Elvonási tünetek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 56. számában (2002. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A jövő évi adó- és járulékszabályok között előremutató változások is akadnak, ám mégis tény: a kedvezőtlen makrogazdasági helyzet miatt nem valósul meg olyan mértékű adócsökkentés sem a vállalkozók, sem a magánszemélyek esetében, amilyet a kormány korábban megígért. Több mint tíz év után új adónemmel is gazdagodik a magyar adórendszer: az egyszerűsített vállalkozási adó a kisebb árbevételű vállalkozások számára kínál vonzó lehetőséget.

Adó- és járulékváltozások - reformok nélkül

A tavaszi választási kampány nem szűkölködött az adócsökkentési ígéretekben, amelyek egy részéről már akkor látszott, hogy megvalósításuk - enyhén szólva is - kétséges. Ez nem volt újdonság, ilyet bőven hallhatott a korábbi választások során is a nagyérdemű. Ugyanakkor az is tény, hogy még nem akadt egyetlen olyan párt sem az elmúlt 12 évben, amelyik kormányra kerülését követően maradéktalanul végrehajtotta volna a választások során az adó- és járulékrendszert illető ígéreteit. Így nem volt meglepő, amikor novemberre világosan kiderült: a kormány által korábban beígért adócsökkentésnél jóval szerényebb valósul meg 2003-ban, sőt vélhetően olyanok is akadnak, akiknek növekszik az adóterhelésük.

Átlagosan csökken a teher

Az adó- és járulékrendszerben januárban bevezetendő módosításokra egyrészt a kormányprogramban megjelölt feladatok megvalósítása, másrészt az Európai Unióhoz való jogharmonizáció érdekében kerül sor. A változások miatt a GDP-hez viszonyított jövedelem-központosítás - kormányzati számítások szerint - jövőre 1-1,5 százalékkal csökken.

A minimálbér szeptembertől bevezetett adómentessége súlyos tízmilliárdokba került az államkasszának, így aztán a személyi jövedelemadó-rendszerben jövőre már csak emiatt sem lehet jelentős tehercsökkenésre számítani. Az Országgyűlés által november közepén elfogadott szja-tábla szerint ugyanis az adókulcsok nem változnak 2003. január elsejétől, az adósávokat pedig éppen csak valorizálják, tehát az inflációhoz igazítják. Vagyis az ideihez képest jelentős csökkenésről szó sincs, bár kormányzati számítások szerint mégis csaknem 20 százalékra - 19,8 százalékra - mérséklődik az átlagos adóterhelés jövőre, 2004-ben pedig további mintegy másfél százalékos mérséklődéssel számolnak. Az új adótábla lényegében csupán az alacsonyabb jövedelműek esetében jelent adócsökkenést, az átlagkereset körül keresők viszont már rosszabbul járnak. Ráadásul nem teljesül az a kampány során gyakran hangoztatott ígéret sem, miszerint "meg kell szüntetni, hogy az átlagkereset a legmagasabb adósávban adózzon". A legújabb kormányzati ígéretek szerint erre még 1-2 évet várni kell.

A nettó keresetek alakulását jelentősen befolyásolják a járulékok is, amelyek némileg átrendeződtek. Jövő januártól 8 százalékról 8,5 százalékra nő a magánszemélyek által fizetett nyugdíjjárulék: a magánnyugdíjpénztár-tagok esetében ez annyit jelent, hogy - a korábban tervezett 8 százalékkal szemben csak - 7 százalék lesz a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, másfél százalékot pedig a kötelező tb-be fizetnek. A havi 200-300 ezer forint jövedelműeknek kedvezőtlen hír, hogy jelentősen megemelik azt az összeget, amíg a nyugdíjjárulékot fizetni kell: az idén ez még az átlagkereset kétszereséig terjed, jövőre viszont már 2,5-szeres lesz a plafon. Van azonban jó hír is: a munkavállalók által fizetett munkavállalói járulék a bruttó kereset másfél százalékáról egy százalékára csökken, s - a korábbi tervekkel ellentétben - nem emelik a jelenlegi 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot sem.

Befektetési kedvezmények

A tőkepiaci szereplők számára hozhat megnyugvást, hogy jövőre megszűnik a tőzsdei árfolyamnyereség adója. A befektetési adóhitel konstrukcióját 2003-tól még nem alakítják át, ám 2004-ben már várhatóan erre is sor kerül. A megtakarítások ösztönzése, illetve néhány, a kormány által fontosnak tartott cél elérése érdekében új adókedvezményeket is bevezetnek, illetve a mostaniakat emelik. Új preferenciaként jelenik meg, hogy a felnőttképzés díjának 30 százaléka adókedvezményként érvényesíthető. Ugyancsak adókedvezmény jár a pedagógusnak, az oktatónak, a hallgatónak, a felnőttképzésben részt vevőknek, valamint azon magánszemélynek, akinek gyermekei nappali rendszerű iskolai oktatásban vesznek részt, ha számítógép vásárlására, bérlésére, lízingelésére fordít jövedelméből. A két célra együttesen éves szinten maximum 60 ezer forint számolható el. A hosszú távú megtakarítások ösztönzésére jelentősen emelkedik januártól a nyugdíj- és életbiztosítások adókedvezménye: a befizetett összeg 20 százaléka mellett még további 10 százalék kedvezmény jár az előző évit meghaladóan befizetett díj után, ám éves szinten maximum százezer forint kedvezmény lesz jövőre érvényesíthető. Új preferencia ösztönzi majd a lakás-takarékpénztári befizetéseket: e szerint a befizetett összeg 30 százaléka, éves szinten maximum 72 ezer forint adókedvezmény jár az ily módon takarékoskodóknak.

Értékpapír-juttatások elszámolása

Új fejezettel egészül ki a személyi jövedelemadóról szóló törvény, amely az értékpapír formájában vagy az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett bevétel adókötelezettségéről rendelkezik. Ami ebben szomorú, hogy lényegében szigorításról van szó, bár azt is mondhatjuk, hogy egyértelműsítik az erre vonatkozó szabályokat, a "kiskapukat" igyekeznek bezárni. A mai szabályozás szerint természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által értékpapír formájában adott vagyoni érték esetében az értékpapír szokásos piaci értékéből az a rész, amelyet a juttatásban részesülő magánszemély nem térít meg a kifizetőnek. Ezzel szemben januártól az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében - bizonyos kivételek mellett - a bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani. Ha a munkáltató a munkavállaló részére ad így értékpapírt, akkor a bevétel úgy adózik, mint a munkaviszonyból származó jövedelem, vagyis a legköltségesebb az érintetteknek. Kivételt csak az az eset képez, ha az értékpapírt a magánszemély olyan jog gyakorlásával szerezte, amely bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt, ilyenkor nincs adókötelezettség. Ugyanakkor - egy elfogadott módosító javaslatnak köszönhetően - ha az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy eladási jog alapításáról még az idén év végéig megkötik a megállapodást, akkor a magánszemély által a jog 2005. december 31-ig történő gyakorlása révén szerzett bevétel adózására még az idén hatályos szabályok vonatkoznak.

A munkavállalói tulajdonlás ösztönzéseire januártól új fogalmat vezet be az szja-törvény, mégpedig az "elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program" kategóriáját. Ha a magánszemély ennek keretében szerez maximum 500 ezer forint összegben, értékpapír formájában vagyoni értéket és a program szervezője azt befektetési szolgáltatónál egyedi letétbe helyezi a magánszemély javára, akkor az így megszerzett vagyoni érték a magánszemélynél nem minősül bevételnek. Ha az adott évben a magánszemély javára letétbe helyezett értékpapírok piaci értéke meghaladja az 500 ezer forintot, akkor a kedvezőbb szabályok csak ezen összegig érvényesek, az 500 ezer forintot meghaladó részre az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A letétbe helyezett értékpapírokra kötelező tartási időszakot ír elő a törvény: ez a letétbe helyezést követő évnek a végéig terjed. Vagyis, ha mondjuk jövő májusban dönt úgy a cég, hogy kihasználja az adótörvény biztosította kedvező lehetőséget, akkor a papírnak 2004 végéig letétben kell lennie, mert különben az adózási előnyöket nem használhatja ki. Ily módon a cég vezetői és alkalmazottai juthatnak értékpapírhoz, ám a törvény még azt is meghatározza, hogy milyen arányban. Ha a tartási időszak letelik, akkor már értékesíthető az értékpapír, ráadásul az eladásra is kedvező szabályok vonatkoznak: tőzsdei értékesítés esetén például csak 20 százalék árfolyamnyereség-adót kell fizetni. Az elismert programot a Pénzügyminisztérium kérelemre nyilvántartásba veszi, s a fenti előnyök csak ebben az esetben alkalmazhatók.

Társasági kedvezmények

A gazdasági társaságok jövedelemadózásának alapvető szabályai jövőre sem változnak: bár több nagyvállalkozó szorgalmazta, a kormány nem támogatta a 18 százalékos, nemzetközi szinten igen alacsony társaságiadó-kulcs további csökkentését. (Az MGYOSZ azt javasolta a kormánynak, hogy a termelővállalatok csupán 12 százalékos kulcs alapján adózzanak.) A társaságiadó-törvény kedvezményrendszere viszont jövőre - részben uniós előírások miatt, részben pedig azért, mert a kormány bizonyos célok megvalósulását adókedvezményekkel is ösztönözni akarja - alaposan átalakul. Ami vélhetően a legkedvezőtlenebbül érinti a nagyvállalatokat, hogy megszűnik a - 3, illetve 10 milliárd forintos - nagyberuházásokhoz kapcsolódó normatív beruházási adókedvezmény, s helyette bevezetik a fejlesztési adókedvezményt, amely bár az uniós előírásoknak megfelel, ám sok szempontból jóval hátrányosabb a jelenleginél. Éppen ezért aki teheti, még az idén december végéig kezdje meg a beruházást, a jelenlegi kedvezményre ugyanis az év végéig még jogot lehet szerezni. A beruházás megkezdésének épületnél az építési naplóban az építkezés megkezdéseként bejegyzett nap, egyéb tárgyi eszköznél az átvétel napja számít. Azt egyelőre - lapzártakor - még nem lehet tudni, hogy végül is mi lesz a sorsa a 2011-ig megszerzett kedvezményeknek: ez az EU-val folytatott tárgyalások eredményének függvényében változik, azt azonban bizonyára le lehet szögezni, hogy akik még az idén jogot szereznek a kedvezményre, a preferenciához valamilyen módon 2011-ig mindenképpen hozzájutnak. Vagyis a multik hozzákezdhetnének így év végén néhány nagyberuházáshoz, ami - az egyébként nem túl "rózsás" állapotban lévő - makrogazdaságnak is jót tenne. Az Unióhoz történő csatlakozás kényszerítette ki azt is, hogy nem lesz Magyarország az off-shore cégek paradicsoma: itt a beruházási adókedvezményhez hasonlóan az év végéig lehet még a státust elnyerni, jövőre már nem lehet nálunk ezen a jogcímen, kedvezményesen adózni. Azok az off-shore cégek, amelyek az év végéig megszerzik a státust, az alacsony adókulcs előnyeit még 3 évig, 2005. december 31-éig élvezhetik.

Van persze kedvező hír is a multiknak: ez pedig az Unió tagállamain belül az anya- és a leányvállalat közötti osztalékfizetés. Az uniós szabályok szerint ez az osztalék adómentes az EU-tagállamokban, nálunk viszont még egyelőre adó terheli. A törvénymódosítás szerint az uniós csatlakozást követően itt is adómentes lesz az innen egy másik tagállamba utalt osztalék. Az osztalék hazautalásával tehát nem érdemes sietniük a nemzetközi cégeknek, mert - minden bizonnyal - alig több mint 1 év múlva a magyar állam már nem adóztatja azt meg.

A beruházások ösztönzése

A fejlesztések, a beruházások ösztönzése érdekében új adókedvezményt is bevezetnek jövőre: e szerint lehetővé válik, hogy a vállalkozások adózás előtti eredményük terhére - annak legfeljebb 25 százalékáig és éves szinten maximum 500 millió forintig - fejlesztési tartalékot képezzenek. Az adómentes, lekötött tartalékot kizárólag beruházási célra lehet fordítani a lekötés évét követő 4 év valamelyikében, ám ha ezt végül mégsem teszi meg a vállalkozás, akkor a fel nem használt összeget a határidő leteltét követően le kell adózni a 18 százalékos adókulccsal, sőt még önellenőrzési pótlékot is kell utána fizetni. Az új kedvezménytől a kormányzat azt reméli, hogy megélénkül a kis- és középvállalkozások beruházási kedve is. S ami igencsak fontos, hogy akik jövőre akarnak beruházni, azoknak nem kell az idén feltétlenül minden nyereséget "elköltségesíteni", az új kedvezmény ugyanis már a 2002. évi nyereség terhére is igénybe vehető. A pénzügyminiszter közlése szerint ez az intézkedés több milliárd forint fejlesztési forrást hagy 2003-ban a vállalkozásoknál. Ugyancsak kedvező változást jelent az egyéni és a társas vállalkozásoknak, hogy a jövő évtől 50 százalékos értékcsökkenési leírást alkalmazhatnak a 33 százalékos vagy 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében.

A mikro- és kisvállalkozások beruházásainak ösztönzéseire az idén már maximum 30 millió forintos beruházási adóalap-kedvezmény járt az érintetteknek. Ezzel kapcsolatban az a kedvező változás történik, hogy a kedvezmény 2003-tól a szellemi termékre (szoftverekre) és az ingatlanfelújításra, -bővítésre, -rendeltetésváltozásra, -átalakításra is kiterjed.

Az szja-tábla 2003-ra:

Jövedelem

Adó

Adókulcs

0-650 000

0

20 százalék

650 001-1 350 000

130 000

és 30 százalék

1 350 001-től

340 000

és 40 százalék

A dolgozók számítógépesítése

A modern technológia, a számítástechnika, az internet terjedését az adórendszeren keresztül többféle módon is igyekszik támogatni a kormányzat. Így például a legalább 100 millió forint értékű szélessávú internetszolgáltatást biztosító beruházás után is engedélyezheti a kormány a fejlesztési adókedvezményt, vagyis ez esetben nincs szükség 10 milliárdos beruházásra. A jövő évtől adómentes természetbeni juttatásnak minősül, ha a munkáltató ingyenesen vagy kedvezményesen számítógép-használatot, illetve internet-hozzáférést biztosít a dolgozójának. Ugyancsak adómentes lesz a "kiöregedett" számítógépek dolgozóknak történő átadása: vagyis a két évnél régebbi számítógépek adómentesen kerülhetnek a dolgozók tulajdonába, akkor is, ha ingyen adják azokat.

A társaságiadó-törvény keretében adókedvezmény formájában még több fontos célt is ösztönöz a kormány a jövő évtől kezdve. Így például szeretnék elérni, hogy a fejlődőképes, ám tőkehiánnyal küzdő kis- és középvállalkozásokban minél többen lássanak fantáziát, s azokba tőkével is beszálljanak. Ezt szolgálja az a törvénymódosítás, amely szerint a jövő évtől a jegyzett tőkéjük emelése révén a kisebb vállalkozások számára tőkét juttató - ám velük a juttatás előtt kapcsolt vállalkozási viszonyban nem lévő - társaságoknál ezen részesedés átruházása adómentes lesz, feltéve ha az értékesítésre legkorábban három év után kerül sor. Vagyis így a befektetők 3 év után már adómentesen vehetik ki az időközben "megizmosodott" cégből a korábban befektetett vagyoni értéküket.

Az szja-tábla 2004-re:

Jövedelem

Adó

Adókulcs

0-800 000

0

18 százalék

800 001-1 500 000

144 000

és 26 százalék

1 500 001-től

326 000

és 38 százalék

Áfavisszaigénylés-tiltás

A fogyasztáshoz kapcsolt adóknál számos olyan szigorítást vezetnek be január elsejétől, amely alaposan "megcsapolja" a vállalkozásokat. Így mindenekelőtt kibővül azon termékek és szolgáltatások köre, amelyek után a vállalkozó nem igényelheti vissza az áfát. A jogalkotók ugyanis azon a véleményen vannak, hogy semmi sem indokolja az áfalevonást akkor, amikor lényegében a vállalkozó is fogyasztó: tehát például reprezentáció, szórakoztatás vagy bizonyos luxuskiadások esetében. Éppen ezért tételesen felsorolja majd a törvény, hogy milyen kiadások áfája nem vonható le: jelenleg a benzin, a személyautó, illetve a taxiszolgáltatás igénybevétele esetén van kizárva az adólevonási jog. A jövő évtől idetartozik - többek között - a motorkerékpár, a jachtok és a különböző sport, vagy szórakoztatási célokat szolgáló hajók beszerzése, az élelmiszerek és az italok beszerzése, valamint különböző szórakoztatási szolgáltatások igénybevétele, vagy a lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzések is. Ugyancsak nem lesz levonható a parkolás vagy az úthasználati díj áfája sem. Vagyis lényegében azokban az esetekben, amikor a vállalkozó nem továbbértékesítő, hanem fogyasztó, a jövő évtől nem vonhatja le az áfát. Érdemes tehát igyekezni: aki éppen mostanában akart a fenti célokra áldozni - ha megteheti -, még az idén tegye meg. Az utolsó pillanatban került a jogalkotók elé az a javaslat, amely szerint a jövő évtől a távbeszélőszolgáltatás áfájának is csak 70 százaléka lesz levonható. A vállalkozásokat már jövőre legalább 20 milliárd forinttal megcsapoló javaslatokkal a képviselők többsége egyetértett, így januártól a cégeknek többe kerül mind a mobil mind vezetékes telefonálás.

Jó néhány termék és szolgáltatás besorolása is megváltozik januártól, mivel ma még igen nagy az eltérés az uniós jogszabályok és a magyar törvény között e tekintetben. Több termék és szolgáltatás a kedvezményes kulcsból átkerül a normál kulcsba, ami bizonyára jelentősen emeli majd árukat. Így többek között a mákgubó, a közúti járművekhez tartozó katalizátor, a raktározás, az áruszállítás, a postai tevékenységek, a kutatás-fejlesztési tevékenység, a mosás, vegytisztítás, textilfestés, s - a mezőgazdasági termelésben használt szolgáltatások kivételével - a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások is. Nem kétséges, hogy ugyancsak áremelkedést okozhat bizonyos szolgáltatások tárgyi adómentes körből a normál áfakulcsba történő átsorolása: ez - többek között - a lakóingatlanok kezelését, az igazságügyi szakértők, az önálló bírósági végrehajtók és az ügyvédek tevékenységét is érinti. Az uniós szabályok szerint az oktatás területén az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás a normál áfakulcsba van sorolva, míg nálunk tárgyi adómentes. A kormány szerette volna a jogharmonizációt ezen a területen is megvalósítani, ám az erőteljes tiltakozás hatására enyhített korábbi javaslatán: így végül is a képviselők többsége arra a javaslatra szavazott, amely szerint minden, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő tanfolyam, továbbá az akkreditált idegen nyelvi képzés tárgyi adómentes marad, mint ahogy azoknak a képzéseknek a besorolása sem változik, amelyeket az Oktatási Minisztérium vagy jogszabályban felhatalmazott testület akkreditál, vagyis elismeri a minőségét.

Akad azért az áfatörvényben néhány kedvező változás is. Így például a jövő évtől - végre - a törvény a számla kiállítójára is, vagyis nemcsak a vevőre tartalmaz az áfa megfizetésével kapcsolatban előírásokat, mégpedig azoknak az adófizetési kötelezettségét is megállapítja, akik az áfás számlát kiállították. Valorizálják a kis értékű ajándék 1993 óta változatlan 500 forintos értékét: így 2003-tól az a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott termék, nyújtott szolgáltatás minősül kis értékű ajándéknak, amelynek az áfát is tartalmazó forgalmi értéke az 5000 forintot nem haladja meg. Némileg enyhítik az adó-visszaigénylés nemrégiben bevezetett - igen szigorú - feltételeit. Így a jövő évtől nem szerepel a havi bevallásra kötelezett adóalanyok esetében a visszaigénylési feltételek között, hogy csak két egymást követő adómegállapítási időszak után kérhetik az áfa kiutalását.

A vállalkozások által fizetett járulékok körében nem lesz jelentős változás: marad a 29 százalékos tb-járulék, azonban a munkavállalók után fizetett tételes egészségügyi hozzájárulás havonta több mint ezer forinttal - 4500 forintról 3450 forintra - mérséklődik januártól.

Új szja-kedvezmények:

a felnőttképzés adóévben megfizetett díjának a 30 százaléka csökkenti az összevont adóalap alapját, mint ahogy az oktatók, diákok által számítógépre, számítástechnikai eszközre fordított összeg is, mégpedig a két célra együttesen éves szinten maximum 60 ezer forint kedvezmény számolható el; * növekszik a hosszú távú nyugdíj- és életbiztosítások adókedvezménye: az egyébként is igénybe vehető 20 százalék kedvezményen túl, további 10 százalék kedvezmény jár azon biztosítási díj után, amely az előző évet meghaladja; * adómentes lesz a munkáltató által biztosított ingyenes számítógép-használat és internet-hozzáférés, valamint a két évet meghaladóan használt számítógép térítés nélküli átengedése is; * a magánszemély elszámolhatja az internet használati díjának 30 százalékát, legfeljebb évi 60 ezer forintot, függetlenül attól, hogy az csak részben szolgálja a tevékenységet; * a vállalkozó az általános rendeltetésű számítástechnikai gép után gyorsított - 50 százalékos - értékcsökkenési leírást alkalmazhat; * 2200 forintról 4000-re, illetve 1400-ról 2000-re emelkedik az adómentesen adható étkezési hozzájárulás, az üdülési csekk értéke pedig a mindenkori egyhavi minimábér összegére változik.

Ellenőrzési szabályok

Évek óta tervezi a pénzügyi tárca, hogy a több mint 10 éves adózás rendjéről szóló törvényt újrakodifikálja, ám erre ezúttal sem került sor, azonban néhány fejezetet - így az ellenőrzésre és az adóvégrehajtásra vonatkozókat - teljesen kicserélik. A jelenlegi törvény az ellenőrzésekkel kapcsolatban csupán keretszabályokat határoz meg, a jövő évtől viszont részletesen szabályozza az ellenőrzés fajtáit, határidejét, a kiválasztás szempontjait. Újdonságot jelent, hogy minden év február 20-áig az APEH elnökének nyilvánosságra kell hoznia az ellenőrzési irányelvet. Nagyon sok vállalkozót "zavart", hogy az ellenőrök majdnem addig keresgéltek az adózónál, amíg kedvük tartotta, vagyis időben nem voltak korlátozva. A jövő évtől viszont a törvény az ellenőrzés idejét - vizsgálati típusoktól függően - maximum 30, illetve 60 napban, kiemelt adózóknál 120 napban állapítja meg. Az önálló tevékenységet végzők - főleg az egyéni vállalkozók - fellélegezhetnek, mert megszűnik az a gyakorlat, hogy az elvárt jövedelemminimumokat a pénzügyminiszter irányelvben évről évre meghatározza.

Új adónem: eva

Több mint 10 év után új adónemmel gazdagodik a magyar adórendszer: az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) a maximum bruttó 15 millió forint árbevételű vállalkozások számára lehet vonzó adózási forma. Az eva bevezetését a szocialisták ígérték meg a legkisebb vállalkozóknak, ám a törvény-előkészítő munka során kezdetben úgy tűnt fel, hogy feltételei nagyon szigorúak lesznek, s így csak minimális lesz azoknak a száma, akiknek érdemes lesz a négy adót - általános forgalmi adó, társasági adó, vállalkozói szja, osztalékadó - kiváltó új adót választani. A szocialisták azonban ragaszkodtak (csaknem) eredeti elképzelésükhöz, az Országgyűlés végül is a kisebb vállalkozók nagy részének igen vonzó adónem mellett tette le a voksát. Nem véletlen, hogy az ellenzéki pártok az államkassza bevételeinek megcsappanása miatt aggódnak, mivel véleményük szerint sikerült az eva feltételeit olyan kedvezőre megalkotni, hogy az visszaélésekre ad majd alkalmat. Tény, hogy annál inkább érdemes lesz az evát alkalmazni, minél kisebb a vállalkozó elszámolt költsége. Például a szellemi tevékenységet végzőknek még gondolkozni sem igazán szabad azon, hogy az eva szerint adózzanak-e. Azoknak is érdemes lesz áttérni, akik sok áfát fizetnek a költségvetésnek. Ugyanakkor a nagy költségű, sok alkalmazottat foglalkoztató vállalkozóknak, így az iparosoknak, kereskedőknek bizonyára nem éri meg az eva szerint adózni, mint ahogy azoknak sem, akik éppen nagy összegű beruházásra készülnek, vagy jelentős adókedvezményt élveznek a társaságiadó-rendszerben.

Az anyagi előnyök mellett persze jelentős adminisztrációs tehertől is megszabadulnak a vállalkozók, hiszen - bizonyos kivételek mellett - csupán egyszerűsített bevételi nyilvántartás vezetésére lesznek kötelesek. A döntést alaposan meg kell gondolni, mert több évre lehet hatása. Mérlegelni kell azt is, hogy a bt.-k, kkt.-k, ha az egyszerűsített nyilvántartás mellett döntenek, akkor a felhalmozott vagyonuk nem tárgyi eszközökben és immateriális javakban meglévő része után, ami lényegében a likvid (bankszámlán, házipénztárban lévő) vagyonuk, még 20 százalék osztalékadót is fizetniük kell, igaz, 3 évre elosztva. Az első részletet a társaságiadó-bevallásban előírt határidőig, tehát jövő május 31-ig kell megfizetni. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az év végéig még érdemes a likvid vagyont tárgyi eszközökké "konvertálni", azaz autót, számítógépet, irodabútort vásárolni, hiszen akkor még a 20 százaléknyi adót sem kell megfizetni.

Az eva választásának feltételei

Az adózó sem tavaly, sem az idén nem esett át átalakuláson, vagyis változatlan szervezeti formában működött, ezen időszak alatt magánszemély nem szerzett 50 százaléknál nagyobb tulajdoni hányadot, s nem áll sem felszámolás, sem végelszámolás alatt; * nyugta- vagy számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt sem az idén, sem tavaly nem szabtak ki rá jogerősen mulasztási bírságot; * bruttó árbevétele 2001-ben, 2002-ben és várhatóan 2003-ban sem haladja meg a 15 millió forintos bruttó árbevételt s a választást megelőző két évben realizált bevételt; * nem végez az adózó pénzügyi tevékenységet, nem forgalmaz, importál vagy termel jövedéki terméket, nem tartozik a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény hatálya alá, mint ahogy az áfatörvény speciális fejezetei sem érintik (így a XIII. fejezet szerinti különleges jogállás, vagy a XV., XVI. fejezet szerinti különös adózási szabályok nem vonatkoznak rá), s nem folytat a vámtörvény szerinti közvetített képviselői tevékenységet sem; * az egyéni vállalkozó csak akkor dönthet az eva mellett, ha olyan cég, ahol neki 10 százalékot meghaladó tulajdonrészesedése van, nem az eva szerint adózik; * társas vállalkozásoknál még további feltétel, hogy valamennyi tagja magánszemély lehet csak (ideértve az MRP-t is), és más cégben nem rendelkezhet semmilyen tulajdonrésszel (kivételt csak a tőkepiacról szóló törvény szerint nyilvánosan forgalomba hozott, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapír jelent). (Az eváról alkotott jogszabály részletes ismertetését lásd lapunk Mozgástér rovatában.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére