Egyezség a felszámolás során

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 55. számában (2002. november 1.)

A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig, a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik.

Az egyezségkötés feltételei

Az egyezség előkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a társaság legfőbb szerve gyakorolja. E szerv az egyezség feltételeire vonatkozó határozatát olyan eljárás keretében hozza meg, amelyet az adós gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön jogszabály – gazdasági társaság esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény – a megszűnésről szóló döntéshez előír. Kkt. és bt. esetében tehát egyhangú határozatra, közös vállalat, kft., rt. és egyesülés esetében legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatra van szükség.

Képviselet a tárgyaláson, az egyezség aláírása

Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor a legfőbb szerv képviselője jár el. A képviseleti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

A felszámoló többlettájékoztatási kötelezettsége

A legfőbb szerv a felszámolótól az általános tájékoztatási kötelezettség terjedelmén túlmenő tájékoztatást is kérhet.

Az egyezségből kizárt hitelezők

Az egyezség megkötésében a felszámolási költségek körébe tartozó követelések hitelezői (tehát például az adóst terhelő munkabér és bér jellegű juttatások jogosultjai, az adóhatóság az e juttatásokat terhelő adó- és társadalombiztosítási járulék követelésével összefüggésben stb.), valamint a tartási-életjáradéki és az ezzel egy sorban kielégítendő követelések hitelezői nem vehetnek részt.

Egyezségi tárgyalás

Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni.

A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően, 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, amelyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével. Az egyezségi tárgyalás során a bíróság a felszámoló javaslata alapján végzésben meghatározza az egyezség körébe vonható vagyon mértékét, figyelembe véve azonban azoknak a hitelezőknek a követeléseit, akik az egyezség megkötésében a fent írtak szerint nem vehetnek részt. Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások kielégítésének sorrendjében, teljesítési határidejének módosításában, kielégítésének arányában és módjában, továbbá mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre.

A megegyezés alapja

A megegyezés csak akkor jöhet létre, ha ahhoz az egyezség megkötésére jogosult hitelezők legalább fele minden csoportban hozzájárul (kivéve természetesen azon hitelezőket, amelyek a fent írtak szerint az egyezségkötésben nem vehetnek részt), feltéve hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. Ebben az esetben az egyezség hatálya (azon hitelezők kivételével, amelyek az egyezségkötésben a csődtörvény erejénél fogva nem vehettek részt) valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).

Vitatott hitelezői követelések

Az egyezségkötésben természetesen a vitatott követeléssel rendelkező hitelezők sem vehetnek részt, reájuk azonban eltérő szabályok vonatkoznak. Az egyezségkötés időpontjában vitatott követeléssel rendelkező hitelezőnek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni. A hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehető követelések kétharmados arányának számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelése fennállásának jogerős bírósági megállapítása esetében a kényszeregyezség rá is kihat. A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére jutó vagyonhányadot a jogvita jogerős befejezését követően kell kiadni (feltéve persze, hogy a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította). A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról. Ha az egyezség megkötése után kiderül, hogy a hitelező követelése alaptalan volt, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelező között kell felosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig.

Feladatok az egyezség létrejötte után

A felszámoló az egyezségkötés napjával köteles a felszámolási zárómérleget és a bevétel-költség kimutatást elkészíteni, és azt az adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül átadni. A hitelezők az egyezség megtartásának ellenőrzésére egy vagy több hitelezőt vagy kívülálló személyt jelölhetnek ki.

Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja, ellenkező esetben az egyezség jóváhagyását megtagadó végzést hoz. A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról, a költségek viseléséről és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről, elrendeli a végzés közzétételét a Cégközlönyben, és azt megküldi mindazoknak a szerveknek, amelyeket a felszámolás elrendeléséről is értesítenie kellett.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!