek elhúzására ráadásul számtalan eszköze van - folytatja a jogsértő magatartást (pl. gyártja és értékesíti a lopott formulának megfelelő termékeket, továbbra is elcsábítja az ügyfeleket, a titok felhasználásával a kutatásban-fejlesztésben megelőzi a titok jogosultját).

A jogsértés elleni védekezés bírósági eszköze a peres eljárás lezárását megelőzően az ideiglenes intézkedés lehet, amely a jogosultra nézve hátrányos helyzet valószínűségére alapítva alkalmas a jogsértés megakadályozására. Annak ellenére, hogy a mai joggyakorlatban nem egyszerű feladat a bíróság ideiglenes intézkedését elérni, mégis mindenképpen próbálkozni kell vele, mert az üzletititok-sértés az egyik olyan eset, amikor az ilyen bírói intézkedés feltételei fennállhatnak.

Az ideiglenes intézkedést legkorábban a keresetlevélben, vagy a per során bármikor, beadvány útján lehet kérelmezni. A keresetlevélben kért ideiglenes intézkedésről a bíróság elvileg már az első tárgyalás kitűzése előtt is határozhat. A bíróság a kérelemről minden esetben soron kívül - és szükség esetén a felek személyes meghallgatása után -, végzésben határoz.

Az ideiglenes intézkedés feltételei

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet akkor teljesíti a bíróság, ha az ideiglenes intézkedés valamely indoka az alábbiak közül valószínűsíthető:

- a kérelmezőt közvetlenül kár fenyegeti (az elmaradt haszon mint kár esetében alkalmazhatósága kérdéses), vagy

- az intézkedés a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása (ilyenkor az intézkedés elsődleges célja a bizonyítás megkönnyítése, vagy pl. a titok felhasználásával gyártott termékmenynyiség meghatározhatósága) miatt szükséges,

- a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme (az üzleti titkok esetében ez a legvalószínűbb indok) miatt van szükség az intézkedésre.

Az ideiglenes intézkedés további feltétele, hogy az intézkedéssel okozott hátrány ne haladja meg az azzal okozott előnyt. A bíróságnak össze kell mérnie az intézkedés kérelmezőnél beálló pozitív és a titoksértőnél előálló negatív hatásait (amennyiben például az intézkedés egy bizonytalan, sok kérdést felvető ügy mellett az alperes üzleti működését ellehetetlenítené vagy súlyosan megnehezítené, a bíróság nem fogja elrendelni az intézkedést).

Az ideiglenes intézkedés elrendeléséhez az is kell, hogy a kérelmező vállalja a bíróság által szükségesnek tartott és elrendelt biztosíték adását. A biztosítékadásra kötelezés a bíróság mérlegelésétől függ, és elsősorban készpénzletét elhelyezését, fedezetigazolást vagy bizonyos összeg zárolását, bankkezesség vagy -garancia letételét, esetleg zálogjog biztosítását jelentheti.

Az ideiglenes intézkedés tartalma

Azt, hogy az ideiglenes intézkedés mit tartalmazzon, a kérelmezőnek kell meghatároznia kérelmében. Ügyelni kell azonban arra, hogy az ideiglenes intézkedés csak jogilag kivitelezhető cselekményekre irányulhat. Üzleti titok esetében ez elsősorban a jogsértő magatartástól való eltiltást, valamilyen cselekmény abbahagyását, vagy valamilyen dolog (pl. dokumentumok) visszaadását, megsemmisítését jelentheti.

A teljesítési határidő kezdetét a bíróság végzésében megállapítja, ennek hiányában az a végzés írásbeli közlését követő nap. A teljesítési határidő rendszerint ettől számított 15 nap, de a felek méltánylást érdemlő érdekeinek mérlegelése alapján ennél rövidebb vagy hosszabb határidő is megállapítható. Üzleti titok megsértésénél ez akár azonnali kötelezettséget is szükségessé tehet.

Azonnali végrehajthatóság

Az ideiglenes intézkedés leglényegesebb tulajdonsága, hogy előzetesen végrehajtható, vagyis amennyiben az alperes nem teljesíti az előírt kötelezettséget önszántából, úgy végrehajtó útján, illetve ellenszegülés esetén végrehajtási bírság - akár ismételt - kiszabásával szorítható rá a jogkövető magatartásra, függetlenül attól, hogy élt-e jogorvoslattal vagy sem.

Titokvédelem a bizonyítási eljárásban

Tanúvallomások; a nyilvánosság kizárása a tárgyalásról

Üzleti titokra hivatkozással a tanúként idézett személyek a perben nem tagadhatják meg a vallomástételt. Ez a titok jogosultjának gyakran sértheti az érdekeit, hiszen a tárgyalások nyilvánosak, így a titkokat elvileg olyanok is megismerhetik, akiknél ez nem kívánatos, és elveszíthetik titok jellegüket. A bíróság azonban az üzleti titok, illetve a személyiségi jogok védelme érdekében, indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja a nyilvánosságot. Az ítélet kihirdetése azonban ilyen esetben is nyilvános. Célszerű tehát az üzleti titok megsértésére vonatkozó ügyekben a felperesnek indítványoznia a nyilvánosság kizárását a tárgyalásról.

Szakértők, egyéb bizonyítékok

A perekben gyakran lépnek fel igazságügyi szakértők, akiket hivatásbeli titoktartás terhel. Miután a szakértő bármely félnél vizsgálatokat folytathat, ahol elvileg a másik fél jelen lehet, annak érdekében, hogy a másik fél így ne juthasson hozzá a jelenléte során üzleti titokhoz, célszerű indítványozni, hogy a vizsgálatot a szakértő a felek távollétében végezze el. A szakértői vélemény ismertetésénél és a szakértő meghallgatásánál érdemes kérni a nyilvánosság kizárását. Az azonban nehezen kerülhető el, hogy a szakértői vélemény útján bizonyos üzleti titok a másik fél birtokába jusson, hiszen az ellenfélnek joga van a vélemény teljes körű megismerésére, és a szakértőhöz írásbeli, illetve szóbeli kérdéseket intézhet. Itt legfeljebb azt lehet megkísérelni, hogy a jogosult fél (az ügyre nem tartozás és az üzleti titok indokával) tiltakozzon az olyan kérdések ellen, amelyek csak a titok kifürkészését szolgálnák, és kérje azok megtiltását, illetve mellőzését (ugyanez lehet egyébként a megoldás a tanúk kikérdezésénél is).

A perekben bizonyíték lehet tárgyak, tények, helyszín szemléje (pl. a prototípus bemutatása), amelynek során ugyancsak érdemes megkísérelni, hogy a bíróság korlátozza a szemlét csak az ügy eldöntéséhez szükséges körre, és gátolja meg a másik fél olyan cselekményeit, amelyek csak az üzleti titok kifürkészésére irányulnak.

Az okirati bizonyítékok esetében a kivonatos bemutatás elérése és a közvetlen titokkifürkészésre irányuló cselekmények meggátolására vonatkozó indítványok jöhetnek szóba.

Titoksértés országhatárok felett

A határokon átnyúló, globális gazdaságban minden további nélkül bekövetkezhet az az eset, hogy az üzleti titok megsértése nemzetközi elemeket is tartalmaz azért, mert a jogsértő, vagy a jogosult külföldi, vagy a jogsértő cselekményt a belföldi jogosult ellen külföldön követik el (pl. külföldön levő fióktelepénél járnak sikerrel az ipari kémek). A fejlett jogi kultúrával rendelkező államokban az ilyen esetekben az úgynevezett nemzetközi (kollíziós) magánjog szabályai fogják meghatározni, hogy az üzleti titok megsértésére mely állam jogát kell alkalmazni. Azt, hogy melyik állam nemzetközi magánjoga ad feleletet a fenti kérdésre, az határozza meg, hogy melyik állam bírósága jár el a jogvitában, mert a bíróságok a saját államuk kollíziós jogát alkalmazzák, így először röviden ki kell térni az eljáró bíróság kérdésére.

Melyik ország bírósága jár el?

Előfordulhat, hogy a titok jogosultja valamilyen szerződésre alapítja igényeit a titoksértővel szemben, és a szerződés úgynevezett joghatósági megállapodást tartalmaz, azaz kijelöli, hogy a szerződő felek államai közül melyiknek a rendes bírósága vagy választottbírósága jár el, vagy esetleg egy semleges bíróságot határoz meg. A megállapodás szerinti bíróságon kívül más bíróság csak szűk körben járhat el a jogvitában. Az ilyen bírósági kikötéseknél arra kell csak ügyelni, hogy a kérdéses bíróság ítéletét a jogsértő országában végre is hajtsák (nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján). Bírósági kikötés hiányában a titok jogosultjának elsősorban ugyancsak aszerint kell bíróságot választania, hogy az ítélet a jogsértő országában végrehajtható legyen. Ha még ebben az esetben is marad választási lehetősége, akkor szokásos választási szempont, hogy melyik bíróság által alkalmazott kollíziós jog vezet a jogosult számára legkedvezőbb igényeket biztosító materiális joghoz.

Jogi szakértő

Az egyes államok nemzetközi magánjogai más és más módon foghatják fel az üzleti titok megsértését, és más és más állam jogának alkalmazását rendelhetik. Ilyen esetben mindenképpen szükséges lehet a helyi szabályokban járatos jogi szakértő bevonása.

Melyik ország jogát kell alkalmazni?

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmj.) szerint, amelyet a magyar bíróságok vagy (általában) magyarországi székhelyű választottbíróságok vesznek figyelembe, a következő megoldásokat tartogatja az üzletititok-sértés tekintetében:

Választott jog

Az úgynevezett választott jog azt jelenti, hogy a felek valamely szerződésükben (pl. licenciaszerződés, kutatási-fejlesztési megállapodás, franchise-szerződés) meghatározzák, hogy a szerződésükben nem szabályozott kérdésekben mely állam jogszabályai alkalmazandók. A választott jogot akkor kell alkalmazni, ha az üzleti titok megsértése miatt valamilyen szerződéses igényt érvényesítenek (pl. kötbér, kártérítés szerződésszegés miatt, a szerződés megszüntetése).

Alkalmazandó jog választott jog hiányában

Az Nmj. meghatározza, hogy a különféle szerződéses jogvitákra milyen jogot kell alkalmazni a kikötött jog hiányában (pl. licenciaszerződésnél a használatbaadó, ügynöki szerződésnél pedig az ügynök lakóhelyének, székhelyének a joga).

Személyes jog

Mind a természetes, mind pedig a jogi személyek személyhez fűződő jogának minősül az üzleti titokhoz való jogosultság a Ptk. rendelkezései, illetve az Nmj. 3. §-ában foglalt úgynevezett minősítési szabályok szerint, és így arra az úgynevezett személyes joguk (vagyis a természetes személyeknél elsősorban annak az államnak a joga, amelynek állampolgárai, a jogi személyeknél és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknál pedig annak az államnak a joga, ahol a szervezetet nyilvántartásba vették) alkalmazandó. Ennek irányadónak kell lennie a kártérítési igényekre is. A versenyjogi jogsértésekre alapuló igények esetében az Nmj. nem ad eligazítást, miután azonban annak előfeltételei és jogkövetkezményei alig térnek el a Ptk. 81. §-ától, célszerű a nemzetközi elemeket tartalmazó igényeket ez utóbbira mint a személyiségi jogok megsértésére alapítani.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére