A befektetések piaca

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 56. számában (2002. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A hazai megtakarítási paletta igen vegyes képet mutatott az idén. Volt kamatcsúcs, s volt hullámvölgy, a tőzsde hektikus viselkedéséről nem is beszélve. Alapvetően a pénzpiaci instrumentumok, valamint az ingatlanok éve volt az idei. A befektetők többsége az alapok valamilyen formáját, valamint a banki kínálat valamely termékét választotta. Bár részarányuk még kicsi, de egyértelműen feljövőben vannak az ingatlanbefektetéseket előnyben részesítő alapok. A részvénypiac alacsony forgalmat és ennek megfelelő hozamot produkált. A lakosság - növekvő jövedelmi szintje ellenére - a vártnál kevesebbet takarított meg, ami hosszabb távon nemkívánatos jelenség. Az infláció lefelé araszolását, valamint az ezt a trendet követő kamatokat figyelemmel kísérve, komoly stratégiai döntések kellenek az optimális portfólió összeállításához, a siker azonban így sem lehet biztos.

Több jövedelem, mérséklődő (reál)kamatok

Van mit félretennünk az idén, legalábbis a jövedelmek alakulása erre utal. A Központi Statisztikai Hivatal adatai ugyanis a reálkeresetek erőteljes növekedéséről adnak számot. A lapzártakor rendelkezésre álló első nyolchavi adatok szerint 5,5 százalékos infláció mellett a reálkereset 11,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset 18, míg a nettó jövedelem 17,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bővebben csordogáló jövedelem mögött elsősorban a köztisztviselői gárda sorozatos bér- és illetményemelései állnak, ennek következménye a 28 százalékot is meghaladó keresetnövekedés, de a versenyszférában sincs komoly panaszra ok, hiszen 14 százalékot ott is elért a növekmény.

Ritka a betétkivonás

A lakosságra mégsem a takarékosság a jellemző, hanem inkább költekezési eufória tapasztalható. S bár az október 31-ei világtakarékossági napon ünneplő bankok optimisták voltak, szembe kellett nézniük azzal a ténnyel, hogy szeptemberben - a magas jövedelmek ellenére - betétet vont ki a lakosság. Ráadásul nem először az idén. Összesen három olyan hónap volt, amikor a háztartások ahelyett, hogy növelték volna banki megtakarításaikat, csökkentették azokat.

A jelenség meglehetősen ritka, legutóbb 2000-ben fordult elő, akkor két egymást követő hónapban, azelőtt pedig 1997-ben regisztráltak betétkivonást egy alkalommal. Még ijesztőbb lehet, hogy szeptemberben a kapott kamatokkal együtt is 24,4 milliárd forinttal csökkent a lakosság összes pénzügyi megtakarítása. Fogyásra ugyanis az elmúlt öt évben nem volt példa. A vészharangot azonban nem kongatják a bankok. Elsősorban azért nem, mert abban bíznak, hogy az év hátralévő része jobban sikerül. Erre utalnak a közvélemény-kutatások is, a GfK Piackutató például augusztusban azt jelezte, hogy a megkérdezett háztartások kétharmada nem csökkentené megtakarításait, 15 százaléka pedig növelné.

A megtakarítások nagyobb része pedig - akárcsak Nyugat-Európában, hazánkban is elsősorban a bankok rövid lejáratú betéteibe áramlik. Az idén ősszel kezdett banki akciók is ezt a formát részesítik előnyben, immár 9 százalékos éves kamatot ajánlva. Ez a hozam az éves inflációhoz viszonyítva rég nem látott magas reálkamatot tartalmaz. A magas reálhozam amúgy is jellemző a jelenlegi banki megtakarításokra, a fogyasztói árindex ugyanis a vártnál kedvezőbben alakult, viszont a jegybank magasan tartja a kamatszintet a költségvetés költekezésének megfékezésére.

Eladósodás, ingatlanvásárlás

Nyerhetnénk tehát a bankba tett pénzen, ha akarnánk, de a jelek szerint sokkal vonzóbb ma az eladósodást, elsősorban az ingatlanhitelek felvételét választani. Az ehhez szükséges saját erő előteremtésére pedig - a jelek szerint - mozgósítják a banki tartalékaikat is. Ésszerű ez a magatartás akkor, amikor hitelből - kamattámogatással és adókedvezménnyel párosítva - még befektetési céllal is megéri ingatlant vásárolni. Nincs tehát mit csodálni azon, hogy a pénzügyi megtakarítások háttérbe szorulnak a háztartások vagyonában, miközben nő az ingatlantulajdon értéke. Szeptemberben például újabb rekordot döntött az ingatlanhitelek havi 52,1 millárd forintos bővülése. Az ingatlankölcsönök sem nőnek az égig - kommentálta a Kopint-Datorg kutatója a szeptemberi jelenséget, s úgy vélte, még az idén eléri a csúcsot a havi bővülés mértéke, s utána lanyhul majd a hitelfelvétel. Ő is egyetértett az optimista bankárokkal abban, hogy az év hátralévő részében felfelé ívelhet a megtakarítási görbe, főként az 50 százalékkal megemelt köztisztviselői fizetések következtében. Arra viszont így is számítani kell - mondta Matheika Zoltán - , hogy az év egészében a hitelekkel korrigált nettó megtakarítás csak 60-70 százaléka lesz a tavalyinak.

A megtakarítások átrendeződése

A pénzügyi megtakarítások átrendeződésének folyamata sem változik. Nyugaton az alapok és a biztosítások törnek előre, s erre kell számítani Magyarországon is. A bankok készülnek a változásokra, amit jeleznek az őszi - elsősorban új alapokkal kapcsolatos - sorozatban tett bejelentések. A váltást felgyorsíthatja az uniós csatlakozás. A tagsághoz közeledve a mai magas reálkamatoknak is búcsút kell majd mondani, nemcsak azért, mert az inflációnak tovább kell csökkennie, hanem azért is, mert a költségvetésnek is kellő önmérsékletet kell tanúsítania a kiadások terén. A takarékosabb államnak már nem lesz szüksége a jegybanki kamatgyeplőre, így a ma még meglehetősen magasan tartott alapkamat esésével az állampapírok hozamszintje is csökkenni fog.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére