AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 56. számában (2002. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az új adózási forma első bejelentése óta a kisvállalkozások szinte messianisztikus várakozással tekintettek az egyszerűsített vállalkozói adóra. Most itt a törvény, s december 20-áig mindenki eldöntheti, érdemes-e "eváznia", vagy sem. A válasz nem egyszerű, hiszen sok szempontot kell mérlegelni. Részletes ismertetésünkkel segítünk a választásban.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló 2002. évi XLIII. törvény szerinti új adózási módot 2003-tól lehet alkalmazni, az alkalmazási szándékra vonatkozó első bejelentést pedig 2002. december 1. és 20. között lehet megtenni. Azok az adózók, akik bejelentkeznek az eva alá, az evával összefüggő adókötelezettségeiket az evatörvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint teljesítik.

A bejelentés (választás) feltételei

Az eva választásáról csak azok a vállalkozások dönthetnek, amelyeket a törvény adóalanyként tételesen nevesít.

A választás adóévét megelőző naptári évre és az azt megelőző adóévre vonatkozó feltételek

Az eva választásának feltételei részben a választást megelőző időszakra - amely, mint említettük, az adóévet megelőző naptári év és az azt megelőző adóév -, részben az eva szerinti adózás adóéveire vonatkoznak.

A folyamatos működés követelménye

Akkor választható az eva, ha a választás naptári évében, valamint az azt megelőző adóévben az adózó folyamatosan működött. Az egyéni vállalkozó esetében ez azt jelenti, hogy egyéni vállalkozóként tevékenykedett 2002-ben és 2001-ben, vagy egész évben egyéni vállalkozóként tevékenykedett, vagy volt egyéni vállalkozóként adóbevallással lezárt időszaka.

Működés azonos szervezeti formában

A társas vállalkozásnak, amely az evát akarja választani, ugyanabban a szervezeti formában kellett tevékenykednie 2002-ben és 2001-ben, tekintettel arra, hogy az átalakulás (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is) kizárja az eva választását. A társas vállalkozás esetében az is feltétel, hogy a tagjai közé az említett időszakban nem lépett olyan új tag, aki 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerzett. Ez utóbbi kitétel nem vonatkozik az öröklésre.

A bevétel szerepe az eva választásánál

Az eva választásához nem kapcsolódik bevételi minimum követelmény, lényeg, hogy az evát választani szándékozónak legyen az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben valamennyi bevétele. Van azonban bevételi maximum, ez az eva választásának alapvető feltétele.

Bevétel alatt az áfával növelt bevétel értendő, amely az eva választását megelőző adóévben és az azt megelőző adóévben áfával növelten 15 millió forintnál nem lehetett több évente, de az evaalanyiság adóévére ésszerűen várható bruttó éves bevétel sem haladhatja meg a 15 millió forintot.

Kizáró körülmények

A végelszámolás és a bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás is kizáró feltétel. Az evás vállalkozónak is van számla- vagy nyugtaadási kötelezettsége, ezért kizárja az eva választását, ha a választás naptári évében vagy az azt megelőző adóévben az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabott ki az evát választani szándékozóra. Az elmondottak alapján az egyszeri mulasztás még nem zárja ki az eva választhatóságát.

Nem választhatják az evát az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényben (áfatörvény) meghatározott egyes különleges szabályokat - kötelezően vagy saját elhatározásuk alapján - alkalmazó adózók. Idetartozik az áfatörvény XIII. fejezete szerinti különleges jogállást (kompenzációs felár) választó adózó vagy az áfatörvény XV. vagy XVI. fejezete szerinti különös adózási szabály alkalmazására kötelezett (az úgynevezett különbözet szerinti adózást alkalmazó) hulladékforgalmazó, idegenforgalmi tevékenységet folytató adózó.

Az evás adóévben nem végezhető tevékenységek

Meghatározott tevékenységet végző gazdálkodók nem választhatják az evát. Ennek a feltételnek az evás adóévben kell megfelelni.

A jövedéki törvény hatálya alá tartozó tevékenység

Nem választhatja az evát az, aki az evás adóévben a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat. Általánosságban ez az ásványolaj, alkohol és dohányáru előállítását, raktározását, továbbá importját, exportját, forgalmazását jelenti.

"Fogyasztási adós" tevékenységek

Nem lehet a törvény alanya emellett az sem, aki az adóévben a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végez; ez a szabály például az aranyáru, személygépkocsi vagy kávé importjával vagy forgalmazásával foglalkozókat zárja ki az eva választásából.

Közvetett képviselői tevékenység

Szintén nem jogosult az eva választására az adózó, ha az adóévben a vámról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben meghatározott közvetett képviselői tevékenységet folytat. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a saját nevében, de más megbízásából eljáró közvetett képviselő intézményét a 2002. évi törvénymódosítás iktatta be a vámtörvénybe, a módosítás pedig az európai uniós szabályozás átvételét célozta.

Engedélyköteles tevékenységek

Az evát csak az a gazdálkodó választhatja, amely az adóévben nem folytat olyan tevékenységet, amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy e szervekhez való bejelentés szükséges.

A PSZÁF hatáskörébe igen szerteágazó engedély- vagy bejelentésköteles tevékenységek tartoznak; a legjelentősebb területeket a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a tőkepiacról szóló törvény, valamint a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szabályozza. Kiemelendő, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint az egyes biztosítási ügynök (vagyis az olyan magánszemély, aki egyetlen biztosítóintézet biztosítási konstrukcióival ügynököl) tevékenysége sem engedélyhez, sem bejelentéshez nem kötött, így az e tevékenységet végző egyéni vállalkozók jogosultak az eva választására.

A Szerencsejáték Felügyelet engedélyezési tevékenységének fő területét a szerencsejáték-szervező tevékenység engedélyezése jelenti. Az ajándéksorsolás szervezése a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerint ugyan bejelentésköteles, az evatörvény azonban e tevékenység esetében kivételt tesz, így ez nem kizáró tényező az eva választásánál.

Ahhoz, hogy az előzőekben említett - az eva alkalmazását kizáró - tevékenységeket végzők választhassák az evát, 2003-ban meg kell szüntetniük az említett tevékenységüket.

Tulajdonosi, részesedési kapcsolatok az evás adóévben

A törvény külön feltételeket tartalmaz a részesedésekre, a tulajdonosi kapcsolatokra, amely különböző az egyéni vállalkozónál és a jogi személynél, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál. Ezeknek a feltételeknek az adóévben kell teljesülniük. Eszerint

- amennyiben egy társaságban az egyéni vállalkozó szavazati jogot biztosító részesedése a 10 százalékot meghaladja, és az adott társaság is választja az evát, akkor az egyéni vállalkozó az adóévben már nem dönthet úgy, hogy az eva szerint adózik;

- csak azok a társas vállalkozások lehetnek evaalanyok, ahol az adóévben valamennyi tag magánszemély - ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét is (A társas vállalkozás tulajdonában álló saját üzletrész azonban e feltétel teljesülését nem befolyásolja.);

- a társas vállalkozások közül kizárólag azok választhatják az evát, amelyeknek az adóévben egyáltalán nincs részesedésük más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban. A törvény értelmében kivételt képez e feltétel teljesítése szempontjából a tőkepiacról szóló törvény szerint nyilvánosan forgalomba hozott, tulajdonosi jogot megtestesítő értékpapír. Ugyanakkor a vállalkozások tulajdonosaival összefüggésben nincsenek kizáró feltételek.

Az eva alanyai

Egyéni vállalkozók * "Evázhat" az egyéni vállalkozó. Egyéni vállalkozó alatt a törvény gyakorlatilag a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozókat érti. Az értelmező rendelkezések között pontos fogalom határozza meg, mely vállalkozási forma ismerhető el az eva rendszerében egyéni vállalkozónak. Ennek megfelelően egyéni vállalkozóként az eva választására jogosult * a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, ideértve az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőzően kiadott magánkereskedői és iparigazolványt, működési engedélyt is; * a közjegyző; * az önálló bírósági végrehajtó; * az egyéni szabadalmi ügyvivő; * az egyéni ügyvéd; a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, valamint * a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély. * Nem választhatja az evát az, aki ügyvédi tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja. * Az egyéni vállalkozó orvost külön nem nevesíti a törvény. Ennek oka, hogy az orvosi magángyakorlatra, klinikai szakpszichológusi, illetve egyéb egészségügyi magántevékenység folytatására, valamint egyéni vállalkozó által végzett egészségügyi szolgáltatásra engedéllyel rendelkező személy 2002. december 31-ig folytathatja tevékenységét egyéni vállalkozói igazolvány nélkül. A jelzett időpontig azonban köteles egyéni vállalkozói igazolványát kiváltani. Tekintettel arra, hogy az evát először a 2003-as adóévre lehet választani, erre az évre elviekben már minden működő (egyéni) egészségügyi vállalkozásnak rendelkeznie kell vállalkozói igazolvánnyal. * Problémát jelenthet továbbá az első evás adóévet megelőző időszakra vonatkozó feltétel (folyamatos működés a megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben) teljesítése. E feltétel teljesülésének vonatkozásában egyéni vállalkozónak kell tekinteni azt a magánszemélyt is, aki az adott tevékenységével összefüggő adókötelezettségének 2001-ben vagy 2002-ben a személyi jövedelemadóról szóló törvény egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezései szerint tett eleget. * Társas vállalkozások * A társas vállalkozások közül adóalany lehet * a közkereseti társaság; * a betéti társaság; * a korlátolt felelősségű társaság; * a szövetkezet; * az ügyvédi iroda; * a szabadalmi ügyvivői iroda; * a végrehajtói iroda és * az erdőbirtokossági társulat.

Tartozásmentesség

A bejelentés megtételének további követelménye, hogy az adózónak ne legyen adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható köztartozása. E tényről az adózó a bejelentésre rendszeresített nyomtatványon nyilatkozhat, nem szükséges azonban az erre vonatkozó igazolások beszerzése.

A köztartozás meghatározása

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozás a törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti.

A végrehajtás feltételei

Az adózás rendjéről szóló törvény 87. §-ának (2) bekezdése alapján a végrehajtás megindításához - az esedékességi idő leteltén túl - az szükséges, hogy a tartozás meglétét, fennállását az adóhatóság okirattal tudja bizonyítani, azaz végrehajtható okirattal rendelkezzék. Végrehajtható okiratnak minősül az adózó fizetési kötelezettségét megállapító jogerős határozat, önadózás esetén a fizetendő adót tartalmazó adóbevallás, adók módjára behajtandó köztartozás esetén a behajtást kérő megkeresése.

Az evaalanyiság megszűnése

Az adózónak az eva választása szempontjából tisztában kell lennie azzal is, hogy milyen esetekben szűnik meg az evaalanyisága. A megszűnésnek vannak kötelező és az evaalany saját elhatározásától függő feltételei. Általános érvényű rendelkezés, hogy a megszűnést követő 4 adóévre az eva nem választható. * Az adóalanyiság megszűnése saját elhatározásból * Az evaalany dönthet úgy, hogy a következő (naptári) évtől már nem az eva szerint kíván adózni. Ilyenkor egyszerűen a következő adóévre nem jelentkezik be az eva alá, s ezzel meg is oldotta a dolgot. * Bevételi határ meghaladása * Kötelezően megszűnik az adóalanyiság a bevételi határ meghaladása esetén. Ilyenkor az adóalany az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját megelőző nappal lezárja a könyveit, és elkészíti az evás időszakra vonatkozó bevallását. * Számla-, nyugtaadás elmulasztása * Az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik az adóalanyiság a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása vagy az ellenőrzés akadályozása miatt kiszabott mulasztási bírság esetében. Ilyen esetben az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti becsléssel állapítja meg az evaalapját. * A gazdálkodási tevékenység megszüntetése * A gazdálkodási tevékenység beszüntetésével együtt szűnik meg az evaalanyiság a magánszemély vállalkozói jogállásának megszűnésekor, valamint a társas vállalkozás végelszámolásakor, felszámolásakor. * Itt említjük meg, hogy nem szűnik meg az adóalanyiság, ha a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenységét a vállalkozó cselekvőképességének elvesztését követően annak törvényes képviselője, vagy halála után özvegye, örököse folytatja. Utóbbi esetben viszont az özvegy, illetve az örökös csak akkor adózhat az eva szerint, ha erre irányuló szándékát három hónapon belül bejelenti az adóhatóságnak. A bejelentésre egyebekben a törvény szerinti bejelentésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni, vagyis az özvegynek, illetve az örökösnek meg kell felelnie az eva választásához a törvény által megkívánt feltételeknek. * Új tag belépése * Nem alkalmazható tovább az eva, ha 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerző új tag lép a társas vállalkozásba. Így a részesedés megszerzését megelőző nappal szűnik meg a társas vállalkozás evaalanyisága, ha az előbb felsorolt paraméterekkel rendelkező új taggal az evás időszak alatt létesül tagi jogviszony. * Tilalmak az evaalanyiság időszakában * Az evaalanyiság időszaka alatt nem határozható el átalakulás, egyesülés és szétválás, valamint nem születhet döntés a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő felemeléséről. * Adóév a megszűnéskor, adókötelezettségek teljesítése * Az adóalanyiság megszűnésekor a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak tekintendő adóévnek. Ha az evaalanyiság év közben szűnik meg, az adóalany az adóalanyiság megszűnését követő 45 napon belül (a számviteli törvény hatálya alá tartozó adózó esetében a beszámoló letétbe helyezésére előírt határnapig, amely 150 nap) köteles eleget tenni adókötelezettségeinek.

A bejelentkezés határideje

Az első és a további bejelentések

Az egyszerűsített vállalkozói adót 2003-tól lehet alkalmazni, az első bejelentést 2002. december 1. és 20. között lehet megtenni. A feltételeknek megfelelő adózó az evaalanyiság választását a későbbiekben is az első adóévet megelőző év december 1. és 20. között jelenti be az állami adóhatóságnak.

Jogvesztő határidő

A bejelentésre előírt határidő jogvesztő jellegű, a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

A bejelentés kötelező megismétlése

A bejelentést - megerősítő jelleggel - minden évben meg kell ismételni, ha a következő adóévben az adóalany továbbra is az eva szerint kíván adózni. Az újabb bejelentések megtételére is december 1. és 20. között lesz lehetőség.

A bejelentés módja

Az adózó az eva választására vonatkozó szándékát az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelentheti be az állami adóhatóságnak.

Mi számít bevételnek?

A számvitelről szóló törvény kettős könyvvitelre vonatkozó szabályait alkalmazó evaalanyok a bevételt a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint határozzák meg. Esetükben a bevétel megszerzésének időpontját is a számvitelről szóló törvény szerint kell meghatározni. * A bevétel megállapításának módjára a bevételi nyilvántartást vezető egyéni vállalkozóra, illetve a közkereseti társaságra és a betéti társaságra vonatkozóan a törvény határoz meg részletes szabályokat. * A bevételi nyilvántartást vezető egyéni vállalkozó, a közkereseti társaság és a betéti társaság esetében bevétel az adóalany által bármely jogcímen és bármely formában mástól visszafizetési (vagy megtérítési) kötelezettség nélkül megszerzett vagyoni érték, forintban kifejezve. Bevételnek számít a termékekhez/szolgáltatásokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított általános forgalmi adó is, tekintettel arra, hogy az evaalany nem jogosult az áfalevonásra. * Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára. Szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. * Elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel az adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege. * Nem minősül bevételnek az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni, vagy amelynek szokásos piaci árát köteles pénzben megfizetni. * Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az átszámításhoz a számla, az egyszerűsített számla vagy a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napján - más esetben a bevétel megszerzésének a napján - érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Olyan külföldi fizetőeszköz esetében, amely nem szerepel hivatalos devizaárfolyam-lapon, a bevétel forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által az említett időpontra vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni.

Nyilvántartások

Az evaalanyok vagy a törvényben előírt módon - alapvetően bevételi nyilvántartás alapján -, vagy a számviteli törvény előírásainak megfelelően tehetnek eleget a nyilvántartási kötelezettségüknek.

Egyéni vállalkozók

Az egyéni vállalkozó az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit az evatörvény előírásai szerint teljesíti.

Jogi személyek

A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. A kettős könyvvitel vezetéséből következően a felsorolt vállalkozásoknak éves, illetve egyszerűsített éves beszámolót kell készíteniük.

Jogi személyiség nélküli társaság

A közkereseti társaság és a betéti társaság az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit - választásának megfelelően - vagy az evatörvényben foglaltak, vagy a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. Az adózó e választásáról a törvény előírásai szerint tett első bejelentésével egyidejűleg, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik; a nyilatkozatot az adózó később nem változtathatja meg és nem vonhatja vissza.

Kötelező áttérés a kettős könyvvitelre

Annak a közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak, amely a számviteli törvény szerinti nyilvántartást választja - és a tárgyévben egyszeres könyvvitelt vezetett -, 2003. január 1-jétől kötelezően át kell térnie a kettős könyvvitelre.

Beszámolókészítési kötelezettség év közben

Ha a számviteli törvény szerinti nyilvántartást vezető adóalany az adóalanyiságát év közben elveszíti - akkor a számviteli törvény általános előírásaival szemben - az üzleti éve lezárul, így beszámolót kell készítenie. Ilyenkor a vállalkozásnál a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnése napjáig terjedő időszakot kell egy üzleti évnek tekinteni. A beszámoló mérlegfordulónapja az evaalanyiság elvesztésének napja. Az így elkészített beszámolót a mérlegfordulónapot követő 150 napon belül kell letétbe helyezni.

A nyilvántartások vezetésének módja

A bevételi nyilvántartást alkalmazó egyéni vállalkozó, közkereseti társaság és betéti társaság időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, az evatörvény mellékletének megfelelően nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely az adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A törvény melléklete háromféle nyilvántartás vezetését szabályozza, ezek: a bevételi nyilvántartás, a közterhek nyilvántartása és a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása. A bizonylatot, a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. Ez a kötelezettség természetesen a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

Az evatörvényen kívüli nyilvántartások

Fontos rendelkezés, hogy a törvény szerinti nyilvántartások vezetése az evaalanyt nem mentesíti a más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartások vezetése alól. (Bizonyos esetekben szükséges lehet más nyilvántartás vezetése például a reprezentációval vagy a természetbeni juttatásokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez.)

A bevétel megszerzésének időpontja

A törvény a bevételhez kapcsolódóan rendezi a bevétel megszerzésének időpontját; e szabályok természetesen szintén csak a törvény szerinti (tehát nem számviteles) nyilvántartásokat vezetőkre vonatkoznak. A bevételt főszabály szerint azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amely napon az evaalany rendelkezési jogot szerez az adott vagyoni érték felett. * Pénz esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, a jóváírás napja. Dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja. * Igénybe vett szolgáltatásnál a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának a számlában, egyszerűsített számlában, számlát helyettesítő okmányban szereplő teljesítés időpontjaként az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne. Nyugta ellenében igénybe vett szolgáltatás esetén a bevételt a nyugta kibocsátásának napján kell megszerzettnek tekinteni. * Forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult. * Elengedett, elévült kötelezettség és átvállalt tartozás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik. * A bevételi nyilvántartást vezető adóalanyoknál legkésőbb a bizonylat kibocsátásától számított 30. napon a bevételt megszerzettnek kell tekinteni. Ennek oka, hogy az evaalany olyan bizonylatot bocsát ki, amely a "külső", tehát a nem evás gazdálkodót az általános forgalmi adó levonására jogosítja. Így indokolt a bizonylat kibocsátását követő 30. nap után a számlán feltüntetett összeget megszerzett bevételnek tekintetni.

Az eva alapja, mértéke

Az eva alapja

Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, amelyet növelő és csökkentő tételek módosítanak, hasonlóan a társaságiadó-alap megállapításhoz. Az adóalap-módosító tételek egy része minden adóalanyra vonatkozik, másik részük pedig a nyilvántartás vezetésének módjától függ.

Az adóalap megállapítása becsléssel

Nem az evaalany, hanem az adóhatóság állapítja meg becsléssel az eva alapját, amennyiben az evaalanyiság mulasztási bírság kiszabása miatt szűnt meg. Ebben az esetben ugyanis az evaalany valamilyen módon megsértette a számla- vagy nyugtaadással kapcsolatos kötelezettségeit, és így a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az evaalapja egyértelműen nem állapítható meg.

Adóalap-megállapítás kapcsolt vállalkozásból származó bevétel esetén

Függetlenül attól, hogy az adóalany a számviteli törvény hatálya alá tartozik-e, avagy sem, az evaalapjának megállapításakor az adóévben megszerzett bevételt kétszeresen kell figyelembe venni, ha a bevétel kapcsolt vállalkozástól származik. A kapcsolt vállalkozási viszony megállapítására a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben (Tao törvény) meghatározott szabályok érvényesek.

Külfölditől igénybe vett szolgáltatás díja

Minden adóalanynál bevételnek számít az adóévben az adóalany által az áfatörvény szerint külföldről vagy külfölditől igénybe vett, de Magyarországon adóztatható szolgáltatás díja is.

Adóalap-módosító szabályok

Külön adóalap-módosító szabályok vonatkoznak a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyra, ha módosító számlát, egyszerűsített számlát vagy számlát helyettesítő okmányt bocsátott ki. Ebben az esetben az evaalapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt módosítja az eredeti és a módosított összeg különbözete.

A számviteli törvény hatálya alá tartozók adóalapja

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg és csökkenti az evaalapjának megállapításakor a megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg.

Különleges szabályok a számviteli törvény hatályán kívüli adózókra

Az evaalanyiság első adóévében a bevételi nyilvántartást választó adózó (a számvitelről szóló törvény hatálya alá már nem tartozó betéti társaság és a közkereseti társaság adóalany) az evaalapjának megállapításakor az összes bevételt csökkentheti az adóévben megszerzett olyan bevétellel, amelyet

- az adóévet megelőző bármely üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint a mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki;

- a bejelentés üzleti évére (adóévére) vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszerűsített mérlegben kimutatott vevőkkel szembeni követelés alapján számolt el.

Növeli az összes bevételt az a bevétel, amelyet

- az adóévet megelőző üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között,

- egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a kötelezettségek között

mutatott ki.

Az egyéni vállalkozó adóalanyiságának első adóévében az evaalapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadó alapjának meghatározásakor már megszerzett bevételnek kellett tekinteni.

Az adóalanyiság megszűnésének adóévében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó az evatörvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint - az evára vonatkozó törvény szerinti adóalanyiság, illetve az átalányadózás választása miatt - az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított. Ezt a rendelkezést az egyéni vállalkozónak nem kell figyelembe vennie, ha az adóévben az evatörvény előírásainak megfelelően bejelentette, hogy a következő adóévre az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza; ilyenkor a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított bevétel a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra való áttérés adóévében (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének adóévében) a vállalkozói bevétel részét képezi.

Az eva mértéke

Az eva a pozitív adóalap 15 százaléka.

Eljárási szabályok

Az evatörvény tartalmazza az adónem választásához kapcsolódó bejelentési szabályokat, továbbá az adóelőlegre és az adófizetésre vonatkozó rendelkezéseket. * Adóbevallás * Az eva rendszerében az adóév naptári évnek felel meg. A bevallás benyújtásának határideje a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóévet követő év február 15., a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanynál pedig az adóévre (az üzleti évre) vonatkozó beszámoló letétbe helyezésére a számvitelről szóló törvényben előírt határidő, amely általában a tárgyévet követő év május 30. * Ha az evaalany nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, például túllépi a 15 millió forintos bevételi határt, akkor adóalanyisága év közben megszűnik. Ebben az esetben az evaalany az evára vonatkozó szabályok szerint számol el oly módon, hogy az adóalanyiság évközi megszűnésekor az adóév a naptári év első napjától az evaalanyiság megszűnésének napjáig terjed. Ebben az esetben az evaalanyiság megszűnését követő 45 napon belül (a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózó esetében a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőn belül) kell eleget tennie adóbevallási kötelezettségének. Ez utóbbi a beszámoló letétbe helyezésére előírt (150 napos) határidő. * Adóelőleg * Az evaalany az adóév első három negyedévére negyedévenként adóelőleget fizet. Az adóelőleg fizetésének határideje a negyedévet követő hónap 12. napja. Az adóelőleg alapja gyakorlatilag a negyedévben megszerzett bevétel, de ennek megállapításához módosító tételek kapcsolódnak, attól függően, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó vagy nem tartozó adóalanyról van szó. A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt összes bevétel. A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt árbevétel, bevétel, növelve a negyedévben megszerzett kapott előleg összegével, csökkentve a korábban az adóelőleg alapját növelő tételként figyelembe vett kapott előlegből a negyedévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy a negyedévben visszafizetett összeggel. * Az adóelőleg mértéke 15 százalék. * Az eva megfizetése, visszaigénylése * Az adóalany az adóévre megállapított evát - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított evát, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás benyújtására előírt határidőtől jogosult visszaigényelni. * A fennmaradó eva összegét az éves adóbevallással egyidejűleg kell megfizetni, illetve "túlfizetés" esetén a különbözetet a bevallásban lehet visszaigényelni. Az adófizetést, valamint az esetleges túlfizetés visszaigénylését bankszámla közbeiktatásával kell lebonyolítani. Ez azt is jelenti, hogy az evát alkalmazó adóalanynak bankszámlával kell rendelkeznie.

Az általános forgalmi adót érintő kötelezettségek

Az eva választásával egyidejűleg - a választás napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó napjával (azaz december 31-ével) - az adózó megszűnik az általános forgalmi adó alanya lenni. A megszűnésre az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a jogutódlással történő megszűnés szabályait kell alkalmazni. A jogutódlással történő megszűnés szabályainak alkalmazása a következőket jelenti:

- adófizetési kötelezettség az evás vállalkozásba bevitt vagyontárgyak után az "átalakulás" okán nem keletkezik (Amennyiben azonban az evára történő áttérés során az adózó vagyonának egy részét kivonja bevételszerző tevékenysége alól, a kivitt vagyontárgy forgalmi értéke után áfafizetési kötelezettsége keletkezik.);

- az adózó - az áfatörvénybeli feltételek teljesítésétől függetlenül - kérheti az adóhatóságtól a "megszűnésről" adott bevallásában mutatkozó negatív elszámolandó adó kiutalását;

- a bejelentés évében beszerzett tárgyi eszközök esetén az evaalanyiság mint adólevonásra nem jogosító tevékenység időszakára tekintettel az áfatörvény 39. §-a szerinti arányosítást el kell végezni. (Ezt a szabályt az eva 2002. évi, 2003-ra történő választása esetén kizárólag a 2002. szeptember 30-át követően beszerzett tárgyi eszköznél kell alkalmazni.) Az arányosításra vonatkozó szabály alkalmazása az áfatörvény 39. §-a alapján azt jelenti, hogy amennyiben a tárgyi eszközt a rendeltetésszerű használatbavétel hónapjától számított 60 hónapon belül értékesítik (adott esetben jogutódlással történő megszűnés történik), az adóalany az értékesítés hónapjára, valamint a jelzett időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső előzetesen felszámított adót véglegesen nem vonhatja le.

Az eva alanyának ezt az arányosítási szabályt alkalmaznia kell, vagyis áfalevonási joga a 2002-ben a szeptember 30-át követően beszerzett tárgyi eszközök esetében véglegesen csak az októbertől decemberig terjedő időszakra (3 hónapra) van. Ha például egy vállalkozás decemberben vásárol egy tárgyi eszközt, akkor az evára való áttéréssel a 60 hónapos időszakból összesen 59 hónapra jutó áfa nem vonható le.

Az áfakötelezettség "megváltása"

Az evaalany a 15 százalékos eva megfizetésével kiváltja általánosforgalmiadó-kötelezettségét, függetlenül attól, hogy az általa teljesített termékértékesítés, nyújtott szolgáltatás egyébként tárgyi adómentes, a nulla, 12 százalékos, vagy a 25 százalékos adómérték alá tartozik-e. E főszabály alól kivételt jelent a termékimport, amely után az áfa megfizetésére az evaalany a vámhatóság kivetése alapján továbbra is kötelezett.

Áfalevonás és -visszaigénylés az evában

Az eva alanya az előzetesen felszámított áfa levonására nem jogosult, hiszen az áfatörvénynek nem alanya. Ha később az evát az adózó elhagyja, és ismét áfaalany kíván lenni, visszamenőlegesen sem lehet adót visszaigényelni az eva szerinti adózás időszakára, és nem keletkezik újólag adófizetési kötelezettsége az után a bevétele után, amely az adóalanyiság időszakában megszerzett bevételnek minősült.

Az áfatörvényt módosító rendelkezések között az evatörvény azonban rendelkezik arról, hogy az áfatörvény hatálya alá tartozó adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja azt az adóösszeget, amelyet az evatörvény hatálya alá tartozó adóalany rá áthárított.

Az osztalék utáni adót kiváltó adó

Ha a közkereseti társaság vagy betéti társaság a törvényben foglalt lehetőségével élve bevételi nyilvántartás vezetését választja, ehhez kapcsolódóan az evára való áttéréskor meg kell állapítania az osztalék utáni adót kiváltó adót. A rendelkezés célja a korábban felhalmozott vagyon helyzetének rendezése a bevételi nyilvántartásba való belépés előtt, amely által megszűnik az elkülönült vagyonkimutatás. Az adókötelezettség csak a felhalmozott vagyon "likvid", nem tárgyi eszközökben és immateriális javakban lévő része után áll fenn. * Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját a törvény részletes előírásai és a számviteli beszámoló alapján kell meghatározni. Az adóalap gyakorlatilag azonos a mérleg szerinti eredmény, az eredménytartalék, a saját elhatározásból lekötött tartalék, valamint a már jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék összegével, levonva abból az immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékét. * Az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 20 százalék, amelyet az evaalanyiság előtti utolsó üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában kell elkülönítetten bevallani, amely összeget három egymást követő évben, három egyenlő részletben kell megfizetni. Az adófizetés első éve az eva választásának éve (vagyis a társaság utolsó társasági adós adóéve).* Ha az evaalanyiság bármely okból az említett időpontnál (bejelentés éve + két evás adóév) korábban szűnik meg, az evaalanyiság megszűnésével egyidejűleg az osztalék utáni adót kiváltó adó fennmaradt részének megfizetése is esedékessé válik. * Az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetésével a társaság vagyonának adóalapként meghatározott része adózott jövedelemmé válik, amelyből a magánszemély tagoknak - tagi jogviszonyukra tekintettel - juttatott összeget a magánszemélynél már leadózott jövedelemként kell számításba venni (vagyis a magánszemély adóköteles jövedelmének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni). * Az evába való belépéskor a bevételi nyilvántartás vezetését választó, így a számvitelről szóló törvény hatálya alól kikerülő betéti társaság vagy közkereseti társaság az utolsó üzleti éve beszámolójának mérlegében kimutatott, tagi jogviszony megszűnésére tekintettel fennálló kötelezettség alapján a volt tagnak (örökösének) juttatott bevételre a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Bizonylatolás az evában

Tekintettel arra, hogy az eva hatálya alatt az áfatörvény rendelkezéseit csak az evatörvény által előírt módon kell teljesíteni, az evatörvény rendelkezik arról, hogy az adóalanynak a törvény hatálya alá tartozó tevékenységével kapcsolatosan számlaadási kötelezettsége van. Az evatörvényben szereplő, a számlaadási kötelezettségre vonatkozó szabályok megegyeznek az áfatörvényben szereplő hasonló rendelkezésekkel. Ennek megfelelően az adóalany az evatörvény hatálya alá tartozó tevékenységéről

- az áfatörvény szerinti teljesítési időpont feltüntetésével számlát,

- a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig a fizetés időpontja szerinti teljesítési időponttal kérésre - a kibocsátó döntésétől függően - egyszerűsített számlát vagy számlát

bocsát ki.

Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, az adóalany tevékenységéről - az áfatörvény szerinti teljesítési időpont feltüntetésével - számlát helyettesítő okmányt bocsát ki.

A kapott előlegről az adóalany számlát helyettesítő okmányt bocsát ki, amelyen a teljesítés időpontja a pénzösszeg átvételének, jóváírásának időpontja.

A számlában, egyszerűsített számlában, számlát helyettesítő okmányban az áfatörvényben az adott termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra meghatározott adómértéknek megfelelő általános forgalmi adó hárítható át. Az áfatörvény 2. számú mellékletében felsorolt termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kibocsátott bizonylaton az adóalany a "Mentes az adó alól" kifejezést tünteti fel.

Ha a számla, az egyszerűsített számla vagy a számlát helyettesítő okmány kibocsátását követően az adóalany

- az áthárított általános forgalmi adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges tételeket módosítja, vagy

- az általános forgalmi adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani, vagy

- a kibocsátott bizonylatot egyéb hiba miatt törli,

- erről módosító számlát, egyszerűsített számlát, illetve számlát helyettesítő okmányt bocsát ki.

Ha az adóalany nem bocsátott ki egyszerűsített számlát vagy számlát, akkor köteles az áfatörvény előírásainak megfelelő nyugtát kibocsátani.

Nem kell nyugtát kibocsátani újság és folyóirat árusításáról, vagy kezelőszemélyzet nélküli automatából teljesített termékértékesítésről, illetve kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés igénybevételével regisztrált szolgáltatásról.

A bizonylatok tartalma

A módosító számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány legalább a következőket tartalmazza:

- a módosítás tényére utaló jelzést;

- az eredeti számla, egyszerűsített számla, illetve számlát helyettesítő okmány azonosításához szükséges adatokat;

- a módosításnak megfelelő új tételeket.

A személyi jövedelemadóval kapcsolatos rendelkezések

A személyi jövedelemadót érintő rendelkezések tartalmazzák az egyéni vállalkozó "áttérésének" és "visszatérésének" körülményeit, másrészt a társas vállalkozások magánszemély tagjait megillető juttatások adójogi helyzetét.

Az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezések

Az egyéni vállalkozót az adóalanyiságának időszakában nem terheli cégautóadó, továbbá vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó. Az egyéni vállalkozó adóalanyiságának időszakában nem érvényesülnek a vállalkozói személyi jövedelemadózásban elszámolható vállalkozói kivétre vonatkozó szabályok sem. Az evatörvény rendelkezései azonban nem mentesítik az őt egyébként kifizetőként, munkáltatóként terhelő adókötelezettségek teljesítése alól (például természetbeni juttatások). Nem kell azonban az egyéni vállalkozó evaalanynak az adóévre a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtania, ha arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett.

Az eva választásával egyidejűleg az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésére vonatkozó szabályai szerint megállapítja a készleteit és a pénztartalékait. A készlet megállapítása a személyi jövedelemadóról szóló törvény 10. számú mellékletének II. fejezetében foglaltak alapján történik. A pénztartalék megállapítására vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló törvény 12 számú melléklete tartalmazza.

Nem realizálódott bevétel

Az evába belépő egyéni vállalkozónak a bejelentés adóévének utolsó napján - azaz a 2003. évre belépőknél a 2002. évi személyi jövedelemadó-bevallásban - bevételnek kell tekintenie az eddig kiszámlázott számla értékét, függetlenül attól, hogy az pénzügyileg nem realizálódott. Természetesen az eva időszaka alatt befolyt ilyen pénzösszeget nem kell bevételnek tekinteni.

Kisvállalkozói kedvezmény

Ha a törvény szerinti első bejelentés adóévében vagy azt megelőzően az egyéni vállalkozó igénybe vette a kisvállalkozói kedvezményt, az az evába való belépés miatt nem veszik el, csak ha a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napjáig az szja-törvényben nevesített esetek bármelyike bekövetkezik. Ebben az esetben az igénybe vett kedvezmény kétszeresének 18 százalékát kell személyi jövedelemadót érintő kötelezettségként bevallani (ilyenkor kell az evás egyéni vállalkozónak külön szja-bevallást adnia) és megfizetni.

Őstermelői tevékenység

Tekintettel arra, hogy az evás egyéni vállalkozó egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytathat, a törvény e sajátos helyzetre vonatkozóan szabályozza a költségek megosztását. Ha az egyéni vállalkozó adóalany egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, a mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket a bevételek arányában meg kell osztania.

Ezenfelül a törvény lehetővé teszi az evaalany egyéni vállalkozással párhuzamosan végzett mezőgazdasági kistermelői tevékenységre vonatkozóan az átalányadó választását.

Amortizáció, vagyonleltár, elhatárolt veszteség

Az evaalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást), az immateriális jószágoknak és a tárgyi eszközöknek az adóalanyként lezárt adóévre jutó értékcsökkenési leírását, továbbá az adóalanyiság megszűnésekor a személyi jövedelemadó szempontjából "nyitó" vagyonleltárban kimutatott beruházási költség és az evaalanyiság keletkezésekor a személyi jövedelemadó szempontjából "záró" nyilvántartásban kimutatott beruházási költséget meghaladó részét a személyi jövedelemadó szempontjából elszámoltnak kell tekinteni.

Az evás időszakot megelőzően elhatárolt veszteséggel összefüggésben a törvény kimondja, hogy az adóalanyként lezárt egyes adóévekben az összes elhatárolt veszteségből 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni, és az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. Az evás időszakot továbbá figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény vonatkozásában is, amelyet az adózó a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.

Az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz esetében is az adóalanyiság időtartamára jutó értékcsökkenési leírást kell elszámoltnak tekinteni. Az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján az adóalanyiság megszűnése után az egyéni vállalkozó az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett értékre mint beruházási költségre vetítve állapítja meg. E szabály miatt ezeknek az eszközöknek a beszerzéséről számlát kell kérni, és azokat meg kell őrizni.

Osztalékalap

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó adóalanynak a vállalkozói jogállása megszűnik, akkor vállalkozói osztalékalapnak minősül a bejelentkezéskor nyilvántartásba vett pénztartalék csökkenése, valamint a nyilvántartott pénztartalék.

Visszatérés az szja-törvény alá

A törvény részletesen szabályozza az egyéni vállalkozó evaalanyiságának megszűnését követően előálló helyzetet. Ha az egyéni vállalkozó megszűnik az eva alanya lenni, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá részletes vagyonleltár készítésével "térhet vissza". Az evás időszakban szerzett tárgyi eszközök és immateriális javak után az értékcsökkenés akkor számolható el, ha az egyéni vállalkozó más által kiállított bizonylattal igazolja annak beszerzési értékét.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá való visszatéréssel egyidejűleg az egyéni vállalkozó választhatja az átalányadózás szabályainak alkalmazását. A választáshoz azonban - a személyi jövedelemadóról szóló törvény követelményein túl - meg kell felelnie a törvényben előírt feltételeknek is. E feltételek bizonyos szempontból szankció jelleggel korlátozzák az átalányadó választhatóságát. Így az adott évben nem választható átalányadózás, ha év közben kiderül, hogy az eva választására, a választás bejelentésére az egyéni vállalkozó nem is lett volna jogosult. Másfelől kizárt a következő négy évre az átalányadó választása, ha az evaalanyiság év közben szűnik meg.

Ha az evaalanyiság az egyéni vállalkozó saját elhatározásából a következő adóévre vonatkozóan szűnik meg, akkor a változás bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is bejelentheti, ha a bejelentés időpontjában megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglalt valamennyi feltételnek.

Tagi jogviszonyban az evaalanyiság időszaka alatt megszerzett vagyon

Bevételi nyilvántartás * A bevételi nyilvántartást választó betéti társaságot és közkereseti társaságot, valamint a számviteli törvény szerinti nyilvántartást alkalmazó adóalanyt (társas vállalkozást), továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az evás időszak alatt nem terheli a cégautóadóval, valamint az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség. * Az evaalanyiság időszaka alatt megszerzett vagyont - miután az evaalany összes bevétele után fizeti a 15 százalékos evát - a törvény adózott vagyonnak tekinti, így annak terhére a tagi jogviszonyra tekintettel juttatott összeget a tag jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. Nem tartozik ide a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díja, amellyel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek, valamint a Tbj törvénynek a vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. * Ha a bevételi nyilvántartást választó betéti társaság vagy közkereseti társaság olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor arra vonatkozóan köteles a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek, a Tbj törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni. Az ilyen juttatás szokásos piaci értékéből az a rész, amelyet a magánszemély nem térít meg, adóköteles természetbeni juttatásnak minősül és az után az evaalanynak 44 százalék személyi jövedelemadót és 29 százalék vagy 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie attól függően, hogy kifizetés kinek történt. * A számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozás * A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó evaalany a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek az osztalékból származó jövedelemre vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az adóalanyisága első üzleti évének nyitóadatai között kimutatott saját tőke (ideértve a jóváhagyott osztalék, részesedés, a jegyzett tőke leszállítása vagy a tagi jogviszony megszűnésére tekintettel tagjával, volt tagjával, örökösével szemben kimutatott kötelezettséget is) terhére juttat bevételt tagja, volt tagja (örököse) részére. Amíg az említett források meg nem szűnnek, azt kell feltételezni, hogy az adóalany tagja, volt tagja (örököse) részére a tagi jogviszonyra tekintettel (ide nem értve a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díját) az említett források terhére juttat bevételt. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy már az evás időszak alatt is képződött az evaalanynak eredménytartaléka, de még van az eva előtti időszakból is, akkor az eva előtti időszakban keletkezett eredménytartalékot kell először bevonni. * Ha a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó evaalanyok az evaalanyiság időszaka alatt megszerzett vagyon terhére juttatnak a tagi jogviszonyra tekintettel valamely összeget, akkor azt a tag jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni, vagyis az a magánszemélynél sem vállalkozásból kivont jövedelemként, sem osztalékként nem adóköteles. * A különböző adózási szabályokra tekintettel említett forrásokat és a források változását elkülönítetten kell nyilvántartani. A nyilvántartásban az adóalany az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett mérleg szerinti veszteséget az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék terhére, ha az erre már nem nyújt fedezetet, akkor a korábban keletkezett eredménytartalék terhére számolja el. * A vállalkozás megszűnése * Ha a számviteli törvény hatálya alatt maradó vagy a bevételi nyilvántartást alkalmazó társaság evaalanyisága megszűnik, a magánszemély tag adózott jövedelméből a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni azt a vagyonrészt, amely a társaság adózott vagyonából a magánszemélyre részesedése arányában jut. E számítást természetesen a magánszemély osztalékból vagy árfolyamnyereségből származó, vagy vállalkozásból kivont jövedelmének meghatározásakor kell alkalmazni.

A társasági adóval összefüggő rendelkezések

Nem tartozik a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá az eva alá bejelentkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. Az evára való áttéréskor a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályok alkalmazásával kerülnek ki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alól. Az adózó azonban nem köteles a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény jogutódlásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése szempontjából.

Adóelőleg-fizetési szabályok

Az áttérés kapcsán a törvény rendezi a társaságiadó-előleg fizetésének a körülményeit is. A bejelentés adóévére vonatkozó adóbevallásban adóelőleget nem kell bevallani, és a bejelentést követő adóévre adóelőleget nem kell fizetni. Amennyiben viszont az adott társaság jogosulatlanul választotta az evát, nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.

Elszámolás és az első adóelőleg-fizetés az evaalanyiság megszűnésekor

Az evából való kikerülést követően az evaalanyiság időszaka alatt megszerzett tárgyi eszközökhöz és immateriális javakhoz kapcsolódó értékcsökkenési leírás elszámolásához a törvény társaságiadó-alanyok esetében is más által kibocsátott bizonylatot kíván meg.

Az egyéni vállalkozóra vonatkozó előírásokhoz hasonlóan az evaalanyiság megszűnése után a társasági adó szempontjából elszámoltnak kell tekinteni az evaalanyként teljesített valamennyi, egyébként a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást). Ugyanígy elszámoltnak tekintendő az immateriális jószágoknak és a tárgyi eszközöknek evás időszakra jutó értékcsökkenési leírása, valamint a "visszatéréshez" kapcsolódó nyitómérlegben kimutatott bekerülési értéknek az eva-időszakot megelőző adóév (üzleti év) beszámolójában kimutatott bekerülési értéket meghaladó része.

A társasági adó hatálya alá visszatérő adózó az elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama szempontjából az evás adóéveket figyelembe veszi azzal, hogy a társaságiadó-alap megállapításánál érvényesíthető összes elhatárolt veszteségből evás adóévenként 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni. Az adóalanyként lezárt adóévek továbbá beleszámítanak abba az időszakba, amely az egyes adókedvezményekre való jogosultságot határozza meg.

A társas vállalkozás az evaalanyisága megszűnését követő adóévre vonatkozó társaságiadó-bevallása alapján fizet először társaságiadó-előleget. A visszatéréshez fűzött társaságiadóalap-korrekciós tételek a két adózási rendszer eltéréseit kezelik oly módon, hogy sem kétszeres adófizetés, sem az adófizetés elmaradása ne forduljon elő.

A helyi iparűzési adóval kapcsolatos kötelezettségek az eva rendszerében

A törvény - az eva alanyai számára - a helyi adókról szóló törvény módosításával lehetővé teszi az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítását. Az iparűzési adó alapja az érintett körben az eva alapjának 50 százalékában is meghatározható, amennyiben az adózó ezzel a lehetőséggel élni kíván. * Az adó alapjának evaalapon történő megállapítása adóévre választható, erről külön bejelentést kell tenni az önkormányzati adóhatósághoz. * Amennyiben a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, ezt a tényt köteles 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak. Ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést kell tennie a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét. * Ha az adóalany év közben kikerül az eva hatálya alól, akkor az adó alapját a naptári év hátralévő részében az általános szabályok szerint állapítja meg. * A helyi iparűzési adóval kapcsolatos bevallást az evatörvényben meghatározott időpontig kell benyújtani (ez a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóévet követő február 15., a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanynál pedig az adóévre - az üzleti évre - vonatkozó beszámoló letétbe helyezésére a számvitelről szóló törvényben előírt határidő). A bevallással egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét fizeti meg, illetve igényelheti vissza.

Számviteli kötelezettségek

A törvény a számvitelről szóló rendelkezések között meghatározza, hogy a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az árbevétel, a bevétel magában foglalja a termékértékesítést, a szolgáltatásnyújtást terhelő általános forgalmi adó összegét is.

Adófizetési kötelezettség az eredménykimutatásban

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az üzleti év beszámolójának eredménykimutatásában - a társasági adó helyett - a fizetendő eva összegét szerepelteti adófizetési kötelezettségként.

Az evaalany beszámolója

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az adóalanyiság megszűnésének napjával mint mérlegfordulónappal köteles - a számvitelről szóló törvény szerinti - beszámolót elkészíteni, és azt a mérlegfordulónapot követő 150 napon belül letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számvitelről szóló törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül.

A kiegészítő melléklet többlettartalma

A piac szereplőinek tájékoztatása érdekében a számviteli törvény hatálya alól kikerülő vállalkozásoknak a 2002. évről készült beszámolójuk kiegészítő mellékletében utalniuk kell arra, hogy a vállalkozás a továbbiakban nyilvántartási kötelezettségeit az evatörvény előírásai szerint teljesíti.

Az evatörvény kötelező alkalmazása

A bevételi nyilvántartás vezetését választó betéti társaságok és közkereseti társaságok a számviteli törvény hatálya alól kikerülve az evaalanyiság időszaka alatt a bevételeik elszámolására, egyéb nyilvántartásukra - ideértve a bizonylatokat is - az evatörvény előírásait alkalmazzák. Ez esetben a vállalkozások mentesülnek a számviteli törvény által előírt számviteli kötelezettsége

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. december 1.) vegye figyelembe!

} Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére