Vezetői kötelmek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 55. számában (2002. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet csődtörvény szerinti kötelezettsége a munkavállalók (szövetkezeti tagok) és a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezetek, üzemi tanács (üzemi megbízott) haladéktalan tájékoztatása, a felszámoló és a környezetvédelmi hatóság tájékoztatása a környezeti károkról, a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék és a csődtörvény szerint ezekkel egy sorban kielégítendő követelések jogosultjainak tájékoztatása (a környezeti károkkal kapcsolatos, valamint a járadék jellegű követelések jogosultjainak szóló tájékoztatást a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül kell megadni). Ugyancsak az adós kötelezettsége

- a záróleltár, a tevékenységet lezáró mérleg, adóbevallás és zárómérleg elkészítése, és azoknak a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül a felszámoló és az adóhatóság részére történő átadása;

- iratjegyzék készítése és az irattári anyagok felszámolónak történő átadása,

- a felszámoló tájékoztatása az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítésekről és a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalásokról.

Mivel a csődtörvény jól elhatárolja a vezető és a felszámoló feladatait, a bírói gyakorlat szerint a felszámoló nem köteles a cég ügyvezetőjének feladatkörébe tartozó tevékenységet átvenni, vizsgálódást folytatni, iratokat beszerezni. Ez azt jelenti, hogy a felszámoló kötelezettségeinek köre a hitelezők érdekeinek képviselete szempontjából korlátozott. Így például, ha a vezető nem bocsátja a felszámoló rendelkezésére a felszámolás eredményes lefolytatásához szüksége iratokat, azokat a felszámoló nem köteles pótolni vagy beszerezni, hanem jogában áll egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet előterjeszteni a bírósághoz.

A mulasztás szankciója

A csődtörvény szerint a bíróság az adós gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelemnek 50 százalékáig vagy - ha a vezető jövedelme nem állapítható meg - 1 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja az adós vezetőjét, ha a vezető a fent felsorolt kötelezettségei bármelyikének teljesítését elmulasztotta, vagy valótlan adatokat közölt. A bírságolásra lehetőség van akkor is, ha a vezető már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetői tisztségviselői minősége megszűnt. Sőt, ha a felsorolt feladatok elvégzésére a felszámolónak kell szakértőt megbíznia, a bíróság kötelezheti a vezetőt, hogy viselje az ezzel felmerült költségeket. Ugyanakkor azonban a bíróság nem kötelezheti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjét a felszámoló által igénybe venni kívánt szakértő költségének előlegezésére. Mivel a bírságolás feltételeit a csődtörvény és a Pp. rögzíti, azok kiterjesztő értelmezésének nincs helye, így a szakértő költségeinek viselésére a vezető csak akkor kötelezhető, ha feladatainak nem, vagy nem megfelelően tett eleget. Nem lehet azonban a vezetővel szemben pénzbírságot kiszabni például olyan indokolással, hogy az a mérleget a felszámoló felhívása ellenére nem módosította.

Bírságolás a gyakorlatban

A pénzbírság kiszabhatóságának feltételeit illetően egységes a bírói gyakorlat abban, hogy bírságolásra akkor is lehetőség van, ha a vezető nem vett fel jövedelmet az adós gazdálkodó szervezettől, ez esetben azonban nem az ismertetett rendelkezések, hanem a Pp. szabályai alapján. A bírságolás indoka, hogy a vezető mulasztásával az eljárás befejezését hátráltatja. A bírság maximális összege a 2000. január 1. előtt indult eljárásokban 50 000 forint, ezt követően pedig 500 000 forint.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére