Befektetésösztönzés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 55. számában (2002. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A vállalkozók közül sokan optimistán fogadták a kormány befektetésösztönző intézkedéseit, ám véleményük szerint hosszadalmas folyamat, amíg a kedvezőtlen invesztíciós trend megfordul. Ugyanakkor szorgalmazzák, hogy a külföldi tőke idecsábítása, a multinacionális vállalatok támogatása mellett a hazai - főleg a kis- és közepes méretű - vállalkozások fejlesztésére is fordítson nagyobb figyelmet a kormányzat.

A kisebb cégek még várhatnak

A Smart Hungary, azaz Okos Magyarország befektetésösztönző program célja az, hogy a hazánkba áramló működő tőke mennyisége az idén várható másfél milliárd euróról legalább 3 milliárdra növekedjék - legalábbis kormányzati berkekben ebben reménykednek. Bíznak benne, hogy már az év végén meglódul a befektetési kedv, amelynek jótékony hatása a jövő év elején már a statisztikákban is megmutatkozik. Kérdés persze: a külföldi befektetők számára sikerül-e a kormányzatnak a 10 éves normatív adókedvezmény helyett hasonló preferenciát nyújtania, sőt még olyan új intézkedéseket bevezetnie, amelyek a jelenleginél sokkal vonzóbb befektetési terepet kínálnak. Önmagában az adókedvezmény ugyanis nem elsődleges, az adózási szempontok általában a 4-5. helyen szerepelnek, amikor a multinacionális vállalatok telephelyet választanak. A 18 százalékos társaságiadó-kulcs ugyanakkor igen vonzó, különösen, ha még az érvényesíthető adókedvezményeket is figyelembe vesszük: így a gazdálkodó szervezetek átlagos adóterhelése évek óta csupán 12 százalék körül van.

Erős a verseny

A májusban felállt Medgyessy-kormány elsődleges fontosságúnak tartja a külföldi befektetések növelését, azt, hogy az ösztönző programnak köszönhetően mértékük elérje majd a GDP 10 százalékát. Erre már csak azért is szükség lenne, mert míg korábban Magyarország élenjárt a kelet-közép-európai országok között a beáramló működő tőkét tekintve, az utóbbi időszakban a helyzet megváltozott. Szakértők szerint ennek külső és belső okai egyaránt vannak: a külső okok között említhető, hogy nálunk a tömeges privatizáció szakasza már rég lezárult, míg más országokban éppen mostanában zajlik. Ráadásul a régióbeli versenytársaink egyre vonzóbb terepet kínálnak a befektetési lehetőséget kereső tőke számára. A belső okok között pedig - szakértők szerint - az is szerepel, hogy az előző kormány néhány, nem igazán piacbarát intézkedése elbizonytalanította a befektetőket, s mivel a stabilitás a tőke számára az egyik legfontosabb tényező, inkább más országokban telepedett le. Közrejátszott a beáramló tőke csökkenésében a jelentősen emelkedő bérek miatti termelésiköltség-növekedés és a forint erőteljes felértékelődése is.

Ugyanakkor az is tény, hogy miközben tavaly harminc éve nem látott mértékben zsugorodott a működőtőke-áramlás a világban, addig a térségünkben ezzel ellentétes folyamat zajlott: éppen hogy nőtt a tőkebeáramlás. Magyarország pedig egyenesen éllovas volt 2001-ben: a régiónkban egyedüliként - a versenytársakat megelőzve - sikerült a tőkebeáramlást növelnie, s az egy főre vetített tőkebeáramlás tekintetében még mindig vezetünk. Tavaly az előző évihez képest 51 százalékkal kisebb működőtőke-beáramlást regisztráltak világszerte, összesen 735 milliárd dollárnyit. Főleg a fejlett országokba áramló tőke mennyisége esett vissza, mégpedig 59 százalékkal az előző évihez képest. A közép-európai régiónak viszont - ha kismértékben is, de mégis 2 százalékkal - növekedett a tőkevonzó képessége. Ráadásul - bármi is zajlik a versenytársainknál - mégis csak egyedül a Magyarországra érkezett működő tőke mennyisége haladta meg az előző évit. A hazai tőkebevonás többsége társult befektetések eredménye volt, tehát annak köszönhető, hogy a betelepedett - autóipari és elektronikai - gyártók nemzetközi beszállítói is termelőkapacitásokat hoztak itt létre.

Intézkedéscsomagok

A befektetésösztönző program lényegében három fontos intézkedéscsomagra bontható: először is 2003. január elsejétől nálunk is az uniós irányelveknek megfelelő befektetési adókedvezményeket vezetnek be, másrészt meghatározott célokat - telephely-létesítés, infrastruktúra-fejlesztés, munkahelyteremtés - közvetlenül támogatnak, a csomag harmadik része pedig arra öszpontosít, hogy megkönnyítse a vállalkozók "életét", tehát hogy leépítse a bürokráciát, egyszerűsítse a hatósági eljárásokat.

A magyar kormány többéves "huzavona" után megegyezett az Európai Unióval: 2003. január elsejétől már nem szerezhetnek jogot a nagyberuházások a jelenlegi adókedvezményekre, hanem helyette az uniós előírásoknak megfelelő fejlesztési adókedvezményt vezetik be. Az Orbán-kormány - az ország tőkevonzó képességét szem előtt tartva - évekig küzdött Brüsszellel a nagyvállalatoknak biztosított beruházási adókedvezmény ügyében. Az uniós szakértők ugyanis azt szerették volna elérni, hogy Magyarország már a csatlakozás előtt ne csak átvegye, hanem végre is hajtsa a közösség versenyjogi szabályait. A magyar szakértők viszont - a hazai multinacionális vállalatokkal karöltve - azért próbáltak lobbizni Brüsszelben, hogy ezek a szabályok csak az uniós tagság napjától lépjenek hatályba. A - mondhatni - patthelyzetet a Medgyessy-kormány igyekszik mindenki számára megnyugtató módon rendezni: vagyis hogy a multik is jól járjanak, s persze Brüszszel haragja is elszálljon, ráadásul Magyarország se veszítse el a külföldi befektetők bizalmát.

Alkotmányellenes lenne az elvonás

S hogy igen nagy feszültség alakult ki e kérdésben a két tárgyaló delegáció között, az nem véletlen. A költségvetési bevételekért általában mindig "foggal-körömmel" harcoló pénzügyi kormányzat ugyanis nem teljesen előzmények nélkül helyezkedett arra az álláspontra, hogy a csatlakozásig normatív alapon járjon a társaságiadó-kedvezmény, s ha ezt valaki még az uniós tagság előtt megszerzi, attól az el nem vehető. A multinacionális vállalatok beadványára ugyanis az Alkotmánybíróság még egy 1996-ban hozott határozatában megtiltotta a vegyesvállalati adókedvezmények megnyirbálását. Az AB szerint ugyanis a már megszerzett, határozott időre szóló adókedvezményeknek a határidő lejáratát megelőző csökkentése, illetve megvonása a jogállamiság követelménye alapján általában alkotmányellenes. Ugyanakkor a taláros testület határozatában azt is rögzítette, hogy a hosszú időre szóló kedvezmények szigorú, előre meghirdetett feltételek mellett megvonhatók. Ez utóbbi, igen fontos elvet figyelembe véve igyekszik most a kormányzat a már megszerzett adókedvezményeket is EU-konform-má átalakítani a csatlakozás után. Azt ugyanis az adókedvezménnyel rendelkező multinacionális vállalatok már korábban is kifejtették: elfogadják, ha valamilyen módon - például közvetlen támogatás formájában - kompenzálják őket az elvesztett adókedvezmény miatt. Összesen egyébként évi 100-150 milliárd forint adókedvezményről van szó, amellyel idejövetelük során a multik feltétlenül számoltak, tehát annak kompenzáció nélküli megszüntetéséről szó sem lehet - hangzik a nagyvállalatok álláspontja, s ebben a kérdésben a kormány sincs - és nem is lehet - más véleményen. Ugyanakkor az unió az ellen tiltakozik leginkább, hogy a már megszerzett, 10 éves adókedvezményeket 2011-ig, tehát az uniós tagságunk után is érvényesíthessék a multinacionális vállalatok. (Lapzártánk idején még nem dőlt el, hogy miben állapodik meg a kormány az EU szakértőivel a 2011-ig megszerzett adókedvezményeket illetően.)

A "Smart Hungary" befektetésösztönző csomag elemei

Kedvezmények az adórendszeren keresztül: * Fejlesztési adókedvezmény a nagyberuházásokhoz. * Adómentes beruházási tartalék képzésének lehetősége évente maximum 500 millió forintig. * Az elismert tőkepiacokon kötött ügylet alapján elszámolt bevétel 50 százaléka adóalap-csökkentő tétel. * A mikro- és kisvállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó adókedvezmény a szellemi termékekre (szoftverek) és az ingatlanfelújításra, bővítésre is kiterjed. * A tételes egészségügyi hozzájárulás havi összege 4500 forint/főről 3450 forint/főre csökken. * Költségvetési támogatások biztosítása: * Szakképzett munkaerő növelése: ha az adott cég az oktatás támogatásán keresztül közreműködik az adott körzet foglalkoztatásának a bővítésében, akkor jogosult lesz szubvencióra. * Az állam ipari telephelyeket vesz, s azokat kedvezményesen bérbe adja olyan cégeknek, amelyek ilyen célokra nem akarnak nagy összegeket áldozni. * A vállalkozók életének megkönnyítése: * A hatósági eljárásokat a befektetések engedélyezése során lényegesen egyszerűsítik. * Igyekeznek minden területen a vállalkozók érdekében a bürokráciát leépíteni, az eljárásokat lerövidíteni.

Az uniós normák átvétele

A problémát az okozta Brüsszel és Budapest között, hogy a nálunk hatályos beruházási adókedvezmények az uniós szabályok szerint működési támogatásnak minősíthetők, ami viszont összeegyeztethetetlen a versennyel. Ugyanakkor az is igaz, hogy a közösségi jog nem tiltja az adókedvezményt, mint az állami támogatás egyik formáját, azonban az erre vonatkozó szabályok eltérnek a magyar előírásoktól. Az Európai Unió tagállamaiban az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján regionális térképet készítenek, s a térségek besorolása dönti el, hogy hol, mekkora adókedvezmény adható. Vagyis a régió fejlettsége határozza meg az adókedvezmény mértékét. Lényeges eltérés a hazai szabályoktól, hogy az EU-tagállamokban lényegében ismeretlen fogalom a normatív adókedvezmény. Ott ehelyett pályáznak a kedvezményekre, s egyedileg döntenek odaítélésükről. Az Unió legszegényebb térségeiben - ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék nem éri el a közösségi átlag 75 százalékát - a nagyobb cégek számára maximum a befektetés összköltségének 50 százaléka lehet az adókedvezmény. A fejlettebb régiókban ennél alacsonyabb kulcsokat alkalmazhatnak a tagállamok és a helyi hatóságok. A kis- és középvállalkozásoknál engedékenyebb a szabályozás: az adókedvezmény felső szintje esetükben magasabb, mint a nagyobb cégeknél.

Az MKIK javaslatai a vállalkozásbarát környezetért

Saját gépjármű üzleti célú, valamint az üzleti gépjármű magáncélú használatának elszámolását egyszerűsítsék. * Mérsékeljék a vállalkozók számára az adó- és a járulékrendszerben az adminisztrációs kötelezettségeket: egy számlára kelljen a vállalkozónak minden befizetését teljesíteni. * A jelenlegi "egyablakos" rendszert úgy kellene továbbfejleszteni, hogy a bejelentett adatokban bekövetkező változást csak egy helyen és egyszer kelljen közölni. * A legkisebb, legfeljebb 5 főt foglalkoztató vállalkozások helyzetét könnyítsék meg oly módon, hogy a járulékfizetési kötelezettségeiknek negyedévenként tehessenek eleget. * Az elektronikus úton való adó- és járulékbevallás rendszerének kiépítésével párhuzamosan teremtsék meg a vállalkozói számlalekérdezés, -egyeztetés és -rendezés feltételeit is, amit később a támogatásokra is ki kellene terjeszteni. * Az éves bevallásra kötelezett vállalkozásoknál a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos bevallás ne havi, hanem a többi bevallással azonosan éves kötelezettség legyen. * A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos adatszolgáltatást elektronikus úton is lehessen teljesíteni. * Szabályozzák a különféle ellenőrzések, különösen az adó- és tb-ellenőrzések tartalmát, vizsgálati szempontjait. * Az áfa-visszaigénylési jogosultság 4 millió forintos nettó árbevételi korlátját oldják fel.

Beruházás helyett fejlesztés

A tervek szerint tehát már 2003. január elsejétől megszűnik a beruházási adókedvezményekre való jogszerzés lehetősége, helyette viszont bevezetik a fejlesztési adókedvezményt. A kormány számításai szerint az új típusú kedvezménynek köszönhetően már 2004-ben 60 milliárd forintnyi megtakarítást érhetnek el a vállalkozások. Az új ajánlatnak vannak előnyei, de hátrányai is: ez utóbbiak közé sorolható, hogy a jelenlegi normatív kedvezménnyel ellentétben egyedi elbírálás alapján ítéli meg a kormány, amely a lobbizás terepén nyit új ösvényeket. Bár a törvény azt is tartalmazza majd, hogy ha a vállalkozás az adókedvezményre vonatkozó feltételeket teljesíti, akkor a kormány nem mérlegelhet.

Egyes szakértők szerint a normatív adókedvezmény hatályon kívül helyezése nem nagy érvágás a vállalkozóknak, már csak azért sem, mert az első 3-4 évben egyébként is veszteségesek szoktak lenni az új beruházások, tehát adókedvezmény nélkül sem kellene adót fizetniük. Ugyanakkor a természetben nyújtott támogatások - például a vállalkozás indulásához szükséges telek, épület biztosítása, közművesítése, az infrastruktúra fejlesztése - akár értékesebbek is lehetnek a beruházók számára, mint a későbbi adókedvezmény.

A fejlesztési adókedvezmény hátránya az is, hogy odaítélése jóval bürokratikusabb lesz, mint a jelenlegi beruházásié. Arra ugyanis pályázni kell, mégpedig nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű fejlesztési program alapján. S hogy ez utóbbi kategória mit is jelent valójában, azt a kormány mondja meg a társaságiadó-törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében.

Ugyancsak a hátrányok között említhető, hogy nem 10, hanem maximum 5 adóévben érvényesíthető. Megszűnik a nagyberuházóknak az a mai lehetősége is, hogy egyetlen beruházáshoz lényegében annyi állami támogatást "kapartak össze", annyi helyről, ahányról tudtak: a jövőben kormányrendelet fogja meghatározni, hogy az összes beruházási értékhez képest mekkora lehet az állami támogatás aránya. Ezt a hányadot ágazatonként határozzák meg, az úgynevezett érzékeny ágazatoknál sajátos százalékos arányokat és sajátos feltételeket rögzítenek. Az új típusú kedvezmény előnye viszont, hogy lényegében minden ágazatban érvényesíthető - ellentétben a jelenlegivel, amely csupán a termék-előállítást preferálja -, viszont az érzékeny ágazatoknál nagyon szigorú feltételek alapján lehet csak hozzájutni.

Adómentes fejlesztési tartalék

Új eleme a befektetések ösztönzésének az adómentes fejlesztésitartalék-képzés lehetősége: e szerint a vállalkozások adóévenként nyereségük 25 százalékáig, de legfeljebb 500 millió forintig fejlesztési tartalékot képezhetnek adózás előtti eredményükből. A lekötött összeget a lekötés évében és az azt követő 4 évben kell a vállalkozónak - kizárólag - beruházásra fordítani. Ha azonban ezt mégsem teszi meg, akkor a határidő letelte után az általános - 18 százalékos - társaságiadó-kulcs szerint le kell adóznia, ráadásul még önellenőrzési pótlékot is fizetnie kell. Szakértők szerint az új rendelkezés a kis- és középvállalkozások számára nyújt majd kedvező lehetőséget a beruházásra. Az érintett vállalkozók egyébként örömmel fogadták az intézkedést, hiszen eddig lényegében kimaradtak abból a körből, amelyiknek a beruházásait az adórendszeren keresztül ösztönözték.

Az adószabályok módosítása révén egyéb módon is igyekszik a kormány kedvezőbb gazdálkodási feltételeket teremteni: így például a kutatás-fejlesztési támogatás érdekében azt javasolják, hogy a költségvetési szervnek K+F tevékenységre adott támogatás minősüljön adománynak. Ennek megfelelően a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti nyereség 20 százalékáig érvényesíthető lenne az adóalap-kedvezmény. Az informatikai eszközök gyorsabb elterjedését szolgálja majd a gyorsított ütemű értékcsökkenés. A számítástechnikai eszközök beszerzési értékét várhatóan 50 százalékos leírási kulcs mellett számolhatják el költségként. S hogy ne csak a munkahelyi, hanem az otthoni internetezést is támogassa a kormányzat, ezért adómentes lesz a munkáltató által biztosított számítógép-használat és internet-hozzáférés is, illetve az is, ha két év használat után a munkáltató térítés nélkül átadja a dolgozójának a számítógépet. Kedvező változás az is, hogy a mikro- és kisvállalkozásokat megillető, maximum 30 millió forintos adóalap-kedvezmény a jövő évtől kiterjed a szellemi termékekre (szoftverekre) és az ingatlanfelújításra is.

A befektetések ösztönzésére tervezett adójellegű intézkedések között szerepel a tételes egészségügyi hozzájárulás fokozatos eltörlése is. A jelenlegi havi 4500 forint/fő eho összege már jövő januártól 3450 forintra mérséklődik, 2005-től pedig véglegesen megszűnik.

Költségvetési támogatások

A befektetésösztönző eszközök második csoportját a közvetlen költségvetési támogatások teszik ki. Ebben az esetben nem a be nem fizetett adókkal ösztönöznének, hanem meghatározott célokra adnának központi támogatást. Így például a szakképzett munkaerő növelése érdekében szubvenciót kapnának azok a vállalkozások, amelyek ilyen célokra áldoznak, vagy azok is, amelyek részt vállalnak a foglalkoztatás bővítésében. Támogatást adnának emellett telephely kialakítására, valamint az infrastruktúra fejlesztésére is.

Ugyanakkor a kormány azzal is tisztában van, hogy - az adórendszerbeni ösztönzők és a közvetlen támogatások mellett - az is nagyon fontos, hogy vállalkozóbarát gazdálkodási környezet alakuljon ki. Éppen ezért a befektetésösztönzési csomag harmadik része olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a befektetések engedélyezése során a hatósági eljárások egyszerűsítését, a bürokrácia leépítését célozzák. Az ugyanis sem az állami bevételeket, sem az állami kiadásokat nem befolyásolja, ha egyszerűsödik a jogi-pénzügyi szabályozási rendszer, ha gyorsul a hatósági ügyintézés, ha mérséklődik az adminisztrációs teher, s általában is megszűnnek a vállalkozások működését nehezítő, felesleges előírások.

A fejlesztési adókedvezmény

Legalább 10 milliárd forint - elmaradott térségben 3 milliárd forint - értékű, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházás esetén ítélheti meg a kormány, ha azt a vállalkozó legalább 5 évig üzemelteti, * a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, vagy az előállított termék, a termelési eljárás alapvető változását eredményezze, valamint új munkahelyeket teremtsen, vagy a kis- és középvállalkozások beszállítónként való igénybevételével járjon, vagy a bérköltség jelentős növekedését eredményezze, * a beruházás értékének legalább a felét új eszközök beszerzése, előállítása révén kell megteremteni, a beruházási értékben korlátozott arányban, legfeljebb 20 százalékig - hátrányos térségben 50 százalékig - felújítási kiadás is megjelenhet, * az adózónak vagy a foglalkoztatottak létszámát kell növelnie 500 - hátrányos térségben 300 - fővel, vagy a beszállítói között többségben kell lenniük a kis- és középvállalkozásoknak, * az adókedvezmény akkor is jár, ha a fejlesztési program megvalósítása legalább 100 millió forint értékű, kizárólag önálló környezetvédelmi beruházás, vagy legalább 3 milliárd forint értékű, szélessávú internetszolgáltatás üzembe helyezését eredményezi, * az adókedvezmény az üzembe helyezésének adóévében és az azt követő 4 adóévben, illetve az üzembe helyezést követő öt adóévben vehető igénybe, * az úgynevezett érzékeny ágazatokra, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba tartozók esetében a kormányrendelet további, szigorító feltételeket is meghatároz: így például a mezőgazdaságban kizárólag a termelési szerkezet átalakítása, az erdőgazdálkodásban környezetvédelmi célokat szolgáló erdő telepítése, a halászatban pedig a halastó-létesítés támogatható adókedvezménnyel, * az adókedvezmény nem haladhatja meg a fejlesztési programra vonatkozóan az engedélyben meghatározott - de legfeljebb a ténylegesen felmerült - beruházási érték, költség, ráfordítás együttes értékére vetített, külön kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított összeget (ebből a szempontból adókedvezménynek számít minden más állami támogatás is), * így a beruházási értékkel arányos adókedvezmény mértéke 50 százalék például Észak-Magyarországon, a Dél-Alföldön, Pest megyében. Budapesten viszont a jövő évtől már csak 35 százalék, ugyanakkor kis- és középvállalkozások esetében 15 százalékponttal, környezetvédelmi beruházás esetén 10 százalékponttal növekszik a kedvezmény mértéke, * külön kormányrendelet tartalmazza majd az adókedvezmény iránti kérelem - amely egyébként díjköteles lesz - részletes formai és tartalmi elemeit (nyomtatványon történő benyújtás, ellenjegyzési kötelezettség előírása, a fejlesztési program bemutatása, szakértői vélemények, nyilatkozatok, adatok, számítások mellékelése), a gazdaságilag hátrányos térségeket, valamint az érzékeny ágazatokban beruházók számára előírt külön feltételeket.

Vállalkozók javaslatai

A kormány helyzetét megkönnyítendő a vállalkozói érdekképviseletek, kamarák is igyekeztek segíteni a befektetésösztönző csomag összeállításában. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) még az ősz elején vaskos javaslatcsomagot juttatott el a kormányhoz, hogy már az őszi jogalkotási dömping során vegyék figyelembe terveiket, s építsék be a januártól hatályba lépő változások közé. A kamara szakértői is azon a véleményen vannak, hogy a növekedés ösztönzését, a beruházási kereslet növekedését, a fejlesztési források képződését markánsan az adó- és támogatási rendszeren keresztül lehet elősegíteni. Ugyanakkor fontosnak tartják a bürokrácia leépítését is. Éppen ezért javasolták a kormánynak a közigazgatásban a párhuzamos tevékenységek megszüntetését, a valódi egyablakos ügyintézés kialakítását. Véleményük szerint szükség lenne az adatszolgáltatások, a nyilvántartások, nyomtatványok és űrlapok összehangolására, egységesítésére éppúgy, mint az azonos tartalmú adatszolgáltatás egy helyre és egyszer való teljesítésére.

Sok nehézséget okoz a vállalkozóknak, hogy az adók és járulékok, a támogatások, valamint a számvitel szabályozásában sokszor ugyanazok a fogalmak mást-mást jelentenek, vagyis egységesen meghatározott és értelmezett kategóriákra lenne szükség. Az MKIK szakértői szerint nagy terhet raknak a vállalkozókra az adó- és járulékrendszeren kívüli kötelezettségek - így például az eljárási és szerzési illetékek, illetve díjak -, amelyeknek a felülvizsgálata nem halasztható tovább. Mint ahogy a személygépkocsi-használat adózási szabályainak felülvizsgálata és az áfabevallás és -visszaigénylés rendszerének rugalmasabbá tétele sem kerülhető el - a kamara szerint.

Szűkül az önkormányzatok mozgástere

Az uniós csatlakozás miatt az önkormányzatok számára is befejeződik az a korszak, amikor egyedi megállapodásokkal, adómentességekkel a településre csábíthatták a nagybefektetőket. Így véglegesen lezárul az az időszak, amikor a helyi önkormányzatok egymásra "licitálva" ajánlottak föl egyre nagyobb adókedvezményt néhány évre az oda települő vállalkozásoknak, annak reményében, hogy a későbbiekben busásan megtérül a nagyvonalúságuk. A már januártól hatályba lépő változások nyomán ugyanis a helyi önkormányzatok csak a 2,5 millió forint árbevételt meg nem haladó vállalkozásoknak adhatnak adókedvezményt. Ráadásul már ez év december 31-éig kötelesek lesznek hatályon kívül helyezni azokat az önkormányzati határozatokat, amelyekben az adókedvezményt, illetve az adómentességet határozatlan időre megadták a vállalkozásoknak. Némi türelmi időt kapnak azok, akiknek határozott időre szólt a kedvezményük: ezek a lejáratukig, de legkésőbb 2007 végéig érvényben maradhatnak.

Az uniós szabályok szerint az elfogadhatatlan versenyelőnyöket tehát az önkormányzati szinten is fel kell számolni, éppen ezért vélhetően új megoldásokat kell keresniük a befektetők letelepítésében éllovas helységeknek. Az a lehetőségük továbbra is megmaradna - ennek alapján mégis lehetne differenciálni az egyes önkormányzatok között -, hogy ne a törvényben meghatározott maximális értéket állapítsák meg. Tehát a jövőben az lehet vonzó a befektetők szemében, ha az iparűzési adót nem a nettó árbevétel 2 százalékában, hanem például csupán 1,8 százalékában határozzák meg. Ugyanakkor az egyes adónemeken belül már nem lehet differenciálni, így egyetlen adómértéket kell meghatározni az iparűzési adónál, illetve a vállalkozók kommunális, építmény- és telekadójánál.

A befektetések ösztönzése tehát lehet kiemelt cél a magyar gazdaságpolitikában, ám az Unió kapujában már némileg "meg van kötve a magyar kormány keze", csak olyan eszközöket, intézkedéseket vezethet be, amelyek összhangban vannak az uniós előírásokkal.

A nemzetgazdaság beruházásai gazdasági ágak szerint (volumenindex, az előző év azonos időszaka = 100)

 

2001. Folyó áron, Mrd Ft

2000

2001. I. n.év

2001. I. félév

2001. I-III. n.év

2001

2002. I. n.év

2002. I. félév

Termelés

Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat

93,5

86,5

106,0

107,9

106,6

105,2

104,8

110,4

Bányászat

6,8

74,0

49,9

64,9

63,5

71,9

79,3

90,7

Feldolgozóipar

770,7

104,1

108,5

103,8

101,3

100,4

94,2

91,8

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

178,9

101,4

81,4

89,9

86,8

88,7

122,5

116,9

Építőipar

73,1

102,3

122,5

108,2

109,0

104,8

106,5

111,7

Üzleti szolgáltatás

Kereskedelem, járműjavítás

221,6

107,1

122,1

107,8

103,6

102,8

86,5

97,5

Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

34,0

110,3

104,0

103,8

101,3

100,5

90,5

110,8

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

498,5

108,0

81,4

89,4

98,3

100,6

102,0

105,2

Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai

58,2

94,2

84,9

80,8

77,4

78,6

102,2

80,9

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

748,3

112,1

126,5

122,4

123,4

116,7

111,9

112,1

Közszolgáltatás

Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás

155,9

130,0

99,6

98,5

100,8

103,2

188,6

174,1

Oktatás

65,7

105,3

91,1

111,7

102,0

103,8

147,4

118,0

Egészségügyi és szociális ellátás

56,5

101,2

89,8

95,0

92,5

93,9

104,7

113,8

Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás

147,1

104,1

118,5

114,0

106,2

110,7

150,8

130,8

Összesen

3108,8

106,5

105,3

104,2

103,7

103,5

108,6

106,4

Forrás: A KSH jelenti, 2001/3., 2001/6., 2001/9., 2001/12., 2002/3., 2002/6. szám, Kopint-Datorg Rt.

Beruházások

A magyar gazdaságban 2002 első félévében élénk volt a beruházási tevékenység. Az első hat hónapban az előző évinél 6,4 százalékkal többet ruháztak be, mint tavaly ugyanebben az időszakban. * A beruházások összetétele néhány sajátos vonást mutat. A feldolgozóipar invesztíciói, amelyek korábban a gyors gazdasági növekedés motorját képezték, jelentősen, 8,2 százalékkal elmaradtak az előző évitől. A kedvező nemzetgazdasági eredményt az építkezések váltották ki, amelyek 14,2 százalékkal bővültek, miközben a gépi beruházások 1,9 százalékkal csökkentek. Széles körben alakult ki az a vélemény, hogy a gyors növekedés döntően az állami indíttatású beruházásoknak tulajdonítható. Ez megítélésünk szerint az adatokból egyértelműen nem olvasható ki, de kétségtelen, hogy a közvetlen költségvetési beruházások megugrása és bizonyos állami intézkedések, főképp a kedvezményes lakáshitelek, valamint az agrárhitelek jelentősen hozzájárulhattak a növekedéshez - olvasható a Kopint-Datorg legutóbbi konjunktúrjelentésében. * A beruházások ágazati szerkezetét vizsgálva, mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy a termelőágazatok közül a feldolgozóipar mélyrepülése mellett a mezőgazdaság, az építőipar és újabban az energetika kiemelkedően, messze az átlag felett teljesített. Az üzleti szolgáltatások körében (ahol számos állami vállalat is működik, például a MÁV, a posta stb.) a viszonylag alacsony arányú "szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás" mellett a legkiemelkedőbb növekedést az "ingatlanügyletek" elnevezésű, rendkívül magas részesedésű csoport mutatja. Ez utóbbiban a legfontosabb tevékenység a lakásépítés, bár az ingatlanfejlesztésnek számos más fázisa és iránya is van. A lakásépítés a vizsgált időszakban valóban jelentős volt, 10 ezer új, befejezett lakást adtak át az első félévben. Figyelembe kell venni, hogy rohamosan növekedett a vállalkozások által épített lakások aránya. A közszolgálatok beruházásaira 2002. első félévében kétségtelenül lényegesen többet fordítottak, mint az előző évben: különösen a közigazgatás beruházásai ugrottak meg (több mint 70 százalékkal!), de az oktatásra és az egészségügyre is több jutott, mint korábban (a növekedés 18,0, ill. 13,8 százalék). * Egészében véve azt mondhatjuk, hogy miközben az állami kezdeményezésű beruházások szerepe valóban jelentős, a viszonylag lassú növekedés mellett mutatkozó élénk beruházási tevékenységben bizonyos meghatározó súlyú területeken a magántőke kezdeményezései kiemelkedőek. Feltehető, hogy a korábbinál mérsékeltebben ugyan, de változatlanul nagy volumenben beáramló külföldi működő tőke is részt vett a - mindenekelőtt építési - beruházási fellendülés kialakulásában és tartóssá válásában. A magántőke azonban nem az ipart, hanem más ágazatokat (ingatlanfejlesztést, építőipart) preferálta. * Ma már egyértelműen látszik, hogy az év második felében a kedvezőtlen világgazdasági konjunktúra fennmarad, a fellendülés késik, és a 2003. évi kilátások is bizonytalanok. Ez kedvezőtlenül hat az üzleti szféra beruházásaira Magyarországon is. A külföldi működő tőke beáramlása mérsékelt. A bizonytalanságot elsősorban a feldolgozóipar sínyli meg. Az év hátralévő részében a közszolgáltató ágazatok beruházásainak mérséklődése várható. Ezzel szemben a második félévben és a jövő esztendőben is az ingatlanfejlesztési, építési beruházások lendületének folytatódására lehet számítani, amit az EU-csatlakozás közeledése is alátámaszt. Az infrastrukturális létesítmények felzárkóztatásához, a kisebb települések önkormányzatainak segítéséhez EU-támogatások beáramlása jelentősen hozzá fog járulni. 2003 tavaszától az autópálya-építés, útépítés a beruházások lendületének fontos eleme lehet. * A fentiek alapján a Kopint-Datorg arra számít, hogy a beruházások 2002. egészében 5-6 százalékos, 2003-ban a világgazdasági konjunktúra fejleményeitől függően 6 százalék körüli növekedést fognak elérni a magyar gazdaságban. S. I

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére