Követelésbehajtás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 55. számában (2002. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A gazdálkodó szervezetek sok olyan üzleti partnerrel kerülhetnek kapcsolatba, amelyikről nem rendelkeznek elegendő információval. Ugyanakkor rendkívül fontos minden társaság számára, hogy a cég - amelynek szállít vagy szolgáltatást végez - megfizesse tevékenysége ellenértékét. A kényszerű hitelezést elkerülendő szükség van előzetes vizsgálódásra, illetve a baj bekövetkezte után a cserbenhagyott vállalkozó megfelelő referenciájú behajtószervezethez is fordulhat.

Peren kívül, gyorsan és hatékonyan

Egy társaság megrendült pénzügyi helyzetéről árulkodó, figyelmeztető jeleket a témában járatos vállalkozók legtöbbször időben felismerik. Részben a mindenki által hozzáférhető mérleg- és eredménykimutatásokból kiszámíthatók, de sokat segít a "piac hangja" is: a szóbeszéd, ami a partner korábbi balsikerű üzleteiről, netán befagyott követeléseiről terjed.

A gazdasági társaságok nyilvános mérleg- és eredménykimutatásai az illetékes cégbíróságokon megszerezhetők, és azokat bárki megtekintheti. Az igazsághoz tartozik, hogy a beszámolási kötelezettség határidejei miatt nem mindig naprakész a fellelhető kimutatás, de egy kicsit is méretesebb üzleti partnernél a mérleg vizsgálata általában lehetővé teszi, hogy megközelítő pontosságú következtetéseket vonjunk le a cég pénzügyi helyzetéről, amelynek alapján a társaság besorolható valamely megbízhatósági kategóriába. Minden vizsgálatnál számításba kell venni azonban azt is, hogy a pénzügyi mutatók, a mérleg- és eredménykimutatások rengeteg bonyolult vállalati történés és folyamat lehető legelnagyoltabb összesítései, amelyek ráadásul nemcsak a kumuláció miatt, de sok esetben a "kreatív számvitelnek" is nevezett számkozmetikázás vagy akár szándékos torzítás, hamisítás okán is csalóka képet adhatnak.

Mutatószám-variációk

Természetesen több módszer, rengeteg adat segítheti egy vállalat fizetőképességének vizsgálatát. Elsőként érdemes egy pillantást vetni az eredménykimutatásra, mekkora árbevételt ért el a potenciális partner, s ehhez mekkora adózás előtti eredmény párosult. Adott iparág paramétereit ismerve a forgalom nagyságrendjéből következtethetünk arra, hogy mennyire fajsúlyos piaci szereplővel van dolgunk, mennyire lehet elkötelezett a cég az adott piaci szegmens felé, mekkora veszteség érné, ha a piac bizalma a rossz fizetőképességének napvilágra kerülése miatt megrendülne. A nyereség önmagában is fontos adat, hiszen az előző évi (adózás után megmaradó) profit gyarapítja a cég saját vagyonát, illetve az előző évben nyereséges cégek nyilván ritkábban mennek csődbe.

A következő pillantást érdemes a mérleg forrásoldalára vetni, mekkorák és hogyan oszlanak meg a cég forrásai, ezen belül mekkora a tulajdonosoknak az esetleges későbbi követeléseinkkel szemben álló saját tőkéje.

Az idegen és a saját tőke arányának különböző iparágakban más és más megoszlása számít elfogadhatónak. A minél magasabb saját tőke jelzi, hogy a tulajdonosoknak van mit veszíteniük, hiszen a saját tőke erejéig ki lehet elégíteni a hitelezőket, a pénzükre váró szállítókat. A saját tőke egyik összetevője a jegyzett tőke, ami az alapítók, illetve a későbbiekben alaptőke-emelést végrehajtók ténylegesen befizetett vagyona. Amennyiben egy társaság saját tőkéje alacsonyabb, mint a jegyzett tőke, az már kedvezőtlen folyamat előjele lehet, hiszen azt mutatja, hogy a veszteséges működés miatt a társaságnak nincsenek tartalékai, az alapítók vagyonát éli fel. Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy a jegyzett tőke is tartalmazhat olyan nem pénzbeli hozzájárulást, ami egy esetleges csőd utáni hitelezőkielégítésnél nulla értékűre olvadhat, ilyen lehet például egy találmány szellemi értékének apportja. Mindenesetre kedvező, ha a saját tőke minél nagyobb, ám a szállítónak azt is meg kell néznie, hogy amennyiben ténylegesen szükség lenne a saját tőkére a tartozások kiegyenlítéséhez, akkor milyen eséllyel állna érte sorba.

Sikerjutalék

A követelésbehajtás megbízási díjért és/vagy sikerprovízióért (jutalék) folyik. Bár belföldön is akad cég, amelynél 50-100 ezer forint a megbízási díj és 15-25 százalék a sikerdíj, a szövetség tagjai ennél jóval alacsonyabb árakon dolgoznak. A megbízási díjak döntően 500 és 4 ezer forint között mozognak, az 5-6 ezer forint már az egyedi esetekre vonatkozik. Az átlagos sikerprovíziós díj Magyarországon 7-13 százalék. Külföldön az inkasszós cégek 20-30 ezer forint megbízási díjért és 25-30 százalék sikerdíjért dolgoznak. A magyarországi követelésbehajtó piacon jelentős szerepet betöltő cégek 90 százaléka - 21 cég - a szövetséghez tartozik. Mellettük 1500 magánnyomozói, illetve vagyonvédelmi cég is végez ilyen feladatokat, de az összes megbízás mindössze 2-3 százaléka jut nekik.

Akar-e fizetni a partner?

A tőkeáttételi, illetve eladósodottsági mutatók éppen a tekintetben igazítanak el, mekkora hitelek állnak a saját vagyonnal szemben. A többféle mutató közös jellemzője, hogy a vállalat adósságait (általában hosszú lejáratú kötelezettségeit vagy teljes idegen tőkéjét) viszonyítják a társaság saját vagy összes forrásaihoz. A mutatók értelmezése egyszerű, minél magasabb valamely jelzőszám, annál óvatosabbnak kell lennünk, hiszen a cég annál inkább eladósodott. Természetesen az idegen forrásokat az összes forráshoz hasonlító mutató értéke mindig kisebb egynél; de az idegen forrásokat a saját forrásokhoz viszonyító indikátor lehet bármekkora pozitív szám.

Amennyiben egy vállalat tőkeerős, időlegesen lekötött forrásai miatt még lehet nagyon rossz fizetési hajlandóságú cég. Tételezzük fel, hogy a meggyőző tőkeerejű cégről elhisszük, hogy fizetőképes, ám ekkor még mindig nem mindegy, hogy mikor lesz hajlandó valóban fizetni. A kérdés kezelésére úgynevezett likviditásvizsgálatot érdemes végezni. Ezek az elemzések szintén különböző mérlegből számítható mutatók alapján azt vizsgálják, hogy az adott vállalatnak van-e elegendő szabad pénzeszköze vagy könnyen pénzzé tehető eszköze kötelezettségeinek teljesítésére. A leggyakrabban használt mutatók az úgynevezett likviditási ráták, amelyek a társaság számára rendelkezésre álló, pénzzé tehető forgóeszközöket és a közeljövőben a vállalat számára kötelezettségként megjelenő folyó forrásokat hasonlítják össze. Az már a mérlegben böngésző döntése, hogy adott vállalat működésének ismeretében mit nevez pénzzé tehető forgóeszköznek, hiszen a forgóeszközök közé tartozó pénz és jó likviditású értékpapírok mellett bizonyos vállalatok esetében könnyen pénzzé tehető a készletállomány is. De nem mondható ez el például egy metrószerelvény-gyártóról, és a forgóeszközök közé számító követelésállomány is különböző minőségű lehet. A folyó forrásoknál egyszerűbb a dolgunk, hiszen ide a rövid lejáratú és a hosszú lejáratú adósságok aktuálisan felmerülő részei tartoznak. A likviditási mutatók egynél nagyobb, illetve minél magasabb értéke lehet megnyugtató. Egy másik megközelítés a vállalat méretét is figyelembe veszi a likviditás vizsgálatánál: olyan mutatókra lehet támaszkodni, amelyek a társaság pénzzé tehető forgóeszközeit vagy éppen pénzállományát viszonyítják a társaság mérlegfőösszegéhez.

Pusztán a technikai szempontok alapján ezek a mutatók jeleznek valamit egy cég fizetőképességéről, fizetési hajlandóságáról.

A Magyarországi Követelésbehajtók és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének tagjai

AGENDA KFT.

"K"

AVS INFORMATICA KFT.

"K"

COMPANY DATA KFT.

"I"

CREDITFACT KFT.

"K"

CREDITREFORM-INTERINFO KFT.

"I" és "K"

CZEGLÉDI AND PARTNER LAWYERS OFFICE

"K"

DUN and BRADSTREET HUNGÁRIA KFT.

"I" és "K"

HERMES CONSULT FINANCIAL SERVICES and CONSULTING LTD.

"E"

INTERCREDIT BUDAPEST KFT.

"I" és "K"

INTRUM JUSTITIA

"K"

KOPINT-DATORG RT.

"I"

LEX KFT.

"K"

PREVENTÍV KFT.

"K"

PROTON KFT.

"I" és "K"

R + S KFT.

"K"

SIGMA RT.

"K"

888 KFT.

"K"

UNIO KFT.

"I" és "K"

Várnagy József

"K"

Jelmagyarázat:"K" követelésbehajtás; "I" információszolgáltatás; "E" egyéb

A nyereség vizsgálata

A bevezetőben szó volt arról, hogy a mérleg- és eredménykimutatást böngészők az első pillantást általában a társaság árbevételére és nyereségére vetik, mert ha két kiragadott sort lehet egy társaság kimutatásaiban megnézni, valószínűleg a legtöbb esetben ezt a két tételt érdemes látni. Emellett azonban hasznos lehet az árbevétel és a nyereség kicsit mélyebb vizsgálata, azt kell kutatni, hogyan viszonyul az árbevétel és a nyereség egyéb fontos mutatókhoz (befektetett eszközök, árbevétel, saját vagyon). Ezekből megállapítható, hogy a cég mennyire hatékony, menynyire folytat jövedelmező gazdálkodást. Mindig a magasabb szám lehet a kedvezőbb, minél inkább "bombaüzletnek" tűnik a cég működése, annál kevésbé lehet fizetési gondja, illetve annál kevésbé kockáztathatja meg a partnercég, hogy rossz fizetési szokásai miatt elessen a működőképes vállalkozástól. A legismertebb mutató az eszközarányos árbevétel, vagyis hogy mekkora forgalom jut a cég eszközállományára, illetve az eszközarányos nyereség, amely az eszközeink segítségével elért adózott profitot viszonyítja az eszközállomány értékéhez.

Természetesen a felsorolt mutatók százszázalékos védettséget nem adnak, olyan gazdálkodó szervezet talán nem is létezik, amelyiknek ne okozna valamilyen problémát követeléseinek behajtása a vevők rossz fizetési szokásai miatt. Mégis nagy százalékban elmondható, hogy az említett mutatók minősítik a cégeket, nagyon jó cégnek nem lehetnek sajátforrás-hiányt és rossz likviditást tükröző mutatói, ahogyan a rossz helyzetben levő társaságok is csak mérleghamisítással képesek megfelelő mutatókat kreálni maguknak.

Jogi háttér

A követelés behajtására szakosodott gazdálkodó szervezetek a gazdasági életben ismert tevékenységet folytatnak. Az általuk pénzkövetelés behajtására kötött megbízási szerződés nem ütközik jogszabályba, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra. * A Magyarországi Követelésbehajtók és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége jegyzékbe vett érdek-képviseleti szervezet. * A Magyar Nemzeti Bank határozata szerint mentesítést adtak meghatározott gazdálkodó szervezet részére követelés hazautalási és forintra történő átváltási kötelezettsége alól azzal a feltétellel, hogy a követelést hazai követelésbehajtó cégre engedményezik. * Az a körülmény, hogy az inkasszóüzlet - a pénzintézetek ügyfeleinek váltó-, csekk-, számlakövetelései stb. beszedése - a banki tevékenység egyik üzletága, nem jelenti azt, hogy olyan ügyletekkel, mint a pénzkövetelés behajtása, beszedése egyéni vállalkozók vagy gazdasági társaságok ne foglalkozhatnának. * A megbízási szerződés körébe eső ügyellátás rábízott ügy fogalmába a pénzkövetelés behajtása is beletartozik. Több külföldi állam törvénye szerint a kereskedelmi életben tevékenykedő ügynököket - megállapodás alapján - úgynevezett inkasszójutalék illeti meg az általuk beszedett pénzösszegek után. Erre az időközben megjelent 2000. évi CXVII. törvény 11. §-a is lehetőséget adott, korábban ezt a jogviszonyt is a megbízási szerződések körében a Ptk.-ban szabályozták.

Erőszak nélkül

Magyarországon a piacgazdasági viszonyok kialakulásával egyidejűleg új szolgáltatásként terjedt el a követelésbehajtás. Az eltelt időszakban a közvélemény leginkább csak akkor hallhatott erről a szolgáltatásról, amikor a behajtásra törvénytelen eszközökkel, erőszakkal vagy erőfitogtatással került sor. A valóságban azonban a követelésbehajtás egy közgazdaságilag már évtizedek óta ismert fogalmat takar, amely a gazdasági élet szereplői számára a kinnlevőségek kezelésének egyik módszere.

Egy cég likviditása nagyban függ attól, miként kezeli a kinnlevőségeit. Jogos elvárás, hogy a szállító mielőbb hozzájusson az általa megtermelt áru, teljesített szolgáltatás ellenértékéhez. Természetesen tartozás csak utólagos fizetési módnál keletkezik, készpénzfizetés esetén kizárt.

A gazdaság stabilitásától függetlenül a világ összes országában tapasztalható, hogy a vevők nem fizetnek pontosan, olykor késésekkel, felszólítások után vagy egyáltalán nem. A szállítók többszöri próbálkozásai eredménytelenek maradnak, és más módszerekre van szükség a követelés érvényesítésére. Ez az a pont, ahol a követelésbehajtók, más néven az inkasszós irodák, bekapcsolódnak a gazdasági folyamatba.

Az inkasszó szó eredete a latin nyelvben keresendő: "gyors pénzbefolyást", "azonnali" pénzhez jutást jelent.

Magyarországon az 1980-as évek végéig a fogalom pusztán a banki inkasszót takarta, és ezért nem véletlen, hogy sokan még ma sem tudják, mit takar az inkasszós tevékenység. Az inkasszós irodák többsége nemzetközi hátterű, és ezek a cégek már több évtizede végzik ezt a tevékenységet a fejlett nyugat-európai országokban.

Az inkasszós iroda célja, hogy peren kívüli fizetéses felszólítási eljárás útján próbáljon meg hitelezői követelést érvényesíteni. Ennek keretében az inkasszós irodák törekszenek a tartozás elismertetésére, peren kívüli egyezség megkötésére, a követelés mielőbbi rendezésére.

A követelés jogosságának igazolása

Gyakori jelenség, hogy az ellenszolgáltatásra kötelezett fél nem akar teljesíteni, ekkor a hitelezői pozícióban levő vállalkozás kénytelen követelését a törvényes eszközökkel érvényesíteni. Ennek lényeges feltétele, hogy a követelésének fennállása és lejárata kellően bizonyított legyen, különben az adós kifogásokkal élhet, megkérdőjelezheti a kereskedelmi ügylet létrejöttét. * Az adósságbehajtás megkezdéséhez alapvető kitétel, hogy az adós tartozása és annak lejárata a rendelkezésre álló dokumentumok alapján világosan és egyértelműen megállapítható legyen. * A megfelelő dokumentumok minimálisan a következő tények bizonyítására alkalmasak: az ügylet létrejötte; a szerződés lényeges tartalma; az ügylet érvényessége; a szerződés hatályossága; a hitelezői pozícióban levő vállalkozás saját szerződéses kötelezettségét mennyiségileg és minőségileg határidőre teljesítette; a fizetési kötelezettséget kiváltó okmányokat az adós igazolhatóan kézhez vette; a fizetési határidő eredménytelen letelte; esetleg további körülményként a fizetési felszólítások, emlékeztetők, egyenlegközlők adós általi kézhezvétele, az adós tartozáselismerése. * Természetesen az előbbiekben felsoroltak jogilag megfelelő szerződés, illetve számla birtokában egyértelműen bizonyíthatóak, nem szükséges az iratok sokasága. Bonyolultabb a helyzet komolyabb szerződés esetén, ahol sokrétű a szolgáltatás, de ezeket is lehetséges és ajánlott a szerződés megkötésekor részletesen meghatározni.

Lehetőleg peren kívül

Az általánosságban alkalmazott módszerek közé tartozik az adós felkutatása, információk begyűjtése a tartozó félről, a követelés jogi erejű dokumentálása, felszólító levelek kiküldése, közvetlen, személyes kapcsolat kiépítése; de nem ritka, hogy a követelésbehajtó az adós likviditási helyzetének javításához nyújt segítséget azért, hogy az mielőbb rendezni tudja a megbízó hitelező felé fennálló követelést.

Az inkasszóeljárás előnyei a megbízó számára: a peres eljárásnál jóval rövidebb, költségkímélő eljárás, nem köt le saját munkaerőt, alacsony a bedolgozási díj, reális a sikerdíj, amelyet csak eredményes behajtás után számláz az iroda. Adott esetben megbízható információhoz jut a megbízó arról, hogy mit érdemes és mit nem érdemes peresíteni, és mire érdemes céltartalékot képezni.

Mindenki tisztában van azzal, hogy a bírósági út hosszú, további költséget kíván a hitelező részéről, és a pénzhez jutás nem garantált, hiszen az adósok többsége a végrehajtható ítélet meghozataláig már fizetésképtelen lesz. Így a hitelező nemcsak az alapköveteléséhez, hanem a behajtás érdekében vállalt anyagiakhoz sem jut hozzá.

Az inkasszós irodák arra törekednek: ha egy követelés peren kívül nem realizálható, akkor irányt mutassanak a megbízónak, érdemes-e a követelésérvényesítést peres úton tovább folytatni vagy sem.

A követelésbehajtóknál általános szabály, hogy a nem vitatott, még nem peresített követelés érvényesítésére vállalkoznak. A követelésbehajtó cég feladata nem lehet, hogy az adós és a hitelező közötti vitás kérdésekben "igazságot osszon és döntsön". Ez kizárólag bírósági hatáskör.

A szakma elismertetése

A követelésbehajtással foglalkozó társaságok általában cégminősítő információs rendszert is üzemeltetnek. Ma már egyre inkább ügyel mindenki az üzleti hírnevére, és arra törekszik, hogy tartozásait a behajtó közbenjárására mielőbb rendezze, tekintettel arra, hogy tartozásának regisztrálása az információs rendszerben jelentős hátránnyal jár, s korlátozza üzleti tevékenységét.

Az inkasszós irodák tevékenységük során tapasztalatot szereznek a különböző adós-magatartási típusokról, megfelelő a felkészültségük a kinnlevőségek kezelésére.

A követelésbehajtó cégek szigorúan írásos üzletszabályzat alapján dolgoznak, fontos, hogy megbízhatóak legyenek, hiszen idegen pénzt kezelnek, ami visszaélésekre is lehetőséget ad.

Ma Magyarországon ez a tevékenység törvényileg nem vagy csak részben szabályozott, ezért gyakran lehet arról hallani, hogy a követelésbehajtók törvénytelen eszközöket alkalmaznak. A nemzetközi normáknak megfelelően dolgozó cégek 1993-ban alapították meg a Magyarországi Követelésbehajtók és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségét.

A szövetség tagjai a követelésbehajtást szakszerűen végzik, működésükkel már bebizonyították, hogy a szolgáltatásra itthon is egyre nagyobb az igény, és a követelésbehajtást lehet törvényesen, szakszerűen végezni.

A szövetségi tagság egyben garancia is a megbízó részére. A tagok az elmúlt évben körülbelül 5 milliárd forint kinnlevőségnek jártak utána, s nemcsak belföldi, hanem külföldi tartozások behajtásában is segédkeztek.

Feltételezhető, hogy az új szakma gyorsan elterjed Magyarországon, s az utólagos fizetési módok általános elterjedésével párhuzamosan növekszik a behajtók szerepe. Fontos, hogy a követelésbehajtással csak olyan cég legyen megbízva, amelyik szakmai felkészültségét és alkalmasságát már bebizonyította.

Piaci viszonyok között, üzletkötés előtt vagy az üzleti kapcsolatok felülvizsgálata során a leendő partnerekről célszerű információkat beszerezni. Az is előfordul, hogy egy-egy vállalatnak nehéz hozzájutnia jogos követeléséhez. Ezért a nyugat-európai gyakorlathoz hasonlóan itthon is létjogosultsága van az üzleti információszolgáltatásnak és a követelésbehajtásnak.

Információk a vállalatokról

Mielőtt a Magyarországi Követelésbehajtók és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége megalakult, a különböző bűnmegelőző, magánnyomozói, detektívirodák, vagyonvédelmi cégek kezdtek el információszolgáltatással, illetve követelésbehajtással foglalkozni, és gyakran lehetett hallani, olvasni, hogy az "erős emberek" törvénytelen eszközökkel próbáltak meg követeléseket érvényesíteni. Ugyanakkor viszonylag jól elhatárolhatóvá váltak azok a cégek, amelyek tisztességes piaci módszerekkel gyűjtötték az információkat, adtak úgynevezett hitelminősítő vagy bonitásismérveket, cégbírósági alapadatokat, marketingjellemzőket, illetve igyekeztek törvényes eszközökkel a jogos követeléseknek érvényt szerezni. 1993-ban Magyarországon már jelen volt gyakorlatilag valamennyi ismert nemzetközi információszolgáltató, illetve követelésbehajtó cég, és a kereslet is élénkült e szolgáltatások iránt.

A céginformációs szolgáltatásokat jellemzően az üzleti élet felső vezetése veszi igénybe, mert ennek hatáskörébe tartozik azon döntések meghozatala, amelyek előkészítésében a szóban forgó adatok, tények segítenek.

A cégminősítő információ tartalmazza a cégbírósági bejegyzéseket, a cég működésére vonatkozó tevékenységi kör leírását, a mérleget, a létszámot, valamint az ingatlanadatokat. A minősítés során vizsgálják a fizetési morált, a cég fejlődését, az üzletmenetet, és állásfoglalást adnak, hogy az üzleti kapcsolat a lekérdezett céggel javasolt, megengedett vagy tiltott. Így amikor a felhasználó megkapja az információkat, tájékozódhat a cég üzleti életben betöltött helyéről, szerepéről, megbízhatóságáról.

A szolgáltató mindig arra törekszik, hogy megbízható és friss adatokat kínáljon, hiszen ez a szolgáltatás csak akkor életképes, ha nagyon sokat ad el belőle. Nem több százezer forintos információkról van szó, még ha léteznek is olyan magánnyomozó, illetve detektívirodák, ahol 50-100 ezer forintot kérnek értük. Általában 3-8 ezer forintos áron lehet hozzájuk jutni. Ezekből pedig csak akkor lehet fenntartani egy szervezetet, ha rendszeresen igénybe veszik szolgáltatásait - egyre többen, egyre több információt kérnek tőle. Hiteles viszont azáltal lesz a vállalkozás, ha megbízható információkat ad.

Az információkért a szolgáltatók különböző szintű felelősséget vállalnak. Százszázalékos garancia nyilvánvalóan nem létezik. A szolgáltató felelőssége addig tart, hogy olyan valós tájékoztatást ad, amely segíti a döntést.

A cégminősítő információban természetesen mindig a negatív adat kapja a legnagyobb hangsúlyt, hiszen mindenkit az érdekel, van-e bármilyen rossz tapasztalat a lekérdezett céggel kapcsolatban. A beszerzők dolgát nehezíti, hogy a céginformáció minősége, tartalma mindig függ a forrásoktól. Egyik cégről esetleg ötször annyi adatot lehet szerezni, mint a másikról.

Változó árak

A Magyarországon tevékenykedő mintegy két tucat adósságbehajtással és céginformációval foglalkozó cég közül az első 4-5 lényegesen eredményesebb a többieknél. Igaz, ezt csupán a pénzügyi eredmények alapján lehet kijelenteni, hiszen kis forgalmú cég is produkált kimagaslóan jó sikerességi arányt. * Az elsők között szerepelő kft. formában működő társaságok: a Dun & Bradstreet Hungária, az Intrum Justitia, a Creditreform - Interinfo és az Intercredit Budapest. Az árbevételt tekintve azonban mindannyiukat megelőzi a Creditfact, ez a társaság azonban faktoringgal is foglalkozik. A többiek "klasszikus" tevékenysége az adminisztratív eszközökkel történő adósságbehajtás, valamint a céginformáció-szolgáltatás. Az előbbiek díja átlagosan 7 és 15 százalék közé tehető. * A céginformációk ára is hasonlóképpen változó, az egyszerűbb esetekben már 3-4 ezer forintért sokat meg lehet tudni az üzleti, kereskedelmi partnerről, de egy egzotikus országban levő cég utáni nyomozás 30-40 ezer forintba is kerülhet. Az itt levő jelentősebb céginformációs cégek valamely multinacionális vagy regionális jelentőségű vállalat tagjai, így a megrendelők között szép számmal vannak külföldiek is. Ami viszont meglepő: elenyésző az állami és az önkormányzati megrendelés, ami a privatizációs és a közbeszerzési döntések, valamint az érintett cégek sokaságát tekintve elgondolkodtató. A céginformációs riportokat szűkített tartalommal, könyv alakban és CD-n is megjelenteti némely vállalkozás.

Bányászás az aktakupacban

Mára a cégbíróság eljutott oda - mondja Nagy István, a Magyarországi Követelésbehajtók és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége elnöke -, hogy viszonylag gyorsak a regisztrálások, bejegyzések, ugyanakkor a mérlegek, a különböző okiratok késve kerülnek az aktákba, mert arra nincs elegendő kapacitás. Köztudott az is, hogy a cégek 40 százaléka nem tesz eleget mérlegleadási kötelezettségének, és sokan elmulasztják különféle egyéb bejelentési kötelezettségeiket is.

Az információszolgáltatók csak nyílt adatokkal dolgoznak, mégis egyes gazdálkodó szervezetek vezetői például megtagadják a működésre, likviditásra vonatkozó nyílt adatok közlését, vagy éppen titkosnak mondják a mérlegadatokat. A multinacionális cégeknél például azért nem szolgáltatnak ki saját adatokat, mert azok hozzáférhetők például a cégbíróságon vagy az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatánál is. Csakhogy azt már nem tudják, hogy az általuk leadott mérleg bekerül egy hatalmas kupacba, az összes többi közé, ahonnan képtelenség kibányászni.

Nagy István nem elégedett az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatával sem. Mint mondja, törvényi szabályozással elérték, hogy a cégeknek nem kell közzétenniük a mérleget, elég, ha nekik beküldik. De mire az adatokat feldolgozzák, szeptember-október lesz, 1999 októberében pedig már senkit nem érdekelnek az 1998-as mérlegadatok. Az már csak hab a tortán, hogy a minisztériumba beküldött mérleghez földolgozás címén még 2000 forintot is mellékelni kell, majd az információhoz ugyancsak pénzért lehet hozzájutni. A cégbíróság viszont ily módon levetette magáról ezeket a problémákat, mondván, úgyis csinálja a minisztérium.

Az üzleti információk gyűjtése során minden esetben meg kell keresni a lekérdezett céget, hiszen lehetnek olyan változások, amelyekről még csak ő tud. Természetesen az interjú eredményessége is a cégvezetőkön múlik. Vannak, akik azt mondják, hogy aki a cégük iránt érdeklődik, keresse őket személyesen. Csakhogy a megrendelők épp azért fordulnak a céginformáció-szolgáltatóhoz, mert független minősítésre kíváncsiak. Az információkat a szolgáltatást vagy árut utólagos fizetéssel kínáló, hitelező cégek egyaránt igénylik, csupán a készpénzforgalomhoz ragaszkodóknak nincs rá szükségük. Nagy István úgy tapasztalja, a szövetség tagjai által kínált információkra mind kevesebben sajnálják a pénzt, de úgy véli, nem is szabad sajnálni. Komoly üzletkötés 500 ezer forint fölött kezdődik. Ehhez képest egy céginformáció - még ha a legdrágábbat vesszük is a maga 25-30 ezer forintos díjával - bőségesen megtérül. Egy-egy információ megszerzése 8-10 napot vesz igénybe, az expressz információ 24 óra alatt elkészül, míg az úgynevezett szuperexpressz szolgáltatás keretében mindössze 2-7 órát kell várni az adatokra. A gyorsaság záloga, hogy a szolgáltatók igénytől függetlenül folyamatosan gyűjtik az adatokat, tehát lekérésnél ezeket csak aktualizálniuk kell.

Teljesítésigazolás

A teljesítésre vonatkozó igazolás meglétével - melynek aláírója ellenőrizte a teljesítést és arra jogosult személy - sok esetben a további peresítés előtti vagy peres eljárásokban elkerülhetőek a felek közti viták, amelyek hetekkel, hónapokkal is elhúzhatják az eljárásokat, megnehezítve a hitelező követelésének érvényesítését. * A teljesítést követően kerül sor a számla kibocsátására, melynek szabályai 2001-től az új számviteli törvénnyel megváltoztak. Sok esetben arra való hivatkozással nem fizetnek a vevők, hogy nem kapták meg a számlát. Ezt elkerülendő megoldás lehet, ha személyesen vagy tértivevényes levél útján juttatjuk el a számlát a vevőhöz. Igaz, mindkét megoldás körülményes, de a saját érdekünkben érdemes erre is odafigyelni. * Bármilyen vevői kifogás esetén előzetes megegyezéssel engedményt adhatunk, vagy bonyolultabb esetben akár áruvisszavétellel kezelhetjük a problémát.

Felkutatni, felszólítani, behajtani

A szövetség tagvállalatai nem tartanak attól, hogy ha stabilizálódik a gazdaság, elvesztik kenyerüket. Akkor ugyanis megnő az utólagos fizetés aránya, aminek biztonságához nélkülözhetetlen a céginformáció. A követelésbehajtás már sokkal keményebb dió, hiszen a tartozáshoz utólag hozzájutni mindig nehéz. Ez voltaképpen peren kívüli fizetési felszólításos eljárás. Az adósság tárgya ilyenkor bekerül a nemzetközi információs rendszerbe, és megpróbálják az adóst különböző csatornákon ellehetetleníteni, az üzleti életből kiszorítani.

A követelésbehajtók csak nem vitatott követelésekkel foglalkoznak. Addig terjed a hatáskörük, amíg megpróbálják a követelést peren kívül érvényesíteni. Szóbeli megállapodásokat például ma még Magyarországon nagyon nehéz érvényesíteni. De ha írásban valaminek nyoma van, az a követelés megállja a helyét. Sokszor nem is ez a probléma, hanem az, hogy az adós likviditási gondokkal küszködik, és úgy érzi, húzhatja-halogathatja a fizetést. A behajtás a követelés keletkezése és a peres út közé ékelődik be. Az inkaszszós cég megpróbálja más módszerekkel, eszközökkel érvényesíteni a követelést, mint maga a hitelező. Például ha egy tejipari szállító partnere egyik napról a másikra bezár, és a kiszállított árut nem fizette ki, akkor a szállító nem tudja, hol keresse az üzlet tulajdonosát. A követelésbehajtó cég megpróbálja felkutatni az adóst, elismertetni vele a tartozást, és rábírni a fizetésre. De ha még ez utóbbi nem is sikerül, a tejipari vállalat már tudni fogja, kit kell beperelnie az áru ellenértékéért. A behajtás egyébként csak akkor lehet eredményes, ha az adós hosszabb távon is a gazdasági élet szereplője akar maradni, mert ez esetben vigyáznia kell üzleti hírnevére, különben előbb-utóbb ellehetetlenül.

Az inkasszós cégek általában nagyszámú és kis összegű követelésekkel foglalkoznak. Korábban gyakoriak voltak a 10-20 milliós tételek, ma már a hitelezők nem engedik el ennyire a gyeplőt. A követelésbehajtók praxisában mind gyakoribb, hogy magánszemélyekkel szemben kell fellépniük. Erre azonban csak gazdasági tevékenységből vagy kapcsolatokból adódó követelések - például telefonon feladott, de ki nem fizetett hirdetések, kifizetetlen mobiltelefon-számlák - esetén kerülhet sor. A nagy összegű követeléseknél viszont a peres út, az ügyvédek igénybevétele a jellemző.

Természetesen ezek a cégek sem képesek csodákra. Mindent megtesznek azért, hogy a követelést érvényesítsék, illetve ha ez nem sikerül, véleményt mondanak arról, hogy az adott követelést érdemes-e peres úton érvényesíteni, vagy célszerűbb elfelejteni. Hiszen sokszor a követelt összeg kisebb, mint a behajtásra jutó ráfordítás.

Követelésbehajtó és információszolgáltató cégek főbb adatai

Rangsor

Cégnév

Követelésbehajtásból származó árbevétel 2001/2002. jún. 30. (M Ft)

Standard sikerdíj (%)/Fix díj

       

1.

Intrum Justitia Kft.

600/351

n. a./n. a.

2.

Sigma Rt.

220/125

n. a./n. a.

3.

Creditexpress Kft.

216/174

20/nincs

4.

Kasolvenzia

   
 

Hungary Kft.

185/n. a.

n. a./n. a.

5.

Coface Intercredit

   
 

Hungary Kft.

121/n. a.

n. a./nincs

6.

Creditreform-

   
 

Interinfo Kft.

117,5/60

5/nincs

7.

Bross Holding Rt.

114/n. a.

20/nincs

8.

German Faktor Kft.

82/50

9/max. 10 E Ft

9.

Likvid Kft.

50/n. a.

n. a./n. a.

10.

AVS Informatica Kft.

46/n. a.

n. a./n. a.

11.

Unio Kft.

17/19

10-15/2-15 E Ft

12.

Inkasszó Kft.

3/n. a.

8/nincs

További piaci cégek: Company Data Kft., Dun & Bradstreet Kft., Hermes Kft., Intercredit Kft., Kopint-Datorg Rt., Lex Kft., Prevent-őr Kft., Proton Kft.

Forrás: cégek közlései, Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége bulletinje, Budapest Business Journal

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére